Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

t. W^.'MW tp PV •?•'.;

ELŐ DE

IRODALOM

MŰVÉSZET

„Beszélgetnek“ a zene nyelvén

„Még alig látszottak ki a földből, de a május elsejei felvonuláson — 1958-ban — furulyaszóval köszöntötték a kis elsősök Kiskunfélegyháza lakóit. Énekükkel attól kezdve meghittebbé, bensőségesebbé tették az esküvőket, a névadókat... a város életét” — írja visszaemlékezésében a két évtizedes fennállását ünneplő kiskunfélegyházi Batthyány Lajos (énekzenei tagozatú) Általános Iskola egyik pedagógusa.

Az első énekes osztály kisdiákjai ma már felnőttek. Volt aki visszatért a tudás alapjait nyújtó „alma mater”-be, pedagógusként, alaposan megváltozott körülmények közé, ugyanabba a szellemi közösségbe, mely húsz évvel ezelőtt is a zene, a művészet, a szépség szeretetére nevelt.

Múlt és jelen

Nem felejtem el azt a mozdulatot, ahogy a töpörödött félegy- házi parasztasszony lassan, csodálkozva végighúzta ujjait a finom, faburkolatú oszlop csillogó felületén. Ijedten állt a tágas mozaiklapos előcsarnok közepén, — Ide Jár a kis unokám — magyarázta, kissé restellkedve, hogy rajtakaptam a percnyi gyönyörködésen.

A régi, rozzant Szabadság téri zeneiskola megsárgult fotója dokumentum a modern Intézmény előcsarnokában.

Volt idő, amikor öt különböző helyen folyt a tanítás. A többi között a Fegyveres Erők és a Pedagógus Szakszervezet klubjában, a művelődési házban, 1969-től pedig a Petőfi Gimnáziumban és a fiúkollégiumban.

9 A kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola épülete. (Méhest Éva felvitelei.)

tóttá előnyök másban Is megmutatkoznak, (Például a mozgás, a ritmusérzék a sportban, vagy a szép magyar beszédben.) A tagozatos osztályokban érezhetően jobb a közösségi szellem, Miért? Valószínűleg a sok többletvállalás. a közös helytállás kötelezettsége alakította ezt ki bennük. Jóval kevesebb a szabad idejük, mint a többieknek. Az óraszámuk átlagban heti 7-tel több, mint a nem tagozatosoknak, A különböző társadalmi vállalásokról, szereplésekről nem is beszélve. Ez a megterhelés megfelelően elosztva nem jelent hátrányt, sőt a személyiség fejlődésére — alapvetően — jó hatással van.

1973-ban 650 tanuló vette birtokába a 22 millió forintos költséggel épült, 16 tantermes iskolát. Az oktatás-nevelés feltételei megváltoztak: audiovizuális és egyéb eszközök, szertárak, jól felszerelt szaktantermek, valamint három műhely, tágas tornaterem, sportpálya, szabadpolcos könyvtár (négyezer kötettel), takaros iskolaklub (magnóval, lemezjátszóval), ma már minden igényt kielégítenek. A klubot, a tornatermet és a sportpályát azoknak az üzemeknek, gyáraknak a dolgozót is használhatják, amelyekkel az iskola szocialista szerződést kötött. A segítség kölcsönös. Szocialista brigádok építették fel például az elmúlt évben átadott „napközis házat”, mivel a tanulószobák száma már | kezdet kezdetén kevésnek bizonyult. Állandó gond viszont az Iskola gyermeklétszámánaik évenkénti növekedése; (ugyanakkor a helyiségek száma marad...)

Mit jelent „zeneisnek ” lenni ?

A Batthyány Lajos Általános Iskolában jelenleg nyolcszáz diák tanul, közülük kétszázhúsz zenei tagozatos.

— Mivel járul hozzá a zenei tagozat a tanulók személyiség- formálásához? Ntncs-e feszültség § „zenels" és a többi osztályok között?

Bense György Igazgató szerint;

— A nem tagozatos osztályokban Is jobb, hatékonyabb ezáltal az énekoktatás. A gyermekek szívesen járnak a közös nagykórus próbáira. Azonban az Is tény, hogy a „zenelsek" eredményei a közismereti tantárgyakban is legalább olyan Jók, mint a nem tagozatos 'tanulóké. A zenei műveltség, készség, jártasság nyújJegyzőkönyvekben

lapozgatva...

Részvétel a kubai gyermekrajz- kiállításon; a kerámiaszakkör munkái a mezőgazdasági múzeumban; kórusszereplés a rádióban, 1973-tól több mint 20 oklevél a különböző vetélkedőkön, versenyeken elért eredményekért

— olvasom az iskola munkáját dokumentáló naplóban.

A tantestületi beszámolók jegyzőkönyvei már a hétköznapok munkáját, gondjait is tükrözik. A pályaválasztási statisztikákból például kiderül, hogy a nyolcadikosoknak több mint a fele szakmunkásképző Intézetekben tanul tovább. Másképp alakul ez a zenei tagozatnál, ahol a nagy többség gimnáziumba és szakközép- iskolába Jelentkezik.

Az egyik tantestületi beszámolóból azt lg megtudom, milyen érdeklődésűek az itteni tíz-tizennégy évesek. „Szeretik | kísérletező órákat, figyelemmel kísérik a Félegyházi Közlöny hitelt, olvasmányaik többségét a természettudományos és fantasztikus könyvek teszik ki,”

*

A padok alatt piros, barna, fekete kis szandálok himbálóznak a blctntum könnyed ritmusára: „Széliünk keringve a nyári légben ..Szőke copfos kislány az állát támasztja, nagy Igyekezettel „bűvöli" a kottát.

Beszélgessenek a furulyák!

— kéri a tanárnő. Nyugodt, ősi pentaton dallam bontakozik ki a hangszeren. Szomorú, mély altszólam válaszol.

Beszélgetnek a muzsika nyelvén. Harmadik osztályosok, „ze- nelsek".

Posváncz Etelka .

A közművelődési bizottság munkájáról

„A közművelődés irányítása állami feladat. Interjú Dr. Major Imrével

Az állam a közművelődést a társadalmi szervezetekkel és a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel együttműködve — a központi állami szervek, illetőleg a tanácsok útján — irányítja.”

A fenti idézetet a közművelődési törvényből vettük. Elöljáróban jelezni kívánjuk vele, hogy amiről az alábbiakban szó lesz, az nem csupán egyes emberek ügye-gondja-problé- mája, hanem az összlakosság egészére kiterjedő, törvényben szabályozott állami feladat. Az ezzel kapcsolatos időszerű kérdésekről beszélgettünk dr. Major Imrével, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettesével, a Megyei Művelődési Bizottság elnökével.

— Meglehetősen gyakran tapasztaljuk, hogy bizottságok alakulnak az élet legkülönfélébb területein. Am ezek sok esetben, amilyen gyorsan megszületnek, olyan hirtelen el is halnak. Ügy tudjuk, hogy a Megyei Közművelődési Bizottságra — amelynek ön az elnöke — ez nem vonatkozik,

— Szerencsére nem. Az immár negyedik éve működő bizottság a tanácstörvény vonatkozó paragrafusai alapján fejti ki javaslat- tevő, véleményező,- előkészítő, ellenőrző és összehangoló tevékenységét a megyei tanács mellett. Tizenhét tagja közül kilenc

— tehát több mint a fele — tanácstag A többiek, akik rendszeresen részt vesznek a közös és meglehetősen tág terű munkáiban, az egyes társadalmi és tömegszervezetek képviselői.

— Hogyan ítéli meg a bizottság tápjainak aktivitását? Nem tapasztalható közömbösség egyesek részéről?

— Eddig valamennyi ülésünk

— általában negyedévenként kerül sor ezekre — határozatképes volt. Tartós passzivitást, indokolatlan távolmaradást egy-két személy részéről tapasztaltunk csupán Megbeszéléseinken gyakran jelen vannak az Országos Közművelődési Tanács és a Kulturális Minisztérium képviselői.

Ez is hozzájárul tagjaink aktivitásához, Meghatározott, Illet-. ve elfogadott ügyrend alapján, éves munkaterv szerint végezzük munkánkat. Az MSZMP KB köz- művelődési határozata és Immár a közművelődési törvény mellett az érvényben levő megyei pártós tanácsi határozatok és tervek szabják meg a feladatainkat, ténykedésünk irányát, jellegét.

— Szeretnénk ezekről bővebben is hallani,

— 'Miután 1974-ben a művelődésügyi bizottság — a mainak jogelődje — megszűnt, külön oktatási és külön közművelődési bizottság tevékenykedik, a szakemberek bevonásával, Ez lehetővé teszi az alaposabb. elmélyültebb és életszerűbb munkát, A törvény világosan fogalmazza meg azt, hogy az állam a tanácsok útján irányítja, ösz- szefogja, ellenőrzi és koordinálja a közművelődés valamennyi ágát, annak egészét. Am a tanácsok közvetlenül nem képesek foglalkozni a különféle gazdasági területeken — gyárakban, szövetkezetekben stb. — folyó kulturális munkával. Az irányító tevékenységük elsősorban — sőt csaknem kizárólag — saját Intézményrendszerükre terjedhet ki. Ezért lehet — és van — hagy szerepe a széles társadalmi rétegeket érintő közművelődési bizottságnak. Vagy egy-egy terület — helység, munkahely — kulturális élete, vagy pedig valamely időszerű közművelődési téma szerepel üléseink napirendjén. Tanácskozásainkat részben a megyeszékhelyen. részben azokban a városokban, községekben tartjuk, amelyeknek közművelődési helyzetét megvitatjuk. Eddig Baja. Kalocsa, Gara és Klskunmajsa életébe tekintettünk be többek között. Es egyéb témák mellett vizsgálódásunk tárgyát képezte már a múzeumi hálózat és a filmstúdiók munkája, valamint a filmforgalmazás Ugye.

— Kialakult-e ez időre valamilyen sajátos módszer, célravezető gyakorlat a bizottságok munkájának tartalmasabbá tételére? S valamilyen módon le tudják-e mérni munkájuk eredményeit?

— Bevált módszernek tartjuk a komplexitás irányába mutató vizsgálódást. Mondok erre példát. Amikor Baján vagy Kalocsán mondjuk a munkásművelődés ügyét tárgyaltuk, felkértük tájékoztatásra a tanács illetékes osztályé melléit' a 'szakmaközi fel-' zottság művelődési intézményét, s az egy-két legnagyobb üzem vezetőit Is. Együttes számbavétellel próbáltunk reális képet kapni az adott témáról; s erre alapozva igyekeztünk véleményt formáink javaslatokat tenni a feladatokkal kapcsolatban. Ami pedig a kérdés második részét Illeti; örvendetes a közművelődési bizottságunk — jobb szót nem tudnék mondani — tekintélyének

megerősödése. Ma már elképzelhetetlen, hogy bármelyik városi, községi, társadalmi vagy munkahelyi vezető elzárkózna az együttműködés elől. A gazdasági vezetők. a tapasztalataink szerint, nemcsak szívesen veszik, hogy vizsgáljuk a területükön folyó közművelődést, de egyenesen igénylik is azt.

— Nyilván szerepe van ebben a közművelődési törvénynek is, amelynek ide vonatko-' zó része egyértelművé teszi a vezetők felelősségét.

— Feltétlenül. S annak is, hogy a párt és a tanács illetékes vezetői mellett a társadalmi és gazdasági szervek képviselői is tagjai a bizottságnak. Ugyanakkor kitapintható egy bizonyos szemléletváltozás is a gazdasági vezetőknél. Ma már nem hallunk olyan véleményeket részükről, mint gyakran volt ez néhány évvel ezelőtt, hogy „nem az én dolgom", „nem tartozik rám", s hogy „elég a termeléssel foglalkozni, nincs Idő a kultúrára" stb. A közművelődéssel törődni a vezető részéről ugyanis nem akarás vagy elhatározás kérdése — hanem törvényben megszabott állampolgári és munkaköri kötelesség. Ez a tény, ez a változás nyilvánvalóan sokat Javított a szemléleten, a „hozzáálláson".' Eredménynek könyvelhetjük el azt Is. hogy azokon a helyeken, ahol bizottságunk megtárgyalja a közművelődés helyzetét, bizonyos' szemrpei látható mozgás, pezsgés keletkezik. Akikre fokozottan ráirányul a figyelem, azok legtöbbször az addigiaknál jobban kezdenek dolgozni. S ne hagyjuk említés nélkül azt sem, hogy az üléseken, vitákon elhangzottak egyben a jó kezdeményezések, bevált módszerek, eredményes kísérletek terjedését Is jelentik.

— Mit tesznek annak érdekében, hogy a munkatervükben szereplő napirendi pontok megtárgyalása minél eredményesebb legyen?

— Gondoskodunk arról, hogy a kijelölt témáról, területről Idejében elkészüljön az alapos, részletes és a valóságos helyzetet tükröző beszámoló. Ezt sokszorosítjuk, a bizottság tagjainak, és a meghívottaknak- jóelőre megküldjük. hogy alkalmuk legyen annak áttanulmányozására, esetleg Információk megszerzésére; tehát | körültekintő felkészülésre, Ezután következik a bizottság ülése, amelyre az érdekelteket — munkahelyi vezetőket, közművelődést irányitó szakembereket stb, — Is meghívjuk. A vita végén kialakítjuk állásfoglalásainkat. megfogalmazzuk észrevételeinket, ajánlatainkat, majd gondoskodunk róla, hogy ezek eljussanak mindazokhoz, akikre a további tennivalók, a szükséges intézkedések szempontjából az ügy tartozik.

— Minden esetben kielégítő tájékoztató-értékelő beszámoló készült idáig?

— Legtöbbször igen. Ám volt úgy, hogy megvitatásra kijelölt kérdést le kellett venni a napirendről. A könyvterjesztés megyei helyzetének megvitatását például azért kellett elhalaszta- nunk, mert az illetékesek nem tudtak elfogadható - tájékoztatást nyújtani a témáról. Előfordult, hogy valaki elfogadhatatlan, elnagyolt beszámolót terjesztett elő, amelyet kénytelen volt a bizottság visszautasítani, s újabbat kérni. De Ismétlem, Ilyen kirívó eset ritkán fordul elő.

— Van a közművelődési bizottságnak valamilyen gyengéje, fogyatékossága, olyasmi, ami zavarja a tevékenységüket, gyengíti eredményeiket?

— Legnagyobb gyengénk, a fájdalmunk, hogy nem áll módunkban ténykedésünk hatását jobban lemérni, Eljuttatjuk ugyan észrevételeinkét, javaslatainkat az érdekeltekhez, akiknek a közbelépésétől, Intézkedésétől változást, javulást várunk egy- egy dologban, de hogy azután konkrétan ml Is történik, hogy ezek a várt változások, javulások bekövetkeznek-e valójában, legtöbbször nem tudjuk meg. Legfeljebb csak részben, s akkor sem közvetlenül, Ezen úgy próbálunk javítani, hogy egyes fontosabbnak ítélt esetekben egy bizonyos Idő elteltével a témára ismét visszatérünk.

— Engedje meg a szokásos, bár nem elhanyagolható kérdést: mik a terveik az esztendő’végéig, az elkövetkező hónapokra?

— Mindenekelőtt a párthatározatokból, a tanácstörvényből és a közművelődési törvényből «fakadó ránk vonatkozó feladatokat igyekszünk továbbra is végrehajtani a következő esztendőkben, folyamatosan. Ezen belül 1978- ban napirendre tűzzük két kiskunfélegyházi üzem munkahelyi művelődését, a MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezetek kulturális tevékenységét, valamint a közművelődési, szakszervezeti és Iskolai könyvtári hálózat rnunká-„ jót.

— Ezek után, összefoglalva', miként Ítéli meg a megyei tanács mellett működő Megyei Közművelődési Bizottság több mint három esztendős, folyamatos tevékenységét?

— Úgy gondolom, Ide Illik ezzel kapcsolatban az Országos Közművelődési Tanács értékelő megállapítása; „Megfelelő társadalompolitikai hátteret biztosított a közművelődési döntések kialakításához." Varga Mihály

• Figurák a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében készült alkotásokból.

9 Ifjú Újvári László kéíszttlő filmjének forgatókönyvével.

Türelmes alkotómunka

Mi újság a kecskeméti rajzfilm-műteremben?

„Készült a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermében ...” — ez a felirat vezeti be immár hetek óta a gyermekek között igen nagy népszerűségre szert tett televíziós mesefilmet; a Vlxi- pók-csodapók egyes epizódjait. A hét évvel ezelőtt alapított első, és azóta is egyetlen vidéki rajzfilmes, animációs műhely létezése, lassan- lassan bevonul nemcsak a szakma, hanem a közönség tudatába is... Itt készültek a Kisfilmek a nagyvilágból, a Zene, zene, zene című adások ötletes címfeliratai és több tévéreklám; Kell a jó könyv, az Alföldi Cipőgyár termékeit, vagy a húsipart népszerűsítő munkák.

A műterem fiatal munkatársai az elmúlt hónapokban egy új, igényes, televíziós filmsorozat elkészítésén dolgoztak. A magyar népmesék filmjeit Jankovlch Marcell rendezi, de az egyes epizódok itt Kecskeméten készülnek.

Látogatásunk alkalmával a műterem egyik alkotócsoportjának tagjait kérdeztük meg, min dolgoznak éppen?.,.

Ifjú Újvári László tervező elmondta, hogy a népmesesorozatból három filmet készített. Az „Eb akii kanalát meg nem esz'l”' és „A szálláskérő róka” című mesék már elkészültek. Az utóbbi alkotás nívődíjit, kapott és benevezték a zágrábi animációs fesztiválra.

— Most kezdtem hozzá első önálló filmem tervezéséhez — mondja az íróasztalán fekvő képes forgatókönyvre mutatva. — A címe: Nagyvárosi szerelem. Ez nem más, mint a Neoton-famílla lemezének egyik száma, amelyet rajzfilmes eszközökkel Jelenítünk meg. Ez lesz különben a műterem első rendezői filmje Is, amely Jelzi Is egybep a kecskeméti stúdió egyenletes fejlődését.

A fázisrajzoló, Vágó Sándor a tervező által elgondolt alakok és figurák mozgását dolgozza ki. Öt éve tagja a műterem közösségének.