Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

1978. április 1. • PETŐFI NÉPE • 3 A fasizmus végnapjai Magyarországon 1944. szeptember 23-án este 22 óra 30 perckor jelentette a Kos­suth Rádió, mely akkor még kül­földről, Moszkvából sugározta adásait a magyar népnek: „Arad eléste után az orosz had­erő Makó, Szeged és Békéscsaba irányában nyomul előre. Magyarország helyzete napról napra katasztrófálisabbá válik. A déli irányból haladó oroszok már csak fele akkora távolság­ban állnak Budapesttől, mint a Kárpátoknál harcdió magyar csa­patok.” Másnap, 1944. szeptember 24- én 14 órakor a londoni rádió ma­gyar adása így hangzott: A magyar történelemnek ebben a legvégzetesebb órájában a Ká­rolyi Mihály elnöklete alatt álló londoni Magyar Tanács a követ­kező sürgős üzenetet küldi ma­gyarországi honfitársainak: — A magyar határon a Vörös Hadsereg! Lakatos (1944. aug. 29- én őt nevezte ki Horthy kor­mányzó miniszterelnökké — KE) nyíltan beismerte, hogy az or­szág védtelen az Egyesült Nem­zetek túlnyomó erejével szem­ben ... Lakatos azonban elmu­lasztotta. hogy levonja az ebből a válságos helyzetből adódó kö­vetkeztetéseket. Tudja, hogy a helyzet reménytelen, mégis kész a magyar katonák tízezreit felál­dozni a Vörös Hadsereg elleni meddő küzdelemben. A Lakatos­kormány még ma is a halogatás kétkulacsos politikáját folytatja, már pedig . határozottságra és gyors cselekvésre van feltétlenül szükség... A magyar haderőnek csatlakoznia kell az Egyesült Nemzeték haderőihez a németek üldözésére és megsemmisítésére. Mindez több mint hét hónap­pal azután történt, hogy Hitler csapatai megszállták Magyaror­szágot. Röviden az 1944. március 19-i német megszállás következ­ményei: 1. Horthy kormányzó hajlandó volt meneszteni a hinta- politikát folytatott Kállay-kor- mányt, amely egyrészt kiszolgál­ta a németeket nyersanyag- és ipari termékek szállításával, más­részt titkos tárgyalásokba bocsájt- kozott a szövetségesekkel a hábo­rúból való esetleges kigurás ér­dekében; 2. Horthy és az . új, a Sztójay-kormány beleegyezett ab­ba, hogy a magyar csapatokat a keleti fronton újból bevessék az első vonalban,, vagy másszóval abba, hogy a magyar katonák megszálló feladatok helyett részt- vegyenek a harcokban; 3. Horthy szabadkezet adott a Sztójay-'kor- mánynak a zsidókérdés radikális megoldására, azaz á faj védelmi törvények alapján zsidónak mi­nősített magyar állampolgárok gettókba zárására, majd depor­tálására. Amikor 1944. szeptember 23-án a Vörös Hadsereg első egységei elérték az ország délkeleti részén — Battonyá, Elek, Csanádapáca, Királyhegyes térségében a ma­gyar határt —, az ország lakos­ságának döntő többsége már vilá­gosan látta, tudta, hogy a hitleri Németország ezt a háborút el­vesztette, és hogy a német fasisz­ták oldalán folytatni a harcot — egyszerűen esztelenség. De a magyar uralkodó osztá­lyok vezető politikusai csak ne­hezen és késlekedve vonták le a helyzetből adódó következteté­seket: Bethlen István gróf, aki 1921-től 1931-ig volt az ország miniszterelnöke, 1944. június vé­gén javasolta ugyan Horthy kor­mányzónak a Sztójay-kormány felváltását egy olyan új kormány­nyal, mely képes lenne a hábo­rút „lelikvidálni” — olyan gyor­san, amilyen gyorsan csak lehet, de a kormányváltozásra csak majd másfél hónappal később,- Románia kiugrása után került sor, és még akkor is úgy pró­báltak lavírozni, amikor is arra törekedtek, hogy elkerüljék a Szovjetunióval a közvetlen tár­gyalásokat. Amikor pedig hosszú huzavona után 1944. szeptember 29-én Horthy elküldte megbízottjait Moszkvába — az előzetes fegy­verszünet megkötésére, és 1944. október 11-én végül is aláírták az antifasiszta koalíció három ve­zető hatalma, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia által megállapí­tott fegyverszüneti egyezményt. Horthy semmit sem tett a fegy­verszünet sikeres megvalósításá­ra. Milyen kötelezettségeket vállal­tak — a kormányzó felhatalma­zása alapján — a kormányzó megbízottai? * A legfontosabb: Magyarország' szakít a náci Németországgal, csatlakozik az antifasiszta koalí­cióhoz és fegyvereit a hitleri had­erő ellen fordítja. De sem Horthy, sem a magyar királyi vezérkar nem óhajtott fegyveres harcot kezdeni a né­metek ellen, eszük ágában sem volt követni Románia vagy Bul­gária példáját. Ezért nem tájé­koztatta Horthy 1944. október 11- én éjszaka a Királyi Várban Sza- kasits Árpádot, a Szociáldemok­rata Párt vezetőjét és Tildy Zol­tánt, a Kisgazdapárt elnökét ar­ról, hogy megbízottai Moszkvá­ban aláírták a fegyverszüneti egyezményt —, így hát szóba sem kerülhetett, miként segíthetné az ipari munkásság és a parasztság a fegyverszüneti egyezmény vég­rehajtását! Így történt, hogy amikor 1944. október 15-én, vasárnap, amikor a munkások, munkaszünet lévén, nem dolgoztak a gyárakban, Horthy kormányzó a rádió, útján közzétette a fegyverszüneti prok- lamációt, a németek, nyilas cin­kosaik segítségével, órák alatt könnyűszerrel meghiúsították az elő nem készített fegyverszüneti kísérletet. E német akciót Winckelmann tábornok, az SS magyarországi főparancsnoka és Veesenmayer budapesti német követ készítette elő — közvetlenül Hitlertől ka­pott parancsok alapján. Veesen­mayer 1944. október 11-én. közölte Szálasival, a Hungarista Mozga­lom vezérével: 1. A Führer szemében Magyar- ország egyedül felelős személye Szálasi Ferenc, a pártvezető; 2. Magyarország a német -hadveze­tés szempontjából nem átmeneti terület, ahol csupán időnyerésért folyik a harc, hanem 'bástya, amelyért Németország éppúgy harcol, mint Németország nyuga­ti részéért vagy Kelet-Poroszor- szágért. Ezt megelőzően Otto Skorzeny SS ejtőernyős különítménypa­rancsnok — aki előzőleg 1943. szeptemberében kiszabadította a fogvatartott Mussolinit —, Hitler megbízásából Budapesten titok­ban tervet készített a Vár meg- róhanására, Winckelmann SS-tá- bornok pedig utasítást adott ki: Budapesten a megadott helyeken készenlétbe kell helyezni fegyve­reket a nyilas terrorkülönítmé­nyek számára. Szálasi Ferenc, a Hungarista Mozgalom vezére 1944. október 16-án vonult be — német Tigris­tankok fedezete mellett — a Ki­rályi Várba, november 4-én, mi­után „nemzetvezető” elnevezéssel új államfői méltóságot kreáltatott a maga számára, az országgyű­lésben letette a hivatalos esküt. De alig 18 nap múltával, meg­rettent a szovjet csapatok gyors előretörése miatt, elhagyta a bu­dai Várat és előbb a Bakonyba, Farkasgyepüre („Gyepű I.”), majd a Kőszeg mellett fekvő Velem községbe („Gyepű II.”) tette át székhelyét. A náci Németország Szálasi uralomrajuttatásával mindeneset­re elérte, hogy a nyilas rendszer az' ország minden mozgósítható személyi és anyagi erőforrását a háború folytatásának szolgálatá­ba állította. Ez annyit jelentett, hogy Beregfy honvédelmi minisz­ter újabb és újabb magyar had­osztályokat bocsátott a német hadvezetőség rendelkezésére, az 9 Házról házra nyomul előre a Vörös Hadsereg Budapesten. 9 Ilyen volt a Nagykörút az ostrom után. (Eredeti felvételek 1945-ből.) 9 A háború utolsó hónapjainak híres plakátja. iparügyi miniszter pedig megál­lapodott illetékes német ténye­zőkkel abban, hogy egyes ter­melési ágakat a Német Biroda­lom, vagy a Cseh—Morva Pro­tektorátus területére telepítenek át, a veszélyeztetett területekről minden mozgatható nyersanyagot, félkész és készárut kiszállítanak Németországba. E megállapodás a nyilas ura­lom alatt szenvedő Magyarország teljes kifosztását jelentette. Az „eredmény” — a rideg szá­mok, tények tükrében: Részben vagy egészben elhur­colták 415 gyár, üzem és műhely berendezését, felszerelését A na­gyobb károkat szenvedett válla­latok között volt a Budakalászi Textilművek, a Salgótarjáni Gép­gyár és Vasöntöde, az Üjpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár, a „Chinoin” Gyógyszer- és Vegyi­termékek Gyára, a Diósgyőri Pa­pírgyár, az-Egyesült Izzó, a Du­nai Repülőgépgyár, a „Gamma” Finommechanikai és Optikai Művek, a Ganz és Társa Villa­mossági, Gép-, Vagon- és Hajó­gyár, a Hatvani Cukorgyár, a Kispesti Textilgyár, a MÁVAG (Diósgyőr C és D gyár, Győr, Bu­dapest a Magyar Általános Kő- szénbánya, a Rimamurányi Sal­gótarjáni Vasmű, a Weiss Manf- réd Acél- és Fémművei —, hogy csak az ismertebbeket említsük. Vízi úton 570 uszályhajón 135 ezer tonna, vasúton 60 ezer va­gon árut és nyersanyagot hurcol­tak ki az országból. Arra -nézve, hogy az országutakon^ teherautó­kon, szekéren és „lábon” mennyi értéket vittek ki, nem folyt anyaggyűjtés... De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Harmadik Bi­rodalomba vagy a nácik uralma alatt levő területre „került” 26 000 személygépkocst 5600 tehergépko­csi, 30 000 motorkerékpár, 793 mozdony, 2058 vasúti személy- és 33 481 teherkocsi, 13 személyha­jó, 111 uszályhajó, 3 tengerjáró hajó, 28 vontató hajó, 66 csavar­gőzös ..! Igen nagyok voltak az épület­ben esett károk is. Ha -meggon­doljuk, hogy Budapest, az ország fővárosa 1944. december 23-tól 1945. február 13-ig ostrom alatt állt, hogy Székesfehérvár a több mint négy és fél hónapos, ide- oda hullámzó harcok során há­romszor cserélt gazdát, hogy a magyarországi vasúti és ország­úti közlekedési csomópontok a szövetséges repülők fő bombázási célpontjai voltak, már 1944. októ­ber 15-e előtt, de még inkább az­után, fogalmat alkothatunk az ország lakosságát ért pusztítások­ról. Talán a legjellemzőbb az, amit egy szovjet újságíró mon­dott, mikor meglátta Buda rom­jait: „Rosszabb, mint Sztálin­grád !” Szálasi vakon hitt a német győ­zelemben — még 1944. október 15-e után is, amikor pedig a szö­vetséges angol—amerikai—kana­dai—francia csapatok már Né­metország területén nyomultak . előre, Magyarországon pedig a szovjet csapatok már átkeltek a Tiszán... Amikor 1945 őszén Szálasit az amerikai katonai hatóságok visz- szaszállitották Magyarországra, a politikai rendőrségen- a kihallgató tisztnek arra a kérdésére, mikép­pen látta az európai háborút 1944. október 15-e után, Szálasi így vá­laszolt: „Mint katona egyáltalán nem láttam Németország helyze­tét kétségbeej tőnek, sőt rossznak sem. A hadtörténelem tanulságai alapján egyáltalán nem tartottam kizártnak, sőt híztam abban, hogy Németország helyzete meg fog változni. Semmi akadályát nem láttam annak, hogy úgy, ahogy az orosz hadsereg vissza tudott vonulni egészen Sztálingrádig, és onnét kiindulva előretört egészen a Kárpátokig, a német hadsereg Újabb hatékony fegyverrel a bir­tokában megfordítja a hadihely­zetet.” Az ország lakosságának túlnyo­mó többsége nem osztotta Szá­lasi nézetét a háború kimenetelét illetően —, a Szálasi-rezsLm az elégedetlenségre, a szembenállás­ra kegyetlen megtorló akciókkal válaszolt Üjra felrémlett 1919— 20-as- fehér terror emléke, de még sókkal gyalázatosabb formában. De 1944 őszén már volt egy. másik Magyarország is. A fel­szabadult városokban, községek­ben a nép maga vette kezébe a hatalmat — a népi szervek, a nemzeti bizottságok útján. És 1944. december 21-én- Debrecen­ben összeült az Ideiglenes Nem­zetgyűlés, mely megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, ha. dat üzent a náci Németországnak és megkezdte egy új ország alap­jainak lerakását. Jelképes — és nem véletlen —, hogy 1945. március 15-én, amikor a leghevesebben dúlt a balatoni védelmi csata, Debrecenben a nép korihánya elfogadta a nagy­birtok felosztásáról és a dolgozó parasztság kezébe juttatásáról szóló rendeletet. A gyárakban az üzemi bizott­ságok ellenőrző, irányító tevé­kenysége érvényesült, az írók, a művészek, a tudósok tudásukat, tehetségüket, a nép szolgálatába állították. Nagy volt a feladat: új országot kellett építeni... Karsai Elek gazdálkodási Dolgozók Szakszer­vezetének Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Hegedűs Józsefnek, a megyebizottság közgazdasági bi­zottsága vezetőjének előadása alapján megtárgyalták a vállalati kollektív szerződések és szociális tervek múltévi végrehajtásának és idei módosításának tapasztala­tait. A tájékoztató jelleggel napi­rendre tűzött témák között sze­repelt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett mun­kaverseny értékelése. A megye­bizottsághoz tartozó, hét vállalat­nál végzett felmérés eredményeit Puskás József a közgazdasági bi­zottság tagja foglalta össze, ki­egészítve az írásban elkészített jelentését. Megállapította, hogy a HVDSZ megyei vállalatai valamennyien csatlakoztak tavaly a Csepel Vas- és fémművek munkásainak fel­hívásához. A versenyben résztvett dolgozók száma átlagosan az összlétszám 60—70 százaléka volt A munkahelyi közösségek az éves tervek túlteljesítésére, illetve ha­táridő előtti megvalósítására tet­tek felajánlásokat. A jubileumi verseny szép eredményeket ho­zott. Elismerésben sem volt hi­ány, amit jól tükröz, hogy a Bács- Kiskun megyei Szolgáltató Válla­lat és a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat egy-egy szocialista bri­gádvezetőjét a Szocialista Mun­kaverseny Hőse címmel tüntették ki. Ismeretes, hogy ezt a magas kitüntetést a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsa alapítot­ta. a jubileumi versenyben ki­emelkedő eredményt elért brigá­dok, illetve egyének jutalmazásá­ra. A szocialista brigádok, vállalá­sai a hármas jelszóhoz és a HVDSZ célkitűzéseihez kapcso­lódtak. A tervek teljesítését és a minőség javítását segítő felaján­lásokon kívül jelentősek voltak a társadalmimunka-vállalások. Sok brigádtag továbbképezte magát szakmailag. politikailag, vagy gyarapította általános műveltsé­gét. Egymás fokozottabb megbe­csülése révén jó munkatársi, ba­ráti kollektívák kovácsolódtak. Természetesen a vizsgált hét vállalatnál nem születtek egyfor­mán fényes sikerek a munkaver­senyben. A HVDSZ megyebizott­ságának felmérése szerint példá­ul az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalatnál csak a dolgozok 45 százaléka kapcsolódott be a ju­bileumi versenybe. Ezt a részvé­teli arányt kicsinek találták, jog­gal. Ezzel szemben a Dél-Bács me­gyei Vízmű Vállalat kollektívájá­nak robb mint hetven százaléka versenyzett, s ez a létszámarány már komoly erő volt a terv túl­teljesítésére tett felajánlás meg­valósításában. A vállalat kollek­tíváinak egyik sikere volt tavaly egy sportpálya társadalmi mun­kában való felépítése, amit a SZOT 30 ezer forintos díjjal ju­talmazott. A gazdasági vezetők minden támogatást megadtak a munkaversenyhez, s azt jól meg­szervezték minden egyes mun­kahelyen. A Kecskeméti Városgazdálko­dási Vállalat dolgozói csaknem teljes létszámmal résztvettek a versenyben, s a megrendelői rek­lamációk számának csökkentésé­ben értek, el eredményeket. A jubileumi versenyt értékelő tájékoztató szerint a vállalatok „mércéi” a szocialista és egyéb címek odaítélésénél még eltéré­seket mutatnak. A Bács-Kiskun megyei Szolgáltató Vállalatnál, például szigorú volt az értékelő bizottság, s a szocialista címre pályázók közül csak nyolc kis közösségnek ítélték oda ezt a ki­tüntetést. A Kecskeméti Ingat­lankezelő Vállalatnál viszont — ahol a létszámnak mindössze hu­szonöt százaléka vett részt a ju­bileumi versenyben — mind a ti­zenhárom pályázó 'brigád elnyer­te a szocialista címet. Az utóbbi vállalattal kapcsolatban megje­gyezte a megyebizottsági értéke­lés, hogy a vezetők nem segítet­ték kellőképpen a versenymozgal­mat. A Dunavecsei Vegyesipari Vállalatnál viszont jól betöltötte szerepét a jubileumi munkaver­seny — tűnt ki a tájékoztatóból. Ugyancsak tájékoztató jelleggel szerepelt a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának ülé­sén a bizottság és az alapszer­vek pénzügyi gazdálkodása 1977- ben, a bizalmiak és a szakszerve­zeti tanácsok közös értekezletei­nek tapasztalatai, valamint a vál­lalati tervek készítésével kapcso­latos észrevételek. A legutóbbi ülés óta végzett megyebizottsági munkáról Kovács Ernő megbízott titkár tájékoztatta a résztvevőket. A. T. S. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A lakásépítésben érdekelt va­lamennyi vállalatnak arra kell törekednie, hogy az új otthono­kat ütemesen, a kapcsolódó be­ruházásokat — az óvodákat, az iskolákat és az üzleteket — pe­dig időben adja át — hangsú­lyozták a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök pén­teki Parlamentben tartott érte­kezletén, amelyen az építésügy időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Hangsúlyozták: a tervek csak úgy Lakáscsere az Jelentősen kiterjeszti a szer­vezett akciókban épült, vagy vá­sárolt otthonok tulajdonosainak lakáscsere lehetőségeit egy új ren­delkezés, módosítva az e lakások forgalmáról 1975-ben megjelent rendeletet. A korábbi jogszabály lehetővé tette, hogy az OTP visz- szavásárolja és újra értékesítse a szervezett akcióban épített la­kást. amelynek eladója ugyancsak szervezett akcióban kíván másik lakást építeni vagy vásárolni. Az intézkedés megkönnyítette a la­káscserét, mert az OTP azonnal megtalálható partner, s az eladó­nak nem kell időt és költséget vesztegetnie cserepartner felku­tatására. A mostani kiegészítés je­lentősen meghosszabítja a rendel­kezés visszamenőleges hatályát, így mindazok élhetnek evvel a kedvező lehetőséggel, akinek la­teljesíthetők, ha az építkezésekre kijelölt területeket megfelelően készítik elő és a korszerű lakás­építő kapacitásokat hatékonyab­ban használják ki. Hasonlóan fon­tos feladat a lakóépületek és a lakások korszerűsítésének fokozá­sa, a felújítási elmaradások fel­számolásának megkezdése. Ilyen célokra az V. ötéves terv végéig mintegy 30 milliárd forint fordít­ható. (MTI) OTP által kása 1961. január elseje után OTP-kölcsönnel épült többszintes házban van. Az új intézkedés bővíti a lakás­cserében figyelembe vehető indo­kokat is. A szervezett akciókban épült öröklakás tulajdonosától eddig csak akkor vásárolhatta vissza' a lakást az OTP, s adha­tott lehetőséget arra, hogy az el­adó újabb szervezett- lakásépítési akcióban vegyen részt, ha ezt a cserét a családtagok számának jelentős változása vagy egészség- ügyi okok indokolják. Ezentúl részt vehet a cserében az a la­kástulajdonos is, akinek a mun­káltató telephelyének változása vagy a munkáltató kezdeménye­zésére történt áthelyezés miatt kell lakóhelyet változtatnia. (MTI) Alkotöház Mezőtúron A nagymúltú és világszerte hí­res mezőtúri fazekas népművé­szet az idén új alkotóházzal gaz­dagodik. A fazekasok népművé­szeti, háziipari szövetkezetének beruházásában épülő 1100 négy­zetméter alapterületű, emeletes otthon, tágas, világos helyiségei, anyagelőkészítője, kézi korongo- zóműhelyé és szociális létesítmé­nyei az év végétől a régi ódon épületek szerepét veszik át A 600 éves Mezőtúr fazekasai­nak életében más személyek is jelzik a jubileumi esztendőt Az évforduló alkalmából a híres túri szőnyegszövőikkel közösen városi kiállításon mutatkoznak be. A szépmívű kancsókat, vázákat, bu- tellákat étkezési tárgyakat a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban is felvonultatják. A hazai és az export-piacon egyaránt keresett termékeik bemutatására meghí­vást kaptak az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents