Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-02 / 128. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: nappali felhókópzfidós. Egy-két helyen zápor, zivatar. Mérsékelt, Időnként kissé megélénkülő változó Irányú szél. Váriutó legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 10, 15, a legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 25, 29 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 128. szám Ára: 90 fillér 1978. június 2. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány meghallgatta és jó­váhagyólag tudomásul vette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa Végrehajtó Bizottságának 85. üléséről szóló beszámolót. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy te­gye meg a szükséges intézkedé­seiket aiz ülésen elfogadott aján­lásokból eredő feladatok végre­hajtására. iA pénzügyminiszter és az igaz­ságügy-miniszter javaslatára a kormány elfogadta az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét és úgy hatá­rozott. hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Terv­hivatal elnökének jelentését a hosszútávú tervezés mimikáiról. A munkaügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány el­fogadta a műszakpótlék emelé­sének kiterjesztésről szóló javas­latot és határozott annak ez év július 1-től történő bevezetésére. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a külügyminiszter előterjesztését a vízumkényszer megszüntetéséről a Magyar Nép­köztársaság és az Osztrák Szö­vetségi Köztársaság között, fel­hatalmazást adott az erről szóló egyezmény aláírására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) f _1S®S A mozambiki «küldöttség csütörtöki programja Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások A hazánkban tartózkodó mo­zambiki párt- és állami küldött­ség Samora Moises Machellel, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnökével, a Mozam­biki Népi Köztársaság elnökével az élen csütörtökön a Hősök te­rén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Mé­hes Lajos, a budapesti pártbizott­ság első titkára, Szépvölgyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnöke, Rácz Pál külügyi államtitkár, Oláh István altábornagy, a ma­gyar néphadsereg vezérkari fő­nöke, honvédelmi miniszterhe­lyettes, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjai, Sütő Gábor, a Magyar Népköztársaság maputói nagykövete és Farkas Mihály ve­zérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Délelőtt az MSZMP Központi Bizottságának székházában meg­kezdődtek a hivatalos magyar— mozambiki tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára vezeti; tagjai: Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az El­nöki Tanács elnöke, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság titkára, Biró József külkereskedelmi mi­tt Az MSZMP Központi Bizott­ságának székházában csütörtö­kön megkezdődtek a magyar— mozambiki hivatalos tárgyalá­sok. (MTI-foitó, Tóth István fel­vétele — Telefoto — KS.) niszter, Rácz Pál külügyi állam­titkár, a Központi Bizottság tag­jai és Sütő Gábor, hazánk ma­putói nagykövete. A mozambiki tárgyalócsopor­tot Samora Moises Machel veze­ti; tagjai többek között: Joaquim A. Chissano külügyminiszter, Má­­rio G. Machungo ipar- és ener­giaügyi miniszter, a FRELIMO állandó politikai bizottságának tagjai, Jósé Luis Cabaco közle­kedés- és hírközlésügyi minisz­ter, Sérgio Vieira, a mozambiki bank elnöke, a központi bízott-, ság tagjai. A szívélyes, elvtársi légkörű tárgyaláson kölcsönösen tájékoz­tatták egymást pártjaik tevé­kenységéről, az országukban fo­lyó építőmunkáról, és eszmecse­rét folytattak időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. A mozambiki párt- és állami küldöttség, élén Samora Moises Machellel, délután a zuglói 18-as számú „Kaesz Gyula” faipari szakmunkásképző intézetbe láto­gatott. A delegációt elkísérte Rácz Pál, Erdei Lászlóné. a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Sütő Gábor. Fejlődik az ipari szövetkezetek tőkés exportja Bács-Kiskun ipari szövetkezetei előtt — a szolgáltatások fejlesztér sén, az építőipari tevékenység fokozásán és az állami nagyipar se­gítésén kívül — nem kisebb feladat áll az V. ötéves tervidőszakban, mint a tőkés export megkétszerezése. Ezzel a népgazdaság külkeres­kedelmi helyzetének javításához akarnak hozzájárulni. Az exportnö­velő törekvéseket az ipari szövetkezetek szövetsége eddig harminc­­millió forinttal támogatta a közös fejlesztési alapból. Hat szövetkezet bankhitelt vett fel az exporttermelés fejlesztéséhez. Mindezek hozzá­járultak ahhoz, hogy tavaly mintegy 40 százalékkal emelkedett a szű­­kebb hazánk szövetkezeti üzemeiben előállított tőkés export értéke. A Könnyűipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete címmel ki­tüntetett Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet ta­valyi kimagasló eredményeinek egyike, hogy a tőkés bútorexpor­tot 70 százalékkal növelték. A nyugati országokba szállított áru értéke elérte a 30 millió forintot. Mint Bajnai György elnök tá­jékoztatott,^ az idén 10 millió fo­rinttal növelik a tőkés export ér­tékét. Jellemző, hogy a nyugati' üzletfelek által rendelt bútorok közt nőtt a minőségileg maga­sabb színvonalat képviselő termé­kek aránya. Ez tükrözi, hogy a BLÉVISZ magas igényeket is ké­pes kielégiteni. : Az első félévben 18 millió fo­rint értékű tőkés exportbútor elő­állítását vették tervbe, s az első öt hónapban végzett munka alap­ján teljesíteni tudják a tervet. Az elképzelések szerint a terv­időszak utolsó esztendejében — a jelentős szocialista export mellett — már 100 millió forint értékű bútort szállítanak Svédországba, az NSZK-ba, Franciaországba és Hollandiába. Az év második felé­től angol megrendelésre is dol­goznak. Polcrendszereket és ker­ti étkezőgarnitúrákat gyártanak majd, egy ezernél több áruházzal rendelkező cégnek. Egy NSZK- beli vállalattal kárpitozott fote­lek szállításáról tárgyalnak. Meg­egyezés esetén az idén a második félévben 10 ezer, jövőre pedig már 30—40 ezer darab ülőbútort készítenek a tőkés megrendelő­nek. A tpkés export növeléséhez a BLÉVISZ Nemesnádudvaron ker­ti bútorokat előállító üzemet lé­tt A Kecskeméti Fémipari Szö­vetkezetben Hegedűs Zoltán meós ellenőrzi az osztrák meg­rendelésre készült rácsos konté­nereket, amelyekből kétszázat már ^szállítottak, száz pedig ha­marosan útnak indul Ausztriába. (Opauszky László felvétele.) tesít, amely ősszel kezdi meg a termelést. A Kecskeméti Fémipari Szövet­kezet egyes alumínium alapanya­gú’ termékekből országos igényt elégít ki,- Az utóbbi években — ha nem is látványos tempóban, de — növekszik a szövetkezet szocialista és tőkés exportja is. (Folytatás a 2. oldalon.) A gyepgazdálkodás szín­vonalának emelésével jelen­tős tartalékot tárhatnak {el a mezőgazdasági nagyüze­mek állattenyésztésük fej­lesztésére. Az utóbbi évek­ben fokozottabban keresik a Gyepgazdálkodási tapasztalatcserék rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítésének útjait. A feljavított gyepekről nagyobb mennyiségű zöldtakarmányt takarítanak be, kevesebb költ­séggel legeltetik a jószágokat. Tegnap Apostagon megyei gyepgazdálkodási tanácskozást és bemutatót tartottak. A tapasztalatcserét a Magyar Agrár­­tudományi Egyesület szakosztálya, valamint a megyei állat­­tenyésztési felügyelőség kezdeményezte a Duna menti Ter­melőszövetkezettel együttműködve. • Dús a fű még a homoki és a szikes területeken is, Így az állatok elegendő takarmányhoz jutnak. A kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben három­ezer juhot tartanak a legelőkön. (Pásztor Zoltán felvétele.) :£ A közös gazdaság 450 hektár­nyi úgynevezett ősigyepet müvei, ebből 150 hektárnyit öntöz, 1 gye­pen 2500 juihot tart. A száz hek­tárnyi telepített legelődét pedig szarvasmarhával hasznosítja. Fi­gyelemre méltó kezdeményezés, hogy a juhok őrzését villanyka­­rámímtal oldják meg. Egy ilyen berendezés 1200 birka őrzésére alkalmas. A jószágokat szakaszo­san legeltetik. Csupán egy em­berre van szükség, aki ügyeletet tart a jószágok felett. Ez a mód­szer jelentős lépés a szakemiber­­gondok megoldásálban. A termelőszövetkezet fésűs me­ri nói állományt tart, átlagosan 5,112 kilogrammos gyapjiúterme­­lést értek el az állománynál. Si­kerekről számolhattak be a szak­embereknek a hiúselőállításlhan is. Betartva a technológiái utasítá­sokat, a kaposvári főiskola recept­je szerint készített bárány tápból 3 és fél kilogralmm feletetésével értek el egy kilogramm súlygya­rapodást. Az állattenyésztés további fej­lesztéséhez szükséges a vízállásos gyepterületek javítása. Állami tá­mogatással és saját erőből folya­matosan hozzák rendbe a rét- és legelőterületeket. jelentős melio­rációs munkákra is szükség van. A bemutatón a szakemberek elismeréssel nyilatkoztak az apos­­tagi kezdeményezésekről. Hasonlóiképpen a gyepterületek hasznosításának lehetőségeiről tárgyal ma a Kiskunsági Mező­gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének termelésszervezési bizottsága. Az ülést a kiskunfé­legyházi Lenin Termelőszövetke­zet központjában tartják. A területi szövetséghez tartozó mezőgazdasági szövetkezetekben nyilvántartott gyep kereken 84 ezer heíktár. ami azt jelenti] hogy a megye szövetkezeti tulajdon­ban levő összes rét- és legélőte­­rületének háromnegyed része eb­ben a körzetben van. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy álta­lában még mindig elhanyagolják a gyepgazdálkodást. A példamu­tató szövetkezetek eddigi ered­ményei bizonyítják, hogy arány­lag kis befektetéssel számottevő­en lehet növelni az elhanyagolt területek takarmánytermését. Az összterületnek mintegy 30—35 százalékát legalább 30 ezer hek­tár intenzív művelésbe lehetne vonni. Ezeken az évenkénti szé­­náhozam már tavaly is elérte a húsz mázsát, könnyen kiszámít­ható. hogy minden tíz mázsa hek­táronkénti termelésnövelés újabb hatezer számosállat tömeg takar­mány-szükségletét fedezi, vagy 5—6 ezer hektárnyi szántó kivo­nását teszi lehetővé a szálasta­­karmány-termelésből. A szövet­ség ajánlja a közös gazdaságok­nak a lehetőségek kihasználását. Különösen a kisebb beruházási igényű húshasznosítású szaxvaS- mianha, valamint a juhállomány növelésére van mód. Javasolja azt is a termelőszö­vetkezeteknek. hogy megfelelő nagyságú gyepterülettel és állat­állománnyal rendelkező gazdasá­gokban a termelési színvonal ja­vítása érdekében az egyéb ter­melő ágazatok kedvező tapaszta­latai tűalpján a rét- és legelőgaz­dálkodást is fejlesszék önálló ágazattá. Esetleg társulásos meg­oldásokkal is előre léphetnek. Az ülés után a kiskunfélegy­házi Lenin Termelőszövetkezetben gyakorlati bemutatót is tartanak. Ez a gazdaság már több mint tíz éve foglalkozik intenzív gyepgaz­dálkodással. A szanvasmarha-ál - lomnány jelentős részét legelteti. Összesen 1723 hektár rét- és le­gelőterülete van. amelynek há­romnegyed részét az elmúlt esz­tendőiben is műtrágyázták. K. S. Az óvoda és az iskola kapcsolata a magyar óvó- Óvónőképző intézetek tudományos ülésszuka Kecskeméten daügy es ovodape­dagógia százötvenedik évforduló-’ ja alkalmából tartott ünnepi meg­emlékezéseket Kecskeméten teg­nap az óvónőképző intézetek III. tudományos ülésszakának rendez­vényei követték. A Tudomány és Technika Háza kongresszusi ter­mében helyet foglaló meghívot­tak; a négy intézmény képvise­lői, óvodai és iskolai vezető szak­emberek, szakfelügyelők, tanító­­képző-intézeti tanárok előtt dr. Kardos József, az Oktatási Mi­nisztérium főosztályvezetője mondta el megnyitó gondolatait. Beszédében az óvodai szakember­­képzés iránti társadalmi köve­telmények történeti változásait elemezte. A tudományos ülésszak szerve­zőinek célja az óvodai és az álta­lános iskolai nevelés, illetve ok­tatás tartalmi, módszertani és szervezeti összehangolásának megvitatása volt. Mint ismeretes ugyanis, a most szeptemberben életbe lépő új általános iskolai tantervek már rendkívül szorosan ráépülnek az óvodákban megala­pozott gyermeki jártasságokra, készségekre, mindarra tehát, amit az ének-zene, az ábrázolás, a ma­tematika, a testnevelés, a környe­zetismeret, illetve az anyanyelv- és irodalomfoglalkozásokon . az apróságok már elsajátítattak. Ezért időszerű a két intézmény kapcsolatainak sokrétű megvita­tása. A délelőtti órákban a játék, a munka és az oktatási tevékeny­ség személyiségformáló hatékony­ságának növelése című témakör­ben dr. Kovács György, a hajdú­­böszörményi Óvónőképző Intézet igazgatója és dr. Krajnyák Nán­dor, a kecskeméti tanintézet szak­csoportvezetője ismertetett. A délutáni órákban a korrefe­rátumokra került sor. Bencze Ber­nadett (Sopron) az óvodai játé­kok iskolai előkészítő hatásáról, Szarka Árpádné (Sopron) az éne­kes játékók személyiségfejlesztő szerepéről szólt, Szántó Lajosné (Szarvas) az óvoda és a család együttműködését elemezte. Dr. Losoncz Mihályné (Kecskemét) az anyanyelvi nevelés, Szűcs Gyula (Szarvas) az idegen nyelvtanulá­sának fontosságát hangsúlyozta előadásában. A matematika tárgy­körében pedig hárman — Daróczi Erzsébet (Szarvas), Kőműves Er­zsébet (Sopron) és Perlaki Rezső­vé (Budapest, Tanítóképző Főis­kola) — vizsgálták az iskolai munkára való felkészítés korsze­rű módszereit és lehetőségeit. Ma tovább folytatódik a tudo­mányos ülésszak résztvevőinek munkája. Az előadók, illetve hoz­zászólók megvitatják a közép- és felsőfokú óvónőképzés tartalmi és szervezeti kérdéseit, a tanító- és óvónőképzés kölcsönhatását, a ve­zetőképzés helyzetét. A módszer­tani témák között szerepel a zárt­láncú televíziós rendszer haszno­sítása az oktatásban, illetve az óvónők felkészítése a korrekciós munkára. Az óvónőképző intézetek har­madik tudományos ülésszaka ma, a déli órákban fejeződik be Kecs­keméten. P. M. tt Havelange, a FIFA elnöke a megnyitó beszédet mondja. a megnyitó ünnepség résztvevöi-A világbajnokság első csúcsa máris megszületett. Ez egészen bizonyos. Az 1978-as argentínai labdarúgó világbajnokság meg­nyitója messze. felülmúlta az ed­digi tíz VB-t. Argentínában, a River Plate Stadion nézőtere zsúfolásig meg­telt csütörtökön délután a lab­darúgó-bajnokság ünnepélyes megnyitójára. A hatalmas sta­dion tetején ott lengett a FIFA 146 tagországának zászlaja. A főárbócon természetesen ,a FIFA, a Mundialt rendező Argentína hatalmas lobogója lengett. A megnyitó ünnepség valójá­ban 75 percen át tartott, s eb­ből a televízió nézői az utolsó félórát láthatták. A pálya közepén mintegy 2000 fiú és leány, fehér ingben és kék nadrágban alakította ki a Mun­­dial ’78 jelvényét hatalmas mé­retben. Kedves színfoltja volt a megnyitónak, amikor színes lég­gömbök és galambok ezrei száll­tak a magasba. Az 1978. évi labdarúgó-világ­bajnokság ünnepélyes megnyitó­ját dr. Joao Havelange, a FIFA brazil elnöke tartotta meg, majd nek elvonulása után már a nyi­tómérkőzés két főszereplője, az NSZK és Lengyelország váloga­tottja vonult fel, s a himnuszok elhangzása után az argentin Coe­­rezza sípjelére megkezdődött a mérkőzés.

Next

/
Thumbnails
Contents