Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-07 / 132. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1118. Juntas 1. TUDOMÁNY ÉS MEZŐGAZDASÁG Hitel, állami támogatás, saját erő A felhalmozási források hatása a téeszek gazdálkodására Kutatási célunk az volt, hogy feltárjuk: milyen jellegű összefüggések vannak a felhalmozási források, valamint műszaki összetétel szerinti alakulása és a gazdaságirányítás feltételrendszere, illetve ennek változása között, másrészt a felhalmozási forrásokban és a felhalmozás műszaki összetételében bekövetkezett .arányeltolódások milyen hatással vannak százalék). 1977. évben (60.4 száa tsz-ek vállalati fejlődésére. Pénz a beruházásokhoz Figyelemre méltó változások történitek a beruházási források abszolút mennyiségében, de mégiinlkább azok egyimáslközti arányaiban az utóbbi, mintegy másfél évtized során. Ezek a Jelenségek a gazdaságirányítási rendszerben végbement változásokra Jellemző módon következtek be. E tekintetben ugyanis Jól elhatárolható, két egymást követő fejlődési szakasz különböztethető meg: az első 1962-től 1967-lg tartott, a második pedig -1968-tól napjainkig. iAz összes beruházás abszolút forint értéke az első periódushoz — 1902. évihez képest — 1960- ban 23 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a második fejlődési szakasz egyes évei .ugrásszerű változást tükröznek, így például: 'az 1970. évi csúcsérték a 3,3-szerese az 1902. éviinek. Ezután a támogatások akkori mértéke által is túlibevütett beruházási tevékenység 1971-től kezdődően 1975- lg az újabb gazdia »ág politikai intézkedés hatására mérséklődik, majd 1976 és 1977-ben visszafogottan ugyan, de Ismét emelkedik. Az egyes forrásokat vizsgálva, az állami támogatás alakulását illetően az előbb említettekhez hasonló mozgásirányt tapasztalunk: 1962. évhez képest 1970-lben több mint a 31-szeresére emelkedett a támogatások összege, majd 1971—1975-ig a már említett okok miatt csökkent, de 1978—1977- ben újra emelkedő tendenciát mutatott. Az ilyen Jellegű, változások bikáit kutatva, rá kell mutatni arra. .hogy a támogatás helyes miértékét nagyon nehéz meghatározni. hiszen a különböző mértékekhez éltérő vállalati reagálások tapadnak. Többek között ezért sem lehetett pontosan előre látni az 1908-ban meghirdetett maximális mértékű (70 százalékos) támogatás várható hatásait, A hitelállomány az első periódusban igen nagy abszolút és növekvő értéket képvisel, maid 1968—1972 között csökken. 1973- tól napjainkig pedig mind abszolút értékében, mind részarányában növekszik, ami a vállalati jelleg további erősödése szempontjából pozitív jelenség. A változások elemzése alapján megállapítható: olyan fejlődési szakaszban tehát, amikor az összes beruházási forráson belül a hitel részaránya emelkedik, az állami támogatásé pedig csökken, a hitel növekvő szerepe azt is jelzi, hogy a saját erő megnövekedett, következésképpen a tsz-ek pénzügyi önállósága, s ezzel együtt vállalati jellege Is erősödött. A saját erő alakulása két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt az amortizációs alap nélküli saját erő jellemző módon az első időszakban mind abszolút nagyságában, mind arányában csökkenő irányzatú volt (8,1—11,7 százalék közötti). Másrészt figyelmet érdemel külön az amortizációs alap, illetve ennek a fejlesztési alappal együtt történő vizsgálata is. Az amortizációs alap az 1908—1970 közötti években csökkenő tendenciájú, de már el nem hanyagolható részarányt képvisel. Ez a csökkenés szükségszerűen csak átmeneti lehetett, hiszen az állóeszköz-állomány mennyiségileg és főleg értékben állandó, dinamikus növekedést mutat, ezért részaránya is növekszik, amit a második szakasz további évelnek (1971—1977) adatat Is bizonyítanak. A vállalati önállóság alapjai A jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben a saját erő szerepe még jobban kiemelkedik, ha az összes saját erő együttes nagyságát vizsgáljuk. Az elemzésből kitűnik. hogy a vállalati önállóság pénzügyi alapjai már a második periódus első éveiben (1988— 1970) kezdtek megteremtődni, amennyiben az összes salát erő az effektiv felhalmozáson belül 45.8 százalékot képviselt. Ez a tendencia még' tovább erősödik az 1971 —'1975 évek átlagában (58,5 százalék), s tulajdonképpen alig változik az 1976. (56,2 százalék) és az 1977. évben (53,8 százallék). A beruházások anyagi-műszaki összetétel szerinti alakulása már nem ilyen egyértelműen kedvező a vállalati fejlődés szempontjából. Az első periódusban (1963— 1967) az épületek, építmények aránya az össaberuházáson, belül túlzottan magas (48,6 százalék), de még ez is tovább romlik a második szakasz első három évében (1968—1070 között átlagosan 61,1 százalék). Ez az arány a következő években folyamatosan javul, de nagyobb arányú változás csak 1976 (35,2 százalék), illetve 1977. évben (35,1 százaliék) következik be. A gépberuházás arányát illetően az első periódushoz képesít az 1968—1970 évekre vonatkozó átmeneti csökkenés után dinamikus növekedés figyelhető meg. különösen 1976. (58,9 zalék). Az eddigi kutatások alapján megái lapítottuk: a bővített újratermelés anvlagl alapjának. az effektiv felhalmozásnak a nagysága. anyagi-műszaki összetétele, valamint források szerinti struktúrája nagyon szarosain és közvetlenül összefügg a mindenkori gazdaságpolitikával. Illetve a gazdaságpolitika által szabályozott gazdaságirányítás révén kialakított feltételrendszerrel. A fenti összefüggés feltárásából kiindulva megállapítható, hogy a gazdaságpolitikától és a hozzá kapcsolódó gazdasági mechanizmustól függően .változik a beruházások nagyságrendje, anyagiműszaki összetétele és főleg a beruházási források egymás közti aránya. Az eddigi vizisgálatok eredményeként a közgazdasági környezet változásaitól függően, olyan jellemző arányeltolódások mutathatók ki. elsősorban a beruházási források összetételében, amelyek korlátozzák (az 1. periódusban), illetve erősítik (a 2. periódusban) a szövetkezeti gazdaságok vállalati jellegének kialakulását. Ezek az arányeltolódások tendenciaszerűen a saját erő és a hitel részarányának további növekedésében. az állami támogatás arányának csökkenésében jutnak kifejezésre. Az említett tendenciózus mozgásirányt, bár kissé gyengíti, de érvényességét nem szünteti meg az 1976. és 1977. évi adatok elemzése során észlelt jelenség: a saját erő részarányának 0,3— 2,7 százalékos csökkenése, az állami támogatásénak pedig 1—6,5 százalékos növekedése. Ez az „ellenmozgás" csupán népgazdaságunk átmeneti nehézségeiből és feszültségeiből (jövedelemkorlátozó tényezők miatt a fejlesztési alap szűkült), valamint fontos és sürgős népgazdasági igények kielégítésére való központi ösztönzésből (az állami támogatás fokozása útján) adódik. Ugyanakkor az alaptendencia a jelenlegi közgazdasági feltételrendszer viszonyai között továbbra Is a szövetkezeti gazdaságok vállalati jellegének erősödését jelenti. Növelni a hitelt Véleményünk szerint a beruházási források közül a hitel részaránya — növekvő szerepe éllenére — nincs még teljesen összhangban a saját erő viszonylag magas színvonalú, megszilárdult helyzetével. Ez pedig nem kedvez a vállalati jelleg erőteljes kibontakozásának. Tehát — akár az állami támogatás további erőteljes csökkentésével is — a központi akaratnak az eddiginél nagyobb mértékben kellene biztosítani a hitelfelvételi lehetőségeket. hiszen ez a mai közgazdasági és vállalati viszonyok között lényegesen tovább erősítené a szövetkezeti gazdaságok vállalati vonásait, természetesen feltételezve a vállalati felelősség egyidejű megnövekedését Is. Dr. Bodnár Miklós kandidátus a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára A MEDICOR új terméke 8 A Medicor Művek miskolei gyárában megkezdték a hordozható hallásvizsgálóval kombinált orr-, fül- és gégészeti vizsgála- - tokra is alkalmas diagnosztikai készülékek, az újszülöttek hallásvizsgálatára szolgáló audiométerek sorozatgyártását. Képünkön: A hordozható hallásvizsgálóval kombinált fül-orr-gégészeti műszerkészlet ellenőrzése. (MTI-fotó — Manek Attila felvétele — KS.) Hatvan kilóval könnyebb • ÜJ típusú búvárruhát kaptak az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet búvárai. Az NSZK-ban gyártott .nehézbúvárfelszerelés hatvan kilóval könynyebb elődjénél, a fémsisakos víz alatti öltözéknél. Az új búvárruhában a különleges víz alatti munkákat — hegesztést, robbantást, szerelést — könnyebben tudják elvégezni a búvárok. (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele — KS.) Napfényelem Bukarestben elkészítették a Romániában gyártott első napfényelemeket, Fűtőtesthez hasonlítanak, és háztetőkre szerelik fel őket. A román szakemberek már készülődnek a mezőgazdaság és más népgazdasági ágazatok céljait szolgáló napfényelemek Ipari gyártásának megkezdésére. (BUDAPRESS—AGERPRES) Kecskemét régebbi városrészeiből is gyakorta felkeresnek bennünket személyesen, vagy leveleikkel — ezekből főleg a környék kommunális, kereskedelmi, szolgáltatási stb. ellátottságával kapcsolatban foglalkoznak —, de a legtöbben az új lakótelepekről fordulnak lapunkhoz és mondják el örömeiket, gondjaikat, egyidejűleg pedig közérdekű javaslattal is szolgálnak.. Most ez utóbbiak sorából adunk közre egy csokorra valót: Szűcs Antal leninvárosl lakos véleménye' szerint a környékbeli újságárusitó pavilont a Lenin térnek arra a részére kellene áthelyezni, ahol nap mint nap a legtöbben megfordulnak. Ez pedig nem más, mint a buszmegállók közvetlen szomszédsága. A Czollner közben lakó Bontsd László a Tinódi utcai új lakótelep környékén kér elhelyezni sajtóterméket árusitó pavilont. Az itt lakóknak jelenleg ugyanis több mint két kilométerre kell elmen-Baj van a takarmányellátással Bács-Ktskun megye sok háztáji és kisegítő gazdaságában tenyésztenek ma már rendszeresen sertést. A takarmányellátásban azonban gyakran hiányosságok vannak. Többektől értesültünk arról, hogy szűk a választók. A kalocsai járásban például szemesterményekből volt hiány a közelmúltban, Baja térségében a szálastakarmányból készült dara fogyott el hamar, a megyeszékhelyen pedig sajátos eladási gyakorlat okoz zökkenőt. Egyik Izsáki lakos tapasztalata — aki Kecskeméten kénytelen beszerezni az Mit csinál a sütőipar? Két hete tettük szóvá Sajtóposta rovatunkban, hogy az egyik kiskunfélegyházi lakos zslnegdarabot talált abban a kenyérben, melyet a helyi Kossuth utcai ABC-áruházban vásárolt. A sajnálatos esettel kapcsolatban megjegyeztük: a sütőipari üzemben aligha lehet minden rendjén a higiéniai előírások betartása kön'iertmgotiJ' cMódinog A napokban ' isméé levelet ' hozott Félegyházáról a posta. A sorok írója, Karnáth PáIné arról Béleczkl János, Keceli A Közép-magyarországi Pincegazdaság kollektív szerződése értelmében az ott dolgozó csak akkor Jogosult az évi nyereségrészesedésre, ha a munkaviszonya december 31-ig fennáll. Minthogy ön tavaly december eleiéig volt a gazdaság alkalmazásában, így sajnos nem részesülhetett az 1977. évi nyereségből, „Dolgozni szeretnék" Jelige, Felsőszállás: A rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatásának feltételeit a munkaügyi. egészségügyi és pénzügyminiszter 1/1937. (XI. 22.) számú együttes rendelete szabályozza. Ennek értelmében a csökkent munkaképességű ember részére elsősorban a legutóbbi munkáltatója köteles biztosítani a szakmájának, vagy a korábban szerzett tapasztalatának megfelelő állást. Szükség esetén olyan teendővel is meg kell őt bízni, melyet betanítás, vagy új szakképesítőn megszerzése révén végezhet eredményesen. Ha ez nem lehetséges, kereseti lehetőségével kapcsolatban a megyei tanács vb területileg illetékes Járási hivatala munkaügyi osztályának kell intézkednie. Hörcsök - lmréné és munkatársai, Kecskeméti a szerkesztőségünkhöz érkezett levelükben foglaltakat — mlniük, ha újságárust akarnak találni. ár A széchenyivárosi Kovád Györgyiének a távbeszélőről van mondanivalója. Mint megtudtuk tőle, vannak ugyanis nyilvónos telefonfülkék, de semmit semérnek, hiszen hosszú ideje használhatatlanok. Állapotukból arra következtethető, hogy vandál kezek pusztítása miatt hallgatnak. Az Ilyen fenegyerekek felelősségrevonásától sem kellene az illetékeseknek eltekinteniük, de legfőképpen attól nem, hogy ezek a készülékek mielőbb kijavítottak, üzemképesek legyenek. A nyilvános telefonállomás azért is nagyon szükséges, mert e városrész sok ezer lakosa közül még csak a kisebbség tud otthonából telefonálni. A leírtakhoz csupán annyit fűzünk: reméljük, a javaslatok megoldási lehetőségéről, vagy éppen a megvalósításáról rövidesen beszámolhatunk e hasábokon olvasóinknak. állatai részére szükséges eledelt —, hogy az árusítóegységekbe gyakran névre szólóan érkezik a takarmány az elosztóhelyekről. A vevők már nem Is a bolti eladó- j térben, hanem annak udvarán kapják meg az árut. Mások viszont csak a maradékhoz Juthatnak hozzá. Az említettek alapján azt kérik sertéstartó olvasóink, biztosítsa- i nak az illetékesek folyamatos és kielégítő takarmányellátást, hogy az országos sertésprogramból vállalt kötelezettségének valamenynyi magántenyésztő is maradéktalanul tehessen eleget. értesített bennünket, hogy ő meg a móravárosl nagy kereskedelmi egységben vett vajasktfllvel járt pórul, abban ugyanis 5—7 centlméternyl darabka madzag éktelenkedett. Arra kérjük az Illetékeseket, gyakrabban és szigorúbban ellenőrizzék a sütőipari termékek készítését, s szükség szerint intézkedjenek annak érdekében, hogy /Kiskunfélegyháza kenyéri*, klfltstb. fogyasztóinak ne legyen többé okuk ilyesféle panaszra. szerint a Tiszakécske és Kecskemét között közlekedő qf n—ee forgalmi rendszámú távolsági buszjárat fiatal sofőrje (akit Hanayásl Józsefnek hívnak) ritkaságszámba menően volt előzékeny, udvarias az utasokkal — örömmel olvastuk. Bár e tapasztalatukat önök egyedinek, s éppen ezért figyelmet érdemlőnek minősítik, amit ml nem is vonunk kétségbe, ém a tárgyilagosság kedvéért el kell mondanunk, hogy a Volán-dolgozók Ilyesféle magatartása alapvető munkaköri követelmény, melyet a szolgálati szabályzat Is előír, N. Z, Kecskeméti Érdeklődésére közöljük. hogy lakóépülettől — nvárlkonyhától is — 13 méter távolságra tehet létesíteni sertésólat. Ez azonban csuk akkor használható, ha megfelel a közegészségügyi előírásoknak, Az úgynevezett tűzfal közelében való építkezés feltételeiről a tanács építésügyi szakembereitől szíveskedjék kérni felvilágosítást. összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516. : □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ A tarkasipkás Sattyog lassúnak tűnő, de mégis haladós, ütemes léptekkel a vasútkerbl betonjárdán, S igencsak mindén harmadik járókelő megfordul utána. Olyan feltűnő jelenség egy öregember? Inkább az a pontos meghatározás erre i helyzetre, hogy különös látvány. Nem az élénktarka színű, divatos könnyű sapka miatt, ami alól deres hajcsigák göndörödnek elő. Nem is a civile» munkaruha, de még § bősége miatt szuszogva kiappogó gumicsizma sem érdekes. Munkásszerelés és punktum. Egy pillantással tudomásul vettük. Ellenben a hátán cipelt berendezés, az Igen! Az csakugyan szokatlan — hogy is mondjam —, tünemény manapság. Talán tudatalattim diktálta pont I „tünemény" kifejezést? Hiszen a drótos mesterség eszköztáráról lassacskán csak a középkorúságon Is túljutott nemzedék emlékezetében él valami, ök 'tudják még, hogy ha egy ilyen lassúdadan ballagó — s napjainkban már csak öregecske — férfiú szikár, csontos hátán meglátják a „válladzóval" felfüggesztett ládát, amiből ezüstpikkely veretű bádogtekercs vége domborítk elő — az az ember drótos, ök tán még hozzáteszik, ámbár szocialista neveltetésük hatásos volta folytán még gondolatban is rögtön visszaszívöregember ják, hogy „tót". Mert hogy ugyebár nemcsak drótostót, hanem drótosmagyar Is van a világon, Illetlen hát az egykor degradáló tartalmat visszaidézni. Gondolom én — ezt az egész „generációs" ísmeretklváltságot. Mintha csupán magamfajta élemedettebbek lennénk már csak ennek birtokában. Mert az egyik piros pad felől gyors és kissé bátortalan kiáltás száll a ml öregünk után. — Drótos! Mire odakapom a tekintetem, az öt suttyógyerek úgy hajol öszeze valami láthatatlan fölött, mintha órákhossza Ilyen néma figyelembe dermedtek volna. Csupán egyikük tesz <túl a többin drukkos mozdulatlanságával. 0 volt az odakiabáló. Lehet, nem volt biztos benne, nem kap-e válaszul olyan szót, ami miatt majd fajta nevetnek az állomásból klsűrűdző érkezők, Nem kell Ilyesmitől tartania. Az öreg drótos — mintha nem hallotta volna. Talán hozzászokott? Vagy olyan kevésszer hall már hasonló „utánszólást", hogy egyenesen Jónéven veszi. Észrevették, s tudják is, kicsoda-micsoda. — Magam lg régen láttam drótost. — Szólítom meg, ahogy mellé érek. — Nem Is Igen vagyunk már. — Ismeri el nyájasan, és az élet szántotta ezer ráncból menten kétezer lesz hosszúkás, borostás arcán. Barátságos szeme maga a bölcs, mindentudó nyugalom. — En is nyugdíjban csinálom. — Egész életében ez volt a mestersége? Csodálkozom már csupán a nyugdíj-vonatkozás miatt Is. Elnézően somolyog. — Csak hét-nyolc esztendeje. Lakatos szakmunkás voltam Budapesten, gépgyárban. — Persze —, pillantok a bádog hátlláda bádoglemez terhére — a lakatosok a bádogos munkákhoz Is értenek. Bólint. — Család? — Négy gyerek.., Csakhát ók már szerteszéjjei vannak. — Maga Idevalósi, hogy Pestről visszajött? — Félegyházl vagyok. Onnét járom a világot 'Kecskemét, meg Szeged közt — falun, városon !.., Jó egy kis kiegészítés e nyugdíjhoz. — Hallgat kicsit, eztán mintegy toldalékul megjegyzi. — Persze — pár kilométert gyalogolni kell érte. — Mennyi a nyugdíja? — Kétezerszáz forint. — S ez plusz —• a drótossággal? — Kétezer körül. Mikor milyen a szerencse. Jó, hogy nincs már rá adó. — Nem is gondoltam, hogy ennyi munkája akad. Hol adódik több: tanyán, falun, városon? — A tanya már nem bolt. Községekben, városokban. — Edényfoltozás? — A — az a legritkább. Sparherd, .bojler, gáztűzhelynél olyan tartozékok, ahol bádogjavításra van szükség. Lámcsak, az Iparosodó, nagy- Uzemesedő városok, nagyközségek így tudnak még kenyeret adni — már-már kivesző szakmának is. Szolgáltatás ez Is, és amíg Igénylik az emberek... — Milyen értékű munkákból jön össze ez a havi pótkereset? *— A legkisebb öt-hat forint, a komolyabb három-négyszáz. — Hát*.,. ehhez csakugyan be kell gyalogolni várost, falut. De — ha meg nem bántom —, hogy tudják meg, ha valahol megjelenik? — Ügy érti, ugye, hogy kell-e kiabálná: „Fazekat drótozni, fótoznl I" ... Nem, anélkül is megy. Ha valahol behívnak, rendszerint átszólnak a szomszédokhoz is: Itt a drótos... Aztán tovább adják... Meg sok Ismerősöm van már. Megtorpan. Azám, a piac sarkánál Járunk. — Miaga is erre? — Kérdi, aztán, hogy mutatom — tovább, nyújtja a kezét. — Már ne haragudjon, hogy a nevemet se... Horváth László vagyak... Tudja, az ember esze néha nem ott Jár... Januárban halt meg a feleségem. Mikor visszanézek, a bádogtáskás öregember barka sipkája, ezílstős haja, ezUsttő munkakincse már a piacolók sűrűjében tünedezik fel. Tóth István Az Adria-vezeték csehszlovák építői • A csehszlovákiai PLINOSTAV PARDUBICE Konszern háromszáz dolgozója építi hazánkban az Adria Kőolajvezeték Kára község éz Százhalombatta közötti százöt kilométeres szakaszát. A csehszlovák építők jól haladnak munkájukkal. A teljes hossz felét elkészítették; a teljes szakasz építésével, valamint négy szivattyúállomás műszaki berendezéseinek megépítésével szeptember közepére végesnek, Képünkön; Munkában a csőszigetelő gépsor Zlchyújfalu határában. (MTI-fotó —Rajkor József felvétele — KS.) Lakótelepiek mondják, javasolják..
