Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

1918. április 21. • PETŐFI NÉPE • X z életet visszaadni nem lehet „Életet visszaadni nem lelhet. |Ezért a halálos ballesetek meg­akadályozása a legfőbb dolgunk. |A baleseteik megelőzéséhez olyan élet-változásra van szükség, |hogy a m,unka védelmi szabályok “tartását senki se tekinthesse a ermelést akadályozó ok vetetlen - Ikedésnék.” Az Idézett mondatok azon a IrendkivüM tanácskozáson hang- ttak el, amelyet nemrégiben rivtak össze a SZOT-ban. A lu nka védelemmel foglalkozó ■szakszervezeti és minisztériumi, |illetve főhatósági vezetők azt yekeztek kideríteni, hogy mi |az oka a halálos, a csonkulássál |járó, életveszélyes és tömeges emi balesetek száma emelké- |désének, és mit kell tenni csök- Jkentésükért. Mert amíg az üze­nni baleseték száma 1972 óta Jcsökken, bár a csökkenés üteme |az utóbbi két évben lelassult, addig a halálos baleseteké emel- Ikediik. Tavaly példáiul az 1976. |évi 432-vel szemben 440-re. Az idei év különösen rosszul lindult: február 20-ig 68 dolgozó (vált üzemi baleset áldozatává 1 Csaknem 70 százalékkal több, ImSnt a múlt év hasonló xdősza- Ikában! I Számok és okok Tavaly elsősorban a közleke­désiben, a mezőgazdaságiban, az Iépítő-, az élelmiszer, és a vegy- Iiparban volt kedvezőtlen a hely- Jzet, s a tavalyelőttihez hasonló­ién, a halálos balesetek felét J 1977-ben is a járművek Okozták. I Sok halálos kimenetelű balese- I tét idézett elő a személyek és le tárgyak esése, valamint az om­lás. Sajnos, emelkedett az áram- lütós miatt bekövetkezett halálos 1 üzemi balesetek száma is. Ha már a számok és az okok I elemzésénél tartunk, az ezzel I kapcsolatos feladatokról is szó­ltunk. Ebben- az évben feitétle- InUl meg kell állítani a halálos I üzemi balesetek számának emel- I kedését és gyorsítani kall a tra- Igiédiák megelőzésére tervezett in- I tézkedések végrehajtását. Minden J mást ennek a feladatnak kell | alárendelni Különösen a halálos FILMJEGYZET A SZOT munkavédelmi tanácskozása balesetek megelőzését kell szív­ügyiünknek tekinteni, mert • az elveszett életet soha többé nem lehet visszaadni. A száinok elemzésével kapcso­latiban egy éledező szemléletre szeretnék figyelmeztetni. Hajla­mosak vagyunk rá, hogy így vé­lekedjünk: ,nincs semmi baj, hi­szen kettővel kevesebb a baleset, mint az előző évben”. Ne enged­jük, hogy ilyen lelket gyötrő .jbázisszemlélet”, ilyen helytelen értékítélet -lábra kapjon. A múlt évi 440 halállal végződő üzemi baleset nem lehet 'bázis az idén. Az emberi tragédiából egy is sok! Es az sem lehet mellékes, hogy tavalyelőtt még mindig 2,3 millió volt az üzemi balesetből eredő táppénzes napok számla, amelynek következtében naponta 8000—8S00 dolgozó hiányzott a termelőmunkából. Az üzemi baleseteket nem egy esetben a védőfelszerelések hiá­nya, vagy használatának mellő­zése idézi elő. A Minisztertanács a múlt év végén foglalkozott az egyéni védőfelszerelés, a védJö- és munkaruha-ellátással, és ren­det -teremtett ebben az ügy be n. Elrendelte, hogy az alapvető élet­védelmi eszközként nyilvántartott ötvenféle felszerelés gyártásai és forgalmazása biztosítva legyen. A könnyűipari miniszternek példá­ul a munka- és védőruhák mé­rettartóságát, és minőségét kell garantálnia. A nehézipari mi­niszter azt a feladatot kapta, hogy az Illetékesekkel együtt ez év végéig dolgozza ki az orszá­gos légzésvédő állomás tervét, terjessze azt az Állami Tervibi­zottság elé, majd azt követően valósítsa meg a tervet A bel­kereskedelmi miniszternek abban kell intézkednie, hogy a közfo­gyasztási cikként is használható eszközöket az egész országiban meg lehessen vásárolni, járáson­ként legalább egy helyen, és természetesen a megyeszékhelye­ken. Intézkednek arról' is, hogy az ötven legfontosabb életvédel­mi eszköz bizományi áruházi forgalmazását megtiltsák. Ezután a termelés irányítóin és a szakszervezeteken a sor, hogy a munkahelyeken használ­ják is ezeket a Védőfelszerelése­ket. Példamutatással, neveléssel, végső esetben .pedig fegyelmezés­sel kell rászoktatni a dolgozókat, hogy használják a védőfelszere­léseket. Nem alárendelt feladat Az idén a negyedik negyedév­ben a SZOT plénuma is tár­gyalni fogja a szakszervezetek munkavédelmi tevékenységét. Több mint tíz év munkáját te­kintik majd át. Ösztönözze ez az állami, és a szakszervezeti veze­tőket, hogy a munkavédelmet ne tekintsék sem a termelés mellé-, sem alárendelt feladatának. A munkavédelem a vezetői tevé­kenységnek elválaszthatatlan! ré­sze csakúgy, mint a termelésnek. Mind a kettő az embert, a tár­sadalmat szolgálja. E tényből azonban más is kö­vetkezik. Az, hogy az állami, a miniszteriális szervek kötelessé­ge meghatározni a munkavédel­mi feladatokat. A termelés irá­nyítóinak pedig az a dolguk, hogy megvalósítsák azokat, kö­vetkezésképpen a szakszervezetek és a szakszervezeti munkavédel­mi felügyelők ellenőrzést gyako­roljanak mind a feladatok meg­határozása, mind a végrehajtás megszervezése és megvalósítása fölött. Más szóval: a szakszerve­zeti testületeknek mindenekelőtt politikai, mozgalmi eszközökkel kell a megvalósítást szolgálniuk. Elhárítás és ellenőrzés Helyesen teszik a szakszerve­zeti testületek és a munkavédel­mi felügyelők, ha az egészséges és biztonságos munkakörülmé­nyek megteremtése érdekében, már a beruházások 'tervezésénél hallatják szavukat. A következő lépés, hogy a kivitelezésikor is ott legyenek. Tervezzenek konzul­tációkat, hogy ne az üzembe he­lyezéskor kelljen nemet monda­ni. Ezért a kivitelezés közben az úgynevezett munkavédelmi be­járások nélkülözhetetlenek. Továbbra is fontos feladat a balesetek valódi okának a fel­tárása és általában a veszélyfor­rások megszüntetése. Hasonló baleseték, esetleg tömegszeren­csétlenségek csak ily módon ke­rülhetők el. Tehát a konkrét helyzetek konkrét elemzésére és reális, kézzelfogható intézkedé­sekre van szükség. Ebben a szakszervezeti testületeknek kell kezdeményező szerepet vállalni. A halálos, a csonkulásos, az életveszélyes és a tömeges üzemi balesetek emelkedését bátran mondhatjuk rendkívülinek. A rendkívüli események pedig rendkívüli intézkedéseket köve­telnek mind a szakszervezeti, mind az állami, minisztériumi, főhatósági, illetve üzemi, gazda­sági vezetőktől. Ez azt jelenti, hogy az állandó munkavédelmi feladatok — a balesetek megelő­zése, az előidéző okok alapos és gyors kivizsgálása és általá­ban a törvényes rendelkezések betartása — mellett fokozni kell az ellenőrzést. Módszertanunkból tehát az idén sem hiányozhat a gazdasági vezetők és termelésirá­ny ítók beszámoltatásai. Törekedni kell arra, hogy elsősorban a több embert érintő zaj, por, hőhatás, a világítás helyzete javuljon az üzemekben. Szükség esetén fe­gyelmi eljárást is bátran kezde­ményezni kell. Az Indokolt in­tézkedéseket mindenütt elsősor­ban az illetékes üzemi-gazdasá­gi', illetve állami vezetőnél he­lyes kezdeményezni Ki tudná felsorolni a sok fel­adatot, amit ebben az évben is el kell végezni azért, hogy ja­vuljanak a munkakörülmények, csökkenjenek a balesetek és ke­vesebb legyen a foglalkozási ár­tanom ! Még címszavakban sem tudunk utalni valamennyire. Csak a tendenciára alkarjuk ráirányí­tani a figyelmet, jelezve állás­pontunkat: a dolgozó ember ér­diekében végzett munka a legér­tékesebb és a legfontosabb dol­gunk. Zs. P. Régi temetők kincsei A régészet egyik legfontosabb leletforrása a régi temetők, sí­rok feltárása. A sírok elhelyezé­se és a halottal eltemetett hasz­nálati eszközök sok mindenről árulkodnak a kutató régésznek. Gyakori, hogy a sírokban részle­ges lovastemetkezést találnak, amikor a sírban eltemették a lovak fejét és négy lábát is. Eze­ket vagy a halott lábánál, vagy a sírgödörben oldalt kialakított földpadkán helyezték eL Ilyen temetkezési forma volt jellemző például a honfoglaló magyarok­nál is. Szinte minden sírban találnak a halott fejénél állcsontokat és helyi készítésű agyagedényéket. Ezek mind az ételmelléklethez — vallási szertartásként a halott mellé temetett „útravaló”-hoz — tartoztak. Sok sír tanúsága sze­rint a halottak szemét ezüstle­mezekkel fedték le. Általános szokás volt, hogy a halottakat a másvilági életükre gazdag mellékletekkel látták el. A férfiak mellett díszes hüvely­ben levő szablyák, nyílvesszők, tegezek, íjak, kések és csiszoló­vasak találhatók. Derekukat ezüstveretes övék díszítették. Ezenkívül ékszereket la viseltek a férfiak. Egyebek között fülbe­való, karperecék; gyűrűk is ke­rülnek elő a sírokból, és nem ritkán lószerszámok is. A női sírok tartalmát a fém­lemezekből összeállított szép fejdlszék, gyöngysorok, bronz­és ezüstcsüngők, varkocsdíszek, karperecek, nyakékek és gyűrűk jellemzik. Az ezüstveretes övék rendszerint hasonlítanak a férfi- sírok öveihez. A nők Is lovagol­tak, legalábbis a noimád népek­• 909 éves ezüst nyaklánc res­taurálása, amely nemrégiben ke­rült felszínre egy női sírból. (MTI Külföldi Képszolgálat.) nél, erről árulkodnak a sírokból előkerülő csontból faragott lo- vaglóostordíszek. A gyermeksí­rokban viszont gyakori az amu­lett: valamilyen varázserejűnek hitt kisebb tárgy, amelyet tulaj­donosa állandóan visel, illetve magánál tart. A sírok tartalmá­ban gyakran szerepelnek külön­féle fém — legtöbbször ezüst — pénzeik, amelyeket gyakran ék­szernek használtak. Nagy jelentőségű leletanyag került elő nemrégiben az NDIK- beli Schwerin környékén. Schwe­rin eredetileg szláv település volt, de egy 1018-ból kelt okle­vél már Mistislav vend fejedel­mi székhelyeiként említi. Ezek­ből az időkből származnak a le­letek is. Vándorló sáskahordák pusztítása \Hollywood, Hollywood EGYÜTTMŰKÖDNI ANNYI, MINT A BŰNCSELEKMÉNYT MEGELŐZNI A rendőrség és a határőrség Megyénk déli részét az országhatár száztizenkét kilométeren alkot­ja. E hosszú határszakasz teszi szükségessé, hogy a rendőrség és a határőrség szorosan együttműködjön, közösen oldjon meg bizonyos feladatokat a közrend és a határrend biztosítása érdekében. Az együtt­működés nyilvánvaló céljai a következők: A tiltott határátlépést meg- kísélrők felderítése, elfogása. A határőrség által kezdeményezett el­lenőrzések esetén az utak lezárása, a közúti járművek, vasútállomások ellenőrzése. Fegyveres, szökött bűnözők, körözött személyek elfogása. A deviza- és árucsempészek leleplezése és más egyéb célok. Külföldön hatalmas sikere volt és van ennek a széles skálán mozgó, sok mindenről szóló, film­részleteket tartalmazó shownák. Talán azért, mert a rendezője I korszakunk legnagyobb táncos színésze, Gene Kelly, és talán, nem utolsósorban amiatt, mert a harmincas évek nagy ameri­kai sztárjainak hosszú sora je­lenik meg — hacsak egy-egy pil­lanatra is — az apró filmrészle­teket tartalmazó színes összeállí­tásban. A forgatókönyv lényegé­ben egyetlen célt tűz ki maga elé és ezt a két konferanszié: Gene Kelly és a tegnapok nagy táncművésze, Fred Astaire egy eléggé rosszul sikerült dalban el is mond: jól és érdekesen szóra­koztatni tudni kell. A film ezt úgy értelmezi, s a nagy sztárok, a sikeres játékfilmek részletei is azt akarják megerősíteni, hogy a hollywoodi filmipar ehhez min­denkinél jobban ért. Való igaz, hogy a harmincas évek amerikai filmgyártása esz­közök, módszerek és a ráfordí­tott milliók okából valóban ve­zető szerepet töltött be. Az idő­sebb nemzedék jól emlékszik a korszak nagy sztárjaira, és azok­ra a szórakoztatóipari „termé­kekre”, a nagy filmoperettékre, a látványos filmrevükre. ame­lyek a legjobb zenekarokat, a legkitűnőbb zeneszerzőiket és a legsokoldalúbb sztárokat von­ták tevékenységi körükbe. És ezek a sztárok valóban játszot­tak is. Jól megformált, a legki­sebb részletig kidolgozott alakí­tásokat nyújtottak — hiszen a vállalkozók nagyon jól megfizet­ték őket. És a közönség tódult a moziba. Negyvenriél több világ­sztár arca villan fel az egymást követő jelenetekben. De, sajnos, éppen a válogatás jellegéből adó­dóan, meg olyan körülmények miatt, hogy a részletek elsősor­ban a Metro—Goldwyn—Mayer műtermeiben készült alkotásokból származnak, nem mindig a leg­jobb filmek legjobb részletei ke­rülnek a vászonra. Még a reviü- filmek kategóriájának legjobbjai is hiányoznak. Fred Astaire né­hány igazán kiváló, korabeli táncprodukciója mellett hiába keresi a néző a Brodway Melo- dy-k legszebb slágereit és a „Rivaldafény” mindmáig túl nem szárnyalt, eddig felül nem múlt vízibálett-jeleneteit is szíveseb­ben néztük volna, mint a jóval később készült vízisí-produkciót. Az idősehbek viszont nyilván örülnek annak, hogy nagyon sokszor visszatér egy-egy dal erejéig Judy Garland, Mickey Rooney, sőt Weissmtiller néhány bravúros ugrását is kiemelték valamelyik Tarzan-filmből. Az összes közreműködő nevét nem lehet és nem is érdemes felemlíteni, lehetett volna job­ban, megfontoltabb válogatással összeállítani a produkciót, de így is érdekes. A televízió* kép­ernyőjére átránduló show-műso- rok előzményeiből ez a szép cso­kor a ma tévénézőjének azt is megmutatja, hogy — finoman ki­fejezve — milyen sok mindent „átmentettek” az utódok az'elő­dök eredményeiből. Maguk , a konferáló táncművészek az idő­södő Gene Kelly és a 80 felé járó Fred Astaire egyébként abból is leckét ad, hogyan lehet igazán szeretni egy teljes életpálya ere­jéig egy műfajt, és hogyan kell komolyan venni mindent, ami a közönség színvonalas szórakozta­tását érinti. Cs. L. A két belügyi szerv e célok megvalósítása érdekében az együttműködés különböző formáit alakította ki. Mindenekelőtt a kölcsönös információcserét a kü­lönböző bűnügyiekről, gépjármű- lopásokról, útüevéllopásrál és -el­vesztésről. Vajon miért? Általá­ban a nagyobb bűncselekmények tettesei nem riadnak vissza a gépkocsi-, illetve útlevéllopástól, hogy zsákmányukkal! a felelősség- revonás elől külföldre szökjenek. Ezért a határ közelében a rend­őrség körzeti megbízottai, az ön­kéntes rendőrök és önkéntes ha­tárőrök közös szolgálatuk alatt, de külön-külön is előállítják azo­kat, akik nem ott dolgoznak, tar­tózkodásukat imdokoQni nem tud­ják. Logikus ez, hiszen a határ közelében csellengők nyilván rosszban sárutikálnalk. Hosszú évek munkája eredményéképpen az önkéntes határőrök és rend­őrök mindkét szerv feladatát jól ismerik, s így is dolgoznak, nem beszélve a hivatásos állományról. Az önkéntesek a hivatásosok ve­zetésével, természetesen közúti ellenőrzéseken is részt vesznek. Igazoltatják, majd előállítják a gyanúsan viselkedő személyeket, felhívják a gazdátlan, vagy körö­zött gépkocsikra a figyelmet. A határőrök saját feladatuk mellett, segítenek a rendőri mun­kában. Éppen úgy elfogják a tett énért bűnözőt, mint ahogy felhívják a figyelmet a bűncse­lekményieket előidéző okokra. A gépjárművek ellenőrzésekor fel­jelentik az ittas járművezetőket, vagy a szabálytalankodókat A rendőrség körzeti megbízottai, a határőrőrsök parancsnokai, az ön­kéntes segítők bevonásával szám­talanszor tartanak közös akciókat, ahol nem választják külön, sőt egybehangolják a belügyi és a határőrizeti tennivalókat. Az eredmények rendkívül je­lentősek. A rendőrség és a határr őrség között nagyon intenzívvé vált az információcsere. Az sem közömbös, hogy a megye kilenc községe elnyerte a kitüntető ha­tárőrközség címet, s több mint négyszáz önkéntes határőr tevé­kenykedik a dolgozók bevonásá­val. Foglalkozni kell azokkal, akik valamilyen módon megpróbálnak kiszökni az országból, elkövetni a tiltott határátlépést. A határsér- tók 50 százaléka büntetett elő­életű, s ezeknek 20 százaléka a tiltott határátlépésben már visz- szaesó. A határsértők döntő több­sége magyar állampolgár, de az utóbbi időben már külföldi ál­lampolgárokat is fogták él a ha­táron. A két belügyi szerv jó együttműködése legnagyobb ered­ménye, hogy a legtöbb határsér­tőt már az előkészület idején el­fognák. Úgy tűnik, hogy a határforga­lom ellenőrzése csupán határőri­zeti, illetve pénzügyőri tevékeny­ség. Nos, ez nem így van egészen. A munkából kiveszik a részüket rendőreink is. Sok a dolguk, hi­szen a két — kelebiai és 'herceg- szántói — határátkelőhelyen egy­millió utas és több mint három­százezer jármű kelt át az elmúlt esztendőben. Az utasforgalom Hercegszántón az előző évihez képest 65,9, íKelebián 2,9 száza­lékkal nőtt Mire kel figyelme az ellenőrzést végzőknek? Elsősor­ban az okmányok hamisítására. A legtöbb okmányhamisító nem magyar állampolgár, sőt. nem is Magyarországra, hanem máshova •utazott volna. Emiatt több mint ezer utast kellett visszautasítani, akik közül nemcsak útiokmány- hamisító, 'hanem vám- és deviza- I bűncselekményt elkövető is jócs­kán akadt. Az elmondottakból világosan kitűnik, a rendőrség és a határ­őrség kapcsolata, együttműködé­sé eredményesnek bizonyult. Si­keresen oldották meg a bűncse­lekményeket megelőző, illetve a bűnözők, határsértők elfogásának nehéz feladatait. Gémes Gábor Egyre szervezettebb harc fo­lyik a félelmetes természeti csa­pás, a sáskajárás ellen, de a vándorló rovarhordák még így is óriási pusztításokat okoznak világszerte. Csaknem hatvan or­szág több mint 300 millió lakó­ját tartja szinte állandó rette­gésben a sáskajárás. Legtöbbet Kenya, Pakisztán, Etiópia népe szenved a sáskáktól, de bőven kijut belőlük Indiának, Szudán­nak. Afganisztánnak és Jordá­niának is. Megfigyeltek már 250 kilométer hosszú, 20 kilométer széles sáskafelhőt is, amely a földre ereszkedve ellenállhatatlan erővel látott a pusztításnak. Egy- egy négyzetméternyi területen 500—800 éhes rovar pusztít el minden felfalható! Egy sáska naponta a saját súlyával meg­egyező mennyiségű táplálékot fo­gyaszt el, ami átlag 2 grammos testsúllyal számolva első pillan­tásra nem tűnik soknak. De egy közepes nagyságú t sáskahadban csaknem egymilliáríi (!) rovar ke­res szüntelen táplálékot, s ez t Sáskafelhön átrepülő gólya Tanzánia egén. (Spectrwn) már naponta kétezer tonna nö­vényzet letárolását jelenti. Amikor a természet mostoha körülményei megakadályozzák a sáskák elszaporodását, ártalmat­lanul élnek, és „eszükbe” sem jut. hogy útra keljenek. Ha vi­szont kedvező esőzés után a lár­vák milliói kelnek ki a talajból, csak úgy találnak maguknak táplálékot, hogy elvándorolnak és mindent felfalnak, ami elébük kerül. Valamilyen irányitó erő- ‘ nek engedelmeskednek, amelyről még ma Is keveset tudunk. Ma már rendelkezésre állnak ugyan hatásos rovarölő szerek a sáskák elpusztítására, de ehhez ismerni kell szaporodási, tartóz­kodási helyüket és mozgásuk irá- . nyát. Ez utóbbi célra a szervezett védekezés keretéin belül, repülő­gépes megfigyelőhálózatokat hoz­tak létre és radarállomásokat he­lyeztek üzembe a sáskarajok fel­derítésére. nyomon követésére. Nyakkendőrendelkezés Buenos Airesben A Buenos Aires-i taxisofőrök pa­rancsot kaptak, Thogy vágassák le homlokukba hulló hajfürtjeiket. És hogy még megnyerőbb legyen a külsejük, az idén nyáron Ar­gentínában sorra kerülő labdarú­gó-világbajnokságon, a taxisofő­rök ezentúl kötelesek nyakkendőt viselni. Hiába tiltakoztak a szak- szervezetek az űj öltözködési elő­írás ellen, mondván, hogy taxi­rablók így, a nyakkendőjüknél fogva könnyebben tudják ártal­matlanítani a taxisofőröket, a ha­tóságok makacsul kitartottak az előírás mellett. Megkeresik a mogyoróra valót „Gorilla-művészet”, ez a címe annak a kiállításnak, amelyet a New York-iak a bronxi állatkert­ben láthatnak. A kiállításon go­rillák müvei szerepelnek. A képek rengeteg látogatót vonzanak, ami igen jelentős hasznot hoz az ál­latkertnek, a vásznakat 20 dollá­rért árusítják. — Kénytelenek vagyunk ilyen ..kiállításokat” rendezni, hogy va­lahogy csökkentsük az állatkert költségvetési deficitjét — közölte az állatkert igazgatója. — Az ál­latoknak egész héten dolgozniuk kell, hogy földimogyorót kaphas­sanak...

Next

/
Thumbnails
Contents