Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
1 2 # PETŐFI NÉPE • 1978. április 25. Küzdjünk az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért! események sorokban BUDAPEST Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter — Dezider Goga szlovák és Antonin Jakubik cseh kereskedelmi miniszter meghívá- sára — hétfőn rövid látogatásra Csehszlovákiába utazott A miniszter megtekinti a brnói nemzetközi fogyasztási cikk kiállításait s vendéglátóival tárgyal a két ország belkereskedelmi kapcsolatairól. (MTI) HELSINKI A Szocialista Internacionálénak a leszerelés kérdéseiről folytatandó konferenciájára vasárnap Helsinkibe érkezett Borisz Ponomar- jov. az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió .Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottsági elnöke. LONDON _____________________ He lmut Schmidt nyugatnémet kancellár vasárnap este a London melletti Chaquers-toe érkezett, és megkezdte a tárgyalásokat James Callaghan brit miniszterelnökkel. A. kétnaposra tervezett brit—nyugatnémet csúcstalálkozó fő témája a nyugat-európai országok gazdaságpolitikájának összehangolása. (Reuter) BŐMA Az olasz rendőrség vasárnapra virradó éjszaka megtalálta a firenzei Palazzo Pattiból pénteken elrabolt tíz, felbecsülhetetlen értékű festményt, köztük Rubens „Három grácia” című alkotását. A rendőröknek sikerült elfogniok a két képrablót és megbízójukat is. PEKING _______________________ Tize nnégy év óta először ismét kínai—orosz szótárat adtak ki Pekingben. A szótárt a sanghaji idegen nyelvek intézete állította össze. A munkát már 1976-ban befejezték, de a szógyűjteményt utólag kiegészítették a „négyek bundájának” bukása' után köz^" használatúvá vált szavakkal és kifejezésekkel is. (AFP) Ma kezdődik a Komszomol kongresszusa MOSZKVA Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Ma délelőtt tíz órakor csaknem 5000 küldött és több mint 100 országbói érkezett delegáció, köztük a KISZ küldöttsége jelenlétében a Kreml Kongresszusi palotájában megnyílik a Komszomol XVIII. kongresszusa. A hagyománynak megfelelően a kongresszus munkájában részt vesznek az SZKP és a szovjet állam vezetői is. A központi bizottság és a központi revíziós bizottság beszámolója, valamint a felszólalások után a kongresszus nyolc szekcióban ülésezik majd. Szombat óta Moszkvában vannak a kongresszus küldöttei, akik között olyan kiemelkedő személyiségek is találhatók, mint a világrekorder űrhajós páros, Ju- rij Romanyenlko és Georgij Grecsko. A kongresszusi küldöttek szombaton .valamennyien részt vettek az országos kommunista szombaton: a szovjet főváros olimpiai építkezésein dolgoztak. , A Komszomol XVIII. kongresz- szusára érkezett külföldi küldöttségek. köztük a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja, amelyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezet, hétfőn koszorút helyezték el a Vörös téren a Lenin- mauzóleumnál és lerótták kegyeletüket az Ismeretlen Katona sírjánál. # A társadalmi munkát végző kongresszusi küldöttek egy csoportja a televízió műszaki központjában dolgozott. Innen sugározzák majd az olimpiai közvetítéseket. (Telefoto — TASZSZ) Délután valamennyi külföldi delegáció megtekintette az „Alkotó ifjúság” címmel a moszkvai állandó népgazdasági kiállítás területén megnyílt nemzetközi kiállítást. amely a fiatal feltalálók, újítók alkotásait mutatja be. A külföldi vendégek este a központi sportpalotában .rendezett sportünnepélyt tekintették meg. A szovjet sport kiválóságait: Európa-, világ- és olimpiai bajnokok. szpartakiádok győztesei adtak tartalmas műsort a kongresszusi küldöttek és a meghívott vendégek tiszteletére. A nemzetközi ifjúsági szolidaritási napot is köszöntötték hétfőn, ifjúsági szervezetük kongresszusának küszöbén, a szovjet fiatalok. Országszerte gyűléseken emlékeztek meg a világ fiataljainak együttműködéséből, a szabadságukért, függetlenségükért, a társadalmi haladásért küzdő fiatalok harcáról. Sok millió komszo- molista ajánlott fel újabb támogatást a nemzetközi szolidaritási alapba. Sokhelyütt vettek részt a gyűléseken a Komszomol kongresszusára érkezett vendégek. Moszkvában sajtókonferenciát tartottak ebből az alkalomból. Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára elmondotta: a fiatalok a szolidaritási napon támogatásukról biztosítják Chile ifjúságát, amely harcol a fasiszta diktatúra ellen, Dél-Amerika, Namíbia, Rhodesia fajüldöző politikája ellen küzdő ifjú társaikat, azokat az arab fiatalokat, akik az izraeli agresszió következtében vesztették el otthonukat, nem egyszer családjukat. Az idén különös jelentőséget ad ennek a nemzetközi ünnepnek, hogy öt kontinens fiataljai készülnek a havannai világífjiúsági találkozóra. Ez a találkozó is a nemzetközi szolidaritás, a fiatalok barátsága és együttműködése szép ésv jelentős ünnepe lesz. Vance-nyilatkozat a moszkvai tárgyalásokról Moszkvai tárgyalásai befejeztével vasárnap reggel elutazott a szovjet fővárosból Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Az amerikai külügyminisztert a repülőtéren Andrej Gromi'ko búcsúztatta. Jelen volt Dobrinyon washingtoni szovjet nagykövet, valamint több más hivatalos személyiség is. — Tanácskozásaink hasznosak, konstruktívak voltak — mondotta az amerikai külügyminiszter. Bizonyos haladást értünk el tárgyalásainkon 9 hadászati fegyverek 'korlátozása terén. Reméljük, hogy a soron következő találkozókon folytathatjuk ezt a haladást. — Haladást értünk él egymás álláspontjának megértésében azokat a problémákat iljetően is, amelyék akadályozzák kétoldalú kapcsolataink fejlesztését. Realista módon közelítjük meg ezeket a kérdéseket. Tudjuk, hogy puszta nyilatkozatokkal nem lehet megoldani őket. A megoldás további állandó erőfeszítéseket, gyakorlati, intézkedéseket igényéi. Az a szándékunk,. hogy határó- zottári ’tovább munkálkodunk ei»J ben az irányban, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya az egyik legfontosabb tényezője a világ békéjének és stabilitásának. Andrej Gromiko azt mondotta az újságíróknak, hogy nem tart szükségesnek külön nyilatkozatot, mivel egyetért az amerikai külügyminiszternek a tárgyalásokról tett nyilatkozatával. Kérdésekre válaszolva, a, Szovjetunió külügyminisztere megismételte: a tárgyalásokon haladást értek el. ERITREA Tárgyalások vagy háború? MIUTÁN az ogadeni háború befejeződött, az átmenetileg háttérbe szorult Eritrea ismét az érdeklődés középpontjába került. Egyelőre még nem világos, hogy fegyverek vagy diplomáciai tárgyalások útján foiyik-e tovább a „vita” egyfelől az etióp központi kormány, másfelől az Eritrea elszakadásáért küzdő függetlenségi mozgalmak között. Ahmed Nasszer, az Eritreai Felszabadítási Front vezetője a Reuter angol hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejezte készségét a 17 éve tartó konfliktus békés rendezésére. Kezdeményezése valószínűleg azzal a fel- tételezéssel — és félelemmel ;— függ össze, hogy a Szomáliái agresszió sikeres visszaverése után most az eritreai fronton vetik be az etióp fegyveres erőket. A katonai kormányzat természetesen nem zárkózik el a tárgyalásos rendezés elől, de több ízben világossá tette, hogy következetesen ragaszkodik Etiópia nemzeti és területi egységének megőrzéséhez, s határozottan ellenzi az eritreai tartomány elszakadását. Az előzményekhez és az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1974- ben hatalomra jutott etióp katonai vezetés késedelem nélkül állást foglalt az eritreai kérdés tárgyalásos rendezése mellett. A szándék őszinteségét -bizonyítja az 1976 tavaszán előterjesztett 9 pontos javaslat, amely regionális autonómiát ajánlott fel Eritreá- nak. A SZAKADÁR MOZGALMAK azonban elutasították az ajánla-1 tot. Elhatározásukat nem csekély részben befolyásolta az az anyagi támogatással párosuló politikai ösztönzés, amelyet mindenekelőtt Szaúd-Arábiától és az arab olajsejkségektől kaptak. Szaúd- Arábia — az amerikai imperializmus egyik közel-keleti bástyájaként — régóta azon mesterkedik, hogy a Vörös-tengert afféle „arab beltengerré” változtassa, amelynek partvidékén nem maradhatnának fenn haladó, anti- imiperialista rendszerek, s nem találhatna együttműködésre kész barátokra. szövetségesekre a Szovjetunió. Az arab reakció és a vezető tőkés nagyhatalmak ebből a megfontolásból támogatták Szomália Etiópia ellen indított agresszióját is. Azt remélték, hogy ily módon sikerül megdön- teni a sokféle belső-külső nehézséggel küzdő, két tűz közé szorított etióp rendszert. De nem így történt. A szocialista országok messzemenő támogatását élvező etióp forradalom győztesen került ki a kezdetben szinte reménytelennek tűnő erőpróbából. Az eritreai szakadárok nacionalista rövidlátását bizonyítja, hogy máig sem ismerték fel annak a gyökeres Változásnak a jelentőségét, amely 1974-ben kezdődött Etiópiában. Nem számolnak azzal, hogy az élet-halál harcát vívó forradalmi rendszer bu-, kása esetén minden bizonnyal olyan jobboldali csoport kerülne hatalomra Addisz-Abébában, amelytől a legkevésbé sem remélhetnék az eritreai sérelmek orvoslását, törvényes jogaik elismerését, az igazi autonómia megvalósítását. Az új. forradalmi rendszer ellen támadva, óhatatlanul az eritreai nép érdekeit tették kockára. MENGISZTU Hailé Mariam, az etióp katonai kormányzó tanács elnöke így beszélt erről az ellentmondásról : „Számos forradalmi felhívásunkban az a meggyőződés vezetett bennünket,' hogy a szakadárok a régi, feudális rendszer ellen igaz ügyért fogtak fegyvert Nemzeti programunkban szerepel az önrendelkezés, a regionális autonómia. A nép nemcsak elfogadta ezt az elvet, hanem hozzá is fogott a megvalósításhoz. Az eritreai szakadárok azonban nem fogadták el ezt a programot. Az a szándékuk, hogy kiárusítsák Eritreát a reakciós arab rezsiméknek. Ezért minden etióp forradalmár kötelessége, hogy megóvja az eritreai térség szenvedő népét a reakciós arab uralkodó, osztályok elnyomásától”. A eritreai felszabadítási mozgalmak függetlenségi harca 17 éve kezdődött — Hailé Szelasszié császár népelnyomó, reakciós, Amerilka-barát rendszere ’ ellen. Az előzmény: Eritrea 51 évig olasz gyarmat volt, majd további 11 évre Nagy-Britannia ellenőrzése alá került. Az ENSZ-közgyű- lés 1950-ben csatolta Eritreát Etiópiához, kimondva, hogy teljes autonómiával rendelkezik egy kettős államszövetség keretében. 1962-ben azonban a császári Etiópia erőszakkal bekebelezte. Innen datálódik az eritreai felkelés kezdete. Ekkor még csak tizenhárom emberből, hat karabélyból állt a függetlenségi mozgalom fegyveres ereje. Jelenleg 20—30 ezerre becsülik a felkelők számát. Két nagyobb mozgalom ismert: az Eritreai Felszabadítási Front és az Eritreai Népi Felszabadítás! Front. A 120 ezer négyzetkilométernyi, kétmillió lakosú Eritrea 80—90 százalékát ők ellenőrzik. A városok azonban továbbra is az etióp hadsereg kezén vannak. összehasonlításul érdemes idézni, hogy Etiópia összterülete 1 237 000 négyzetkilométer, lakossága pediig kb. 30 millió. Az ENSZ-közgyűlést döntés meghozatalakor az a földrajzi megfontolás vezette, hogy Etiópia Eritrea nélkül el lenne vágva a Vörös-tengertől. Az ország két vörös-tengeri kikötő, Assab és Massava, illetve Dzsibuti révén érintkezhet a külvilággal. Az eritreai ‘ és az ogadeni háború mindenekelőtt a kikötőhöz vezető vasútvonalakat tette használhatatlanná. Ebben a kritikus helyzetbe légihídon jutottak el Addisz-Abebába a nélkülözhetetlenül fontos katonai és polgári szállítmányok. A NEMZETI EGISCd tehát gazdasági szempontból is rendkívül fontos Etiópiának, De ennél sokkal lényegesebb a szocialista irányzatú forradalmi átalakulás sorsa. Etiópia egyszerűen nem engedheti meg, hogy a saját területén jusson támaszponthoz az arab reaikció, az amerikai imperializmus hűséges kiszolgálója. Különösen nem. ha figyelembe veszi, hogy a szomszédos Szudán és Szomália ugyancsak az afrikai haladás ellenségeihez csatlakozott. Az eritreai felszabadítási mozgalmak vezetői előszeretettel bizonyítgatják, hogy haladó, sőt marxista elveket vallanak. A gyakorlat inkább nacionalista- soviniszta eltévelyedést sejtet, súlyosbítva azzal a körülménnyel, hogy legtekintélyesebb külső támogatóik — például Szaúd- Arábia — a legkevésbé sem sorolhatók a haladás védnökei közé. Nemzeti egység vagy elszakadás? Történelmi kérdés ez, amelyre kívánatosabb a tárgyaló- asztalnál válaszolni, mint a csatamezőn. S ez éppúgy érdeke Eritreánák, mint Etiópiának. B3cz Sándor A szegfű négy esztendeje A hírügynökségek jelentése szerint a portugál legfelsőbb forradalmi tanács nyilatkozatban ítélte el a reakciós erők fokozódó támadásait az ország demokratikus alkotmánya és intézményei ellen. Mondjuk ki kereken: jóval több ez, mint hétköznapi ru- tinhir. A rövid jelentés a jéghegy csúcsa — ami alatta van, az nem kevesebb, mint egy sokat szenvedett ország jelenlegi helyzetének rendkívül bonyolult problematikája. És van valami jelképes abban, hogy ez az intő kilátásnak is beillő nyilatkozat éppen Portugália újabbkori történetének legfontosabb, vízválasztó évfordulója előtt hangzott el. Pontosan négy éve, 1974. április 25-én kontinensünk-egyik legrégibb, legsötétebb zsarnoksága omlott össze Portugáliában. Azon a négy évvel ezelőtti feledhetetlen napon vörös szegfűk kandikáltak ki a munkások, parasztok, diákok gomblyukaiból és a katonák puskacsöveiből. A vörös szegfű mozgalma példátlan egységbe tömörítette a haladás híveit. Az eredmény az volt, hogy Európa nyugati szélén az ötvenéves salazari épületet valósággal felrobbantva a tömegek megteremtették Nyugat- Európa mindmáig legdemokratikusabb alkotmányát. Olyan keretet hoztak létre ezzel a portugál tömegek, amelyről ők maguk tudták a legjobban, hogy nem lesz könnyű igazi tartalommal megtölteni. A portugál porondon azóta is ezért folyik a harc, rendkívül nehéz körülmények között. A szocialista párti kabinet kiélezett helyzetekben inkább jobbra, mint balra kacsint és nem ritkán veszélyes restaurációé törekvéseket is segít. Másrészt: e pillanatban —immár sokadszor — o kormány újra 750 millió dolláros hitelt kér a nyugatiaktól, akik ismét — megint csak sokadszor — megkérik az ilyen támogatás nagyon is busás politikai árát Ez a külső nyomás alaposan hozzájárul ahhoz, hogy számos államosított üzem és földbirtok visszakerült a régi tulajdonosokhoz, hogy az ország" haladó erőinek most nem újabb vívmányokért, hanem a négy éve kivivottak megtartásáért kell harcolniok! És harcolnak is: a szegfű nem hervadt el Portugáliában. H. E. Tizenhárom fogoly terroristát kérnek cserébe Aldo Moréért Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Aldo Moro elrablói, a „Vörös brigádok” hétfőn délben újabb, 8. számot viselő közleményt juttattak el a La Republica című lap milánói szerkesztőségéhez. A közleményből kitűnik, hogy a kereszténydemokrata párt március 16. óta ismeretlen helyen tartott elnöke még él. A másfél oldalnyi közleményben a terroristák tizenhárom nevet sorolnak fel azok közül, aki-» két Moréért csőiében ki akarnák szabadíHatni a börtönből. Kövér, telesük teljesítésére nem szabnak újabb határidőt, de úgy írnak a kereszténydemokraták eddigi reagálásáról, mintha ez utóbbiak elfogadták volna fogolycserére vonatkozó követelésüket és hajlandók volnának 'kicserélni a „politikái foglyokat”. A „Vörös brigádok” jelzik, hogy hajlandók igénybe venni a Caritas Internationalis nevű jótékonysági szervezet közvetítését, de csak abban az esetben, ha a kereszténydemokrata párt hivá- talkxsan felhatalmazza ezt a szervezetet, hogy nevében eljárjon. A terroristák többek között kérik a Torinóban perbe fogott Re* naito Ourciónak és társainak, kiszabadítását, továbbá annak a Oristoforo Pianconenak a szaba- donbocsátását, aki április 10-én többedmagával agyonlőtt egy milánói börtönőrt. (A börtönőrnek Thég Sikerült megsebesítenie egyik támadóját, Cristoforo Pianconet, akit a rendőrség letartóztatott és kórházban gyógykezelnek.) A terroristák közleményükben megismétlik, hogy ha nem fogadják el követelésüket, végrehajtják az „ítéletet” túszukon. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI * Nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap Április 24-e — a DÍVSZ javaslatára — nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap. Földünk haladó gondolkodású fiataljainak tízmilliói ebből az alkalomból újabb szolidaritási demonstrációkkal és más megmozdulásokkal támogatják a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért és felemelkedésükért küzdő népek harcát — hangzott el a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség budapesti székházában hétfőn megtartott sajtókonferencián. Ezen a világ ma is nehéz sorban élő nemzeteinek képviselői találkoztak az újságírókkal, s szóltak népük, ifjúságuk küzdelmes napjairól. A dél-afrikai felszabadító mozgalmak küldöttei beszámoltak az apartheid felszámolásáért vívott harcukról. A Palesztinái felszabadítási szervezet képviselői népük, ifjúságuk sanyarú helyzetéről és harci céljairól beszéltek. A chilei hazafiak képviselői a fasiszta diktatúra bűneiről festettek döbbenetes képet. Szó esett a sajtókonferencián Uruguay. Guatemala és Paraguay elnyomott népének és ifjúságának helyzetéről is. (MTI) • Francia cáfolat A francia köztársasági elnök hivatalának szóvivője hétfőn — egy héttel a francia neutronfegyver állítólagos kipróbálásáról szóló első sajtójelentés után — cáfolta a kísérleti-robbantásról szóló híreket. Az egyes sajtóorgánumokban megjelent hfrek arról, hogy Franciaország neutronfegyvert próbált volna ki, komolytalanok. Semmiféle ilyen kísérletekre nem került sor és nem is terveznek ilyesmit — mondotta a szóvivő. Az FKP parlamenti vitát követelt a kérdésről, és nyugtalanságának adott hangot a szocialista párt is. (MTI) Pietro Sette elnök vezetésével Budapestre érkezett az Olasz Szén- hidrogén Vállalat, az ENI küldöttsége. A delegáció az ENI-csoport vállalatai és az ágazatba tartozó magyar vállalatok között együttműködés lehetőségeiről tárgyal. Az ENI elnökét fogadta tegnap dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. /
