Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-08 / 132. (133.) szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. június 8.

Hő ellen védő munkaruha

Az emberi teslt hőmérsékletkiegyenlítését a ruházat nagymértékben befolyásolja, mivel rendszerint a test 90 százalékát fedi. A 'hőszigetelés a text Hanyag vastagságától és a szövetben levő levegőtől függ. A nedvesség (verejték) szállítását a textilszálaik gőzáteresztő-képessége, azaz a fielvevő- és vezetőképessége szabályozza. A rulházat szellőzését a szabás formájával befolyásold ék. Vas- és acélipari munkahelyeken a munkaruhának védenie kell hősugárzás, szúróláng. kirepülő szikrák, kifröccsenő fém és salak ellen, emellett mozgási lehetőséget kelti biztosítania, hogy a dolgozó gyomén elhagyhassa a nagy hősugárzású területeket.

iMa még világszerte folyik a vita. hogy § gyapjú, gyamot és műszála» anyagú védőruhák közül melyiket részesítsék előnyben. Sokan a gyapot mellett szavaznak. mivel könnyebben tisztítható és kevésbé súlyos, mint a gyapjú, bár a gyaipjú jó védelmet nyújt a klfröc csenő fém- és salako Ivadék ellen, és (bizonyos mértékben „éghetetlen” Is. A gyakorlatiban meleg munkahelyeken valamennyi felsorolt anyagból készített ruhadarabokat használnak. a lényeg az, hogy a ruha védőhatása megbízható legyen. A teoqtiiLamyagok védőhatása függ a szövet négyzetmétersúlyától is. A vas- és acélipari nagy hőterhelésű munkahelyeknél a négyzetméterenkénti 420—4S0 gramm súlyú szövetekből készült munkaruhák viselése ajánlatos.

• On. pyrovstex anyagból készült munkaruha. As öltözék anyaga pamutot, gyapjút é> műszálat egyaránt tartalmaz. Láng hatására nem fog tüzet, hanem ■zenesedlk, és éppen ez a szenes réteg Jelent védelmet. Abban a pillanatban azonban, ahogy a lángtél megtámadott személy a tűztél eltávolodik, a szenesedési folyamat megszűnik. A még ennél Is melegebb munkahelyeken dolgozók számára 10 százalék nylonból és 90 százalék gyapjúból álló öltözéket javasolnak a ruhák norvég előállítói. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.)

A fa megváltozott szerepe

Báir az acél és a műanyagok világában élünk, a fa — ez a legősibb építő-, és tüzelőanyag — mint nyersanyag ma is egyik legfontosabb kincsünk. A fát lehet helyettesíteni, pótolni, de nélkülözni talán, sohasem.

Az erdő egyik legfontosabb hasznosítása ma a cellulóz- és papírgyártás. A legkönnyebb azokat a fákat feldolgozni, amelyekben a lignin mellett a cellulózon kívül sekély és főleg kevés fajta idegen anyag van; a cellulóz és lignin szétválasztását a mai technika már jól megoldatta, A papírgyártásra legalkalmasabb a lucfenyő. A termőhelyén Igen nagy tömegben lordul elő, fájának a gyamtatartalima Igen kicsi és a rost hosszúsága a legnagyobb.

A papírgyártáshoz legközelebb áll. illetve albból fejlődött ki az úgynevezett nedves farostlemezgyártási eljárás. A farostlemez felhasználási térülje te rendkívül széles körű. Alkalmazzák a bútorgyártásban. a jármű- és hajóiparban. Felületileg kezelt formájában — amikor színes, fényes bevonatot kap — sok helyen kiszorította a furnérokat és a rétegelt lemezeket. Előnye, hogy nem

zsugorodik, nem duzzad és nem huliiámosodltk A világ nagy farostlemez-gyárad szinte ontják a mind tartóeaibta, minid Ízlésesebb színű, mintázatú és a különböző mechanikai, kémiai hatásoknak mind jobban ellenálló, viszonylag kis súlyú farostlemezeket,

A világ szárazföldjeinek 32,2 százalékát ma Is erdő borítja. Múltjukról kőszéntelepek és barnaszénbányák tanúskodnak. A viliág erdeinek összes területe 4229 millió hektár, Elhelyezkedésük a földgömbön azonban nem egyenletes.

Az erdőrés! Ók határai természetesen elmosódnak, mind horizontálisan. mind vertikálisan. A széláő pontokon az erdő az utolsó szál ereiéig harcol a létéért, és csak a nagyon zord természet vagy a következetesen pusztító ember elől hátrálva ad fel területet.

Az ősi, sok évezredes erdők a természet csodálatos élő műemlékei. Csak azokon a területeken maradhattak meg. amelyek lakatlanok voltaic, vagy ahol a legutóbbi évszázad végéig igen gyér volt a lólctazám. A világ fenyőfakészletének a fele a Szovjetunióban, Szibériában található.

9 A kitermelt fa nagy részét tutajon szállítják a felhasználás helyére a szibériai folyókon. (Fotó: APN — KS.)

Olajtakaró eltávolítása a vizek felszínéről

Angliában új berendezést fejlesztettek ki a félszíni vizek oilajszennyeinek eltávolítására. Az egyik cég odajeltávolító hajóját elsősorban a kikötők vizének tisztítására használják. A berendezés teljesítménye: 90 tonna nyersolaj/óra. A hajó törzsébe négy acél szálUítószallagoit szereltek, kettőt előre, kettőt hátra. Az elöl elhelyezkedő acél szállítóig diagnosztikai

Az Ide] szűrővizsgálatoknál először használták azt a kibernetikai műszersort, amelynek segítségével 17 féle betegség — szívás érrendszeri, vese-, légúti, onkológiai stb. elváltozások — Ismerhetők fel. Az új kutomata diagnosztikus . műszer neve SZiAiMPO. Kezeléséhez két orvos, egy mémök.'egy technikus és nészaiag perforált, míg a hátsó perforállatilan. A nehézolajat és a víz felszínién úszó tárgyakat az első szalagok emelik ki, míg a víz és a könnyű olajok a perforáción át visszafolynak a vízbe, ahonnét a hátsó szalagok emelik ki.

A berendezés tökéletesen elválasztja az olajat a víztől. Az így eltávolított olajat a hajón elhelyezett tartályokba gyűjtik.

műszerek

hány ápolónő szükséges. Az új diagnosztikai műszerek segítségével egy munkanap alatt 180 pácienst tudnak megvizsgálni, azaz kétszer annyit, mint amire általában egy orvosokból álló csoport képes. Másik előnye a berendezésnek. hogy egy-egy vizsgálat költsége feleannyi a korábbinak.

Megkülönböztetett

figyelemmel

• A termelőszövetkezet legfontosabb ágazata a baromfitenyésztés. Képünkön: a tojó állományt telepítik át 80 hetes előnevelés után a telepre.

• A dinnyepalántákban Is nagy kárt tett a fagy, pótolni kellett a növényeket. A termelőszövetkezet több mint 80 hektáron termeli a ha(Méhesl Éva felvételei.)

A gazdaságpolitika továbbra is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Legfontosabb, hogy a gazdasági tevékenységben jusson érvényre a kommunistáik irányító és ellenőrző munkája, — olvashatjuk a községi pártszervezet cselekvési programjában.

Horváth Ferenc párlbtttkár elmondja:

— Nálunk Énsekcsanádon csak egy termelőszövetkezet van, a Búzakalász. Mivel a község lakosságának nagyobb része Itt dolgozik, a szövetkezet gazdálkodásúnak színvonala meghatározza az életkörülmények alakulását. Ez azt Is jelenti, hogy községünkben a legjelentősebb gazdasági tényező a termelőszövetkezet. Ezért fordítunk ml nagy figyelmet a gazdasági Irányító munkára,

A cselekvést program azt Is kimondja, hogy megvan a lehetőség a termelési érték ez évben történő 4—9’ százalékos növelésére, ami magasabb, mint az országos előirányzat. A belső tartalékok fokozottabb feltárásával, a hatékonyság és a takarékosság előtérbe helyezésével, az álló- és forgóalapok jobb kihasználásával, a szocialista munkaverseny további szélesítésével lehet megoldani a feladatokat. Figyelemre méltó az is, hogy a szakvezetőktől elvárják: fokozottabban vegyék figyelembe a tapasztalt szövetkezeti gazdák költségeket és fizikai erőt kímélő és a hatékonyságot inövelő javaslatait.

— A termelőszövetkezet legjelentősebb üzemága a baromfitenyésztés. A tojástermelő telep dolgozói csaknem S3 millió forint árbevételi tervet valósítanak meg. A jércenevélő telep terve 218 ezer baromfi felnevelése, úgy, hogy tovább kell csökkenteni az elhullást és az 1 kilogramm hús előállításához szükséges takarmányt, Említésre méltó kezdeményezés, hogy az Idén exportra Is csomagolunk tojást, mintegy 20 millió darab kerül telepünkről a szocialista és a kapitalista országokba. Ebből mintegy két és fél millió forint többletbevételre számítunk —, hangoztatta a párt titkár.

Annál js inkább gondot okoz 8 tervelőirányzatok teljesítése, mért az Időjárás máris sók kárt

zai és külföldi fajtákat.

tett. A kajszitermés elfagyott, a meggyből és a cseresznyéből alig maradt, A termelőszövetkezet vezetése most azt mérlegeli, hogy miképp pótolhatók a kiesések. Főként az állattenyésztésből lehetséges a többlettermeléssel történő ellensúlyozás. (Máris jó eredményekről számolhatnak be. Horváth Ferenc elmondja, hogy az első négy hónapban a baromfitelepen a tervezettnél 900 ezerrel több tojást termeltek. A tehenészetben is a vártnál gyorsabban, 16 százalékkal emelkedett a tejhozam.

A község kommunistáinak nem kevés munkát ad a kommunális feladatok megvalósításának segítése. Elkészült már a cselekvési programban feladatként megjelölt Iskolaigazgatói lakás, megtörtént a művelődési ház nagytermének tornacsarnokká történő átalakítása, Igaz, még sok a tennivaló. Egyebek között hátra van

az iskolai napközi, az autóbuszváró létesítése.

— A program megvalósítását folyamatosan ellenőrizzük. Ha akadályok merülnek fel, azonnal intézkedünk. Példa erre a már említett fagykár, amely megdézsmálta a gyümölcsöseinket. A ml termelőszövetkezetünk a kisebbek közé tartozik, 2700 hektáron gazdálkodik, ötszáznegyven taggal, akiknek majdnem fele nyugdíjas. Minden terméskiesés komoly gondot okoz, jobban megérezzük, mint egy nagyobb gazdaság. Ezért teszünk fokozottabb erőfeszítéseket a következő hónapokban Is, hogy a tervezett termelésiért éknövekedést elérjük. Ez a legfontosabb feladatunk, hiszen a cselekvési programunk Is utal arra, hogy a gazdasági irányítási munka mennyire döntő -„ álla-., pltetta meg Horváth Ferenc.

k; s.

A STATISZTIKA TÜKRÉBEN

A tejfogyasztás

„Egy régi közmondás szerint: aki sajtot eszik nem harapja meg a kutya, nem rabolják ki és nem öregszik meg”. Kell-e manapság mindezektől félnünk?

Több mint fél évtizede lépett életbe a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célzó kormányhatározat, amelynek nyomán a vágómarha-termelés mellett fokozódott a tej és tejtermékek menynylsége Is. Az azóta eltelt évek alatt növekedett a termelés, a kínálat, és a fogyasztás Is, de a lakosság tej- és tejtermék-fogyasztását a termelési eredmények által biztosított nagyobb kínálat mellett tovább kellene növelni. A lakosság egyes rétegeinek fogyasztási szerkezetében még nem foglalja el a fontosságának megfelelő helyet, bár a kereskedelmi forgalom növekvő tendenciát mutat.

A világranglista végén

Magyarországon a lakosság tején tejtermék-fogyasztása nemzetközi viszonylatban is a legalacsonyabbak között van. 1970-ben friss tejből az észak- és nyugateurópai országokban, valamint az USA-ban és Kanadában két-két és félszeresét, de Csehszlovákiában és Bulgáriában is több mint másfélszeresét fogyasztotta egyegy lakos, mint nálunk. Lényegesen kevesebbet vásároltak viszont Portugáliában és Japánban. További kedvezőtlen jelenség, hogy alig lehet olyan országot találni, ahol az egy főre jutó sajtvásárlás kevesebb lenne, mint nálunk.

Az országban megfigyelt szellemi és inaktív kereső családfők háztartásaiban kedveltek, de a kettős jövedelműeknél (munkás és szövetkezeti paraszt kereső Is van, bármelyik lehet családfő) eléggé mellozöttek e tápanyagban gazdag élelmiszerek. Érdekes módon a mezőgazdasági jellegű dél-alföldi körzetben a tej fogyasztási átlaga elmaradt az országostól, Bács-Klskun» megyében pedig még ennél Is kevesebb volt. A munkás háztartásokban

1978-ban egy fő 68 liter tejet, 1,24 kg sajtot és 92 dkg vajat fogyasztott. A szövetkezeti parasztok 68 liter tejet, 1,11 kg sajtot és 86 dkg vajat. Velük szemben a kettős jövedelműek körében — ahol a család egy, vagy több tagja esetleg Ingázó — csak 49 liter tej, 83 dkg sajt és 81 dkg vajfogyasztás jutott egész évben egy főre.

Bács-Klskun megyében a megfigyelt háztartásokban 1976-ban egy fő 400—880 forint értékű tej és tejterméket vásárolt, és több mint 80 forintba került a vaj fogyasztása. Mindez a munkásoknál az összes éleimiszer-fogyasztás mintegy 9 százalékát, a szövetkezeti parasztoknál 8 százalékát, a kettős Jövedelműeknél pedig csak alig több mint 6 százalékát képezte. Országosan a tej és tejtermékek részaránya mindhárom társadalmi osztálynál, Illetve rétegnél magasabb volt, mint a megyei és ezt meghaladta a szellemiek és Inaktív keresők 11 százalékos fogyasztási aránya.

A szövetkezeti paraszti családok a megyében tej és tejtermék közel háromnegyedét, a munkások és kettős jövedelműek több mint kilenctizedét vásárolják. Vajat ma már szinte senki sem állít elő házilag. Ezért a tej és tejtermékek fogyasztásának növelésében Igen jelentős szerepük van a forgalmazó szerveknek.

Tavaly élénkült a kereslet

Bács-Klskun megyében a kiskereskedelem által forgalomba hozott tej és tejtermékek mennyisége szinte évről évre növekedett. Tejből és sajtból az 1977. évi kiszállítás mintegy háromnegyedével volt több mint az 1970. évi, vajból pedig az 1974—1978. évi visszaesés után Ismét megélénkült a kereslet. Az előző évihez képest a tejértékesítés a boltokban 7, a vendéglátásban — a vasárnapi árusítás bevezetése és a tejes ételek nagyobb kínálata miatt — 11 százalékkal nőtt. Tejfölből mindkét szervezeten keresztül mintegy 6 százalékkal nagyobb mennyiség került a fogyasztókhoz. A vaj forgalmát csak a bolti kiskereskedelem tudta 13 százalékkal növelni, a vendéglátásban 7 százalékkal csökkent, A aajttogyasztás elmaradásából

1977-ben sikerült törleszteni. A boltokban mintegy 20 százalékkal, a vendéglátásban Is közel 17 százalékkal több került eladásra, mint egy évvel korábban, Étkezési tehéntúróból 4 százalékkal nőtt a bolti és 10 százalékkal csökkent a vendéglátói értékesítés, illetve ételfélékhez történő felhasználás. A megye kiskereskedelmében forgalmazott tej és tejtermék mennyiségének csak alig 8 százalékát juttatja a vendéglátás a lakossághoz.

A szabadpiaci felhozatal és áralakulás

Ma már a tej és tejtermékek forgalmazásában egyre kisebb szerepet tölt be a szabadpiac, különösen tejből és vajból a kiskereskedelmi forgalomnak csak néhány százalékát képezi. A tejföl és az étkezési túrófélék szélesebb választéka még vonzza a vásárlókat a piacokra. A Bács- Klskun megyében megfigyelt piacokon 1977-ben valamennyi cikkcsoportban lényegesen csőkéként a felhozatal az egy évvel korábbihoz képest és megváltozott a városi és a községi piacok közötti arány, amely cikkcsoportonként is igen eltérő. A megyében megfigyelt 18 piacon 1977-ben feleannyi tejet, a tejtermékből pedig 10—15 százalékkal kevesebbet árusítottak, mint egy évvel korábban.

A szabadpiaci árakban 1977- ben kismértékű szezonalltás mutatkozott, de általiban az árszínvonal bizonyos mértékű emelkedése volt jellemző minden negyedévben. Különösen figyelemre méltó, hogy a túró- és sajtfélék Iránt megnyilvánuló nagyobb kereslet járt együtt számottevő árszínvonal-emelkedéssel.

'/ Dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese

Háttér

A magyar mezőgazdaság mai felpezsdült állapotában, átlagban számítva naponta háromszázmillió forintnyi értéket bocsát Ikl. Ám ehhez ugyancsak naponta 190 millió forint értékű ipari terméket igényel.

Ennék a bizonyos 180 millió forintnyi értéknek előállítási helyét nevezzük Ipari háttérnek. A fogalom mindig létezett, de Igazi jelentősége a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban bontakozik ki. Mert a mai mezőgazdaság igénye nem olyan, hogy ha van Jó. ha nincs, ajkkor Is lesz valahogy. Mert ebből a 180 millióból néhány ezer forint értékű Ipari termák hiánya Is pótolhatatlan veszteségeket okozhat.

A népgazdaság egészének körforgásán, vagy politikai fogalmazásában a munkás-paraszt szövetségen béliül tehát meghatározóvá nőtt a mezőgazdaság Iparcikkekkel való ellátásának szerepe. Éppen a korszerűséget mutatja az Is, hogy az Ilyen cikkek előállítása ma már nem a „mezőgazdaság megsegítése", hanem az ipar egyik Jó hasznot hozó tevékenysége.

Az Ipari háttér fogalma Ismert. azonban elsősorban a gépiparra szoktuk alkalmazni. Nem mindig dlcsérően. A mezőgazdasági esziközeliá tásban — az alkatrészekről nem Is beszélve — millió forintos nagygép ugyanúgy szerepel a hiánylistán, mint a kiskertekbe szükséges harminc forintos szerlszám.

Az ellátás zökkenőit panaszolva könnyen megfeledkezünk a mezőgazdaság másik háttériparáról. a vegyi párról. Pedig ennek tevékenységéről szólva módunkban' áll, hogy egyértelműen dicsérjünk. Ha vegyipari hiánycikkekről beszélünk, akkor a panasz mögött többnyire a kereskedelmi hálózat fogyatékosságai húzódnak meg. Van. csak nem táirtják, vagy a jövő héten már az üzletben Is lesz.

A magyar vegyipar kétszeresen Js példát mutatott a mezőgazdasági termelés korszerűsítésében. Amikor a ma már kiteljesedett, hatalmas fejlődés kezdődött, akkor az országos vezetés a műtrágyagyártást helyezte a rangsor élére, még annak. árán - Is. hogy Ily módon a műanyagipar kicsit háttérbe szorult, A . legnagyobb. FVC-gyártó kapacitások - még csak mostanában lépnek be. vegyipari üzemeink pedig évtizede, sőt régebben milliónyi tonnás tételeikben zúdítják a műtrágyát a földekre, Mégpedig mind Igényesebb kivitelben és csomagolásban.

Tíz év alaitt tízszeresére növekedett hazánkban a műtrágyától használás. Itt az ipari háttér érdemét nem kisebbíti az a tény sem, hogy ködben megnövekedett az import aránya. Ez ugyanis azt mutatja, hogy a vegyipari külkereskedelem Is elsőrendű célkitűzésnek tartja a mezőgazdaság kiszolgálását. És a műanyagipar fejlődése is szolgál mezőgazdasági célt, hiszen éppen mostanában helyeztek üzembe egy méregdrága gépsort, amely még alkalmasabb fóliát gyárt, amit a

primőr termelők használnak.

•

Említettük, hogy van másik vonal is Ez pedig a finomvegyipar. Hazai gyógyszergyáraink: különösebb állami ösztönzés nélkül, elsősorban a jó üzletet és a nagy íelvevőiképességű piacot látva kezdték él a mezőgazdasági rendeltetésű cikkek gyártását. Ezek: növényvédő szerek, állatgyógyászati cikkek és a korszerű takarmányozáshoz szükséges 11- ndmvegylparl termékek, úgynevezett pramixek. Van mái; olyan gyógyszergyárunk, amelynek termékeiben közel ötvenszázalékos arányt képviselnek a mezőgazdáság! cikkek. Mégpedig úgy, hogy a gyár mililiákát (dollárban) áldoz llcancek vásárlására és kutatói kapacitását Is jórészt ennek a profilnak fejlesztésére állítja.

Jgy jutottunk el odáig, hogy a mai nagyüzem agronómuaa bizonyos lehet abban, hogy a szükséges műtrágyát meg tudják vásárolni, sőt variációkat Is dolgozhat ki, hogy ilyen vagy olyan készítményeket alkalmazzon-«. A kiskert-tulajdonos pedig, ha bemegy a szaküzletbe és elmondja, mi vesdélyeztetl növényeit, akkor az apróbb-nagyabb zacskók, flakonok és dobozkák légiójából választják ki a megfelelő, kistételű, használati utasítással ellátott gyártmányt.

'Feltétlen dicséret Illeti meg ezért a hazai vegyipart, és na-, gyón jó lenne, ha belátható Időn belül ugyanilyen elismerően Írhatnánk a magyar gépiparról', vagy a mezőgazdaság Igényelt kielégítő gépipari Importőrökről Is.

F, B.

t

X