Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 92. szám Ára: 90 fillér 1918. április 20. csütörtök Ülésezik a Magyar Tüntetés a neutronbomba ellen Szocialista Munkáspárt ~r Központi Bizottsága ti • A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága április 19-én, szerdán összeült. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt előtt álló feladatokról szóló előterjesztést vitatja meg a Központi Bizottság. A Központi Bizottság csütörtökön folytatja mun­káját. (MTI) A mi falunk Tartalmas életút Az óvodai ellátottságról Hazai tájakon 3. oldal 4. oldal 5. oldal fi Q * % Egy dán haditen­gerészeti támaszponton tartja ülését a NATO nukleáris tervező csoportja. A tanácskozás színhelyének közelében tegnap több ezer ember tüntetett a neutronbomba ellen, s ítélte el az Észak-atlanti Szövetség fegyverkezési politikáját. (Telefotó—AP —MTI—KS) a hazai lúdtenyésztésben A libahús, de főként a -máj, valamint a -toll iránt megnö­vekedett világpiaci kereslet kedvező hatással van az ágazat hazai fellendítésére. Amíg 1938-ban 433 tonna libamájat szállítottunk külföldre, tavaly már több mint 700 tonnát ex­portáltunk, főként Franciaországba. Ezzel a világ legnagyobb libamáj exportőrei közé emelkedett hazánk. Mindez azon a tudományos tanácskozáson hangzott el, ame­lyet tegnap tartottak —a lúd- tenyésztés Európa-szerte is- részvételével i*a Tudofnány és Technika Házálban. Dr. Glied Károly, a megyei ta­nács nyugdíjas elnökhelyettese, a Magyar Agrártudományi Egye­sület megyei elnöke többek kö­zött elmondta, hogy Bács-Kis- kun adja az ország libamáj ex­portjának 40 százalékát. A lúd- tartásnak Kiskunhalas, Kiskun­félegyháza és Bugac körzetében vannak nagy hagyományai, ami megadja az alapot a további elő­relépéshez. A megyében a törzs­állomány 37 százalékkal nőtt egy esztendő alatt és 10 százalékkal keltettek több naposlibát, mint egy évvel korábban. A fejlesz­tésbe a Kecskeméti Baromfiipari Vállalat is bekapcsolódott, 12 mezőgazdasági nagyüzem és egy fogyasztási szövetkezet közremű­ködésével hizlaló társulást ala­kítottak. Összességében több mint 500 vagon hízott és csak­nem 165 vagon pecsenyelibát szállítottak a mezőgazdasági nagyüzemek a baromfiiparnak, ugyanakkor a fogyasztási szövet­kezetek keretében működő lúd­tenyésztő szakcsoportoktól, va­lamint az egyéni termelőktől 21 p » vagon hízott libát vásároltak fel tavaly. Az idei tervek még ennél is többel számolnak. Dr. Glied Károly beszámolója után dr. Magyari András,-a. Gö­döllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára a lúdte- nyésztés fejlesztéséről és módsze­reiről tartott előadást. Többek között, elmondta, hogy 1961 és 1976 között a világ barömfrter- melése megkétszereződött, a to­jástermelés pedig 50 százalékkal nőtt. A legdinamikusabb fejlő­dést a szocialista országokban érték el, csaknem megháromszo­rozták baromfiállományukat. Hazánk az előkelő harmadik he­lyet foglalja el a világ baromfi- tenyésztésében. . A hazai lehetőségekhez mér- ten kialakultak a törzsállomá­nyok, a gazdaságok gépesítették a keltetést, korszerűsítették a tartástechnológiát Mindez ked­vező alapot ad a további mun­kához, de sajnos, gondok is vannak. Lúdfajtáink ugyanis ke­véssé alkalmasak jó minőségű, nagy súlyú, tetszetős formájú máj előállítására. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy amíg Francia- országban 40—50 dollárt fizet­nek a termelőnek a libamáj ki­lójáért, mi az elmúlt esztendőiben is csak 20 dollárért tudtuk érté­kesíteni a nemzetközi piacon. Meg kell tehát találni a lehető­séget a májminőség további ja­vítására. Mindehhez jó alapot adna egy lúdtenyésztési rendszer létrehozása. Ezután dr. Bögre János, a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem tanára kért szót. Emlékez­tette a tanácskozás résztvevőit, hogy 1962-iben a rajnai lúd be­hozatalával új korszak kezdődött a tenyésztésben, de tovább kell lépni. Az élért eredményeket csak akkor lehet fokozni, ha si­kerül megoldani az egész éven át tartó tenyésztojás-termelést, a naposliba-keltetést, a hizlalást, vagyis megszűnik a-jelenleg még létező ciklikusság — hangsú­lyozta az előadó. A tanácskozáson szó volt még az állategészségügy aktuális kérdéséről, az értékmérő tulaj­donságok vizsgálatáról, a nagy­üzemi törzsiúri-tartásról is, majd a hozzászólások következtek. B. Z. A belső ellenőrök munkáját értékelte a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A belső ellenőrzés az elmúlt években hatékonyabb lett, je­lenleg a téeszek egyharmada alkalmaz belső ellenőrt, létszá­muk 350—400-ra tehető —, hangzott el a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának szerdai ülésén, amelyen a tsz-ek és társulásaik belső ellenőrzésének helyzetéről tárgyaltak. A belső ellenőrök foglalkozta­tása a szövetkezeti ellenőrzés­iről szóló jogszabály értelmében rövid időn belül kötelezővé vá­lik — így mintegy 1000 helyet kell betölteni. A belső ellenőrök túlnyomó többsége hasznosan te­vékenykedik, noha helyük, szere­pük nem alakult egyértelműen. További gond, hogy az ellen­őrzések során tapasztalt hiányos­ságok kiküszöbölését gyakran még nem kísérik figyelemmel a vizsgálatokat végző szakemberek. Általános gyakorlattá vált ugyan, hogy a szakértők intézkedési javaslataikat írásban átadják a vezetőségnek és az ellenőrző bi­zottságnak, az írásos anyagot az illetékesek meg is tárgyalják, viszont ezekre az ülésekre az ellenőrző szakértőket igen gyak­ran már nem hívják meg; egye­lőre még csak kivételes esetek­ben tartanak utóvizsgálatot, az intézkedési javaslatokra a terü­leti szövetség is csak ritkán tér vissza. Gyakran megesik, hogy a két év elteltével megismételt •újabb ellenőrzés során ismét azokat a hibákat tárják fel, amelyek elhárítására már koráb­ban javaslatot tettek. A vitában felszólalt Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár, aki hangsúlyoz­ta: az ellenőrzés jól beilleszthe­tő a hétköznapi munkába, és csak akkor jelent tehertételt, ha nem hangolják össze az állami felügyelet szerveinek és a bel­ső ellenőröknek a tevékenységét. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a társulások sajá­tos ellenőrzési feladatainak meg­oldására, az ilyen jellegű vizs­gálatok még korántsem nevez- hetőek hatékonynak és teljes körűnek. A vitában szóvá tették, hogy az ellenőrök ne csak a kedve­zőtlen jelenségekre hívják fel a figyelmet, hanem tárják fel a jó munkamódszereket, eljáráso­kat is, ezek ugyanis széles kör­ben elterjeszthetek. Javasolták, hogy a vizsgálatokat __ terjesszék id az üzemek által megvásárolt műtrágyákra és takarmányokra; a szúrópróbaszerű ellenőrzések tanúsága szerint ugyanis a mi­nőség nem minden esetben felel meg a szabványoknak és ez hátrányos a gazdálkodásban. Dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese kifejtette: a szövetkezeti ellenőrző szervek, testületek jó kapcsolatot alakí­tottak ki a bűnüldöző szervek­kel. ennek is köszönhető, hogy egy év alatt felére csökkent a tsz-ekben a társadalmi tulajdon­ban okozott kár összege. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa állásfoglalást adott ki, amely több összefüggő elemzésre biztatja a gazdaságo­kat. javasolja, hogy az ellenőrök a hibák kiküszöbölését is rend­szeresen kísérjék figyelemmel, a meghatározza azokat a teendő­ket, amelyekre a külső és belső ellenőrző szervek, testületek mun­kájának még jobb összehangolá­sa érdekében van szükség. (MTI) Lakáskarbantartás, felújítás Szántóföldön és fólia alatt Hét vegyes profilú, de ingatlan­kezeléssel is foglalkozó üzem van Bács-Kiskun megyében Közülük la legnagyobb a Kecskeméti IKV, amelynek 1978-as terveiről ja­nuárban már beszámoltunk. Most a többi vállalat ez évi célkitűzé­seiről adunk közre néhány fon­tosabb információt, azzal a meg­jegyzéssel, hogy — helyszűke miatt — természetesen nem tér­hetünk ki a részletes felújítási- karbantartási programokra. Bács-Kiskunban — a megye- székhelyt is beleértve — ez a hét tommunális-toöltségvetési szerv 1348 épületben 11 200 helyi­séget gondoz, mélyből — kere­kítve — 9600 lakás, 1600 pedig üzlet, hivatal, Taktár stb. Tavaly összesen 53,7 millió forintot for­dítottak ezekre a bérleményekre. Az eseti karbantartások, valamint a részleges és teljes felújítások összértéke 23,5, illetve 30,2 millió volt. Baján a tanácsi tulaj dánban le­vő ingatlanok száma 1524. Ezekre a városgazdálkodási vállalat 7 millió forintot költ az idén. A hagyományos laköházjavítási te­vékenység mellett 1979 októbe­réig fel kell készülniük a vezeté­kes földgáz fogadására is. A mun­kálatok már megkezdődtek és a tervezett ütemben haladnak: 1100 lakásban állítják át a jelenlegi tüzelőberendezéseket, s cserélik ki a csőrendszert olyan méretűre, amely később már fűtésre is megfelel. Ez év őszén üzemibe he­lyezik, s az V. öltéves tervidőszak végére 1260 család részére ad majd meleget és forró vizet az újvárosi fűtőmű. Kiskunfélegyházán ugyancsak 7 milliót igényel 1978-ban az 1286 bérlemény karbantartása, reno­válása. Létesül egy új hőközpont is, mégpedig a Körösi úti új la­kótelepen. Október—novemberben adják át a rendeltetésének és 870 lakás ellátására lesz képes. Kis­kunhalason 1230 lakásra ügyel az idén Kiváló vállalat címmel ki­tüntetett kommunális költségveté­si üzem. Nagy szakmai tapaszta­latuknak, hozzáértésüknek kö­szönhető, hogy nemrég megbízták őket a 134 kiskunmajsai állami lakással kapcsolatos tennivalók ellátásával is. Minderre együttvé­ve 6,2 millió forintot kapnak. Ha­lason a Kossuth I. lakónegyed­ben szintén épül agy, a félegy­házihoz hasonló kapacitású fűtő­mű, de ez csak a jövő évben kez­di meg a hőszolgáltatást. Kalocsán 694 lakásra, s egyéb helyiségre — pontosabban a so­ron levő legsürgősebb felújítási és korszerűsítési munkákra 4 millió forint jut. Az Ingatlankezelést a kommunális költségvetési üzem végzi, a jelentősebb rekonstruk­ciók — mint például a volt Nagy­szeminárium épületiének külső­belső helyreállítása, amit közmeg­elégedésre. végeztek el — vi­szont az építési költségvetési üzemre tartoznak. Kiskőrösön vi­szonylag kevés a tanácsi ingat­lan, alacsony — 1,2 millió forint — a fenntartásukra fordítandó összeg is. Bácsalmás még ennél is szerényebb kerete: egymillió fo­rint. A megye egyetlen nagyköz­ségi ingatlankezelő szerve 280 la­kást tart fenn. A járási hivatallal egyetértésiben azt tervezik, hogy további 3—4 -környékbeli telepü­lésen is megoldják a hasonló fel­adatokat. A hét ingatlankezelő vállalat­nál egyébként az V. ötéves terv- ciklusban a lakóházjavítási alap­ból összesen 27 millió forint ér­tékben hajtanak végre műszaki fejlesztést. Ebből a Kecskeméti IKV IO, Baja 7,3, Félegyháza 3,2 Halas 2,7, Kalocsa pedig 2,3 mil­lióval részesedik. És még egy ér­dekesség: a Bajai Városgazdálko­dási Vállalat külön 500 ezer fo­rint támogatást kap a lakosság­nak nyújtandó álltalános karban­tartási szolgáltatás bevezetéséhez. K. F. • Kevésbé zavarja az Időjárás a fólia alatti zöldségtermesztést. A ta­taház! Petőfi Tsz-ben most fejezik be az étkezési paprika palántázá­sát. A fóliasátor alatt ezt a műveletet kézzel végzi a Zrínyi Ilona és a Dobó Katalin szocialista brigád. • A kedvezőtlen, hűvös időjárás ellenére serény munka folyik a me­gye mezőgazdasági Szemeiben. Bár a kukorica-, szója- és napraforgó­vetések vontatottan haladnak, mivel a talaj hőmérséklete sok helyen még nem megfelelő, de több üzemben most fejezik, be a vetés előké­szítést. Felvételűnk a csikériai Űj Tavasz Tsz-ben készült, ahol mintegy ötszáz hektáron termesztenek az Idén kukoricát, s a vetés előtt e területekre szórják ki a műtrágyát. mr NAPIRENDEN a kereskedelmi hálózat fejlesztése gi üzem dolgozóinak — néha A megyei termelési és ellátá­si bizottság — dr. Matos László­nak, a megyei tanács elnökihe­lyettesének vezetésével — teg­nap tartotta idei első ülését. Megvitatta az évi munkatervet, majd értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi gazdál­kodását. Ezt követően 'került sor a kereskedelmi hálózat fejlődéséről és a további feladatokról szóló jelentés megvitatására. A beszámoló megállapítja; hogy a tervidőszak első két évében a megye főbb kereskedelmi célki­tűzései nagyrészt megvalósultak. 1975-höz képest az elmúlt év vé­géig a kiskereskedelmi forgalom több mint 20 százalékkal emel­kedett. Az V. ötéves tervidőszak első két évének eredményei azt jelzik, hogy a hálózat fejlődése tervszerű ugyan, de néhány aránytalanság megfigyelhető. A megye hat városában elmarad­tak az időarányos terv teljesíté­sétől. Ehhez hozzájárult az is, hogy viszonylag sok üzletet szün­tettek meg. Megkezdődött néhány jelentő­sebb kereskedelmi egység beru­házásának előkészítése, illetve építése. Kecskeméten a fogyasz­tási szövetkezetek létesítenék csaknem 3000 négyzetméter nagy­ságú ABC-áruházat és presszót. Folynak az előkészületék a kecs­keméti Centrum áruház építésé­re is. Centrum áruház épül Kis­kunfélegyházán, megkezdték a fogyasztási szövetkezetek áruhá­zának alapozását Baján. Számottevőek a vendéglátás fejlesztési tervei is. Legjelentő­sebbek az üzemi étkeztetést szol­gáló éttermi építkezések, amelyek egy-egy ipari vagy mezőgazdasá­több munkahely foglalkoztatott­jainak — ellátását segítik. A tanácskozáson sok szó esett a gondokról. Az idei év elejétől a kereskedelem beruházásai megdrágultak. Nemcsak az épí­tőipari árváltozások miatt jelent­kezik a növekedés, hanem az is emeli a költségeket, hogy meg­szűnt az ágazat építési-szerelési adómentessége. Néhány hálózat­fejlesztési elképzelés nem része­sülhet a korábban számításba vett állami támogatásban sem. Megállapították a tanácskozáson, hogy keresni kell a lehetősége­ket az összefogás módjaira, az új lakótelepek jobb ellátásának megvalósítására. Az V. ötéves tervidőszak alatt létesítendő 59 ezer négyzetméter kereskedelmi és vendéglátóipari üzlethálózat- növekedésiből mintegy 30 ezret a fogyasztási szövetkezetek va­lósítanak meg. Ez utóbbiak igye­keznek saját épitőbrigáddal. a könnyűszerkezeti elemek fel- használásával olcsóbban és gyor­sabban létrehozni egységeiket. A tanyavilág jobb ellátására több helyen mozgóboltokat hoztak lét­re. Ezek számát tovább növelik, A megye kiskereskedelmének segítését szolgálja, hogy az Or­szágos Tervhivatal több mint 80 millió forintot adott a városi ta­nácsoknak azzal, hogy a lakóte­lepi célcsoportos beruházásokon feliül, hétezer négyzetméter üz­letteret építsenek az itt élők el­látásának javítására. A vitában szóvá tették a kis­kereskedelem számos gondját Többek között az üdülőtelepek tejellátását Sürgették a diabeti­kus ételek nagyobb választéká­nak megteremtését is. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents