Petőfi Népe, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
1978. májúi 4. • PETŐFI NÉPE • 5 A továbbtanulás szemlélete VAN-E DIVATJA, rangja, Igazi tekintélye a fizikai munkának manapság az Ifjúság körében? Tudiják-e az Iskolások, hogy az ország kenyerét jórészt nem az adminisztratív feladatokkal megbízott alkalmazottak termelik meg az Íróasztalok mögött, hanem az üzemcsarnokokban és a földeken dolgozó emberek? £s ha tudják, akkor előnyben részesl- tlk-e a termeléshez kötődő foglalkozásokat a becsületes kétkezi munkát az Irodai foglalatoskodásnál? A munkára való nevelés feladatai, célkitűzései valamennyi általános Iskola munkatervében megtalálhatók. Osztályfőnökök és pályaválasztási tanácsadással megbízott tanárok bizonyára minden tanintézetben beszélnek növendékeiknek a munka fontosságáról, becsületéről a tanórákon, és azokon kívül Is. Am az említett kérdések Jogosultsága mégis erőteljesen érződik akkor, amikor a továbbtanulásról döntenek' a szülök és a tanárok, azt mérlegelve: mi legyen a gyerekből? Más szóval: tanuljon-e tovább, vagy válasszon szakmát? A kérdés valóban így merül fel —, mintha az utóbbi lehetőség nem további tanulást, elmélyült elméleti és gyakorlati ismeretszerzést jelentene. Miért ilyen élesen vetődik fel az elméleti és a szakmai képzés közötti — a valóságban talán nem is létező — ellentmondás? Azért, mert a pedagógusok általában úgy vélekednek, hogy a jó képességű, jó tanulmányi eredményű és értelmes fiatalok menjenek' gimnáziumokba, szakközépiskolákba ... Akik pedig nem azok, a gyengébbek, az ügyetlenebbek, tanuljanak mesterséget A MEGYE EGYIK szakmunkásképző Intézetének Igazgatója a közelmúltban a beiskolázás nehézségeiről panaszkodva kiöntötte a szívét. Elmondta, hogy nemcsak az előírt keretszámok betöltése okoz problémákat hanem az általános Iskolák „kínálata” Is. Akik — úgymond —, valameny- nyi értelmesebb gyereküket középiskolai tanulmányok folytatására ösztökélik, s a szakiskolák számára bizony már csak a gyengébbek, a tanulásban elmaradottabb gyerekek jutnak. Mintha — tette hozzá éllel — nálunk nem emelkednének a követelmények évről évre, vagy az iparban nem lenne szükség jófejű, logikusan gondolkodó, értelmes szakmunkásokra. Akik jól értik azt a termelési folyamatot, amelynek kezük, vagy gépük munkájával részesei .,. Akik több millió forint értékű, bonyolult termelési berendezéseket üzemeltetnek önállóan és szakmai tudásukon, intelligenciájukon múlik azok kihasználtsága, hibamentes termelékeny munkája. MIÉRT LOGIKUS, törvényszerű az — folytatta —, hogy minden értelmes gyerek a középiskolába, és csak oda menjen? Hiszen aki ma Magyarországon mór leérettségizett, az már bizony csak fehér köpenyben és íróasztal közelében hajlandó elképzelni az életét. Még akkor Is, ha az Irodában Jóval kevesebbet keres, mint az üzemben... Az általános Iskolákban nem csupán azt kellene megítélni, hogy a tanuló jó képességű-e vagy sem, hanem azt Is, hogy van-e érzéke a technika lránt E kettő ugyanis nem okvetlenül függ össze egymással. De míg a tantestületek munkáját általában aszerint ítélik meg, hogy a nyolcadikosok közül hányán mentek középiskolába, addig megye- és országszerte érthetően érvényesülni fog ez az Ipar és a mezőgazdaság számára egyaránt hátrányos különbségtétel. Az igazgató által említett vádak" nagyjából megfelelnek a valóságnak. Ezt bizonyítják a szakmunkásképző intézetbe jelentkezett tanulók alacsony tanulmányi eredményei. Bizony fehér holló közöttük a négyes átlagú nyolcadikos. Ugyanezt támasztják alá azoknak a szülőknek az érvei, akiknek gyermekeit kétszer is elutasították a középiskolák, s az illetékesek szakma tanulására próbálják rábeszélni. Sokan ugyanis kézzel-lá'bbal tiltakoznak az ellen, hogy csemetéjük munkás legyen, mondván, „több van bennük annál...” Mélyen, messze a történelmi múltba gyökerező előítéletek ezek, s azt már említeni sem kell; mennyire károsak a társadalom egész mechanizmusára, egészséges fejlődésére.' A szakmunka anyagi és erkölcsi megbecsülése, rangja, nem szenved csorbát hazánkban sehol. És mégis, sok szülő úgy érzi, hogy gyermekének „feljebb kell lépnie”. JÓL TUDJUK; nincsen igazuk. Ennek ellenére a pályaválasztás alkalmával évről évre megjelennek a tanulás és a szakmaválasztás közötti Idejétmúlt ellentmondások. Ezen kell változtatni mielőbb, minél hatásosabban a szülők, de a pedagógusok gondolkodásában Is. Azért, hogy a termelési ágazatok is minél több rátermett, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jól képzett szakembert kaphassanak a szakmunkásképző intézetekből. Pavlovit! Miklós A szervezkedéstől az általános sztrájkig HETVENÖT ÉVE TÖRTÉNT A katonai sérelmek 1902 őszén felizgatták a közvéleményt. Országszerte tüntettek a magyar vezényleti nyelv érdekében. A néptömegék kapcsolódó politikai mozgalmai tovább élezték a kormányzati válságot. Sokfelé bérharcokat kezdtek a szervezkedő munkások. Népgyűlések Egymást érték az események Kecskeméten is, 1903. február 2- án megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. Hamarosan megérkeztek a belügyminisztertől a Kecskeméti Általános Munkás- képző Egylet alapszabályai. Jó alkalom volt tömeggyűlés szervezésére. A kollégium előtti tér „teli stele verődött hallgatósággal” írta a Kecskeméti Ellenőr 1903. május 12-én. Előbb a hely- ■ béli SöröM József, majdl a nagyváradi, de itt működő Strak nevű asztalossegéd beszélt. Garbay. „budapesti iparos” három óráig fejtegette a szociális eszméket, bizonyította a fennálló.rend kor- hadtságát. ’ Lelkesen ünnepelték május elsejét. Mílnid nyilvánvalóbbá vált számukra, hogy csak a szervezkedés .gőzmozdonva ronthatja le az avult társadalmi rendet. Ma elképzelhetetlen robottal is sokan nélkülözték, ©erényi Pál földmunkás-küldöttséget vezetett a polgármesterhez: ,,'A tejjel-mézzel folyó Alföld szívében, a dús vetések és a .pazar gazdagság közepette. íme. mi földművesek az éhhalál küszöbén állunk.” Hajnali négykor keltek a kereskedő ifjak, ebéd után rögtön nyitottak és késő este zártaik. Azért harcoltak, hogy már este nyolckor 'lehúzhassák a redőnyt a két legmelegebb nyári hónapban. Napi 12—>14 óra munka, kibírhatatlan bánásmód keserítette a konzervgyári munkásnőiket. Szakegyletek Csoda,,. ha_^l9.03-ban,. „minden szakma megmozdult” sorra alakultak a szakegyletek. Aridig csupán a Magyarországi Könyv- nyomdászok és Betűöntők Szakegylete működtetett helyi csoportot. Kitűnően dolgoztak: tíz év alatt kétszeresére tornásztat- ták bérüket, tanultak, tartottak tőlük, szavuk volt. Egyesítették erőiket a kőművesek, a szabók, az ácsok, avar sasok, a fodrászok, a cipész- és a cslzmadlamunkások, 1904 nyaráig létrejött valamennyi szakma egylete. A fellendülés kétségtelenül összefüggött a Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusán elfogadott programmal. Célokat, módszereket adott: „Az új társadalmi rend megvalósulásához azonban szükséges, hogy a proletárok, helyzetüket felismerve, az átalakulást tervszerű munkával elősegítsék és siettessék.” Bérmozgalmak A párt kecskeméti szervezete a legdinamlkusabbak közé tartozott Az országban negyedikként saját újságot adtak ki, 1904- ben megnyitották a Munkásotthont. A tanulást, a felvilágosítást a legfontosabb feladatok közé sorolták. Csak a tudatlanságban tartott nép nyomható el. így vélekedtek. A vas- és fémmunkások minden szerdán este 8—10 óráig felolvasásokat hallgathattak, könyvtárat alapítottak, szaklapokat rendeltek. Jó néhányan megismerkedtek az Írás. olvasás, titkaival, a rmmkáskópző egylet analfabéta-tanfolyamain. Az országos vasutassztrájk nyomán felélénkültek és mind több politikai mozzanatot, motívumot tartalmaztak a bérharcok. Az asztalosmunkások hiába tették le a szerszámot, követeléseiket nem sikerült érvényesíteniük. Elbocsát tatásuk után szövetkezetét alapítottak szociális alapon. Ez volt vidéken az első Ipari társulás. A Népszava 1904. április 2Stl száma a kecskeméti szobafestők, mázolók bérharcáról számolt be. Részleges szedősztrájk figyelmeztette az egyik'' tulajdonost, hogy 1905-ben csak szervezett munkás foglalkoztatható. Klsebb-nagyobb sikerrel zárult a szabómunkások, majd a kőművesek bérmozgalma. 1908-ban a kovácssegédek próbáltak nyomorult helyzetükön javítani. A napi bér felemelését követelték. A minimumot 2 korona 60 fillérben jelölték meg. Hadakoztak a munkaidő csökkentéséért is: reggel 8-tól este 7-ig tartó munkát javasoltak, másfél órás ebédszünettel. Hetekig tartott a vita. Az órabéremelést elfogadták volna a vállalkozók, de a kilenc és fél órás munkaidőt nem. Arra hivatkoztak — mint ez a Kecskeméti Lapok 1998. június 14-i számában olvasható —, hogy „egyetlen Iparágban sem dolgoznak 10 . óránál kevesebbet”. (Hát a nyomdászok?! — vitatkozott a hamis állítással egy zárójeles megjegyzéssel „a szedő”.) Szervezkedtek a nőmunkások, 1909 júniusának első vasárnapján. a városi vigadóban tartottak gyűlést. Bizonyos, hogy az áprilisi országos szociáldemokrata nőmunkás értekezlet hatására próbálkoztak az erők tömörítésével. Ezen a tanácskozáson részt vett és felszólalt a kecskeméti Bleyer Pepike, Kongresszusok Bekapcsolódtak az itteniek az országos ügyekbe is. A Magyar- országi Szociáldemokrata Párt 1908 áprilisi kongresszusán képviseltette magát a kecskeméti pártszervezet, a famunkás szakegylet és az általános munkás- képző. Kálmán Pál kecskeméti lakos fel is szólalt A párt őszi, rendkívüli kongresszusára az építők küldöttje ■utazott a fővárosba. A Földmunkások Országos Szövetségének 1906. január 13-án tartott alakuló ülésén kétszer is szót kapott Serényi Pál. A mozgalom későbbi apálya átmenetileg visszaesést okozott de hamarosan, már 1907-ben meghirdették Kecskeméten is az első általános sztrájkot Heltsi Nándor A TUDOMÁNY ARCKÉPCSARNOKÁBÓL Bemutatjuk Hermann István akadémikust Matematikusok és számítógépek Bulgáriában Több ezer tudós, számítástechnikai szakember, tanár és főiskolai előadó a tagja a nemrégiben alapított 'bolgár matematikus-szövetségnek. Elnöke Ljubomir Iljev akadémikus, a komplex matematikai elemzésben elért eredményeiről világszerte ismert tudós, a Matematikusok Világszövetségének alélnöke. A fizika mellett a matematika a leggyorsabban fejlődő tudományág Bulgáriában. 1944 előtt e tudományágnak csupán néhány képviselőjét tartották számon. A szófiai egyetemen például mindössze öt professzor, két docens és három tanársegéd dolgozott a fizika—matematika tanszéken. Igaz, köztük olyan hírneves tudósok tevékenykedtek, mint a matematikai analízisben, az űrmechanikában és ballisztikában kitűnt Klrlil Popov, Ivan Cenov és Ljubomir Csakalov. Ma az akadémiai intézetekben és a szófiai egyetemen az oktatás és a kutatás három fö irányban fejlődik: a matematikai szerkezetek kutatása, a számítástechnika-kibernetika és a matematikai modellezés. Munkájuk eredménye, hogy a világon az elsők között alakítottak ki Bulgáriában saját elektronikus számítókörpontot. A matematikai—mechanikai intézetben szerkesztették meg a világpiacon keresett Elka elektronikus számítógépet és a Vltosa nevű gyors- számológépet . A szocialista országok tudományos akadémiáival együttműködve dolgoznak a bolgár matematikusok a számítógépek továbbfejlesztésén. A VII. ötéves tervidőszakban a tudósok célul tűzték ki a termelést segítő automatikus rendszerek kidolgozását. Ezenkívül sikerült a sejtosztódás olyan modelljét megszerkeszteniük, amely nagymértékben hozzájárul a rák keletkezési folyamatának megmagyarázásához. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Profán kérdés: lehet-e egy akadémikus, ráadásul a filozófia egyik legnagyobb hazai szaktekintélye — szenvedélyes futball- drukker? A választ bármelyik MTK-meccsen megtudhatják az érdeklődők: ha Budapesten van, és egészségi állapota miatt nincs „igazoltan" távol, akkor Hermann István immár 48 éve ott ül minden mérkőzésen, és buzdítja csapatát ... Ami 53 életévéhez képest nem éppen csekélység..,, t Persze, nemcsak az MTK-hoz köti hosszú hűség. A gondolkodás tudományához, a filozófiához is. Már 15—16 éves fejjel válaszút elé került: mi érdekli jobban? A színház világa, vagy Spinoza és Bergson akkoriban olvasott művel? Azután, 1946-ban, a budapesti egyetem 'bölcsészkarán megtalálta a megoldást, és a példaképet egyszerre. Úgynevezett „szabad bölcsész” volt, aki olyan előadásokat hallgatott, amilyeneket éppen akart És egyszer beült Lukács Györgynek, századunk talán legnagyobb marxista filozófusának egyik órájára. Lukács éppen a dráma és a regény esztétikai összetaaso n irtásával foglalkozott ezen az előadáson. És Hermann István döntött: ez az, ami néki kell! 1990 végén kapott magyar-politikai gazdaságtan-filozófia szakos tanári diplomát Ezután évekig középiskolában tanított. Ködben irodalmi lapokba írt főleg a Csillag (a mai 'Kortárs elődje) közölte tanulmányait 1956 májusában szerzett kandidátusi fokozatot Arany János esztétikája volt értekezése témája. Nem egészen véletlenül Kötetet írt a magyar drámáról — és Gyulai Pálról. 1956 decemberében rövid időre a magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetébe kerül, majd újabb hosszú középiskola! tanárévek. Közben alkot: könyvet ír. Előbb Freudról majd színházélméleii művével jelentkezik. A Freud-könyvvel már közelít kedves témacsoportjához: a XIX—XX. század filozófiai problémáihoz. És közben Írja eddigi fő művét, egy trilógiát (Első kötetét, A polgári .dekadencia. problémáit, 1987-ben, a másodikat A szocialista kultúra problémái címmel 1970-ben, a harmadikat A mai kultúra problémáit 1974-ben jelenteti meg.) 1968-ban szerzi meg a tudományok doktora címet Értekezésének témája: Kant teológiája. (Lalkusabban fogalmazva: a célszerűség fogalma Kantnál) És egyre termékenyebb: esz- szék Illyésről és Füst Milánról, könyv a giccsről majd nemrég egy újabb, a televízióról az esztétikáról és a kultúráról 1988— 67 között a Színháztudomány! Intézetben dolgozik, majd 1967-ben kerül ismét az MTA Filozófiai Intézetébe, ahol csoportvezető főmunkatársként dolgozik. 1972- ben nevezik ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófiatörténeti tanszékének vezetőjévé. Mint mondja: éLvezi munkáját Különösen most hogy sikerült néhány igen tehetséges fiatalt maga köré gyűjtenie. Hiszi: az ő kibontakozásuk révén egy évtizeden belül komoly filozófiai élet alakul ki Magyarországon, Mint a Magyar Filozófiai Szemle szerA magyar páros Már az első állomáson belopták magukat a csoport tagjainak szivébe. Az olcsó szállodában különálló, de közös fürdőszobás két szobában helyezték volna el őket egy másik házaspárral együtt. Imi és Emml viszont kijelentették, hogy tekintettel az országban dúló búbópestlsjárványra, nem hajlandók közös kilincset használni szomszédaikkal, ugyanis látták, amint azok a helyi piacon banánt vettek, amely köztudottan a búbópestls-baktérlumok melegágya. Ekkor még úgy tűnt persze, hogy csupán elővigyázatos magyar állampolgárokról van szó. Am Imi és Emml mindig képes volt tiltakozás-repertoárjának, ultimátum-kínálatának megújítására, kibővítésére. Ugyanakkor olyan természetesen viselkedtek, mintha az egész külföldet a kedvükért rendezték volna be szép dlszletházakkal, érdekes növényekkel élőlényekkel, amelyek közül a kétlábon járók csupán azért beszélnek más nyelven, hogy ne zavarják őket: a magyar pirost. A katedrálls áhltatos csendjében, ahol az idegenvezető suttogása Is úgy hatott, mint a századok szelleme, felharsant Imi dla- dalüvöltése: — Emml, gyere, Ilyet még nem láttál! — és már vonszolta Is hitvesét a templom ellenkező oldalához. Ugyanis Imi mindig talált olyat, amit más halandó a gyarló eszével és'rövidlátó tekintetével sosem vett volna észre. Imi született felfedező volt. Ha a csoport kellemes fürdőzésen vett részt — amelyet ők „fürödni otthon Is lehet" jeligével mindig kihagytak — Imi és Emml bizonyos fennsóbbrendűséggel arról meséltek a vacsoránál hogy titkos kazamatarendszeren keresztül egészen az Illető ország belügyminisztériumáig jutottak, de nem akarták felzavarni az alvó őröket, s visszafordultak. Ha az esti műsorban hastánc szerepelt (leszállított áront) valamelyik mulatóban, Imi biztos, hogy ott lejtett elmaradhatalan filmfelvevőjével a telt idomú táncosnő körül, bár az adott fényviszonyok mellett nemhogy filmezni volt lehetetlen, de egy fiatal bagoly Is csak zseblámpával kereshette volna meg az éjszakai leshelyéi Imi viszont „Kifizettük, tehát benne van az árban" jelszóval ott duruzsolt, kattogott a masinájával Imi az egyik híres mecset előtt tette fel a koronát addigi ténykedésére. Ezekre a helyekre — arab szokás szerint —, csak mezítláb vagy papucsban szabad belépni a turistáknak. Az udvari bejáratnál féltucat arab ücsörgött a fal tövében, mellettük papucshalmok. Imi itt is első kívánt lenni, (hátha a többiek „lenézik” előle a falról a freskókai magukba szívják a filmezéshez szükséges napfényt, egyéb hátlányokról nem is beszélve^, tehát ' rögtön egy doboz magyar cigarettával rohanta le az első bennszülöttel hogy két pár kölcsönpapucshoz jusson. A belső bejáratnál — mint kiderült —, nemhogy Ingyen állt a papucshegy, de kötelező Is volt a felvétele, ha valaki megfeledkezett volna róla. Arról nem is beszélve, hogy bármelyik arab nem egy dobozéri de egy szál cigarettáért a fele készletét örökbe odaadta volna. Nos, ImP a dús ajándékozás után, ott álll kezében a papuccsal, ám Emml nem volt sehol. És már harsant Is a hívó kiáltás: — Emmlllt De válasz nem érkezett a világnyelvektől zajos térről. — Már megint elcsavargott ez a...t És Imi ajkát az a sommás minősítés hagyta el amelyet alpáribb lények a „rossz lányokra” Szoktak használni. A magyar csoport tagjai akaratlan tanúként. rögzítették emlékezetükbe ezt a megállapítást. Bár egyesek gondolkodóiba estek, ugyanis előző este, gyengéd pillanatában Imi bevallotta, hogy egy évtizede él boldog házasságban hitvesével És ekkor a fal tövében ülő arabok léptek működésbe, látván, hogy a cigarettaosztogató magyar krőzus szorul segítségre. Bár számukra ismeretlen nyelvről volt szó, de egyetlen szó megtanulása nem jelenthet akadályt, így rögtönzött kórustik ajkán fölzengett: „Emi-l-U" furcsán nyújtották az 1-t, mint a müezzln a minaret csúcsán. S ahogy egyre több arab csatlakozott hozzájuk, úgy hasított a közel-keleti késő délután csendjébe az „Emi-l-ll” Imi, kezében a papuccsal (hát-, ha visszaveszi az arab) ott állt, mint Adám a paradicsom kapujában, kiűzetés után Imi, a magyar páros árván maradt tagja. Msrsfkó Lásiló Hermann István akadémikus. kesztő bizottságának elnöke, segíti tanítványait, hogy recenzióik, tanulmányaik megjelenésével elindulhassanak pályájukon Húszkötetes életműve mellett még valamire büszke: arra, hogy nemcsak a szakmai világ, de az egyszerű emberek is megértik. A tatabányai bányász, aki hallgatja rádióelőadásait, és eljön a rádió épületébe, hogy kérdéseire választ kapjon, az adminisztrátornő, aki esztétikai könyveit olvassa, és levélben írja meg neki az általuk keltett gondolatokat — és még sokan. 1976-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Egyetemi és tudományos munkája mellett még egy sor feladatot Is ellát: esztétikát tanít a marxizmus—leninizmuz esti egyetemen, a TIT-ben ismeretterjesztő munkát végez, a Tudományos Minősítő Bizottság filozófiai szakbizottságának elnöke, az egyetemen a marxizmus— leninianus tanszékcsoport vezetője — többek között És mint magánember: a focin kívül (amelyet nemcsak szeret de ismer is, mint beszélgetésünk során kiderült) a „srácokkal” foglalkozik legszívesebben: 12 éves lányával inkább szellemi játékokat játszik, a 10 éves fiúval a gombfoci a „sláger”. Mintegy összegezve mondja pályájáról és kedvteléseiről: — Gyerekkoromban azt mondtam, olyan pályát szeretnék, ahol azért fizetnek, hogy olvassak. Ez megvalósult ... Tegyük hozzá: nemcsak ez valósult meg. Az „olvasással”, de még Inkább írásaival és nevelő munkájával jelentős mértékben járult hozzá a XX. század második fele magyar közgondolkodásának alakításához. Bs. J. L .
