Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-21 / 143. szám

I K ¥ r n f - Várhat« tdfijárá* ma eitle: általában ÍJ (1J A KAS kevés felhő, száraz idő. délután ser* aarv/w xaaank.: wt helyen zápor. Mérsékelt, változó Irányú ssél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet I—11. a legmaga­sabb nappali hőmérséklet h-a (ok között. A Balaton vize kedden II érakor. Sléíoknál It (okos volt. (MTI) —I YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kétnapos körútra indultak tegnap reggel Kecs­kemétről, a megyei pártbizottság székháza elől az MSZMP megyei bizottságának, a megyei tanácsnak a vezetői, a járási és a városi pártbizottságok első titkárai, az SZMT vezető titkára, a városi tanácsok elnökei, a járási hivatalok vezetői. A kétnapos me. AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 143. szám Ára: 90 fillér 1978. június 21. szerda MM. MEGKEZDTE MUNKÁJÁT BELGRÁDBAN a jugoszláv kommunisták XI. kongresszusa Márkus Gyula és Marton László, az MTI tudósítói jelentik: Az új-belgrádi „Száva” központban kedden délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kong­resszusa. Munkájában mintegy 2300 küldött vesz részt. Meg­hívott vendégként több mint 100 kommunista, szocialista, szociáldemokrata, illetve más demokratikus és haladó párt, valamint nemzeti felszabadítás! mozgalom delegációja van jelen. A kongresszuson az MSZMP KB küldöttségét Huszár István, a Po­litikai Bizottság tagja vezeti. Az SZKP KB delegációja élén Fjo­dor Kulakov, a PB tagja, a KB titkára áll. A legmagasabb pártfórum el­nökségének és munkaszerveinek megválasztása után egyhangúlag n következő napirendet fogadták el: — A JKSZ Központi Bizottsá­ga Központi Ellenőrző és Fel­ügyelő Bizottságának jelentése a X. kongresszus óta végzett mun­káról; — Joszip Broz Tito elnök re­ferátuma; — Vita a JKSZ vezető szer­veinek jelentéséről és Tito elnök beszámolójáról; — Bizottsági vita a JKSZ to­vábbi feladatairól és a XI. kong­resszus határozattervezeteiről; — A XI. kongresszus határoza­tainak elfogadása, a párt szerve­(Folytatás a 2. oldalon.) , MÜSORO A szegedi körzeti tv-stúdió tervei Tegnap délelőtt ülést tartott Szegeden a városi Sportstadion épületében ideiglenes jelleggel el­helyezett körzeti stúdió műsorta­nácsa. A megbeszélésen részt vet­tek a három alföldi megyét; Bács- Kiskunt, Békést és Csongrádot képviseld megbízott szakemberek is. A műsortanács tagjai megvi­tatták a stúdió 1979. évi produki dóinak előzetes tervezetét és a műsorpolitikai elképzeléseket, s több érdekes, hasznos javaslattal egészítették ki az eredeti elgon­dolásokat. A műsortanács ülésén bemu­tatkozott Regös Sándor, a körzeti stúdió új kinevezett vezetője. Ot a Magyar Televízió volt varsói tudósítójaként képernyőről is jól ismeri a nagyközönség. Szemé­lyében jó felkészültségű, „ruti­nos” tévés szakember került a szegedi stáb élére. A körzeti stúdió elmúlt esz­tendejét erőteljes fejlődés jelle­mezte. Megduplázódott a műso­rok készítésében közreműködő szakemberállomány. Bővült a műszaki személyzet, gyarapodott a gyártást és a szerkesztés fel­adatait ellátó csoportok létszáma, s mind több a filmkészítéshez szükséges eszköz — vágóasztal, felvevőgép, elektromos berende­zés — kerül Szegedre. A tech­nikai adottságok fejlődése is tük­röződött az adások színvonalának emelkedésében. Tavaly, az első negyedévben még havonta csupán egyszer, azt követően pedig kétszer adott mű­sort a stúdió. Idén januártól pe­dig már mirjden hónapban há­romszor jelentkeznek adásban harminc percen át. Produkcióik' közül az első a Dél-alföldi kró­nika politikai magazinja, másik kettő pedig önálló műsor. Az utóbbiak közül a legsikeresebb volt az idén a tiszai halászokról, a szegedi vásár előkészületeiről és a Raffai Saroltáról készült adá­sok. Ugyancsak kedvező visszhan­got váltott ki A színfalak mögött háromrészes műsor, amely a bé­késcsabai, a kecskeméti és a sze­gedi színházak műhelymunkájá­ba adott bepillantást. A stúdió alkotóinak munkáját kedvezőtlenül befolyásolja a sportcsarnoki elhelyezés.•' Rövide­sen újabb, a jelenleginél alkal­masabb székházba, a volt szegedi úttörőházba költöznek át, ahol harmonikusabb körülmények kö­zött dolgozhatnak. A munkatár­sak itt is maradnak egészen ad­dig, míg a VI. ötéves terv végére elkészül a szegedi körzeti stúdió végleges épülete. A műsorpolitikai célkitűzések változatlanok maradnak jövőre is. A szerkesztők figyelembe veszik, hogy ez lesz az V. ötéves terv utolsó éve, s ezért elsősorban a gazdaságpolitikai kérdéseknek kí­vánnak nagyobb hangsúlyt adni Benépesültek az építőtáborok zeti szabályzatának kiegészítése Bfe és módosítása; '— A JKSZ új vezető szervei­nek megválasztása. A JKSZ Központi Bizottságá­nak jelentését 300 oldalas könyv formájában tették közzé. A do­kumentum első része öt fejezet­ben foglalja össze Jugoszlávia és a JKSZ 1947 és 1977 közötti fej­lődését, ismerteti a párt bel- és külpolitikai tevékenységének fő elveit, belső életének normáit. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt három évtizedben Ju­goszlávia kifejezetten elmaradott országból korszerű szocialista ipari-mezőgazdasági állammá fej­lődött. A nyolc fejezetből álló máso­dik rész a JKSZ és Központi Bi­zottsága két kongresszus közötti munkáját összegezi. A pártról' szólva a jelentés hangoztatja, hogy a JKSZ a X. kongresszus határozatát végrehajtva megerő­södött, új erőket vont be sorai­ba. köztük főként munkásfiatalo­kat. A két kongresszus közötti időszakban a taglétszám 608 ezer­rel gyarapodott és most megha­ladja az 1,6 milliót. Az európai helyzetet értékelve kifejti, hogy a helsinki biztonsá­gi és együttműködési értekezlet záróokmánya ajánlásainak meg­valósításában születtek bizonyos pozitív eredmények. A belgrádi találkozó eredményei alapjában véve igazolták a helsinki záróok­mány jelentőségét, biztosították az európai biztonsági és együtt­működés folyamatosságát, habár nem öleltek fel sok hasznos kez­deményezést. A JKSZ és Jugoszlávia nagy súlyt helyezett a szocialista orszá­liáá ...__ pH I : v-> ^ llllÉI Üti Tiszakécskén paradicsomot kapálnak a képernyőn is. Foglalkoznak a három megye fejlődő tudományos és művészeti életével. Külön mű­sort készítenek Móra Ferenc szü­letésének centenáriumára, és megemlékeznek a hódmezővásár­helyi parasztmegmozdulás évfor­dulója kapcsán Szántó-Kovács Já­nosról ... Megrendezik a vidéki stúdiók közös zenei vetélkedőjét és több szórakoztató jellegű adás­ra is sort kerítenek. A tervbe vett önálló, általában félórás időtartamú műsorok kö­zül több Bács-Kiskun megyei vo­natkozású lesz. A stúdió forga­tócsoportja filmet készít például a paprikatermesztésről, a juhá­szairól, Fülöpszállás szociológiai helyzetéről és a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi központ mun­kájáról. A művészeti témájú adá­sok egyike pedig egy tévéjáték lesz, amelynek forgatókönyve Raffai Sarolta elbeszélése nyo­mán készült. A felsoroltakon kívül még több jövő évi produkció is méltó az említésre. A Mesé a forró vízről című film a termálvíz felhaszná­lásának kérdéseit jeleníti meg, a mályvádi erdő pedig az őstölgyes sorsával kapcsolatban környezet­­védelmi problémákat boncolgat. Képernyőre kerülnek majd az al­földi szélmalmok, hipnózissal fog­lalkozó orvosok és több más ér­dekes, aktuális alföldi téma is. P. M. Bács-Kiskun megye sorrendben 19. ifjúsági építőtábora nyitotta meg kapuit vasárnap este Tisza­kécskén, a Tiszagyöngye Terme­lőszövetkezetben. Hogy mennyire új ez a tábor, az a közös- gazda­ság elnökének, Fazekas Bélának szavaiból is kiderült, ugyanis március 16-án kezdték meg az alapozását. A termelőszövetkezet építőbrigádja derekasan nekilá­tott, s a szakipari munkákkal vé­geztek is június elejére. Ottjártunkkor már lengett a zászló, hirdetve, hogy a Hámán Kató önkéntes ifjúsági építőtá­bor „üzemel”. Érdemes széjjelnéz­ni, a hatágyas szobák kényelme­sek, az előcsarnok, mint egy szál­lodai hall, a társalgó tágas, a nyolcvan lakó kulturált körül­mények között töltheti a pihenő­idejét. Egyetlen szépséghiba, hogy a focipálya nem készült el, mert se égen, se földön nem lehetett salakot szerezni, csupán ennyi kényelmetlenséget kell a tábor­lakóknak elviselniük... A termelőszövetkezet 400 hek­tár területén foglalkozik szántó­földi zöldségtermesztéssel, s el­kel a szorgos diákkezek munká­ja. öt váltásiban érkeznek a fi­atalok. A táborfoglalók Békés megyéből érkeztek, zömmel Szeg­halomról, Battonyáról és Sarkad­ról. Ebből a megyéből jön a vál­tás is, majd a Veszprém megyei táborozók követik őket a munká­iban. Gulyás Géza táborügyeletes a lemezjátszó hangja mellett őrzi a szálláshelyet. A békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnázium diákja hatodik alkalommal vesz részt építőtáborozásban. Elégedett az elhelyezéssel. A külön épületben a tiszakécskei ÁFÉSZ a napok­ban rendezi be a boltot, most hozták a berendezést. Az ebéd­lőben sorakoznak a tányérok, petrezselymes burgonya, sült hús az első tábori ebéd. A fiatalokat a paradicsomtáb­lán találjuk meg, nem sokkal az uzsonnaidő vége előtt Munká­juk a paradicsom gazoló kapálá­sa, majd a tőbeállítás — tájé­koztat Józsa Imre főkertész. Kovács György vezetésével a szeghalmi Péter András Gimná­zium fiúcsapata a gazolásban je­leskedik, kezük szakavatottan irányítja a... s itt némi nyel­vész-fejtegetést folytatnak, ugyan­is Békésben e szerszám neve hú­­roló, Kecskén pedig nyeső... Dolgozni viszont ugyanúgy kell vele, mint otthon, az állami gaz­daságban ... A lajtos kocsinál a battonyai lányok, a Mikes Kelemen Gim­náziumból. Rajtuk melegítő, mert a megvásárolt farmerek egy kis­sé szorítanak — hónaljban. Még a termetesebb fiúk is madzag­gal bírták őket jobb belátásra... Gulyás János, a békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára és felesége a tá­borvezető. Nem kezdők ők sem, fél tucat táborvezetés után gya­korlatilag mindent tudnak a mű­fajban. Még a tábornyitás előtt eljött Gulyás János, hozta a kí­váncsiság, hogyan is fest egy há­rom hónap alatt épített tábor. Nos, az eredménnyel elégedett, az ország 61 tábora közül csak sorrendben lehet az utolsónak mondani. Míg beszélgetünk, véget ér a szeghalmi brigád előtt a para­dicsomsor. A táborvezető szusz­­szanásnyi szünet után irányítja őket: — No, fiúk most egy jó kis sort kaptok, ahogy megbeszél­tük ... A kezekben újra mozdulnak a nyesők, illetve a húrolók. Este, majd a tábortűznél a nyelvészeti vitát is folytatni lehet. N. M. gyei körút résztvevői ipari és mezőgazdasági üze­meket keresnek fel, kulturális intézményekbe lá­togatnak. Képünk az indulás előtti percekben készült.­­(Tóth Sándor felvétele.) Felkészülten A termelés az iparban egész éven át tartó egyen­letes folyamat. Vannak azonban időszakok, amikor különböző nehézségek, gát­ló tényezők fokozottabban érvényesülnek. Ezek közé tartozik a nyár is. Ilyenkor szinte valamennyi üzemben növekszik a politikai mun­ka jelentősége. Az egyik­ben azért, mert szezon van, a másikban, mert ez a sza­badságolások időszaka. Bács-Kiskun megye me­zőgazdasági jellegű és je­lentős élelmiszeriparral ren-. delkezik. A nagyüzemi gaz­daságok oly gyorsan növe­lik termelésüket, hogy a fel­dolgozóipar csak nehezen tud lépést tartani a fejlő­déssel. Emlékezetes a Kecskemé­ti Konzervgyár kollektívá­jának tavalyi helytállása. A paradicsomszezon idején három műszakban, ünnep­napokon is ott voltak a gyárban, hogy a gazdag ter­més kárba ne vesszen. A gyár pártszervezete nyilván azért érdemel elismerést, mert tevékenységének ered­ménye tükröződött az üzem­részek dolgozóinak magas szintű politikai öntudatra valló helytállásában. A gyári pártbizottság az idén is felkészült minden eshetőségre, arra, hogy ha kell, még a tavalyinál is nagyobb termés feldolgozá­sára mozgósítsák a dolgo­zókat. Széles körben meg­vitatták a párttagokkal és pártonkivüliekkel is a Köz­ponti Bizottság márciusi — a mezőgazdaság és élelmi­szeripar feladataira vonat­kozó — határozatát. Jól­szervezett pártbizalmi-há­­lózat gondoskodik arról, hogy az üzemben mindenki tájékozott legyen, tudja, miről van szó. Hasonló a helyzet a töb­bi között a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat gyáraiban, telepein is. A szabadságot a dolgozók túlnyomó többsége az év el­ső felében vette ki. Ebben az évben 250 vagonnal több baromfi feldolgozása vár a kollektívára. A párt­csoportok részletesen meg­vitatták a tennivalókat és megteremtették a kedvező ■ politikai légkört a terme­lési feladatok végrehajtásá­ra. A pártvezetőség menet­közben úgy értékelte, hogy a jövőben még hatékonyab­bá kell tenni a politikai munkát. Ezért elhatározták, hogy az ősszel induló párt­oktatásba bevonják a pár­ton kívüli szocialista brigád­vezetőket, szakszervezeti bi­zalmiakat és közvetlen ter­melésirányítókat is. Mint említettük, nemcsak az élelmiszeriparban folya­matos nyáron is a párt­­szervezetek politikai tevé­kenysége, hanem más ipar­ágakban is. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárá­ban például ilyenkor so­kan szabadságra mennek, akik viszont maradnak, azok átveszik a távollevő politikai munkások feladat­körét is. A KB márciusi és áprilisi határozatát még i déjekorán megtárgyalták. A pártcsoport-értekezletek politikai és gazdasági vitakö­rökké alakultak. A folya­matos politikai munka je­lentősége még azzal is nö­vekedett, hogy 50 millió forinttal emelték a gyár termelési tervét. A párt­­szervezet úgy foglalt állást, hogy ez ugyan gazdasági feladat, de erre politikai­lag is fel kell késziténi a dolgozókat. Hasonló módszerekkel fo­lyik a politikai munka a megye más ipari üzemeiben is. Az említett példákat csupán azért emeltük ki, hogy érzékeltessük a kom­munisták sokrétű — a he­lyes utat a legkülönbözőbb helyzetben is megtaláló —, politikai tevékenységét. N. O. Elutazott hazánkból a mongol külügyminiszter Kedden elutazott hazánkból Mangalin Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Púja Frigyes, Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes és Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság ulánbáto­­ri nagykövete. Jelen volt Bam­­darijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagy­követe. Mangalin Dügerszüren elutazá­sa előtt nyilatkozott az MTI mun­katársának. Egyebek között el­mondotta: — Sikeresnek, eredményesnek értékelem a Magyar Népköztár­saságban tett látogatásomat. Púja Frigyes elvtárssal, kölcsönösen tá­jékoztattuk egymást országaink belső helyzetéről, s véleményt cseréltünk kétoldalú kapcsola­tainkról, a továbbfejlesztés lehe­tőségeiről. Különösen nagy figyel­met fordítottunk gazdasági együttműködésünk értékelésére, a kapcsolatok további bővítésére. Tárgyaltunk a nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdéseiről, s örömmel állapíthatom meg, hogy' kormányaink álláspontja minden megvitatott kérdésben megegye­zik. Ellátogattam Bács-Kiskun me­gyébe is, ahol mezőgazdasági üze­mek, intézmények életével ismer­kedtem meg, s szereztem jó ta­pasztalatokat. A látottak, a fej­lett szocialista társadalom építé­sének eredményeit, sikereit bi­zonyították. Rendkívül nagyra ér­tékeién!, hogy a megye vezetői nem elégedtek meg qz elért eredményekkel, hanem keresik a további fejlődés lehetőségét (MTI) ■■■BMBMBMMBMIBIMMMMIMBBIMBHBBMII

Next

/
Thumbnails
Contents