Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-23 / 145. szám
IDŐJÁRÁS Várható Id «Járás ma estit: Idfinként megnövekvő felhőzet, néhány helyen sáporral, zivatarral. Mérsékelt, tObbfelé megélénkülő északnyugati, nyugati, majd délnyugatira fordul« szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12, 17, legmagasabb nappali hőmérséklet: 24, 2) fok között. (MTI) Magyar-lengyel barátsági nagygyűlés VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 145. szám Ára: 90 fillér 1978. június S3, péntek AkG . Barabás János és Bajnok Zsolt, az MTI tudósítói jelentik: Csütörtökön, lengyelországi látogatásának második napján h a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség fölkereste Varsó óvárosának kapujában a most újjáépülő hajdani ki' rályi palotát, Rövid séta követkézett az óvárosban és a Brabakánnál a patinás városrészt övező bástyarendszernél. Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnöke és Ryszard Frelek, a központi bizottság titkára itt várta a magyar vendégeket, akiket elkísértek a lengyel járműgyártás fellegvárába, a varsói személygépkocsigyárba. A zászlódíszbe öltözött gyáróriás bejáratánál Alojzy Karkoszka, a varsói pártbizottság első titkára, Emil Wojtaszek külügyminiszter, és Aleksander Kopec gépipari miniszter, továbbá a gyár vezetői üdvözölték az érkezőket. Jerzy Bielecki vezérigazgató és Jan Sobolewski, a gyári pártbi-V arsóban ■■■■■■■■■■■■■I zottság titkára ■ üzemlátogatásra invitálta a magas rangú vendégeket. Miközben Kádár János, Lázár György és a magyar delegáció többi tagja a motorszereidében és a karosszéria üzemben nagy érdeklődéssel ismerkedett a gyártási folyamatokkal, a korszerű gépsorokkal és egyéb berendezésekkel, a házigazdák részletes tájékoztatást adtak a csaknem 25 000 dolgozót foglalkoztató üzem munkájáról. Amerre a magyar vendégek jártak, a dolgozók mindenütt őszinte szeretettel, nagy tapssal, sok-sok virággal üdvözölték Kádár Jánost, éltették a magyar—lengyel barátságot. Forró hangulatú nagygyűléssel folytatódott a gyári program: az üzem legnagyobb műhelycsarnokában a magyar és a lengyel vezetők barátsági nagygyűlésen találkoztak a varsói személygépkocsigyár kollektívájának képvise• lói vei. • A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezotésévof csütörtökön megtekintette a varsói királyi palotát. A képen: Kádár János, Lázár György, Edward Gierek és Pjotr Jaroszewicz. (Telelőt* — Pl — MTI — KS.) A magyar és a lengyel himnusz hangjai után Jan Sobolewski nyitotta meg a nagygyűlést, majd Edward Gierek lépett a mikrofonhoz. A szőlő- és gyümölcstelepítésről, r '1J a földhasználat helyzetéről tanácskozott az országgyűlési képviselők Megyei csoportja Edward Gierek beszéde V] Az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja tegnap Kiskőrösön, a járási hivatal tanácstermében ülést tartott, amelyen részt vett Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. Ott voltak még Boza Józsefnek, a csoport elnökének megnyitója után dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást az V. ötéves terv megyei szőlő- és gyümölcstelepítési feladatainak teljesítéséről. Tájékoztatójában elmondotta, hogy a megye számára, de a népgazdaság számára is nagyon fontos, hogy miiként alakul a szőlő- és gyümölcstelepítés helyzete, a hagyományos ültetvények váltása új, korszerű ültetvényekkel. Ismeretes — mondotta — hogy a megyében a II ötéves tervidőszakban került végrehajtásra az első nagyüzemi telepítési program. Ezek az ültetvények ma 80—110 mázsa szőlőt adnak hektáronként, gazdaságosak és a fagyok, elemi csapások ellenére biztosítják az ország áruborát és export-alapanyagát. Ma a szőlőterület — amely körülbelül 50 ezer hektár — fele korszerű, vagy kevésbé korszerű 'ültetvény, a másik fele azonban nagyon eltérő átlagú és termőképességű, hagyományos ültetvény. A gyümölcstermelésben mintegy 17 ezer hektár az üzemi ültetvény. Sajnos, a nagy telepítési mozgalom után tíz éven át a két ágazatban stagnálás és visszaesés következett be. 1976-ban azonban kedvezően változtak a közgazdasági szabályozók, növekedett a telepítések állami támogatása, s nem különben az árak a gyümölcs- és borpiacon. A továbbiakban mindez már kedvezően hatott e két ágazat jövőjére és az üzemek ismételten a telepítés gondolatával foglalkoztak. Az V. ötéves terv Időszakára hatezer hektár szőlő és háromezerkétszáz hektár gyümölcsös telepítését irányozták elő, amely bár nagy feladat, de reálisnak muatkozik. A telepítések gyors beindítása nagy szervező jnunkát igényelt. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Ivanics Lajos, a járási pártbizottság első titkára, és Juhász István, a kiskőrösi városi pártbizottság első titkára. Köszönetét mondva a gyár vezetőinek és dolgozóinak, a szívélyes fogadtatásért, amelyben a magyar küldöttséget részesítették, Edward Gierek így folytatta: Rendkívül elégedettek vagyunk magyar vendégeink látogatásával. Tárgyalásaink, amelyek a kérdések széles körét ölelik fel, teljes nézetazonosságot tükröznek, igazolják a két párt és a két ország együttműködésének további elmélyítésére irányuló közös szándékot. Találkozásunk egybeesett a lengyel-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulójával. Ez a szerződés tanúsította, hogy a lengyel—magyar kapcsolatokban — amelyek ezeréves történelmünk során mindig barátiak és szorosak voltak, új szakasz nyűt meg. Ennek a barátságnak szép példája a két ország forradalmárainak együttműködése és a magyar nemzetnek az a gesztusa, hogy 1939 szeptemberében a lengyel katonák tízezreinek nyújtott menedéket. Ezt szívből köszönjük önöknek. Annak eredményeként, hogy népeink a szocializmus útjára léptek, kapcsolataink gazdagabbá és sokoldalúbbá váltak. Az ismert mondásnak, hogy .magyar—lengyel két jöbarát” új, sokkál mélyebb és teljesebb tartalmat adtunk: az eszmei egységet, a célok és a szocialista internacionalizmus szellemétől áthatott testvéri együttműködés teljes összhangját. Teljes joggal örülhetünk a pártjaink és államaink közötti együttműködés eredményeinek. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy kereskedelmi árucsere-forgalmunk dinamikusan fejlődik, és a mostani ötéves tervidőszakban meghaladja a hárommilliárd rubelt. Ennek mintegy 35 százalékát . a termelési szakosítási és kooperációs kapcsolatok teszik ki. Ez ' az üzem is, amely a közúti járműipart képviseli, aktívan vesz részt az együttműködésben. Tárgyalásaink fő témája a kétoldalú kapcsolatok bővítése Az önök szép fővárosában, Budapesten legutóbb lezajlott találkozásunk óta folynak a munkák azon a programon, amely 1990-ig (Folytatás a 2. oldalon.) Javult a termelőszövetkezetek belső ellenőrzése Tegnap összehívták Baján a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttközgyűlését. A tanácskozáson többek között megvitatták a közös gazdaságok és társulásaik belső ellenőrzését, a területi szövetség ellenőrzési irodájának munkáját, az általános tapasztalatokat. Ez a munka az előkészítés idején vontatottan haladt. A teljes program előkészítésére csak tavaly kerülhetett sor, mert nagy átfutási időre volt szükség, hiszen a talaj vizsgálati eredmények sok esettben csak 4—5 hónap múltán érkeztek, a tereprendezési és kiviteli tervek elkészítése pedig nem egy esetben hat—nyolc hónapot is igénybe vett, nem szólva a telepítési alapokmányok lassú, s vontatott készítéséről. Az üzemek zöme — mondotta a megyei tanács elnökhelyettese — igen komolyan veszi a telepítési programot, érzi annak üzemi és népgazdasági jelentőségét, különösen azok, ahol a két ágazat jelentős súllyal van képviselve. A telepítési program szervezésekor 1980-ig, tehát az ötéves tervidőszakra hatezer hektár szőlő és háromezerkétszáz hektár gyümölcs telepítésére volt vállalkozás. A telepítés és a további talajelőkészítés időarányosan halad, s minden bizonnyal a tervek megvalósulnak. Ezért ugyancsak tájékoztató hangzott el a megye földhasználati helyzetéről és egyes kérdéseiről, amelyet Horváth József, a megyei földhivatal vezetője terjesztett elő. Az előadóknak föladott számos kérdés és a válaszok elhangzása után felszólalt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. Délután az országgyűlési képviselők Soltvadkerten megtekintették a Kiskőrösi Állami Gazdaság korszerűsített szőlőültetvényét, a Szőlőskert Szakszövetkezet nagyüzemi, tagsági- és már elhagyott, megművelés alatt nem álló szőlőterületeit, majd a program a Szőlőskert és a Jóreménység Szakszövetkezetek közös borfeldolgozó, tároló és palackozó üzemének megtekintésével ért véget. A témáról szóló jelentés, valamint a küldöttközgyűlés megállapította, hogy az ellenőrzési rendszer kialakult és a gyakorlatban bevált. A közös gazdaságok működését elősegíti, hatékonyabbá teszi gazdálkodásukat és nem kis mértékben járul hozzá a közös vagyon védelméhez, folyamatos gyarapításához. A mezőgazdasági szövetkezetek legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amelynek munkájában a gazdálkodást — élve a szövetkezeti demokrácia lehetőségeivel — maga a tagság ellenőrzi. Jelentősen javult a közgyűlések előkészítése. Írásos beszámolók, tájékoztatók kiadásával a legtöbb termelőszövetkezetben elősegítik az aktív részvételt Javult az ellenőrző bizottságok munkája is. Ezek a tulajdonosi ellenőrzés jogi és szervezeti megtestesítői. A közös gazdaságok többségében a vezetőségek és a bizottságok segítik a színvonalas tulajdonosi ellenőrzést, azonban a fejlődés ellenére sok még á tennivaló. Több helyen az ellenőrző bizottságok személyi összetételével vannak gondok. A szövetséghez tartozó 59 termelőszövetkezetben az ellenőrző bizottság tagjainak száma 339. Közülük mindössze tíz végzett egyetemet, főiskolát. Középiskolát pedig negyvenegyen. Nagyobb részük nem rendelkezik politikai képzettséggel. Nem kielégítő a továbbképzésben résztvevők, illetve részt venni szándékozók aránya sem. Az ellenőrzés még nem mindenhol eléggé tervszerű, átgondolt, nem mindig a leglényegesebb kérdésekre irányul. Nem minden esetben kérik számon a vezetéstől a bejelentésekre, javaslatokra tett intézkedéseket. Igen nagy jelentőségű a szövetkezetekben a tulajdonosi ellenőrzés mellett a vezetői kontroll is. Ez utóbbi az irányító munkának szerves része. A gazdasági folyamatok összetettsége megköveteli, hogy a szövetkezeti irányítók biztosítsák a gazdálkodás állandó és teljes körű ellenőrzését. Nagyon fontos feladat, hogy a hiányosságokat idejében feltárják és megfelelő intézkedéseket hozzanak. Sok helyen a vezetői ellenőrzést függetlenített belső munkatársak segítik. Az elmúlt év végén a körzet 22 termelőszövetkezetében volt belső ellenőr, március végén már 33 közös gazdaságban. A belső ellenőrzés mindkét fontos segítője a szövetség ellenőrzési irodája. Az iroda tavaly 28 termelőszövetkezetnél, három közös vállalkozásnál végzett általános vizsgálatot, 14 termelőszövetkezetben pedig célvizsgálatot. Az eredmények ellenére sok hiányossággal is találkoztak az ellenőrzések során. Főként a gazdálkodással kapcsolatos gondokra hívták fel a figyelmet. A termelés részletes folyamatát meghatározó technológiai tervek nem készülnek el minden ágazatra, leginkább csak a termelési rendszerekhez tartozó munkafolyamatokra van meg. Számos gazdaságban nem bontják le felelősökre a termelési tervet. Nem kielégítő a talajerővel való gazdálkodás, esetenként nincs arányban a befektetés a termelési eredményekkel. Sok helyen hiányos a gazdálkodás elemzése, a döntések előkészítése pedig nem mindig megalapozott. A tanácskozáson megállapították, hogy a termelőszövetkezeti társulások belső ellenőrzése a korábbi határozatokban, állásfoglalásokban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően javult, elősegítette a szövetkezeitek és társulások szocialista vonásainak erősödését A jelentésben és a tanácskozáson elhangzott észrevételeket azonban érdemes megszívlelni és javítaná az ellenőrzés minőségét. K. S. 1 • j Két mázsával több borsót várnak hektáronként A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezetben némi időjárás okozta késés után a múlt hét végén teljes erővel megkezdődött a konzervborsó betakarítása. Az eddigi eredmények biztatóak, a 650 hektárról várhatóan a tervezett hektáronkénti 38 mSzsa helyett 40 mázsát juttatnak a Kecskeméti Konzervgyárba. Képeink ízelítőt adnak e fontos munkából. • A két speciális aratógép által levágott borsót 8 Önfelszedő Hamster - kocsi szállítja a fejtőgépekhez. > , # Nagy gondot fordítanak arra, hogy a fejtőgépekből tiszta boraó kerüljön a gyárba. A tsz-tagok diákgyerekei is részt vállalnak a közös munkából, s hasznos segítséget nyújtanak. • A három pótkocsis IFA-tehergipkocsira szállítószalagon jut a szemtermés. Ez a módszer jelentősen meggyorsítja a termés eljuttatását a gyárba. (Opauszky László felvételei.)
