Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-06 / 105. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 191$. május 6. Tanulságos esték Á társadalmi tulajdon védelmezői • Fazekas Gyula, az ttzemrendészet vezetője (jobbról) megbeszélést tart Makai Sándor tőportással. (Opauszky László (elvétele) A SZOCIALISTA mezőgazdasági nagyüzemek meghatározó jellegű termelése mellett hosz- szú ideig szükség lesz még a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységére is. Az Intézmények, vállalatok, nagyüzemek feladata az értékesítési biztonság feltételeinek megteremtése, a korszerűsítés, a szakosodás elősegítése a kisüzemekben. A téli hónapokban felügyelőségünk előadássorozatban igyekezett a kistermelőket tájékoztatni, tenyésztői munkájukat szaktanácsokkal segíteni Több mint negyven alkalommal tartottunk ismeretterjesztő előadást, amelyeknek mintegy 1600 hallgatója volt. Sok tapasztalatot gyűjtöttünk ezeken az összejöveteleken, számos gondot is jelezték a kisgazdaságokból. Szükséges megjegyezni, hogy több alkalommal nyilatkoztak elismerően a nagyüzemek sokrétű támogatásáról, segítségéről. Majdnem mindenütt a háztájit külön ágazatként kezelik. Termelésük szervezésére, irányítására szakembert állítottak be. A kisgazdaságok részére kaszálót, legelőterületet biztosítanak, megszervezik a takarmány beszerzését Ahol megfelelően végzik a kisüzemek munkájának Irányítását ott szinte ugrásszerűen nő a háztáji állatállomány létszáma, SZAMOS FONTOS témában kértek tanácsot a kistermelők. Több községben szóvátették, hogy hiányos a takarmányboltok árukészlete. Az észrevételek főként a fogyasztási szövetkezeték elárusítóhelyeire vonatkoztak. Tény, hogy egy-két napos hiány előfordult és bizonyára a jövőben is elő fog fordulni Főként raktározási gondokkal küzdenek az elárusítóhelyek. Segíteni ezen úgy lehetne, hogy a kistermelők is nagyobb mennyiséget vásárolnának, és egy-két hetes tartalékot képeznének. Legtöbb észrevétel a vemhes kocasü Idő-ki helyezési akcióval kapcsolatban merült fel. Tény, hogy az állatforgalml és húsipari vállalat csak egy-két hónapos késéssel tudja az igényeket kielégíteni. Ez még a kisebb gond, hiszen előbb-utóbb minden igénylő megkapja a kocasüldőt. Nagyobb baj talán az, hogy a kocák jelentős része a kihelyezés után tönkremegy, mert a felnevelése és takarmányozása • Játékok a házaspár műhelyében. Nádat Látzló ét Antoni Rozália ipari formatervező házatpár mer. mekfátékok tervezőiével it foglalkozik. Céljuk, hóm o formaelőzőleg annyira intenzív volt a nagyüzemekben, hogy a kisgazdaságokban nem bírja elviselni a körülményekben bekövetkező változásokat Ez számos kistermelőt arra késztet, hogy saját állományából vagy háztáji vásárlás útján gondoskodjon tenyészanyagról, ami legtöbbször nem a legszerencsésebben sikerül. Főleg azért, mert az Ilyen jószágok különböző keresztezésekből származnak, elmaradnak a takarmányértékesítő képességben és a súlygyarapodásban a fajtiszta állománytól. A TENYÉSZANYAGOT előállító nagyüzemeknek a jövőben feltétlen figyelembe kell venni a háztáji körülményeket Az állatforgalmi és húsipari vállalat is körültekintőbb legyen ebben az akcióban. A háztáji gazdaságoknak is számolni kell ezzeL A baromfitenyésztéssel kapcso- . latban szintén szemléletváltozást igyekeztünk elérni. Sikerült meggyőzni a klstenyésztőket, hogy a hibrid baromfi tartása és takarmányozása sokkal intenzivebb, mint a hagyományos fajtáké. Nem tanácsos továbbte- nyészten! a hibridek ivadékait hiszen a magas termelési eredményeket csak a céltudatosan kitenyésztett nemzedék tudja produkálni, az utódok már nem. Természetesen vonatkozik ez a sertéshibridekre is. Csak néhány témát említettem meg azok közül, amelyek különösen figyelemre méltóak. Úgy ítéljük meg — és így vélekedtek a községi vezetők is —, hogy ezek a téli beszélgetések elérték céljukat Nemcsak a klsáruter- melőknek volt hasznos, de a felvásárló és feldolgozó vállalatok számára is, amelyeknek képviselői legtöbbször jelen voltak. Így közvetlenül informálódhattak azokról a gondokról is, amelyek megszüntetésével fokozni lehet a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztését MÉG EGY MEGJEGYZÉS: a téli esték előadássorozat talán még eredményesebb lett volna, ha mai igényeknek megfelelő háztáji témával foglalkozó jó szakíllmek is lennének, mert amelyek forgalomban vannak, azok nagy része — enyhén szólva — elavult. Bense Ferenc a megyei állattenyésztési felügyelőség közgazdásza tervezett epi/edi játékokat ét ját- izótéri eizközöket sorozatban is lehelten m&rtani. — Nem is árt ha egyszer már a ml munkánkról is szó esik — mondta Fazekai Kálmán, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyára üzemrendészetének vezetője. — Sajnos, sokan azt hiszik, hogy a mi munkánk abban merül ki, hogy a távozó dolgozóknak megnézzük a táskáját Persze ez is az egyik feladatunk, de nem ez a döntő. A vagyonvédelem nemcsak az eltulajdonítás — magyarul lopás — megakadályozását illetve felderítését jelenti. — Hogyan lehetne összefoglalni az üzemrendészet feladatait? — A miniszteri utasítások, a vállalati »szervezeti és működési szabályzatok szellemében segítenünk kell a gazdasági vezetést a . vagyonvédelmi munkában. Részt kell vennünk a megelőzésben, a felderítésben és a különböző hiányosságok megszüntetésében. Védenünk kell a társadalmi és személyi tulajdont ki kell vizsgálnunk a szándékos, vagy gondatlanságból elkövetett kárt okozó cselekmények minden körülményét. Ezeken kívül természetesen még számos apró részfeladatot kell végrehajtani az Uzemrendészet tizennégy dolgozójának. Nem volt jogos talán a százezredik pénztárgép útjára bocsátása feletti öröm, s az igazgatói köszönet és elismerés? Vagy netán a gyár kommunistáinak közössége bírált megalapozatlanul ? Szó sincs róla. Az előbbi jogos, az utóbbi megalapozott volt — tehát'ez is, az Is igaz. Miért látszik mégis 'egymásnak ellentmondani a kettő? Alighanem azért, mert a munka, a termelés eredményeiről szóló számszerű közlések — bármennyire beszédesek — vajmi keveset sejtetnek a háttérről, a munka bonyolult, érdekütközésekkel s más problémákkal teli, küzdelmes folyamatáról. Terv és realitás Az * összefüggések könnyebb megértéséért előbb vázoljuk fel: a budapesti központú vállalathoz három — a fővárosi, a kiskőrösi és a Kecskeméti — gyár, s ez utóbbiakhoz még egy-két telep is tartozik. A vállalat, s így kecskeméti gyárának termékszerkezete is alapvetően átalakult az elmúlt pár évben. A kecskeméti gyár előbb a pénztárgépalkatrész gyártására tért át, 1975-ben pedig a KGST-munkamegosztásban készülő termék végszerelését is rábízta a vállalat. Az egy gép előállításához szükséges 80 munkaórából 43 a kecskeméti dolgozókra esik. A gépihez szükséges mintegy hatezer alkatrész kétharmadát vásárolják, a fennmaradó hányadát a vállalat gyáraiban, illetve a telephelyeken állítják elő. A feladat tehát jelentős, ellátása részint alapos szervezést, s nem utolsósorban kellő önállóságot feltételez. Erről pedig a közelmúltban, a városi párt-végre- haj,tóbizottságnak adott jelentésében a gyár Igazgatója és párt- alapszervezetértek titkára Így vélekedtek: „Á tervezés, a beruházások és nagymértékben a gazdálkodás területén érzékeljük, hogy gyárunk önállósága nincs meg. Ez a beruházásokban természetszerű, de ellentmondásokat, nehézségeket okoz a tervezésben és gazdálkodásban. A gyár tervét a vállalat határozza meg, a realitások figyelembevétele nélkül...” Növekvő feladatok — változatlan feltételek Időzzünk ezek után a taggyűlésen, ahol Tóth András főmérnök beszámolójából elöljáróban Is kitűnt. hogy a vállalat első negyedévi — egymillióval túlteljesített — 194 millió forintos termelési tervéből 104 millió érték előállítása a kecskeméti gyár feladata volt, amit maradéktalanul teljesített. Az elmúlt év első negyedében nem kis erőfeszítés eredményeként 3728 Katus hagyta el a gyárat; ez év első három hónapjában pedig 4750-et írt elő a vállalati terv. A teljesítés pedig 4880 — Az üzemrendészet vezetőjének mik a tapasztalatai a társadalmi és személyi tulajdonnal kapcsolatos különbségről? — Sajnos, elég rosszak. Nekünk kötelességünk úgy a gyár, mint a dolgozók személyi értékeinek az őrzése, egyforma hivatástudattal végezzük munkánkat mindkét irányban. A dolgozók egy része viszont esetenként szinte érthetetlenül közömbösen viselkedik egy-egy, a társadalmi tulajdonban keletkezett kár láttán. Amikor valamely dolgozó sérelmére követ el valaki kárt —• szerencsére már több mint egy éve nem volt ilyen esetünk —, akkor nagy a közfelháborodás, de amikor hanyagságból összetörik egy gép, még nagyon kevesen segítenek a felderítésben. A szocialista brigádok napjainkban már egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel is, bízunk abban, hogy közreműködésükkel még eredményesebb lesz a munkánk. Éppen napjainkban történt: egy dolgozó felhívta a figyelmünkéi hogy az üzem területén rakodó egyik gépkocsira olyan készáru is felkerült, amit feltehetően úgy akarnak majd kicsempészni. A leleplezés sikerült s megakadályoztuk, hogy a pénztárgép. A termelésnövekedés tehát 30 százalékos, miközben a dolgozói létszám szinte változatlan. És változatlanok a termelés egyéb feltételei, közöttük a régóta elégtelen szociális ellátottság, vagy éppen a bérszint —, amely nemcsak a budapesti gyárétól marad el, de á KGM-tárca megye- székhelyen működő tizenegy ipari egysége között is az utolsó előtti helyen áll. Hallgassuk azonban tovább a főmérnök beszámolóját: — Az első negyedévi eredményt az irányító és beosztott munkatársaink többségének nagy erőfeszítésével értük el. Az erőfeszítések oka a nem megfelelő ütemű anyag- és szerelvényellátás, illetve az alacsony szerelvénykészlet szint. A negyedévi termelési feladatunk nagyobb szerelvénykészlet, vagy ütemesebb szerelvény- szállítás esetén feszített munkával ugyan, de nagyobb erőfeszítés nélkül elvégezhető lett volna. Nagy veszteségeket okozott az alkatrészgyártásban a selejtes munka is, például az anyagok élcserélése a darabolóban, a nem megfelelő gépbeállitás, az ellenőrzés elmulasztása!... — taglalta Tóth András, majd így összegezte a lényeget: — Mindent egybevetve, megállapíthatjuk, hogy munkatársaink termelési értékesítést segítő erőfeszítései eredményesek voltak. Az első negyedévi teljesítmény alapján nőtt a bizalom vállalatunk iránt. Remélhetően kedvezőbben bírálják el vállalatunk kérelmei I jobban támogatják kezdeményezéseinket ... — Beszámolója végén a főmérnök a második negyedévi terv teljesítése érdekében szükséges tennivalókat' sorakoztatta fel. gyárat jelentős kár érje. Sok segítséget kapunk a gyár munkás- őreitől az önkéntes rendőröktől, a gyári tűzoltóktól s szeretnénk, Ami az elhangzottakból a kívülállók számára nyomban világossá válik, az a vállalati érdek. Nyilván ennek szolgálatában állnak a kecskeméti gyár közösségének erőfeszítései, hogy rendeződjék a vállalat pénzügyi helyzete, hogy hitelkérelmeit kedvezően bírálják el a termékszerkezet-változáshoz oly nélkülözhetetlen 'feltételek megteremtése érdekében. Útkeresés felelősséggel Félre azonban az eszmefuttatással, figyeljünk a taggyűlés vitájára, hisz rendre lendülnek magasba a karok. — Ismerve az első negyedévi feladatok teljesítését, annak körülményeit, úgy vélem, hogy amit márciusban csináltunk, az nehezen Ismételhető meg. Az alkatrészek' minősége sem segíti, elő. Minden műhelybe ki kellene függeszteni a hiba ka tasztert. És lehetőséget adni az embernek, az előrehaladás legfőbb tényezőjének arra, hogy érvényesülhessen az a törekvése, ha rá lenne bízva, így és így tenne... — hangzott az egyik vélemény. — Brigádmozgalomról szólok. Nem azért, mert a vesszőparipám, hanem, mert a szocialista munkaversenynek hagyománya van nálunk. Tíz évvel ezelőtt előbbre f jártunk... Ma szinte kihalóban a brigádélet, mert nincs tartalma a versenynek, hiányzik aki, illetve ami a brigádmozgalmat összefogja. Egyszer egy taggyűlésen azt mondtam: nincs az a hülye kapitalista, aki a felkínált önzetlen munkát el ne fogadná. Mi pedig... Ma még Vannak brigádjaink, szerintem a legsürgetőbb: tartalmat adni a munha minden dolgozó ténylegesen is a „magáénak” érezné a közös tulajdont. O. L. kájuknakt — hangoztatja szenvedélyesen Kovács Zoltán tmk-cso- porlvezető. Tóth Pál, a kísérleti csoport vezetője viszont egyebek mellett a következőikkel hozakodott elő: — Márciusban a szalagon 507 óra elment a selejt javítására. Hol volt akkor az ellenőrzés?! A dolgozó csak azt érzékelte, hogy átvették a munkáját. Nagy többletet kellett kifizetni érte! Nánási János csomagoló csoportvezető mintegy válaszolt az előtte szólónak. A legnagyobb bajnak ezt tartja: — Az alapok hiányoznak nálunk a munkafegyelemhez. Nagyon rossz, hogy egyik nap nincs munka, de ugyanakkor jelzik: készüljünk rá, két- három nap múlva túlórázunk. A dolgozó tudja, hogy a nyolc órát végig kell dolgoznia, de ehhez a feltételeket meg kell teremteni. Hervai Tibor művezető és párt- csoportbizalml így keresi a kiutat: — Tény, hogy az első negyedév lényegesen nagyobb erőfeszítés nélkül is eredményesebb lehetett volna. Ez elgondolkoztat. A második negyedévben ötezer Ratust kell előállítanunk. Egy hónap lassan eltelik, és van lemaradásunk. Még talán időben vagyunk. Egyelőre nincs rá javaslatom, hogyan lehetne az ütemet tartani, de a műszaki osztály rugalmas hozzáállása az első negyedévben... Valahol itt érzem lehetőségét az előrehaladásnak... Nemcsak rajtuk múlik... Tovább folytathatnánk a párttaggyűlés vitájában elhangzott felelősségteljes útkeresést. Ám csupán a felidézett néhány mozzanat is mennyi mindent felvillant a termelés számszerű eredményeinek hátteréből. A kecskeméti gyár pártalap- szervezetének 'tagjai nagyon is érzik: a problémákat megállapi- lanl nem elég. Ennél tovább kell lépni minden dolgozónak. Abban például hogy amit egyszer kiadott a kezéből, ahhoz ne kelljen mégegyszer hozzányúlni. Hiszen a tavalyi 15 ezerrel szemben az idén 20 ezer pénztárgépet kell előállítani. A feladat minden eddiginél nehezebb. A biztosíték erre a pár talapszervezet közösségének eltökéltsége nemcsak a feszített tettekre, hanem ennek szükségessége megértetésére minden munkatárssal. Csakhogy sok minden nem a gyár közösségén múlik. Az például, hogy a vállalati érdek mellett, a rábízott feladathoz mérten, jusson érvényre a kecskeméti gyár i érdeke is, legyen beleszólása a tervezésbe. És az általa megtermelt értékkel legalább megközelítően arányosan, nyíljon lehetősége a gyárnak is a szociális ellátás javítására, az üzemkorszerűsítésre, az eszközgazdálkodás fejlesztésére. Úgy, ahogyan azt a vállalatokról szóló törvény szelleme sugallja. E célból a gyári pártalapszer- vezet vezetősége tervezi a kezdeményezést. És merjük remélni, hogy a vállalat pártvezetősége — az MSZMP KB-.titkárság vonatkozó határozata szellemében — megtalálja a módját, hogy koordinációs jogával élve, lépéseket tegyen a vállalati és a gyári érdek összhangba hozásáért. Ferny Irén • Nádas László a tervezőasztalnál. (MTI-fotók: Manek Attila felvételei — KS) KÉSZÜL A VASI SAJTKRÉM • Répcelakon, az ország legnagyobb sajtgyárában jelenleg tizenötféle ömlesztett sajtot készítenek. A gyár legújabb terméke a vasi sajtkrém, a napokban kerül az fizietekbe. A képen: érlelik a nyers sajtot az adagoláshoz. (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) A közelmúltban hírül adtuk, hogy az Iro- dagépipari és Finommechanikai! Vállalat kecskeméti gyárában elkészült a százezredik Ratus A 20 pénztárgép. Ez alkalommal Fehér Béla igazgató röpgyűlésen mondott köszönetét a dolgozóknak, a szocialista brigádoknak azért, mert 1974 ősze óta mindent elkövettek ennek a gyártmánynak a mennyiségi és minőségi előállításáért. Ugyanazon a napon egy másik, ugyancsak figyelemre érdemes eseménynek is tanúi lehettünk a gyárban. Az ötvenhárom tagú pártalapszervezet taggyűlése az első negyedévi tervteljesítés tapasztalatait vette bonckés alá a tanulságok hasznosítása céljából. Ezen az eseményen nem volt nyoma az elégedettségnek. Épp ellenkezőleg: szenvedélyes vita, a fogyatékosságok, köztük a minőségi problémák ostorozása jellemezte a taggyűlést.
