Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-08 / 82. szám

I IW YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazaérkezett Moszkvából a Katanics Sándor MSZBT-küldöttség Pénteken hazaérkezett Moszk­vából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság háromtagú küldöttsége, amely Katanics Sándornak, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága titkárának, az MSZBT Országos Elnöksége tagjának ve­zetésével tartózkodott a Szovjet­unióban. A küldöttség — a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság meghívására — részt vett a ha­zánk felszabadulásának 33. év­fordulója tiszteletére Moszkvában rendezett ünnepségeken. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 82. szám Ára: 90 fillér 1978. április 8. szombat Elvi egyetértésben a hatékonyabb munkáért 3. oldal Heti rádió- és televízióműsor 5. oldal LÁTOGATÁS A CSENDES-ÓCEÁNI FLOTTÁNÁL Leonyid Brezsnyev vlagyivosztoki beszédében a fegyverkezés csökkentését sürgette Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke. a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának elnöke, Dmitrij Usz- tyinovnak, az SZKP KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió honvédelmi miniszteré­nek és Szergej Gorskov flotta- tengernagynak, a haditengeré­szet főparancsnokának kíséreté­ben pénteken látogatást tett a Szovjetunió csendes-óceáni flot­tájánál. A „Szenyavin tengernagy” cir­káló fedélzetéről megtekintette á flotta erőinek kétoldalú hadgya­korlatát, majd a cirkáló fedélze­tén a flotta tengerészei előtt be­szédet mondott, 1 — Békés körülmények között oldjuk meg az SZKP XXV. kong­resszusa által kijelölt hatalmas gazdasági és szociális feladatokat. Terveink középpontjában a szov­jet nép életszínvonalának szaka­datlan emelése áll — hangsú­lyozta beszédében. ' A mai nemzetközi helyzet meg- . határozó eleme az enyhülés irá­nyában történt fordulat. Az ezen e téren elért jelentős eredmé­nyekben hatalmas szerepe volt pártunk következtés lenini béke- politikájának, a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok, va­lamennyi békeszerető erő és nép céltudatos erőfeszítéseinek. — A jelenlegi körülmények kö­zött bánmilyen fontos legyen is egyik vagy másik kérdés, nin­csen fontosabb feladat, mint a leszerelés megvalósítása, amely befolyásolná a Föld valamennyi lakosának sorsát. Legfontosabb feladatunk az. hogy megállítsuk a fegyverkezési hajszát, és előre­lépjünk a nukleáris katasztrófa veszélyének csökkentése, végül pedig teljes kiküszöbölése irá­nyában. Ezen téren dől el az az alapvető kérdés, hogy miként alakul a nemzetközi helyzet, és ez az a terület, ahol jelenleg a leg- , élesebb harc folyik. (Nem titok, hogy tőlünk mind nyugatra, mind keletre vannak olyan erők, amelyek érdekelték a fegyverkezési hajszában, a féle­lemtől terhes ellenséges légkör kialakításában. Ezek az erők két­séget keltenek a tekintetben, hogy lehetséges-e gyakorlati in­tézkedéseket hozni a fegyverze­tek korlátozása, a leszerelés te­rületén és akadályozzák a meg­egyezést. Ezeknek az erőknek a tevé­kenysége kedvezőtlenül befolyá­solja az Egyesült Államoknak és más olyan országoknak az állás­pontját, amelyek tárgyalásokat folytatnak a Szovjetunióval a- fegyverkezési hajsza feltartózta­tásának és megszüntetésének kér­déseiről. — Mint ismeretes. 1974 novem­berében itt, a Távol-Keleten, Vla­gyivosztokban legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozóra ke­rült sor. Ezen a találkozón meg­állapodás született arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok hosszú távú egyezményt köt a hadászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról. Ábban az időben a két fél. átfogóan érté­kelve a helyzetet, arra a követ­keztetésre jutott, hogy az egyez­mény kidolgozása már a követ­kező évben. 1975-iben befejeződ­het Azóta már csaknem három és fél év telt el, de az egyezmény aláírására még mindig nem ke­rült sor. Ennek okairól már volt alkalmam beszélni. Mint a tár­gyalásokon szerzett tapasztalatok és a korábban ezen a téren lét­rejött egyezményeik tanúsítják, a felek akár a legbonyolultabb kér­déseket is képesek eldönteni, ha megfelelően felmérik az adott probléma hatalmas jelentőségét, és valóban arra törekszenek, hogy az egyenjogúság és az egyenlő biztonság alapján meg­állapodásra jussanak. Á most készülő dokumentumoknak már jelentős részét egyeztettük és végleges formába öntöttük. Ha a munka befejezése mégis elhúzódik, akkor ez kétségtelenül politikai okoknak tulajdonítható. A dolog lényege az, hogy az Egye­sült Államok kormánya határo­zatlan. következetlen magatartást tanúsít és állandóan azokra a körökre tekintget, amelyek kez­dettől fogva ellenezték a megál­lapodást, mindent megtesznek meghiúsítása érdekében és ellen­őrzés nélküli nukleáris és raké­tafegyverkezést igyekeznek foly­tatni. Ez az oka annak, hogy az amerikai fél a tárgyalások során több ízben megpróbálta a saját érdekeinek megfelelően módosí­tani. sőt kétségbe vonni mindazt, amiről korábban már megálla­podás született és igyekezett olyan kérdések felvetésével aka­dályozni a tárgyszerű vitát, ame­lyek tulajdonképpen a megegye­zésre való készség hiányát takar­ják. Olyan törekvéseknek is tanúi lehetünk, amelyeknek célja az, hogy a tárgyalásokon való előre­haladást és általában a megálla­podás sorsát összekapcsolják más politikai kérdésekkel, ily (Folytatás a 2. oldalon.) fásítási hónap kezdődik a megyében ■ \ Szeretni és védeni az erdőt Az urbanizálódás és iparosodás jelenlegi, s méginkább későbbi időszakában egyre na­gyobb és fontosabb szerephez jutnak az er­dők. Ennek felismerése nem újkeletű, de környezetvédelmi, valamint pihenési, üdülési céllal történő tudatos kialakításuk és haszno­sításuk rövid múltra tekint vissza. Egyébként 1972-ben a dél-amerikai erdészeti világkon­Az idei me­gyei fásítási hónapban, amelyikek ün­nepélyes meg­nyitója tegnap volt Kecske­méten, a Tudo­mány és Tech­nika Házában, elsősorban az erdők közjóléti szerepére hív­ták fel a fi­gyelmet. Dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhe­lyettese szólt arról, hogy a Duna—Tisza közén megkü­lönböztetett je­lentősége van a fásításnak. A megyében a felszabadulás óta megkétsze­reződött az er­dővel borított terület. Jelen­leg 121 ezer hektáron dísz­lenek a külön­böző fafajok, elsősorban a fe­nyő, az akác és a nyár. A kör­nyezet védelmét, a pihenést szol­gáló parkerdők és városok kör­nyéki zöldövezetek az összes er­dőnek 8 százalékát adják, de e területet a jövőben tovább növe­lik. hogy elérje a 12 százalékos részarányt. Az erdősítéshez a me­gyében még összesen hatvanezer hektár áll rendelkezésre, amelyet csak ilyen módon lehet haszno­sítani. különösen fontosnak mon­dotta a megyei tanács elnökhe­ferencián fogadták el — éppen a magyar delegáció javaslatára — az erdők hármas funkciójának meghatározását is, amely sze­rint az erdők termelési, környezetvédelmi és szociális rendeltetésűek, s ezeket együttesen figyelembe véve szükséges fenntartani és létesíteni is. • A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság különösen sokat tett a megyében * parkerdők kialakításáért. Ilyen a csalánosi parkerdő — amelyet meglátogattak tegnap a fásítási hónap megnyitóján részt vevők b — ahol a gyermekek és felnőttek egyaránt szívesen töltik szabad idejüket. lyettese a községek és városok zöldövezetének kialakítását, illet­ve a meglevők növelését, amely­ben jelentős feladatuk van a ta­nácsoknak, a mezőgazdasági üze­meknek és az erdőgazdaságoknak. Az erdők és a társadalom kap­csolatáról beszélt előadásában Gáspár Hantos Géza, a MÉM fő­osztályvezető-helyettese, Elmond­ta, hogy hazánk földjének 17 szá­zalékán található erdő. Évente mintegy hétmillió köbméter fát ü 9 Egyre több gépet használnak a különböző munkákhoz az erdő- gazdaságok. Gép segítségével végzik — mint ahogyan felvételünkön látható — egyebek között a fenyőfacsemete ültetését is. vágnak ki és dolgoznak fel. Eb­ben az ötéves tervben csaknem ötvenezer hektáron létesül új er­dő, amelynek munkáihoz — a talaj-előkészítéstől az ültetésig^ valamint az erdőműveléshez is—f egyre több gép áll a mezőgazda- sági üzemek és erdőgazdaságok rendelkezésére. A távlati tervek szerint 2000-ig kétszázötvenezer hektáron telepítenek új erdőt. Az egészségünk védelmét szol­gáló erdők kialakítására és be­rendezésére — vízvezeték-hálózat, játékok, esőbeállók, padok stb. építésére — az elmúlt öt évben 300 millió forintot áldozták ha­zánkban. A következő eszten­dőkben a környezetvédelmi és parkerdők területét az egész or­szágban növelni fogják. Az ilyen erdőket egyre jobban igényű a társadalom. Az erdő szeretetének azonban minden emberben páro­sulnia kell ennek megbecsülésé­vel és megóvásával. Elsősorban ez utóbbi gondolat teitat elemezték a hozzászólók is. hangsúlyozva az egész társada­lom, valamennyiünk felelősségét. Az ünnepélyes megnyitón kitün­tetéseket, jutalmakat adtak át a fásításban élenjáró üzemeknek és dolgozóknak, majd a megyeszék­hely melletti csalánosi parkerdő­ben tettek látogatást a résztve­vők, valamint megnézték a kecs­keméti Magyar—Szovjet Baráti ság Termelőszövetkezet nyárfate­lepítését is. Cs. I. Sokszor cikkezett már a sajtó a szocialista munkaver­seny nyilvánosságának, az ér­tékelések rendszerességének, alaposságának, pontosságának fontosságáról. Nyilvánvalóan azért, mert e feltételek és követelmények betartása körül jócskán vannak még kívánni­valók. De — hogy a dolgozók „közvéleményében” is kezd már sürgetőbbé, sőt égetőbbé válni a kérdés — ennek ele­ven jelével például a Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalat szocialista brigádvezetői­nek küldöttértekezletén is ta­lálkozhattunk. A témákban gazdag ta­nácskozáson sok szó esett a szocialista munkaversenyről. Ez a fórum fogadta el az új — vállalati munkaverseny­szabályzatot, tette magáévá a munkaverseny középtávú és éves irányelveit. Állást fog­lalt a Kiváló vállalat cím el­nyeréséért 1978-ban folyó munkaversenyben való rész­vételről. Döntött brigádkitün­tetések, elmek, brigádérem- fokozatok adományozásáról. Nos — éppen ez utóbbi mozzanatok során mutatko­zott az eddig ritkán tapasztalt véleménynyilvánítás. A ta­nácskozás túl volt már a na­pirendi témák legjaván. A termelési igazgató elmondotta, hogy a Kiváló vállalat cím megpályázását alátámasztó munkaverseny-célkitűzések ilyenekre irányulnak, mint: — az éves lakásátadási terv túlteljesítése legalább 60 lá­tással; — az átadások évközi ütemének javítása; — a ház­gyári panelgyártás minőségi mutatóinak javítása; — az építés—kivitelezés szervezett­ségének jobbítása, az építési átfutási idő lerövidítése, a jó minőségű munka arányának növelése — és így tovább. Az addig hallottak alapján kézzelfoghatóan érzékelték a jelenlevők, hogy a pályázat szigorúan azokra a felajánlá­sokra épül, amelyek teljesíté­sére a gyáregységek, brigádok, vállalati kollektívák szavukat adták. Ezután mutatott rá a ter­melési igazgató, hogy az 1978. évi feszítettebb feladatoknak, várakozásoknak, kötelezettsé­geknek megfelelően a munka­verseny mércéjét is magasabb­ra emelték. Ennek értelmé­ben határozta meg kisebb számban a vállalat gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ- vezetösége az egyes fokozatok keretét. S ilyen szellemben csökkent a „vállalati" címek odaítélésének számaránya is. Mindez egyébként az új ren­delet és munkaverseny-sza­bályzatnak megfelelően tör­tént. Természetesen — mesz- szemenően figyelembe vették a termelőegységek javaslatát, sorolását, értékelését — a hármas jelszó alapján. Erre reflektált Köncöl Já­nos osztálybizottsági titkár, amikor előadta; érzéseik sze­rint felajánlásaikat maradék­talanul teljesítették, az értéke­lés során — miként az az erre vonatkozó előterjesztésből is kiderült — mégsem érték el a javasolt fokozatokat. A tá­jékoztatásból világos képet ka­pott a szabályzat értelmében létrejött új értékelési rend­szerről, ami magasabb köve­telményeket ír elő. Így most már megfelelően tudja infor­málni a hatáskörébe tartozó dolgozókat. Kérte azonban, hogy mivel a munkaverseny­szabályzat csak tőmondatok­ban rendelkezik az értékelés kritériumairól — írásban kapják meg a csökkentő, il­letve kizáró tényezők megne­vezését, ugyanúgy a maga­sabb követelmények szerinti igények ismertetését. Azaz — még világosabban, konkrétabban akarják látni a brigádok a különböző fokoza­tok, kitüntetések elnyeréséért folytatott erőfeszítéseik minő­sítését, mérlegelésének szem­pontjait. Jogos igény — s a tanács­kozáson emberséges őszinte­séggel esett szó arról is, hogy ennek kielégítéséhez a „má­sik oldalról” is pontosabb munka kívánatos. Mert... Jóllehet, az értékelő bizottság pártatlanul, a közölt té­nyek birtokában végez­te el feladatát, előfordulhattak , kisebb igazságtalanságok is. Miből következhettek azok? ... Talán mindenki megérti abból is, ha egy „áttétellel” tovább folytatjuk. Ezért rendkívül fontos — és mint láttuk, önérzetbe és zsebbe vágó a későbbi követ­kezmény —, hogy a termelő- egységeknél rendszeresek le­gyenek a havi brigádértékelé­sek s az előírásoknak megfe­lelő alapossággal történjenek. Magyarán: menet közben min­den teljesitményállásról ké­szüljön „dokumentum”. S ak­kor —i a címek, fokozatok, kitüntetések kiérdemlését megállapító végső értékeléskor „nem marad ki semmi”, nem merülhetnek fel kétkedésre okot adó problémák. Megint csak azt mondhat­juk, hogy biztató változás, a szocialista szellemű verseny megbecsülését mutatja, hogy a kollektívák — úgymond — számonkérik —, miért is nyerték el, vagy miért nem érdemelték ki versengésük látható, kézzelfogható elisme­rését. Ami az erkölcsi elis­meréstől sem választható el, hiszen a kitüntetést, érmet, jelvényt mások is, mindenki láthatja. T. I. NÖVEKEDETT A VÉGZŐS NYOLCADIKOSOK SZAMA Továbbtanuló diákok Bács-Kiskun megyében Márciusban nemcsak a húsvéti jókívánságok levelezőlap-áradata duzzasztotta meg a városi pos­tások táskáit, hanem az iskolák álltai feladott továbbtanulási ké­relmek is. A nyolcadikos tanu­lóknak — és szüleiknek — vég­érvényesen határozniuk kellett; merre veszik útjukat a fiatalok az elkövetkező három-négy év­ben. Bács-Kiskun megyében tavaly hatezerkétezáz általános iskolás szerzett bizonyítványt a tanul­mányok befejezéséről, a nyolca­dikosok száma az idén vi.sizopt fétszázzal növekedett Jelenleg hiaitezerkétszázötven diák készülő­dik az alapfokú oktatási intéz­mények osztálytermeinek elha­gyására. Remélhetőleg bukások, évismétlések csak csekély arány­ban zavarják meg terveiket A diákok többsége szakmun­kásképző intézetekbe küldte el továbbtanulási jelentkezési lap­ját A megyében összesen három­ezerszáz fiatal kíván szakmát választani. Egy évvel korábban 3167 tanuló érdeklődött ipari'— mezőgazdasági szakmák elsajátí­tása iránt, azaz számuk idén csökkent Megnövekedett viszont a gim­náziumokba és a szakközépisko­lákba jelentkezők aránya. A ta­valyinál hatvannal több felvételi kérelem érkezett a gimnáziumok­ba, a szakiközépiskolák induló el­ső osztályaiba pedig ötvermel több elsőst írhatnak be. Válto­zatlanul népszerű az egészség- ügyi szakiskola; az 1977-es 149 jelentkezővel szemben az 1978/ 79-as tanévre ide - csaknem két­százan kérték felvételüket A jelentkezések megoszlása nem minden tekintetben felel meg a valóság igényeinek, külö­nösen ha a mezőgazdaság, illet­ve az ipar szakemberszükségleté-, nek tükrében vizsgáljuk a nyol­cadikosak továbbtanulási szán-^ dókát Ebből a szempontból ta­lán kritika is érheti az általános iskolai pályaválasztási murára gyakorlatát. Az a tény viszont dicséretet érdemel, hogy tovább csökkent azoknak a tanulóknak a szánna, akik átmenetileg, vagy végleg abba kívánják hagyni a tanulást Az idén csupán 323 diák kezd dolgozni 14. életévé­nek betöltését követően. Míg ta­valy a tanulók 5,7 százaléka, ad­dig ebben az évben csupán « diákok 5,2 százaléka döntött így. A következő tanévben jelen­tős mértékben javul a középis­kolások, illetve szakmunkástanu­lók kollégiumi ellátottsága. Diák­otthoni elhelyezést kért 2150 fia­tat, és mindjen bizonnyal vala­mennyi igénylőt fél tudnak ven­ni. Ebben a tényben közre játszik az is, hogy szeptember elején több új létesítményt is átadnak. A kecskeméti középiskolai kol­légiumban kétszázhetven^ az ÉP­SZER szakmunkástanuló ottho­naiban száznyolcvan, a bajai új diákotthonban pedig 184 fiatal lakhat majd korszerű és kultu­rált körülmények között a tanul­mányi évek alatt. P. M. 1

Next

/
Thumbnails
Contents