Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

á © PETŐFI KEPE • 1918. április 13. Napenergia a technikában” „A napenergia hasznosításának megoldása fontosabb a magener­gia megzabolásánál" — mondotta Frederic Joilot-Ourle, és az ösz- szes elképzelhető nukleáris ener­getikai készülék Ilyen vagy olyan hátrányos tulajdonsága a blzo- nvíték arra, hogy Igaza volt. Az atomerőműveknél a nukleáris reaktorok radioaktív hulladéka okoz nehézséget, míg az óriási mennyiségű energiát Igénylő ter­monukleáris reaktorok bevezeté­se a légkör túlmelegedésével fe­nyeget. A bolygónk túlmelegedéséből származó esetleges következmé­nyek szomorúbbak Is lehetnek, mint az egyes tudományos-fan­tasztikus regények feltüntetik. Es valóban, ha az emberiség által bolygónkon évente felszabadított energiamennyiség eléri a Napból ugyanezen idő alatt hozzánk ér­kező energia 10 százalékát, az ég­hajlat jóvátehetetlenül megválto­zik. Tömeges olvadásnak indul­hat például az Antarktisz és (Grönland jégpáncélja, amely a világtengerek szintjének több tu­cat méteres megemelkedését ered­ményezi és víz alá kerülhetnek Jelentős kiterjedésű termőterüle­tek és városok. A jövő napenergiája mentes ezen, és még sok más hiányossá­goktól. De elegendő-e kozmikus lámpásunk energiája a gyorsan növekvő szükségletek kielégítésé­re? Ma az emberiség évente 83- szór kevesebb energiát állít elő a' Napból hozzánk érkező mennyi­ségnél. A Nap évenként közel há­romszor több energiát küld a Földre, a világ összes felfedezett szén, kőolaj, földgáz és más szer­ves fűtőanyag készletében rejlő mennyiségnél. Egyszerű számítás­sal kimutatható, hogy a mai energiaszükségletet néhányszor tízezer négyzetkilométeres fel- színdarabot érő napenergia hasz­nosításával kielégíthetnénk. Az emberiség a Földet érő nap­energiából fűtőanyag és élelem formájában ma mindössze 0,002 százalékot hasznosít. A napener­gia közvetlenül elektoromossággá alakítása viszont bonyolult fel­adat. A több száz millió éve lé­tező zöld növények sem „tanul­tak meg” többet hasznosítani a zöld levélzetü'ket érő napenergiá­ból néhány százaléknál. Világszerte kísérleteznek kü­lönféle berendezésekkel, amelyek alkalmasak a napenergia haszno­sítására. Hamburgban „A nap­energia a teűhnikában" címmel kiállításon mutatták be ezeket a készülékeket. Hogyan hat a tabletták színe? Ámbár a gyógyszergyárak a legkülönbözőbb színű .tablettákat gyártják, eddig kevés figyelmet fordítottak arra, vajon a tablet­ták színe befolyásolja-e hatásu­kat? Angol kutatók ma olyan széles körben használatos nyugtatósze­rekkel végezték érdekes vizsgá­latokat. Ezek során kiderült, hogy a lélkl feszültség, a szorongás csökkenése zöld színű tabletták­kal a leghatásosabb. Ugyanaz a gyógyszer piros, vagy sárga „kön­tösben” (a betegek természetesen azt hitték, hogy különféle gyógy­szereket kapnak hetenként válto­gatva), kevésbé volt hatásos. A depressziós betegék kezelé­sében a leghatásosabb a sárga tabletta volt, a legkevésbé hatá­sos pedig a piros. Fehérje - élesztőből Egyre több szakte­kintély nyilatkozik arról, hogy a jövő év­századiban az emberi táplálék jelentős ré­szét parányi szerve­zetek, 'mikroorganiz­musok szolgáltatják. A mlkroorganlzmu. sok hasznos szerepet töltenek be az em­beriség táplálkozásá­ban, még ha ez a szerep nem is közis­mert. Az emberek ugyanis nem gondol­nak a mikroorganiz­musokra ékkor, ha a kenyérsütés élesztő­jéről beszélnek, sem a savanyúkáposzta, sem a speciális savanyítással ké­szült ételek fogyasztásakor, A mikroorganizmusok közül táplálék termelés szempontjából mér ma Is ismertek a takarmány, élesztők. Régóta megfigyelték, hogy az élesztőgombáik sok fehér­jét tartalmaznak. Ez a fehérje igen jó minőségű. A mezőgazda- sági termelés feladatai között egyre nagyobb súllyal szerepel­nek az állati eredetű fehérjék:a baromfihús- és tojástermelés, a viszonylag zsírmentes sertéshús, marhahús. Mindezek termelése azonban nagyon igényli a takar­mányfehérjét. A takarmányfehérje-igény fe­dezésére irányuló törekvések mi­att egyre nagyobb az érdeklődés a takarmányélesztők iránt Az élesztőgombák tenyészetéből saj­tolt „élesztő” legnagyobb tömeg­ben a szeszgyártás során kelet­kezik, mint mellék termék. A takarmányként hasznosítható élesztő mennyisége attól függ, hogy mennyi nyersanyag egység­nyi mennyiségből mennyi takar­mányélesztőt lehet előállítani. A taikanmányélesztő-gyártás bővítésének kisebb mértékű, de • Élesztőgombák átoltása az egyik angol la­boratóriumban. a pártirodáig Bóhner Zoltán egyike azoknak a fiatal munkásoknak, akik a hatvanas évek eleje óta megszakítás nélkül ott találhatók a munka, s a közélet forgatagában. Elkezdték annak idején kevés tapasztalattal, s ma megnövekedett hozzáértéssel, a megváltozott körülmények között is lelkesedéssel dolgoznak. Véletlen-e ez? Beszélgető partnerem példájából és, a mai tö­rekvéseinek mozzanataiból alighanem kikerekedik a válasz. • Hőszivattyúval és rejtett tartállyal működő melegház a kiállításon. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) kézenfekvő lehetősége a papír­gyártás melléktermékeként kelet­kezett szulfitszennylúg erjeszté­se. Egy köbméter szulfltlúgból 10—12 kilogramm élesztőt lehet előállítani, ami azt jelenti, hogy a jelenleg még általában haszno­sítás nélkül elfolyó és csak a fo­lyók vizét szennyező szulfltlúgból évenként kb. 100 vagon takar- mányélesztő lenne nyerhető I De rejtett tartaléknak számit ilyen szempontból a cellulóztartalmú mezőgazdasági hulladékok vegyi leibontása, mert ebből is igen. je­lentős mennyiségű élesztő lenne termelhető. A technológia már ma aem Ismeretlen, hiszen a Szovjetunióban, Finnországban, és más, sok erdővel és faiparral rendelkező állaimban a fűrészpor- ból ma Is tetemes mennyiségű élesztőt termelnek. Kézenfekvő volna a jelentős mennyiségben veszendőbe menő kukoricaszárat is ilyen módon hasznosítani. Ezeknek a folyamaitoknak a fő­szereplői a parányi élesztőgom­báik. Ezek kutatása világszerte az. érdeklődés középpontjában áü. Oj, hatékonyabb törzsék megis­merése, kiterjesztése a laborató­riumok egyik fő feladata. — Húsz évvel ezelőtt kerültem a Ganz Villamossági Művek ba­jai gyárába, mint íparltanuló. Később szakközépiskolai érettsé­git szereztem, aztán több éven át esztergályosként dolgoztam. Ma is nem kevesen bizonyíthat­ják, hogy ment a munka, szere­tem a szakmámat. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ebben a kö­zösségben váltam emberré, m.un- ­ssá Á közéletlség? A KISZ-ben kezdődött. Végigjártam a lépcső­fokokat. Először alapszervezeti vezetőségi tagként, utána titkár­ként dolgoztam. Az első nagyobb megbízatást 198pJban kaptam, a gyári KISZ-vezetőség titkárává választottak. Közben eljött a le­hetőség, felvételt nyertem ,a pártba. Ez a tény alapvetően meghatározta további sorsömut, munkámat. — Elhivatottabbnak érezte magát? — Pontosan. Az a nap. ami­kor kezembe kaptam a párttag­sági könyvet, szinte fordulópon­tot jelentett életemben, Ügy éreztem, ha ezen túl valamit el­rontok. esetleg hibát vétek, vagy ha a közösségért, az ügyért jót teszek, más mércével mérnek. Felelősebbnek, s valahogy felnőt­tebbnek Is éreztem magam, Így Indult ez nálam, — A folytatás? — Sajnos, a KISZ-munkát ab-í íba kellett hagyni, részint azért, mert eljárt felettem az Idő, fő­leg azonban az új megbízatások miatt. Az 1969-es pártértekezle­ten a városi pártbizottságba vá­lasztottak. Emellett volt egy-két megbízatásom: pártalapszerve­zeti vezetőségi tagként és a vá­rosi pártbizottság propagandistá­jaként tevékenykedtem. A párt­munka más-más területein szer­zett gyakorlati tapasztalatok mel­lé politikai, ideológiai Ismeretei­met is gyarapítani kellett Előbb® a marxista középiskolát,'' majd Kecskeméten, a megyei” partlsko- lám öthónapos kádertovábbkép­zőt végeztem. Bizony, nem volt könnyű visszaszokni a rendsze­res tanuláshoz. — Bóhner elvtársat 1975-ben a megyei pártértekezleten a me­gyei pártbizottság tagjául vá­lasztották. Azóta eltelt két és fél év, milyen tapasztalatokat szerzett? — Nagyon meglepett, amikor megválasztottuk. Úgy éreztem, hogy korai számomra ez a meg­tisztelő megbízatás. Hiszen olyan tapasztalt pártmunkásokkal kép­viselhetem a bajai kommunistá­kat a testületben, mint Papp György és Zlck Márton. Érdekes és egyben Izgalmas részt venni olyan, politikai döntések megho­zatalában, amelyek uz ország .te­rületileg legnagyobb megyéjében meghatározóak politikai, gazda­sági és társadalmi vonatkozásban egyaránt. iA legnagyobb tanulság szá­momra. hogy ülésről ülésre ta­pasztalhatom, hallhatom, milyen felelősségteljes és demokratikus formában, nyílt kritikai, elvtár­si légkörben folyik a munka a megye politikai vezető testületé­ben. Egy-egy napirendi téma vi­tájából sokat lehet tanulni elmé­letileg, de a politika gyakorlati alkalmazását is segítik u példák, módszerek. Ezért gondosan Jegy- zetelgetek és igyekszem az ott­honi körülmények között hasz­nosítani mindazt, amit kell és lehet Is, — A bajai tapasztalatok hasz­nosítása? — Erre kellő figyelmet fordí­tunk, hiszen kölcsönös érdek. Magam is aktívan közreműködök, eddig négy alkalommal éltem a felszólalás lehetőségével. Két­szer az agitáclós- és propaganda­munka tárgyköréből a közműve­lődéssel, munkásművelődéssel foglalkoztam. Egyszer gazdaság­politikai témával, aimlkoris a sa­ját, gyári tapasztalatainkra hív­tam fel a figyelmet. Legutóbb pedig a pártfegyelmi munka ér­kelésekor vettem részt a vitában. A pb-tagsággal járó feladataim közül megemlítem a Bajai Hűtő­házban és á Kismotor- és Gép­gyárban tett látogatásaimat. Ezek jó alkalmat jelentettek a tájéko­zódáshoz és természetesen a vi­szont tájékoztatáshoz is. Jól esett tapasztalni, hogy az ismerős kör­nyezetben is úgy fogadtak és tá­jékoztattak. mint aki nem csak a szomszéd gyárból, hanem a felsőbb párfszerv képviseletében érkezett hozzájuk. — Kanyarodjunk vissza a gyárba. Milyen változások követ­keztek az életében? — Akadt bizony, egy-két na­gyon Is lényegesen változás. Az­zal' kezdtem, hogy 1973 júliusá­ban a gyári szakszervezeti bi­zottság titkárává választottak. Szerettem ezt a munkát. Sokan segítettek a régiek közül, s a fiatalabb munkások Is, akikkel együtt dolgoztunk a KISZ-ben. Velem egyidejűleg közülük Is jó- néhányan kerültek szakszerveze­ti tisztségbe, A szakszervezeti munka alkalmat adott rá. hogy a gyár életét, a napi munkát és a dolgozók helyzetét, egységeseb­ben lássam. Némi gyakorlatot szereztem abban, hogy miként kell gyári méretekben Is Igent vagy nemet mondani. — Később ismét más megbí­zatást kapott? — igen, a múlt év kezdetén a gyári pártbizottság titkára let­tem, Elődömet, Nebojsza elvtár­sat' a párt fontos gazdasági mun­kával bízta meg. Elég váratlanul ért az új megbízatás. Egy kicsit úgy éreztem, mintha rámszakadt volna a világ. Még szerencse, hogy nem sok Időm maradt a töprengésre. Másnap már várt a .munka, mi egyebet tehet az em­ber — végzi a dolgát tehetsége, képessége szerint. A gyári vég­rehajtó bizottságtól, a gazdasági vezetőktől folyamatos segítséget kapok. Ugyanezt elmondhatom a városi pártbizottságról is. S itt vannak a munkatársak, a kom­munisták, akik jól ismernek, hisz’ közülük való vagyok. Ha sok a gondom, nehéz feladat előtt állok, ezzel vígasztalom és biztatom magamat. — Hallhatnék valamit szemé­lyes életéről? — Nem .könnyű erről szólni. Elégedett vagyok-e? Lehet az ember elégedett? Esetleg, általá­ban. Konkrét napi ügyekben, a szüntelenül változó körülmények között azonban nem jó az elége­dettség. Főként, ha önmagunkra gondolunk. Harminchét éves va­gyok, a feleségem is itt dolgozik — tarzsgárdatag. Azt hiszem, a legfőbb személyes vágyunk: a gyárból nyugdíjba menni. Bár ez még elég távoli. Jelenleg vezeté­si Ismereteket tanulok, ősszel pe­dig szeretném elkezdeni a két­éves szakosítót. A pártbizottsá­gon is ösztönöznek erre, s ma­gam Is érzem, hogy szükséges. Szeretnék Jól megfelelni a párt­tól kapott bizalomnak. Két gyer­mekünk van, a nagyobbik már komolyan érdeklődik az Ifjúsági mozgalom iránt. Ennek örülök és ösztönzöm is rá,' hogy tovább .haladjon a megkezdett úton. Ta­lán nem pontosan úgy, mint én annak idején, de ugyanazon cél irányában. Szabó Attila • Az MSZMP KB március 15-1 határozata a mezőgazdaság egé­szét állította reflektorfénybe. Mérleget vont az állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és kistermelők egy-másfél évtizedes tevékenységéről. Megállapításai a dolog lényegét tekintve elisme­rő ek. A mezőgazdaság dolgozói eredménnyel vettek számos aka­dályt, jelentős fejlesztést valósí­tottak meg és nem lebecsülhető mértékben járulták hozzá ahhoz, hogy népünk életszínvonala egyenletesen emelkedett. A közérdeklődés jelenleg a ku­koricára összpontosul. A kukorica ebben a pillanatban a gondok forrása, a gazdaságok elképzelé­sei ezen a területen nem egyez­nek a népgazdasági szándékkal és követelményekkel, a kukorica ve­tésterülete csökkent, termésmeny- nyisége nem elégíti ki az országos igényeket, A gazdaságok — mint már any- nylszor — most Is közgazdasági, gazdaságossági megfontolásokat követnek. Nem az ország Igényei­ről feledkeztek meg, csupán arra a tényre figyeltek fel, hogy a kukorlbatermesztés haszna csök­ken, esetenként el Is tűnik, So­káig mindenki újjongott azon, hogy a korábbi harminc mázsa körüli hektáronkénti hozamok emelkednek,, egy rekordesztendő­ben már az ötven mázsát Is elér­ték. Meg azon, hogy az egy má­zsa kukorica előállításához ko­rábban szükséges 8—10. órai élő­munka-igény mostanáig percekre zsugorodott. A főkönyvelők azon­ban azt is nézik, hogy a munka­termelékenység növekedését elő­mozdító gépek milliókba, a szük­séges anyagok és vegyszerek ezer forintokba kerülnek. Ezt a fel- vásárlási ár nem mindig bírja el. A kukorica nemcsak egyike a legfontosabb, de megengedhető kerekítéssel nyugodtan állíthat­juk, hogy a legfontosabb növé­nyünk. A legnagyobb területen, a legnagyobb mennyiségben termel­jük és a legsokoldalúbban hasz­nosítjuk. Alapja az állattenyész­tésnek, lassanként előtérbe kerül közvetlen fogyasztása, sőt jelen­tős tényezője az exportnak Is. • A KB határozatában Is sze­repel ..... kapjanak nagyobb sze­re pet az árak... el kell érni, hogy az árak... jobban ösztönöz­zenek a termelési célok elérésé­re ...” A kukoricánál azonban ve­szélyes lenne ezt a kívánatos el­vet mechanikusan alkalmazni. Mert ha a kukorica felvásárlási arát emelik, ennek seregnyi a következménye. A .drága kukori­ca felborítaná az állattenyésztés közgazdasági egyensúlyát, módo­sítaná jövedelmezőségét, meg­emelné a hús önköltségét. A kormány egyelőre azt a meg­oldást választotta^ hogy prémium­mal jutalmazza azokat, akik az eddiginél több kukoricát termel­nek. (iEz a módszer frontáttörést hozott a tejtermelésben, a kuko­ricaprémium azonban jóval sze­rényebb.) Ez azonban csak tűzol­tó-módszer, az Igazi megoldást nem Itt kell keresni. Feladatunk: „helyére tenni” a kukoricát, Miért, hát nincs ott? Ebben az ágazatban ugyanis „mezőnyök” alakultak ki. A leg­jobb földeken gazdálkodó legki­válóbb gazdaságok minden külö­nösebb hírverés nélkül megala­kították a „száz mázsások klub­ját”. Arra törekedtek, hogy hek­táronként elérjék a száz mázsás hozamot. Ennek érdekében min­den pénzt megfizettek a legjobb gépekért, a leginkább ígéretes ve­tőmagvakért, a hatásos vegysze­rekért. Így állhatott elő az • helyzet, hogy a tegjabbaknál rá­fizetéses lett a kilencven mázsás hozam, míg másutt kifizetődő volt a hetven mázsa. Az őket kővető mezőny fel akart zárkózni a leg­jobbakhoz, holott termelési adott­ságai csak közepesek voltak. Eb­ben a csoportban még kevésbé flzetődtek ki a nagy befekteté­sek, noha a hozamok — például megyei „szinten” — Igen muta­tósra sikerültek. • Ebben a két kategóriában az áremelés ullg-ailg érne el hatást. „Huszadik századi" gazdaságokról van ugyanis szó, amelyek a ter­mést bőrzsákban adják el, vagyis illetetik, ök a kukoricát a való­ságos önköltségen számítják be a hústermelésbe, érdekük tehát az önköltség csökkentése, Annak tudnának Igazán örülni, ha a ma­gas hozamokhoz szükséges gépek, anyagok és vegyszerek mindig, kaphatók, és valamivel olcsóbbak lennének, ' ' ' b Van azonban a gazdaságoknak egy további csoportja. Azok a gazdaságok, amelyek jó földön gazdálkodnak, de nem töreked­nek különösebben magas hoza­mok elérésére. Szerényebbre mé­retezik befektetéseiket, és meg­elégszenek a tegnap még szép eredmények Ismétlésével Is. Itt van a nagy. lehetőségi Mert ha ezek az igen jelentős területet 1 képviselő gazdaságok komolyan veszik a feladatot, és megteszik mindazt, ami lehetséges, akkor j döntésük eredménye megemeli a kukorica terméshozamának or- : szágos átlagát Is. A félreértések elkerülésére: nem azt kívánjuk, hogy legyen a kukorica egyszeriben „politikai növény”, növeljék a vetésterüle­tét a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei lekopott domboldalakon és a Kiskunság homokos területein is. Hanem azt, hogy mindazokon a terüleiteken, ahol az adottságok megfelelőek, adják meg ennek a , növénynek mindazt,, a mit a tu­domány és a gyakorlat szükséges- . nek fr elő. • A szárnyaló gondolatokat persze realitásra Inti a napi szük­séglet. Abban ugyanis nem bíz­hatunk, hogy az előzőekben fel­vázolt fordulat most, néhány hét alatt bekövetkezik. Ezért tehát azzal 'kell befejezni sorainkat, hogy a fordulat bekövetkeztétől függetlenül még most, ezekben a napokban a gazdaságok vezetői nézzenek körül a határban, én ahol kipusztult vetést, vagy ux ütemtervből nélkülözhető üres területet találnak, azt vessék be kukoricával. ' F. B. Faszerkezetes istállók Első hallásra talán ellentmon- gáltató Ipari Szövetkezet köny- dásosnak tűnik, hogy a Kecske- nyű faszerkezetekből istállók épí- métl Epületkarbantartó és Szol- tésére vállalkozott. Am, ha ft­• Képünkön a könnyű faszerkezetes istállót láthatjuk. • Jól halad aa sljiatbetoaosá* a létesitsaéay belli terében. (Mentor Zoltán (elvételét.) gyelembe vesszük, hogy az épü­letkárban tartás eléggé idényjelle­gű, s főleg a tavaszi, nyári és kora őszi hónapokban Igényli a lakosság, akkor még dicséretes la a szövetkezet vezetőségének kez­deményezése. Nusser Elemér, a szövetkezet elnöke — amikor erről kérdez­tük —, hangsúlyozta, hogy kizá­rólag a téli hónapokra orientált kapacltéslekötésről vám szó. Ar­ról ugyanis, hogy a lakosság és az Intézmények — Iskolák, óvo­dák stb. —• elsősorban a nyári, Illetve melegebb Időszakra rende­lik meg a tatarozást, szobafes­tést, mázolásit és egyéb munká­kat. Ily módon a szolgáltatásban dolgozó szakmunkásaiknak a hi­deg napokban csak igen kevés munkája akad. A Kecskeméti Mesterséges Megtermékenyítő Állomás az ősz­szel kivitelezőt keresett két, egyenként ötszáz négyzetméteres könnyű íaszerkezetes apaállat-is­tálló építésére. A szövetkezet ve­zetősége felmérte a lehetőségeket, s megállapította, hogy hat hónap alatt fel tudják építeni a létesít­ményekéit. Októberben kezdték s munkát, s nyolc-tíz tagú kőműves, ácsi, tetőfedő, lakatos, víz-, vil­lanyszerelőjük dolgozott az épít­kezésen. Két hónap alatt végez­tek a szerkezetek összeállításával. A téli hideg ugyan két hónapot tőlük is elvett, a belső technikai szerelők mégis idejében, munká­hoz tudtak látni, s így május lő­re teljesen elkészül a két apaál­lat-istálló. Az egyikben már a vaskutricák szerelését végzik. ff, O. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents