Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-15 / 138. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1918. június IS. TUDOMÁNY-TECHNIKA Fényképek a világűrből Húsz évvel ezelőtt csak a képzeletben élt Földünknek az úrből való szemlélése, rövid idő alatt azonban valósággá vált. A kozmoszból először rakétákkal fellőtt fényképezőgépekkel, majd mesterséges égitestekre szerelt fényképezőgépek készítettek felvételeket. A Földről a világűrből készült fényképek száma ma már sok milliót tesz ki. Mire használhatók e fényképek? A meteorológia nagyon jól hasznosítja a világűrből készült fényképeket; eddig már sok ezer hurrikánt, tájfunt fedeztek fel e fényképek segítségével. A meteorológiában az űrfelvételek további hasznosításának egyelőre az az akadálya, hogy nincs még meg az' űrhajóik magasságából látható felhőformák magyarázó jegyzéke, illetve ábrakönyve. Az alkalmazás másik fontos területe a geodézia és a kartográfia. A geodézia óriási fejlődésen ment át a kozmikus geodézia segítségével, sikerült például eddig sohasem remélt pontossággal meghatározni Földünk alakját A kartográfia ugyanakkor még kevéssé használta ki a mesterséges holdak által nyújtott lehetőségeket. Az űrfényképezésnek még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy felhasználható lehessen egy-egy kisebb terület földrajzi tárgyainak rögzítéséhez. Annál nagyobb és gyorsabb siker várható e felvételektől a geológia területén. A mesterséges holdak által készített felvételek kitűnő áttekintést nyújtanak a földfelszín nagy formáiról, nagy területek geológiai alakulatairól és lenn a Földön meg nem állapítható összefüggéseiről. Jól hasznosíthatók az űrfényképek Földünk természeti kincseinek, kőolaj-lelőhelyeinek, érclelőhelyeinek a kutatásában is. Ezekhez természetesen jó támpontot adnak azok az Ismeretek, amelyeket az adott területről a hagyományos módszerekkel a tudomány összegyűjtött. A kozmikus fényképek révén pontosan megállapíthatók az áradások vagy másfajta természeti katasztrófák területei. A mesterséges holdak segítségével készült színes fényképfelvételeken jól meg lehet majd különböztetni a különféle talajfajtákat és az talajfélék nedvességtartalmát. Számos fényképen jól érzékelhetők a szikesedés folyamatai. Sok kísérlet történt az erdőterületeknek a felmérésére és az erdei fakészlet becslésére. E kísérletek meglepően jó eredményekkel jártak. A fényképek nagy segítséget nyújtanak az óceánoknak olyan halászatra alkalmas területeinek a felkutatására, amelyek jelenleg még ismeretlenek. Képünkön: Az Európai Űrkutatási Központ Meteosat—1 nevű holdja készítette ezt a felvételt a Guineai-öböl fölött a Földről. (MTI — Külföldi Képszolgálat.) Az altató és a véralvadás Régóta vizsgálják az ugyanazon személy által bevett különböző gyógyszerek lehetséges kölcsönha-. tását. Az altatók és a véralvadásgátló gyógyszerek egymásrahatá. sát is kutatják, tekintettel arra, hogy sok millió azoknak a száma, akik rendszeresen élnek altatóval, és közülük sokan szednek egyidejűleg véralvadásgátló gyógyszereket is, az érrendszeri vérrögök keletkezésének megakadályozására, illetve meglevő vérrögök oldására. A vizsgálatok szerint bizonyos altatók és véralvadásgátló gyógyszerek egyidejű használata esetén az altatók — a májon keresztül — jelentősen csökkentik az utóbbiak hatékonyságát. Ha azonban a beteg • abbahagyja az altatók szedését, a véralvadásgátlók hatékonysága olyan mértékben megnőhet, hogy a beteg egy — egyébként jelentéktelen — belső, vagy külső sérülés következtében súlyos vérzéseket szenvedhet el. Akik véralvadásgátló szerekkel élnek, azoknak célszerű kikérniük orvosuk véleményét arról, hogy milyen altatót szedhetnek, melyek azok, amelyeknek a véralvadásgátlókra nincs hatásuk. Plazmasugaras forgácsolás Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a. fémeket melegítéssel lágyítani lehet. Már régóta kísérleteznek vele, hogy ezt a tulajdonságot hasznosítani lehessen a nehezen megmunkálható fémek forgácsolásában. Kiderült, hogy a technika egyik új vívmánya, a plazmasugár — megfelelő szabályozással — kitűnően alkalmas a helyileg koncentrált hőfejlesztésre, és meg lehet találni alkalmazásának iparszerű kereteit is. A plazmasugaras forgácsolási móddal bizonyos anyagok esetében a megmunkálás sebessége akár az eredetinek hússzorosára is növelhető, és ami' talán még ennél is fontosabb, az eddig forgácsolhatatlan alkatrészek többségét is ki lehet alakítani segítségével. A plazmasugaras forgácsolás „lelke” a késsel közös síkban elhelyezett plazmapisztoly, amelynek 15—20 ezer C-fok hőmérsékletű argon-gázos plazmasugara csak a szerszám előtt és a fogásmélységig hevíti fel 800—900 C- fokra az anyagot, mégpedig úgy, hogy a hőmennyiség nagy része azután a forgáccsal el is távozik. A plazmasugárral meglágyított anyag nyíró ellenállása jelentősen csökken, ez teszi lehetővé a gyorsabb és nagyobb mértékű forgácsleválasztást. A gondos beállí-9 Angol gyártmányú plazmasugaras forgácsoló berendezés, amely bármely hagyományos esztergapadra felszerelhető. (MTI Külföldi Képszolgálat) tással elérhető, hogy maga a megmunkált felület nem lesz melegebb 100—150 C-foknál. A plazmapisztoly a szerszámgépen a szánra erősítve foglal helyet és együtt halad az esztergakéssel. A pisztolyba jól szigetelt vezeték szállítja az energiát, a hűtővizet és az argon-gázt. A homok kutatója Már 1950 óta ismerem dr. Bauer Ferencet, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet osztályvezetőjét. Akkor még segédkutatóként tevékenykedett az intézet jogielődjénél. Szerény, szorgalmas ember, 1956-ban került jelenlegi munkakörébe. Három év múlva jelentős esemény történt életében, felvették az MSZMP helyi alapszervezetébe. 1961-ben védi meg doktori 1 disszertációját, amelynek témája a kecskeméti seprőcirok nemesítése. Négy év múlva kandi• A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet növénytermesztési osztályának kísérleti parcellát minden évben megtekintik a megye homoki gazdaságainak szakemberei. Felvételünk ilyen alkalommal készült, a svájcisapkában dr. Bauer Ferenc. dótus lesz. A rozsnál jelentkező heterózis-ihatásról szóló dolgozatát védte meg. Nemrégen pedig elfogadták a 'Növénytermlesztés és a tápanyag-gazdálkodás a Duna— Tisza közi homoktalajokon című értekezését. Ezzel megszerezte a mezőgazdasági tudományok doktora tudományos fokozatot. Bizonyosok fáradsággal, átdolgozott éjszakával, adatgyűjtéssel járt az értekezés elkészítése. Bauer Ferenc tizenkét éves kutatómunkájának tapasztalatait foglalta össze. Az opponens véleménye Idézzünk csak abból, amit az egyik opponens Láng István, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese mondott a védés alkalmával. Rámutatott, hogy a homoktalajok termékenységének fokozása mindig fontos volt a magyar mezőgazdaság számára. A laza összetételű, potenciálisan gyenge termőképességű talajok a termelés egyik fontos tartalékát képezik, és jelentőségük a jövőben; még inkább nőve. kedni fog. Közismert, 'hogy a mezőgazdasági művelés alatt 4M .te' rület évről évre csökken. Amíg dr. Bauter Ferenc, h0te°ki. ,veté?r. forgós kísérleteit lefolytatta, eredményeit értékelte, összegezte és értekezését benyújtotta, vagyis 1960 és 1976 között, a mezőgazdaságban művelt terület 384 ezer hektárral csökkent. Azaz más célra használtak fel ekkora területet. 1971 és 1977 között a búza átlagtermése az országban 35 mázsa volt hektáronként. A kiesett termőföldön 1,3 millió tonna gabonát lehetne megtermelni. Ez elegendő volna az ország lakossága 60 százalékának kenyérellátásához. Dr. Bauer Ferenccel arról beszélgettünk, hogy mi ösztönözte erre a nagyszabású ‘kutatási program megvalósítására. — Hazánk szántóföldterületének 22 százaléka homoktalaj. Ennek csaknem egyötöde futóhomok. Ezeknek a talajoknak mintegy fele, a futóhomoknak pedig csaknem háromnegyede van a Duna—Tisza közén. A szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítések nagy területen történő megvalósítását a számottevő beruházási költségek és egyéb tényezők korlátozzák. Az öntözés fejlesztése is csak a termékenyebb talajokon gazdaságosabb. Az adottságokat és a lehetőségeket mérlegelve az elkövetkező évtizedekben továbbra is az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztés marad a Duna—Tisza közi homoktalajok nagyobb részének hasznosítási formája. A népgazdaság szempontjából tehát fontos kérdés ezeken a talajokon a tápanyaggazdálkodás szakszerű és gazdaságos módszereinek kialakítása. Válasz a kérdőjelekre ■ A kutató erre tette fel az életét, és negyedszázados munkája alatt a táj számos növénytermesztési kérdőjelére adott választ. Több előkísérlet eredményének felhasználásával alkalmazott, vetésforgó-rendszerű trágyázási kísérletek adatai alapján megállapította, hogy a különböző termékenységű homoktalajokon milyen hatása van a talajerőutánpótlásnak. Gazdaságossági mutatókat és tápanyagmérlegeket készített. Bebizonyította többek között azt is, hogy mikor nem jó a zöldtrágyázás alkalmazása, helyette a pillangósokat célszerűbb takarmányozásra felhasználni. Viszont kidolgozta a tarlónapraforgó zöldtrágyának való felhasználásával kapcsolatos agrotechnikát. Nagyon érdekes tapasztalati anyagot gyűjtött a két legfontosabb növény úgynevezett termesztési sávjának meghatározásáról. Más szóval, ahogy a szakemberek mondják, meghatározta a rozs monokultúrás termesztésének sávját és a kukoricatermesztés kritikus sávját. Megállapította, hogy a különböző szerves- és műtrágya-adagolás hatására hogyan változtak meg tizenkét év alatt a talaj egyes tulajdonságai. Huszonegy vetésforgós kísérletet állított be négy ismétlésben, összesen 284 parcellán. Beszélgetésünk során bizonygatja, hogy még nagy távlatok állnak a homoki növénytermesztés előtt, koránt sincsenek kiaknázva a tartalékok. Értekezésének védésekor számos kérdést kapott, többek között arról is érdeklődtek, hogy a pályakezdő huszonéves kutatók mire koncentrálják figyelmüket, hogy a homoktalajok termékenységének fokozásával új korszakot nyissanak. — A magam részéről a fiatal kutatóknak — akik még kétszer húsz évig aktívan dolgozhatnak — javaslom, hogy bátran vállalkozzanak alapvető, új megoldások keresésére, Kutassanak például olyfm.tóüléttTtégkötő anyagokat, amelyek nemcsak a homok íhozgását akadályozzák, hanem a talaj vízkészletével való jó gazdálkodást is lehetővé teszik. Fontos olyan tápanyagellátási rendszer kidolgozása, amely az így megőrzött vízkészlettel maximális terméseket tesz lehetővé. Lehet, hogy Ilyen célok kitűzése ma még fantasztikusnak tűnik, de új korszak nyitásához ilyen megoldások kellenek. — Mennyire válnak közklncscsé az eddigi kísérletek eredményei? — A legközvetlenebb módszer Autógyártás Magyarországon Nincs olyan gyerek, ákl kapásból ne tudna felsorolni legalább tíz autómárkát. A Mercedestől, a legmenőbb versenykocsikig. Csak akkor akadna el, ha azt is megkérdezné valaki, hogy milyen magyar járműveket ismer? Az Ikarus autóbuszokon kívül mást aligha tudna megemlíteni. A felnőttek sem sokkal tájékozotabbak. A hazai járműipar új termékeit kevesen ismerik. A tavaszi vásár közönsége is alig akarta elhinni, hogy a Csepel Autógyár csodaszép terepjárói, nálunk készültek. Igaz, a hozzávalót a svéd partner, a világhírű Volvo cég küldi, de a karosszéria „hazai”, az összeszerelés is a gyárban történik. A Lapplander gyáregység szalagjáról 3—4 kocsi gördül le naponta, valamennyi szép és Jcülönleges rendeltetésű. A megrendelő kívánsága szerint, egy típus többféle célra alakítható át. Újdonság — és egyelőre még kísérleti példány — az a változat, amelyet elsősorban a mezőgazdaságnak szánnak. Ez a speciális jármű egyaránt alkalmas személy- és teherszállításra. Reggel kiviszik a dolgozókat a földre, utána az olajtartályoktól a termésig minden fuvarozható rajta. Délután megint úgy formálható a kocsi, hogy haza lehessen szállítani az embereket. Lényegében egyetlen jármű, többféle típust pótol, így a gazdaságok is jobban járnak. Az Ikarus autóbuszokat a világ minden táján ismerik, de azt már kevesen tudják nálunk, hogy a választék évről évre gazdagabb. A minden igényt kielégítő legújabb városi és városa tapasztalatcserék rendezése. Ezek alkalmasak, arra, hogy a gzdaságok szakemberei a helyszínen győződjenek meg az eredményekről. Alkalmunk van publikálni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esztendőnként kiadott könyvecskéjében is. Ezenkívül számos folyóiratban, szaklapban szerepelnek kutatási eredményeink. Olyan igény .is született, hogy az értekezés a gyakorlat számára könnyebben publikálható fejezeteit könyv alakban Is kiadjuk. Kevesen ismerik A széles körben történő ismertetésre valóban nagy szükség van, mert úgy tűnik, hogy a Bauer-féle kísérleteket csak kevesen ismerik, és még kevésbé alkalmazzák. Pedig a kutató jelentős társadalmi munkát is végez. Hosszú lenne felsorolni közéleti tevékenységét. Egyet-kettőt azonban érdemes megemlíteni. A KGST szervezetében a rozsnemesítés magyar felelőse. Itt jegyezzük meg, hogy az általa nemesített kecskeméti H-rozsot jelenleg is mintegy 50 ezer 'hektáron termesztik, Tagja a Magyar? Tudományos Akadémia növénytermesztési szakbizottságának,' a Magyar - Agrártudományi Egyesület megyei szervezete növénytermesztési bizottságának elnöke. Közeledik a 60. esztendő betöltéséhez, de kísérleteit nyugdíjasként is akarja folytatni. — Ameddig egészségem bírja, folytatom a kutatómunkát. Szerintem megvan a lehetőség arra, hogy a homokterületeken a jelenlegi kísérletek is ezt bizonyítják —, kétszeresére emeljük a terméshozamokat. Ezt még szeretném megérni. K. S. • A Csepel Autógyár Volvo típusú közi autóbuszok, a luxus távolsági és terepjáró autóbuszok, a csuklós trolik, valamint az ABC- autóbusz, amely 550-féle termék árusítására alkalmas. Csehszlovák kooperációban készül az Ikarus AVIA, munkásszállító autóbusz. Az Egyesült Jármű Ipari Szövetkezel közúti pótkocsik, hosszanyagszállító utánfutók, ipari lakó-öltöző, fürdő-, étkező-, raktári-, iroda- és kultúrkocsik gyártásával foglalkozik. Három újdonságuk: az ergonómiai vizsgálatokra szolgáló laboratóriumi jármű, á tárgyalóautó és a ZIL— 131-es gépkocsira kialakított műhelyautó. A veszprémi Bakony Művek járművillamossági termékeivel találkozhattunk a Lada, a Fiat 126P és a Moszkvics személygépkocsikban. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat figyelemre méltó újdonsága a Kapcsolatok \rem tudni, ki találta ki, s ' ’ hányán bábáskodtak a javaslat megvalósulása felett, tény, hogy a nagy textilüzem egyik szövőgyárának három szocialista brigádja autóbuszra ült, s meg sem állt az ország túlsó felén levő fonógyárig. Ott illendően, a megbeszélés szerint várták őket; nem terített asztallal, hanem zúgó gépekkel, nyersanyagbálákkal, műveleti leírásokkal, fonalszállító ládák piramisával. Amiről beszéltek, az nem valami kellemes társalgási téma volt, hanem a szövőnők örök réme, a szálszakadás, s ami attól elválaszthatatlan, a fonalminőség. Az eszmecsere nélkülözött mindenféle formális udvariaskodást, olykor a vita sem hiányzott. Végül, a búcsúzáskor mégis úgy érezte valamennyi résztvevő, közös nevezőre jutottak. Mosolyogtató naivitás lenne azt remélni, egy csapásra megszűnik most majd a szövödeiek mindenféle gondja, ám a kapocs olyanokat köt össze, akik korábban semmit sem tudtak a többiek helyzetéről, küszködéseiről. Feltételezhető, akinek agyából kipattant az ötlet, semmit sem hallott az üzemszociológia friss eredményeiről, s közülük arról, hogy — amint azt szakszerűen fogalmazzák — a vertikális felépítésű termelőhelyeken gyorsan növekszik a kiscsoportok egymásrautaltsága, kapcsolataik jelentősége. örvényszerű, hogy a tudatosság — a munkabeli tudatossáp — magasabb fokára elérő közösség, mint amilyen egy jó szocialista brigád, a korábbi ismereteket már nem tartja elegendőnek, azaz hiányérzete támad. Pontosabban szeretné tudni, miféle kisebb és nagyobb tényezőié hatnak munkafeladataikra,; s azzal is tisztába akar jönni, a maguk tevékenysége mi módon illeszkedik másokéhoz. Nem véletlen, nem egyéni lelemények tükröződése, hogy a szóban forgóhoz hasonló tapasztalatcserékre egyre több termelőhelyen éreznek okot, ahogy a termelési feltételek változásának következménye az ún. komplex brigádok számának növekedése is. ösztönös kezdeményezések it rávilágíthatnak tudatos cselekvési irányok lehetőségeire, s a cérnaszálnyi kapaszkodó — ahogy azt a textiles találkozó egyik résztvevője tréfásan elnevezte — tekintélyes terheket hordozhat. A termelői szervezetnek sokféle lehetősége van a célok egyeztetésére, az érdekazonosság kifejezésére — ami az egy telephelyű vállalatoknál is elengedhetetlen, de még inkább szükséges a több egységből álló cégeknél —, ám az egyetértés még nem azonosulás. z emberi, a személyes kapcsolatok, viszonyok ezt az azonosulást formálják, gyakran rövidebb úton, tehát gyorsabban, hatásosabban, mint a különféle hivatalos értekezések, rendelkezések. Ezért mindkét formának vitathatatlan a szükségessége. terepjárója. (Fényképezte: Méhes! Éva) mozgó Patyolat. Ez a speciális szolgáltató-jármű, főként a szétszórt, tanyai településeken tehet jó szolgálatot. Remélhetőleg az érdekeltek is felfigyelnek, igényt tartanak rá. A hazai járműgyártásból az AFIT XII. Autójavító Vállalat is kiveszi a részét. Előregyártóit elemekből szerelhető szennyvíztisztítójuk, környezetvédelmi célokat szolgál. Segítségével minden olaj- és zsírtartalmú szenynyeződés kiszűrhető a vízből. Darus autómentőjük pedig a tehergépkocsik és autóbuszok mentésénél nélkülözhetetlen. Mindebből talán kitűnik, hogy járműiparunk, ha nem is versenytársa az autógyártásban élen járó országoknak, elég érdekes, változatos ahhoz, hogy észrevegyük. Nincs okunk a szégyenkezésre. V. Z>. , TEREPJÁRÓ BUSZOK, CSUKLÓS TROLIK, ABC-AUTÓ
