Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1018. április 81. TUDOMÁNY Ciklotronok az iparban m i Még nem is olyan régen a cik­lotron kizárólag a nagy atom­mag- és elemi né&zecske-kutató In­tézetek költséges berendezése volt, amelyet szinte kizárólag az atommag szerkezetének vizsgála­tára használtak. Éppen ezért a ciklotronokat nem csak használ­ták az említett kutatóintézetek, de ugyanott tervezték és építették is (el ókét. A ciklotront egyébként 1931-ben találták lel, megoldva azt a problémát, - hogy miként lehet viszonylag kis gyorsítófe­szültséggel nagy energiára gyor­sítani töltött részecskéket Az utóbbi években azonban a különböző ciklotronokat egyre kiterjedtebben alkalmazzák nem csak a magfizikától távol eső tudományágakban: a biológiá­ban, a kémiában, hanem a gyó­gyászatban és a metallurgiában, sőt az ipari anyagvizsgálatban Is. A modern ipar, főleg az elektro­nikus félvezető-termékek (tran­zisztorok, félvezető detektorok) előállítása és a metallurgia egy­re nagyobb tisztaságú anyagokat igényel, és a követelmények egy­re nőnek. Kiderült, hogy bizo­nyos esetekben, főleg alacsony rendszámú elemek kimutatásánál (szén, oxigén, nitrogén stb.) az ún. töltött részecske aktlvizáclós analízis a legérzékenyebb mód-, szer más kémiai-analitikai eljá­rásokkal összehasonlítva. Sok # A ciklotron ellenőrzése. esetben szinte fantasztikus az az érzékenység, amelyet ezzel a mód­szerrel szennyezések kimutatásá­ban elérhetünk. A félvezetőipar szempontjából annyira fontos szi­líciumban pl. kimutatható, ha a minta vizsgált rétegében egy milliárd résznyi nitrogén vagy bór van. Éppen a legdinamiku­sabban fejlődő iparágak igénylik tehát egyre inkább a töltött ré­szecske aktivációs analízist, és különösen a fejlett Ipari orszá­gokban sok nagyobb vállalat már nem elégedhet meg azzal, hogy esetenként kutatóintézetekhez forduljon. Inkább arra, töreked­nek. hogy saját ciklotronokkal és szakemberekkel oldják meg az Ilyen jellegű problémáikat. A ciklotron egyre fontosabb szerepet tölt be az orvosi és bio­lógiai kutatásokban, sőt az orvo­si terápiában Is. Ezekben szerep jut a ciklotronokkal történő köz­vetlen besugárzásoknak, és az olyan radioaktív izotópok előál­lításának. amelyek orvosi szem­pontból fontosak és csak, vagy főleg ciklotronnal termelhetők. Prágáiban, a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia Magfizikai Intézetében mpst helyeztek üzembe egy 4 120 M jelű szovjet ciklotront. # A nagy teljesítményű ciklotron. (MTI Külföldi Képszolgálat} Ázsiai eredetűek az indiánok? A szovjet régészet nem csak nagyszabású feltárásokban bő­velkedik, hanem szenzációs ered­ményeket is mondhat magáénak. Ezek közé tartoznak az 1974 nya­rán és a múlt éviben a novoszl- birszkl Okiadnylkov A. P. pro­fesszor által vezetett nemzetközi régészeti expedíció keretében el­ért eredmények is. A közös munkacsoport, amelyet amerikai részről a Connecticut! egyetem professzora. Laugh Un W. S. ve­zetett, először az alaszkai Anan- gula szigeten kezdett hozzá az ásatásokhoz. Ez a sziget az Aleuták szigetcsoportjához tarto­zik. A jégkorszakban a közelben levő Behrlng-szoros szárazföldi átjáróként szolgált. Ezen át ju­tott el egész sor állat Ázsiából az amerikai kontinensre és vi­szont. Ezen az úton mehettek át az indiánok ősei is Észak-Ame­rikába, majd onnan délebbre. Az említett szigeten Laughlln W. S. professzor olyan kőeszkö­zökkel jellemzett régészeti kul­túrát fedezett fel, ^melynek hor­dozói kőeszközeiket csak egyik oldalukról munkálták meg, közel 9000 évvel ezelőtt A sziget bele­esett abba a népvándorlás-vonal­ba, amelyen az aleuták és eszki­mók ősei haladtak át amikor ez a szigetvilág kb. 11000 évvel ez­előtt felszabadult a jégpáncél alóL A közös ásatás gazdag telepü­lési réteget talált és tárt fel és mi több, a sziget egv másik pontján olyan 3000 esztendős te­lepülés nyomait sikerült feltár­ni, amely egyrészt még őrizte a jóval régebbi lakosság kőeszköz- készítési technikáját másrészt pedig kamcsatkal leletek párhu­zamait is szolgáltatta. Egyúttal összekötő láncszemet is jelent a mai őslakosság elődeihez. A szovjet—amerikai régészeti kutatásokat a Bajkál-tó Olchon nevű szigetén folytatják tovább, ahol egy 6—8000 esztendős teme­tőre bukkantak. Erről rövidesen könyv alakban megjelenik a tu­dományos közlemény. A mesterségesen előállított kék kő A drágakőnek számító zafírt kék kőnek is szokták nevezni. A mesterséges úton előállított za­fírból készült ékszerek kedvelői­nek, minden bizonnyal fogalmuk sincs az alumínlumoxid csodála­tos tulajdonságairól. A zafír mo­nokristályainak olvadáspontja magas, vegyileg ellenállóak, és mechanikai szilárdságuk is nagy. A zafír egykristályok az infra­vörös, a látható és ultraibolya sugár számára átlátszóak. A kék követ ezért széles körben alkal­mazzák a mikroelektronikában, az optikában, a kvantum-elektro­nikában és a hangoptikában is. Nagy keménysége miatt a zafír nehezen megmunkálható. A Szovjet Tudományos Akadé­mia Szilárdtest Fizikai Intézeté­nek kutatói különleges hengersort hoztak létre profilírozott zafír- egykristályok előállítására. FONTOS A SZÍNVONAL EMELÉSE Feladatok az állattenyésztésben Ai MSZMP Köipontl Bizottságának március 15-1 határozata megállapítja, hogy ai állattenyésztésben Általános feladat a színvonal emelése, a takarmány hasznosításának, különösen a fehérje felhasználásá­nak Javítása. A hústermelés nagyobb részét a Jövő­ben Is a sertés- és a baromfitenyésztés adja. A ser- tágasaiban az Iparsserű termelés továbbfejleszté­sére, * gazdaságosság fokozására kell törekedni. A baromfitenyésztésben nemsetkösl pozíciónk megőr­zése, Illetve további Javítása megköveteli a tenyész­tés és a tartástechnológia folyamatos korsserűsl- télét. A hasal fogyásától szükségletek kielégítése, ag export lehetőségei pedig a vágómarha-termelés nö­velését teszik szükségessé. As adottságok Jobb hasz­nosításával gyorsítani koll a Juhállomány (ejlessté- ■ét, emelni a hozamokat. A határozatnak megfelelően számos feladat hArul a megye illattenyésitósére Is. A B1K kecskeméti tervei Nagy fába vágná a fejszéjét az. akt meg akarná számlálni, hány­féle-fajta cikket árusítanak a Bács-Klskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat üzletei a megyében. 1978-ban 1495 millió forintos forgalmat tervezett a vállalat. Ennyi pénzért — bátran mondható — sok mindent lehet vásárolni, Nónek az Igények, a vásárlók már nemcsak venni kí­vánnak, hanem választani Is. Beszerzési gondjaik és a né­ha bizony vaskos hlányclkkllsta ellenére a múlt esztendőben je­lentősen növekedett a BIK for­galma, míg az országosan 13,8, a megyében 10,7 százalékos volt az iparcikk-szakmában a felfutás. A vállalat a kecskeméti üzlet- hálózat, forgalmi részesedése 44,3, a készletekből való részesedése 51,7 százalékot volt a múlt év­ben. Fokozatosan szétválasztják a lakossági és a közületi forgalmat, s ezzel a városközpontban levő boltok túlzott gépkocslforgalmn Is csökken. A szakosítás folyamato­san megy végbe. Jogos és többször felvetődött panasz, hogy a BIK kecskeméti boltjának a „megjelenése”, az­az a kirakatai nem illenek a vá­rosképbe. Nem csábítanak a vá­sárlásra. Ebben az évben e téren Is előrelép a BIK, a Rákóczi úti vll. lamosságl áruház teljes belső ta­tarozásával egy Időben portált is cserélnek, ugyanígy a háztar­tási boltot is felújítják. A sport- áruházát modernizálják, s a bol­tokat neonfellratokkal látják el, A Kecskeméti Városi Tanács V. B. ülésén a BIK kecs­keméti tevékenységéről tájé­koztatta Gergely Miklós Igazgató a testület tagjait. A hozzászólá­sok — érthetően — a hiányossá­gok megszüntetését sürgették. A vállalat Idei fejlesztési tervei­nek megvalósításával ezeknek jó része megszűnik, s a megyeszék­hely kereskedelmi ellátásának minőségi javulását eredményezi. N. M. Olcsó és célszerű A színvonal emelésé érdeké­ben szüksége» a tisztánlátás, a fajtakérdésben, Korszerű Istállók­ra, szakképzett gondozókra van szükség ahhoz, hogy az új fajták igényelnek megfelelő környezetet teremtsünk. A jobbára „vakon” történő takarmányozás helyett tudományos alapokra helyezett, az állat szükségleteinek megfelelő tápellátást kell megvalósítani, A gyakorlat szükségleteire le­fordítva ez annyit Jelent, hogy több szakember képzésével és munkábaállításával kell megvaló­sítani az előrelépést. Az alapvető tenyésztési kérdésekben egységes szemléletet szükséges kialakítani. Vannak már kezdeményezések, az olcsó, de célszerű tipuslstállók tervezésére és építésére. Minden állattenyésztő gazdaságban érde­mes takarmánygazdálkodást elő­adót alkalmazni. Lehetőség van a rét- és legelőgazdálkodás szín­vonalának emelésére, a fűtermés növelésére. Lehetőségek az ágazatokban A sertéságazatban például egyik legfontosabb feladat a megye ' gazdaságainak már meglevő tele­pein az Iparszerű sertéstenyésztő vállalkozás, az ISV által ajánlott kapacitásbővítő rekonstrukció el­végzése, és ezzel egy időben né­hány új telep építése. A terhek megosztása és a takarmány elő­teremtése végett célszerű, ha több nagyüzemi összefogással épít sza­kosított telepet, A kisüzemi ser­téstartóknál a tenyésztési bizton­ság további növelése a fontos, mert a népgazdaság hosszú időn keresztül számit az általuk előál­lított hízott sertésre. Az egymil­lió darabot meghaladó megyei sertésállomány jelentős számbeli növelésével a közeljövőben nem számolhatunk, csupán azzal, hogy az arányok a nagyüzemek javára tolódnak el. Export-szempontból fontos a húshasznú szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztése. A megye homok- hátságl területein megvannak az adottságok ahhoz, hogy a gyep­gazdálkodást megfelelő színvonal­ra emeljék. 1990-ig ezen a terü­leten a Jelenlegi hét és fél ezer­ről akár 20 ezerre lehet növelni az állományt. A juhállomány fejlesztésére is megvannak az. adottságaink. A jelenlegi negyedmilliós birkaállo­mányt 1990-re 350 ezer darabra lehetne növelni. A birkahús és a gyapjú minden mennyiségben biztos piacra talál. A baromfitenyésztésben a hazai ellátás mellett a nemzetközi pia­cok megőrzése a fő célkitűzé­sünk. Ebben az ágazatban a faj­takérdést a gazdaságok megold­ják. Az üzemek fő feladata a re­konstrukció mielőbbi megvalósí­tása, a technológiai fegyelem to­vábbi Javítása és a tápokat for­galmazó vállalatok részéről a megfelelő beltartalmú és jó mi­nőségű takarmány előteremtése. Az arány növelhető Csak néhány gondolatot emlí­tettem meg a határozat kapcsán. Kétségtelen, hogy lehetőségeink jobb kihasználásával, ésszerűbb munkaszervezéssel, a takarmá­nyozásban a rét- és legelőgazdál­kodásra, valamint a mellékter­mékeikre bátrabban építve, előre tudunk lépni, A korszerű fajták elterjesztésével, gondos munkával a jelenleginél nagyobb mértékben növelhetők a hozamok. Az állattenyésztés adja a megye mezőgazdasága bruttó árbevételé­nek mintegy 40 százalékát. Ez az arány növelhető. Az ágazatban rejlő tartalékok feltárásával na­gyobb beruházás nélkül is gyorsí­tani lehet a fejlesztést. Hallók Dénes megyei szakfelügyelő • A brigád: Szabó Andris, Zana János, Vörös István, Seres István* Agárdi. Vldorné, Szűcs József, Bálint István, Nemesok Jósáét, Kovács Ottó, Kovács László. Berényl Ferenc nem lehetett Jelen a felvételnél. (Nagy Öttó felvétele.) egy...” — Mintha csak megérsz­— Meséljetek már: hogy is volt ott a Parlamentben? 'Ha százszor nem kérdették ezt a „Dózsa” Állami-díjas szocia­lista brigád tagjaitól április 1. óta —, akkor egyszer se. Hiszen tizenegyen vannak, és ha csak a hozzátartozókat, rokonságot, szak- társakat, barátokat számítjuk... Aztán ki erről faggat ózik, ki arróL Meg kommentálnak. Hogy például: „Halljátok-e, melós lé­tetekre Kossuth-díjasokat is meg­előztetek." — „Ültetek-e bársony kanapén a márványos folyosón?” — „Miniszterrel' koccintotta­tok-e?” — „El mered-e árulni, mennyi ütötte a markotokat az Állami-díjjal?” Nincs ebben semmi különös. A kíváncsiság irányai is sokfélék. Hírük-névük felszökkent azóta. Tanúsítja ezt á protokoll vonal, az írásbeli szerencseüdVánatok so­ra. Ami talán dr. Béres Lajos docens dísztáviratával indult. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanárai, tudósai nevében is küldött gratulációval. Volt nap, hogy „marékszám” hozta a pos­ta a jókívánságokat. Az MSZMP KB Ipari, Mezőgazdasági és Köz­lekedési Osztálya a legfrissebbek közt köszöntötte a kiváló sínlhe- gesztóket. Sorra más pártszervek is. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak szentesi főmérnöksége, isme­rős brigádok, nyugdíjas szaktár- sak távirata. — Felkapottak lettünk, mint a „menő” művészek. — jegyzi meg az egyik brigádtag. Pár napja a kecskeméti vasút­állomás restijében láttam, hallot­tam. Vasúti munkások mutogat­ták egymásnak a megyei lapot: „Ehod van a cikk a „menő" bri­gádról. Jót mosolyognak itt a ké­pen. Azt elhiszem. En is boldo­gabb volnék egy Állami-díjjal...” De hát az .a nagy nap a Par­lamentben ... Vörös István brl- gádvezető, Zana János alapszer- vezeti párttitkár, Kovács László pályamester, Szűcs József, Kovács Ottó — a fél brigád ízlelgeti a sokszor felidézett epizódokat. A kis pártiroda valósággal „túlme­legszik" az emlékektől. — Azt az érzést szavakkal nem lehet kifejezni... Mikor személy szerint szólítottak bennünket, s vettük át a díjat AczéL elvtárs­tól — Legalább hat minisztert fel­ismertem.-- Rettentő érdekes élmény volt a fogadás is. Enni-, innivaló, ml szemnek, szájnak Ingere —, min­den volt. összekeveredtünk, tár­salogtunk. Nagyot néztem, hogy akit eddig csak tévéből, emel­vényről, repülőtéri híradóképről ismertem, most rám emeli poha­rát: „Gratulálok, Vörös elvtárs.” — Hogy jegyezte meg a nevem — több száz közül?. — Hát azok a művészek mi­lyen aranyos emberek. Emlékszel, miikor a flam, meg a te lányod autogramot kunyerált tőlük, Dar­vas Iván — ismert bohókás gesz­tusával odagönbftetfe a hátát Mensáros Lászlónak: „Parancsolj, tekints íróasztalodnak.” Meg a kis huncutságok..; Ki­ki egy hozzátartozót vihetett a Parlamentbe. Sikerült azért Ko­vács László fiát, Attilát is be­csempészni. Ügy —, hogy arra az időre a másik ibrlgádtag, Kovács Ottó „örökbefogadta”. Az ő fele­sége nem jöhetett el, aztán meg Kovács — Kovács. Este meg a gépkocsivezetőt „adoptálta” Ko­vács Ottó. Így ő Is résztvett a miniszteri fogadáson. Nos, ez a húzás megizzasztotta a brigádot Úgy sikeredett, hogy mikor min­denki elfoglalta helyét az U-aila- kú ászt alsóméi, a pilóta elvtárs túl 'közel esett a miniszterhez. Ml tesz, hla véletlenül őt veszi tűz alá' Pulled elvtárs: „Beszéljen a brigádról Min töri mostanában a fejét a mintegy húsz-húsz újítás­sal büszkélkedhető kiváló újító, Szűcs József, Kovács Ottó, Ko­vács László? Meg nyomukban Vörös István?” — Honnét tudna szegény válaszolni, hiszen csak annyi köze van a brigádhoz, hogy 6 hozta fel őket a busszal. Most légy okos — Dombkos. Szemük sarkából pislogtak egymásra. Persze, ha kiderül a turpisság, sikkor sincs baj. Csakhát míg ki­magyarázkodnak. No de egy szocialista brigád ilyen helyzetben Is kivágja ma­gát. A szemfüles Kovács László úgy „helyezkedett" a tósztok után, hogy „kltrtblizzék" a vészt Jót csevegett már ismeretlen szomszédjával ahhoz, hogy meg- érdeklődje: „Te hol dolgozol elv­társ?” — Államtitkár vagyok. — Így amaz szerényen. Spongya rá, kuncogott magában a kiváló újí­tó, s örült, hogy nem mesélte el ez iménti esetecskét. A gyüleke­zőikor azt mondja egy „fej” a másiknak: „Hát ml mikor ka­punk Állami-díjat? Miit gon­dolsz?” S mit tesz Isteni Villogott már a hangulat, amikor PulLal elv- társ éppen a kitüntetéssel össze­függésben megjegyezte: „Minisz­teriális ember sok van, de Álla­mi-díjas sínhegesztő brigád csak te volna, hogy egy kérdés válasz nélkül maradt... A miniszter körbe „vizitel”, Itt ás, ott is beszélget egy kicsit Pon­tosan tisztázódik, hogy . a „Dó­zsa” brigád ,műhelye” Városföl­dlön van. — Akkor kecskeméti Is van magúk közt, ugye? Ki ismerős a Máriávárosban?... Sokáig lak­tam Kecskeméten, — En. — jelentkezik Kovács Ottó és nyomban meg is kérde­zi. — Mikor járt otthon Pullai elvtárs? — Bevallom, elég régen... Van annak vagy... — És mond­ja, hány éve Mire a sínhegesztő — neheztelően. — Ne vegye zokon, miniszter elvtárs, de elég nem szép do­log... Ha meglátná, mennyit vál­tozott a város azóta. — Igaza van. Szerét is ejtem, hogy minél előbb pótoljam a mulasztást. De addig is. Ml új­ság mifelénk? Míg el nem felejtjük. Ekkorra már finom' muzsikaszó hangolta össze a népet. A brigádtag Agár­dit Vidorné férje — a jászsaent- lászlól szőlész, jelen esetben meg­hívott hozzátartozó — szörnyű elégedetten súgta oda párjának: „Kitűnő társaságot hoztatok Itt össze, ti Allamll-díjasok". S kel­lő pillanatban rendelt nótát fel­tartott ujjável Szűcs József is, hogy rázendítsen: „Megkondulta kecskeméti öregtemplom nagy harangja...” — A „ Kihallatsz lk”. lg engedték egyedül dalolni. Él­vezték szép hangját, amivel erős­sége a nagykőrösi művelődési ház férfikarának Is. Aztán vele zeng­ték tovább. Miniszter, a helyette­sek, államtitkárok, a másik Álla­mi-díjas brigád, a MÉTRÓ-soké, s az ugyanezzel 'kitüntetett fe­rencvárosi állomási önök. ...Szép nap voll ÉLetreszóló emlékekkel, amikről mind többet lehet mesélni. Valóságot mesét. Amihez a múló napok Is hozzá­adnak. — A minap „fenti em­ber” látogatott a nagykőrösi da­lárda próbájára. „Ml az a jel­vény a hajtókáján?” — Kérdezte Szűcs Józsefet. — Állami-díj. — „Nahát ez nagyszerűt Pestről új­ságírót és fotóst küldök magá- , hoz”. Az Üjitdk Lapja már megelőz­te. .. Kedves új élmény volt a megyei pártbizottság és tanács vezetőinek látogatása. Milyen varázsereje van az Ál­lami-díjnak! Hivatalos útján kol­legával találkozik Kovács László. Nem is olyan régen együtt vé­geztek valamilyen szaktanfolya­mot A kartárs meg csak úgy el­menne mellette. „Nem ismersz meg? Hogy lehet az?” — Csodál­kozik Kovács László. — „Csak­ugyan, mintha' már találkoztunk volna magával,” — „Hát ak­kor... Ne haragudjon, hogy za­vartam. Azt szerettem volna elr úíjságoinl, hogy Állami-díjasok lettünk.” — „Csakugyan'? Óriási I Na mesélj, hogy volt Ne aless annyira 1” És tüstént ugrott is elő gépko­csijából a gyönge memóriájú tan­folyamtárs. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents