Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-26 / 122. szám
1978. május 28. • PETŐFI NÉPE • 5 RAFFAI SAROLTA: Jöhetsz holnap is Látogatás hanglemezboltokban Az Idei könyvhéten jelent me« a Magvető Könyvkiadó gondozásában Ra'íal Sarolta Jöhetsz holnap Is ctftiü regénye. Az elmúlt t-sslsindűben drámáinak gyűjteményéi, olvashattuk, s ez a mostani kötet mintha folytatása .lenne a megismert életsorsclk- nalk. Nem halványabb a mű In- dutatl töltése sem. drámai helyzetek sisteregnek a könyv lapjairól. Asszony) életekről, vívódásról, kiszolgálta to t tságról már sokan Írták, Tolsztojtól Csehovlg. Móricz Zsigmondi ól Németh Lászlóig. Rajtol asszony alakja napjaink együk figurája, a kispolgári életvitelibe kényszerült vagy tán — önhibájából is — beleragadt. a kényelmet, autót, luxuslakást élvezve.-elviselő nő típusa. akinek lázadása végül is csak k'jpoligárl lázadás, még ha tragédiába önpusztításba is torkollik. Egy nagy belső moinolóig az Írás. s bár az idősíkok — a röp- , ködő gondolat, emlékek, régi történések felidézésével — átszövik egv ember életét, az á néhány nap. amit Gál T,libámé Meslkó Máriával együtt végigkövetünk, • szinte egyetlen drámai • komflik- tuslba sűríthető mondanivalót tartogat. Ennek kibontására, teljes körbejárására épül a kitűnően szerkesztett, a történés kulcsát a lélektani mozgatórugóikkal fokozatosan felfedő regény. Egy eégi szerelem kísérlete bolygatja fel az asszony lelkét, indítja meg rejtőző gondolatait, készteti cselekvésre. önmagával, környezetével szembenézésre. Talán mellékes is. hogy az a régi történet régi bűnöket is hondloz a dolgok hátterében. A férj juttatta börtönbe a hajdani veté Ív társat, akinek megjelenése még tizennyolc év múltán is viharos érzéséket kavar az asszonyban. Hi- szen a szabadulási vágy ebből a kaitokéból — ahogy Raffai jellemzi találóan: ,gnaigánif egyházunk. az édes otthon” börtönéből — e nélkül is indokolt lenne. Ez az élet már értelmetlenné vált. anya és lánya gyűlölik egymást, a férj csak iklrakatbalbának tartja a feleségét. A környezetétől Is teljesen ;r< nelszigetelt asszony egyetlen fogódzója, a még ínr.,. kálbb tragikus sorsú, de erősebbJ akaratú barátnője. Cila. de ez a kapcsolat Is régen megszakadt, alig támasztható fel újra. Néhány szereplő tűnik még fel a regény lapjain, egy bejárónő, egy' portás, egy Igazgatóhelyettes, csupa ellenszenves figura. Jelen van mindvégig, ha nem Is testi valójában csak az asszony gondolatában. barátnőjével, szerelmével folytatott párbeszédében megidézve az éppen kiküldetésben levő férj is. akit Ratíal utolérhetetlen írói leleménnyel foszt meg minden olyan tulajdonságtól. ami az olvasó legkisebb ro- kanszenvét Is kiválthatná Iránta. Az asszony dühe egyformán fordul a középszerű életvitelbe süllyedt utcabeliek és a kisváros minden vegetációra kényszerítő megnyilvánulása ' ellen. Talán • Amióta megnyílt a Kéttemplom közben az antikvárium és zeneműbolt, azóta a nyitvatartási Idő minden órájában találni Itt keresgélő, válogató embereket. egyetlen rokonszenves ..lény" van a közvetlen környezetében, a „Fiúka” mert így becézi, dédelgeti az ügyes, gyors járású gépkocsit.' amely felüdíti, kiszabadítja egy kis Időre a házi rabságból. s „akivel” együtt végül egy kamionnál való összeütközésbe menekülnek, iA krimi történetek végét nem UTk elárulni, s talán nem veszi jónéven némely olvasó azt sem. ha elárulják neki. ml vár rá a szépirodalmi mű utolsó lapjain. Egy lélektani történet végén azonban nem Is az a fontos, hogy kiüríti-e a hős a méregpoharat, vagy a még nehezebb utat. az életet választja. Ez a történet Is inkább ott végződik, amire a cím. Is utal. aimlkor az asszony a végzetes tettre indító, és soha meg nem ismételhető éjszaka után — csak a férje Iránti bosz- szúiból. hadd tudla a város! — azt kiáltja az utcára szerelmének: — Jöhetsz holnap 1st Ha az életet választja, az lett volna az Igazi dráma, a katarzis magasabb foka hiszen az a „dörzsölt” férj biztosan neje .öngyilkosságától sem rendül meg. s éli tovább a maga kispolgári életét. De Igaza van Rajkainak, aki azt sugallja: az ilyen életből nincs kiút. Az ilyen életet elkezdeni sem szabad, folytatni még kevésbé. Ezért érezzük a drámák folytatásának a regényt, hiszen azok is erről szólták különböző módon. más-más formában és szüntelen. És ezért nem kell félni attól, hogy Raffai egyszer majd téma nélkül marad. F. Tóth Pál A Szabadság téri Katona József Könyvesboltba belépve, nézem a polcok és hanglemezhalmok között keresgélőket. Egy húsz év körüli, farmernadrágos fiatalember végre megtalálja azt a lemezt, amelyet keresett. Purcell: Didó és Eneas című művét. Egy ballonkabátos fiatal lány későn jött; Az ABBA-ilemezek elfogytak ... □ □ □ — Gyakori az üres kézzel távozó? — kérdezem Gebeiné Miklós Erzsébet üzletvezetőtől. — Főként akkor fordul elő, ha külföldi könnyűzenét keres valaki — mondja. Az ABBA- és a Bonyem-együttes lemezei után naponta százan is érdeklődnek. Nemrégiben kaptunk belőlük néhány tucatot, s órák alatt elkapkodták. Később még hozzá teszi: — Horváth István cigánydalénekes nagylemezét is sokan keresik. Ezen van a „Hopp, te Zsiga.. kezdetű dal — ha ezzel az egy lemezzel lenne tele az egész üzlet, az is kevés volna. □ □ □ Szabó Veronika, az Arany János utcai hanglemezszaküzlet vezetője és Bodoglári Lajosné, a Kéttemplom közben működő Kodály Zoltán zeneműbolt vezetője is megerősíti az előbb elhangzottakat. — Ami a komoly zenét illeti — árnyalják tovább a képet —nincs különösebb problémánk. Sokan keresik Bachot, Beethovent, Vivaldit és Csajkovszkijt, ám ennek ellenére az ő lemezeik legfeljebb néhány napig hiányoznak a polcainkról. Egyedül Kodály Zoltán Székelyfonó című művét tudnám most említeni, ez huzamosabb ideig hiánycikknek számított. De éppen tegnap kaptunk belőle új szállítmányt. Kell is, mert itt az idegenforgalmi szezon, jön a sok külföldi turista. A legtöbb Kodály- és Bartók-le- mezt ők viszik el. fis a különböző iskolák — egyik-másik több teljes sorozatot vásárolt már. TANULJUNK NÉMETÜL • A németajkú nemzetiséglakta Pécsváradon négy és fél millió forintos költséggel épült fel az az új nyolcvan gyereket befogadó óvoda, ahol hetenként két napon csak német nyelven szólalnak meg az óvónők. A képen: Schulthetsz József né német mesekönyvből olvas fel a gyerekeknek. (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS.) A növekvő érdeklődés a bevételeken. Is. jól .lemérhető:'a Két-- templom-közben levő zeneműboltban négymillió, a Szabadság téri könyvesboltban másfél millió, az Arany János utcai szaküzletben pedig hárommillió forint értékű hanglemez kelt el az elmúlt esztendőben. A legutóbbi üzlet esetében ez annyit jelent, hogy az 1977-es évben harminckét százalékkal több lemezt adtak el, mint 1976-ban. S az üzletek forgalma az idei esztendőben is tovább növekszik még a jelek szerint. Ismét az Arany János utcai szaküzletből hozva a példát: az idei esztendő első negyedévében hatszáznegy- venezer forintot forgalmazlak, ami csaknem százezer .forinttal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának forgalmát. K. J. MEGJELENT A KÖNYVHÉTRE Úttörők a színpadon Rendszeresen szerepelnek bemutatókon, seregszemléken, fesztiválokon a kecskeméti Leninvá- rosl iskola úttörőiből alakult Irodalmi színpad tagjai. Rendszeresen aratnak sikert, több oklevelet, jutalmat kaptak. Hogyan alakult, csiszolódott az együttes — kérdezem a csapat- és egyben az Irodalmi színpad vezetőjét, Szabó Kálmánnét, a pajtások Ica nénijét. — Minden szeptemberben felhívjuk az ötödikesek figyelmét arra, hogy részt vehetnek az irodalmi színpad munkájában, várjuk őket is a soronkövetkező meghallgatásra. A „feltételi” ebben az időben a szép olvasás, pontosabban a szép versolvasás. Általában tizenöten-húszan jelentkeznek, jönnek a továbbiakban minden kedden, mert ez a ml napunk. Eseményekre, évfordulókra állítunk össze műsorokat, adott témakörökhöz kapcsolódva. Legutóbb a BÉKE jelentette a mottót —, a műsort a ZIM-ben tartott szolidaritási nagygyűlésen mutattuk be, szép sikerrel. — Hogyan készülnek fel a pajtások — a versek kiválasztása és a bemutató közötti időre gondolok. — A műsor összeállítása után olvasópróbát tartunk. A pajtások észrevételeit, ötleteit megbeszéljük, figyelembe vesszük. Elemezzük a verseket. Valamennyi szereplő tudja a műsorban sorra kerülő verset, prózát. Mindenki helyettesíthető szükség szerint! Mindezt örömmel csinálják, ezt jól mutatja az a tény, hogy a már középiskolába került Virágh Ildikó, Wohl Mária, Sípos Zsuzsa, Pető Judit, Mészáros Marianna, Laczi Adrienne és Sz. Kiss Ildikó visszajár a foglalkozásokra... — Mi az alapvető célja a csapatban az irodalmi színpadnak? — Kettős célja, illetve eredménye van. Aki részt vesz a munkában szépen beszélő, verset értő, jó fellépésű, érzékeny ízlésű fiatal lesz. Kifejlődik értékítélete, lényeglátó képessége is. A mozgalomban betöltött szerepe pedig az, hogy a különböző rendezvényeket szeretnénk emlékezetesebbé tenni bemutatóinkkal. Most a Pedagógusnapra- készülünk, .a Megyei Művelődési Központban fogunk szerepelni. De voltunk már legkülönfélébb eseményeken —, hiszen mindig van „kész” műsorunk, több azonnal előadható, gondosan megtervezett összeállítás. H Az elmúlt évek során melyik műsor volt a legemlékezetesebb? — A Radnótl-müsor nagyon a szívünkhöz nőtt, aranyérmet is nyertünk vele. Tavaly az Ady- évfordulóra készültünk. — Nézzünk egy kicsit körül: milyen sikereket, okleveleket őriz a csoport? — Csak erre az úttörőévre tekintsünk vissza, hiszen minden hónapihoz kötődik valami öröm. Szeptemberben Varga Andrea pajtás a városi szava lóversenyen első helyen végzett. Októberben a Krím-területről érkezett küldöttség a ml bemutatónkat tekintette meg. Novemberben az Ady- szavalóversenyen Kócsó Anikóés Varga Andrea jeleskedett. Januárban a Szép magyar kiejtési versenyen szerepeltünk jól. Februárban a szaktárgyi vetélkedőn a ml úttörőink — Tréfás Ildikó, Engedi Ilona és Tóth Angéla — a második helyet vívták ki. Ugyanakkor az Irodalmi szakkör tagjai első helyre kerültek az úttörőházi seregszemlén. Jól szerpeltünk a néptáncbemutatón, az Éneklő Ifjúság napján is különdíjat kaptunk. — Kapcsolatban állunk a kecskeméti Fegyveres Erők Klubjával, velük voltunk május elején Miskolcon, a területi fesztiválon, és Indulunk június elején Zánká- ra új műsorunkat bemutatni. Tudósítóink jelentik A kecskeméti Molnár Erik úttörőcsapat 8/a raja kiránduláson vett részt — írja Sárközi Ilona. Útjuk célja Gyula volt, de természetesen megálltak Szarvason gyönyörködni az arborétum különleges növényeiben. Gyulán a fürdőt, a csónakázó tavat, majd a várat keresték fel. Hosszabb időt töltöttek Békéscsabán <r Munkácsy Mihály Múzeumban, megnézték a szép műemlék-templomot is. Kondoroson vacsoráztak, a híres betyár-csárdáiban, ott határozták el: hamarosan újból út-* ra kelnek, Esztergomba indulnak. * Börzsönyi kirándulásról küldött beszámolót Szabó Piroska, Kecskemétről, a Halasi úti iskolából. A csapatot patronáló üzemektől kaptak autóbuszt, illetve pénzt az útra. Késő délelőtti órákban érkeztek Királyrétre, ahonnan gyalogosan a Nagyhi- deghegyre, majd a Csóványosra indultak. Nagyszerű kirándulás volt! — fejezi be levelét Szabó Piroska. Hasonló kirándulásról küldött beszámolót az Úttörőéletnek a- hetényegyházi Nagy Ági. Náluk, az énekkar tagjainak rendeztek kirándulást, Budapestre, a Vidámparkba I Remekül szórakoztak, minden játékot kipróbáltak. Nagyon tetszett valamennyiüknek az elvarázsolt kastély és a szellemvasút.. Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten közölt, kisdobosoknak szánt rejtvény helyes megfejtése: sz első és az utolsó kutyus bundája azonos. Megfejtésükért könyvjutalmat nyertek: Bállá Zoltán, Lajosmlzte: Pélinkd Henriett, Csengőd: Somogyi Tibor, Szakmér: Papp Géza, Kecskemét: Lojkó Andrea, Zsana; Andó Judit, Soltazentlmre: Baléza Ferenc, La- kltelek: Lehr Imre, Du napa ta!: Horváth Anikó, Kecskemét: Kovács Ildikó, Kecel; Papp Edit, Orgovény: Posta Lajos. Kecskemét. Selmeci Katalin TÓTH BÉLA Legendák a lóról (9.) Nekem is napokig nem telt be a tennivalóm. Nyergeshez menni, kovácshoz, szűcshöz; vargához. Viktorral szemeztük egymást. Állta jámboran. Támaszkodott az ajtó félfájához, ón a másikhoz. Nem kellett egy sóhaj, értettük egymást. Ahogy visszaérek a pusztáinkba, hóval teli a határ. Töröljük reggel a csípést, látjuk, jön négy lovas, egyenest a házunkhoz. Két kámzsás barát, meg két vasas. De kevés aggy«nisten, fagodjisten ám. Rántják élő a firkáló táblájukat, meg a plaj- bászt. diktálnak. írnak. — Egy tapasztott nádház, fűthető. két rekesztékes. . pitvaros. Kairólábú ágyak, Ibundasubával vetve. Ruhaláda. benne prémes kaoabáj kettő, ibirkalbéléses. Ünneplés oldalvarrott csizma, két pár.' Egy füzér ibacskor, tehiénfoőr- ből hat pár. Pali nem állta szó nélkül tovább. Előbb azt hitte, maskarások ezek. erre is első hóeséskor ez a szokás. Ahol tűz ég. ember lakik, ott a hó örömére beszem- telerikedve megtralktáltaitják magukat. De ezek lajstromoznak, nem maskaráznak. — Mit akarnak maguk itten a házunkban — kiáltott rájuk, éppen nem valami tnrbékoló hangon. — Félre, gyerek, az útból — mordult az idősebbik barát —, a csanádii káptalan lajstromozói vagyunk! — Mi dolgunk nekünk a Csanádi káptalannal, kitákarodjamalk, míg jól megyen a dolguk, mert én nem állok jót magamért! Értették-e a vasasok azó szerint. vagy se. Palit odakötözték a szoba ágasához. Menték sorra a tárgyaikon. — Három jó szűr. két tadtpipa. Pali szidta rájuk a csillagos eget. Megunta az öregebbik barát, szelidkésen leült a lócára, s magyarázott. — Ezek a földek Gsanádtól Szarvasiig a káptalan földjei emberestől. állatostól, kocsistól, lovastól az utolsó fűszálig, firted-e, ember? Ha nincs írásod róla, hogy a török előtt a tied volt, akkor nem a tiéd! Makófalivá- nak egy lépésnyi földje sincs. Nem tudja felmutatni birtokokmányait, nem jussa, ami jussa volt. Szeged köztudottan maga volt tájékának földesura, templomainak. egyházainak kegyura. A török alatt elveszett Okmányait fölmutatni nem .tu'ija, földje csak annyi, amin a város házai állnak Ha a polgár tyúkja a kert alatt kaparni kezd a német lovagrenddel gyűlik meg a baja. Oktalan, gyermek, érted-e. mit beszélek! Lipót rendeletéből a földek vagy az egyház alá rendeltettek. de mindenestül, vagy hadisarcul a lovagrend alá kerülték! Már a pitvarban motyorásztak Pali égetett edényeivel, fömnhan- gon számolgatva a itocsolócsőrű korsókat, asztalra való vizes kan- csóka t. csuprokat, mikor a havas ég megdünrent. Még tán villám- lőtt is. Pali kikiáltott a nyitott ajtón. — Látod, bakáit, tirátok hana- gusznak odafönt! — Jámbor gyerek, nem tudod, mit beszélsz! Olyan hirtelen elsötétedett, dél közelített a hasunk után ítélve, hogy az írnok a nyitott ajtónál sem látott. Leültek az asztalhoz, fagyos szalonnákat szedték elő az iszákból, harapták hozzá a nyers hagymát, ahogy a ló a répát, Pali odaszólt nekem. — Adj enni. itt halok éhen az ágason! — Előbb eloldalak — mentem oda hozzá, de a vasasok fölugrottak. — Hozzá ne nyúlj! 13. Üregi nyutakat sütöttünk két cseréptál között a kemence szájában, hozom be. subadarabbal fogom a tál fülét, a szaga egyből telitöXtötte a 'házat. Nyisszantom a hátulját, azon esik jó harapás, fújom, hogy ne süssön, kínálom Palinak. A vendégek nyelnek akkorákat. ugrálni kezdett az ádámcsutkájuk. — Letörne a kezetek, ha egv falat meleget adnátok, hiszen ez is a káptalané! — mondja az egyik barát. — Majd megmondom, mi a káptalané — gyulladt föl újra Pali. — Káptalané a puszta föld. Erliggyetek. azt nyaljátok! A két kezünk nélkül csak a ducivá birodalma ! Teremtől ember nélkül semmi a föld. .te barát! — Ugye te kálomista vagy, gyerek. Azok tudnak ilyen nyersen szájalni. Hanem szelíden mondom, a talált vagyon, amit lajstromba szedünk, kontraktus szerint elfelezhető. Ha alkalmas emberek á linóik mögötte. Pecsétem van, írhatom felét neked, amit a káptalan földje adott, felét neki. a birtoklás jogán. Hogv hívnak, mondjad. írom! — Engem' ugyan ne írjon sehová! Apám után szabad vásárhelyi lakos vagyok. Nagy pénzen váltollák meg magukat a jobbágyság alól. Mesterségeim van énnákeim. nehogy pápistáik jobbágyává legyek Ha lemászunk a földiről, litt a párái uralma kezdődik. ,nam a barátoké! — Hát te, kicsi? — Hagyja, nehogy zsákba varr- ja! Teljesein árva. Vagy maradni akarsz. Matyi? Nélkülem hogy élsz meg? fin elállók sárvargának. — Jó, akkor írom Matyit. Fele az övé, fele a miénk! így jó lesz? .— Majd ’ gondolkozunk rajta. Adj enni, Matyi! — Qldozzáioik fel a kötelét a fiúnak — intett a barát. Páli aszia’hoz ült. szétdaraibol- ta a nyalat. Adott a néma vasasoknak öblös cserép tányérok on, csongrádi! bort hozott, rozskenyeret t — Na, ügyünk 1 — Csak úgy az ötágúval eme- lődtek föl a nyúl tagok a harminckét fogú malmok garatjához. Tépések, rágások hallatszottak, s odakint a szél süvítése. Amikor eltűnt az öt üregi nyúl, s öklökké1 törlődlek a szájak. Pali cse- répkupákba loccsantotta a bort. — Nia. igyunk! MegemeLődtek a csuprok, fis sokszor egymás után. Lóért való szép piros borunk volt Csongrád- rói. Csúszott a nyúlra. Melegedett a mellvéd a vasasokon, megizzadt a kardihüvely is. Dana kezdődhetne, dohát valahányon vagyunk, annyi zsoltárról énekelnénk íigv nem- énekel senki. Kiic diúd oláaok esnék, szavak az időről, a háború ál la pót járói, országos határokról. Hogv a Tisza ám a törökök, .magyarok között mostantól az országos határ. Ezt írták alá a karlócai bálkelevél- bem. fis a török is fenyskszik odaélta’. de az osztrák is rakja emer,r őL a ha.tárörvidáki katonaságot Az a kész megélhetés. Ottan katonáskodni. Földeik jártnak érte tulajdonul, és pénz. házépítő segítség, örökös jólét Oda sok katona kell. Jó lovak, fegyverek. Az a szép élet. nem a puszta- lakás. Míg a barátok magukbafeled- kezve vitatják a békét, borhozás ürügyén Fali szólított ki. — Te. eredj, a mohomed lovakat vezesd le a hajlatba, emezeket a korcsokat meg hadd leltározza a barát. Ha ők lopni jönnek. akkor mi rabolunk. Hát a sajátunkról van szó! A beszélgetők észre sem vették, hogy odajártam. Ittak, aztán újra megéheztek. Csicsókát sütöttem füstölt szalonnával nekik. Kicsit alábbhagyott a viharzás, tolvajlámpa mellett számolták meg aztán a lovakat. birkákat, hogy beírják a lajstromba. Még megcsicsőkáztattuk vendégeinket, aztán majdnem nyikka- nat -nélkül távoztak. — A kontraktussal mi legyen? — fordult vissza a barát. — Gondolkozunk rajta — válaszolt Pali szárazon. — Szökni nem tudtok. — Nem is akarunk. A sajátunkról a saját hazánkból, minek szöknénk? No, magunkra maradtunk, beszéljük aztán, hegy fordítani kell a sorsunkon Beírtak bennünket az utolsó pitvkegombig. hát mit áUjuk (ki az örökös vekzatú- rát — Könnyen beszélsz, te Pali. Mivel nem is dadogsz, meg két kezedben hordod a kincses bányát. fin mesterséget a lószerete- ten kívül nem tudok. Bármi földbirtokosnak a markában vagyok. Hanem, ha Viktor hozzám jönne, én megsülnék itten Rákoson 1 (Folytatása következik.)
