Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-14 / 112. szám
«. PETŐFI 3í£PE # S valamit tenni? Tudom, hogy a járadék csakugyan kevés, de segíteni nem. tudtam. Amikor távozott. mégis azt mondta: Jólesett, hogy meghallgatott. 'Nos. nagyjából ilyenek a hétköznapjaim. A hétfők rendszerint csendesebbek. E napokon tartjuk a pártok tatást, ugyanis pártpropagandista vagyok a vállalatnál. A ..Pártirányítás és pártélet kérdései” című tanfolyamot vezetem ... Hogy odahaza miként állok helyt? Szerencsére a férjem megértő. Megszokta, hogy a kötelezettségeim gyakran elszólitanak. Úgy alakítottam ki a házirendet, hogy a pénteki nap, munka után a takarításé. A múlt héten, mire hazaértem, á párom már éppen rakta el a porszívót. Részem van tehát ilyen meglepetésekben is. Pernjr Irén Az újjászülető Margit-híd Jó állampolgári közérzettel KÖZÖS HAZÁBAN Törvény van rá: hazánkban a nemzetiségek szabadon gyakorolhatják anyanyelvűket, ápolhatják kulturális hagyományaikat, s a magyar lakosságéval azonos jogok és kötelességek illetik meg őket. A Magyar Népköztársaságban mintegy négyszázötvenezer nemzetiségi él: német, szlovák, délszláv és román. Érdekeiket elsősorban a nemzetiségi szövetségek képviselik, amelyek idén novemberben tartják soron következő kongresszusukat. Így az idei esztendő a számvetés éve is: mire jutottak a legutóbbi kongresszus óta, s hogyan tovább. Cikksorozatunkban a nemzetiségek életéről, elért eredményeikről, s az elkövetkező feladataikról számolunk be olvasóinknak. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének országos választmánya á közelmúltban ülésezett. Ezen Réger Antal főtitkár a többi között a következőket mondotta: „Tavaly több új tevékenységi formával igyekeztek gazdagítani a nemzetiségpolitikai, közművelődési, anyanyelvápolási munkát. Ezt a célt szolgálta például az ifjúság még nagyobb arányú bevonása a Reicht brüderlich dei Hand mozgalomba, amelynek nagysikerű gálaestjét a televízió is közvetítette; az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Központjával közösen megrendezett első képzőművészeti kiállítás, amelyen a német nemzetiségű Koch Antal festőművész és grafikus alkotásait mutatták be; a magyarországi német költők és írók számára rendezett első vita- és tapasztalatcsere-fórum; a néprajzi és honismereti szakemberek óbányai nyári tábora; a magyarországi német fúvószenekarok első szakmai találkozója, melyet nagysikerű bemutató követett a pécsi Nemzeti Színházban vagy a klubélet fellendítése érdekében Kubleben címmel indított kétnyelvű folyóirat.” Lelkesen és odaadóan Hogy mi tette lehetővé az új kezdeményezések sikeres megvalósítását, arra a főtitkár így válaszolt: „Mindenekelőtt pártunk nyílt, gyakorlati végrehajtásában is következetes nemzetiségi politikája, amelynek lenini alapelvei az élet minden területén érvényesülnek. Ennek eredményeként tovább erősödött az a szemlélet, hogy nemzetiségi politikánk megvalósítása, nemzetiségeink igényeinek, szükségleteinek kielégítése egész társadalmunk ügye. Ezért a magyarországi németék állampolgári és politikai < közérzete jó, megelégedéssel veszik tudomásul, hogy ugyanolyan jogok és kötelességek illetik meg őket, mint a magyar lakosságot. Büszkén vallják szülőföldjüknek és hazájuk, nak ezt az országot, lelkesen és odaadóan veszik ki részüket a szocialista építőmunkából.” Az elmúlt évek munkájáról a főtitkár elmondotta, hogy tovább nőtt az igény a német nyelvoktatás iránt. Az óvodákban ma már háromezernégyszáz, az általános iskolákban tizenhatezer, a gimnáziumokban pedig háromszázharminc gyermek tanulja a német nyelvet. A megyék közül a legtöbb német nyelvoktató óvoda Pest megyében található, szám szerint húsz, s ezekben majd ezerháromszáz kisgyermek tanul. A második Baranya megye, tizenhét óvodával s ezer gyermekkel. A német nyelvoktató általános iskolák számát illetően éppen fordított a helyzet. Baranya megye áll az élen ötvenöt iskolával. Pest megye huszonnégy intézménnyel a második, de ennek ellenére itt majd ezerkétszáz diákkal több tanulja a német nyelvet, mint Baranyában. összességében az országban hatvannégy óvodában és százhatvan. egy általános iskolában tanítják ma már a német nyelvet. Ezt egészíti ki három gimnázium Budapesten, Pécsett és Baján. A közművelődésben is A közművelődésben is a nyelvápolást elősegítő tevékenység kapta a legnagyobb hangsúlyt. A klubmozgalom fellendülőben van. A komplex közművelődésre ez a forma látszik a legalkalmasabbnak, mivel a klubokban a kötetlen beszélgetésektől kezdve az író—olvasó találkozókon át a vetélkedőkig vagy a szavalóversenyekig mindenre mód és lehetőség kínálkozik — elsősorban német anyanyelven. örvendetes jelenség az is, hogy a német nemzetiségi együttesek műsora mind összetettebb lett. Vers, ének, próza, zene, tánc ötvöződik egy-egy csoport munkájában. Nem egy közülük, mint például a hajósi, a pilisvörösvá- ri, a szigetújfalui vagy a mecsek- nádasdi, már külföldön is jó hírnevet szerzett a honi német kultúrának. Akik figyelemmel kísérik a televízió Röpülj páva vetélkedőjét, több sikeres német nemzetiségi produkcióval is találkozhattak. Pest megye például ön. álló német nemzetiségi csapattal nevezett és a döntőbe jutott. A kulturális sikerek elsősorban annak köszönhetők, hogy az országos találkozókon kívül — amelyek jó lehetőséget biztosítanak az együttesek tapasztalatcseréjére is — különböző szakmai tanfolyamok segítik a felkészülést. Ilyen volt például a Tatán szervezett ötnapos tanfolyam, amelyeken a tánccsoportok, együttesek vezetői vettek részt. Vagy a honismerettel, néprajzi gyűjtőmunkával foglalkozók számára szervezett egyhetes tábor a Baranya megyei Óbányán. Honismereti munka Hogy mennyire eleven a honismereti, néprajzi gyűjtőmunka, azt nemcsak a tatai német bázismúzeum gazdag anyaga bizonyítja, hanem a tavaly megnyílt me- cseknádasdi német nemzetiségi tájház kiállítása is, amelyet talán hamarosan egy újabb követ a Pest 'megyei Dunabogdányban. Az idei év kulturális programja is igen gazdag. Középponjá- ban a kongresszusra való felkészülés áll. Ennek keretében díszítőművészeti és fotópályázatot hirdetnek. A beérkezett pálya- műveket kiállításon mutatják majd be. Sopronban szeptemberben német nemzetiségi néptáncfesztiválra kerül sor. Ez lesz egyúttal a részt vevő csapatok minősítési fóruma is. Tavaly hét, az idén már kilenc kultúrkörutat szerveznek. Ennek keretében Baranya megyében a hajósi és a pilisvörösvári, Fejér megyében a pusztabozsoki. Tolna megyében a soroksári, Somogy megyében a mecseknádasdi. Vas megyében a pusztavámi, Bács-Kiskun megyében a soproni, Pest megyében a szigetszentmártoni, Győr-Sopron megyében a kecskédi, Komárom megyében pedig a véméndi együttes mutatja be műsorát. P. P. A képviselőnő hétköznapjai Próba szerencse! — gondolom, s hirtelen elhatározással betérve a Kalocsai Sütőipari Vállalat portájára, azt tudakolom, bent ta- lálom-e az országgyűlési képviselőasszonyt, Tóth Ferencnét? — Erzsiké!... — kiált az udvar túlsó szöglete felé a kérdezett, majd így szól: — Épp most láttam. Arra a kis folyásóra fordult be. valahol ott kell lennie... A pénztár rácsos ablaka előtt találom. Ebédjegyét befizetni jött az üzem gyártásközi ellenőre, akit ezúttal országgyűlési képviselői minőségében szeretnék 'hétköznapjairól kifaggatni. — Nem lehet a képviselői munkát elválasztani a napi egyéb tevékenységtől. Csak az üzemen belül nem szeretem, ha képviselőként keresnek. Mondom is a mieinknek, úgy gyertek, mint munkatárshoz — jegyzi meg Tóth Ferencné. s készségesen- a sütőüzem épület émeleti részén kialakított parányi irodájába invitál. — Ide sokkal többen eljönnek, mint a fogadónapjaimra. — Pedig nem könnyű idetalálni. — Igencsak ismernek és mint Tóth Erzsit keresnek. Húsz éve dolgozom a vállalatnál. íme: most kaptam meg... — mutatja nem titkolt büszkeséggel a két évtizedes t örzsgárdata gsá gát tanúsító arany pecsétgyűrűt. □ □ □ — Minden területét ismerem a munkának, itt a vállalatnál tettem le a sütőipari szakmunkás- vizsgát. Úgy is mondhatom, hogy összenőttem az üzemmel. Képviselői munkámhoz minden támogatást megkapok, megértésben van részem. Ha dolgom akad, mehetek, de minidig szólók. 'Előfordult, hogy éppen a pártbizottságon ért utol a teleifon. — Gondolom, feladatban, képviselői kötelezettségben nincs hiány ... — Megmutassam a naptáromat? Rendszerint olyan, mint a térkép, csupa bejegyzés. Például a meghívások. Figyelemmel kísérni a megye életét, munkáját, gondjait nélkülözhetetlennek érzem a képviselői munkában. így igencsak részt veszek a megyei tanács ülésein. Ugyanígy igyekszem ott lenni a választókerületemben — Bátya. Foktő, úszód. Dunaszentbe- nedek és Kalocsa egy része tartozik hozzá — sorra kerülő különböző fórumokon, gyűléseken. A tsz-közgyűléseken is. Nemigen lőhet a hétköznapokat elválasztani az ünneptől... A múlt hétfőn a Parlamentben voltam, a kulturális állandó bizottság ülésén vettem részt. A közművelődés olyan mindenkit érintő téma, amelyben jó. ha naprakész a képviselő tájékozottsága. Hasonlóan részt vettem már az ipar és a kereskedelmi állandó bizottság ülésén is. mert érdekel és érint is. mint sütőipari dolgozót. — Erzsin! Tóthné! Egy fiatalember keres... — hangzik fel hirtelen az udvarból. Partnerem pedig elnézést kér. s néhány percre a műhelybe távozik. □ □ Távollétében nézegetem az íróasztalát. Túlsó sarkán néhány könyv. Az egyiken ez áll: „Szakágazati technológia”. Az alatta levőn meg: „Történelem II.” A kezemügyében pedig nagy formájú .Munkafüzet”. Belelapozok. Az indigós másodpéldányokat tartalmazó üzemi napló minden oldalán „A következő termékek súlyát ellenőriztem:” felirat alatt a felsorolás: búrkifli, rétes, zserbó, ischler stb. A termékek mellett feltüntetve az ellenőrző méréskor tapasztalt, illetve zárójelben az előírt súly. Ami meglep: szinte nincs olyan oldala a füzetnek, amelyen öt-hat-nyalc termék mellé oda ne került volna a gyártásközi ellenőr megjegyzése, hogy „súlytöbbletes”. (Amikor visszatér Tóthné Erzsiké, nem állhatom megjegyzés nélkül: — A kalocsai sütőiparos asz- szonyok a munkafüzet tanúsága szerint ugyancsak kedvében járnak a sütemények kedvelőinek! Nem fizet rá a cég ezekre az egy- két-háromdekás súlytöbbletekre? A Margit- hídnak háromszor kellet megszületnie. A második születése vérrel és fájdalommal járt. 1872 és 1876 között Ernest Gouin terve alapján épült. A francia mérnök nyerte a hídépítésre kiírt pályázatot, az ő munkáját 5 elképzeléseit tartották a legjobbnak. A hidat 1876. április 30-án avatták fel, s a frakkos, «linderes uraik, a hosszú ruhájú dámáik kíváncsi örömmel sétáltak át rajta. (A lóvasút csak később indult el erre első útiára.) A Margit-hidnak a szigetre bevezető szárnyát már magyar mérnökök tervei szerint 1899—1900-ban toldották hozzá. Milyen is ez a híd? Guiyás Kálmán, a Hídépítő Vállalat műszaki főosztályvezetője a szakavatott emberek biztonságával mondta: — A Margit-hid szép. Felsőpályás szerkezete nem rontja a dunai 'látképet, sőt teljes egységben mutatja a budai dombokat, a szigetet. A Margi<t-híd a célszerűség és az esztétika egysége. A hidat a pestiek mindig szerették. Bemdt József nyugdíjas a Bem téri lakóházban 'tanúja volt a Margit-hid halálának. Erről így mesél: — A robbanás megremegtette a házakat Láttam az emberekkel teli villamost a levegőbe emelkedni, láttam férfiakat asszonyokat a hullámsírban elmerülni. A németek aláaknázták a pesti szakaszt, 1944 'novemberében robbant fel, a budai hídrészt 1945 januárjában röpítették a levegőbe. Rettenetes élmény volt számunkra. Az emberek még napok múlva is meg-megálttak a pillérek lábainál és sír bak... A szovjet katonák fából ácsoltak a Margit-híd mellé egy kis pontonhidat, a pestiek „Manci- ját”. Aztán 1946—48-ban a Ganzgyár tervező brigádjának munkája alapján újjáépült. Hogy miből? Galambos István a Fémmunkás Vállalat osztályvezetője, Takseherer György és Nagy József lakatosok így emlékeznek: ... „Bombázott házaik vasanyagát is felhasználtuk... Kézifűrésszel vágtuk, kalapáccsal hajlítottuk ... Babon, káposztán, rozs- kenyéren épült...” Legrosszabb, legveszélyesebb munka volt a roncsok kiemelése. Fel nem robbant bombák, gránátok lapultak a meder alján. Az újjáépített Margit-hidat 1948. augusztus 1-én avatták fel. Ä „Margit”, sok nehéz évi szolgálat után ismét gondot okoz. Az illetékesek műszeresen megvizsgálták, s kiderült, a két parti nyílása elöregedett. Acélszerkezeteit az idő vasfoga megrágta, útburkolata megkopott, feltöredezett. Megszületett a döntés: újjá kell építeni! A munkát aránylag rövid idő alatt kell elvégezni, már a közlekdési nehézségek miatt is. A közművek eltávolítása után most kezdtek a pesti és budai aluljáróit építéséhez, alapozásához. A jó öreg ..Deák Ferenc” hajón, — amely 1896-ban épült — Mór- kosi /Erzsébet az építésvezető. Irodája a hajó bárja volt valamikor. — A szakma java dolgozik itt — mutat Márkosi Erzsébet a hídon hegesztő, utat bontó munkásokra. — Kőművesek, ácsok, betonozok, vasszerélők, 'komplexbrigádok érkeztek és sokan közülük önként jelentkeztek, csak hogy előbb készen legyünk a nagy munkával. A váratlanság az előre, nem látható dolgok okozzák a legnagyobb gondot. Például elkezdték az első pillért bontani, s azt hitték, gyenge kis kőből van. Kiderült, hogy Igránit. Méghozzá olyan kemény gránit, hogy a légkalapács acél hegye is görbült benne. Nos, gyorsan vidiabetétes szerszámokat kellett keríteni. Azzal aztán „meggyőzték” a pillért. Valamikor régen a dunai hidakon kézi emelőkkel, ma földgyalukkal, exkavátorokkal, mozgó darukkal, ciklon-kompresszorokkal dolgozunk, de még így sem leányálom ez a munka. — Sokan elátkoznak bennünket — 'mondta Krancz Ferenc művezető — mivel kényelmetlenséget okozunk, pedig valameny- nyiük hasznára csináljuk. Igyekszünk gyorsan dolgozni, s a legkevesebb rendetlenséget okozni. Nincs vasárnap, ünnep se szabad szómba! A „Margit” tehát harmadszor is újjászületik. Szebb lesz, mint valaha, s ha majd a díszkivilágítás alatt új aszfaltszőnyegen átsétálunk, gondoljunk egy percre az újjáépítőkre. 9*. D. (Hauer Lajos és MTf-toté.) — Attól nem félünk: van gazdaságosabb termékünk is. azon megtérül. Nem könnyű ám any- nyi terméknél a grammnyi pontosságot eltalálni, s a fogyasztó nem károsodhat! — feleli derűsen. □ □ □ Eredeti témánkra terelve a szót, afelől érdeklődöm, milyen ügyes-bajos gondokkal keresik fel képviselőinket a választók. — Az is előfordul, hogy a szomszédba áthalló faág a panasz, a sérelem tárgya. Tegnap viszont választókerületem egyik községéből két fiatal szakember keresett meg. A gazdaság egész közösségét érintő gonddal. Volt olyan is, hogy a gazdaság párttitkára és vezetője együtt jöttek: sok a távolról bejáró dolgozó. szállításukra az IFÁ-t kell naponta kivonni a termelésből. Kérték, próbáljak meg közbejárni, hogy mihamarabb utalják ki a kis buszt. Sikerült. Mindig örülök, ha a közösség érdekében jönnek, jó lenne. ha még többször tudnék segíteni. Mert ez a legjobb érzés. Es ilyen sikerélményben nemegyszer volt részem. Például gyermekelhelyezés, vagy nemrégiben egy kártérítés ügyben. Ez utóbbi nagyon tanulságos volt. Előtte mindenki le akarta rázni az ügyet, holott a panasz jogos volt. A lakásügyekben. sajnos, nem tudok segíteni, pedig sokan felkeresnek. A múltkor meg jött egy bácsi, hogy kevés ä járadéka, lehetne-e Cjalnea két évtizede uir, hofjr Bács-Kiskun és a Szovjetunió Krim területe között testvérmegyei kapcsolat alakult ki, s hasonló elvtársi, baráti kapcsolatokait hoztak létre a két területi székhely, Kecskemét és Szimferopol város vezetői, lakói is. Az eltelt idő bebizonyította, hogy a földrajzilag meglevő nagy távolság nem jelent leküzdhetetlen akadályt a két testvéri nép, a két ország jellegzetes tájegységeit képviselő emberek számára. Az évente ismétlődő és rendszeres pártCőzi és tanácsi testületek által ápolt kapcsolatok mellett egyre sokasodnak az egyes üzemek, gazdasági egységek, a tudományos és oktatási életben dolgozók, sportolók, úttörő "és középiskolás fiatalok által létrehozott és fejlesztett kapcsolatok is. Bizonyára közrejátszik ebben a két terület intenzív mezőgazdasági kultúrája, szőlő- és gyümölcstermesztés! hagyománya, az öntözés, a kertészeti és egyéb ágazatok^ térhódítása éppúgy, mint a KGST keretei között együttműködő szovjet és magyar üzemek eddigi kapcsolata, a gazdasági és kulturális élét sokszínűsége és változatossága, a meglevő történelmi hagyományok ápolása. Mindezt azért mondjuk el ismételten, mivel holnap, a délelőtti órákban újból kedves vendégeket köszönthetünk hazánk földjén, a krími pártdelegáció tagjait, a küldöttség élén Nyikolaj Kuzmics Nyeszkoromnüj elvtárssal, a területi pártbizottság első titkárával, akik a megyei pártbizottság meghívására egy hetet töltenek Bács-Kiskunban. A programjuk igen gazdagnak ígérkezik, s bár az idő rövidsége gátat szab a megye teljes megismerésének, minden bizonnyal maradandó élményeket szereznek majd az itt folyó szocialista építőmunkáról, a társadalmi és kulturális élet különböző területéről. A testvérmegyék közötti kapcsolatok újabb állomásaként tekintünk a látogatás elé, s a megye lakossága nevében is szeretettel köszöntjük a kedves vendégeket, akik tulajdonképpen hazaérkeznek. hiszen a barátság szálai a területek, városok és falvak népe között egyre erősebbek. Kívánjuk: Erezzék jól magukat az itt töltött idő alatt. Vigyék el jó hírünket a távoli Krímbe, amely még sincs messzire tőlünk, hiszen a meglevő fejlődő kapcsolatok egyre közelebb hoznak bennünket egymáshoz. Barátaink
