Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
4 © FJETÖFÍ NÉPE • 1918. áprUis 14. A gabonaiparban nincs Amikor a földeken megindulnak a kombájnok, az egész ország a betakarítással foglalkozik. Aratnak a képernyőn, az újságokban, a rádióban, még a városi ember is az eget kémleli. Ahogy a'z utolsó szem gabona is raktárba kerül, más té- D>ákra terelődik a figyelem, mintha a dolog ezzel el is lenne Intézve. Holott ma már a gabonaszakma is komoly ipar, és ebből ered, hogy egész évre ad mukát. Van hangsúlyos része — az aratás — de sem előtte, sem utána nincs üresjárat, holtszezon. © Országos gondok Valamikor két szakmából tevődött össze: a tenményforgalom- ból és a malomiparból. A mostani tennivalók köre szélesebb lett. Beleértve a felvásárlást, raktározást, az őrlést, a keveréktakarmány előállítását, a szállítások lebonyolítását, valamint egyes termékek behozatalát, illetve külföldi értékesítését Ezek együttesen adják a munka állandóságéit. Az ország gabonakészletének gazdája, a Gabona Tröszt. Irányítása alá tartozik 19 megyei vállalat. Mi indokolja, hogy egy külön erre a célra létrehozott központi szervezet fogja kézbe az ország termését? — kérdeztük Nagy Mihályt, a raktárgazdálkodási és szállítási osztály vezetőjét. — A korábbiaktól eltérően, a gabonaipar már nem időszakos, hanem folyamatos munkát Igényel. A felvásárolt mennyiség is jelentős: évente átlagosan 5—6 mitlilló tonna. A hazai ellátás lényeges része,' amit elfogyasztunk. 1971-ben 1 mlll'ló 250 tonna lisztet 'használt fel az ország. Ezt megenni sem csekélység hát még előállítani'? — Annál Is Inkább, mert a malmaink túlterheltek. Összesen 148 malom, négy hántolóüzem és százhat keverék takarmány-gyártó üzem működik teljes kapacitással, így is alig győzik kielégíteni a növekvő szükségleteket. Nagy erőfeszítések árán sikerül csak elérni, hogy a lakosság ellátása étkezési liszttel, kenyérrel, sütőipari készítményekkel zavartalan legyen. Úgy tudom, hogy nemcsak az őrlés, de a tárolás sem mentes a gondóktól? Sajnos, a raktárellátottság elmaradt az utóbbi évek termés- eredményeitől és a felvásárolt készleteik alakulásától. Jelentősebb változás az ötödik ötéves terviben már nem várható, így továbbra is ideiglenes, Illetve bértárolókban helyezzük el az átvett gabona mintegy 40 százalékát. Űj beruházások Mindennapi kenyerünk előteremtése nem Is olyan egyszerű. Az örvendetesen magas terméshozamok mellett számolni kell azzal is, hogy a bőség a kiadásokat Is megnöveli. Tárolás dolgában Bács-Klskun megye sem áll túl jók — Ezt, ha nem Is oldják meg teljesen, valmelyest enyhítik az új beruházások. Tavaly adták át Kalocsán az új, 11 250 tonnás fémsilót. Épül Soltvadkerten egy ötezer tonnás könnyűszerkezetes raktár, Bácsalmáson hatezer tonnás fémsiló, Kecskeméten 20 ezer tonnás vasbeton siló, ugyanilyen Kalocsán is. Itt említem meg a kecskeméti, napi 240 tonna teljesítményű koncentrátumgyártó üzemet is. A békéscsabaival együtt, ez lesz az ország első két i kifejezetten koncentrátumot előállító üzeme. Az építés befejezése 1980 után várható. '— Mihez ad segítséget az új létesítmény? — Ismeretes, hogy Bács-Kis- kun megye két ok miatt is különleges helyzetet foglal el a többi között. Az egyik, hogy az országban Itt emelkedett meg ugrásszerűen a takarmány Igény. A másik sajátosság, hogy a megye nagy kapacitású feldolgozó üzemei zömmel az északi részen helyezkednek el, míg a felvásárlási övezet .nagyobbik része délen található. Az előbbi a takarmányel- l'áltést nehezíti, az utóbbi a megye szállítási költségeit növeli. Az ottani vállalat csak úgy tudja megoldani az ellátást, hogy a tröszt intézkedésére, az ország különböző részeiről hozat takarmányt. Ezen változtat majd a leendő koncentrátumüzem, amely nagyobb mértékben teszi lehetővé a megye önellátását. A gabona Ipar egyik nagyon érzékeny pontja, a szállítás. Ez alól — éppen az előbb említett ok miatt — Bács-Klskun megye sem kivétel. Milyen megoldás látszik élőnyösnék ? — A megyei vállalatnak 36 gépjárművé van, melyeket szükség szerint egészít ki Volán, illetve mezőgazdasági bérfuvarral. Előnyösnek tartjuk a saját jármű állomány növelését, egyrészt biztonsági szempontból, másrészt ez 20—25 százalékkal olcsóbb. Emiatt a tröszt előnyben részesíti a vállalat központi teherkocsi beszerzését. Így az idén három darab nagy teljesítményű', ömlesztett liszt- és ikeveréktakarmány szállítására alkalmas járművet Is kapnak1, a hagyományos típusokon kívül. A szállítási terheken más módon Is lehet 'könnyíteni. Például a vízi fuvarok növelésével. Már eddig is jelentős mennyiséget indítottak útnak Bajáról és Hartá- ról, ezt fokozni kell. Már felvettük a kapcsolatot 'az illetékes vízügyi vállalatok képviselőivel, hogy hajózhatóvá tegyük a Ferenc-csatornát. Ami azt jelenti, hogy ebből a térségből évente 5—6 ezer tonna felvásárolt gabonát szállíthatnak el vízi úton. A megyei gabonaforgalmi i és malomipari vállalat fuvarirányító tevékenysége sokat javult az utóbbi években. A múlt évi országos szállítási versenyben kiemelkedő helyezést ért el, ezért a tröszt pénzjutalomban is részesítette. Döntő a minőség A Gabona Tröszt .eredményesen zárta a múlt évet. Az értékelő jelentésből kiderül, hogy a felvásárlás lebonyolítása tervszerűen történt, 627 földrajzi és 1337 átvevő helyen, 2323 átvevővonalon fogadták a gabonát. Az előző évhez képest a napi átvételt 42 ezer tonnával többre, ösz- szesen 237 ezer tonnára növelték. Bár a nyár, az .aratás még mesz- sze van, gondolnak-e rá? Milyen előkészületeket 'tesznek már most az Idei felvásárlásokra? — A tavalyihoz hasonlóan nagy gondot fordítunk a termékértékesítési szerződéseikre, valamint a több éves szerződéses kapcsolatokra. Gondoskodunk az átvevő helyek, gépeik, berendezések, műszerek megfelélő, üzemképes állapotáról. Hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a mező- gazdasági üzemekkel és elkerüljük az esetleges viltákat, objektív minősítési módszerek alkalmazására törekszünk. Fokozni szeretnénk »■ műszeres vizsgálatokat Véleménykülönbség esetén átadjuk a mintákat a gabonavlzsgáló intézeteknek, hogy döntsenek a minőségről. Az elmondottakból kitűnik, hogy az ország termésével való gazdálkodás a vetéssel kezdődik, de nem az aratással ér véget. A gabonaiparban nincs holtszezon. Vadas Zsuzsa Még 17 éves liisl csak ezután lesz Sinkó János, de frissen kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint már jeles hegesztő. A hónap első napjától a Fémmunkás kecskeméti gyárában, a 3-as műhelyben dolgozik. 'A hegesztő tanulók országos versenyében nemrégiben a második helyen végzett. Hazai pályán indulhatott, mert a verseny színhelye a 623-as Szakmunkásképző Intézet, valamint a Fémmunkás tanműhelye volt. ■A szép sikert hosszú felkészülés előzte meg. A múlt év nyarán már mint osztályának egyik legjobb, legügyesebb tanulóját tartották számon, akkor hangzott el először a szakoktató kívánsága: Sinkó Jánost egyik osztálytársával együtt 'benevezné a hegesztők versenyébe. A szakmunkásképző intézet és a gyár, mint a verseny rendezői ugyancsak lelkiismeretesen készültek. Hegesztő tanulóik korábban is jól szerepeltek, nem akartak hát szégyent vallani éppen ebben az évben. A verseny az verseny — mégha szakmai Is. Ezért szigorú edzést vezettek be. JÓ két hónapon keresztül hetente háromszor két- két órát foglalkozott a fiúkkal Kovács József szakoktató. A cél az volt. hogy az addig tanultaikat minél alaposabban begyakorolják, s biztos kézzel, jó minőségben tudjanak elvégezni mindenféle hegesztési feladatot. A tréningnek egyébként pótolnia kellett a megyei versenyt is, mert az bizony más intézetek nevezése hiányában nem került megrendezésre ... Sinkó János végül is az ország második legjobb tanulójának bizonyult szakmájában. Két évvel ezelőtt tulajdonképpen a rövid képzési idő meg a jó kereseti lehetőség miatt választotta a hegesztést. A versenyen elért eredménnyel elégedett, eredeti célját túl is teljésítette, hiszen a többieket négy hónappal megelőzve szerzett képesítést és az órabére is tükrözi, nem hiába bizonyította tudósát a versenyen. A gyárban nem hagyták figyelmen kiviül, hogy személyében alaposan felkészült, szorgalmas fiatal állt munkába. Zs. A. 9 Sinkó János (baloldalt) brigádvezetőjével, Bus Lajossal. Véteményezzünk zöldségféléket Homok és szikhasznosítás Április 'második felében, a fokozatos felmelegedés miatt már célszerű a kiskerttulajdonosoknak is a legfontosabb zöldségnövényeket ‘kiültetni, illetve veteményez- ni. Lehet a káposzta és paradicsom palántáit ültetni, a babot, a sárgadinnyét, az uborkát és a céklát vetni a szabadföldbe. A káposztafélék az egyik legrégebben ismert és fogyasztott zoldségnövényeink. Szinte valamennyi talajon termeszthetők, de nagy termést csak jó minőségű, kczépkötött talajon adnak. Tápanyagigényesek, ezért célszerű trágyázott területre ültetni. Is- tállótrágyából öt-*hat kilogrammot kell kiszórni négyzetméterenként. Ha nem tudunk istállótrágyát beszerezni, akkor műtrágyát szórjunk ki, négyzetméterenként két deka nitrogént, 2 deka foszfort és 30 deka káliumot. Az így előkészített talajba lehet kiültetni a káposztapalántákat. A gyengébb talajmenti fagyok már nem tesznek kárt bennük. Kiültetésre a három-négy leveles palánták a legalkalmasabbak. Kiskertékben a rövid és közepes tenyészidejű fajták termesztése Indokolt. A rövid tenyészidejű fajtából — Szentesi korai, vagy az Aranyföldi — tíz négyzetméterre 60— 70 palántát kell kiültetni. A közepes tenyészidejűből — a Braun- achweigi, Hajdúsági, Pallagl gömbölyű — tíz négyzetméterre 28— 40 palántát ültessünk ki. Elérkezett a paradicsom ültetésének Ideje Is. Az ültetés megkezdése előtt gondosan elő kell készíteni a területünket. Négyzetméterenként ezért öt-nyolc kilogramm érett trágyát, 5 dekagramm kénsavas káliumot, 8,5 dekagramm szuperfoszfátat szórjunk ki, és 12—15 centiméter mélységben dolgozzuk ezt ia talajba. Az elgereblyézés után lássunk csak az ültetéshez. A házi- kerti paradicsomtermesztésnél az a cél, hogy lehetőleg már július közepétől október végéig legyen friss érett paradicsom. Egy négyhattagú család évi szükséglete 100—130 kilogramm. Ezt a meny- nylséget 40 négyzetméternyi területen tudjuk megtermelni. Fontos szempont azonban, hogy a paradicsomot napfényes helyre ültessük, mert csak így ad kielégítően jó termést. A paradiosompalánták a hideget viszonylag Jól tűrik. A hazánkban termesztett paradicsom- fajtákat növekedésük szerint két fő csoportba osztjuk: alacsony, vagy determinált és magas, vagy folytonos növekedésű fajták. A determinált növekedésűeket 95+ 30x30 kötésben karózás, illetve kötözés nélkül eredményesen termeszthetjük. A folytonos növekedésű fajtáknál | javasolható sor- és tőtávolság a 120+30x35 centiméteres ikersoros kötés. Kázikertekben a következő paradicsomfajták termesztése ajánlott: Kecskeméti merev szárú, Kecskeméti 3 F 1 hibrid, Soroksári F 1, Kecskeméti konzerv, valamint a karós termesztést igénylő Kecskeméti üvegházi és a Keszthelyi üvegházi. El lehet kezdeni a sárgadinnye vetését is. A fészkeket gondosan előkészítjük a vetéshez, 120x120 centiméter tő- és sortávolságban. A fészkek nagysága 30x30 centiméter legyen. Minden fészekbe rakjunk 1,5—2 kilogramm érett trágyát, amiit a talajjal elkeverünk. Fészkenként négy-öt csíráztatott magot vessünk. Az előcsí- ráztatáshoz nedves főrészporba tegyük a magokat, és néhány napig szobahőmérsékleten tartsuk. Ha a talaj hőmérséklete elérte a 10—12 Celsius-fokot, akikor vethető az uborka is. A talajelőkészítés ez esetben is fontos feladat minden toiskerttulajdonos- mk. Négyzetméterenként négy-öt kiló érett trágyát, 2 deka pétisót, 2 deka szuperfoszfátot és 1 deka kénsavas káliumot szórjunk ki és dolgozzuk be gondosan a talaj felső rétegébe, körülbelül 15—20 centiméter mélységben. Az uborka vetésekor fészkenként négy-öt magot kell kiszórni, kötött talajon két-három centiméter, homokon pedig négy centiméter mélységben. Vethetjük már a babot. Ügyeljünk azonban arra, hogy mély fekvésű, hideg talajba bab ne keiül jön, mert a Várt terméseredmény elmarad, Nyári fogyasztásra 30 centiméteres sortávolságban, három-négy centi méter mélyen vethetjük a céklát. A kereskedelemben kapható fajták közül a Detroit, a Bíbor henger, az Egyiptomi lapos és a Bordó vetése javasolható. Sz. Cl. Szobanövények tőosztása A tavasszal a szobanövények is növekedésnek indulnak. Ez az alkalmas időpont a szobanövé- nyek szaporítására, megújítására; Sok növényfajnál a tavaszi átültetést felhasználhatjuk a tőosztásra. A szétosztott és ezáltal megfiatalított növények gyorsabban nőinek, mint az idősebb példányok és még több is van belőjük. Tulajdonképpen minden olyan növényfajt szaporíthatunk tőosz- táss-al, amelyik terjedő tővű vagy sok önálló levélrózsát képez. Ilyen pl. egy egész sor a páfrányok közül, a Sansevieria, a fokföldi ibolya, a kalla, a ku- koricalevél, az aszparágusz, a klivia, a flamingóvirág stb. Minél erőteljesebb a növény, annál könnyebb „új” .növényeket leválasztani. Ez természetesen faj. vagy fajtatulajdonság is. Könnyebb egy páfrányt szétosztani. mint egy flamingóvirágot. A szaporításnál a. legfontosabb, hogy ismerjük a növény felépítését. A növényt üssük ki a cserépből. kissé szabadítsuk meg a gyökerekre tapadó talajtól. A sarjakat vagy a leválasztandó növényi részeket soha ne a levelüknél, hanem a gyökerükkel együtt fogjuk meg és válasszuk le. Néhány erősebb gyöktörzsű növénynél kést is kell használnunk. Ilyen pl. a klivia. Ügyeljünk. arra, hogy lehetőleg kis sebet ejtsünk. /A sebfelületeket szórjuk be fa- szénporral, amit széntablettából vagy faszénből nyertünk. Így elkerülhetjük a betegségek fellépését A leválasztott növényeket ültessük földikeverékbe. Ha kevés a gyökerük, akkor több homokot és tőzeget keverjünk a földkeverékhez, A frissen beültetett növényeknek adjunk „talpmeleget”, ami azt jelenti, hogy állítsuk a cserepeket olyan helyre, ahol kb. 20 °C-ra tudnak felmelegedni. Ez elősegítt a gyors be- gyökeresedést. F. B. A tavasz kis családunkat is az országút vándorai közé csalogatta. Mint sokan, mi is a városból kifelé igyekeztünk, mégpedig a Békéscsaba felé tartó úton. Alig tíz kilométert haladhattunk, amikor balkézről a pezsdü- lő zöldben valamiféle rendszer szerint elhelyezett jelzőkarókat láttunk meg. „Biztos valami kísérlet” — hangzott mellettem, némi bizonytalansággal. Néhány nap múlva már dr. Petrányi István főiskolai tanárt faggathattam, a kecskeméti kertészeti főiskola régi épületében berendezett irodájában. — Az ön nevét a gyepgazdálkodás szakemberei ismerik. Munkái főleg a homok és szikes területek gyepesítésével foglalkoznak, azokkal a viszonyokkal, amelyek Bács-Kiskun megyére is vonatkoznak. A megyében a gyeppel gazdálkodók sokat nyerhetnek azzal, hogy most itt állított be kísérleteket. — Azt hiszem én stem járok kevésbé jól, mint a megyeiek. A' téma ugyanis régóta érdekel. A megye gazdászal pedig a kutatások eredményéit hasznosíthatják majd, nem beszélve arról, hogy addig Is bármikor rendelkezésükre állunk, szaktanácsadással. Köztudott, Kogy a húsprogramhoz kapcsolódik a gyepgazdálkodás kormányszintű kutatási terve. melynek bázisintézménye, összefogója az Öntözési Kutató- Intézet Szarvason. A kísérleteket azonban szinte az ország minden részében végzik a témafelelősök vezetésével. Ml Itt. a főiskolán, a „gyep meliorációja és melioráló hatásának vizsgálata” című témával foglalkozunk,. — Mit rejt a témacím és hogyan bontható fel? — A szántóföldi művelés alá nem vonható, mélyfekvésű, vízállásos, kedvezőtlen terep- és szélsőséges talajadottságú gyepek termesztését szeretnénk biztonságosabbá tenni. Konkrétan öt kisebb egységbe foglalnám a kutatásaink egészét. Az első az úgynevezett biológiai vízrendezés lenne. Ez azt jelenti, hogy időszaki vízállásos, vagy állandóan túl nedves talajon olyan fűféléket termesztenénk. amelyek lombfelülete nagy. A nagy felületen nagyobb a ^párolgás is. így a felesleges vízmennyiség is csökken. Később, amikor a talaj vízkészlete egy elfogadható szintre áll be. megjelennek az üde fekvést kedvelő, értékesebb fűfajok. Ahhoz, hogy elképzeléseinknek megfelelően történjék mindez, az agrotechnikát és a tápanyaggazdálkodási elveket is megfelelően kell alkalmaznunk. Másodikként a mechanikai vízrendezésről szólnák, ami itt nyíltárkos vízelvezetést jelent. Ezt az elvizenyősödött, lápos területeken célszerű alkalmazni gyepesítéshez, mert ugyan némileg költséges eljárás, de ezeken a talajokon elengedhetetlen. Te- nyészedényekben próbáljuk ki. hogy a megye fő talajtípusain, így az előbb említetteken is, melyek azok a Műfajok, melyek termesztése számításba vehető. A harmadik témánk a szikes talajok hasznosításának lehetőségeit vizsgálja. Erről csak any- nylt. hogy az altalajlazítást, a kémiai talajjavítást, a felülve- tést és a jól átgondolt tápanyag- gazdálkodást tartjuk legfontosabbnak a legelők kialakításában. ■ A következő a legkedvesebb, a legjobban szívemhez nőtt téma, a homoktalajú rétek és legelők javítása. Ehhez Is tartoznak te- nyészedény-kísérletek, ugyanis olyan, fűfajok kellenek Ide. melyeknek sok a gyökerük és mélyen lenyúlnak a talajba. Ezzel elérhető, hogy a homokon oly nehéz vízvisszatartást megoldjuk, másrészt, hogy a szél okozta károkat megakadályozzuk. Ebben a témában már eredményeket is tudunk felmutatni, egészen jó gyepkeverékeket sikerült -már összeállítanunk. A negyedik csoportba a KGST- kutatásba való bekapcsolódást sorolnám. Ennek keretén .belül mi a gyepek műtrágyázásra való reagálását vizsgáljuk. Végül azt akarjuk kideríteni, hogy milyen gyepeket lehet az ültetvények talajának védelmére használni. Ez. mivel a megyében nagy területen van szőlő és gyümölcsös igen lényeges és eddig megoldatlan kérdésnek látszik. — Gondolom a gyakorlat, vagyis a gazdaságok számára is tartogatnak néhány átfogóbb tanácsot? — Természetesen, bár én nem tanácsnak, hanem csupán észrevételnek nevezném ezeket. Elsődleges feladat szerintem, hogy a. megyében azokat a gyepeket, amelyek nagyüzemi művelésre alkalmasak, jól hasznosítsák a gazdaságok. Ezeket a sík, összefüggő területeket ne hagyják elveszni hiszen a szálastakarmányokkal egyenlő, vagy annál Is nagyobb mennyiségű és jó minőségű takarmányt termelhetnek Itt., Emellett több, mint 16 ezer hektár gyep teremhetne Jóval többet, mint most, némi Javítás után. Es még egy: ha azt vizsgálják, hogy hány állat takarmányozására alkalmas a megye gyepterülete, ne az összes, azaz a 140 ezer hektárral számoljanak,, hiszen ennek ma még csupán kis hányada az, amelynek termésére valóban számítani lehet. Remélem, hogy a többi kutató és a ml eredményeink hatására, Illetve azzal, hogy a gaz- dászok jobban figyelnek a gyepekre, ez az arány rövid időn belül többszörösére növekszik. G. E, Agromasexpo Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás Construma Nemzetközi Építőipari Kiállítás 1978 április 14-19. % ' J" a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban X., Dobi István út TD. Nyitva: 9-17 óráig, 33 %-os vasúti kedvezmény '*•’> Rsndezi: HN5G0O j © Különböző talajrétegekből vett mintában termesztett vörös csenkesz © Pázsitfűfélék vizsgálata tenyészedényekben h musios homoktalajon. ■l t
