Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. májul 18. KÖZÖS AKARATUNK MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI A szakszervezeti jogok A kiváló cím kötelez A tompái Szabadság Termelőszövetkezet tavalyi termelési eredményei alapján immár harmadszor nyerte el a kiváló elmet. Körmendi Géza elnök elmondja, hogy bizony évről évre nehezebb előre lépni, eleget tenni a kiváló szint egyre növekvő követelményeinek. A kukorica vegyszeres gyomirtását naponta 60 hektáron végzik el. (Tóth Sándor (elvételei) — Gazdaságunk a kisebb szövetkezetek közé tartozik, kétezer hektáron gazdálkodik. Tavaly a tervezetthez viszonyítva, mintegy két és lél millió forinttal növeltük a termelési értéket, egy év alatt 10 százalékkal emelkedett a termelés. Termelőszövetkezetünkben az ágazati vezetési rendszert alakítottuk kt. Ágazataink: a növénytermesztés, az állattenyésztés. a segédüzemek és az energiaszolgáltatás. Á növénytermesztésben az utóbbi években szakosítottunk. Főbb növényeink: a kalászosok, a kukorica. a cukorrépa és a lucerna. Arra törekedtünk, hogy megvalósítsuk a teljes gépesítést, ügyelünk a technológia folyamatos korszerűsítésére. Ezért Is csatlakoztunk a termelési rendszerekhez. Cukorrépa vetésterületünk évről évre emelkedik, az Idén már 880 hektárnyi területen termeljük. Csatlakoztunk a Hékl Állami Gazdaság által kezdeményezett termelési rendszerhez. Kukoricából 80 hektárral vetettünk többet, a tervezettnél, Így 10 százalékkal növeltük a termőterületet, a Bajai Kukorlcatermeszté. sl Rendszer tagjaként. Az állattenyésztésben a szarvasmarha- és a sertéshizlaláson túlmenően a baromfiágazatban a leg* gyorsabb a fejlődés. Az idén már 630 ezer pecse- nyecslrkét értékesítenek. A naposbaromfit a rémi Dózsa Termelőszövetkezettől kapják. Az Idén a meglevők mellé újabb két ólat építenek, egyben 23 ezer baromfit lehet nevelni egyszerre. Évente ötször szállítanak. Az elnök elmondja, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek a tartalékok feltárására, hiszen a termelési költségek egyre inkább emelkednek, a munkaerő csökken. Ez utóbbi arányában szükséges a gépesítést fokozni. Egyik nagy tartalékuk a szocialista munkaversény. Tavaly tíz brigád nevezett be több mint kétszáz taggal. Vállalásaik eredményeként csaknem két és fél millió forint termelési értéknövekedést produkáltak. Az idén tovább folytatják a versenyt, szeretnék tovább bővíteni a vállalások körét. — A munkahelyi közérzetre hatással van az, hogy mennyire törődünk az emberekkel — hangoztatja Körmendi Géza. — Sok segítséget adunk idős tagjainknak, számukra a háztáji művelés költségeit, a fuvardíjat a szociális alapból rendezzük. Tartósan beteg, vagy más okból rászoruló tagjainkat segélyben részesítjük. A kisgyermekes anyák munkaidő- kedvezményt és anyagi támogatást kapnak. Az utánpótlásról sem feledkezünk meg. A Baln- tonakaliban létesülő ifjúsági tábor építéséhez társadalmi munkával is hozzájárultunk. Tíz személy húsz napig segített az építkezésben, ezenkívül anyagi támogatást nyújtottunk 30 ezer forint értékben. Az Ifjúság jelen van a párt- és gazdaságvezetésben. KISZ-flataljaink számára szakmai és politikai oktatást szervezünk. Építkezni szándékozó fiataljaink számára kedvezményes áron telekről gondoskodunk. Az építkezést kedvezményes fuvarral segítjük. A továbbtanulóknak kedvezményeket adunk. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezet taglétszáma 819, melyből nyugdíjas és járadékos 262. Vagvis valamivel több mint fele az összlétszámnak. Ez önmagában Is jelzi a gondokat. Egyrészt azt, hogy a fiatalok szövetkezetbe váló bevonása menynyire fontos feladat másrészt milyen jelentős az Idősebbek támogatása. — űrülök hogy Ismét elnyertük a kiváló címet. Tudjuk, hogy Idén is igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy méltók legyünk a kitüntetésre. Az utóbbi évek gyors fejlődése alapot nyújt ahhoz, hogy bízzanak az idei sikerekben. K. S. tallózás ÜZEMI lapokból a Centrum Áruházak Egy jelentős műszaki tanulmány eladói lesznek A ZIiM kecskeméti gyárában az 1978. évi „Alkotó ifjúság” pálya-' zatra beküldött munkák között a műszaki tanulmányom kategóriájában Ivanícs István okleveles köhómérnök „Zománcozható vasöntvények gyártástechnológiája” című pályaművének Ítélték az első díjat. A tanulmány nagy hozzáértéssel, a gyakorlat oldaláról közelíti meg és tárgyalja a gyárban is igen fontos technológiai terület problémáit. Tóth Gábor technológus a Delta ifjúsági szocialista brigád vezetője a Lampart Zománcipari Művek dolgozóinak lapjának, a ZOMÁNC legutóbbi számának ifjúsági oldalán a következőképpen foglalta össze a tanulmányt: A pályamunka diplomaterv szinten foglalkozik egyrészt a tűzzománcozás történeti áttekintésével — az 1780-as évektől — másrészt a zománcozásra alkalmas öntöttvas előállításának és zománcozásának problémáival. A részletes tudományos Ismertetésen túl a szerző kiemelten taglalja az öntöttvas fürdőkád gyártásának jellemzőit, összekapcsolva a legújabb vizsgálati módszerek bemutatásával, Illetve a mérési eredmények számszerű és grafi- konos szemléltetésével. — Az ily módon összeállított anyag széles körű és pontos információkat nyújt a szakember számára a zománcozott vasöntvény gyártás folyamatáról, a jellemző hibákról', illetve a jó minőségű gyártmány előállításának feltételeiről. — A pályamunkában közölt megállapítások, adatok mind üzemi, mind laboratóriumi körülmények között igazolták azok helyességét, pontosságát. Az elméleti számításokat és eredményeket a szerző összekapcsolja a gyakorlattal, mintegy útmutatást adva a minőségi gyártás üzemi feltételeihez. — Külön érdeme a tanulmánynak, hogy átfogó tudományos ismertetést bocsát az üzemi szakemberek- rendelkezésére. A pályakezdő fiatal műszaki teljes egészében megismerheti a speciális technikai kérdéseket, ugyanakkor a gyakorlottabb műszakiak számára is segítséget nyújt egy- egy felmerülő probléma megoldásálhoz. — Megítélésem szerint — fejezi be értékelését Tóth Gábor — a LÁMPÁÉT Z1M kecskeméti gyárának műszaki könyvtára egy régóta hiányolt, hézagpótló szak- irodalmi anyaggal gazdagodott e tanulmány létrejöttével. • Budapesten kétszizhat szakmunkástanulót foglalkoztatnak a Fővárosi Centrum Áruházak. Az eladdjelöltek a Szász Ferenc Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkás- képző Iskolában sajátítják el az elméleti tudnivalókat, a gyakorlati Ismereteket pedig a vállalat oktató kabinetjében, illetve az áruházakban szerzik meg. A fiatalokat az ország huszonhét Centrum Áruháza várja. Képünkön a szakoktató a cipők tulajdonságait magyarázza az elsőéveseknek. Népköztársaságunk alkotmánya, szocialista államunk törvényei. a Munka Törvényköny ve és számos más rendelkezés széles körben kiterjedt jogokat biztosit a szakszervezeteknek feladatuk elvégzéséhez. Ezek a Jogkörök a párt szakszervezeti politikája eredményeképpen fejlődésünk követelményeihez igazodva folyamatosan bővülnek. Látható ez pl. a Minisztertanács és a SZOT 1989-ben megjelent közös irányelvéből, amely a gazdasági vezetők tevékenységének megítéléséről szól; az 1978 májusi határozatából, amely a szakszervezeti bizalmiak szerepének, felelősségének, hatáskörének a kibővítését tartalmazza; az MSZMP Politikai Bizottsága« 1977 áprilisi határozatából, amely az üzemi demokrácia erősítésére, továbbfejlesztésére vonatkozik. Fontos hangsúlyozni és jón érteni, hogy szakszervezetek jogai nem a választott vezető testület, vagy valamely funkcionárius, hanem mindig a munkások, a bérből és fizetésiből élők jogait Jelentik. A vállalatok szakszer vezeti szerveit úgy kell tekinteni, mint az összes foglalkoztatottak érdekvédelmét, képviseletét ellátó szerveket. A szakszervezetek törvényben biztosított Jogai tehát politikai jogként értendők, amelyekkel, ha helyesen élnek, akkor a párt politikájának, a dolgozók törekvéseinek a megvalósítását segítik. Nem csupán jogok kérdése A jogszabályok fontosak, de nem tartalmazhatják a társadalmi, politikai életben jelentkező valamennyi eseményre, jelenségre érvényes jogi formulákat. A jogi szabályozás szükséges, hangsúlyt ad a szakszervezetek munkájának, irányt jelöl, az állami és szaikszervezeti szervek együttműködésének kereteit, szabályait adja, de nem tartalmaz mindenre kiterjedő taxatív felsorolást. A szakszervezeteknek a jogszabályokat .be kell tartani, de nem bürokratikusán, hanem szellemük szerint, elvi alapon kell állást foglalniuk, a lényeget, mindig a dolgozók érdekeit mész- szemenően szem előtt tartva. Egyes helyeken „-.tapasztalható olyan nézet, hogy minden kérdés és feladat megoldásának kulcsa a jogkörök bővítése és újabb jogszabályok kibocsátása. E nézetet vallók úgy vélik. így köny- n.yebben lehetne dolgozni, hiszen csupán a rendelkezésekre, előírásokra kellene hivatkozni, s így a tennivalók emberről emberre történő megmagyarázása, megértetése nélkül is biztosítható lenne a végrehajtás. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen gyakorlat a szak- szervezeteket, utasításokat készítő és ellenőrző hivatalokká alakítaná át és degradálná, hiszen éppen a legfontosabb funkciójától fosztaná meg őket, az iskola- és nevelő szereptől. Csupán, a jogok hangsúlyozása a szakszervezeti mozgalmi, politikai munka, a sajátos -és sokoldalú arculatú tevékenység elsekélyesedésóhez vezetne. A szakszervezeti jogok helyes értelmezésének lényeges része a jog .gyakorlásáért érzett és vállalt politikai felelősség. A szakszervezetek fő célja a szocializmus építésének elősegítése. a dolgozók munka- és életkörülményeinek rendszeres fejlesztése, a dolgozók nevelése. A jogok gyakorlása során ezt sohasem téveszthetik szem elől. Döntéseikért. állásfoglalásaikért mint önálló, de politikailag egyértelműen elkötelezett szakszervezetek felelősek a dolgozóknak, választóiknak, a pártnak. A szakszer- vezeti jogok tehát mindig kötelességek is. Ez azt jelenti, hogy kötelességszerűen élniük kell a törvényekben biztosított jogaikkal. Kötelesek bizonyos előfeltételeket teremteni annak érdekében, hogy a jogokkal élni lehessen. A szakszervezeti jogok kollektív jellegűek. A jogok gyakorlása során biztosítani kell az üzemi demokrácia széles körű érvényesülését. Ez a követelmény gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogokat elsősorban a szakszervezetek választott vezető• testületéi és funkcionáriusai gyakorolják. Ezek á szervek és testületek lehetőséget teremtenek minden szinten a dolgozóknak és az alsóbb szinten dolgozó szakszervezeti szerveknek arra, hogy minden fontos kérdésről — még a döntés előtt — közvetlenül elmondhassák a véleményüket. A bizalmiak megnövekedett szerepe A szakszervezeti bizalmi hálózatban Is kollektív jellegűek a Jogok, hiszen a bizalmi a csoportja nevében, velük együtt és értük lép fel, és él a jogok adta lehetőségekkel. Az 1978-os határozat szerint a szakszervezeti bizalmiaknak egyetértési, véleményezési, Javaslattételi, ellenőrzési, képviseleti és vétójogai vannak. A leglényegesebb változás az egyetértési jogkör bővülésében van. Ennek megfelelően munkabért, jutalmat és számos anyagi, szociális juttatást, erkölcsi elismerést ma már csak a szakszervezeti bizalmival egyetértésben állapíthatnak meg _ a vállalati gazdasági vezetők. Vagyis a szakszervezeti bizalmiak nélkül vagy ellenükre nem történhet döntés. A bizalmiak egyre jobban, magabiztosabban élnek jogaikkal, ami a határozat realitását igazolja. Az egyetértési jog lehetővé té- szr áif>‘ésetlegfeá; feszültségek,1 ellentmondások feloldását, a társadalmi és egyéni érdek közötti összhang személyekre szóló jobb megteremtését. Érezhetően kezd megváltozni egyre több helyen a szakszervezeti tagság viszonya. Elvárják, hogy .konkrétan és folyamatosan kapjanak tájékoztatást az ügyek alakulásáról. Aktívabbá válnak a munkahelyi közügyék Irént. Követelményeket támasztanak a bizalmiakkal szembein. Mindezek örvendetes pozitívumok, bér a teljes kibontakozásnak csak kezdetén vagyunk. Néhány félreértés Fel-félbukkannak még téves nézetek, amelyek a vonatkozó határozat nem megfelelő mélységű Ismeretét, vagy a felületességet jelzik. Pl. „több joga lesz a szakszervezeteknek, mint a pártnak?” stb. A kérdést így feltevők nem értik eléggé, hogy az említett jogok lényegében, ha jól értelmezik, és elveink szerint alkalmazzák, és gyakorolják, az végső soron a pártulapszervezet „kinyújtott keze” a párt politikája végrehajtásának egyik eszköze. Minden, érvényben levő szakszervezeti jogkörtől szélesebb körű a párta laptervezetek joga olyan értelemben, hogy nincs és nem lehet olyan ügy az üzemben, vállalatnál, amelyhez nem lenne joga beleszólni, hozzászólni, megoldását politikai eszközökkel segíteni. A pártszervezetek minden esetben, minden lényeges kérdésben — a párt vezető szerepének birtokéiban és megfelelő hatáskör szerint — magasabb szinten, döntenek, állást foglalnak a működési területüket érintő legfontosabb politikai, gazdasági, kulturális, szociálpolitikai, kommunális kérdésekben. Pl. üzem távlati terve, éves terve. kollektív szerződés stb. Az üzem éves bérpolitikáját illetően is politikai döntést hoznak. A bizalmi a felső politikai döntés alapján — amelyet a vállalati szakszervezeti szervek Is képviselnek — „lebontva" az adott dolgozók személyi bérére vonatkozóan gyakorolja törvényben biztosított jogát. Ezzel egyes személyekre lebontva a kialakított bérpolitikát érvényesíti és biztosítja megvalósítását. Amikor tehát tevékenységük sorSn fellépnek a törvényesség megtartásáért, amikor védik a dolgozók, a szakszervezeti tagok jogos érdekelt, ha bírálnak és ha valóban reális követelményeiket támasztanak, akkor a .párt politikáját képviselik, a párt és a dolgozók kapcsolatát építik, végső soron a munkáshatalmat erősítik. ,A párt irányító szerepe, élcsapat jellege, a párt tagjainak felelőssége nem annyit jelent, hogy minden kérdést közvetlenül a pártnak, a pártszervezeteknek kell megoldaniuk. A társadalom politikai szervezetei, köztük a szakszervezeteik Is összehangoltan tevékenykednek. A párt nagy gondot fordít a megfelelő munkamegosztásra. A fenti példa kapcsán a párt- csoportbizalmiak kötelessége jelezni — tegyük tel. ha az adott esetben a bizalmi jogait nem rendeltetésszerűen alkalmazza, ysgy az nincs szinkronban a pártalaipszervezét döntésével. a‘ • helyileg kialakított, alkalmazott bérpolitikával. Ugyanakkor nincsen olyan ügy a szakszervezetek vonatkozásában, sem, amit a dolgozók oldaláról, érdekükben ne tárhatna fel, ne tehetne javaslatot a pártalapszervezetnek. Vagyis nem jogi, hanem módszerbeli kérdés az együttműködés, az, hogy konzultáljon-e egymással a pártcsoport- és szakszervezeti bizalmi. A szakszervezeti bizalminak objektíve szüksége van erre. A hitelt érdemlő „kiálláshoz” kell ez a háttér. A jogok gyakorlása nem könnyű feladat. A pártcsoport- bizalminak pedig politikai érdeke, hogy érvényesüljenek a jogók. A pártszervezeteknek éppen ezért kötelességük ösztönözni!, biztatni a szakszervezeti szerveket arra, hogy egyre jobban megtanulva alkalmazzák a biztosított jogokat. Valamennyi jog alkalmazása nagy politikai felelősséggel jár. Ezért kell hangsúlyozni, hogy a jogok szükséges keretek, de tartalmi vonatkozásban, a konkrét esetek során mindig politikai megközelítést igényelnek. Moldován Gyula az MSZMP KB munkatársa Esztike és a gyár — Esztike, hány éves a gyár? — Mint én. 1927-esek vagyunk ... — Igaz, hogy már hatévesen földet akadt osztani? — Igaz! Én és szegény anyám ínségesen éltünk gyerekkoromban. Rokonaim közül csak egyik naigynéném volt jómódú. Eljártam hozzá, segíteni. Egyszer kukoricát vetettünk. Én hintettem a magot, 6 takarta rá a földet, köziben beszélgettünk. — Nénje! — mondtam neki.— Adjon a földjéből nekünk is! Meg mlagoit hozzá, hogy mi is vethessünk. — Hogy képzeled te ezt? — hűledezett a néni. & csakámult, bámult a pimaszságomon. ■Másszor meg tejfölért erőszakoltam. — Eladtam a piacon. Nincs egy csepp se. — Nincs?! — gyulladtam haragra én, az éhes szájú, és mielőtt nagynéném észbe kapott volna, klpenrierftettem a konyha- szekrényéből a színig tele köcsögöt. — Ebből kehjen! — mutattam győztesen a zsákmányomra, és ettől kezdve becsületem volt nála: megosztotta velünk amije volt, még földet is adott, egy ker- tecskére valót. Annyira tudtam hatni rá, hogy ő maga is elismerte: „Milyen igaza van ennek a gyereknek!” Egy másik „összekoccanás”, de ez már 1978-ban történt: Két kislány ugrabugrált Esztike előtt, a Rákóczi úton. Úgy tűnt neki, mintha a Cifrapalotánál az egyik át akart volna vágni az úttesten... Jaj! Mi lesz ebből? Utána kapott, szinte rádőlt, csak, hogy a gyermeket óvja az átro- hanástól. Megcsúszott, elesett, de úgy, hogy a két térde fölött csúnya zúzódást szenvedett. Orvoshoz vitték. A döntés: legalább két hétig ágynyugalom. Hét hétre „ítéltetett” ő, aki a gyárral egyidős, aki annyira tevékeny, aki másokért, mindenkiért kész akár - tűzbe is menni, s aki a születését a legszebb napon: április 4-én ünnepli. Ez évben Immár az 51-et. Sztrecskó Eszter a Baromfifeldolgozó Vállalat Kecskeméti Gyárához úgy hozzá tartozik, mint egy híd, vagy egy betonpillér, amely nélkül a mai felépítmény, a mai gyár valóban impozáns magasságáig fel sem tudnánk „nézni". Jegyezhető életútja kétszeresen is a felszabadulásunk napjától szélesedik, s torkollik a jelenbe, a mába. Harminc éve a párt tagja. Így, kommunistaként látta értelmét, hogy annak Idején részt vállaljon a gyár talpraállításából. Két horganyzott vödör, egy cement vályú, meg három .zuhany volt 1949-ben az összes tisztasági „kellékük”. A tágas, tiszta üzemcsarnokok és a virággal díszített, verőfényes irodaház mai nemzedéke aligha tudhatja, hogy elődeik egykor egy nagykilincses fakapun át közlekedtek, s töredezett keramltkockákon rótták a gyárudvart 1949-ben, az első bérrendezéskor 192 forinthoz jutott Sztrecskó Eszter. De nem sokáig melengette új forintjait: felajánlotta egy gyermekmegőrző kialakítására. Mint ahogy nem volt rest később, 1993-ban sem mint szb- titkár az élelmiszeripari miniszternél kilincselni, hogy adjon támogatást a kecskeméti gyárnak bölcsődeépítésre. Azután is, mindvégig megmaradt a dolgozó anyák és kisgyermekeik pártfogójának, s az ő ügybuzgalmának is köszönhető, hogy az emeletes és a földszinti gyári óvodában ma már 177 kisgyermek részesülhet az óvodai nevelés előnyeiben. Lelkesülten mondja: — Csak látta volna a szocialista brigádok férfitagjait, amint nekiláttak az emeletes óvoda árokásásához! Keménypapírból csákót formáltak maguknak: ha esett az eső, azt húzták a fejükre. A „Tied a gyár, magadnak dolgozol!” egykori jelszó mai életünkhöz közelálló, korhű tartalommal való újjáéledését figyelhettem meg ekkor. Múlt, jelen és jövő. A gyár és ezen belül Sztrecákó Eszter életében ezek az időbeli kategóriák úgy fonódnak egymáshoz, mint az erős fa' megvastagodott gyökerei. Volt csoportvezető is, ma pedig gondnok, egy < nagyvállalatnál naprakész felkészülést kívánó tennivalókkal. Helyezzék azonban bármely posztra, elvihűsége, Internacionalizmusa tetteiben figyelemre méltó. Valaki kopog. Egy munkatárs nője zászlóügyben kér bebocsátást. — Eszti néni! Kellene 30zászló, a kerítésre. Ugye, megszerzi őket? — Meg én. Csütörtök délutánra kirakatom mind. — Minden zászlóra, selyemdarabkára vigyázok — mond ja kisvártatva. — Felszabadulásunk emlékeit őrzöm bennük, azokét az 1944. év végi napokét, amikor Kecskeméten egy 39 és egy 38 ágyas, sebesült szovjet és magyar katonák részére felállított kórteremben teljesítettem szolgálatot ápolónőként. Emlékszem, olyan kevés volt a kötszer, hogy otthonról kellett hoznom puha, fehér anyagot, sebkötözésre. A kályhacsövet meg — szinte látom ma is —, az ablakon dugtuk ki, csak hogy fűteni tudjunk... Huszonöt év telt el, s jelentkezett egy szovjet család, hogy a férj bátyja Kecskeméten halt hősi halált, és szeretnék felkeresni a sírját. Kegyeletüket leróni segítségükre sietett a hajdani ápolónő, Sztrecskó Eszter is. aki elvezette őket a hanthoz. A hozzátartozók olyan szeretettel vették körül, úgy örültek neki, hogy ő élete legmeghatóbb eseményeként őrzi ezt a találkozást. A múltkoriban valaki zsörtölődött, hogy az idén már megint ugyanabba az üdülőbe kapott beutalót, mint tavaly. Esztikét, Eszti nénit viszont 1976-ban, életében először, valósággal úgy kellett elzsuppolni egy hétre Gyulára, két másik kolléganőjét „testőrül” szegődtetve, hogy végre pihenjen már egy keveset. M(g élt az édesanyja, nem akarta magára hagyni... Másokért, mindenkiért! Mint gondnok, jelenleg a munkahelyi környezet védelméért, szépítéséért tevékenykedik. Évente 15—20 ezer forintot költenek virágpalánták, cserjék, bokrok és dísznövény vásárlására, hogy a dolgozók jó munkahelyi közérzettel végezzék napi feladataikat. A gyárban tudják: a dolgozók ma már nem csupán a jó borítékot, hanem az egészséges, szép üzemi környezetet is igénylik. S Eszti néninek olyan jólesik, ha a Nagykőrös, Cegléd irányában haladók meg-megáll- nak gyönyörködni a kerítésnél. Egymástól kérdezgetik: — Mi ez? Üdülő, vagy munkahely? Esztike, Eszti néni Ilyenkor boldogan nyugtázza: — Hát idáig jutottunk! Kohl Antal \
