Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-16 / 139. szám
1978. június 16. • PETŐFI NEPE • 3 Megyei településfejlesztési nagyaktíva (Folytatás az 1. oldalról.) sein. A múlt évi 447 millió forint 110 millióval haladta meg az előző évben végzett társadalmi munka értékét. Az | említett két év teljesítménye pedig mindöszsze 60 millió forinttal maradt alatta az előző öt évben elértnek. Országosan is Bács-Kiskun megye lakói végezték a legnagyobb mértékű társadalmi munkát, bár az egy lakosra vetített értéket nézve 18 forint különbséggel Szolnok megye áll az élen. A megyei tanács településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottsága mélyrehatóan vizsgálta az elszámolt és kimutatott társadalmi munkát. A bizottság tagjai valamennyi helyezést elért községét és várost meglátogattak. Az ellenőrzésre meghívták a többi, azonos kategóriában helyezést elért községek, városok vezetőit is. Megvizsgálták a munkavégzés és elszámolás írásos dokumentumait, de a helyszínen is megnézték az egyes létesítményekét. így előfordult, hogy változtattak a helyezés sorrendjén. összességében azonban a társadalmi összefogás, a versenymozgalom nagyszerű példáit, a benne rejlő hatalmas erőt tapasztalták ismételten. ' Dr. Mező Mihály ezután néhány adattal érzékeltette, főként milyen célokat szolgált az elmúlt két évben a társadalmi munka. Így például óvodára 35, általános iskolára 21, út- és járdaépítésre 88, parkosításra és parkgondozókra 197 millió forint értékű önzetlen segítség ' jutott. Majd a feladatokról szólva így folytatta az előadó: — Változatlanul nagy a szóródás a megye településeit között, a társadalmim unka-szervezés eredményességében. A ma még szerény eredményeket felmutatók felzárkózása egyik forrása lehet a megyei eredmények további javításának. Ahol a helyi tanácsok a társadalmi szervekkel együtt a versenymozgalom élére állnak, jól szervezik azt, ott meg tudják nyerni a lakosság segítő közreműködését. Legtöbbször nem pénzkérdés Nagyobb figyelmet érdemel az elvégzett társadalmi munka reális, pontos és teljes körű számbavétele. Vannak ugyanis rende-. zett.i.,tiszta, gondozott .községek, amelyeken meglátszik a szorgalmas munka, a verseny értékelésekor mégsem találkozni a nevükkel. A szervezés mellett tehát a számbavételre is gondot kell fordítani. A versenyfeltételek magasabb pontszámmal jutalmazzák a gyermekintézmények fejlesztésének eredményeit. A továbbiakban is egyik fő célunk a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák építése. A társadalmi gondokat enyhítő törekvés megnyerő a társadalmi munka résztvevői számára ás. A feladatok között hangsúlyozottan szólt az előadó a kulturált környezet kialakításáról és a környezetvédelemről. Mint mondotta: — Elszomorító látvány a rendezetlen árok, a kátyú, a tócsa, a gazdátlan, rendezetlen közterület. Még inkább az, ha az utak mentén, a község szélén gondozatlan szeméttelepeket találunk. Sajnos, nem elvétve, hanem gyakran találkozunk ilyenekkel Kecskeméttől kezdve a megye túlsó- végéig. Pedig a legtöbbször nem is pénz kérdése ez. Mindenütt vannak már gépek, amelyek segítségévei előre elkészített árkokba, rendszeresen vékony földtakaróval- befedve lehet kezelni a hulladékot. Vegyük fel a küzdelmet a rendetlenség ellen. Teremtsük meg a rendben tartás feltételeit. Nagyobb szigorra, a szemetelők, \ szemétlerakók ellenőrzésére, I ha kell, a szabálysértők büntetésére van szükség. A megyei tanács legutóbbi ülésén a településfejlesztési verseny feltételei közé iktatta, hogy az egyéb feltételek teljesítése esetén sem érhetnek el helyezést azok a települések, amelyek nem oldották meg a- szemely-hulladäkelhelyezést és .kezelését. Elismerés a lakosságnak Ugyanitt, tájékoztatásul elmondom, hogy a megyei tanács június 8-i ülésén az 1978—1980. évekre felfüggesztette a versenyfeltételek keretátvételek ösztönzését szolgáló pontját. Ismeretes, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására több irányú intézkedések történtek, egyebek között a középtávú tervtől eltérő mértékű beruházások - korlátozására. A tanácsoknál az eredeti ötéves terv 1978—1979. és 1980-as éveire felhasználni tervezett beruházási előirányzatokat túllépni nem lehet. Tehát a keretátvételeket is az előirányzott szinten kell tartani, bővítésük ösztönzése nem lehetséges. ■A megyei tanács tervosztályvezetője végezetül ismertette a megye tanácsa által a legutóbbi ülésen jóváhagyott településfejlesztési verseny eredményét és a helyezést elért települések jutalmazásának mért-két. Előadói beszédét a következőkkel fejezte be: — A megyei tanács elismerését és köszönetét fejezte ki valamennyi helyi tanácsnak, a megye egész lakosságának, vállalatoknak, szövetkezeteknek és társadalmi szerveknek, akik közreműködésükkel eredményesen véttek részt lakóhelyük fejlesztésében. Szívből gratulálunk a helyezést elért városoknak, a kitüntetésben részesülő kollektíváknak, dolgozóknak, nagyközségeknek és községeknek. Nekik, s a településfejlesztési verseny minden nyertesének, azaz minden tanácsnak és a települések lakosságának további sikeres, eredményes munkát kívánunk. A szünet után felszólalásokkal folytatódott a nagyaktíva. Elsőnek a városok közül első helyezést elért Kecskemét tanácselnö• A legkisebb községek között első helyezett Kunadacs 250 ezer forintos jutalmát Halcsik Antal vb-titkár veszi át. ke, Gádor József, mint házigazda köszöntötte a nagyaktíva résztvevőit. A fejlesztéshez nyújtott önzetlen segítségért köszönetét mondott a pártaktivistáknak, a tanácstagoknak, a népfront-. aktivistáknak, üzemi kollektíváknak, a lakosságnak, majd néhány, a jó eredményekhez hozzájárult új kezdeményezésről szólt. Menyhárt Imre községi párttitkár Kunadacs képviseletében adott számot a kis község lakóinak a szűkebb pátriát önzetlen tettekkel gyarapító, sikeres munkájáról. Horváth Győző, a kelebiai népfrontbizottság elnöke a kiváló határőrközség lábosainak tiszteletre méltó társadalmi munkáját érzékeltette beszédes példákkal. Zegnál Márk, Gara tanácselnöke a többnemzetiségű település lakosságának egységes akaratával és összefogásával elért eredményekből adott ízelítőt. Végül Miskó István, Tiszakécske nagyközség tanácselnöke a településfejlesztés megyei tapasztalatainak közkinccsé tétele érdekében egyebek között az ötletbörze évenkénti megrendezését indítványozta. Ezután dr. Gajdócsi István átadta a településfejlesztés múlt évi eredményei alapján a legjobb helyezést elért települések képviselőinek a — további fejlesztési célokat szolgáló — pénzjutalmakat. A településfejlesztési verseny feltételeinek teljesítését figyelembe véve a helyezési sorrend a következő: a városok között 1. Kecskemét, 2. Kalocsa, 3. Kiskunhalas. A nagyközségek kategóriájában. 1. Tiszakécske, 2. Harta, 3. Dunavecse. A 2500 lakos feletti községek között. • 1. Kelebia, 2. Vaskút, 3. Gara; a 2500 lakos alatti községek kategóriájában pedig 1. Kunadacs, 2. Csátalja, 3. Felsöszentiván. Majd húsz élenjáró társadalmi munkásnak a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést, további, ötvenöt kollektívának, illetve személynek a Településfejlesztésért emlékérmet adta át a megyei tanács elnöke. A Minisztertanács által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben a következők részesültek : Andriska Géza bádogos kisiparos, Kalocsa, Ádám Miklós, Tiszakácske, ÁFÉSZ TÜZÉP-telepvezető. Béres János lakatos, Ganz Villamossági Művek csátaljai üzeme. Bolváry László igazgató, általános iskola diákotthon Dunavecse, Fogtáné Tóth Katalin minőségi ellenőr, Kalocsa, Konfekcióipari Vállalat, Furár Lászlódé nyugdíjas tanító, Kunadacs, Görbics Mihály építésvezető, kecskeméti Közúti Építő Vállalat kiskunhalasi építésvezetősége, Herold József igazgatóhelyettes,. OTP Bács-Kiskun megyei igazgatósága, Kovács László, a tassi Dózsa Tsz elnöke, Kurucz János szakszövetkezeti tag, Kiskőrös, Lei Ferenc műszaki vezető, CsászáutöLtési Vegyes- és Építőipari Szövetkezet, Mécs János MNB- fiókigaagató, Baja, Miskó István tanácselnök Tiszakécske, Molnár Pál vízműkezelő, kiskunhalasi Dél-BácsJKiskun megyei Vízmű Vállalat kaskantyúi üzeme. Nagy Mátyás, ÁFÉSZ-osztályvezető. Tompa. Oláh István nyugalmazott elnök, Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet, id. Pető József nyugdíjas üzemi munkás, Baja, Takács András tanár, Kiskunmajsa, Torgyik László, szövetkezeti tag, Kiskőrös, Vuity József tsz-párttitkár, Hercegszántó. A nagyaktíva végén Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára mondott zárszót. A megyei pártbizottság nevében gratulált az elért eredményeik alapján a versenyben helyezést elért tanácsoknak és mindazoknak, akik a kiemelkedő munkájuk megbecsüléseként kitüntetésben részesültek. Majd a településfejlesztési verseny és a társadalmi munka irányítóinak, legjobb szervezőinek és végzőinek ténykedését méltatva. a többi között kiemelte: — Az elért gazdasági eredményeken túl, nem kisebb jelentőségű az elvégzett- társadalmi munka erkölcsi értéke. A közösségi munkának a szocializmust építő társadalmunkban élő és tevékenykedő emberek tudata alakításában betöltött szerepe semmi mással nem pótolható, Példák sokaságával bizonyítható, hogy igazi cselekvő közösséggé akkor válik egy település, ha az ott élő állampolgárok és az ott ténykedő szervezetek együttműködve, közösen munkálkodnak a lakóhelyű és munkahelyi életfeltételek szelbbé, jobbá tételéért. Külön elismeréssel szólt a megyei pártbizottság titkára a településfejlesztési tevékenységből mind szélesebb körűen részt vállaló nagyüzemi kollektívákról, a szocialista brigádok nagyszámú részvételéről, ami a kitüntetett közösségek számából is kitűnik. Végezetül a megyei pártbizottság nevében ismételten gratulált a helyezetteknek, a nagyaktíva résztvevőinek, s általuk mindazoknak, akiket képviselnek, akiknék köszönhető, hogy megyénk országosan is az elsők között helyezkedik el a társadalmi munka végzésében. P. I. Küzdelem a szúnyogok ellen Fűtőenergia szerves hulladékból Mindannyian „saját bőrünkön” ismertük meg a kellemetlen szúnyogokat. Pedig Közép-Európában viszonylag kedvező helyzetben vagyunk, a szúnyogok szúrása csak kellemetlen, de nem veszélyes, mint példáül a Föld sok más táján. Az Északi-sark körüli tájakon, így Lappföldön, Grönlandon és Szibériában, vagy sok trópusi vidéken a szúnyogok teljesen lehetetlenné teszik a szabadban való tartózkodást. Különösen a trópusokon szenved sokat a lakosság a szúnyogoktól, főleg azért, mert ezek az állatok ott veszedelmes betegségeket is terjesztenek: a maláriát, a sárgalázat és még más vírusos betegségeket. Kétségtelen, hogy a rovarölő szerek felfedezésével igen hathatós fegyvert vetettek be a szúnyogok ellen, az általuk terjesztett betegségek azonban sajnos még korántsem szűntek meg. A váltóláz vagy malária még ma is a legelterjedtebb betegség a trópusokon, ha száma némileg csökkent is az utóbbi évtizedekben. A veszély komolyságát mutatja azonban, hogy még néhány éve is az egész Földön másfél millió halálos áldozatot követelt. A sárgaláz 20—30 százalékos halálozási arányt mutat, emiatt a trópusokon ma is az egyik legveszedelemesebb betegség. Különösen Közép- és Dél-Amerikában. A szúnyogok az egész 'Földön mindenütt megtalálhatók, érdekes módon kizárólag Izlandon nincsenek, annak ellenére, hogy például a szomszédos Grönland bővelkedik bennük. A maláriát terjesztő szúnyog viszont a Hawaii-szigeteket elkerülte, így ez a szigetcsoport valóságos oázis e súlyos betegséggel sújtott trópusi vidéken. • Betegségterjesztő szúnyogok s kísérleti edényben. A vegyszeres szúnyogirtással már sikerült szép eredményeket elérni, a tudósok jelenleg más módszerekkel is szeretnék felvenni a kártékony vérszívók ellen a harcot. A vegyszerrel szemben ugyanis kialakulhat ellenállóképességük, nem beszélve arról, hogy a vegyszerek a közömbös vagy hasznos rovarokat is elpusztítják. A New York-i Notre Dame Egyetem tudósai a „genetikai kontroll” módszerén dolgoznak, amely örökletesen megváltoztatná a szúnyogok faji tulajdonságait. Próbálkoznak a hímek sterillé tételén is, amelynek segítségével a szaporodásukat akadályoznák meg. A városi szennyvíz egyre nagyobb gondot okoz világszerte. Sokféleképpen igyekeznek megoldani a naponta ' felhalmozódó nagy mennyiségű szerves anyag ésszerű felhasználását. Angliában a városi szennyvíztisztító művek a szennyvízből képzett metángázzal jelentős mennyiségű energiát állítanak elő. Kísérleteznek mezőgazdasági hulladékok metángáztermelés útján való értékesítésével is. Egy kifejlett sertés napi trágyamennyiségéből 0,3 m3 metángáz állítható elő; ez a gázmennyiség pedig fűtőenergiaforrásként hasznosítva óránkénti 1 kilowatt áram előállítását teszi lehetővé. 9000 sertés trágyájával 0,4 hektár növényház-felület fűthető egész éven át. A technológia részletes kidolgozása során nehézséget jelentett a metángáz tárolásának költségessége. A rothadási folyamatoknak légmentes tartályban kell lezajlaniok, mivel ezt olyan baktériumok végzik, amelyek oxigénmentes környezetet igényelnek. A megfelelő hőmérsékletről is gondoskodni kell, amihez a képződő gáz egy részét felhasználják. A többlet gáz 60 százaléka metánt, 36 százaléka széndioxidot, s kisebb mennyiségben hidrogént, oxigént, nitrogént és ként tartalmaz. Külön kutatócsoport kapott megbízatást Angliában arra, hogy ezt a módszert sokoldalúan vizsgálja és részleteiben kidolgozza. A tüzelőanyag-előállítás mellett felmerült annak a lehetősége is, hogy a szennyvíz iszapos üledékének nagy mennyiségű szerves anyaga értékes fehérjeforrás lehet takarmányok előállításához és jó minőségű trágyaként hasznosítható lenne talajerő-fenntartásra. E téren azonban még csak a kutatások kezdeténél tartanak. Itáliai mozaikok Olaszországi utazás alkalmával Velence alig-alig kerülhető el. Hírneve és hazánkhoz való viszonylagos közelsége egyaránt arra készteti honfitársainkat, hogy beiktassák útvonalukba az Adriai-tenger egykor világhatalmú köztársaságának székhelyét. Aki Ausztria felől érkezik Itáliába és „legyűrte” az Alpok végeláthatatlannak tűnő szerpentinjeit, többnyire a tenger felé igyekszik. A hósipkás sziklacsúcsok és meredek szakadékok, völgyek közül a lankásabb dombvidékre jutva az utazók első olasz élményeiket igyekeznek rögzíteni magukban. Az első nagyobb város, Udine felé közeledve azonban furcsának, zavarbaejtőnek hatnak az érintett települések. Elmaradnak a várt faluképek, a hangulatos utcák, terek, öreg házikók, s ehelyett minden teljesen újnak, sőt félig késznek érződik. Vakolatlan tégkivilágosodó színéből is következtetni lehet: nincsen már messze a tenger. Végezetül már csak néhány bonyolult útelágazáson, közlekedési csomóponton kell sikerrel „átvergődni”, és az autós hamarosan a lagúnák városának hatalmas gépkocsiparkírozójában találja magát. Az útikönyv azt írja: Velencébe csak hajóval érdemes megérkezni. Ez könnyen megoldható, mert - az autóparkírozóban marcona kinézetű „tengerészek" - toborozzák az utasokat kicsiny, motoros lélekvesztőjükbe, hogy a Szent Márk térre hajózzák őket. Ha az út ára után érdeklődik az ember, akkor a világ egyetlen nyelvén sem értenek. Ám ha megérkezés után fizetésre kerül a sor, akkor már tévedhetetlenül magyarázzák meg a követelt összeget, amelyért bizony egy egyszerűbb ebédet is ehetne az • utazó. Kinek éri meg, kinek nem? Megválaszolhatatlan kér•dés. Ám az bizonyos, hogy a kikötőben horgonyzó hajók után feltárulkozó velencei panoráma valóban varázslatos látványt nyújt. A sétahajózás élménye pedig minden bizonnyal maradandóbb emlék . egy paradicsomos spagettinél. A kicsiny motoros hajó ugyanis egyénest a város szívében, a híres Szent Márk tér szomszédságában teszi partra utasait, és azok így még élményekre frissen nézhetnek körül ezen a nagyhírű, filmekből és képekből ismert, egyedülálló szépségű téren. A hosszú kettős árkádsor fölött őr2. A lagúnák városa • Paloták a Canale Grandén. la- és betonépületek látványa fogadja az átutazókat, földgyaluval egyengetett területek, por, újkeletű rendezetlenség képe uralkodik mindenfelé... Később aztán házak tűnnek fel lakatlanul, üresen ásitozó . ablakokkal, félig lebontottan, majd falak, gerendákkal megtámasztott épületek következnek... És jó időbe kerül, mire eszünkbe jut a néhány évvel ezelőtti északolaszországi földrengés tragédiája. A pusztító erejű természeti csapás központja itt volt a hegyek és a síkság találkozásában és a környék községei, kisvárosai még azóta sem tudták kiheverni a katasztrófát... A nyomott hangulatot árasztó településeket azután lassan felváltják a már valóban kedélyes falvak és nemsokára a látóhatár • Egy a város félreeső „mellékutcái” közül. • Díszes hidak, házak a „gazdagabb negyedben”. ködő reneszánsz palotasor között szinte díszletként hat a Szent Márk templom napfényben fürdő díszes homlokzata. Színes napernyők alatt szórakoztató zenekar játszik és turisták nyüzsgő tömege fényképez lázasan. Az első velencei benyomások kissé sokkoló hatásúak. Lenyűgöző az a benyomássorozat, amellyel a város: a tér, a bazilika, a Dózse-palota, a lagúnákra néző díszes paloták sora fogadják a látogatókat. De megdöbbentő az itt összpontosuló idegenforgalom nagysága is; a világ minden nyelvén beszélő hatalmas tömeg úgy nyüzsög itt, mintha az emberek egy nemzetközi népünnepélyre gyűltek volna össze. Pedig csak egyszerű nyári hétköznap van; a külföldieknek ez a lázas sürgés-forgása már szervesen hozzátartozik Velence megszokott arculatához. Pavlovits Miklós (Folytatjuk)
