Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-21 / 169. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. júliui SÍ. Gépesített zöldségtermesztés A Moszkvai Zöldségtermesztést kutatóintézetben küíöníéle gépeket és berendezéseket dolgoznak ki — a talaj-előkészítéstől kezdve a termés betakarításáig — a zöldségtermesztők számára. Az intézetben széles körű kutatást folytatnak magas terméshozamú vöröshagymák, káposzták, répák, paradicsomok és dinnyefélék kinemesítésére is. A söralapanyagot termelik A sllkösdi Május !. Termelőszövetkezetben sokáig gondolkodtak azon, hogy szőlő- vagy komlő-ültetvényűket növeljék-e, amikor 1974-ben egyesült a három sUkösdi termelőszövetkezet. Azért döntöttek a komlótermesztés mellett, mert ez gazdaságosabb és jobban értékesíthető. A söripar komlóigényének felét termelik meg az országban. Jelenleg ötven hektárnyi a komlóültetvényük. Azokon a területeken telepítették, amelyek öntéstalajok, Így leginkább alkalmasok a termesztésre. Igaz, a beruházási költsége egy hektárnak 280—320 ezer forint körüli, vagyis több, mint ugyanannyi szőlőé, de az ültetvény a második évben már termőre fordul, s két évtizedig tartható. A legnagyobb termés az ültetvény életének 5—12. éve között takarítható be. Sok munkát ad az ültetvény gondozása tavasztól a betakarításig, a termesztés pedig igen nagy szakértelmet igényel. Vizet kedvelő növény a komló, különösen június—augusztus között, amikor is az úgynevezett ostorindák fejlődése megindul. A szövetkezetben ekkor árasztásos öntözéssel elégítik ki a növény vízszükségletét. Nagy munka a növényvédelem is. Tavaly tizenhat alkalommal permeteztek főként peronoszpóra, lisztharmat és levéltetvek ellen. Az idén a hetedik permetezésnél tartanak. A földi gépek mellett a Hosszúhegy! Állami Gazdaságtól bérbevett helikopter segítségével is szórják a vegyszereket. Jó termésátlagnak mondják a hektáronkénti tíz mázsát. Az elmúlt évben összesen 444 mázsa komlót adtak el a söriparnak, az idén 500 mázsa körüli termésre számítanak. Cs. I. 7b *v • Dróthuzalokon futtatják fel hét méter magasságig a komlónövényeket a nagy szélben azonban több inda leszakad, s ezeket Ismét rá kell akasztani a dróthuzalokra. • A gépműhely Gagarin brigádja javítja a komlóbetakarító.-feldolgozó gépeket. Augusztusban kezdődik a szedés. t Az ültetvény mellett úgynevezett „komlóiskolát" létesítettek. Ha szükséges, innen végzik a pótlást. (Straszer András felvételei.) Hazai piacra és külföldre A kiskőrösi szövetkezet tervei Ikarus autóbuszok a világban mindenütt Jó két esztendővel ezelőtt megkezdett termékszerkezet-korszerfislJ tésl munkájának újabb szakaszához érkezett a Kiskőrösi Vegyes- ét Építőipari Szövetkezet. Fejlesztő munkájuk és hasonlóan eredményez üzletpolitikájuk további gyártási és értékesítési lehetőségeket teremt számukra. Bármerre utazhat a magyar turista, minduntalan szembetalálkozik a karcsú vonalú, modern Ikarus autóbuszokkal. A Szovjetunióban éppúgy, mint az Egyesült Államokban, Svédországban vagy Bulgáriában. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár exportál a Föld minden kontinensére. Autóbuszaink népszerűsége elsősorban az állandó piackutatásnak, a konstrukciók megbízhatóságának és esztétikai kivitelének, s persze a gyár mind egyre növékvő termelésének köszönhető. Nézzük az adatokat: az Ikarus 11000 dolgozója az elmúlt esztendőben 12 000 autóbuszt állított elő 13 milliárd forint termelési értékben. Ez a világ autóbuszgyártásának négy százaléka. Mig tavaly lényegesen növekedett az Ikarus exportja, addig a világ hat legnagyobb autóbusz gyártó országának a kivitele két év alatt 37 százalékkal visszaesett. Az elmúlt év egyik újdonsága volt a repülőtéri autóbusz, melyet a Ferihegyi repülőtéren próbáltak ki. A szovjet kereskedelmi partner kívánságára a 200-as autóbusz család több tagjának meleg és hldegégövi változatát is elkészítették. A tervezők, konstruktőrök szüntelen tökéletesítik, változtatják az egyes típusokat, az egyre növekvő igényekhez igazodva. Az Ikarus-gyár külföldi partnerei között megtalálhatjuk ' a svájci BBC céget is, mellyel 16,5 méteres csuklós trolibuszok gyártására kötöttek megállapodást. Jól bevált továbbá az iraki autóbusz összeszerelő üzem, melynek mintájára hasonlót rendelt Tanzánia. Az Egyesült Államokban nemrégiben járt bemutató körúton az új típusú 18 méteres, nagy befogadóképességű csuklós autóbusz. E kiragadott példák nyomán is joggal megállapíthatjuk tehát, hogy az Ikarus autóbusz a világpiacon a hazai ipar egyik legkeresettebb terméke. A szövetkezet régi, márkás termékei, a bukósisakok eddig is keresettek voltak, mostantól azonban még szélesebb vevőkörre tarthatnak számot a masszívabb típusok. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ugyanis a közelmúltban döntött arról, hogy a jövő év januárjától a legszigorúbb nemzetközi szabály előírásainak is megfelelő .sisakok használatára kell áttérniük a motorosoknak. A kiskőrösiek már a múlt évben felkészültek erre a várható intézkedésre, megkezdték a gyártás fejlesztését és egy új üzemrész építését. Ebben korszerű körülmények között, termelékeny módszerekkel készítik majd a biztonságos sisakokat. A létesítményt egyébként még az idén átadják. Ennél hamarabb, már a közeli napokban megkezdik viszont a próbatermelést a festékgyártó részlegben. Ezt a VEGYTEK nagykereskedelmi vállalattal együttműködve alakították ki. A közös cél, hogy felszámolják a hazai piacon a korszerű falfestésekben mutatkozó hiányt. A kilencszázezer forintos beruházással létrehozott üzem évente mintegy háromezer tonna színes festéket, illetve ehhez szükséges alapozó glett-anyagot gyárt majd. Terméke — a „colloglett” — nem-i csak pótolja a hiánycikknek számító „breplasztát”, hanem szélesebb körű felhasználást Is lehetővé tesz, mert mínusz öt fokos hidegben Is felvihető a falra. Ráadásul ára a korábbi típusénak felét sem éri majd el. A kiskőrösi szövetkezet fémipari részlegének megfelelő, gazdaságos új termékeit az iparszerű sertéstartási rendszerek tartozékai között találta meg. Nagy szériában készít battériákat, etetőket és itatókat. Ez utóbbiakat mór a náluk kifejlesztett és szabadalmaztatott új típusban, amely kiküszöböli a korábbi Itató hátrányát, vízét- pázarló és trágyale-' vet szaporító tulajdonságát. Az újfajta itatóból már 15 .ezer darabot értékesítettek a sertéstartó nagyüzemekben. A szövetkezet azonban szeretné ISV-gyártmányainak piacát tovább bővíteni, ezért megkezdte a tárgyalásokat egy jugoszláviai vállalattal. Azt tervezik, hogyel• Ikarus Luxus távolsági autóbusz Nizzában. (MTI archív-fotó.) • A szövetkezet faipari részlegé^ ben többek között ajtótokokat 1« gyártanak. • Apró alkatrészekből készül i sertésitató. Az összeszerelés minőségét vizsgálja Oravecz Júlia. látnák - a két ország mezőgazdaságát és közösen keresnének a jól bevált technológiának piacot mis országokban. A kiskőrösi tervekről szóló fenti beszámolót az első félévi termelés alakulása is alátámasztja, tervüket ugyanis csaknem nyole százalékkal teljesítették túl. Zs. A. « • Drezda terelt és utcáit Is a magyar Ikarusok járják. f* Eszmecsere az üzemi demokráciáról Az üzemi, munkahelyi demokráola továbbfejlesztése napjaink egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdése. Lényege csakúgy, mint szükségessége ma már alapvetően tisztázott; kialakultak az elgondolások 'a továbbfejlesztés fő útjára, módjaira is. Ezek az elgondolások Immár széleskö. rüen érvényesülnek, hatnak az üzemi, vállalati élet mindennapi gyakorlatában. E gyakorlat tapasztalataiból eredő gondolatok, meglátások összegyűjtése, a további értékelésre, elemzésre váró kérdések megvitatása volt a célja annak az eszmecserének, amely a párt elméleti-politikai folyóirata, a Társadalmi Szemle oldalain folyt több mint hárbmnegyed esztendőn át, s amelynek folyamán huszonöt Írás látott e témában napvilágot. Sok Ismeretet adott ez az eszmecsere az olvasónak. Olyanokat, amelyek további gondolkodásra serkentenek, s egyúttal kedvezően fejleszthetik, gazdagíthatják a gyakorlatot. A szerte, ágazó, sok témát érintő vitának ez alkalommal csupán néhány gondolatára hívhatjuk fel a figyelmet. Az érdekek egyeztetésének színtere Az üzemi demokrácia a munkahelyi kollektívák, a dolgozók — közvetlen vagy közvetett — részvételét jelenti a vezetésben, a döntésekben?«a vállalati célok, elhatározások ~ kialakításában. Igényli tehát a különböző vélemények felszínre jutását, adott esetben az eltérő álláspontok közötti vitát, a nézetek egyeztetését. A Társadalmi Szemlében folyó eszmecsere ezt a felismerést tovább mélyítve felhívta a figyelmet, hogy ez esetben is szükség van a társadalmi folyamatok materialista megközelítésére, vagyis a vélemények mögött észre kell venni az ezeket meghatározó érdekeket. Az üzemi demokrácia fórumain tehát nem egyszerűen a dolgozók véleménye nyilvánul meg, hanem kifejeződnek az érintett személyek és csoportok közvetlen érdekei is. A szociológiai elemzések kimutatták és a mindennapi tapasztalatok meggyőzően tanúsítják, hogy a közvetlen érdekek érvényesítésére irányuló törekvések egyeztetése a munkahelyek életében mindig is „jelenlevő” folyamat. Az üzemi demokrácia kibontakozása ebből a szempontból azért jelentős, mert intézményes kereteket nyújt az érdekek kifejezésére, szükség esetén öszszecsapásra, s az egyeztetés a kollektíva nyilvánossága előtt az érintettek, illetve képviselőik részvételével történik. Ez jobb feltételeket teremt ahhoz, hogy a célokat a valóságos érdekviszo. nyok Ismeretében, azok alapján határozzák meg. idejében és sikeresen oldhatók fel olyan érdekellentétek, konfliktusok, amelyek különben a folyamatok mélyén meghúzódva megosztanák a kollektívát. Ha az üzemi demokrácia e lehetőségével tudatosan élnek, jóval kedvezőbbek a feltételei egy-egy munkahelyi kollektíván belül a cselekvés valóságos egységének megteremtéséhez, az összvállalatl és ezen keresztül a népgazdasági érdekek tényleges érvényesítéséhez. A feltételek kialakítása A Társadalmi Szemle oldalain folyó vita résztvevői között éppúgy, mint társadalmunkban teljes az egyetértés abban, hogy országunk társa da Imi-politikai viszonyai kedvező feltételeket nyújtanak az üzemi demokrácia továbbfejlődéséhez. De az eszme, csere szinte minden résztvevője rámutatott, hogy az általános feltételek mellett nem kevésbé fontosak a helyi körülmények. „Az, hogy egy demokratikus fórumnak, részvételi formának van-e tartalma, és milyen tartalma van, elválaszthataUan a vállalat, a munkahelyi konkrét vl. szonyainak összességétől” — hangsúlyozta a vita egyik résztvevője. A hozzászólók ebből kiindulva nagy figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, milyenné kell formálni a vállalati szer. vezetet, az Irányítás, a döntés rendszerét, a termelés és a gazdálkodás rendjét ahhoz, hogy a dolgozók ne csak formálisan, hanem valóságosan részesei lehessenek a vezetésnek. Ennek a feladatnak sok eleme, tényezője van, amelyek a vállalat nagyságától, jellegétől, feladatköritől függően helyileg eltérőek. Általános elvnek tekinthetőn belső Irányítási mechanizmus olyan meghatározása, amely az alsóbb vezetési szinteknek is megfelelő Jogkört és felelősséget biztosit. Nem kevésbé lényeges a döntési jogkör egyértelmű szabályozása, az egyes testületek, fórumok szerepének, rendeltetésének világos meghatározása, a tervezés, a belső elszámolás, az ellenőrzés célravezető rendszerének kialakítása. Az eszmecsere egyik fontos következtetése volt, hogy mindenütt meg lehet találni azokat a formákat és kereteket, amelyek a helyi körülmények között optimálisan biztosítják mind a hatékony gazdálkodást, mind pedig a dolgozóknak az irányításban történő részvételét. Természetesen semmilyen irányítási rendszer sem küszöbölhet ki minden ellentmondást, ezt irreális lenne elvárni. A cél olyan "feltételek és körülmények kialakítása, amelyek között ezek az ellentmondások a lehető leggyorsabban és legeredményesebben oldhatók fel. A szubjektív tényezők Az optimális feltételek és körülmények kialakítása nélkülözhetetlen. Enélkül az üzemi demokrácia kibontakoztatása jámbor óhaj vagy üres szólam maradna. Azonban csak az objektiv tényezők nem elegendőek. Az eszmecsere több résztvevője figyelmeztetett: tévedés lenne azt gondolni, hogy az érintettek eleve örömmel fogadják az irányításban való részvétel lehetőségét és azonnal élnek is vele. Valójában ehhez fel kell kelteni az igényt, s ez nem is olyan egyszerű. A beosztottak számára ugyanis ez — az egyik cikk szavaival élve — „munkát, többlet, feladatokat, felelősséget hoz ..., azaz felkészülést, tájékozódást, tanulást, tehát időt és energiát igényel”. Mi több: nemegyszer igényli konfliktusok, összeütközések vállalását is a vezetéssel vagy más dolgozókkal. Mindezeknek a vállalására csak az késztetheti tömegesen a dolgozókat, ha úgy Ítélik meg, hogy a részvétel az említettek ellenére „megéri’*, vagyis szavuk meghallgatásra talál, észrevételüknek van foganatja. Ez pedig — a szervezeti feltételek mellett — nem kis részben a vezetők magatartásától. hozzáállásától függ. Ilyen értelemben a vezetők és beosztottak szemlélete, magatartása kölcsönösen hat egymásra. alakítja egymást. Mindkettő formálásában ugyanakkor lényeges szerepe van a politikai szervezeteknek, mindenekelőtt a pártszervezet tudatos nevelő, meggyőző munkájának. Ennek a politikai munkának a tartalma nem utolsó sorban annak bemutatása, érzékeltetése, hogy mind a vezetők, mind a beosztottak közvetlenül érdekeltek az üzemi demokrácia érvényesülésében, mert az végső soron jobb feltételeket teremt mind saját feladataik ellátásához, mind pedig az egész munkahelyi kollektíva tevékenységéhez. Ez az érdekeltség objektív tényező, de szükséges tudatosítani, az érintetteket erre ráébreszteni, s bennük olyan meggyőződéssé formálni, amely a cselekvés közvetlen mozgatójává válik. A Társadalmi Szemlében lefolytatott vita ehhez a tevékenységhez sok gondolatot, jó „muníciót" adott. Egyúttal az eddiginél sokrétűbben mutatta be azokat a kapcsolódásokat, ameiyek egyfelől a szemlélet és magatartás formálása, másfelől a gyakorlati-szervezeti intézkedések és lépések között fennállnak, s amelyek figyelembevétele elengedhetetlen az üzemi demokrácia további fejlesztésében. Gy. L.
