Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-01 / 152. szám

VS&.7 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! j 3. U ^ Kádár János fogadta Le Thanh Nghit A tervezéstől a számadásig 4. oldal Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság szék­­házában fogadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Kom­munista Párt Politikai Bizottságának tagját, minisz­terelnök-helyettest, a magyar—vietnami gazdasági, műszaki-Audományos együttműködési kormánybi­zottság VII. ülésszakán részt vevő vietnami kül­döttség vezetőjét. A szívélyes, baráti hangulatú ta­lálkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. (MTI) A televízió és a rádió jövő heti műsora S. oldal Ülést tartott az Elnöki Tanács Magyar-vietnami népfronttárgyalás AZ MSZMP 6ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évt. 152. szám Ára: 90 fillér 1978. július 1. szombat \Si>. A Magyar Népköztársaság 'El­nöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Losonczi Pál tájékoztató jelen­tését Samora Moises Machet, a Mozambiki Felszabad! tási Front és a MozimbLki Népi Köztársaság elnöke vezette moaambi/ki párt­ós államközi küldöttség ma gyár ^ országi hivatalos, baráti látogatá­sáról. Az Elnöki Tanács megelé­gedéssel állapította meg, hogy a magyar—mozambiki kapcsolatok jól fejlődnek, a két párt és ál­lam alapvető céljai és törekvései azonosak. Ezután Muammar * Al-Kadhafi. a Líbiai Arab. Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának fő­titkára magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Losonczi Pál, Az Elnöki Tanács megállapította, hogy a líbiai államfő látogatása és a magas szintű, őszinte, baráti légkörű eszmecserék új távlatokat adtak a két állam sokoldalú együttműködésének továbbfejlesz­téséhez, a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok szé­lesítéséhez, megerősítették né­peik antiimperialista szolidaritá­sát. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, vé­gül egyéni kegyelmi ügyben dön­tött. (MTI) ot< TITAC* iVCS terv megvalósításáért Szűkebb hazánkban jelentős gazdasági, társadalmi és poli­tikai erőt képvisel a 47 ipari szövetkezet, amelynek tagsága több mint negyedszázada dolgozik már eredményesen a szo­cializmus építésén. Az ipari szövetkezetek tegnapi küldött­­gyűlését azért hívták össze, hogy mérlegre tegyék a XI. párt­­kongresszus határozatának megvalósításában eddig elért ered­ményeket és számba vegyék, mely területeken kell a jövőben még hatásosabban tevékenykedni. A szövetkezeti székház­ban, Kecskeméten megtartott összejövetelen részt vett Fábi Andor, az OKISZ főosztályvezetője. Fekete László, a Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek Szö­vetségének elnöke, a küldöttgyű­lés előadója az írásos jelentés­hez fűzött szóbeli kiegészítésben elmondta, hogy a XI. kongresz­­szus óta végzett munkát az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi és a megyei pártbizott­ság májusi határozatának irány­­mutatása alapján értékelték. — Megyénk ipari szövetkezetei a nehezebb gazdálkodási körül­mények közt is képesek voltak elvégezni a reájuk háruló felada­tokat — állapította meg a KI­­SZÖV elnöke az eredményekről szólva. — Ezt bizonyítja, hogy az árbevételünk 1977-ben elérte a 2 milliárd 600 millió forintot. Várható, hogy a szövetkezeti ipar teljesítményének értéke 1980-ban, az V. ötéves tervi előirányzat teljesítésével 3 milliárd forintnál is magasabb lesz. Az utóbbi két évben. 29 százalékkal nőtt a ter­melés, teljes mértékben a terme­lékenység fokozása révén. A nö­vekedési ütem nagyobb volt az állami iparénál, és az országos átlagnál is. Bács-Kiskun szocialista ipará­ban a szövetkezetek 12 százalé­kos részarányt képviselnek, a ja­vító-szolgáltatásnak pedig több mint felét végzik el. — A pártkongresszus óta erő­sítettük szövetkezeteinkben a szocialista vonásokat — emelte ki az előadó. — Az oszthatatlan szövetkezeti vagyon már 99 szá­zalékát teszi ki a vagyonúnknak. Előbbre léptünk a munka szerin­ti elosztás elvének gyakorlati megvalósításában. A KISZÖV elnöke elégedetten szólt arról, hogy az ipari szö­vetkezetek ma már jobban lát­ják helyüket, lehetőségeiket a megye gazdasági életében, s kö­rültekintőbben gazdálkodnak. Az utóbbi két év fontos eredményei közé sorolta, hogy az ipari szö­vetkezetek vezető szervei között jobb lett a munkamegosztás, s egymást segítve dolgoznak. Ez előmozdította a társadalmi, a cso­port- és az egyéni érdek össz­hangjának erősítését. A következőkben Fekete Lász­ló sorra vette azokat a területe­ket, ahol javítani kell az ipari szövetkezetek munkáját.* Veszte­séges szövetkezet nem volt ta­valy ellenben vannak olyanok, kevés számmal, amelyek nem tudták a termelésüket a tervezett ütemben fejleszteni, az építő­iparban, a javító szolgáltatásban és az exporttermékek előállítá­sában. Ezeknek utol kell érni magukat. Az ipari szövetkezetek árui­nak minősége javul, megjelené­si formájuk korszerűsödik — ám az egyes szövetkezetek kor­szerűsítési, gazdaságossági törek­vésében még nagyok a különb­­, ségek. Ez elsősorban a vezetői készség hiányával magyaráz­ható. • Fodor Mária, a KISZÖV el­nökhelyettese nyitotta meg az ipari szövetkezetek küldöttgyűlé­sét. összességében tekintve dicséret illeti a megye szövetkezeti ipa­rát az exportnövelésért. Az utób­bi két évben túlteljesítették az előirányzatot, s megvan rá a re­mény, hogy a tervidőszakban — ez az egyik főbb cél — kétsze­resére emelkedik a tőkés kivitel értéke. Ugyanakkor nagyobb súlyt kell helyezni a lakosság el­látását javító termékek gyártásá­ra is. A szövetkezeti építőipar ter­melése 24 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, s ezzel idő­arányosan eleget tettek a megyei pártértekezlet határozatának. La­kást 644-et építettek a megyé­ben. A tervidőszakra 2 ezer ott­hon fölépítését irányozták elő, de ebből várhatóan csak körülbelül 1500-zal készülnek el. Ebben az építők még fellelhető belső szer­vezetlenségén kívül a közműve­sített területek hiánya, a tervdo­kumentációk késedelmes átadása a kivitelezőnek és egyes alapve­tő fontosságú anyagok esetenkén­ti hiánya is közrejátszik. — A szolgáltatások fejlődése felgyorsult — állapította meg a KISZÖV elnöke. — A tervidő­szakra meghatározott feladatokat előreláthatólag már 1979-ben megoldjuk. Azokban a szövetke­zetekben, ahol nem megfelelően • törődtek a szolgáltatásokkal, vál­toztatni kell a helytelen szemlé­leten. Az előadó felsorolta az utóbbi kél évben megvalósult be­ruházásokat: a kalocsai mosó­szalont, a félegyházi szolgálta­tóházat, a kecskeméti szalagházi mosodát és másokat. Az idén ci­pőjavító szalonokat hoznak lét­re. A továbbiakban az elmúlt két esztendő nyereséges gazdálkodá­sáról, a tavalyi nyereségterv túl­teljesítéséről beszélt Fekete Lász­ló. Hangsúlyozta, hogy a haté­konyság növelésében, a jó ered­mények ellenére, még sok a tennivaló. Foglalkozott még töb­bek közt a személyzeti és káder­­munka új vonásaival, a nő- és az ifjúságpolitikával, a szakmun­kásképzéssel, a munkavédelem és a szociálpolitika kérdéseivel, s értékelte a kongresszusi és a jubileumi munkaversenyt. Beszéde végén azt mondotta a KISZÖV elnöke, hogy a megye szövetkezeti ipara az eddigi ered­ményekre építve, a párthatároza­tok útmutatása alapján további jó munkával járul hozzá az V. ötéves terv teljesítéséhez. A beszámolót több hozzászólás után a küldöttgyűlés egyhangú­lag elfogadta. A. T. S. • Tegnap tárgyalások kezdődtek a magyar és a vietnami népfront­szervezetek vezetői között. A vietnami küldöttséget Nguyen Van Tien, a Vietnami Hazafias Front főtitkára, a magyart Sarlós István, a HNF OT főtitkára vezeti. Képünkön: Sarlós István köszönti a vietnami vendéget. (MTI-fotó: Tóth István (elvétele) Elfogadták az ENSZ rendkívüli ülésszakának záródokumentumát Carlos Ortiz de Rozas, a rendkívüli ülésszak záróokmá­nyának szövegegyeztetési mun­kálatait koordináló ad hoc bi­zottság argentin elnöke pénteken bejelentette, hogy a testület — helyi idő szerint — hajnalig tar­tó ülésén elfogadta a záródoku­mentum végleges tervezetet és azt a közgyűlés plenáris ülése élé terjesztette jóváhagyás vé­gett. A, záróokmány négy rész­ből áll: a bevezetőből, a nyilat­kozatból, az akcióprogramból és a leszerelési tárgyalások nem­zetközi mechanizmusával foglal­kozó fejezetből. Hírügynökségek a rendkívüli ülésszak egyik legfontosabb ered­ményének tekintik azt a megálla­podást, amelyet négy atomnagy­­haitalom, és a vezető el nem kötelezett országok képviselői ér­tek el a genfi leszerelési bizott­ság átszervezésének kérdésében. A - Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország javasolta, hogy az ed-. dig 31 tagú genfi testületet bő­vítsék ki újabb hat országgal. Az el nem kötelezettek ajánlása : szerint a genfi bizottság 40 ta­gúra bővülne. A küldöttek a tes­tület átszervezésére tett alapja­vaslat elfogadásán kívül meg­egyeztek abban is, hogy a lesze­relési testület kibővítéséről ak­kor döntenek, amikor az új résztvevők listájáról tárgyalnak. Munkavédelem a mezőgazdasági szövetkezetekben A munkavédelemről és az egészségügyről tárgyalt a Kis­kunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségé­nek kibővített elnökségi ülése. A témáról szóló jelentést a szövetség szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottsága tér-: jesztette elő. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a terme­lést1 a munkavédelemtől nem lehet elválasztani, a növekvő feladatok fokozott védelmi tevékenységet igényelnek. A szö­vetség is elő kívánja segíteni a hatékonyabb termelést, de a dolgozó ember fokozottabb védelmével együtt, ezért össze­sítette az eddigi tapasztalatokat. >bb ellátását segítik • A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége kül­döttgyűlésének résztvevői. (Méhesi Éva felvétele) Tegnap Kecskeméten, a városi tanács dísztermében tartották meg a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetségé­nek küldöttközgyűlését. Az ese­ményen részt vett dr. Matos László, a megyei tanács elnök­­helyettese. A küldöttközgyűlés résztvevői megvitatták a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa irányelveinek megyei végrehajtá­sára hozott intézkedési program tervezetét. Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke szóban egészí­tette ki az írásos tervezetet, ame­lyet a résztvevők előre megkap­tak-A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1978. március 15-én tartott ülésén ho­zott határozatot a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól. E ha­tározat megvalósításának elősegí­tésére fogadta el a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa az irányelveket, amelyek tartal­mazzák a legfőbb feladatokat. Bács-Kiskun megyében ha­gyományai vannak a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban a me­zőgazdasági termelés szervezésé­nek, a termékeik forgalmazásá­nak és a kisegítő jellegű, feldol­gozó tevékenységnek. Az ország és megyénk lakossága zöldség-, gyümölcs-, sertéshús-, baromfi-, tojásellátásának -segítése, vala­mint a növekvő exportigényeik ki­elégítése érdekében tovább kell szervezni és fejleszteni a szak­csoportok munkáját. Megyénkben a 24 általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet közül 23-ban több mint 130 szakcsoport műkö­dik. A múlt évben mintegy 420 millió forint értékű árut állítot­tak elő és értékesítettek. Bővíte­ni elsősorban a kertészeti szak­csoportok számát szükséges, illet­ve a kisállattartók szakcsoportba tömörítését igyekeznek megvaló­sítani. A csonthéjas gyümölcsök termelése az utóbbi időben visz­­szaesett, így a kistermelők ösz­tönzése és az ilyen szakcsopor­tok szervezése is oél. A háztáji és kisegítő. gazdasá­gok érdekében növelni kell a termelésükhöz szükséges szaporí­tóanyagok, eszközök, takarmá­nyok, tenyészállatok, naposálla­tok iránti igények kielégítését az ÁFÉSZ-eken keresztül. Az utób­bi időben erőteljesen fejlődött az ÁFÉSZ-ek szakbolthálózata. A 12 mezőgazdasági szaküzleten kí­vül mintegy 300 bolt foglalkozik a kistermeléshez szükséges esz­közök, anyagok árusításával. Az igények azonban egyre inkább növekednek, ezért a még nem eléggé ellátott területeket bekap­csolják a hálózatba. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlási és értékesítési tevékenysége dinami­kusan fejlődött az V. ötéves terv első két évében. A múlt év­ben a felvásárlás bruttó árbe­vétele elérte a 606 millió forin­tot, ebben az összegben nincs benne a hízott sertés és a saját feldolgozó üzemnek átadott áruk mennyisége. A megnövekedett forgalmat a szövetkezetek 198 állandó és 46 ideiglenes felvásár­ló telepe bonyolította le. Gondos­kodni kell arról, hogy a kisgaz­daságoktól minden megtermelt, a szabványoknak megfelelő áru át­vétele és értékesítése idejében, zavartalanul történjen. Meg kell oldani a kistételű áruk össze­gyűjtését, tárolását. Az élelmiszerek feldolgozása jelentős feladat, ebben is nagyot léptek az ÁFÉSZ-ek az elmúlt években. Elsősorban a vágóhídi húsfeldolgozásban haladnak jól, de vonatkozik ez a baromfifel­dolgozásra és a tartósítóipari te­vékenységre is. Az exportköte­lességek teljesítésével párhuza­mosan növelni kell a belföldi fogyasztásra szánt termékek mennyiségét is. A szövetkezeti és a népgazda­sági érdekéknek megfelelően nagy gondot kell fordítani a fel­dolgozás során keletkező mellék­­termékek hasznosítására, to­vábbi feldolgozására. Az Intézkedési program meg­vitatása és elfogadása után a fogyasztási szövetkezetek belső ellenőrzésének továbbfejlesztését és ennek megyei feladatait tár­gyalta meg a küldöttközgyűlés. Majd a megyei szövetség elmúlt évi köiltségvetési gazdálkodásáról hallgattak meg jelentést. Az elpnúlt három esztendőben a szövetség körzetében 838 üze­mi baleset történt. Az egy bal­esetre jutó kiesett munkanapok száma valamivel alacsonyabb a megyei átlagnál. A munkavédelem javítása ér­dekében a szövetkezetek és a szövetség is figyelmet fordít a megbízottak továbbképzésére. Törekednek arra, hogy minél több függetlenített megbízott le­gyen a közös gazdaságokban. A munkavédelmi intézkedési tervek megyei összesített adatai alapján a szövetkezetek tavaly az előirányzott beruházásokat, kü­lönösen a munka kulturáltabbá tétele, a biztonságtechnika és az üzemi higiénia vonatkozásá­ban túlteljesítették. Gondok je­lentkeznek viszont az egészség­­ügyi nevelésben. A dolgozók munkavédelmi oktatása rendsze­ressé vált, színvonala lényegesen emelkedett Hagyomány lett több szövetkezetben a vetélkedők meg. szervezése. A szövetség területén a mun­kahelyi szociális ellátásban fo­kozatos fejlődés tapasztalható. Elsősorban az új létesítmények­nél kedvező a helyzet, de folya­matosan sor kerül a meglevő üzemi épületek, létesítmények ki­egészítő beruházásaira is. Törekednek a szövetkezetek az anyagmozgatás, a nehéz fizikai munka, s a veszélyes munkafo­lyamatok gépesítésére, a védőfel­szerelések .folyamatos beszerzésé­re, a munkásszállítás megszerve­zésére. Külön említést érdeméi, hogy a növényvédő szer használata közben, foglalkozási eredetű mér-: gezés nem fordult elő a szövet­ség területén 1975 óta. A nö-1 vény védelemben dolgozók, álta­lában azok, akik növényvédő szerrel kapcsolatba kerülnek, -or­vosi és laboratóriumi vizsgálaton vesznek részt. Javulás tapasztalható az üzem­orvosi ellátásban, bár a további fejlesztésre még szükség len­ne. Üzemorvosi rendelő 13 szö­vetkezetben van. Jelenleg a szövetkezetek csak­nem 40 százalékában van üzemi konyha és további 17 szövetkezet vette tervbe ennek építését. A vitában számos észrevétel^ hangzott el. Többek között sző esett a munkaruhák, védőiéi--’ szerelések gyakran nem megfe­lelő minőségéről. Megállapították, hogy a fejlő­dés .ellenére nagyon sok még a tennivaló. Sokat tehetnék annak érdekében, hogy a termelés fej­lesztésével együtt kulturáltabbá tegyék a munkahelyi körülmé­nyeket. A szövetség segítheti a tanfolyamok, továbbképzések megszervezését. Közreműködhet propagandaanyagok beszerzésé­ben. A munkavédelem további, javításában a Termel őszöwetkes zetek Országos Tanácsa közre­működését is kérik. K. S. A PÁRTHATÁROZATOK ŰTMUTATÁSA|a LAPJÁN S *

Next

/
Thumbnails
Contents