Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

* Fiatalok a közéletben A megyei tanács apparátusában és intéz- ményeinél mintegy háromszáz harminc éven aluli fiatal dolgozik. Közülük jó néhányan csak egy-két éves munkaviszonnyal rendel­keznek. Hogyan sikerült alkalmazkodniuk az új körülményekhez, milyen közérzettel vég­zik napi feladataikat? Erről beszélgettünk olyan fiatalokkal, akik az eredményes pálya­kezdéshez „zöld utat” kaptak és éltek is a le­hetőségekkel. Karsai Attila két éve dolgozik a megyei ta­nács apparátusában. Az építési, közlekedési és vízügyi osztály előadója — szállítási ügyek tar­toznak hozzá. Szülei Cserkeszőlőn élnek, fe­lesége budapesti. Ho­gyan kerültek Kecske­métre? — Elővettünk egy tér­képet és valahol közép- útón szinte egyszerre Kecskemétre mutattunk. A többi már egyszerűen ment. Jelentkeztem és fogadtak. — A folytatás is zökkenőmentes volt? — A munkahelyi beilleszkedést megkönnyítet­te az a tény, hogy 11 fős csoportunkban heten 30 éven aluli fiatalok. Egy-kettőre szót értettünk. Ami a munkát illeti: kezdetben némi fejtörést okozott az új munkastílus elsajátítása. Ma már úgy ér­zem, sikerült. Részt veszek az éves menetrendek összeállításában, a MÁV-nál és a VOLÁN-nál. Rendszeresen foglalkozom a munkásszállítás hely­zetével, javaslatokat készítünk a lépcsőzetes mun­kakezdés zavartalan lebonyolításához. — A hivatali munkán túl? — A KISZ-ben dolgozom, a munkahelyi bizott­ság agitációs, és propaganda felelőseként. Már az egyetemen szereztem tapasztalatokat a mozgalmi munkát illetően, most jól tudom hasznosítani. Tag­ja vagyok a pártnak és ez önmagában is kötelez sok mindenre a hivatali tennivalókon kívül. Dr. Annus Rózsa a me­gyei tanács szervezési és jogi osztályának legfia­talabb munkatársa. A városi tanácsnál eltöl­tött rövid gyakorlati időt is számítva mind­össze másfél éves taná­csi munka van mögöt­te. — Jól választott? n-rr. Kedvezőek a ta­pasztalataim. A szerve­zési csoportban . dolgo­zom, ahol a tanácsi munka sok mozzanatá­val lehet ismerkedni. Részt veszek átfogó felügyeleti vizsgálatokban, tes­tületi anyagok előkészítésében. Mi vizsgáljuk azo­kat a panaszokat, fellebbezéseket, amelyeket a me­gyei szakigazgatási szerv vezetőjéhez juttatnak el. Sokféle ügy, még több tanulsággal. Ezen kívül re- férensi feladatokat végzek a kecskeméti járási hi­vatalnál és a megyei tanács egészségügyi osztá­lyánál. Társadalmi megbízatásom a KISZ-ben van: segítem a belső használatra készülő szakfolyóirat és napi sajtófigyelő kiadványok rendszeres meg­jelenését. — Az idősebb és több tápasztalattal rendelkező kollégái hogyan fogadták? — Mondhatom, igen jól. Segítenek és türelme­sek, ez a legfontosabb. A többit nekem kell hoz­zátenni. A férjem is jogász a kecskeméti járásbí­róságon. Otthon is alkalom adódik az érdekesebb szakmai ügyek megvitatására. — Tervei? — Jelenlegi munkakörömet nem tekintem „át­szállóhelynek”. Szeretnék sokáig a tanácsnál dol­gozni. A legközelebbi célom, hogy sikerrel megfe­leljek a szakvizsgán. Szászvári Tibor a Kecs­keméti Petőfi Nyomdá­ban töltötte tanulóéveit. Jelenleg a megyei ta­nács házinyomdájának ofszet gépmestere. A szakmunkásvizsga után tovább tanult és tavaly érettségizett. — Nagy értékű gé­pekkel, modern felsze­reléssel dolgozunk. Nincs külön javító részlegünk, ha valamelyik gép meg­hibásodik, nekünk kell kijavítani. Öten va­gyunk a nyomdában és mindenki ért valameny- nyire a másik szakterületéhez is. Így aztán nincs fennakadás, ha valaki hiányzik. — A legfontosabb a testületi ülések elé kerülő anyagok elkészítése. Ez megelőz minden mást. Te­vékenyen közreműködünk az ügyvitelkorszerűsitési program megvalósításában is. A gyors munka mel­lett a legfőbb szempont: a minőség. Szászvári Tibor tevékenysége sem szűkül be a nyomda falai közé. A titkársági pártalapszervezet vezetőségi tagjaként részt vesz a munkahelyi köz­életben. Ősztől kezdve a marxista középiskola hall­gatója lesz. Van egy ma még különlegesnek szá­mító kedvtelése is: scifi-klubot vezet a Megyei Művelődési Központban. Sándor Istvánná a Bács-Kiskun megyei II- letményhivatal előadója. A közgazdasági techni­kum elvégzése után a lakiteleki költségvetési üzemnél anyagkönyvelő­ként dolgozott. — Hogyan sikerült az átállás? — Az igazgatási cso­porton belül a kecske­méti járás számfejtője vagyok. Pontosságot, fi­gyelmet igénylő munka, amit szívesen végzek. Az asztalomon sorakozó kartonokból találgatom, kodású, műveltségű ember lehet. Amikor aztán személyesen is találkozunk, lemérhetem: kinél té­' vetítem, s hói értem el „telitalálatot”. — A hivatali munkának elsősorban azokat a te­rületeit szeretem, ahol emberekkel kell foglalkoz­ni. Nem érzem tehernek, ha valaki1 ügyes-bajos dolgában éppen akkor kopogtat az ajtón, amikor a legtöbb a tennivalóm. — Sikerélmény? ' — Ha valakinek elintézhetem az ügyét. Úgy, hogy elégedetten köszön el. Ezt észre lehet venni az em­bereken. Én hozzátenném, hogy észre is kell vennie annak, aki közszolgálatban dolgozik. A beszélgetés végére maradt még egy-két tény. Tagja a hivatali KISZ-szervezetnek, a gazdaságfe­lelősi ügyeket, intézi. Szívesen foglalkozik versmon­dással, ő vezeti a KISZ irodalmi színpadát. Nem­csak az íróasztal mögött találta meg a helyét, ha­nem a közösségben is. Sz. A. hogy ki milyen gondol­Társadalmunk egyenrangú tagjaként A hazánkban élő nemzeti­ségek szövetségei ez év no- KÖZÖS HAZÁBAN vembereben tartják soron kö­vetkező kongresszusukat. A szlovák nemzetiség életéről, tevékenységéről, a közéletben betöltött szerepéről beszélgettünk Such Jánossal, a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkárával. — iA közelmúltban szövetsé­günk országos (választmányának ülése megállapította, hogy a Ma­gyarországon élő szlovák nemze­tiség a magyar lakosság egyen­rangú lés jogú partnereként veszi ki részét a fejlett szocializmus építéséből. Ha anyanyelvűnk kü­lönbözik is egymástól, közős dol­gainkról minidig egy nyelven be­szélünk. Legfőbb közös dolgunk pedig az, hogy a magunkénak érezzük ezt az országot, amely az otthont, a munkát, az állampolgári jogo­kat. és a művelődés lehetőségét egyaránt megadja számunkra. A hazánkban élő szlovák nem­zetiség él jogaival. Ezt mi sem bizonyítja jdbban: a szövetség V. kongresszusa óta jelentősen nőtt az anyianyelvet tanuló gyermekek száma. A négy esztendővel ez­előtti statisztikához képest csak az általános iskolákban mintegy ezerszáz gyermekkel több kap­csolódott (be a szlovák nyelv ta- nuláisába. Jelenleg már az ország negy­venegy óvodájában is tanulhat­nak szlovákul a legkisebbek. Szá­muk évről évre nő. Tavaly pél­dául Nógrádiban és (Nőtincsen nyílt szlovák nyelvű óvoda. Mun­kájúikat a szövetség sokrétűen se­gíti. Például (tavaly 'My sme deti címmel dalosjáték-füzetet jelen­tettek meg. amely szinte az egyik napról a másikra közkedveltté vált A nyelvoktató általános iskolák a legnépesebbek. Négy év alatt a tanulócsoportok száma 'három­százról háromszázharm inchatra emelkedett. A jelenlegi tanévben ebben az iskolatípusban hatezer- hatszáz tanuló részesül szlovák nyelvoktatásban. A tannyelvű általános iskolák tanul ólétszáma is nő. Ma már Az üvegpalackok zavartalanabb visszaváltása érdekében, az Or-, szagos Anyag- és Árhivatal elnö­kének rendelkezése alapján- lép­csőzetes betétdíjas rendszert ve­zetnek be június 1-én reggel, üz­letnyitástól. Az üvegvisszaváltás­ra ösztönző rendszer azon alap­szik. hogy az élelmiszeripari üze­mek a üres palackokért a be­szerzési árinál alacsonyabb betét- díjat számítanak fel. az üzleteik pedig ennél is alacsonyabb dijat kérnek a vásárlóktól. Így .példá­ul a fél literes, a hét decüs. és az egy literes borosüvegek „fo­gyasztói” betétdíja egységesen 2 forint, az ipar viszont 2,30 fo­rintért veszi vissza azt a keres­kedelemtől. A sörös üvegért a vásárlók 1 forintot, a .boltok vi­hétszáznegyvenen tanulnak ilyen iskolatípusban. A szövetség tag­jai több alkalommal vettek -részt szülői értekezleteken. például Ácsán. Csőváron. Galgagyörkön, Píüspökhatvatnlban. aihol a szülőket tájékoztatták a szlovák nyelvok­tatás jelentőségéről, a továbbta­nulás lehetőségeiről. Tovább gazdagodott 'a szlovák nyelvművelő olvasótáborok prog­ramja. Jól sikerült a békéscsabai középiskolások táborozása, ame­lyen neves szlovákiai írók is részt vetitek. Komárom és Nóg- rád megye első ízben rendezett közös szlovák’ nyelvművelő olva­sótábort. A már hagyományos két Pest megyei . olvasótábor — Pilisszentkereszt. Göd — szintén gazdagította programjait. Mindez együttesen elősegítette, hogy nőtt a szlovák nyelvoktatás becsülete, tekintélye. A szlovák nemzetiségi közmű­velődésben talán az anyanyelvi oktatásnál üs jelentősebb előbb- relépés történt az eflmúlit években. Ma már a nemzetiségi közműve­lődés olyan területeire is kiter­jed a figyelem, mint az öntevé­keny művészeti csoportok művé­szi színvonalának emelése, mű­soranyag-ellátása. a szakemberek képzése, a szlovák folklór gyűjté­se. feldolgozása. Gödöllő városa adott otthont például a szlovák nemzetiségi -pávakörök vezetőinek továbbképzéséhez. Eredményét milliók láthatták a televíziós ve­télkedőkön. A csapatok többségé­ben szlovák csoportok is szerepel­tek. A Békés megyei csapatban a tótkomlósiak. (Bács-Kiskun me­gyében a miskeiek. Veszprém me­gyében a jásdiak. Komárom me­gyében a tardosbányaiak és a kesztölciek versenyeztek. Pest megye pedig önálló szlovák csa­szont 1,30 forintot (kapnak. A fél literes és a hét deeds szeszes, likőrnös. pálinkás, valamint a gyümölcsszörpös üvegek beltétdi- ja a vevőknek 2 forint, az ipar és a kereskedelem között viszont 2 <30 forint, a kisebb üdítő Italos üvegeké 1 forint, illetve 1,30 fo­rint. A sokféle méretű üvegbetét- díj akiről az üzletekben részlete­sen tájékoztatják a vásárlókat. Az ál-hivatali rendelkezés is­mét megerősítette, hogy mind az ipari kibocsátók, mind a boltok a náluk forgalomba hozott va­lamennyi fajta üvegpalackot — függetlenül attól, hogy azt -töltve hol vásárolták — kötelesek a nyitvatartási idő bármely idősza­kában visszaváltani. (MTI) pattal — Püspök-hatvan. Maglód, Csömör — indult. Eredményes murikét végzett az Oroszlányiban összehívott kétna­pos honismereti -néprajzi konfe­rencia. amely két időszerű, té­mát, a szlovák népi gyermekjá­tékok, valamint a szlovák föld­rajzi nevek -összegyűjtésének elvi és gyakorlati problémáit vitatta meg. S lényegében ez volt a té­mája a kétnapos balassagyarm- ti párbeszédnek is. Mindezt jól egészítetted ki a Barikon megren­dezett egyhetes néprajzi tábor. Szintén a közművelődés haté­konyabbá tételét segítette az az egyhetes tanfolyam, amelynek a Pest megyei Pécal község adott otthont. -Ezen a szlovák községek művelődési ház igazgatói vettek részt. _ A szövetség idei -programja is igen -gazdagnak ígérkezik. A VI. kongresszusra készülve- ott lesz­nek az országos nemzetiségi Pe­dagógustanácskozáson. ahol az anyanyelvi oktatás kiszélesítésé­nek lehetőségeit vitatják meg. A más hagyományos olvasótáborok mellett tíznapos néprajzi tábort is szerveznek. Több együttes részt vesz a Magyar Rádió nemzetisé­gi népzenei fesztiválján, az or­szágos nemzetiségi úttörő és az országos -nemzetiségi folklórfesz­tiválon. Közreműködnek a már hagyományossá váló kultúrálja találkozók — Vértesi napok. Szentendrei napok. Bánki nemze­tiségi -nap. Szobi kulturális na­pok, Mátraszentimrei kulturális napok. Ácsa és környéke nemze­tiségi találkozó — megrendezésé­ben. Tovább folytatódnak az idén is a népszerű kultúrkörutak. En­nek keretében hazánkban szere­pel majd a ruzomfberoki Liptov táncegyüttes és a zilinái Stavbár népi együttes. Az előbbi Komá­rom. az utóbbi 'Békés megye te­lepülésein lép majd dobogóra. P. P. Kétmillió disznótor Jugoszlávia északi részén oa idén télen több mint kétmillió disznótorral ünnepelték meg a rekordtermést. _ _ __ A Vajdaságban ugyanis a hús­gyárak 1 870 000. az egyélti ter­melők pedig saját céljaikra több mint 200 000 sertést vágtak;■ le. Ez az előző évek termeléséhez viszonyítva 30—35 százalékos nö­vekedést jelent. A kolbász, ami e sok sertésből készül, 100 00 kilométerre nyúlik, tehát akár öv is fonható belőle Földünknek. S ami szintén emlí­tésre méltó, eav esztendő lefor­gása alatt ugrásszerűen növeke­dett a húsfogyasztás — legalább 15 kilóval fejenként —, nagyi* az évi egy főre jutó húsfogyasz­tás 60 kilogramm lett. Az üres palackok visszaváltása mmmmmmmmmmsKmmmmmmmmmmmmmmmmmmmummmmmmmmKímmmmmmmtmimmmmimmmmm' Tizenegy • Leningrád, Nagy Péter szobra. 9 Csoportunk a Tengerészeti Múzeum előtt. nap a Szovjetunióban O Több mint faarmineórás . utazás után értünk Le- mingrádba. A kijevi élményeken túl. már a vonaton sok szó esett a városról, amelyről «ekkorra mindenki tudta közülünk, hogy Észak Velencéjének is nevezik. Amikor utcáit jártuk — felfoko­zott várakozásunk ellenére sem csalódtunk benne —. annyi szép­ség várt ránk. Az első pillanattól kezdve szivünkbe zártuk a szé­les Nyevszkij proszpektet. a re­mekbe készült palotákat, a vá­rost minduntalan áitszelő folyócs­kákat. csatornákat, s a rajtuk át­ívelő kecses hidakat. □ □ □ Szállodánk ablaka a Névára nyűt. Nem sokáig gyönyörköd­hettünk azonban a nagyszerű pa­norámában. máris kilenc magyar gyártmányú Ikarus autóbusz hí­vogatott bennünket városnézésre. Az olasz azt mondja: „Nápolyi látni és meghalni”. Akik viszont Leningrádban jártak, mindany- nyian azt mondják, -hogy akár hússzor is újra elmennének oda, mert annyira nem lehet betelni a város szépségével. Különvonatunk utasai is áhítat­tal szemlélték az Érmltázsban az olasz, a francia, a holland festé­szet és szobrászat kitűnő alkotá­sait. a komor Péter Pál erődöt, az Izsák székesegyház hatalmas méretei mellett ás lenyűgözően szép épületét, az Admiraliltás aranyióam csillogó, kecses tor­nyát. Mély elfogódottság lett raj­tunk úrrá, amikor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ha­jója, az Auróra fedélzetére lép­tünk. Szinte magunk előtt láttuk ágyúinak toikolattüzét. amellyel az emberiség történelmének új korszakát jelezte. (Autóbuszaink ezután a piszkai-- jóvá 'temetőnél álltak meg. ahol küldöttségünk koszorút helyezett él a Haza Anyácska szobor ta­lapzatára. Ezzel adóztunk a má­sodik világháború alatt 900 na­pig ostromlott Leningrád hősi halottal emlékének. □ □ □ A városban töltött három nap alatt ellátogattunk a Néva deltá­jához. Puskinéban pedig Katalin cárnő palotájában gyönyörköd­tünk. Szabad időnkben is min­dig az utcákat jártuk, hogy azt is lássuk, ami a hivatalos úti- programunkba nem fért bele. Jó módszere az IBUSZ-nak, misze­rint arra is lehetőséget teremt hogy mindenki az őt legjobban érdeklő helyeket felkeresse vagy újra megnézze. Esténként kiadós baráti beszélgetéseken elevenítet­tük fel a napközben szerzett élményeket. A .harmadik nap estéjén a Le- ningrádi Varieté műsorát láttuk még. azután ismét vonatra száll­tunk. Előfordul az életben sok­szor, hogy nehezek a búcsú per­cei. Mi is nehezen váltunk el Leningrádtól, a hős várostól, de már várt ránk utunk következő állomása: Moszkva. Deák István (Folytatjuk) Az Auróra cirkáló. • A Téli Palota. *

Next

/
Thumbnails
Contents