Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-14 / 137. szám
4 • PETŐFI NÉPE' «T 1978. június ■ 1 • Meghódították a homokot Szociális tervezés Fél évszázada is még futóhomok volt a jellemzője a Kiskunmajsa környéki vidéknek. Ma is megvannak a homokbuckák, egy-egy település, tanya nevében is őrzi: Öreghegy, Szőlőhegy, Aranyhegy, Erdőhegy, Haleszhegy... Régebben csupán időszakos birkalegelőnek lehetett ezeket a területeket használni. Művelésük, a szőlő- és gyümölcstelepítés mintegy negyven esztendeje kezdődött, s alig érdemes már felidézni, milyen nehézségek, fáradtság és sok munka árán tudtak e területeken akkortájt megélni az emberek a mezőgazdasági termelésből. De nem volt ez másként — annak ellenére, hogy a fejlődés, az életkörülmény-változás jelentősnek mondható e vidéken is — az 1970-es évek elejéig. A kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet — 1962-től 1973-ig több apró közös gazdaság egyesülése utáni létrejötte — hozott változást, amit elöljáróban csupán jelzünk azzal, hogy a szakszövetkezet az elmúlt évi gazdálkodásáért elnyerte a Kiváló Szövetkezet címet, s ezzel már ötödik alkalommal, vagyis minden évben, amióta a nagygazdaság létrejött. Változások az egyesülés óta A csaknem hat és fél ezer hektáros szakszövetkezet a természeti adottságaikhoz alkalmazkodva a kertészet fejlesztését határozta . el néhány évvel ezelőt. Ez egyik alappontja gazdálkodásuknak, de szinte semmit se érne, ha a másik rendkívül fontos feladattal nem lenne szoros összefüggésben, ez pedig a termékek lehető leg■ magasabb fokú feldolgozását irányozza elő. A fogyasztásra közvetlenül ‘alkalmas végtermék termelését igyekezték megoldani a legfontosabb ágazatokban. Érdemes leírni ennek a formának tudományosan megfogalmazott nevét: vertikális integráció, ami annyit jelent, 'hogy egymásra épült és egymástól függő termelés. E láncfolyamatra egyetlen példát: szőlőtermelés-borkészitéspalackozás. Szükségtelen bizony. gatni, hogy valamennyi fázisban a jó vagy sikertelen munkavégzés kedvező, vagy kedvezőtlen végeredményt 'hoz. A'hihoz, hogy Ilyen, termelés kialakuljon a tér-’ mészeti és közgazdasági lehetőségek kihasználásán túl, eszközökre, és megfelelő szervezetre van szükség. A már említett kis területű, kevés fejlesztési alappal rendelkező szakszövetkezetek nem voltak önállóan képesek ehhez az anyagi alapot létrehozni. Átgondolt, jól előkészített egyesítések után azonban már a vezetők úgy irányították a termelést, hogy a vertikum kialakulják, s a végtermék értékesítéséből egyre nagyobb nyereségük legyen. Ezzel összhangban szervezték a háztáji gazdálkodást, s a termelését úgy irányították, hogy a közösség érdekeit, s nem utolsósorban a piaci kereslet igényeit is teljesíteni tudják. Ma már megállapítható, hogy e nagy gazdhság képes volt teljesíteni á tervét, sőt kitárulkozóban van a további területkoncentráció lehetősége és szükségessége is a kiskunmajsai térségben, amely a most még igen gyengén, vagy éppen veszteséggel dolgozó gazdaságok fellendülését eredményezheti. Ennek irányítá' sara és szervezésére is képes a Jonathán Szakszövetkezet, ugyanis itt kialakult már a megye legjobbjai közé tartozó szakembergárda, a vezetés pedig következetes, tervszerű munkát végez már évek óta. Mindezek végső soron alapvető tényezői a sikeres nagyüzemi gazdálkodásnak, sőt a jövőbeni fejlődésnek Is. Csupán néhány számadat arra, milyen változások történtek a szakszövetkezetben az egyesülések óta. Az összes bef uh ázások értéke ez idő alatt 120 millió forint, a szőlő- és gyümölcstelepítésre 56 millió, gépvásárlásra 14,5 millió, különféle építkezésekre 24,6 millió forintot költöttek. A halmozott termelési értéke 32 millió forint volt összesen az egyesülés előtti szakszövetkezeteknek, a múlt év végén viszont már 143,5 millióra emelkedett, az árbevétel pedig 68 millióról 262,6 millióra nőtt. Tavaly a Jonathán Szakszövetkezet tiszta nyeresége meghaladta a 14 millió forintot. Termelési szerkezethosszú távra A gyenge homoktalajon a szőlőes gyümölcstermelés a legeredményesebb, s ezért a múlt év elejéig már 332 'hektáron szőlőt, száz hektáron pedig gyümölcsöst telepítettek. A szőlőtermesztés és borászat egységét is' létrehozták, bár a legutolsó művelet, a palackozás még hiányzik. Huszon• Az egyik végtermék a konyakmeggy, amelyet a kiskunmajsai i Jonathan Szakszövetkezetben gyártanak. négy és fél ezer hektoliter bort tudnaik tárolni, s a szőlőfeldolgozáshoz szükséges gépek, berendezések ugyancsak megvannak. Együttműködési szerződés alapján a Közép-magyarországi Pincegazdaság 300 hektár szőlő telepítéséhez járul hozzá, s a szőlőfeldolgozás, a borkészítés és -értékesítés ugyancsak kooperációban történik. A gyümölcstelepíítésben a meggy szerepel az első“ helyen. A Magyar Édesiparral közösen telepítettek 84 hektáron e gyümölcsből, s a feldolgozás a szövetkezetben történik. Konyakmeggykészítő üzemet létesítettek, ahol tavaly több mint két és fél ezer mázsa édességet állítottak elő,' de 1980-ban már 500 tonna lesz a termelés. A közösen művelt terület évről évre nő a szakszövetkezetben. A szántóföldeken néhány kalászost, valamint kertészeti növényeket termelnek. Burgonya, priitaiminpaprika és paradicsom jelenti a fő növényeket, amelyekből a termelés fokozódik, ugyanis az idén • 300 hektár öntözéséhez elkészülnek a 'különféle létesítmények. A termékek nagyobb részét a konzervgyáraknak és a ZÖLDÉRT- nek adják, de saját és a községi AFÉSZ-üzletékbe is szállítanak, mivel vállalták zöldség- és gyümölcsfélékből a lakossági ellátást. Ehhez hozzájárul még a tojás- és egyéb állatitersnék-értékesítés is. Az állattenyésztési ágazatban a 'baromfitartással, a csirke- és libahizlalással foglalkoznak, ennék egy részét feldolgozva értékesítik. A baromfivá-, gójukból — az utóbbi évek korszerűsítésének köszönhetően — tavaly több mint 4500 mázsa konyhakész áru került ki. A bővítések teljes befejezése után az üzem 10 ezer mázsa vágott baromfit tud a megrendelőknek szállítani. Ezek tehát a szakszövetkezet gazdálkodási pillérei, amelyhez hozzá kell még tenni a tagság háztáji termelését. Ez is igen jelentős — tavaly az árbevétel negyede származott a “közösön keresztül értékesített tagsági termelésből.—, ugyanakkor azonban nem lehet figyelmen 'kívül hagyni azt sem, hogy a szakszövetkezet valóban mindent megtesz azért, hogy segítse és ösztönözze is a háztáji gazdálkodást. A termelési szerkezet és a létrehozott vállalat—szövetkezet közötti együttműködések jövőt meghatározók is, s nem lehet kétséges, hogy a további dinamikus fejlődést eredményezik. Emberek és szervezettség Bevallom, hogy évek óta tisztelem a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezet valamennyi dolgozóját, különösen a lelkes nőbizottság kiváló, termelést segítő munkáját, valamint a szakemberek okos, megfontolt termelésirányítását. Mindennek egyetlen oka van: tapasztalom, látom és hallom is, hogy becsületesen, egyetértésben, szorgalmasan dolgoznak. Valójában mindez nem különlegesség, de ha hozzágondoljuk ml minden kell a mezőgazdaságban a sikeres évhez — az időjárástól kezdve a gépalkatrész-ellátásig, a kultúrált mun| kakörülmények megteremtéséről a szabad idő kellemes eltöltéséhez való hozzájárulásig, s nem Is beszélve az árváltozásokról, a piachoz, a kereslethez való gyors alkalmazkodási készségről... — akkor lehet csak igazán értékelni és becsülni munkájukat, eredményeiket. örvendetes, hogy egyre gyarapodik a megyében azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyeket a népgazdasági célok elérése érdekében kifejtett munkájukért, a dolgozóikkal való törődésért nagyra kell értékelni. A Jonathán Szakszövetkezetben is a szervezett gazdálkodás, a dr. Vedres Ferenc elnök — aki egyébként néhány hónapja kapta meg a Mathlász-díjat — által irányított vezető gárda összetartó, jó munkája “hozta el a közös gazdaságnak a már vázolt nagyléptű fejlődését. A lehetőségek és a célok egységében végrehajtott üzem- és munkaszervezés, szakosítás, a szakszövetkezet valamennyi dolgozójának érdekével találkozott, s ez természetesen ösztönzőleg is hatott munkájukra. A Jonathán tagjai tudják, mit miért csinálnak, s azt Is. hogy az eddig tapasztalt helytállásukkal olyan jövő formálói, amelyet e homokvldék népe álmában sem gondolhatott. Csabai István • A pihenőszoba a szociális tervezés egyik gyümölcse. A pihenőszobában kávéznak, kólát iszogatnak a munkásnők. A pihenés időpontja — a tévedések elkerülése végett — a munkaközi szünet. A szociális tervezés e viszonylag új hajtása két év alatt sokszorosan igazolta létjogosultságát. A dolgozók bizalmi küldötteik útján számtalan javaslattal járultak hozzá a szociális tervek összeállításához. Az üzemi demokratikus fórumok — új tartalmat kapva — megerősödtek. A szociális tervek elkészítésének bázisaivá váltak. Az ötletek, illetve javaslatok arra szolgálnak, hogy a szociális célokra szánt összeget a legfontosabb problémák megoldására költsék el. Köztudomású, hogy az V. ötéves tervben először választották szét a gazdasági és a szociális beruházások keretét. Ezzel megszüntetve az ötletszerűséget; azt az évekig dívó helytelen gyakorlatot, hogy öltözőre, étkezésre, kultúrára stb. annyit fordítottak, \ amennyi éppen maradt. Most öt évre előre megszabják, mennyi pénz áíl rendelkezésre az emberek szociális ellátásának javításara. • Az eddigi tanulság, hogy az állami szintű szociális gondoskodást egyre megfelelőbben egészíti ki az üzemi, vállalati erőfeszítések programozása. A tervezhetőség a korábbinál is több helyi kezdeményezésre serkent. Példa rá a gyermekintézmény-hálózat tervezettnél nagyobb arányú bővítése; a munkásszállítás tökéletesítése és így tovább. Általában jellemző a tervek Időarányos teljesítése. Amivel csak azért nem lehet megelégedni. mert meglehetősen nagyok az eltérések, Akadnak vállalatok — például a textiliparban —, ahöl két év alatt elérték az öt évre kitűzött célt, ami ezeknél kérdésessé teszi a tervezés realitását. A jelek szerint mégis fontosságának megfelelő súlyt kapott a munkavédelem, a vállalati juttatások bővítése, a szakképzés, sőt, az általános iskolai végzettség foghíjainak pótlása is. Hiányos viszont a tervek többségében a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztése. A foghíjak minden esetben valami egyéb, talán mélyebbre nyúló hiányosság tünetei. Többnyire a vállalati vezetők hiányos informáltságának áruló jelei. Mert jóllehet, általában igaz, hogy a szakszervezetek ismerik az emberek Igényeit, de ezek az igények egy-egy munkahelyi közösségen belül is meglehetősen árnyaltak. Sok a csoportigény, ami szintén lehet jogos, tehát teljesítendő is. • Jobb lehetne a kép, ha a gazdasági szervek — a vállalattól a minisztériumig — szintén alaposabban foglalkoznának a szociális tervekkel, hogy ne szűküljenek számszaki részletekre, hanem elsősorban a célokat jelöljék meg. A politikai célt is. Mert végeredményben ez a terv is eszköz. Eszköze a magasabb életszínvonal, a minőségileg más életmód elérésének. Olyan eszköz, amelynek tárában első helyen a demokratikus módszer áll. Az érdekeltek igényeinek felkeltése, javaslatainak elvárása. Lehetőség szerint teljesítése is és megválaszolása akkor is, ha a megvalósítás a távoli jövő kérdése. L. M. Mire való a közterület? Egyik szerkesztői üzenetünkben nemrégen foglalkoztunk a közterület rendeltetésével. Megírtuk, a járda, az úttest, a park mindenkié és hogy azok használatában nem korlátozhatják egymást az emberek. Utaltunk arra, hogy előfordulhatnak esetek — pl. az építési anyagok ideiglenes tárolásakor —, amikor a lakosoknak szinte muszáj Igénybe venniük a házaik, lakásaik melletti közcélú területet, ezek kizárólagos használatához azonban előzetes engedélyt kell kérniük a tanács, műszaki szakigazgatási szervétől. E soraink megjelenése óta többször értesülhettünk a járdák, utcarészek egyéni „kisajátításáról”, olvasóink elmondották, sok helyütt téglahegyek, homokhalmok, vályogok, különféle vasszerkezetek, vagy éppen régóta használh'atatlan gépjárművek találhatók az ilyen területeken. Legutóbb Kecskemétről kaptunk hasonlóan közérdekű bejelentést. Informátorainktól megtudtuk, hogy a Ceglédi út 37-es számú ház előtt gyakorta várakoznak a személygépkocsik a járdán, minthogy az ottani autószerelő kisiparos műhelyéhez csak efféle sorbanállás révén juthatnak el. A forgalmi akadályt magunk IS láttuk a helyszínen, meg azokat az arrajáró gyalogosokat — közöttük kisgyermekes anyákat, idős embereket — is, akik a forgalmas úttest szélén kénytelenek közlekedni. Es észrevettünk itt más, nemkívánatos dolgot is, nevezetesen, hogy a tulajdonosok közül egyesek a közkútnál mossák a kocsijukat, mások pedig az olajozást Is Itt végzik. A betonjárda csúszóssá, balesetveszélyessé válását persze előidézi a szerelői műhely udvarából kifolyó szennyes víz is. Olvasóink e konkrét esetet illetően azt kérik az illetékesektől : megfelelő intézkedések révén garantálják a környékbeli járda minden Időben történő zavartalan használatát! Mi pedig arra kérjük a helyi tanácsokat, hogy közterülethasználati ügyben az eddigieknél gyakrabban és szigorúbban ellenőrizzenek ! Panaszkodnak a kismamák Bölcsődés-, meg óvodáskorú gyermekek anyukái jártak a napokban szerkesztőségünkben, s elmondották, nemegyszer csak hosszas utánajárással vásárolhatják meg a kicsik részére alapvetően szükséges ruhaféléket. Aztán előfordul, hogy bizonyos cikkekhez hónapok óta nem jutnatnak hozzá. Kevés a jó minőségű és olcsó áru. íme néhány konkrétum a bosszantó tapasztalataikról : Kék színű tornacipő esetenként kapható, de a több óvoda által megkövetelt fehér színű már nem. Hiányzik a 24-es, 25- ós nagyságú szandál, s a műanyag-, vagy bőrtalpú papucs Is. (Itt jegyezzük meg, érthetetlen, nogy a gyártók miért készítik főleg fából a papucsok talpát, hiszen az kényelmetlen is, s az emeletes házak lakásaiban elviselhetetlen zajt okozl) Szegényes a zokniválaszték, nem találhatók a legkeresettebb méretű alsóneműk sem. Igen drága a harisnyanadrág, a pulóver, többféle ruha pedig olyan gyenge minőségű, hogy már a második mosás után kitágul. Az ügyben beszéltünk a kiskereskedelem szakembereivel, akiktől megtudtuk, ők rendszeresen leadják az igények szerinti megrendeléseiket, de azok egy részét teljesítik csak a szállítók. □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ Mostanában többen fordultak szerkesztőségünkhöz olyan munkaügyi kérdésekkel, melyekre adandó válaszok bizonyára közérdeklődésre tarthatnak számot. Mai összeállításunkban tehát kizárólag a munkaviszonnyal kapcsolatos témákkal foglalkozunk: Keceli olvasónk teherszállító gépjármű vezetőjeként keresi a kenyerét. Főnökei gyakorta utasítják arra, hogy a várakozási idő alatt maga Is rakodjon. A komoly koncentrálást Igénylő sofőrt teendők ellátása mellett nagy megterhelésnek érzi e különmunkát. Kérdése: Mikor köteles végezni rakodást, s mikor nem a tehergépkocsi-vezető? A gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadtlának) megállapításáról szóié 16/l97l. (VII. ?■) MUM—KPM számú rendeletét a munkaügyi és a közlekedés- és postaügyl miniszter 7/1977. (V. 18.) MüM—KPM számú együttes rendelete módosította. Eszerint a vállalat megállapodást köthet a gépkocsivezetővel, vagy számára elrendelheti, hogy a várakozási idő alatt különmunkát — pl. rakodást — végezzen. Mindezen tevékenységért legfeljebb az arra előirt bér Időarányos részének ötven százalékát lehet kifizetni. (Az Ilyen Jellegű konkrét szabályokat a kollektív szerződésben kell rögzíteni.) Fontos tudni: nem köthető efféle megállapodás, vagy ezen munkára nem kötelezhető a sofőr, ha a rakodással eltöltött idő meghaladja a napi munkaidejének felét: ha a rakodás balesetet — pl. kézsérülést — okozhat; ha a rakodás gyakorisága. körülménye, s a szállítandó dolgok természete veszélyeztetheti a Járművezetés biztonságát. Végezetül közöljük, hogy e Jogszabályt visszamenőleges hatállyal, 1971. Július 1-től kezdődően kell alkalmazni. Kiskunfélegyházán laknak és dolgoznak azok a fiatalemberek, akik — minthogy lakásvásárlásra és -építésre gyűjtenek — a nyárt hónapokban veszik ki szabadságukat, * alkalmi munkát végeznek. Aziránt érdeklődnek: hol és mennyi Ideig foglalkoztathatók anélkül, hogy munkakönyvét kérnének? KÖZÉRDEKŰ KÖZBESZÓLÁS A borjúfelvásárlásról A megyei tanács üléséről szóló tudósításunkban jeleztük, hogy Rácz Nándorné megyei tanácstag a csólyospálosi és kömpöci szarvasmarhatenyésztők képviseletében a borjúfelvásárlás körüli visszásságok m'att interpellált. A közérdekű közbeszólását az alábbiakban adjuk közre: rAWUiVtViVtWiVtViVtViVMV „Csólyospálos. és Kömpöc község szarvasmarha-tenyésztői nevében a fekete-tarka bikaborjak felvásárlásával kapcsolatban emelek szót. Sajnos, ez év május második felében megszűnt a bikaborjak felvásárlása a kilónkénti ötven forintos áron. Erről községünk is kapott értesítést, amely szerint ezután szabad áron bárhol értékesíthetjük, de a borjakat a vásáron senki nem veszi meg. A felsőbb szerbektől elhangzott olyan kijelentés, hogy nem köteleztek bennünket tehenünk Holstein-friz fajtával való keresztezésére. Ez nem fedi a valóságot, ezt ugyanis utólag propagálták. Amikor az idős állattartók otthon elolvasták a szerződési feltételeket — mert az inszeminálóhelyre szemüveget nem szokás vinni —, már nem lehetett változtatni a helyzeten. Igaz, szóban vállalták az ctven forintos átvételi árat, de a szerződésben ez nem volt rögzítve. S most arra hivatkoznak, hogy nem kötelesek átvenni. Mi, szakszövetkezeti tagi gazdaságok ezt becsapásnak érezzük. Mind többen foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy a négy évre lekötött előhasi üszőkre felbontjuk a szerződést és visszafizetjük a pénzt, a 20 ezer forintot, állatainkat pedig kénytelenek leszünk eladni. Az idősebb korosztály ugyanis már nem vállalja a bikahizlalást, s bizony, sokunknak kellene az a bizonyos tejpénz, mert nálunk ez a havi fix; a szakszövetkezeti járadékosoknak ez volt a kiegészítő jövedelem. Június 6-án egy termelőszövetkezet vásárolt volna fel nálunk bikaborjakat. A helyi szakszövetkezet ezt > tudomásunkra is hozta, mondván, hogy nem szükséges sem vérvétel, sem tébécézés a tiszta állományból. Június 2- án személyesen érdeklődtem az irodán az átvételről. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy az átvétel biztos, de 5-én még érdeklődjünk, hány órakor kell vinni az állatokat. A jelzett naponazonban kijelentették, hogy 6-án lesz az átvétel, de csak négy hónaposnál nem régebbi , keletű tbc-igazolással. Lehetetlen helyzet állt elő, hiszen a szakemberek tudják, hogy a legjobb állatorvos sem tudja egy nap alatt elvégezni a vizsgálatot. Tudomásom szerint végül is egy-két borjút átvettek, a többi maradt. Most már végleg el vagyunk keseredve* s az itt-ott elhangzó ígéreteket sem hisszük el. (Negyven forintos átvételi árat emlegetnek.) Kérem a tisztelt illetékeseket, hogy nagyon sürgősen intézkedjenek az ügyben, mert itt vannak a 70—80 kilós borjak, tegnap pedig azt hallottam, hogy csak 95 kilogrammig veszik át, feltéve, ha átveszik, illetve, ha több a súly, azért neúi fizetnek. Ha ez így megy, félő, hogy környékünkön visszafejlődik a szarvasmarha-tenyésztés, s úgy járunk, mint évekkel ezelőtt a hízottsertéssel. Csakhogy ez esetben még rosszabb a helyzet, mert egy disznót egyéves korára be lehet állítani anyának, szarvasmarhát azonban nem. Nemcsak a fiatalabb, de az idősebb korosztálynak is elmegy a kedve a tenyésztéstől." A munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról és a munkakönyvbe történő bejegyzésekről szóló 12/1967. (X. 20.) MŰM számú rendeletet módosította és kiegészítette munka», ügyi miniszter 19/1977. (XII, 8.) MŰM számú rendelete, melyből megtudjuk, hogy a más vállalatnál muöka viszony*! bán átló dolgozó a szabadsága “igazolt tartamára mtinkakönyv nélkül alkalmazható mező- és erdőgazdasági, valamint az Ilyen termékeket feldolgozó Idénymunkáltatónál. Az Ipán üzemben alkalmazott egyik lajosmlzsel olvasónk Idén augusztusban tölti be hatvanadik életévét, de szándéka, hogy tovább dolgozik. Azt szeretné tudni, hogy a nyugdíjas korban végzett mnnkája után megtlletl-e őt a rendes szabadságon felüli fizetett szabad idő7 Ez év januárjától van érvényben az öregségi nyugdíjra Jogosultságot szerzett dolgozók továbbdolgozásának ösztönzésével foglalkozó 40/1977. (XII, 21.) számú minisztertanácsi rendelet. Ennek értelmében, azok az emberek, akik az öregségi nyugdíjra Jogosultságuk megszerzése után, nyugdijuk megállapítása nélkül teljes munkaidőben tovább dolgoznak, az első évben három, a másodikban hat. a harmadikban kilenc. a negyedik és minden további esztendőben tizenkét munkanap pótszabadságot vehetnek Igénybe az évi tizenkét nap alap- és a — szolgálati Idő után Járó — pótszabadságon túlmenően. Az egyik tiszakécskel lakos szeretne örökbe fogadni gyermeket, a szomszédasszonya pedig kisgyermek állami gondozását vállalná szívesen. „Nekünk, dolgozó nóknek Jár-e Ilyenkor a fizetett szabadnap kedvezménye, mint ami a vérszerinti anyát megilleti?” — kérdezik. Kedvező a válaszunk, ugyanis a Jogszabályok mellett hivatkozhatunk a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának 100. számú állásfoglalására Is. melyek lényege: a tizennégy éven aluli eg.v gyermek után két. a két gyermek után öt, a három és ennél több gyermek után pedig minden esztendőben kilenc fizetett szabadnap Jár az örökbefogadó és az állami gondozottat nevelő anyának. Illetve szülőnek. Társadalompolitikánk eme humánus megnyilvánulását indokolja, hogy az örökbefogadott és állami gondozású gyermekekkel foglalkozók lényegében a vérszerinti anya szeretetét, óvó gondoskbdását helyettesítik, felelősségük is ugyanolyan mint az édesanyáé a rendezett családi körülmények között. A megyei tanács döntése értelmében a fenti interpellációra 15 napon belül választ kell adni, s azt ugyancsak közöljük majd lapunkban. Összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Fiimezők figyelmébe Olcsóbb lesz néhány fotócikk: az OFOTÉRT Vállalat az ama-' tőrfilmezés és a házi laborálás további népszerűsítésére a fölszerelés néhány eszközének árát véglegesen leszállítja. Eszerint Rusz- Duál filmvetítő 2290 forint helyett 2160, az UPA—5 kis filmek táskanagyító gép 1190 helyett 1090 forintért, az UPA—6 pedig 1360 helyett 1190 forintért lesz kapható. Olcsóbb lesz az Axomat—3 kisfilmes nagyítógép, ennek árát 210 forinttal csökkentik, s 2090- ért árusítják majd. Az Opemus— 4 kisfilmes nagyitógép 310 forinttal olcsóbban vásárolható meg, új ára 2690 forint. Az öt fotócikk új ára június 15-től érvényes.