Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
1978. május 25. • PETŐFI NÉPE • g AZ OKTATÁSPOLITIKAI PÁRTHATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK NYOMÁBAN „Az állami oktatásban széle* sebb rétegek számára kell megteremteni a feltételeket az általános és szakmai ismeretk elsajátításához, a rendszeres továbbképzéshez ... Az Iskola egész munkásságával szolgálja jobban az aktív, a közösségi életet élő, a szocialista világnézet és erkölcs befogadására fogékony személyiségek nevelését... Elsőrendű feladat az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztése, az oktatás- nevelés tartalmának, módszereinek korszerűsítése, az Iskolák közötti színvonalbeli különbségek csökkentése.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából.) Városok, gyerekek és osztálytermek Ankét az általános iskolák fejlesztéséről Az általános iskolák fejlesztése, az intézmények között kialakult adottságbeli különbségek eltüntetése olyan :—! nagy fontosságú társadalmi feladat, amely átgondolt távlati tervezést és nem csekély anyagi áldozatvállalást kiván. Az iskolaügy fejlesztése szerte a világon, így hazánkban is, nemcsak a tartalmi, oktatási és nevelési célkitűzések jegyében történik. Iskolai intézményt ugyanis nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek építenek... Az 1974—76-ban született nagy létszámú korosztály 1980—82 között lép iskolás korba, tehát a városi oktatási intézményekre nagy erőpróba hárul a következő évtizedben. Az általános Iskolai oktatás holnapi helyzetének érdekében már ma kell tenni, a ma gondjaJl- nak megoldásán pedig már tegnap kellett volna töprengeni és hatékonyan Intézkedéseket hozni... Hol tartunk tehát, ml a gond • Az ankét résztvevőit vendégül látó nyolc tanteremmel bővített korszerű, jól felszerelt felsővárosi iskola Kiskunhalason. fin a# # v •• •• Többszörösen meggondolandó ,E megállapítás magától értetődőnek tűnik ugyan, de nem az már, ha a demográfiai hullámzásra, vagy az átrendezőidő településszerkezetre gondolunk. Köztudott, hogy erőteljes a falusi lakosság városokba áramlása, a tanyai területek elnéptelenedése, s az sem Ismeretlen tény, hogy időről Időre jelentős Ingadozást mutat az újszülötteik száma is. Többszörösen meggondolandó tehát, hol építsenek iskolát, melyik település az, ahol magáitól Is enyhülnek az oktatás átmeneti gondjai, s hol várható az elkövetkező években, évtizedben az Intézmények fokozódó túlterhelése. Többszörösen meggondolandó már csak azért is, mert az Iskolaépítés nem olcsó dolog. Bács- Kískun megyében 1977-ben egy tantermes bővítés költsége egymillió háromszázezer forint volt, egy új tanterem létesítése pedig 2,2 millióba került. Hogy miért e nagy különbség?... Mert az új Intézményekben a korszerű "Oktatási és nevelési elvek valóra váltása céljából a tantermekhez egyéb helyiségek sorát is csatlakoztatni kiáll. Az érvényes előírások szerint négy osztályteremhez már egy napközis foglalkoztató, természettudományi előadó, mű- ' hely és úttörőszoba építése ’is kötelező. Nyolc tanterem'r mellé pedig már egy tornaterem is szükséges, és természetesen könyvtár, raktár, szertárak és irodák... Ez hát a költségtöbblet oka, meg az ismert építőipari áremelkedés, amelynek eredményeként csak 1976—77 között háromszáz- ezer forinttal növekedett minden egyes tanterem beruházási költsége ... S ha meggondoljuk, hogy Bács-Kiskun megyében az V. ötéves tervben 219 új osztályterem létrehozása volt a cél, akkor az is érthető, hogy ez nem kis terhet rótt az állami költségvetésre. Kecskeméttől Kiskunhalasig „A nyolc osztályos általános is-' kólái oktatás színvonalának emelése és az egyes iskolák közötti színvonalkülönbség fokozatos kiegyenlítése az oktatásügy továbbfejlesztésének legfontosabb feladata." — állapítja meg az MSZMP Központi Bizottságának 1972. évi határozata. iAz Iskolákban használatos alapvető szemléltetési eszközök (megvásárlására az elmúlt évek során jelentős anyagiakat fordítottak országszerte központi erőforrásokból is. Ennek nyomán jelentős mértékben közelített egymáshoz a falusi és városi Intézmények felszerelt ségl színvonala. A különbség tehát — már ami a tárgyakat, eszközöket illeti —eltűnőben van, és megközelítőleg azonos a pedagógusok végzettsége, szakképzettsége is. ' Nem mondható el viszont ugyanez az Intézmények osztály- termeinek zsúfoltsága szempontjából. A természetes népszaporodási, az iparosodás, az urbanizáció hatására a hetvenes évektől kezdve erőteljesen növekedett a városok lakossága, s ezzel együtt szaporodott aiz óvodások, maj^az általános iskolások szánna is. Erre a jelenségre néhány város nem készült fel eléggé Bács-Kiskun megyében sem. Kecskeméten például 1965—70 között egyetlenegy tantermet sem építettek. Kiskunhalason is csak 1972-ben adták át a város első új iskoláját, vagy említhetnénk Kiskőröst, ahol a belterületen ma is kevesebb osztálytermet használnak, mint a felszabadulás ideién. Ügy tűnik tehát, hogy az oktatáspolitikai határozatok megvalósításának sarkalatos kérdése a városi Iskolaépítés. Bőven akad tennivaló Kecskeméttől Kiskunhalasig a városokban, ahol az osztálytermekben átlagosan 39 diák tanul.' Kalocsán például 32, de Kiskőrösön »3. Pedig a „demográfiai hullám” még csak most kezd behatolni az általános Iskolákba, s a növekvő gyermek létszám következtében a helyzet rosszabbodása válható. Első pillantásra is szembeötlő, hogy az ütemezést tekintve az intézmények és a tantermek többségét csak a tervciklus végén adlják át. Egyetlen település: Kiskunhalas teljesítette túl eredeti célkitűzését négy tanteremmel; Kiskunfélegyháza viszont nyolccal marad le, illetve csúszik át a következő ötéves tervre. Ugyancsak Kiskunhalas volt az a város, amely egyenletesen gazdálkodott központi és saját fejlesztési eszközeivel. TÁNCZOS SÁNDOR, a városi tanács elnöke így nemcsak a házigazda jogán kezdte meg az eszmecserét Az élet kényszere .— Abban, hogy a városok általános Iskoláira nagy teher nehezedik ebben az évtizedben, a népességpolitikai határozatok mellett a településszerkezet megváltozásának erőteljes következménye is érződik — mondta a beszélgetés bevezetéseképpen. — Ez a változás gyorsabb volt, mint italán vártuk jó két évtizeddel ezelőtt Akkoriban érthető módon a külterületi tanintézetek fejlesztését szorgalmaztuk, a például nálunk sem épült egyetlen Iskola sem. A tanyák viszont a hatvanas éviek végétől kezdve sorozatosan elnéptelenedtek. Az osztatlan ösz- szevont osztályok gyerekei ugyanakkor a városokban tanulnak korszerű körülmények között Kiskunhalason 1972-ben nyílt meg az első 12 tantermes iskola, hatvan év óta ez a város első ú j iskolai épülete. Ám ez a fejlesztés alig oldotta meg a problémákat Hogy miért?... Mert már GERI ISTVÁN, Kalocsa város tanácsának elnöke a komplexitás fontosságát hangsúlyozta: Ha bölcsőde, vagy az orvosi ellátottság ügyében ülnénk most itt, akkor óhatatlanul ezeket tekintenénk a legfontosabb kérdésnek. A tanácsnak viszont a helyes egyensúly megteremtésén kell fáradoznia — mondta és hozzátette: — A városi tanácsok döntési köre behatárolt A beruházásokés a tennivaló?... Ezekre a kérdésekre Igyekeztünk választ kapni a szerkesztőség által szervezett ankéton, amelyre meghívtuk a megye mind a hat városának elnökét, és oktatásügyi vezető szakemberét. erőteljesebb. Így a városokban csak mennyiségi fejlesztésre nyílik mód, arra sem a szükséges mértékben, ugyanakkor a falvakban már a minőségi munka javítására fordíthatják az anyagiakat. Kalocsa sem célcsoportos, sem egyéb beruházási támogatást nem kapott feudális elmaradottságának felszámolásához, az Ipar fejlesztését saját erőből oldottuk meg. P. M.: A város jó óvodai ellátottságáról nevezetes, és kedvező a diákélelmezésben részesülők aránya is... GERI ISTVÁN: Véleményem szerint az Iskolaügy szerves része ez is, ez Is. Ebben a tervciklusban 25 személyes óvodai fejlesztést kaptunk, de a saját erőből kétszázat építettünk, s gyakorlatilag minden gyereket fel tudunk venni. Ez sem kis dolog. A pénzeszközök felhasználásában pedig hátrányos helyzetben vagyunk a város műemléki jellege miatt... Minden felújítás, vagy átalakítás ugyanis kétszer annyiba kerül; mint másutt. És még egy gondunkról szeretnénk szólni. Egyetlen város Kalocsa, ahol az iparfejlesztést nem követte a szakmunkásképző intézet építésének megyei támogatása. A jelenlegi intézmény tanácsi pénzből épült, és bizony nem elégíti ki az igényeket Pedig „veszélyhelyzetbe vagyunk”; Paks, Dunaújváros, Szekszárd, vagy a iárás északi részein pedig Budapest „elszívó” hatása Igen erős. És azok a gyerekek. akik az általános iskolából a megyén kívül tanulnak tovább, bizony nem jönnek vissza a városi vagy környékbeli üzemekbe dolgozni. A megváltozott iskola A megyében a városok között az oktatásügy jelen és távlati gondjai Kecskeméten a legsúlyosabbak. Ha idén ősszel netán késve adnák át a széchenyiváro- si új, 16 tantermes általános is-r kólát, akkor ezer diák elhelyezése, tanulása váltásiak ki nyomasztó problémákat. FISCHER ISTVÁN, a városi tanács elnökhelyettese viszont bizakodó. — Nap mint nap meglátogatjuk az építkezést A munka meggyorsult, a tantermi rész biztosan elkészül szeptemberre. Igaz, az utolsó pillanatban, de erről nem ml tehetünk. Ha Kalocsán a tanács a beruházási költségeknek csupán 15 százalékával rendelkezik szabadon; akkor ez az arány Kecskeméten csak hét százalék... A megyeszékhelyen 32 tantéremépltését Irányozták elő 1979—80-ra, nem kevés munkába került az is, hogy egy-egy évvel előbbre hozzuk az átadásokat. A tanácsot érte olyan vád, hogy nem eléggé „oktatáscentrikus’’, saját erőből nem építkezik. Ezzel kapcsolatban' elmondhatom, hogy az óvodákra összpontosítottuk erőinket. Ugyanakkor testületi állásfoglalás szüle- . tett, hogy a következő 5 éves terv már az erőteljes iskolai fejlesztést szolgálja. Megkétszerez- 1 zük a felépítendő tantermek számát Húsz napközis foglalkoztatót is létesítünk, s akkor elérjük, hogy a diákétkezési ellátottság meghaladja’ a 65 százalékot. Kilencvenkettő — öt esztendő alatt Kiskunhalason, a felsővárosi általános iskola klubtermében rendezett beszélgetésen Kiskunfélegyháza kivételével valamennyi város képviseltette magát. Az eszmecsere kiindulásaként az V. ötéves terv fejlesztési célkitűzései, Illetve az iskolai építkezések megvalósulásának helyzetképe szolgált. Ezt a következő táblázat teszi szemléletessé: O S Z T A L YTERMEK Városok Tervezett 1977-ig megépült 1978-ra megépül 1979—80-ra megépül 1976—80 összesen Baja 12 8 8 14 Kalocsa 4 «■■jj 4 — 4 Kecskemét 32 imm 16 16 32 Kiskőrös Kiskun12 — — 12 12 félegyháza 16 — — 1 8 Kiskunhalas 16 12 8 — 20 ÖSSZESEN: 92 12 36 42 90 Mennyiségi vagy minőségi fejlesztés akkor kettő kellett volna. A hatvanas évek kétezerével szemben jelenleg kilencezer a város ipari munkássága. Igaz, hogy a letelepedettek mellett sok a bejáró, de a kétlakiak többsége is itt taníttatja gyermekét. A körzetesítés is növelte az iskolai gondokat, tehát cselekednünk kellett. Én úgy érzem, nem tettünk többet, mint következetesen dolgoztunk a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtásán, amikor saját erőből is igyekeztünk fejleszteni a város iskolahálózatát Persze még távolról sem állíthatnánk, hogy megoldottuk a jelen gondjait, vagy, hogy nyugodtak lehetünk a jövőt illetően. A közoktatás kérdését változatlanul napirenden kell tartanunk, hogy a jelenlegi feltételek ne romoljanak, és hogy néhány év múlva ne fenyegessen bennünket olyan veszély, mint amivel jelenleg néhány más város küszködik. P. M.: Ügy tudom, Kiskunhalason, az elmúlt nyolc év alatt felépült tantermek hatására szépen javult a délelőtt-délután váltakozó tanulás aránya, míg másutt egyre Inkább kiterjed ez a kedvezőtlen pedagógiai hatású kényszer gyakorlat... TÁNCZOS SÁNDOR: Én inkább azt mondanám: csak lépést tartottunk az igények növekedésével Azt valljuk ugyanis, hogy a korszerű ipar megteremtésének elengedhetetlen fontosságú kísérője a színvonalas oktatás. Voltak olyan megjegyzések is, hogy talán a tanács túlságosan „Iskolacentrikus’’ beállítottságú. Ezt ml nem tagadjuk. Igaz ugyan, hogy sok egyéb teendőnk is sürgető, rosszak például az útjaink. Az iskolaépítés mégis elsőbbséget élvez. Maga az élet kényszerít bennünket erre a szemléletre. ra fordítható pénzeszközök 80— 85 százalékának felhasználásába nilncs beleszólási jogunk. Ha példáiul öt tantermi fejlesztést kapunk, hiába szeretnénk háromszor annyit építeni, legfeljebb hetet tudunk... Kedvezőtlennek tartom azt, hogy olykor egyenlő- sítő tendenciák érvényesülnek; községek és városok hasonló arányban kapnak pénzt. De emitt a fejlődés üteme gyorsabb, • A kecskeméti oktatásügy nagy kérdése: elkészfil-e augusztus végére a Széchenyi- • városi 16 tantermes iskola. Reméljük igen... (Tóth Sándor felvételei.) MÉSZÁROS SÁ . a városi tanács művelődése. --aztály vezetője: — Az oktatást épületek zsúfoltsága többek között az iskola1 megváltozott szerepének is tulajdonítható. Régen a gyerek elment az iskolába, a délelőttöt ott, a délutánt pedig otthon töltötte. Ma, főként az alsótagozatos tanulók, reggeltől koraestig elfoglaltak. Igenám, de a régi iskolákat nem erre tervezték, nincsenek bennük konyhák, napközik, foglalkoztató helyiségek. Pedagógiailag célszerűvé tenni egy öreg Intézményt, nem egyszerű dolog. Különösen kiéleződik ez a probléma a város fejlődési ütemének tükrében. 1970—78 között csaknem húszezer emberrel nőve- kedf>“ a lakosság. Ezzel szemben az é zed elején száz közül negyvene;, az idén viszont már az ötévesek 85 százalékát el tudjuk helyezni az óvodában:... Ez volt tehát a kulcskérdés, úgy ahogyan a következő tervciklusban az Iskola lesz. Hosszú távon, legalább 1990-ig átlagosan 11 ezer tanulóval kell számolni, s ezért kell minden erőnket az iskolák fejlesztésére összpontosítanunk. P. M.: A város oktatási intézményei nagyon érzik. 'az eddig elnapolt fejlesztések következményét Remélhetően a közoktatás nagyobb súlyt kap a jövőben. TÁNCZOS SÁNDOR: A beruházási paliul rendszere teszi lehetővé az oktatási óéira szánt összege' megcsorbítását. Az ár- emelke ’ :s fedezetét honnan teremthetik elő a tanácsok? Ahonnan tudják. A fontossági rangsor pedig: célcsoportos, ipari, kommunális és oktatási beruházások ... Nyilván, hogy a „köny- nyebb ellenállás” törvénye hat, amikor az iskolák építése késlekedik. Épitőiparf érdekeltség MOLNÁR JÁNOSNAK, a bajai művelődésügyi osztály vezetőjének véleménye szerint az építőipar nem' túlságosan lelkesedik az oktatási intézmények felépítéséért. Nem könnyű kivitelezőit találni, ha pedig már megkötötték a szerződést, a vállalatok húzzák-halasztjék a munkát Arról panaszkodnak, hogy ráfizetésesek ezek a feladatok. Talán az érdekeltségi rendszert is módosítani kellene. — A művelődésügyi beruházások általában a tervcikLusok végén halmozódnak fel, kapacitás hiányában könnyen át Is csúsznak a következőkre — mondta. — Így van ez Baján is, ahol az új városrészben egy 18 tantermes Iskola épülhetne fel de az intézmény várhatóan nem készül el 1980-ra. Nemcsak megyei probléma a dinamikus Iparfejlesztést lassabb ütemben kísérő infrastruktúra kialakulása; nálunk például 15 éve nem épült célcsoportos beruházású iskola Nehéz helyzetben vagyunk a napközis ellátottságot illetően is. Jelenleg tizenegy helyen főzik az ebédel a fejlesztést viszont pénzéé építőipari kapacitányhiány egyaránt kérdésessé teszi. Baján tehát nemcsak Iskolát, hanem konyhákat Is építeni kellene. Az eszmecsere során ezzel kapcsolatban felmerült az a gondolat is, hogy a tanácsok azért sem szorgalmazzák megfelelő mértékben a napköziket kiegészí tő menzák létesítéséi mert ezek ráfizetésesek. Míg a szülők a tanuló- szobás gyerek étkezésére 18 forint térítést fizetnek, addig a menzai ebéd ára — érthetetlen — módon, nevetségesen alacsony; mindössze 2 forint. A különbözet pedig a fenntartókat, a tanácsokat terheli. Versenyfutás? — A szükséghelyzet olykor bonyolult kényszermegoldásokra kényszeríti a tanácsokat, s nincs ez másképpen Kiskőrösön sem — folytatta a beszélgetést LUKACS LAJOSNÉ DR., elnökhelyettes.— A városban most szervezzük az üzemi dolgozók közös étkeztetéséi s remélhetően ez segít majd a diákság ellátásában is... Ha a kalocsaiak az „egyenlősdi” kedvezőtlen 'hatásáról elmélkednek, akkor én ehhez azt tehetem hozzá, hogy a városok között is igen különbözőek az adottságok. Kiskőrösön nincsenek kisajátítható, régi jő állapotú épületek óvodák, vagy napközik létesítésére. Nekünk mindent magunknak kell megépítenünk. A kisvárosok saját fejlesztési alapja kevés, nyomasztó gondjaikon nem sokat, enyhített az sem, hogy a felújítási alap 65 százalékát a közoktatási intézményekre költöttük el. Kiskőrös elmaradottságának oka sok tekintetben az, hogy mint nagyközség, nem fejleszthette megfelelő arányban az oktatási ' intézményeket. így állt elő, hogy ma a város belterületén a tantermek kihasználtsága 232 százalékos, a legrosszabb a megyében. • ’ NEDRÖ MIHÁLY, művelődés- '* ügyi osztályvezető hozzátette: — Mi is az óvodákkal kezdtük, 1973 óta tíz csoportot létesítettünk. A kisegítő iskolát saját erőből tudtuk bővíteni, támogattuk a szakközépiskola gyakorló kertjének kialakításál de az anyagi lehetőségek végesek, és az általános iskola bővítésére már nem jutott... Pedig sokat alapoztunk társadalmi munkára is, 1978—77-ben három millió forint érték képződött így. Ám a lelkesedés lassan, de csökken, és úgy hiszem, hogy ezt nem is lehet a végtelenségig folytatni. "Számos, kötelezettséggel leterheltek már az üzemek Is, egyszóval minden Igyekezetünk ellenére nehéz helyzetben vagyunk. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy „versenyt futunk” a diákság számának növekedésével. Ez nálunk azt jelenti, hogy ha 1980-ra megépül az új 12 tantermes Iskola, akkor még mindig csak ott tartunk, ahol 1975- ben. Csupán a szinten tartáshoz 1985-re legalább még egy új Intézményre szükségünk van... • • • Az eszmecsere még számos problémát, felveteti amire hely hiányáén nem térhetünk ki. Inkább közöljük az érintett városoknak, a VI. ötéves terv Időszakéira vonatkozó fejlesztési elképzeléseit. ISKOLAÉPÍTÉS; TANTEREM Városok Célcsoportos Saját erőből összesen Baja 16 18 34 Kalocsa 12 — 12 Kecskemét 40 32 72 Kiskőrös 4 8 12 Kiskunfélegyházi 12 12 24 Kiskunhalas 12 — 12 ÖSSZESEN: , 96 70 166 A következő tervciklusban tehát a városok 76 tanteremmel szándékoznak több iskolát építeni, mint az V. ötéves terv időszakában. Ez azonban még csak előzetes elgondolás, s ma még nem tudható, megfelelő arányú-e a fejesztési kedv, és az sem, milyenek lesznek az anyagi erőforrások... Örvendetes viszont a saját erőből megvalósítandó beruházási szándék megélénkülése. Hogy a tervezett intézmények valóban elkészüljenek, mégpedig idejében, azt még sok tényező befolyásolja. Mindenekelőtt a tanácsi testületek következetes, áldozatvállaló közoktatáspolitikai szemlélete. Pavlovit* Miklós
