Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Honecker fogadta Andrej Gromikót . - •' í J «* Az üzemi demokrácia fejlesztéséről AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 111. szám Ára: 90 fillér 1978. május 13. szombat Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, államelnök tegnap fo­gadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert, aki csütörtökön érkezett Berlinibe hivatalos ba­ráti látogatásra. A tárgyalások befejeztével aláírták az NDK és a Szovjetunió közötti új kultu­rális és tudományos-műszáki együttműködési egyezményt. Gro­miko tegnap elutazott Berlinből. Nagyközségek üzemeiben Munkában nincs hiány Solton A huszonkét évvel ezelőtt alakult Solti Vegyesipari Szövetkezet­ben az első félév várható eredményei iránt érdeklőd­tünk — Ha min­den jól megy — mondta Ma­yer József mű­szaki vezető —, június 30 után legalább olyan eredmények­ről számolha­tunk be, mint ________ a milyenről az első negyedév befejezése után. Március végéig ugyanis tervein­ket 109 százalékra teljesítettük. A korábbi évek tapasztalatain okulva idejében gondoskodtunk elegendő megrendelésről, biztosí­tottuk a gyártáshoz szükséges alapanyagokat, s az év első mun­kanapjától kezdve szigorúan be­tartottuk és betartattuk amunka- és üzemszervezési intézkedések előírásait. Az előkészületek után nem ma­radt el a siker, túlteljesítettük terveinket. Bízunk abban, hogy az év hátralevő hónapjaiban is tudjuk tartani ezt az ütemet. Ez nem utolsósorban azért is fontos, mert a tavalyi 28,4 millió forintos árbevétellel, szemben idei ter­vünk 31 millió. Asztalos részlegünk eddig fő­leg egyedi bútorokat gyártott. Készítettek laboratóriumi' irodai, iskolai és egyéb munkahelyi be­rendezéseket. Az idén azonban fokozatosan sorozatok gyártására térnek át. A kalocsai Asztalos- ipari Szövetkezettől például 2600 franciaágy kárpitkeretének és fa­vázának a készítését vállaltuk el. A Kecskeméti Asztalosipari Szö­vetkezet részére most gyártjuk az első lakásbútor-vázakat, s ha megegyezünk, hosszabb távúkoo- perációra lesz kilátás. Két évvel ezelőtt szerencsés lépésnek bizonyult lábbeligyártó - részlegünk cipőtalp-gyártásba va­ló bekapcsolása. A Duna Cipő­gyár dunaújvárosi gyáregysége részére készítjük a különböző talpakat és talpbéléseket, havon­ta átlag 100 ezer párat.( Ennek a részlegnek két műszakban dolgo­zó 36 tagja tavaly például 14 millió forinttal járult hozzá a közös bevételhez. . A lakatosok egyik új megren­delője a Báes megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Az idén mintegy 1,5—2 millió forint értékű, üzemi épületekhez szükséges vasszer­kezeteket készítenek részükre. Régi megrendelőnk a Szentendrei Kocsigyár. Az általuk gyártott trágyaszóró kocsik különböző al­katrészeit is a mi lakatosaink ké­szítik — az idén 1 millió forint értékben. Új partnernek ígérkezik egy kispesti társszövetkezet. 'Tőlük szovjet exportra kerülő — beton- elemgyártó üzem részére készülő — szállítószalagok gyártását vál­laltuk el. Lakossági szolgáltató részle­günk — a dunavecsei cipőjavító­kon kívül — nincs, az egyéni megrendeléseket azonban spron- kívül teljesítjük Nehéz lesz ez az év A KERIPAR bácsalmási üze­me a múlt évben 9 százalékkal teljesítette túl 29 milliós terme­lési tervét. Eredményeiket ki­emeli, hogy nehéz körülmények között dolgoztak. Anyaghiány akadályozta a munkájukat, az év A Szakszervezetek Or-J A szágos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen meg­vitatta az üzemi demokrácia fej­lesztésének ‘ főbb tapasztalatait és tennivalóit, továbbá meghallgat­ta a IX. Szakszervezeti Világ- kongresszuson részt vett magyar küldöttség tájékoztatóját a kong­resszusról, annak dokumentumai­ról és a magyar delegáció tevé­kenységéről. Társadalmunk mind tudatosab­ban törekszik az üzemi demokrá­cia fejlesztésére, s ezzel közelebb került a gyakorlat a párt XI. és a szakszervezetek XXIII. kongresz. szusán meghatározott célokhoz — állapította meg a tanácsülés hatá­rozata. Különösen jelentősek a demok­ratizmus új fórumai, a vállalati szakszervezeti tanácsok és a bizal­miak együttes ülései, amelyek im­már a vállalatok 68 százalékánál működnek. Ezek munkájában még sok ä gyengeség, eredményeik azonban biztatóak. A tanácsülés bírálta azt a néhol tapasztalható jelenséget, hogy az együttes ülésen halogatják az állásfoglalást, illet­ve azt a szakszervezeti bizottságra ruházzák át. A gazdasági vezetés felelős azért, hogy a dolgozók részt vehessenek a vezetésben, s ehhez a feltétele­ket mindenütt megteremtsék. Az eddiginél sokkal többet kell ten- niök azért, hogy a dolgozók magu­kénak érezzék munkahelyüket, észrevételeikkel, kezdeményezé­seikkel fokozottan segítsék vállala­tuk munkáját. A szakszervezetek­nek kell szervezniük a dolgozókat, hogy minél többen vegyenek részt a döntések előkészítésében. Ügyel­ni kell arra is, hogy a demokra­tikus fórumok munkájában ne le­Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése • összesen 26 könyvtári karto­ték-szekrényt, hozzá pedig 1172 fiókot készítettek el nemrégiben a KERIPAR bácsalmási üzemé­ben. Kármán Imréné és Sajtos Jánosné az utolsó darabok egyi­kén dolgozik. (Méhest Éva felv.) • Hamarosan útrakész a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat ré­szére egy vasszerkezet-szállítmány. KÜlti András es Szili Jánosné az utolsó darabokat festik. (Opauszky L. felv.) középétől pedig erőteljes lét­számcsökkenés. A lakatos mű­hely dolgozóinak az üzlet beren­dezések készítésébe kellett nö­vekvő mértékben bekapcsolódni­uk. Ez nekik is és a festőüzemi­eknek is gondot jelentett — a minőség nem1 volt kifogástalan. Bár ezen már sikerült javítani, a minőségi követelmények betar­tására ez évben is fokozottan ügyeinek. Hibátlanul dolgoztak viszont az asztalosok, annak ellenére, hogy mindössze két éve végeznek ilyen munkát az üzemben. Ez évre 44 millió forintos ter­vet kapott a bácsalmási üzem, termelését tehát több, mint egy- hanmadávai kell növelnie. Az előirányzatból 12 milliót tesz ki az export — egy berlini áruház berendezéseit készíti el az asz­talosműhely, és ugyancsak NDK megrendelésre szállítanak szé­riában gyártott árutároló pulto­kat. Most fejezik be egy fővárosi könyvtár berendezéseinek gyár­tását, s dolgoznak a kaposvári ifjúsági ház bútorain is. Az év második felében pedig végre hoz­záfoghatnak az új margitszigeti szálloda' berendezéseinek gyártá­sához. Ez a munka — az épít­kezés késedelme miatt —, a múlt év eleje óta halasztódik. Nehéz évre számítanak a KER­IPAR bácsalmási üzemében. Ter­vük teljesítését az ilyen' nagyará­nyú létszámhiány, s a festőmű­hely szűkös teljesítőképessége is hátráltatja. Exportra dolgoznak A Habselyem Kötöttárugyár Kecskeméti Gyárához tartozó ke­rekegyházi telep már négy éves gyakorlatra tett szert az exportra készülő fehérneműk gyártásában. Jó munkájukat mutatja, hogy ta­valy mindössze 0,4 százalékot tett ki termelésükből azoknak a da­raboknak az aránya, amelyek a varrónők hibájából nem érték el az első osztályú vagy az export- minőséget Idei feladataik nagyobb része ugyancsak külföldi megrendelé­sek teljesítése. Főként közel-ke­leti országok részére gyártanak fehérnémű garnitúrákat. Az első negyedévben 25 ezer garnitúrát készítettek, a második negyed­évben már négyszer ennyi a terv. Az év második felében is hasonló arányt képvisel terme­lésünkben az export. A gyár a hónap elején a var­rónők termelékenységi és' minő­ségi premizálását vezette be. Ez az intézkedés várhatóan a ke­rekegyházi varrodában is enyhíti a tetemes létszámhiányból eredő gondokai gyenek párhuzamosságok, formális vonások. Nem helyes, ha a különböző ta­nácskozásokat összevonják, és el­mossák az egyes fórumok sajátos arculatát, szerepét, felelősségét, és az sem, ha az üzemi demokratiz­mus fórumaként kezelnek külön- ' féle vezetői megbeszéléseket, pél­dául az üzemi négyszög, az igazga­tótanács üléseit, amelyeket egyéb­ként gyakran hatáskörüket meg­haladó jogokkal ruháznak fel. A tanácsülés utalt az MSZMP Központi Bizottsága április 19— 20-i ülésének határozatára, amely változatlanul fontosnak tekinti a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia fejlesztését. A tanács­ülés szorgalmazza, hogy a szak- szervezeti szervek — együttmű­ködve a párt-, a KlSZ-szerveze- tekkel és a gazdasági vezetőkkel — mindent megtegyenek e feladat megoldása érdekében. Gál László, a SZOT főtitkárhe­lyettese terjesztette elő a napirend beszámolóját, amit sokrétű vita, majd határozathozatal követett.' A IX. Szakszervezeti Világkong­resszuson részt vett magyar kül­döttség nevében Timmer József, a SZOT titkára tájékoztatta a ta­nácsülést. A SZOT megelégedéssel vette tudomásul, hogy a világ- kongresszus — 230 millió szerve­zett dolgozót tömörítő 303 szak- szervezet képviseletében — széles, nyílt és demokratikus világfórum­ként tanácskozva eredményes munkát végzett. A kongresszus he­lyesen fogalmazta meg a nemzet­közi szakszervezeti mozgalomban a szocialista, a fejlődő és a tőkés országokban tevékenykedő szak­szervezetek közös érdekeit, ezzel eredményesen szolgálta a különbö­ző irányzatokhoz tartozó szakszer­vezetek összefogását, közös cselek­vést célzó törekvéseket. A SZOT is kiemelkedően fontos­nak tartja az egységtörekvések erősítését a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomban. Lehet és kell közös választ keresni a dolgozókat világszerte foglalkoztató kérdések­re. A dolgozók jobb életéért, jo­gainak kivívásáért, megvédéséért folytatott világméretű harc a ta­pasztalatok kölcsönös kicserélése, egymás segítése nélkül nem hoz­hat tartós eredményt. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa a magyar szakszervezetek iránti nagy megtiszteltésként érté­keli, hogy Gáspár Sándort, a SZOT főtitkárát választották meg az SZVSZ elnökének. A tanácsülés felhívta a tagságot és a tisztségviselőket, az országos és helyi szervezeteket, hogy tanul­mányozzák a IX. Szakszervezeti Világkongresszuson elfogadott do. kumentumokat, és mindenki a ma­ga munkahelyén vegyen részt az azokban foglaltak megvalósításá­ban. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Méhes Lajost felmentette a SZOT elnökségi tagsága alól, mert időközben a budapesti pártbizott­ság első titkárának választották meg. Herczeg Károlyt felmentette a SZOT főtitkárhelyettesi tisztsége és SZOT-titkársági tagsága alól, mivel a Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkárává választot­ták. (MTI) A MŰSZAKI HETEK ESEMÉNYEI llategészségiigy, energiahasznosítás A megyei műszaki hetek keretében hasznos tanácskozást tartottak tegnap Kecskeméten a Toronyház étteremben, ahol megvitatták a kötetlen tartású tehenészeti telepek tenyész­tési, műszaki és állategészségügyi helyzetét, valamint az ez­zel kapcsolatos teendőket. Dr. Kovács Gyula, a megyei ál­lategészségügyi állomás igazgató főállatorvosa köszöntötte az országos értekezlet mintegy kétszáz résztvevőjét, s beszélt a megye állat- és állati termék előállításáról. A megyében egyre inkább tért hódít a kötetlen szarvasmarha­tartás, s a kedvező eredmények, a technológia megismertetése és el­terjesztése igen fontos. Molnár Mihály, a megyei tanács osztály­vezető-helyettese emlékeztetett dr. Horn Artur akadémikus sza­vaira: a szarvasmarha lekötése él Latellenes, és biológiai abszur­dum; vagyis az, hogy a szarvas- marhát egész életében istállóba, jászolhoz kötve tartják, káros hatású a tejtermelésre, s egyéb szaporodásbiológiái, valamint egészségügyi okokból sem kedve­ző. A tanácskozás vitavezetői el­nöke dr. Kovács Ferenc akadé­mikus? az Állatorvostudományi Egyetem rektora fontosnak és nélkülözhetetlennek mondotta az állatorvosok és mezőgazdászok a mostanihoz hasonló országos ösz- szejjövetelét egyrészt, mivel a szakemberek kicserélhetik véle­ményüket, valamint alkalom van a legújabb, a témához kapcsoló­dó tudományos kutatások ered­ményeinek elterjesztésére is. A technológiai környezet az elmúlt esztendőkben az új eszkö­zök és módszerek alkalmazásával hirtelen és jelentősen megválto­zott, ugyanakkor a szarvasmar­hára jellemző viselkedési formák nem, vagy alig módosulták Dr. Czdkó Ferenc, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanszékveze­tő tanára arról beszélt, hogy mi­lyen hatással van a környezetvál­tozás, ezen belül a kötetlen tar­tásmód alkalmazása tenyésztés­biológiai szempontokból a tehe­nekre. Az állatok ugyanis csak részben képesek alkalmazkodni a környezethez, van úgynevezett terhelési maximum, amelyet ha átlépnék, erre egyebek között tej­termelés-csökkenéssel reagálnak A szarvasmarha úgynevezett tá­volságtartó állat, vagyis a ked­vező életfeltételek biztosításához mintegy 8—12 négyzetméter tér­re van szüksége, azonban ha já­szolhoz kötik, vagy nem áll ren­delkezésére megfelelő terület, akkor fellép a szociális stressz, amelynek következtében jelentős energiát pocsékol el .az állat. A tejtermelő tehenészetek mű­szaki fejlesztéséről beszélt Böbék József, az AGROKER főmérnö­ke. Hangsúlyozta, hogy az ipar­szerű termelésre berendezkedő tejgazdaságok tervezésekor figye­lembe kell venni a földrajzi és' közgazdasági adottságokat, s az összes műszaki és szellemi felté­teleket a- gazdaságosság és kor­szerűség érdekében. Az ilyen specializált üzemeknek összhang­ban kell lennie a takarmányter­mesztéssel, a jobb minőségű és nagyobb mennyiségű végtermék- előállítás érdekében. Szó volt még a tanácskozáson az iparszerű tejtermelő tehené­szeti telepek gépesítéséről, a fe­jő- és tejházak kialakításáról, a kötetlen tehenészeti telepek ál­lategészségügyi feladatairól Ha­zánkban a mintegy négyszáz sza­kosított tehenészeti telep közül csupán negyvenben alkalmaznak még kötetlen tartástechnológiát és ezekben is általában négyféle almozási módszert, illetve pihe­nőtér-kialakítást. Vizsgálták az állategészségügyi költségek ala­kulását a férőhelyek arányában, s megállapították, hogy legki­sebb a 300—400, illetve a 600— 800 férőhelyes kategóriákban. A telepeken gyűjtött adatokból ki­tűnik, hogy ott a legkevesebb a gyógyszer- és fertőtlenítőanyag­költség, ahol az egész szarvas­marha-állományt rendszeresen le­geltetik is. Szintén a műszaki hetek kere­tében rendezett ülést a megyei tanács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület nö­vényvédelmi szakosztálya* vala­mint a két megyei termelőszö­vetkezeti területi szövetsége. Az eseményen, amelyet Kecskemé­ten a Tudomány és Technika Háza kongresszusi termében tar­tottak, az anyag-, energia- és fe­hérjehasznosítást vitatták meg. A témáról dr. Nagy Bálint, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tar­tott előadást. Az idei termelési feladatok nem sokban különböznek az előző két esztendőjétől, ezért kevés újdonság van a vállala­ti munkaverseny célkitűzései között. A mozgalom azonban 1978-ban is új vonásokkal gaz­dagodik. Á változás alapja egy rhinisztertanácsi határo­zat, amely előírja, hogy ez év­től a vállalatok kollektíváinak munkaversenycéljairől a szo­cialista brigádvezetők tanács­kozása foglaljon állást olyan időpontban, amikor már is­mertek az éves tervben meg­határozott termelési feladatok, s a végrehajtásuk érdekében kidolgozott üzemi intézkedési tervek. Ezzel a munkaverseny az ■ üzemi demokrácia fórumai kö­zött is megtalálja igazi gaz­dáját: a brigádvezetők testü­letét. Ugyanakkor közvetlen kapcsolatot talált a termelés­sel. A változás elsősorban a munkaverseny tartalmára hat. Mert mi más tehetné tartal­masabbá a kollektívák fel­ajánlásait, mint a feladatok ismerete, s mellette a brigád- vezetői tanácskozás döntése az üzemi munkaversenycélokról. A brigádok ezzel kapják meg azt a tájékozottságot,r azt az áttekintést a gazdasági fel­adatokról — és lehetőségekről — amely alapján a maguk számára meghatározhatják a tennivalókat. A munkaverseny új vonása tehát, hogy pontosan és cél­szerűen kapcsolódik a terve­zéshez. Eredménye, lendülete nagy mértékben függ a terv­készítés színvonalától. Az a terv jelenthet csak igazi ala­pot a munkaverseny számára, amelyet idejében, részletesen kidolgoztak, s a dolgozókat már készítése közben is tájé­koztatták a fontosabb felada­tokról. A végleges felajánlások ál­talában februárban, március elején születtek meg. Nem ma­radtak azonban feladat nél­kül az év végén, év elején tar­tott munkásgyűlések sem. Tá­jékoztató, mozgósitó szerepük azzal nem csökkent, hogy — a tervek ismerete nélkül — nem fogalmazhattak meg munkaverseny-f élajánlásokat. A vállalások megtételével elkezdődött idei verseny sike­re természetesen a folyamatos munkában dől el. Ezért a cél­szerű, érdembeni ösztönzési rendszer kialakítása, a terme­lési feltételek megteremtése, a versenycélok konkrét piaci helyzethez való igazítása szün­telenül feladat.. A munka és a munkaver­seny minél szorosabb, minél folyamatosabb kapcsolata — ez a cél és egyben a módszer is. Az idén életbelépett hatá­rozat természetesen nem vált azonnal általános gyakorlat­tá. Évekre előre szabja meg a verseny előkészítésének, szer­vezésének új feltételeit, a mozgalom fejlődésének irá­nyát. Hasznos célokat tűztek maguk elé a vállalati kollek­tívák — állapította meg a Szakszervezetek Megyei Taná­csának közgazdasági osztálya. A kiemelkedő jelentőségű be­ruházásokra szállító üzemek a berendezések kifogástalan mi­nőségű, pontos — ha szüksé­ges határidő előtti — elkészí­téséhez adták a nevüket a szo­cialista brigádok, többek közt a félegyházi vegyipari gép­gyárban, a Ganz Villamossági Művek bajai gyárában, a Fémmunkás kecskeméti gyá­rában,. A tőkés export túltel­jesítését vállalták a Habse­lyem dolgozói, a kemény va­lutában fizetendő import anya­gok hazaival való helyettesí­tésén munkálkodnak a Kalo- plasztik brigádjai. A tapasz­talatok a munkaverseny ed­digi teljesítéséről is kedvező­ek, ami bizonyítja, hogy reá­lisak az üzemi demokrácia fó­rumain kialakított vállalások. A munkaverseny nem áldo­zatokat vár résztvevőitől, ha­nem szervezett, gazdaságilag megalapozott,. lelkiismeretes munkát. Jónéhány üzemben a termelési terv túlteljesítéséért tesznek erőfeszítéseket, ám a a vállalati tervben szereplő gyors termelésnövelést, új ter­mék gyártásának bevezetését támogató kollektívákról sem mondhatjuk, hogy „csak” a tervteljesítést tűzték ki célul. Zs. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents