Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-23 / 145. szám

1978. június ZZ. • PETŐFI NÉPE • 3 Amilyen jólesik intézménynek, üzemnek, egyén­nek, ha plénum előtt megdicsérik, annyira fáj, ha nyílt színen elmarasztalják. Ez utób­bi helyzetre — ha nem is éppen magyaros — de különös kifejezés is van: „Kihoztak bennünket.. Talán még a rossz hangzás is jelzi a hatást. A bal­esetveszélyt mindig rejtegető szervezetlenséggel, rendetlenséggel, elővigyázatlansággal kapcsolatban hozta fel negatív példának az előadó a Hosszúhe­gy! Állami Gazdaságban történt balesetet, aminek során 11 középiskolás megsérült. Hangsúlyt kapott, hogy a megye egyik legjobb gazdaságáról van szó, ahol bár tízen felüli a személyszállító járművek száima, a fiatalokat mégis traktor vontatta pótkocsin vitték. Az esetről és tanulságéiról Székely Árpád, az SZMT munkavédelmi felügyelője tájékoztatott ben­nünket. Nem szabad a véletlenre bízni! A makói Juhász Gyula Egész­ségügyi és Kertészeti Szakközép­­iskola 28 tanulója — kísérő ta­nárral — üzemi gyakorlatra ér­kezett a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságba. Ennek célja az öntöző rendszer működésének megisme­rése. Június 13-án a programban a gazdaság I. kerülete nyomás­központjának megtekintése sze­repelt. A diákok szállítására a gazdaság tulajdonát képező MTZ típusú erőgéppel vontatott és személyek vitelére az előírások­nak megfelelően átalakított 3,5 tonnás pótkocsit rendelték ki. A tanulókat és tanárjukat (aki az iskola biztonsági megbízottja) az öntözési agronómus kísérte el. Indulás előtt közölte az úticélt és útirányt az erőgép vezetőjével, akinek a javaslatára az irányt megváltoztatták, mondván, hogy így a diákoknak kevesebbet kell gyalogolni. így tértek rá egy köz­lekedésre nem ki alakított útvonalra, ahol a pótkocsi a mintegy 30—35 fokos lejtőn ol­dalára borult. A benne levő 28 tanuló és 2 felnőtt az eséstől, dő­léstől szétnyílt szállító bódé da­rabjaira esett rá. Súlyos sérülés — szerencsére — ,nem történt. Az erőgépvezető, a ;tanár, s az agronómus fölsegítet­­,te a gyerekeket. A vontatóvezetőt személyszállító járműért küldték a kerület központjába. Míg oda­járt, a kísérők s a tanulók gya­log mentek el addig a bejáratig, ahonnan már busz vitte őket a központba. Onnét — akik sérü­lésre panaszkodtak azokat ugyan­csak autóbusszal a nemesnádud­vari körzeti orvosihoz, majd an­nak javaslatára a bajai városi kórházba . szállították felülyizsgá­­latra. Ott röntgen és egyéb vizs­gálatokat követően Orvosi ellátás­ban részesültek. Tizenegyőjük közül 9 visszatért a gazdaság I. kerületébe, kettő pedig a kórház­ban maradt további ' ellenőrzés céljából. Őket június 15-én — pa­naszmentesen — engedték a töb­biek után a gazdaság kerületébe. A sérült diákok közül — a vizs­gálati jegyzőkönyv felvételének napján, június 15-én — három szorult még ismételt orvosi ellen­őrzésre és további vizsgálatra. A többieknél a panaszok megszűn­tek. (Megint csak azt monhatjuk, szerencsére, — mert rosszabbul is végződhetett volna a baleset. Mert ha véletlenül nincs ott a padkaszerű talaj képződmény, amely a pótkocsi továbbgörgését megakadályozta... Es hát a szál­lítóbódét merevítő vasak tart­ják ... De ne dramatizáljunk fö­löslegesen; fő, hogy nagyobb baj nem következett be. (Napirendre — úgymond- — mégsem szabad térni az ügy fö­lött a következtetések, tanulságok levonása nélkül. S mikor sorra vesszük a tényeket, az a mell­bevágó, hogy milyen „egyszerű­en" megelőzhető lett volna a csoportos .tanulói baleset. Megfelelő közlekedési úton kel­lett volna haladni. S ha mégis rámentek az erő­gépvezető által rosszul megvá­lasztott útvonalra, a tanintézettől jelen volt tanár — az iskola biz­tonsági megbízottja, s a gazda­ságtól megbízott öntözési agro­­nómus megálljt jelezhetett volna a vontatóvezetőnek, és megtilt­hatta volna a további utaztatást. Hiszen a gyerekekkel egyetemben ők is észlelték a jármű dülöngé­­léseit. Ez- a baleset — úgymond — még a KISZ-tábor szervezett be­indulása előtt' történt. Ám azt megelőzően — június 5-i kelettel megkapták az érdekelt gazdasá­gok vezetői az SZMT Munkavé­delmi Felügyelőségének felhívá­sát a benne tömören felsorolt munkavédelmi előírások mara­déktalan betartására. Nem ismé­teljük itt el ezeket, csupán a sze­mélyszállításra vonatkozó tenni­valókra emlékeztetünk. A hosszú­hegyi baleset is megerősíti, mi­lyen szükség van a személyszállí­tás szigorítására. Az erre szolgáló járművek soronkívüli felülvizsgá­latára. A járművezetők ismételt oktatására, személyszállításra jo­gosító engedélyük ellenőrzésére; hogy az a KRESZ előírásainak megfelelő-e. A KISZ táborokban javában folyik már az élet, a fiatalok munkahelyre szállítására nap mint nap sor kerül. Nem késő megszívlelni a hosszúhegyi — vé­letlenül szerencsés kimenetelű — baleset felelősségébresztő tanulsá­gait. Annak tudatában, hogy munkavédelemben semmit nem szabad a véletlen szerencsére bíz­ni. T. I. Befejeződtek az érettségi vizsgák Tegnap országszerte befejeződ­tek az érettségi vizsgák. Két hét alatt a középiskolák negyedikesei­nek túlnyomó többsége, mintegy 48 ezer diák állt a vizsgabizott­ságok elé. Közülük 23 ezren gim­náziumban, mintegy 25 ezren pe­dig szakközépiskolában fejezték be tanulmányaikat. Az érettségizettek többsége a továbbtanulásra jelentkezettek, csupán néhány napot pihenhet­nek. Hétfőn ugyanis megkezdőd­nek az egyetemeken és a főisko­lákon a felvételi vizsgák. (MTI) Emelkedett az iparcikkek forgalma A kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában — a Bel­kereskedelmi Minisztérium gyors­­jelentése szerint — 9,1 százalék­kal volt nagyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A lakosság vásárlásaiban a vegyes iparcik­kek forgalma növekedett a leg­dinamikusabban, 11,8 százalékkal. A kiskertek gazdái és a háztáji­ban dolgozó családok részére 68 százalékkal több mezőgazdasági kisgépet és szerárut adtak át az üzleteknek, de az ellátás még így sem volt teljesen zavartalan. A híradástechnikai termékek kö­zül — a színes televízió kivéte­lével — az üzletek a kereslet többségét kielégítették. Az egy évvel ezelőttinél élén­­kebb forgalmat bonyolítottak le a bútorüzletek. Kínálatuk gazdago­dott, de kisbútorból még nincsen ‘elegendő. Növekedett a lakosság épitőanyagvásárlása is. Cementből 16, aZbesztcement-hullámlemezből 24, padlóbuikolólapból 28, fenyő­fűrészáruból 20 százalékkal töb­bet vásároltak, mint. a múlt év első öt hónapjában. Májusban az összes építőanyag-forgalom 7 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel ezelőttit. Néhány megyében azonban választékhiányról pa­naszkodtak, nem volt elegendő vasbetongerenda, fenyőfűrészáru, cement és hullámpala. (MTI) Itáliai mozaikok • A Colosseum, amely évszázadokon át egyaránt dacolni tudott a természet viszontagságaival és az emberi rombolással. 8. Római séták Itáliát járva egy hatalmas és gazdagon illusztrált képeskönyv­ben lapozgatunk, amelyben a vá­rosok Európa társadalmi, gazda­sági és művészi fejlődésének egy­­> egy meghatározott korszakát je­lenítik meg. Padova, Genova, vagy Pisa néhány évszázados fénykor alatt nyert sajátos arcu­latot, s jellegzetes középületeik; templomok, múzeumok és kép­tárak ma is elsősorban ezeket a századokat reprezentálják a turis­ták számára. Róma viszont nemcsak a fő­város jogán kivívott „nagyság­­rendi” különbözőség következté­ben tér el a félsziget többi váro­sától, hanem a történelemben is­mételten meg-megújuló vezető szerepének alapján is. A Tiberis ment) hét domb ap­rócska településeit egyesítő, le­győzhetetlen légiókat teremtő ka­tonás, latin akarat Nagy Sándor nyomdokaiba lépve képes volt le­­igázni szinte az egész ismert me­diterrán világot, és falai közé hor­dani megszámlálhatatlan kincse­­' két és értéket... A birodalom végső bukását követően azonban Róma nem osztozik a nagy ókori fővárosok; Babilon, Athén, vagy Théba sorsában. A város a pá­paság megerősödésével ismét ve­zető szerepre tett szert, s a re­neszánsz századaitól kezdve újabb fél évezreden át Európa egyik szellemi és művészi központja marad. A mai nagyváros elevenen őr­zi a változó társadalmi és politi­kai berendezésű korok megannyi tanújelét. A mozaikszerűen szét­tagozódó, varázslatos hangulatú városban sétálva évezredeket ugorhat Időben a látogató. A Fó­rum Romanum kiterjedt szabad­téri múzeuma megannyi épület­maradványával, diadalívévé], templomromjaival a város alapí­tásától kezdve jórészt a köztár­saság fénykoráig tár fel emléke­ket. A Palatínus dombon császári paloták még ma is lenyűgöző romjai tárulnak fel és a környező parkokat átszelő nagyforgalmú sugárúton át pedig az ókori épí­tészet egyik maradandó csodájá­ra, a.' Colosseum hatalmas kő­tömbjére esik a pillantás... Időben ‘és térben egymás fölé és mellé „rakódtak” a korok em­lékei Itália fővárosában. Jó pél­da a függőleges elrendezésre pél­dául a S. Clemente bazilika, Ró­ma jellegzetes épületének egyike. Mélyen a föld alá ásott alapjai még a köztársaság idejéből va­lók. Felettük — a császárkor­ban — Mitrász szentély állott... A kereszténység államvallásként való elismerésének évtizedeiben bazilikává bővítették ' az épít­ményt, amelynek rombadőlését követően, 1100 körül húzták fel a jelenleg is látható szép temp­lom falait. Időbért és térben immár békés egymásmellettiségben állnak a város egykori, egymással dacoló szellemiségű építményei. Hadria­nus császár monumentális sírem­lékétől, a nevezetes csatáktól és börtönlakóktól hírhedt Angyalvár szomszédságából sugárút vezet „a barokk egyházi építészet felül­múlhatatlan alkotásáig, a Miche­langelo által 136 méter magasra tervezett kupolával büszkélkedő Szent Péter Bazilikáig. E mögött már a vatikáni állam palotái so­rakoznak. Itt találhatók a világ egyik leggazdagabb múzeumának termel és a híres Sixtusi kápolna is. Ugyanilyen közelségből néz ab­lakaival ' a Capitoleum közeli romjaira a város első nagy re­neszánsz palotája, a Palazzo Ve­nezia. Aprócska .térre szorítva áll az ugyancsak építészeti kuriózum­nak számító antik Pantheon, vagy a hires Trévi kit, vagy a Spanyol lépcsők sora, amelyen külföldiek pihennek... Így ka­landozhat dús élményektől fáradó utas időben és térben a város mindig nyüzsgő eleven utcáin, tágas parkjain. Es belátja, mert be kell látnia; Rómát egyszerre kiismerni, meg­hódítani képtelenség... Pavlovit* Miklós (Folytatjuk.) Hajózás a Jeges-tengeren A Jeges­­tenger a tech­nikai fejlődés következtében oly mértékben hajózhatóvá vált, amilyen­ről a múlt szá­zadi sarkkuta­tók álmodni sem mertek. Alexander Scott kanadai sarkkutató ezt a változást mindenekelőtt annak tulajdo­nította, hogy helikopterekről megbízhatóan megítélhető a jéghelyzet. A helikoptereket a hajók viszik magukkal. don a partok- * Rakod“ *** tói távoli sar­ki medence hajózható könnyeb­ben. Ezzel azonban az úgyneve­zett északnyugati átjáró — Ka­nada és az északi mágneses sark körüli szigetek közötti tengerszo­rosok java — az év kilenc hó­napjában még a legerősebb jég­törő számára sem járható. Szov­jet és amerikai ' óceanográfusok megállapítása szerint a központi sarki medencében még télen is 10 százalék nyílt vizzel lehet szá­molni. S a jégtelen terület jelen­leg állandóan növekszik. A sarki medencében az atom tengeralatt­járók a tél közepén is mindenütt találnak nyílásokat és csatorná­kat a felmerüléshez. Egy jeges­tengeri hajózásra épített hajó felderítő helikopterrel a fedélze­tén nem ütközne leküzdhetetlen nehézségeikbe az Atlanti-óceánból az Északi-sark vidékén és a Berlng-szoroson át a Csendes­­óceánba vezető úton sem. északi-tengeri kikötőben. Ez a hajóút elsősorban azért fontos, mert megközelíthetővé teszi a nemrégen felfedezett olajmezőket. A hajókkal olajat és földgázt szállíthatnak Alaszka je­ges-tengeri partjáról és attól ke­letre, a Mackenzie-öböl szénhid­rogénékben nem kevésbé gazdag vidékéről. S jóval rövidebb ten­geri úton lehet elérni Nyugat- Európából ezeket az energiafor­rásokat, mint a Perzsa-öbölt az Aifrika déli csücske körül vezető útvonalon. A Szovjetuniónak ugyancsak rendkívül jelentős az úgyneve­zett északkeleti átjáró, amely a dinamikusan fejlődő Szibéria kincseinek a felderítéséhez és ki­termeléséhez nyújt nagy technikai segítséget, de az európai terület északi részének a gazdasági fel­lendülését is elősegíti. Egyre könnyebb gyermekek születnek Európai nemzeti és nemzetközi egészségügyi hatóságok egyre töb­bet foglalkoznak egy új problé­mával: növekedőiéiben van a kis súllyal születő gyermekek száma. Ez nemcsak a koraszülöttekre, hanem a normális időpontban született gyermekekre is érvé­nyes. Az ilyen gyermekek élet­­képességét és további fejlődését nagyobb veszély fenyegeti, mint a normális súllyal született gyer­mekeket. Az Egészségügyi Világ­­szervezet európai körzeti irodája programot készít elő a kis súlyú újszülöttek számszerű emelkedé­sének megfigyelésére. Angliában időközben egy két­éves időszakra kiterjedő tanul­mányt indítottak el, melynek cél­ja annak kiderítése, hogy milyen szerepet játszik ebben az anyák táplálkozása. A programot a nuffieldi ösz­­szehasonlító orvostudományi in­tézet folytatja. A kis súllyal szü­lető csecsemők problémáját egyes vizsgálatok a terhesség alatti táp­lálkozás zsírtartalmával hozzák összefüggésbe. Más kutatók úgy vélik, hogy a jelenséget egyrészt a leendő anyák dohányzására, másrészt arra lehet visszavezetni, hogy sok várandós anya a szülés előtt röviddel még dolgozni jár. A csodatevő ginzeng gyökér Hozzánk is eljutott a Távol- Kelet egyik ősrégi gyógynövénye, a ginzeng gyökér, melyet Kíná­ban, Tibetben, Koreában, Indiá­ban és a környező államokban több ezer éve ismernek. Időszá­mításunk előtt kb. 2700 évvel a kínai Orvoslások könyve, a Nu­­ci-king a zsen-sen (ginzeng) gyö­keret úgy említi, mint az "élet gyökerét, az életet meghosszabbí­tó isteni áldást, mely megvédi az ember egészségét. Nemcsak Ázsiában, hanem Amerikában is ismerik, sőt a Szovjetunióban is foglalkoznak egy kinemesitett ginzengfajta te­nyésztésével, hogy könnyebben elérhetővé tegyék azt a ritkán fellelhető növényt, mely fák tö­vében, nagyon nedves talajban te­nyészik és nehezen található meg, Ezért olyan magas az ára, ér­téke már ősidőktől fogva. Európában is megismerték a gyökeret a 16—17. században,, azonban nem fogyasztották el teaként, mint eredeti lelőhelyén, hanem nyakbaakasztották a szá­rított gyökeret tartalmazó zacs­kót Az a hit járta ugyanis, hogy a gyökér, melyet némi fantáziá­val emberi alakúnak láttak, cso­dát tesz azzal, aki magához veszi. Ez a babona sokáig tartotta ma­gát, amíg átvették a Keleten már megszokott felhasználási módokat, poralakú tea, szárított gyökér porát tartalmazó likőr, dzsem, pálinka, vagy kenőcs for­májában. A ginzeng gyökér és annak vélt vagy valódi gyógyhatása arra késztette a világ orvosait, hogy tüzetesen vizsgálják a tényleges hatásokat és a gyökér gyógyásza­ti értékét pontosan állapítsák meg. A ginzeng gyökér csodálatos és sokoldalú gyógyhatásút a külön­böző országokban folyó kutatások igazolták. A ginzeng a jelenleg ismert legsokoldalúbb gyógynö­vény, melyben 20 féle ható­anyag van. B- és C-vitamin, gli­­kozidák, szaporán panaxsav, cser­anyagok stb. találhatók a belőle készült anyagokban, melyek se­gítik a szervezet növekedését, ál­talános erősítő hatásuk van. A ginzeng szabályozza a szívműkö­dést, étvágyjavító hatású és emel­lett általános erősítő szer, mely a vérkeringést is egyenletessé te­szi, csökkenti a magas vérnyo­mást, sőt a Vércukorszintet is ja­vítja. Megszünteti a testi és szel­lemi fáradságot, serkentő hatású. Főleg az öregkor jellemző beteg­ségeinél jó hatású (feledékenység, fáradtság stb.). A felsorolt valóságos gyógyító hatást bolgár, szovjet, román, svájci, francia orvosi kísérletek igazolják. Medvegyev szovjet professzor pl. megállapította, hogy a kísérletbe bevont távirdá­­szoknál, akik nehéz sifrírozott szöveget továbbítottak, csak fele annyi hiba fordult elő, mint azok­nál, akik e kísérletben nem vet­tek rész. Kórházakban lábadozó betegeknél gyors javulást, fel­épülést értek el a ginzengkúrával. Érdekes, hogy a ginzeng hasz­nálatánál semmiféle kellemetlen utóhatás nem mutatható ki, és hogy egy-egy csésze tea elfo­gyasztása után \ nemsokára je­lentkezett a látható javulás. Egy­­egy kúra ,után hetekig tartott a kedvező hatás. Máshol azt vizs­gálták, hogy a ginzeng tea milyen hatással van a sötétben látásra. A kúrát folytatók könnyebben al­kalmazkodtak a . sötétséghez. Amikor kenőcsként használták a glnzengkivonatot, ez siettette a gyulladások gyógyulását. Nálunk jelenleg a következő ginzeng-készítmények kaphatók: szárított ginzenggyökér (teakészí­téshez), kenőcs (arc- és bőrkeze­léshez, mint kozmetikai cikk) habfürdőhöz való készítmény (ál­talános erősítésre) továbbá alko­holos ginzengkivonat. R. J.

Next

/
Thumbnails
Contents