Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-18 / 166. szám

ÚTI. július IS. • PETŐFI NETS * i BESZÉLGETÉS A SZABADTÉRI JÁTÉKOK IGAZGATÓJÁVAL Húsz év, másfél millió néző AZ IDEOLÓGIAI PÁRTHATÁROZAT *,r”r' LLEMÉBEN ’Félrevezetném az olvasókat, ha azt írnám, hogy lázas nyüzs­gés, hajrá* sietés tagadott a Szegedi Fesztivál (Ünnepi hetek) Intézőbizottsága titkárának hiva­tali helyiségében. Horváth Mi­hály, áld egyúttal a szabadtéri Játékok igazgatója, persze nem unatkozik, de különösebb izga­lomnak, netán kapkodásnak je­lét sem látom. A Dóm téren huszadszor hangzik föl a Jellegzetes szignál 22-én, még régibb múltra te­kinthetnek vissza az Ipari vásá­rok, nem először szerveznek tu­dományos tanácskozásokat, sport versenyeket, Ifjúsági napokat. A szokott módon, természetesen a korábbi tanulságokat hasznosít­va, az újabb igényeket figyelem­be véve, időben elkészítették az Idei menetrendet, megtették a szükséges intézkedéseket. Vendéglátóm szívesen áll a Petőfi Népe rendelkezésére.-öt-hat ezren váltanak je­gyet* rendezvényeinkre Báca- Klskun megyében. Jó a kapcso­latunk az ottani közművelődési Intézményekkel, vállalatokkal. Egy előadás nézőterét megtölte­nék a megyéjükből érkezők. Még kedvezőbb kép alakul ki, ha az egyéb programok látoga­tottsága alapján ítélem meg a Bács-Kiskun megyeiek érdeklő­dését. — Kerek évfordulókon szokás a mérlegkészítés. Ez azárt is időszerű, mert most is Erkel Fe­renc; Hunyadi Liixló című ope­rájával nyitnak, mint a /elsza­badul ás utáni első Játékokon. Is­mét szinre ikerül a János vitéz, ezúttal is köszönthetjük Szege­den a Nyemirovics-Dancsenko Színház balett-társulatát. Az egyezések nyilván nem véletle­nek. — Valóban, tudatosan idézzük a kezdeteket, ezzel is a folyama­tosságot hangsúlyozzuk. De néz­zük a számokat. Eddig 59 művet mutattak be. Háramszáznégy elő­adásunkat több mint másfél millió néző .tekintette meg. Igye­keztünk az arra alkalmas ma­gyar müvekkel megismertetni a Játékok látogatóit. A már emlí­tett opera hat évad műsorán sze­repelt. A Bánk bán operát öt ciklusban láthatták a legna­gyobb magyar színházban. Több évadban tűztük műsorra Kodály Zoltán: Háry János daljátékát, Madách: Az ember tragédiája című drámai költeményét, ját­szottuk Verdi, Puccini operáját. Telt ház tapsolt a szabadtéri Shakeepeare-előadásoknak. Ős­bemutatókra is vállalkoztunk, természetesen csak nagyon óva­tosan, szinte a biztosra men­tünk, mert úgy véljük, hogy a ml kereteink nem nagyon te­szik lehetővé a kísérletezést. Ez nem Jelenti azonban azt, hogy nem törekszünk a mind korsze­rűbb stílus kialakítására. a program frissítésére. Elárulha­tom, hogy éppen most tárgyalunk — például — a Béjárt balett sze­repléséről. Lapunk előző számúban a több­lépcsős rakéta elvéről és HER­­MANN OBERTH munkásságáról számoltunk be. MAX VALIER KUTATÓPROG­RAMJA. — A VILÁG ELB0 RA­KÉTA VERSENYAUTÓJA. — RMRRR A RAKETAJARMUHBN. — MEGINDUL A REKLAM­­HADJÁRAT A mai Irodalom a hiteles lé­lektani ábrázolásra törekszik, kis rezzenésekkel ábrázol sors­fordító eseményeket, ezért nehéz az újabb művek szabadtéri elő­adása. Itt a monumentalitás hat el­sősorban. KI veszt észre a hu­szadik sorban, de még a tize­dikben Is a színész apró gesztu­sait, a legördülő könnycseppet, a szemet fényesítő mosolyt. — Szintezek, rendezők, kriti­kusok tanakodnak azon, Hogy korunkban miért nem hat iga­zán a Bánk bán. Fiisikerrel jár­tak a dráma teljes meghódításá­ra irányuló törekvések. Sokan meglepődtek, amikor hírét vet­ték, hogy a Bánk bán szerepel az idei szabadtéri programban. — Többször felvetődött már, hogy — bármit Is mondjanak — a legnagyobb nemzeti drámát műsorra tűzzük. Elsősorban azért ellenezték ezt a tervet, mert a Bánk bán opera szinte reper­toárdarab volt. Végül is az az álláspont győzedelmeskedett, hogy ennek a műnek helye van magyar fesztiválon. Lengyel György, aki harmadszor rendezi meg a remekművet, természete­sen Hlyéé Gyula átigazitásában viszi színre Katona drámáját. Természetesen, mondom, mert csatlakoztam azokhoz, akik sze­rint az eredeti mű ma már el­mondhatatlan. Bízunk abban, hogy a ml Bánk bánunk nézőté­ri siker Is lesz. A főbb szerepe­ket Bestenyei Ferenc, Béréé Ilo­na, Almást Sva, , Kállai Ferenc, Kovács János, ifjú Üjlaky László, Kátay Endre és Patáncz Ferenc alakítja. — Hallhatnánk-e valamit a tervekről? Horváth Mihály, a Szabadtéri Játékok igazgatója ezerint tovább erősödik a jövő­ben Tömörkény, Móra, Juhász Gyula városának a vonzása? — Egyre sokszínűbb lesz ez a fesztivál, mint Kállai Gyula irta a Pesti Műsor szegedi különszá­­mában: „A Dóm téren felharsa­nó fanfárok hangjaira a szín­játszás, a zene, a képzőművészet és a népművészet minden húrja megpendült, s visszhangzani kezdett”. Ezt a sokszínűséget sze­retnénk a jövőben gazdagítani, vigyázva ama, hogy mindenben érvényesüljön a játékok alapve­tő gondolata. — Mind kedvezőbbek feltéte­leink. Tovább szépül a Dóm tér, az épülő- új-középiskolás diákott­honok két-, háromágyas szobái­ban az eddiginél jóval több tu­ristát helyezhetünk :el. Már az új évad terveit szövö­getik a Játékok igazgatójának az irodájában, már a távlati prog­ramok készülnek, de a figyelem természetesen a sűrűsödő esemé­nyekre irányul. Mire s sorok megjelenne#, már megnyitja ka­puit a 15Pedagógiai Nyári Egyetem, megkezdődnek az „évad­nyitó" főpróbái, az utolsó si­mításokat végzik az ipari vásár pavilonjain, már epyre több ven­dép érkezik a Tlsza-parti váróé­ba. H. N. Sikeres volt a tanév az oktatási igazgatóságon Idestova három hete, hogy az esti egyetem szakosító tagozatán az utolsó államvizsgák is lezajlottak. Néhány nappal később megtör­tént a tanévzáró. A minap pedig —miközben megkezdődött az intézmény szünidei festése, tatarozása, eredményekben és tapasztala­tokban gazdag tanév után megtartotta beszá­moló taggyűlését a megyei pártbizottság ok­tatási igazgatóságán, működő pártalapszerve­­zet. A politikai Oktatási évad e záróeseményé után kértük fel dr. Szabó Lajost, az intéz­mény igazgatóját, foglalja össze az elmúlt ok­tatási év legfőbb tapasztalatait. — Mindenekelőtt azt említem, hogy olyan tanévet zártunk, amely a határozatok elmélyült tanulmányozása, feldolgozása után a Központi Bizottság 1976. a október 26-1 határozata, illetve a megyei pártbizottság erre épü- 16 Iránymutatása szellemében in­dult. A határozatból eredő tar­talmi tennivalóink szolgálatában több szervezeti változásra Is sor kerül — mondta bevezetőül dr. Szabó Lajos, majd így folytatta: — Igen lényeges közülük a hallgatók kiválogatása Ismeretes ugyanis, hogy korábban a marx­ista-leninista esti egyetem há­roméves tagozatára számosán spontán jelentkezés alapján ke­rültek ás a pártiskolán sem min­dig azok gyarapították ismeretei­ket, akik számára ez a leglndo­­koltabb lett volna. Megjegyzem, hogy a pártlskolai tanfolyamok­nál nagyobb volt a lehetőség a bentlakásra, mint ahányan ta­nultak, Illetve ahány résztvevőt a pártbizottságok előzetesen Je­leztek. Örvendetes, hogy a fel­vételeknél a korábbinál 'nagyobb aktivitással működött közre a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési, valamint a párt­ós tömegszervezeti osztálya. Változás történt a tanfolyamok struktúrájában is; tizenegyféle speciális tanfolyamot indítottunk, s ezeket csekély lemorzsolódás mellett, 248 hallgató sikeresen elvégezte. A legnagyobb érdek­lődés a politikai vezetés elvei és módszerei, s a másodízben, de — főleg a községi üzemi párt­bizottságok, pártvezetőségek tag­jainak részvételével — jobb öSz­­szetételben szervezett, a pártélet kérdéseit taglaló tanfolyamok lránt nyilvánult meg. Eredmé­nyes volt a politikai oktatás pe­dagógiai és didaktikai módszerei esti tanfolyamai Is. Mindenkép­pen örvendetes, hogy a határozat szelleme szerint az alapképzés rovására a továbbképzésben résztvevők száma volt nagyobb arányú. Szintén a szervezeti változá­sokhoz tartozik, hogy az állami oktatásban szerzett végzettséget figyelembe véve, a hallgatók a főiskolai értékű oklevélre jogo­sító teljes szakosításhoz csak a kétéves alapszakot végzik el. A hangsúly tehát Itt Is a tovább­képzésen van. A bentlakásos tanfolyamok so­rában a két új: a magyar mun­kásmozgalom története, valamint a marxista-leninista világnézet alapjai kurzus, a káderképző, Il­letve a marxista—leninista esti középiskola új formájára az elő­adók felkészítését szolgálta. Ha­sonlóképpen újszerű volt az üzemi, községi pártbizottságok, s a pártvezetőségek agitáció- és propagandafelelőseit a KB hatá­rozata végrehajtásában adódó Ideológiai feladatokra felkészítő tanfolyam. Céljuknak megfelelő­en, a szervezett változások előse­gítették, hogy azok gyarapítsák Ismereteiket, akiknek mindenek­előtt szükségük van rá. Tartalmi vonatkozásban az es­ti egyetemi tagozaton csakúgy, mint valamennyi tanfolyamon a KB-határozat szellemében beik­tatott időszerű témákra esett az erőteljesebb hangsúly. Ilyenek voltak például a szocialista élet­mód, a szocialista hazaflság kér­dései, az ideológiai munka me­gyei tapasztalatai és feladatai, a gazdaságpolitikai tennivalók. Va­lamennyi tanfolyamon megtár­gyalták a Központi Bizottság, va­lamint a megyei pártbizottság idevágó határozatait, s informá­ciós igénnyel a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó március 15-i KB-határozatot is. Tanári karunk az adott tema­tikához rugalmasan igazodva, a hallgatók gondolkodó-, vitatkozó­készségének fejlesztésére töreke­dett E törekvés érvényesítését célozta a klasszikusok átfogó mó­don, tehát nemcsak szemelvé­nyek alapján történő tanulmá­nyozása is. Igen pozitívnak tar­tom az oktatómunkában a prob­lémák lényegére rámutató, a megoldáshoz vivő tényezőket ku­tató, cselekvésre ösztönző előre­haladást — mondotta dr. Szabó Lajos. A továbbiakban megtudtuk, hogy az oktatási Igazgatóság ösz­­izes esti tanfolyamain 80 osztály­ban több mint kétezer hallgatója volt. A marxista-leninista egye­tem hároméves tagozatán ötven osztály működött a megyében (közülük 12 Kecskeméten), 1334 Induló és 1287 befejező létszém-VALLER rendkívül sokoldalú munkaprogramot tűzött maga elé. Végcélja már az űrhajózásra ké­pes rakéta volt, de ehhez sze­rinte az addig Ismert összes tí­pus kipróbálásán, a rakéta gépko­csin ás a légtérben közlekedő ra­kéta repülőgépen keresztül veze­tett aiz út, Vele egyidőben FRITZ VON OPEL német nagyiparost egé-9 Opel rakétaastéjs a berlini AVUl-pályán. A tsárafrásasfe na elöl könnyű gépkeesl ■tnklUaáláaárn szolgáltok. Élőkkel lefelé álltok, így n levegő ellenállása n kocsit s pályákéi s seritatta. szén más cél vezette a rakétával kapcsolatos kísérleteiben. 0 In­kább mint sportember kívánt ki­tűnni és a kísérleteket reklám­nak szánta gépkocsikat gyártó cégének, A lelkes VALIER ben­ne találta meg merész tervei pénzügyi támogatóját. KURT VOLKHARDT autóversenyző ült az első, VALIER, SANDER mér­nök és OPEL együttműködésével készült rakétaautóban. A jármű először csupán gyalogos sebesség­gel haladt és 150 méter után megállt. A gépezet jól engedel­meskedett, A második kísérlet alkalmával VOLK HARDT ben­zinmotoros gépkocsival Indult el. Amikor a kocsi a 30 km órán­kénti sebességet' elérte, akkor kapcsolta be a rakétahajtóművet. A kocsi néhány másodperc alatt 75 km/órára gyorsult fel. Ezek után került sor az első nyilvánosságnak szánt kísérletre 1928, április 11-én az Opel mű­vek rüsselheiml kísérleti pályá­ján. 100 km/óra sebességet értek el és a rendelkezésre álló 12 ra­kétából csupán ötöt gyújtottak be. mai. A hároméves tagozat utolsó évét a hallgatók 86 százaléka végezte el jó eredménnyel. A kétéves szakosítót kilenc osztályban 288 hallgató kezdte el és 250-en befejezték, ugyancsak jó átlageredménnyel. A kiegé­szítő szakon kilenc osztályban 108-an tanultak és sikeres állam­vizsga után 191-en fejezték be tanulmányaikat. Államvizsgát összesen 286-an tettek. A szako­sítót befejezve hetven hallgató szeptemberben veszi át a főis­kolai végzettséget jelentő okle­velet. A soron következő politikai oktatási évadról szólva elmond­ta az Intézmény Igazgatója, hogy a hallgatói létszám meghaladja majd a 2100-at. Figyelemre ér­demes, hogy a műszaki és agrár­­értelmiség növekvő érdeklődése mellett, a termelést közvetlenül irányító fizikai dolgozók jelent­keztek felvételre és szép szám­mal okodnak( közöttük nők is. Az esti egyetem teljes oktatói gár­dája kilencven személyre gya­rapszik az elmúlt tanév nyolc­vanegyes létszámához képest. í P. I. Szombat este Kiskunmajsán •i BANDER mérnök, sa Opel-kocslk rakétoterveiSJe. As IMI, májú 13*1 kísérleti gépkocsiba 14 elektro­mos gyűjtésű rakétát épített bele. A jobb oldali képen: Opel sokfajta rakétajárművel kísérleteseit. Ké­pünk ».OPEL és BANDER RAK—3 nevű síngépkocsiját ábrázolja. Es a fajta slngipkecil rendszerint veseti nélkül startéit és klprékálása legtöbbször kisiklással vagy robbanással végaMött. E látványos kísérlet után VA­LIER és OPEL különvált. OPEL a versenyzésre fektette a hang­súlyt. A tökéletesített kocsiban SANDER mérnök most már 24 elektromos gyűjtésű rakétát épí­tett be. A kormány mellé maga OPEL ült és a berlini AVUS pályán 230 km/óra sebességet ért el 1928. május 23-án. A sajtó ujjongott, a kísérletekről oldalas cikkekben számoltak) be. Megjelentek a kü­lönféle rakéta-motorkerékpárok, újabb és újabb gépkocsik, végül még a rakétaszán is. A rakéta pionírjairól azonban, akik az űr­hajózás megvalósításán dolgoz, tak, egy riporter sem írt. Maga VALIER most már egye­dül folytatta munkáját Gépko­csijaiban ezután a folyékony üzemanyaggal való meghajtásra tért át. A további kísérletekről és a lelkes rakétakutató tragikus haláláról lapunk következő szá­maiban olvashatnak. (Folytatóm következik) Este nyolc ófa van. A klokun­­majsal utcák már néptelenek. Né­ha azért végigsuhan rajtuk egy­­egy árnyék: a késve Induló fia­talok sietnek, hoc; kapjanak még Jegyet a művelődési köz­pont dlsco<nüsorára — vagy üres asztalt a vendéglőben, a cukrászdában... „Megisszuk ezt az üveg sört,...?” A Jonathán presszóba éppen most lép be három fiatalember. Üres asztal nincs. Mellém tele­pednek. Megtudom, hogy Balogh Fe­renccel, Farkas Péterrel és Rett­­man Imrével kerültem egy tár­saságba. Egyikőjük erdőgazda­sági dolgozó, a másik tehenész, a harmadik pedig — mint szak­szövetkezeti tag — paprika-pa­radicsom termesztésével foglal­­koziki — Gyakran járnak Ide szom­batonként? — Hová mennénk máshová? — válaszolja az egyik fiú. — Beülünk ide a fapadosba. Van ugyan egy mozi is... — Mikor volt ott utoljára? — Elég ritkán jutok el. Fél nyolcig dolgozott, az utolsó elő­adás pedig hétkor kezdődik. Né­hány héttel ezelőtt voltam én ott, amikor az Apostol együttes játszott. Kellene egy tágasabb presszó, ahol nyugodtan lehetne zenét hallgatni. Itt mindig már hatkor be kell ülni, ha azt akar­juk, hogy legyen asztalunk. Vé­letlen szerencse, hogy most si­került letelepednünk. Igaz, nem sokáig lessünk Itt. Megisszuk ezt az üveg sört, aztán szétné­zünk a művelődési házban. „Hát szórakozás ez*’ Az Ifjú Gárda Művelődési Központ első emeletén javában folyik a dlsco-műsor. Az elekt­romos berendezések olyan hang­erővel árasztják a zenét, hogy szinte remegnek a falak. Lehe­tetlen szót érteni. Szerencsére néha van szünet. Ilyenkor be­szélgethetünk. Először Hunyadi Erzsébetet, a helybeli ipari szövetkezet fiatal pénztárosát szólítom meg: — Mivel telt el a szombatja? — Ma szabad szombatos vol­tam, aludtam agy jó nagyot, egé­szen fél tízig. Ebéd után bemen­tem Kiskunfélegyházára, meg­néztem a barátnőm ballagását. Hazajöttem, aztán Indultam Ide. De bár ne jöttem volna! Hasonló elégedetlenségre val­ló válaszokat kapok később is, amikor a szórakozási lehetősé­gek felől érdeklődöm. Az egyik legjellemzőbbet idézem: — Nincs Itt semmi lehetőség — mondja Kovács László kő­műves. — Aki jól akarja érez­ni magát, az megy Szegedre, vagy Jászszentláazlóra, Gsólyos­­pálosra. Ott legalább normális társaságban táncolhat az ember. De Itt?! Igaz, itt van a mozi is, de abban csupa ócska filmek mennek, amelyek nem érdeklik a fiatalokat. Van egy Ifjúsági klub is, de ott is csak unatko­zunk. Még táncolni sem lehet, mert mások pedig a televíziót nézik. Persze, vannak itt kiállí­tások Is majdnem mindig, azo­kat is nézegethetjük, de most mondja meg: szórakozás ez?! Mit lehet tenni? ^ A fentiek után azt kérdezhet­né bárki: mindez a kiskunmaj­­sai Ifjú Gárda Művelődési Köz­pontban hangzott el, ahol tucat­nyi szakkör, működik, ráadásul egyik-másik országos sikert la arat? S ahol a filmklubot száz­nál, a színházi előadásokat, hangversenyeket pedig kétazás­­nál da több fiatal látogatja rend­szeresen. Ezekkel kapcsolatban Bodor Miklós, a művelődési központ igazgatója a következőket mond­ja: — A keramikus szakkörünk a maga nemében egyedülálló as országban — egyebek mellett azért, mert kizárólag tanyai gye-, rekekre épül. Hasonló a helyzet a gyermekképzöművészetí szak­körben. A honismereti szak­körünk munkája is nagyon ered­ményes — ebben a tagok zöme középiskolai tanuló. Közülük ke­rül ki zömmel a filmklubnak, a különböző hangversenyeknek, színházi előadásoknak a közön­sége is. Van még jó néhány ön­tevékeny csoportunk — például az asszonykórus, az asszonyklub, ezek azonban szinte kizárólag az idősebb generáció közösségei. Tény, hogy a dolgozó fiatalok­kal eddig nem sikerült megfe­lelő kapcsolatot teremtenünk. — Hogyan próbálkoztak vele? — litt van ez a dlsco-műsor. Hogy ne csak zene legyen, hogy az idejár ók szórakozását tartal­masabbá tegyük, a szünetekbe rövid Irodalmi műsorokat Iktat­tunk be: A környék legjobb színjátszó csoportjait hívtuk meg. Kifütyülték, vagy egysze­rűen meg sem hallgatták ókét — ment a büfébe mindenki sö­rözni. Ily fen példát, sajnos, sokat tudnék mondáid. De csak a leg­­fájóbbat említem: as Ifjúsági klubot. A helyi KISZ-szervezet­tel összefogva alakítottuk még az elmúlt esztendőben. Vásárol­tunk a számukra talevíclót, le­mezjátszót, sztereó-magnót, tár­sasjátékokat. Hoc a helyiségük Is a lehető legmegfelelőbb le­gyen, lemondtam az Igazgatót Irodáról — rendezkedjenek be ott, ízlésük szerint, — Elvileg a klub ebben az órában la működük. Nézzen be. Kong az ürességtől... Vajon miért? — Amikor ez a kérdés felmerül, én mündig magunkban keresem a hibát először. Való­színű például, hogy a baat-zeno szünetel nem a legjobb alkal­mak arra, hogy a ritmustól át­­hevült fiatalok figyelmét sa iro­dalmi alkotásokra irányítsuk. Aztán az is lehetséges, hagy bár mindennel felszereltük as Ifjúsági klubot, n legfontosabbat mégis nélkülöslk: egy rátermett, egy lelkes klubvesetöt. Hónapok óta keresünk ilyen fiatalt. Aki­ket jónak látnánk, azok nem vállalják. Pedig ők Is dolgozó fiatalok. Azok közül valók tehát, akik fennen hangoztatják: Itt nem lehet csinálni semmi értel­mes dolgot)... Mások is mozduljanak Fennen hangoztatják — de, sajnos, egyelőre a kapukon kí­vül. ócsárolják például a be­mutatott filmeket, de vajon hon­nan tudják, hogy milyenek, ha messziről kerülik a mozit? ts egyáltalán: milyen lehetőségeket teremtsen még a művelődési ház igazgatója?) Hiszen amit eddig teremtett, az már az emberi tel­jesítőképesség határát súrolja így is! Lehetne továbblépni persze, ez igaz. De ahhoz másoknak la mozdulni kellene! Azoknak töb­bek között, akiknek körében a könyvek, a filmek és színdara­bok helyett arról folyik a szó Inkább, hogy ki „hány literre van hitelesítve”. Kápeaatáa Jáaee

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents