Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1978. májúi 94. Exportnövelő beruházás a FÉKON bajai gyárában A FÉKON Ruházati Vállalat a népgazdasági érdekekkel össz­hangban azt a feladatot tűzte maga elé az V. ötéves tervidő­szakra. hogy az árbevételét a megelőző tervciklushoz viszonyít­va 40 százalékkal növeli. Ezen belül a belföldi értékesítést 20. a szocialista exportot SO. a tőkéé kivitelt pedig 40 százalékkal bő­vítik. Az elképzelések szerint a vál­lalat bajai gyára ebben az ötéves terviben elsősorban a hazat Igé­nyek kielégítésére termel — tud­tuk meg Pogány Bálitól, a gvár Igazgatótól —, de a szocialista exportját fokoznia kell. s emel­lett még a termékszerkezet át­alakulása során a FÉKON tőkés exportjából Is jelentős mérték­ben ki kell vennie a részét. A bajai gyár csak ügy lesz képes teljeskeni feladatát, ha a korszerű munkaszervezést gátló zsúfoltságot felszámolják, miután az alapvető fontosságú, kevésbé modem termelő berendezéseiket, gépeket már az 1978 előtti évek­ben nagy termeié kenyséRŰekkel váltották fel. A termelés előkészí­tő és befejező fázisában használt technikai eszközök korszerűsíté­se erre a tervidőszakra maradt a ruházati vállalat bajai egységé­ben. A termelő területek növelé­sén és a gépi kapaoltás korszerű­sítésén ldvül a mai Igényeket ki­elégítő szociális körülményeket is meg kell teremteni 1960-lg. A vállalat a fentebb vázolt cél eléréséhez az V. ötéves tervben 178 millió forint hitelt vett. Il­letve vesz fői. az exportáldpok Ha az újságíró a külföldön mű­ködő kereskedelmi kirendeltség irodájában találomra kiválaszt néhány aktát a polcról — úgy­szólván perceken belül pontos ké­pet kap gazdasági problémáink egy részéről. Levelezések, 'kémért és izgatott hangú telexek, töljegy- zések sorakoznak egymáson: egyetlen aprócska ügy dokumen­tumai. Mindössze annyit rögzíte­nek a tények, hogy egy magyar vállalóit megígérte, szerződésben elvállalta a 'nem túl nagy .tétel bor szállítását, ám ezt e szerző­dést nem tudta teljesíteni. Több hetes, hónapos késésbe került, s emiatt üzletfele bizalmát alapo­san megrendítette. Ha utánanézünk a dolognak, az Is kiderül: csupa menthető oka van a késésnek: a külkereskedel­mi vállalait hiába kérte, köve­telte időben a szállítmányt; a ter­melő nem tudta hamarabb előál­lítani, mert késett az érés. Az érés azért húzódott el, mert a be­takarítás később történt, és a szüret is, no meg munkaerő-, raktározási, s egyéb problémák adódtak, A napok a végén hetek­ké kerekedtek. Magyarázattal nem lehet kereskedni Mint utaltunk rá — egyenkint megmagyarázhatók az okok, sőt nekünk már-már magától értető- dőek. Am bármennyire azok, a külföldi kereskedőt nem érdeklik. Még udvariasságból sem, hiszen ő abból az áruból él, amit vesz és elad. Magyarázattal természe­tesen nem tud kereskedni, ezért ha nem kap magyar árut, vesz portugált, spanyolt, jugoszlávot s számára az ügy lezárult. Az esetek egy részében számunkra is... A jelenlegi nehéz világ­piaci helyzetben —, amelyet a ke­reslet gyengesége, nyomott kész- termékárak és heves konkurren- claharc Jellemez — az efféle apró ügyek súlyosan esnek latba: a kis pozícióvesztés azért veszélyes, mert egész termékcsoport piaci helyzetét képes elrontani azzal, hogy teret nyit a konkurenciá­nak, a versenytársaidnak. Példák tucatjait sorolhatnánk a • gépipari, vagy a mezőgazdasági cikkek eseteiről, amelyekben a késés megzavarta az üzleti kap­csolatokat, kárt okozott a hazai termelőnek, külkereskedőnek — végső soron a népgazdaságnak. De nem csupán e tárgykörből vehe­tők elő tanulságos ügyiratok: a szerződésben vállalt minőségi kö­vetelmények megszegése, Illetve a nem szerződésszerű szállítás egyéb módozatai szintén Ide so­rolandók. Aligha véletlen hogy az oly sikeresnek ítélt magyar sza­lámi nemrég kellemetlen szenzá­ciót szolgáltatott: Angiiéban, Il­letve az NSZK-ban emeltek elle­ne Jogos panaszokat. A következ­mény: a magyar szál Amiexport csökkenése, Illetve egyes hazai gyártók kivitelének átmeneti be­szüntetése volt, És még valami: bővítésére létesített központi ke­retiből a saját erőforrásai kiegé­szítésére. A hajai gyár fejleszté­sére 48 millió forintot költenek a tervidőszakban. Harmincmil­liót épületberuiházáara. a fennma­radó 18 millió forintot pedig gé­pekre irányozták elő. ÜzaméipUle- tet. kazánházat építenek, a bőví­tik a raktárt. A.gyár üzemi cé­lokra használható területen ösz- szesen 2380 négyzetméterrel nő meg A beruházás terveit a Könnyű­ipari Tervező Iroda, illetve a Bács megyei MEZÖBER bajai kirendeltsége határidőre elkészí­tette. A kivitelezést a Bajai Épí­tő- és Építőanyag-ipari Vállalat vállalta. Sajnos, azonban ennél a beruházásnál Is adódtak hátrál­tató tényezők, Így az 1978. illet­ve 1879 végére ki tűzhetőnek lát­szó határidőkről le kellett mon­dani. Késedelmesen tettek pon­tot a hitelügylet végére, s nem állt Idejében rendelkezésre az építőipari kapacitás sem. Pogány Béla Igazgató elmond­ta. hogy nagy gondot okozott, sőt okoz a tervezett háromszintes üzemépület, a beruházás legfon­tosabb létesítménye helyén jelen­leg álló gyárt gyermekintézmény áthelyezése máshová. A probléma megoldásához a városi pártbizott­ság és a tanács Js adott segítsé­get. de ennek ellenére sem ha­ladt az a kellő gyorsasággal. A Bajai Építő- és Építőanyag- ipari Vállailait a termelő terület bővítéséhez szükséges épületek átadását 1979-re, Illetve 1980-ra vállalta. A munkálatok jelenlegi a hites magyar márka helyett most mást vesz a külföldi cég — megkísérlik az NSZK-ban is gyár­tani a szalámit. Illetve a verseny­társak, az olasz, jugoszláv szalá- mlkészitmények soroltak előre... Csak panaszkodnak .< Joggal merül fel a kérdés: ml a baj? Hazai gyártóink talán fe- gyelmezetlenebbUl szállítanak, rosszabb minőségű terméket pro­dukálnak? Néha csakugyan ez a helyzet, hiába szépítenénk a dol­got. De ez ritkább. Az esetek dön­tő hányadában az a problémák forrása, hogy az ugrásszerűen nö­vekvő követelményekkel nem tar­tanak lépést hazai gyártóink. Hogy folyton panaszolják ugyan — nehéz a világpiaci helyzet! —■, de ennek konzekvenciáit nem vonják le kellően a munkájuk­ban: a határidőkkel ugyanúgy bánnak, mint amikor nagy volt a kereslet, s kisebbek a megren­delői igények. A MERT — a Minőségi Ellen­őrző Rt. — a Külkereskedelmi Minisztérium megbízásából nem­rég elapoean megvizsgálta a kivi­telre kerülő termékeinket, Megál­lapításai — enyhén szólva — el- gondolkoditatók, Az exportcikkek minőségi színvonala Javult ugyan, néhány árué egészen figyelemre- méltóan, ám nagy többségüké alig-allg változott. Figyelem a kerítés mögötti munkára Kétségtelenül elkoptatott, örök­zöld téma a minőség, a határidő, s lám most mégis újból előhoza­kodtunk velük. Igen, szóba hoz­tuk őket — mert nem lehet ki­pipálni feladataink közül — első­sorban az Intő jelek miatt! Új­ból és újból figyelmeztetnek rá a jelentések, a vizsgálatok és saj­nos, az üzleti sikertelenségek. Is­mét és ismét íelhiva a figyel­münket a vállalatok kerítése mö­götti munkára, szemléletre — Il­letve arra is, hogy mennyire nem elég kizárólag követelményeket fogalmazni, feladatokat szabni, szentenciákat mondani ebben az ügyben. TaOán arra is szükség lenne — most már mind sürgetőbben —, hogy a vállalati gazdálkodás meg­ítélésében, az érdekeltséget szabá­lyozó követelményekben méltó helyet kapjanak a mennyiségre ösztönzők mellett a jó minőségű munkára késztetők. Röviden fo­galmazva: a gyártókat az eddi­gieknél lényegesen jobban kelle­ne érdekeltté tenni termelésük minőségének javításában. Talán még az sem túlzás: olyan közgaz­dasági szabályozókra van szükség, amely kikényszeríti a minőségi tartalékok gyors és hatásos fel­tárását. M. I. állása szerint a részhatáridőket tartani tudja a kivitelező, s 1978. május 31Jig befejezik az alapo­zást. A 18 millió forintos gépi beru­házásból már tavaly üzembe he­lyeztek nyolcmillió értékű gépet, többek közt 78 darab Japán gyarsvarrágépet. Az idén folya­matosan érkeznek a gyáriba a megrendelt berendezések, s az év végéig beállítják a termelés­be a még hátralevő 10 millió fo­rint értékű gépet. Nagy teljesít­ményű, fényeljárásos elven mű­ködő rajzkészítő és rajzmásoló gépet kaptak az Idén. s már a napokban várják az úl szabá­szat! terítőgépet és az úgyneve­zett anyagbevlzsgáló berendezé­seket. Töbfb szabász és speciális műveletet végző masinával egé­szül majd még ki a géppark. Tehát az a helyzet állt elő a FÉKON Ruházat! Vállalat bajai gyárának beruházásánál, hogy a gépek hamarább a helyszínen lesznek, mint ahogyan a korszerű elhelyezésükhöz szükséges üzemi területek fölépülnék. S bár a technikai színvonal emelkedik, termelnek az új berendezésekkel, a mostoha körülmények nem vál­toznak, a zsúfoltság egyelőre nem szűnik meg . A gyár Igazga­tója úgy tájékoztatott, hogy a kollektíva ennek ellenére opti­mista. Bíznak benne, hogy 1980- ban befejeződik a gyárfejlesztő beruházás, és utána korszerű kö­rülmények között, a leg hatéko­nyabb munkaszervezés mellett dolgozhatnak. A. T. S. A vasút korszerűsítése Kubában 880 millió peaót for­dítanak ebben az ötéves terviben a vasúthálózat fejlesztésére. Je­lenleg 8100 kilométert tesz ki a vonalak hossza. Folytatódik az országot keletről nyugatira átszelő, a Santiago de Oubat Havannáival összekötő leg­fontosabb vasútvonal fejlesztése és korszerűsítése. A munkálatok még néhány évig tartanaik, Nem­régiben 1120 kilométert adtak át a forgalomnak. Kuba új vonat­szerelvényeket vásárolt a Szov­jetunióitól, Kanadától és Argentí­nától a Jobb. gyorsabb közlekedés érdekében. CBUDAFRESS— FRiENSA LATINA) A megyei állattenyésztési fel­ügyelőség tavaly Is elvégezte a nagyüzemek Igényelnek megfele­lően a szarvasmarha-tenyésztő te­lepeken a törzskönyvi adatgyűj­tést és annak feldolgozását. Az Igényeknek és az állomá­nyok hasznosításának megfelelő­en. többféle törzskönyvi ellenőr­zési forma van. A húshasznost- tású állományoknál tenyésztési, a tejtermelésre szakosodott, vala­mint a keresztezést folytató gaz­daságoknál termelési és tenyész­tési ellenőrzést végzünk. A kis tehénlétszámma 1 rendelkező és keresztezést nem folytató gazda­ságoknál csak egyszerű termelés­ellenőrzés történik. 1977-ben csaknem 48 ezer tehén adatait gyűjtöttük össze és dolgoztuk fel. Köztudott, hogy a tejtermelés­ben dinamikus fejlődés jelentke­zik. Ami elsősorban a helyes ösr- tönzőknek, s a tejtermelést i.ö- velő keresztezéseknek köszönhe­tő. Addig, míg megyénkben 1975- ben az egész évben fejt tehenek tejtermelése 2768 kilogramm volt, tavaly már 3332 kilogramm. Égy liter tej egy kilogramm és há­rom deka súlyú. Ha a számokat szektoronként vizsgáljuk, akkor megállapíthat­juk, hogy a leggyorsabb a fej­lődés az állami gazdaságokban. Itt az egész évben fejt tehenek termelése két év alatt 3487 kilo­grammról 4343 kilogrammra emelkedett. A termelőszövetkeze­teknél ez a növekedés 483 kilo­gramm átlagosan. Az állami gazdaságokban jó eredményeket értek el a tehenek két borjazás közötti Idejének csökkentésében Is. Míg 1978-ben ez az Idő 391 nap volt, tavaly már 376 napra csökkent. A ter­melőszövetkezetekben nem Ilyen kedvező a mutató, tavaly nem Kísérletek a gabonával A „zöld forradalom" megvaló­sításához, új, nagy hozamú gabo­nafélék termelésbe állításához el­engedhetetlen feltétel a talaj óriási mennyiségű nitrogénnel történő műtrágyázása. Egyre na­gyobb gondot okoz azonban, hogy a nitrogénműtrágyák előállítása meglehetősen drága, és nincs Is elegendő kapacitás a világ Igé­nyeinek a kielégítésiére. A drága műtrágya helyett jó lenne a bio­lógiái nitrogént rágyá zás nagy­üzemi megvalósítása. A pillangós növények gyökér- gumóiban a Rhizabi um-szerű bakténlumfajok képesek a leve­gő egyötödét alkotó nitrogént megkötni, és olyan vegyületekké alakítani, amelyeket a virágos növények is képeseik gyökereiken keresztül felvenni. Az elmúlt években Intenzív kutatás kezdő­dött a R'hizobium fajok körül. Si­került egy új fajt is felfedezni, amely nem a pillangósok gyöke­rével él együtt, hanem másféle növényfaj nitrogénellátását segíti. A kísérletek másik iránya a gabonafélék átalakítását vette célba. Olyan gabonafajtát pró­bálnak előállítani, amely képes együttélni a pillangósok Rhizobl- um baktériumaival. A kísérletek során a Rhlzobium baktériumo­kat tartalmazó szójabab gyökér- sejteket nevelnek együtt — sejt­tenyészetben — gabona gyökér- sejtekkel, remélve, hogy a két sejttípus fúziójából, egyesülésé­ből keletkezett sejtekből mester­séges körülmények között felne­velt növény és utódai Is rendel­kezhetnek a Rhizobiumokkái va­ló együttélés képességével. A kísérletek harmadik csoport­ja a baktériumok génjének a ga­bonafélékbe való átvitelére Irá­nyul. E kísértetek napjainkban még kezdeti szakaszban vannak. Képünkön gabonamagvak elő­készítése a kísérletekhez. • Osztrák-tarka tehénállomány a cetben. javult, hanem tovább növekedett a két borjazás közötti idő. Emiatt természetesen Itt alacsonyabb a szaporulat is ugyanerre az Időre vetítve. iMlért van ez a különbség? Ta­lán azzal lehet magyarázni, hogy az állami gazdaságokban már az 1970-es évek elején megkezdték a tejtermelés növekedését előse­gítő keresztezéseket, számottevő Intézkedéseket tettek a takarmá­nyozás és a szaporodásbiológia javítása érdekében. Különösen kiemelkedik a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaság, amelynek magyar- tarka és holsteln-frtz keresztezett állománya van. Az egy évig fejt, vagyis az úgynevezett éves tehén­re jutó tejtermelés 8174 kilo­gramm és a két borjazás közötti idő 382 nap volt tavaly. A termelőszövetkezetek keresz­tezett állományai Is beváltják a Levelében Szűcs Antal ismer­tette a kecskeméti lenlnvároslak környezeti gondjait, például azt, hogy a Lenin tér 1. számú ház mentén található parkterületet fokozatosan tönkreteszik a szom­szédos zöldség- és virágüzletbe árut szállító gépjárművek. De nem különb a látvány a közeli Italboltocska — e bódészerű épít­mény kevésbé Illik az ottani vá­rosképbe — körül sem. Az Idelá­togatók bizony gyakorta alaposan felöntenek a garatra, s Ilyenkor „Aki Kereti a földet" jelige, Kecs­keméti Amint arról tájékozódtunk. a levelében említett — Mátyás király körút menti — magántulajdonú termő­terület még nincs hivatalosan kisajá­títva. a rajta átvezető utat tehát ön­kényesen alakították ki a környékbeli lakóházakat építők. Szintúgy szabály­talan az ottani szemétlerakóhely Is. Fi birtoksértés, amelyre vonatkozóan — konkrét bejelentés alapján — a vá­rosi tanács vb Igazgatási osztálya jo­gosült vizsgálatot folytatni és Intéz­kedni. „Bacsó Béla utca lakói" Jelige, Ba­jai Az önök állítása, miszerint az ut­cájukban levő több családi házon ta­lálható a 37-es megjelölés, egyértel­műen' bizonyltja, hogy a környékü­kön enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után a házak számozási rendje. Ezek után érthető, milyen sokszor van baj az ottani postai kézbesítéssel, nem Is beszélve az arra Járó Idegenek tá­jékozódásának nehézségeiről. A szük­séges Intézkedési megtételére ezúton hívjuk fel a városi tanács Illetékesei­nek figyelmét! Bokor Pál, Kecskeméti Sokszor tet­tük már szóvá, hogy a helyi posta­hivatal komoly munkaerőgondokkal küzd. Ez az oka a máriaváros! kéz­besítési hiányosságoknak Is, A meg­oldás persze nem lehet az. hogy a panaszkodó lapelőfizetőket rendszere- sen biztatják a postai úton meg nem kapott példányok árusítóhelyen törté­nő megvásárlására, Megítélésünk sze­rint. szervezettebb módon — a kéz­besítéssel foglalkozó dolgozók megfe­lelő átcsoportosításával, vagy alkalmi, például dlákmunkavállalókkal — mér­sékelni lehet e postai szolgáltatás kö­rüli bajokat, Reméljük, e jogos pana­szok orvoslására mielőbb találnak va­lamiféle lehetőséget, módot az Illeté­kesek I Nagy József né, Fájsz i panaszát ki­vizsgálták az illetékesek, akik megál­lapították, hogy az ön és férje rok­kantsági nyugdíjazásával kapcsolatos teendőket végző szervek a vonatkozó jogszabályok értelmében Jártak el. s az Intézkedések óta zavartalan e tár­sadalombiztosítást ellátásuk folyósítá­sa. Nagy Miklós, Kecskeméti Sérelmét Illetően megtudtuk a Volán B-es szá­mú i Vállalattól, hogy . A. korábbi levet lében megjelölt .Időpontban nem fel­használható. lenit érvénytelen' 'bérlet­jeggyel — ezen nem volt' feltüntetve a hozzátartozó Igazolvány száma — akart utazni az egyik helyi Járatú autóbuszon, melynek gépkocsivezetője e szabályoknak megfelelően kötelezte önt a kétforintos vlteidi.1 megfizeté­sére. A Volán-dolgozó azonban még Így Is mulasztást követett el. ugyanis a személyszállítási rendelkezés szerint vaskúti Bácska Termelöszövetke­hozzájuk fűzött reményeket. Ér­demes kiemelni a bácsbokodl Aranykalász Termelőszövetkezet tehénállományát, ahol az egész évben tejelő tehenek hozama 5420 kilogramm. Hasonlóan jó a csávolyl Egyesülés Termelőszö­vetkezet állománya, ahol az egy tehénre jutó tejtermelés 5340 ki­logramm volt az elmúlt évben. A számok tehát bizonyítanak. Kiváló tejtermelő fajtákkal jó eredményeket lehet nálunk Is el­érni. Sajnos az Intenzív tejter­melő gazdaságok között Is kiala­kulnak a szóródások, a hozamkü­lönbségek. Az alacsony szinten termelő gazdaságoknak az a fel­adatuk, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a Jobbakhoz felzárkózzanak. Griczla József a megyei állattenyésztési felügyelőség csoportvezetője senki földjeként tapossák a fü­vet, virágot és szemetelnek ké- nyük-kedvük szerint. Semmi kétség, Igaza van olva­sónknak, amikor a 'környezet pusztításának megfékezésére szi­gorú hatósági közbeavatkozást sürget. 'Mi ez ügyben társadalmi össze­fogásra Is számítunk, bízva ab­ban, hogy a most zajló „Virágos, tiszta Kecskemétért” mozgalom­ból a lenlnvároslak Is példásan kiveszik majd részüket I ilyenkor 90 forint helyszíni birsánual kell sújtani a vétkes utast és ha ezen összegei nem hajlandó kifizetni, be kell tűle vonni a bérletlaazolvAnvál. A busz sofőrjét figyelmeztették a szó­ban forgó előírások jövőbeni mara­déktalan betartáséra. N. N, Kiskunfélegyházái Osztjuk: azon véleményét, hogy a helyi Kos­suth utcai ABC-áruházban nemrégen vásárolt 4 forintos kenyérből kihul­lott zslnegdarab —. melyet bizonyí­tékként csatolt leveléhez — arra en­ged következtetni, hogy az érintett sütőipari üzemben aligha lehet min­den rendjén a higiéniai előírások be­tartása körül. Es bízunk abban, hogy eme közlésünk eredményeként sor kerül a szükséges Intézkedésre. Szabó József, Keoskemóti A levelé­ben foglaltakra — miszerint a Ceglé­di út és a Mátyás király körút talál­kozásánál levő vegyes élelmiszerbolt­ban hiába próbálta visszaváltani a ki­ürült söröse éa borosüvegeket — ez­úton hívjuk fel az egységet működ­tető megyei élelmiszerkereskedelmi vállalat figyelmét. A konkrét eset pro és kontra megítélése nem a ml dol­gunk, szívesen adjuk azonban közre a betétdíjas üvegpalackok visszavál­táséval kapcsolatos tudnivalók lénye­gét. Ennek értelmében az üzlet akkor Is köteles a betétdíjas üveget vissza­váltani, ha az árut. a fogyasztó másutt vásárolta, de az ilyen, vagy hasonló típusú, formájú te méretű palackban levő terméket az adott helyen la áru­sítanak. Illetve a beváltás előtt árusí­tották. Tóth József, Kecskeméti A Szegedi Postaigazgatóságtól kapott Információ szerint a Mikes utcai újságkézbesités azért volt késedelmes az utóbbi idő­ben. mert több megrendelt lao — pl. a Képes ÜJség. Rádió éa Tv Újság stb. — pontatlanul Jelent meg. Ez • helyzet közben kedvezően megválto­zott, s Intézkedés történt a környék­beli kézesltést munka megjavítása ér­dekében is, azóta tehát már ön is idejében olvashatja az előfizetett saj­tótermékeket. Virág Tibor, Kiskunhalast A helyt Vörös Október Termelőszövetkezet alapszabálya szerint az ott dolgozó csak akkor Jogosult az évi nyereség­re, ha munkaviszonya fennállt decem­ber 91-lg. Minthogy ön és, felesége cHak" tavaly november Végéig volt ezen' közös gazdaság alkalmazásában, .részesülhetett sz 1B77. éyl .nyere­összeóllitotta: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Az állami gazdaságok fejlődése Az állami gazdaságok a mező- gazdasági földeik 20 százalékán gazdálkodnak és részarányuk az árutermelésben meghaladja a 22 százalékot. A négy alapvető gabonafajtá­ban elérték a hektáronkénti 30 mázsás termést. Hét évvel ezelőtt a terméshozam még csak 20 má­zsa volt 'hektáronként. Az állattenyésztésben még min­dig nem 'használták ki az optimá­lta lehetőségeket. Az állami gazdaságok jelenlegi fejlődési szakaszában a gazdálko­dás hatékonysága, kerül előtérbe. Ennek egyik megnyilvánulása az állami gazdaságok szerkezeti fel­építésének megváltoztatása, az eszközök koncentrálása. 1970-ben 'még közel 3000 állami gazdaság működött Lengyelországban, je­lenleg csupán 700. az összevoná­sok következtében. Amíg 1970- ben egy állami gazdaság átlagte­rülete 907 'hektár volt, ma 4500 hektár. Emellett a hét év alatt az állami gazdaságok átvettek az állami földalapból félmillió hek­tár területet — megművelésre. A 700 áLlami gazdaságon belül 27 nagy mezőgazdasági ‘kombinát működik, átlagosan 22 000 hektár területen. Az elmúlt évek jellemzője az állami gazdaságok és az egyéni gazdálkodók közötti együttműkö­dés fokozása. Ez pedig pozitívan befolyásolja az ország élelmiszer- ellátását. Az állami gazdaságok korszerű technológiával segítik az egyéni gazdálkodóikét, biztosítják szá­múikra a vetőmagot, szaporító­anyagot. szükség esetén segítenek a betakarításban, javítják a kis­gépeket. Az egyéni gazdálkodók — a maguk részéről — segítsé­get nyújtanak az állami gazdasá- goknaík az állattenyésztésben és a különböző bérmunikákban, (BU- DAPRESS—INTERPRESS) Minőség és pozíció Kedvező és kedvezőtlen számok □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □

Next

/
Thumbnails
Contents