Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-15 / 138. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1918. június IS. TUDOMÁNY-TECHNIKA Fényképek a világűrből Húsz évvel ezelőtt csak a kép­zeletben élt Földünknek az úrből való szemlélése, rövid idő alatt azonban valósággá vált. A koz­moszból először rakétákkal fellőtt fényképezőgépekkel, majd mes­terséges égitestekre szerelt fény­képezőgépek készítettek felvétele­ket. A Földről a világűrből ké­szült fényképek száma ma már sok milliót tesz ki. Mire használ­hatók e fényképek? A meteorológia nagyon jól hasznosítja a világűrből készült fényképeket; eddig már sok ezer hurrikánt, tájfunt fedeztek fel e fényképek segítségével. A meteo­rológiában az űrfelvételek továb­bi hasznosításának egyelőre az az akadálya, hogy nincs még meg az' űrhajóik magasságából látható felhőformák magyarázó jegyzéke, illetve ábrakönyve. Az alkalmazás másik fontos te­rülete a geodézia és a kartográ­fia. A geodézia óriási fejlődésen ment át a kozmikus geodézia se­gítségével, sikerült például ed­dig sohasem remélt pontossággal meghatározni Földünk alakját A kartográfia ugyanakkor még ke­véssé használta ki a mesterséges holdak által nyújtott lehetősége­ket. Az űrfényképezésnek még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy felhasználható lehessen egy-egy kisebb terület földrajzi tárgyai­nak rögzítéséhez. Annál nagyobb és gyorsabb si­ker várható e felvételektől a geo­lógia területén. A mesterséges holdak által készített felvételek kitűnő áttekintést nyújtanak a földfelszín nagy formáiról, nagy területek geológiai alakulatairól és lenn a Földön meg nem álla­pítható összefüggéseiről. Jól hasznosíthatók az űrfényképek Földünk természeti kincseinek, kőolaj-lelőhelyeinek, érclelőhe­lyeinek a kutatásában is. Ezekhez természetesen jó támpontot ad­nak azok az Ismeretek, amelyeket az adott területről a hagyomá­nyos módszerekkel a tudomány összegyűjtött. A kozmikus fényképek révén pontosan megállapíthatók az ára­dások vagy másfajta természeti katasztrófák területei. A mester­séges holdak segítségével készült színes fényképfelvételeken jól meg lehet majd különböztetni a külön­féle talajfajtákat és az talajfélék nedvességtartalmát. Számos fény­képen jól érzékelhetők a szikese­­dés folyamatai. Sok kísérlet tör­tént az erdőterületeknek a felmé­résére és az erdei fakészlet becs­lésére. E kísérletek meglepően jó eredményekkel jártak. A fényké­pek nagy segítséget nyújtanak az óceánoknak olyan halászatra al­kalmas területeinek a felkutatá­sára, amelyek jelenleg még is­meretlenek. Képünkön: Az Európai Űrku­tatási Központ Meteosat—1 nevű holdja készítette ezt a felvételt a Guineai-öböl fölött a Földről. (MTI — Külföldi Képszolgálat.) Az altató és a véralvadás Régóta vizsgálják az ugyanazon személy által bevett különböző gyógyszerek lehetséges kölcsönha-. tását. Az altatók és a véralvadás­gátló gyógyszerek egymásrahatá. sát is kutatják, tekintettel arra, hogy sok millió azoknak a száma, akik rendszeresen élnek altatóval, és közülük sokan szednek egyide­jűleg véralvadásgátló gyógyszere­ket is, az érrendszeri vérrögök keletkezésének megakadályozásá­ra, illetve meglevő vérrögök oldá­sára. A vizsgálatok szerint bizonyos altatók és véralvadásgátló gyógy­szerek egyidejű használata esetén az altatók — a májon keresztül — jelentősen csökkentik az utóbbiak hatékonyságát. Ha azonban a be­teg • abbahagyja az altatók szedé­sét, a véralvadásgátlók hatékony­sága olyan mértékben megnőhet, hogy a beteg egy — egyébként je­lentéktelen — belső, vagy külső sérülés következtében súlyos vér­zéseket szenvedhet el. Akik véralvadásgátló szerekkel élnek, azoknak célszerű kikérniük orvosuk véleményét arról, hogy milyen altatót szedhetnek, melyek azok, amelyeknek a véralvadás­gátlókra nincs hatásuk. Plazmasugaras forgácsolás Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a. fémeket melegítéssel lágyítani lehet. Már régóta kísérleteznek vele, hogy ezt a tulajdonságot hasznosítani lehessen a nehezen megmunkálható fémek forgácso­lásában. Kiderült, hogy a techni­ka egyik új vívmánya, a plazma­sugár — megfelelő szabályozás­sal — kitűnően alkalmas a helyi­leg koncentrált hőfejlesztésre, és meg lehet találni alkalmazásának iparszerű kereteit is. A plazma­sugaras forgácsolási móddal bi­zonyos anyagok esetében a meg­munkálás sebessége akár az ere­detinek hússzorosára is növelhe­tő, és ami' talán még ennél is fontosabb, az eddig forgácsolha­­tatlan alkatrészek többségét is ki lehet alakítani segítségével. A plazmasugaras forgácsolás „lelke” a késsel közös síkban el­helyezett plazmapisztoly, amely­nek 15—20 ezer C-fok hőmérsék­letű argon-gázos plazmasugara csak a szerszám előtt és a fogás­mélységig hevíti fel 800—900 C- fokra az anyagot, mégpedig úgy, hogy a hőmennyiség nagy része azután a forgáccsal el is távozik. A plazmasugárral meglágyított anyag nyíró ellenállása jelentősen csökken, ez teszi lehetővé a gyor­sabb és nagyobb mértékű for­gácsleválasztást. A gondos beállí-9 Angol gyártmányú plazmasu­garas forgácsoló berendezés, amely bármely hagyományos eszterga­padra felszerelhető. (MTI Külföldi Képszolgálat) tással elérhető, hogy maga a megmunkált felület nem lesz melegebb 100—150 C-foknál. A plazmapisztoly a szerszámgépen a szánra erősítve foglal helyet és együtt halad az esztergakéssel. A pisztolyba jól szigetelt vezeték szállítja az energiát, a hűtővizet és az argon-gázt. A homok kutatója Már 1950 óta ismerem dr. Bauer Feren­cet, a Zöldség­­termesztési Kutató Intézet osztályvezető­jét. Akkor még segédkutató­ként tevékeny­kedett az inté­zet jogielődjé­nél. Szerény, szorgalmas em­ber, 1956-ban került jelenle­gi munkaköré­be. Három év múlva jelentős esemény tör­tént életében, felvették az MSZMP helyi alapszervezeté­be. 1961-ben védi meg dok­tori 1 disszertá­cióját, amely­nek témája a kecskeméti seprőcirok ne­mesítése. Négy év múlva kandi­• A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet növénytermesztési osztályának kísér­leti parcellát minden évben megtekintik a megye homoki gazdaságainak szakemberei. Felvételünk ilyen alkalommal készült, a svájcisapkában dr. Bauer Ferenc. dótus lesz. A rozsnál jelentkező heterózis-ihatásról szóló dolgoza­tát védte meg. Nemrégen pedig elfogadták a 'Növénytermlesztés és a tápanyag-gazdálkodás a Duna— Tisza közi homoktalajokon című értekezését. Ezzel megszerezte a mezőgazdasági tudományok dok­tora tudományos fokozatot. Bizonyosok fáradsággal, átdol­gozott éjszakával, adatgyűjtéssel járt az értekezés elkészítése. Bauer Ferenc tizenkét éves kutatómun­kájának tapasztalatait foglalta össze. Az opponens véleménye Idézzünk csak abból, amit az egyik opponens Láng István, a mezőgazdasági tudományok dok­tora, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese mondott a védés alkalmával. Rámutatott, hogy a homoktalajok termékeny­ségének fokozása mindig fontos volt a magyar mezőgazdaság szá­mára. A laza összetételű, poten­ciálisan gyenge termőképességű talajok a termelés egyik fontos tartalékát képezik, és jelentősé­gük a jövőben; még inkább nőve. kedni fog. Közismert, 'hogy a me­zőgazdasági művelés alatt 4M .te' rület évről évre csökken. Amíg dr. Bauter Ferenc, h0te°ki. ,veté?r. forgós kísérleteit lefolytatta, eredményeit értékelte, összegezte és értekezését benyújtotta, vagy­is 1960 és 1976 között, a mező­­gazdaságban művelt terület 384 ezer hektárral csökkent. Azaz más célra használtak fel ekkora területet. 1971 és 1977 között a búza átlagtermése az országban 35 mázsa volt hektáronként. A kiesett termőföldön 1,3 millió tonna gabonát lehetne megter­melni. Ez elegendő volna az or­szág lakossága 60 százalékának kenyérellátásához. Dr. Bauer Ferenccel arról be­szélgettünk, hogy mi ösztönözte erre a nagyszabású ‘kutatási prog­ram megvalósítására. — Hazánk szántóföldterületé­nek 22 százaléka homoktalaj. Ennek csaknem egyötöde futóho­mok. Ezeknek a talajoknak mint­egy fele, a futóhomoknak pedig csaknem háromnegyede van a Duna—Tisza közén. A szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítések nagy területen történő megvalósítását a számottevő beruházási költsé­gek és egyéb tényezők korlátoz­zák. Az öntözés fejlesztése is csak a termékenyebb talajokon gazdaságosabb. Az adottságokat és a lehetőségeket mérlegelve az elkövetkező évtizedekben tovább­ra is az öntözés nélküli szántó­földi növénytermesztés marad a Duna—Tisza közi homoktalajok nagyobb részének hasznosítási formája. A népgazdaság szem­pontjából tehát fontos kérdés ezeken a talajokon a tápanyag­gazdálkodás szakszerű és gazda­ságos módszereinek kialakítása. Válasz a kérdőjelekre ■ A kutató erre tette fel az éle­tét, és negyedszázados munkája alatt a táj számos növényter­mesztési kérdőjelére adott vá­laszt. Több előkísérlet eredmé­nyének felhasználásával alkalma­zott, vetésforgó-rendszerű trágyá­­zási kísérletek adatai alapján megállapította, hogy a különböző termékenységű homoktalajokon milyen hatása van a talajerő­utánpótlásnak. Gazdaságossági mutatókat és tápanyagmérlegeket készített. Bebizonyította többek között azt is, hogy mikor nem jó a zöldtrágyázás alkalmazása, he­lyette a pillangósokat célszerűbb takarmányozásra felhasználni. Viszont kidolgozta a tarlónapra­forgó zöldtrágyának való felhasz­nálásával kapcsolatos agrotechni­kát. Nagyon érdekes tapasztalati anyagot gyűjtött a két legfonto­sabb növény úgynevezett ter­mesztési sávjának meghatározásá­ról. Más szóval, ahogy a szak­emberek mondják, meghatározta a rozs monokultúrás termeszté­sének sávját és a kukoricater­mesztés kritikus sávját. Megállapította, hogy a külön­böző szerves- és műtrágya-ada­golás hatására hogyan változtak meg tizenkét év alatt a talaj egyes tulajdonságai. Huszonegy vetésforgós kísérletet állított be négy ismétlésben, összesen 284 parcellán. Beszélgetésünk során bizony­gatja, hogy még nagy távlatok állnak a homoki növénytermesz­tés előtt, koránt sincsenek kiak­názva a tartalékok. Értekezésé­nek védésekor számos kérdést kapott, többek között arról is ér­deklődtek, hogy a pályakezdő hu­szonéves kutatók mire koncent­rálják figyelmüket, hogy a ho­moktalajok termékenységének fo­kozásával új korszakot nyissa­nak. — A magam részéről a fiatal kutatóknak — akik még kétszer húsz évig aktívan dolgozhatnak — javaslom, hogy bátran vállal­kozzanak alapvető, új megoldá­sok keresésére, Kutassanak pél­dául olyfm.tóüléttTtégkötő anyago­kat, amelyek nemcsak a homok íhozgását akadályozzák, hanem a talaj vízkészletével való jó gaz­dálkodást is lehetővé teszik. Fon­tos olyan tápanyagellátási rend­szer kidolgozása, amely az így megőrzött vízkészlettel maximá­lis terméseket tesz lehetővé. Le­het, hogy Ilyen célok kitűzése ma még fantasztikusnak tűnik, de új korszak nyitásához ilyen megol­dások kellenek. — Mennyire válnak közklncs­­csé az eddigi kísérletek eredmé­nyei? — A legközvetlenebb módszer Autógyártás Magyarországon Nincs olyan gyerek, ákl kapás­ból ne tudna felsorolni legalább tíz autómárkát. A Mercedestől, a legmenőbb versenykocsikig. Csak akkor akadna el, ha azt is megkérdezné valaki, hogy mi­lyen magyar járműveket ismer? Az Ikarus autóbuszokon kívül mást aligha tudna megemlíteni. A felnőttek sem sokkal tájéko­­zotabbak. A hazai járműipar új termékeit kevesen ismerik. A tavaszi vásár közönsége is alig akarta elhinni, hogy a Csepel Autógyár csodaszép terepjárói, nálunk készültek. Igaz, a hozzá­valót a svéd partner, a világhírű Volvo cég küldi, de a karosszéria „hazai”, az összeszerelés is a gyárban történik. A Lapplander gyáregység sza­lagjáról 3—4 kocsi gördül le na­ponta, valamennyi szép és Jcü­­lönleges rendeltetésű. A megren­delő kívánsága szerint, egy tí­pus többféle célra alakítható át. Újdonság — és egyelőre még kí­sérleti példány — az a változat, amelyet elsősorban a mezőgaz­daságnak szánnak. Ez a speciá­lis jármű egyaránt alkalmas sze­mély- és teherszállításra. Reggel kiviszik a dolgozókat a földre, utána az olajtartályoktól a ter­mésig minden fuvarozható raj­ta. Délután megint úgy formál­ható a kocsi, hogy haza lehes­sen szállítani az embereket. Lé­nyegében egyetlen jármű, több­féle típust pótol, így a gazda­ságok is jobban járnak. Az Ikarus autóbuszokat a vi­lág minden táján ismerik, de azt már kevesen tudják nálunk, hogy a választék évről évre gazdagabb. A minden igényt ki­elégítő legújabb városi és város­a tapasztalatcserék rendezése. Ezek alkalmasak, arra, hogy a gzdaságok szakemberei a hely­színen győződjenek meg az ered­ményekről. Alkalmunk van pub­likálni a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium eszten­dőnként kiadott könyvecskéjében is. Ezenkívül számos folyóirat­ban, szaklapban szerepelnek ku­tatási eredményeink. Olyan igény .is született, hogy az értekezés a gyakorlat számára könnyebben publikálható fejezeteit könyv alakban Is kiadjuk. Kevesen ismerik A széles körben történő is­mertetésre valóban nagy szükség van, mert úgy tűnik, hogy a Bauer-féle kísérleteket csak ke­vesen ismerik, és még kevésbé alkalmazzák. Pedig a kutató jelentős társa­dalmi munkát is végez. Hosszú lenne felsorolni közéleti tevé­kenységét. Egyet-kettőt azonban érdemes megemlíteni. A KGST szervezetében a rozsnemesítés magyar felelőse. Itt jegyezzük meg, hogy az általa nemesített kecskeméti H-rozsot jelenleg is mintegy 50 ezer 'hektáron ter­mesztik, Tagja a Magyar? Tudo­mányos Akadémia növényter­mesztési szakbizottságának,' a Ma­gyar - Agrártudományi Egyesület megyei szervezete növényter­mesztési bizottságának elnöke. Közeledik a 60. esztendő betöl­téséhez, de kísérleteit nyugdíjas­ként is akarja folytatni. — Ameddig egészségem bírja, folytatom a kutatómunkát. Sze­rintem megvan a lehetőség arra, hogy a homokterületeken a jelen­legi kísérletek is ezt bizonyítják —, kétszeresére emeljük a ter­méshozamokat. Ezt még szeret­ném megérni. K. S. • A Csepel Autógyár Volvo típusú közi autóbuszok, a luxus távol­sági és terepjáró autóbuszok, a csuklós trolik, valamint az ABC- autóbusz, amely 550-féle termék árusítására alkalmas. Csehszlovák kooperációban készül az Ikarus AVIA, munkásszállító autóbusz. Az Egyesült Jármű Ipari Szö­vetkezel közúti pótkocsik, hossz­­anyagszállító utánfutók, ipari lakó-öltöző, fürdő-, étkező-, rak­tári-, iroda- és kultúrkocsik gyár­tásával foglalkozik. Három új­donságuk: az ergonómiai vizsgá­latokra szolgáló laboratóriumi jármű, á tárgyalóautó és a ZIL— 131-es gépkocsira kialakított mű­helyautó. A veszprémi Bakony Művek járművillamossági termékeivel találkozhattunk a Lada, a Fiat 126P és a Moszkvics személygép­kocsikban. A Pest megyei Szol­gáltató és Csomagoló Vállalat figyelemre méltó újdonsága a Kapcsolatok \rem tudni, ki találta ki, s ' ’ hányán bábáskodtak a javaslat megvalósulása felett, tény, hogy a nagy textilüzem egyik szövőgyárának három szo­cialista brigádja autóbuszra ült, s meg sem állt az ország túlsó felén levő fonógyárig. Ott illen­dően, a megbeszélés szerint vár­ták őket; nem terített asztallal, hanem zúgó gépekkel, nyers­anyagbálákkal, műveleti leírások­kal, fonalszállító ládák piramisá­val. Amiről beszéltek, az nem valami kellemes társalgási téma volt, hanem a szövőnők örök ré­me, a szálszakadás, s ami attól elválaszthatatlan, a fonalminő­ség. Az eszmecsere nélkülözött mindenféle formális udvariasko­dást, olykor a vita sem hiány­zott. Végül, a búcsúzáskor mégis úgy érezte valamennyi résztve­vő, közös nevezőre jutottak. Mosolyogtató naivitás lenne azt remélni, egy csapásra megszűnik most majd a szövödeiek min­denféle gondja, ám a kapocs olyanokat köt össze, akik koráb­ban semmit sem tudtak a többi­ek helyzetéről, küszködéseiről. Feltételezhető, akinek agyából kipattant az ötlet, semmit sem hallott az üzemszociológia friss eredményeiről, s közülük arról, hogy — amint azt szakszerűen fogalmazzák — a vertikális fel­építésű termelőhelyeken gyorsan növekszik a kiscsoportok egy­másrautaltsága, kapcsolataik je­lentősége. örvényszerű, hogy a tuda­tosság — a munkabeli tudatossáp — magasabb fokára elérő közösség, mint amilyen egy jó szocialista brigád, a korábbi ismereteket már nem tartja ele­gendőnek, azaz hiányérzete tá­mad. Pontosabban szeretné tudni, miféle kisebb és nagyobb ténye­zőié hatnak munkafeladataikra,; s azzal is tisztába akar jönni, a maguk tevékenysége mi módon illeszkedik másokéhoz. Nem vélet­len, nem egyéni lelemények tük­röződése, hogy a szóban forgó­hoz hasonló tapasztalatcserékre egyre több termelőhelyen érez­nek okot, ahogy a termelési fel­tételek változásának következ­ménye az ún. komplex brigádok számának növekedése is. ösztönös kezdeményezések it rávilágíthatnak tudatos cselekvé­si irányok lehetőségeire, s a cér­naszálnyi kapaszkodó — ahogy azt a textiles találkozó egyik résztvevője tréfásan elnevezte — tekintélyes terheket hordozhat. A termelői szervezetnek sokféle le­hetősége van a célok egyezteté­sére, az érdekazonosság kifejezé­sére — ami az egy telephelyű vállalatoknál is elengedhetetlen, de még inkább szükséges a több egységből álló cégeknél —, ám az egyetértés még nem azonosu­lás. z emberi, a személyes kap­csolatok, viszonyok ezt az azonosulást formálják, gyakran rövidebb úton, tehát gyorsabban, hatásosabban, mint a különféle hivatalos értekezések, rendelke­zések. Ezért mindkét formának vitathatatlan a szükségessége. terepjárója. (Fényképezte: Méhes! Éva) mozgó Patyolat. Ez a speciális szolgáltató-jármű, főként a szét­szórt, tanyai településeken tehet jó szolgálatot. Remélhetőleg az érdekeltek is felfigyelnek, igényt tartanak rá. A hazai járműgyártásból az AFIT XII. Autójavító Vállalat is kiveszi a részét. Előregyártóit elemekből szerelhető szennyvíz­­tisztítójuk, környezetvédelmi cé­lokat szolgál. Segítségével min­den olaj- és zsírtartalmú szeny­­nyeződés kiszűrhető a vízből. Darus autómentőjük pedig a te­hergépkocsik és autóbuszok men­tésénél nélkülözhetetlen. Mindebből talán kitűnik, hogy járműiparunk, ha nem is ver­senytársa az autógyártásban élen járó országoknak, elég érdekes, változatos ahhoz, hogy észreve­gyük. Nincs okunk a szégyenke­zésre. V. Z>. , TEREPJÁRÓ BUSZOK, CSUKLÓS TROLIK, ABC-AUTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents