Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
k 1978. május 24. • PETŐFI NÉPE • S HA LEVÁLIK A CIPŐTALP... A minőségi panaszokról Szülőföld-expedíció, vándortáborok Gazdag nyári program az országjáró úttörőknek Az idei nyár úttörőprogramját némi túlzással színes kaleidoszkóphoz hasonlíthatnánk. Akárhogy újabb és. újabb színkombinációkat. formákat próbálunk szemünk elé varázsolni, egy jelenség makacsul visszatér. Nevezetesen a sport, az országjárás. Természetes, mert aligha találunk nemesebb, szebb teendőt, mint az úttörőkkel megismertetni a természetjárás örömeit, mely hozzájárul a tíz-tizenöt esztendős lányok és fiúk edzettségének, fizikai teherbírásának növeléséhez. Az úttörőszövetség legfontosabb nyári játéka a „Szülőföld- expedíció” lesz. Lényege: egy- egy választott túra. vándortábor útvonalán haladva a földrajzi, biológiai jellegzetességek kutatása, felfedezése, történelmi, irodalmi emlékhelyek, a gazdasági élet. ipari, mezőgazdasági objektumok megismerése. Az expedícióban őrsök vehetnek részt. Feladatuk az élő és élettelen természet és összefüggéseinek kutatása mellett az adott hely mezőgazdaságának megismerése. Fontos, hogy a választott útvonalon jól felkészült úttörőközösségék induljanak júniusiban. Az adna igazi értelmet a játéknak, ha a gyerekek valóban megízlelnék a felfedező utak romantikáját, átélnék a nagy felfedezők életét Csak így valósulhat meg a játék igazi célja, az, 'hogy a résztvevők megismerjék környezetüket. a valóságot, hogy egységes 'közösségekké forrjanak össze. A járási, városi, kerületi úttörőelnökségek egy-egy kiváló őrsöt küldhetnek äz országos expedite! ós táborba. Zárakéra. Itt nagyszabású, vetélkedőt rendeznek. melynek győztes őrse augusztusban eljuthat a Szovjetunióba. a BAM-építkezés megtekintésére. A sport, a testnevelés mindig jelentős szerepet játszott az úttörőszövetség nyári programjában. Köztudott, hogy ilyenkor rendezik meg nagy sikerrel a nyári úttörőolimpiákat, egy sor sporteseményt bonyolítanak le. nagyszabású vándortáborokat szerveznék. Így lesz ez az idén is. A XIV. Nyári Űttörőolimpiát Tatán rendezik meg június 22. és 30. között. Ezúttal azonban mégsem erről a látványosnak, színvonalasnak ígérkező eseményről kívánunk szót ejteni, hanem a vándortáborokról. Az idén tizenkilenc gyalogos vándortábor lesz. a Bákonytól a Zemplénig az ország legszebb tájain túrázhatnak az úttörők, ugyancsak próbára téve erejüket, ügyességüket. Érdekesnek ígérkeznek a vízi vándortáborok is. ám a legizgalmasabbak a kerékpáros vándortáborok lesznék. A tizennégy napos Dél-Alföld—Battonya vándortá- bo,r útvonala Szarvason. Mezoíko- vácsházán. Hódmezővásárhelyen, Öpusztaszeren. Soltvadkerten. Kecskeméten keresztül vezet. Az ugyancsak tizennégy napos keletdunántúli vándortábor tagjai Dunaiföldváron. Lengyelen. Dombóváron. Kaposváron. Igaion. Kőröshegyen halaidnak keresztül. A kerékpáros úttörők találkozója Kiskörénél lesz. ahová mintegy háromszáz gyerek érkezik Békés, Borsod. Hajdú. Szabolcs és Szolnok megyéből. A kerékpáros vándortáborok szervezésének szorgalmazásáért igazán dicséret illeti az úttörőszövetséget. mert felismerték, milyen sokféle lehetőséget rejt magában a már-már — méltatlanul — elfelejtett egyszerű jármű. Napjainkban több fórumon foglalkoznak a kerékpáros túrázás. a kerékpársport fellendítésével. A Népsport szerkesztősége például jövőre meg fogja hirdetni a kerékpárosok évét. Az országjárás élménye mind- annyiunké lehet. Nemcsak gépkocsival — gyalog vagy kerékpárral’ is. B. F. Ez év márciusában lépett hatályba a belkereskedelmi miniszter a vásárlók minőségi kifogásainak intézését újra szabályozó rendelete. A benne foglaltak bizonyos mértékben az eddiginél is több lehetőséget nyújtanak az áruk minőségi hibáinak orvoslására. Ha a vevő a kereskedelemmel szemben a terméket érintő reklamációval él, ez esetben a hibás árut a kereskedelem kijavíttatja. Ha erre 8 napon belül nem kerül sor, a'kkor a vevő kívánságára le kell szállítani a fogyasztói árat; esetleg az árut ki kell cserélni, vagy a vételárat vissza kell téríteni. Amennyiben a hibát a vásárló javítja, vagy javíttatja ki, ennek költségeit részére meg kell téríteni. Előfordulhatnak persze olyan esetek is, amikor a reklamáció nem jogos. (A kecskeméti Alföld Áruház illetékeseinek tapasztalatai szerint 1977-ben a panaszok egynegyede volt megalapozatlan.) Ha netán a két fél nem tud közös nevezőre jutni, a döntés a KERMI joga, mindkettőjükre kötelező érvénnyel. A megyeszékhely két nagy áruházában közelebbről részleteiben is igyekeztünk a panaszok intézése ügyében vizsgálódni. Ennek a tavalyi évre vonatkozó felmérésnek az adatait tárjuk az alábbiakban olvasóink elé. A Centrum Áruház múlt évben 598 ezer forint értékben kártalanította minőségi kifogással élő vásárlóit. Ez 1974 esettel egyenlő, tehát átlagosan 303 forint összegű vásárlásokat orvosoltak. Az összes kártalanításnak csaknem a 70 százaléka a cipőkre esett, amelyek túlnyomó része technológiai, kisebb hányada pedig anyaghibás volt, Megjegyzendő, hogy az esetek mintegy 10 százalékában gyermekcipőkről volt szó. A listán harisnyákkal, harisnyanadrágokkal, női kesztyűkkel és ernyőkkel kapcsolatosan 162 kártalanítás szerepelt. Órák és kempingcikkek hibáit 145 alkalommal küszöbölték ki. Az esetek előfordulásának csökkenő sorrendjében a további a rangsor: kötött holmik* férfi divatáruk, női fehérneműk, műszaki cikkek, konfekcióholmik (női és férfi). A legkevesebb reklamáció — 13 — a méterárukkal kapcsolatos, s ezt a Centrum 8 ezer forint értékben orvosolta. A kecskeméti Alföld Áruház- zan kártalanított minőségi hibás áruk összes értéke 1 millió 700 ezer forint. Az esetek 70 százalékában kicserélték a .terméket, míg a többinek a vételárát térítették vissza. Itt is a cipőkkel volt a legtöbb baj — főként a gyermeklábbelikkel —: mintegy 3500 pór bizonyult „bűnösnek”. A ruházati cikkekre vonatkozó minőségi kifogások 15, a vegyes iparcikkekkel kapcsolatosak 10 százalékkal szerepelnek kimutatásukban. S ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy az előző évhez képest valamicskét javult a helyzet. ... Leválik a cipő talpa, a másiknak a sarka törik ketté; a pulóverről, kardigánról leszalad a szem, a férfiing nyaka bigöbösö- dik, a bunda hullatja szőrét... — csaknem mindnyájan találkoztunk már ilyen és ehhez hasonló bosszúságokkal. A szakemberek is a hasonló jellegű reklamációkat említik, mint leggyakoribbakat, hozzátéve, még az alkatrészhiányban rejlő veszélyt, amikoris a szavatossági időn belül épp ez utóbbi miatt képtelen a szerviz a javítást elvégezni, s ez végső soron ismét csak kártalanításhoz vezet. Az új rendelet nyomán és annak szellemében a kereskedelem bizonyára még jobban akarja s még hatékonyabban tudja majd intézni a minőségi reklamációkat. Az lenne persze a legjobb, ha az ilyenekből minél kevesebb akadna. De ez már nem egészen „az ő asztaluk".... J. T. A megye iparának termékei a BNV-n 9 A Villamos Berendezés és Készülék Művek Elektromos Készülékek és Anyátok Gyárának kalocsai egységében gyártották a képen megörökített új típusú, korszerű belsőtéri lámpatesteket. A kalocsai gyáregységnek eddig tőkés exportja nem volt. Ebből a gyártmánycsaládból az idén már 1,5 millió dolláros exportot állítanak elő. (Méhest Éva (elvételei.) 9 Balra: a MEDICOR Műveknek csak egy viszonylag kis telepe van a megyében, Soltvadkerten. A telep dolgozói jó felkészültséget igénylő termékeket, inkubátorokat állítanak elő. A BNV-n most mutatják be a legújabb típusú csecsemőőrző inkubátort, amely a legtökéletesebb védelmet nyújtja a külvilág ártalmai dien. Solt- vadkerten a hordszerkezetet és a képen látható inkubátor (első részét gyártják és szerelik. • A Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofon gyára a tőkés és szocialista piacra egyaránt exportált kazettás szalagszállító (utóműveket, magnetofonfejeket és a DTR—10 típusú telefonüzenet-rögzítő és diktafon készüléket mutatja be a nemzetközi vásáron. Képünkön a diktafon látható. — —»A 1 -*M téuiii •Huni # Alsó képünk: a Ganz Villamossági Művek az idén is bemutatja annak a motorvonatnak a kicsinyített mását, amely tavaly BNV nagydijat kapott, s a formaterve is első díjban részesült. A háromrészes tirisztoros villamos motorvonatot Jugoszláviának gyártják, összesen 46 darabot, a Ganz-MÁVAG-gal kooperációban. A bajai gyár készülékeket állít elő az export vonatokhoz. A kiállított, s a képen látható vasútbiztosító berendezések szintén bajai munkák. • Az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat legújabb termékét, az elektronikus pénztárgépet sok látogató tanulmányozta. A nullszériát az idén készíti el a kecskeméti IGV, s ott folyik majd a sorozatgyártás is. H .yASÚTRIÍtTOSITO ’ etwtNoKf.stt! • A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi egységének kiállított termékei közül műanyag csévélő dobokat és egy lámpabúrát kaptunk lencsevégre. VASÚTI JÁRMÜVEIT B BARÁTAINK ÉLETÉBŐL PK--' _______ - \" v —- - . --y A hol a tengerjárók készülnek 9 A bolgár ipar egyik büszkesége a várnai Georg! Dimitrov hajógyár. A fekete-tengeri város legfontosabb üzeme nemcsak a Bolgár Nép- köztársaság kereskedelmi és halászflottája számára, hanem Magyar- országnak is készít, nagy teherbírású tengeri áruszállító hajókat. A víz démona Csehszlovákia természeti érdekességei között emlegetik igen gyakran azt a gejzírt, amely Herlany községben található. s amely több mint négyszáz méter mélységből. európai társaival ellentétben nem meleg, hanem hideg vizet áraszt. Tavasszal a gejzír pontosan 25 órás időközökben működik. ami a téli. általában 36 órás szünetekhez képest szinte rekord. Valamikor hat forrás volt a helyén, s csak száz éve egy fúrás eredményéként egyesültek. A rendszertelen kitörések titkát egyelőre nem ismerik pontosan. Valószínű, hogy a mélyben a víz alatt gáz gyülemlik lel és miután eléri a megfelelő nyomást, a gejzír működésbe lép, a vízsugár néhány pillanat múlva a fák koronája fölé emelkedik. URBANIZÁCIÓ ÉS IPARTELEPÍTÉS Hatvan százalék Nemrég vált közismertté az az adat, amely szerint Földünk lakossága elérte a négy milliárd főt. A demográfiai adatok szerint az egymilliárdot az emberiség 1850- ben, a másodikat 1930-ban érte el, a hárommilliárdot 1960-ban rögzítették, és az előrejelzések szerint földgolyónk népessége 1989-ben meghaladja az ötmilli- árdot. Földünk lakossága naponta 195 ezer fővel gyarapodik. A lakosság számának növekedése, a falvakból a városokba özönlő lakosság, az iparosítás ütemének alakulása, a gazdasági és városfejlesztési rendszerének kialakítása mind bonyolult főfolyamatok. Felvetődik a kérdés, mindez emberi szabályozás alá voniha- tó-e? E kérdésben sokféle álláspont létezik. Pozitív választ ad Viktor Sziszenko, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Moszkvai Állami Egyetem közgazdaságtudományi tanszékének osztályvezetője. — Az urbanizáció alapját a társadalmi, mindenekelőtt a város és a falu közötti munkamegosztás képezi. 1926-ban a Szovjetunió összlakosságának 18 százaléka volt városlakó, 13 évvel később pedig, a rohamos iparosítás időszakában 32 százalék. 1959-ben a városi lakosság részaránya már 48 százalék volt. Ma ez a szám eléri az összlakosság 60 százalékát! Természetes, hogy a Szovjetunióban az urbanizáció ilyen rohamos üteme szoros összefüggésben áll az ipari fejlődéssel: 1913—1972 között az ipar termelése 105-szörösére emelkedett. A nagyvárosok általában minden ország gazdaságában vezető helyet foglalnak el. Ezekben koncentrálódik a nemzeti gazdaság jelentős része. Bizonyos értelemben ezek a városok a modern civároslakó vilizáció és kultúra központjai is egyben. A nagyvárosok azonban ma már egy sor rendkívül komoly problémával küzdenek. Nincs megfelelő hely sem az ipari, sem a lakóépületek számára, a mű- - szaki berendezések és tömegközlekedés fejlesztése nagyon költséges, a lakótelepeik és a munkahelyek közötti közlekedés egyre nehezebb, az egészségügyi helyzet romlik stb. A Szovjetunióban ezeknek a problémáknak a megoldása szorosan összefügg az egységes területi — ipari komplexumok létrehozásával, a termelőerők elhelyezésével és fejlesztésével. E célból, átfogó tervet dolgoztak — ami már a megvalósítás stádiumában van — a falvak, városok és kerületek rendezésére és beépítésére. A nagyvárosok lakosságának növekedését 20—30 évre szóló fejlesztési tervek szabályozzák. A kifejezetten nagy városokban tilos az újabb ipari építkezés és ezzel egyidejűleg megkezdődik a már meglevő ipari vállalatok kitelepítése kisebb városokba. Úgynevezett „városkisérő” zónák kialakítására is sor kerüL Ezekbe a zónákba telepítik át a régi ipari létesítményeket, vagy itt épülhetnek az újaik. Új ipari beruházások bárhol a Szovjetunió területén csak alapos gazdasági számítások és indokok alapján valósulhatnak meg. Eközben egy célt kell szem előtt tartani — a népgazdaság különböző ágainak egységét, teljességét és kölcsönös egybefonódását. A nagyvárosok növekedésének korlátozásával egyidejűleg intézkedések történtek a kisebb városok gazdasági aktivizálására. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága például az 1966—70-es időszakra 500 ilyen városban irányozta elő ipari vállalatok létesítését. APN—KS i
