Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
4 • PETŐFI NfiPE © 1978. április 18. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Kidolgozás alatt a KGST élelmiszerprogramja Csupán 1965 és, 1976 között a KGST-országok lakóinak száma közel 10 százalékkal növekedett, tehát annyi fővel, ami meghaladja Magyarország, az NDK és Mongólia lakóinak számát együttvéve. Ugyanakkor a szántóföldek és az évelő ültetvények területe majdnem 2 százalékkal csökkent, ami valamivel több, mint Bulgária szántóföldjeinek és évelő ültetvényeinek jelenlegi területe. A KGST-tagországok élelmiszer-termelése egészében véve meglehetősen magus. 1971—1975- ben a KGST-tagországok lakossága a világ teljes népességének nem egészen 9.5 százalékát adta, ugyanakkor ezek az országok a világtermelésből az alábbiak szerint részesültek: búza több mint 30 százalék, rozs kb. 75 százalék, napraforgó több mint 70 százalék, cukorrépa több mint 45 százalék, hús csaknem 20 százalék, tej több miiint 30 százalék. Hogy az élelmiszer-fogyasztást a tudományosan megalapozott normákhoz közelítsük, mindenekelőtt növelnünk kell a tej-, hús-, tojás-, zöldség- és gyümölcstermelést. Eközben közelednek majd egymáshoz az egyes KGST-tag- országok fogyasztási szintjei. A feladat megoldásának reális feltételei csak az elmúlt tíz évben jöttek létre. Ennék elengedhetetlen előfeltétele volt az országokon belül az élelmiszer-termelő ágazatok és kölcsönös kapcsolataik sikeres fejlődése és aiz ágazatokat átfogó agráripari komplexum kialakulása a gazdasági életben Egyesíteni kell a nemzeti és kollektív erőfeszítéseket a KGSTtagországdk számára létfontosságú gazdasági problémák megoldása érddkében. amint a legígé- retesehb formája a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozása. Az egyik Ilyen program a legfontosabb élelmiszereik termelésében folytatott együttműködésre vonatkozik. Célja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar anyagi- műszaki bázisának fejlesztése, a KGST-'tagországok kiváló minőségű élelmiszerek iránti szükségleteinek kielégítése. A programban szerepelnie kell a takarmányalapú hústermelés bővítésének, a cukor-, gyümölcs-, zöldségtermelés és export szempontjából kedvező természeti-éghajlati adottságok kihasználásának. Együttműködést kell kialakítani a korszerű mezőgazdasági terménybegyűjtő, -szállító, -tároló és -feldolgozó géprendszerek gyártásában. Az élelmiszeripari célprogram megvalósító sá hozzájárul majd Kuba és Mongólia gazdaságának további fejlesztéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolásukhoz. Kuba például a cukor- termelés növelésével kíván hozzájárulni az élelmiszeripari célprogramhoz. Hozzájárulása 80 százalékában, fedezheti a KGST- tagországok cukorszükségletének növekményét. A citrusfélék termelésének fejlesztését célzó kubai programban biztos exportot jelentene az országnak, a többi KGST-tagországban pedig azzal járna, hogy 1990-lg az 1974-es szinthez képest megnégyszereződne a grape-fruit, a narancs és más gyümölcsfélék fogyasztása. Az élelmiszeripari célprogram elősegítené Mongólia parlagföldjeinek művelés alá vételét. Ez lehetővé tenné, hogy Mongólia növelje hús-, gabona- és egyéb mezőgazdaság 1 tér mény-előúl lit úh sát, többek között az exportot Is. A KGST-országok'ban és szervekben most folyik a konkrét létesítményekkel, a problémák megoldásának különböző varriá- ciótval. az együttműködési formákkal és feltételekkel kapcsolatos műszaki-gazdasági indoklások és ajánlások kidolgozása. Az élelmiszeripari célp”ogi'am a KQST-tagországok számúra az élelmiszer-probléma nemzetközi megoldásának komplex formája. Magáiban foglalja a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjában rögzített határozatok elmélyítését és komkréitizá- lását. Az élelmiszeripari célprogram a témakörök szélességiét és mélységét tekintve egyedülálló az élelmiszeripar területén kialakult nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyakorlatában. (APN—MTI! A dunai erőművek és a természetvédelem mm ■ .............> j i i i .i i ■ ■ M A Duna csehszlovákiai vidékeinek védelmére ktilün terv készült. A Duna Gabclkovo és Nagymaros közötti szakaszán létesítendő erőművekről szóló magyar— csehszlovák egyezmény értelmében — amellett, hogy 1986-tól az erőmüveik bekapcsolódnak a két ország energetikai rendszerébe — gondoskodni kell a környék természeti értékelnek ' megóvásáról Is. A környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb feladata — a megállapodás ennek megvalósítására mindkét ország számára külön intézkedési tervet tartalmaz. A számítások szerint a yízllép- cscrendszer üzemibe helyezésekor a Csallóköz felső részén, amely egyike Csehszlovákia gabonatermő vidékeinek, a talajvíz két- három méterrel emelkedik majd. Szabályozására a központi áteresztő csatornán több zsilipet létesítenek, amelyek az átszivárgó vizet olyan szinten tartják, ahogy az a mezőgazdaságnak leginkább megfelel. Ez persze hatni fog a közeli redők faösszetételére Is. A talajvíz újonnan állandósuló (CTK — KS.) szintje ugyanis megköveteli, hogy olyan fákat telepítsenek a környékre, amelyek számára a megváltozott feltételeik a legoptimálisabbak, A megállapodás környezetvédelmi terve Csehszlovákiában hasonló módon gondoskodik az állatvilág védelméről Is. Itt elsősorban azoknak a különleges állatfajtáknak a megóvásával kell törődni, amelyek életfeltételeit gyökeresen megváltoztatják az épülő erőművek és a velük ösz- szefüggő munkálatok. © Az év végéig kilenc tcnycszólat építenek újjá. (Méhest Éva felvétele.) Harminc százalékkal több sertés Tavaly kezdték a Bácsalmási Állami Gazdaság sertéstelepének rekonstrukcióját. A 68 millió forintos beruházás jövőre fejeződik be. A gazdaság exportnövelő hitelt vett igénybe. A korszerűsítés eredményeképpen 30 százalékkal több hízót tudnak értékesíteni; az eddigi évi 44 ezer helyett 56 ezret. A rekonstrukciót saját szakemberekkel végzik. Külön részleg alakult például a malac- nevelő batériák gyártására. Ez utóbbiból több mint ezer darabot készítenek az év végéig. A beszerelés folyamatos. A nagyszabású beruházás 'keretében a tenyészólakat is újjáépítik, kilenc ól készül el az év végéig. A korszerűsítés során az egész telep új arculatot kap. A felújítási munkák miatt most valamivel kevesebb sertést tudnak hizlalni. Ennek pótlására a kisüzemékkel kötötték megállapodást sertéshizlalásra. Eddig négyezer malacot helyeztek ki a háztáji gazdaságokba. Előreláthatólag még ugyanennyit fognak a következő hónapokban. A kész hízókat a gazdaság veszi át és továbbítja a feldolgozóiparnak. Színvonalasabb termékeket készítenek Bajnai György, a Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy a tagság a múlt esztendei jó munkát folytatva sikeresen végezte el az első negyedévi feladatokat. Változatlan technológiai színvonal és a kismértékű létszámcsökkenés mellett mintegy 13 millió forinttal magasabb termelési értéket hoztak létre, mint tavaly az első három hónapban. A szövetkezet negyedévi árbevétele 5R,5 millió forint volt. örvendetes, hogy kedvezően alakult a tőkés export gyártás és értékesítés, ami 3,3 millió forinttal volt több, mint az előző év azonos Időszakában. Az értéknövekedés abból adódott, hogy a kiszállított termékmennyiségben nőtt a minőségileg magasabb színvonalat képviselő áru aránya. Ez egyúttal azt is tükrözi, hogy a minőségre kényes külföldi partnerek bizalma nőtt a BLÉVISZ termékei Iránt. Svédországba, Svájcba. Hollandiába és Franciaországba szállítanak az Idén a bajai szövetkezet bútoraiból. Az elnölc elmondta, hogy kerti garnitúrájuk sikerrel szerepelt januárban a kölni bútor- vllágklállltáson. A szövetkezet gépészeti részlege szintén növelte ja el$ő.,pegyoflévty^,.a háztáji kisgépek előállítását. Az ideri lényegesen töbß robbanómotoros, szivattyút száníwnnK a icereskeaerernnek. s rértiélhétőíég'nértí' lesz hiánycikk ez a termék, A háztáji gazdaságok munkáját segítő kisgépek választékát az idén új tér. mékkel, robbanómotoros terménydarálóval bővítik, összesen körülbelül 15 ezer kisgépet gyártanak ebben az évben. A bajai Ipari szövetkezet építőrészlege szintén előbbre lépett az első negyedévben, Nagy ütemben építik a No-flnes technológiával, készülő lakóházak fogndószlntleit. s ezenkívül dolgoznak a Finomposztó Vállalat halai közoontIában egy ezer adagos knnvha és étterem beruházásán, valamint a bácsalmási telep háromszintes új fonodáját Is építik. © A szövetkezet ácsai zsaluzatot készítenek a Nőtincs technológiával való építkezéshez. (Szabó Ferenc felvétele.) Saját beruházás kivitelezésével Is foglalkoznak Nemesnádudvaron, altul kertlbútor-gyártó , üzemet hoznak létre tízmillió forintos költséggel. Az átadást májú»' 1, tiszteletére tervezik, A Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szö- vetkezet, nemrégiben kiállítást rendezett Baján, amelyen bemutatták valamennyi terméküket, s mindegyik tevékenységüket. A lakosságnak különösképp a franciaágyak, az előszoba-berendezések és a kerti bútorok tetszettek. A gépészeti gyártmányok közül az öntözésnél és az olajiparban egyaránt alkalmazható légdugattyús szivattyúk hívták fel magukra a figyelmet. Ezek szintén új termékei a szövetkezetnek, hazai találmány alapján. A BLÉVISZ a légdugattyús szivattyúkat export útján is értékesíteni akarja. A. T. S. Erik a gyümölcs Nem lg kell élemedett korúnak lenni ahhoz, hogy valaki visszaemlékezzék a „Persze, vannak még hibák is..." közhellyel elintézett bírálatokra és önkritikákra. Gyakran ugyanaz a bölcs elnézést kifejező mosoly kisérte ezt a szólamot olyankor is, amikor az adott üzemben, intézménynél, testületben legtöbben tudták, hogy a „vannak még hibák” mögött súlyos mulasztások, félelmes bajok vannak. Még azzal is többé-kevésbé tisztában voltak, hogy személy szei int kik tévedtek, kik követtek el munkakörükben olyan hibát —. amit nyíltan a szemükbe kellene megmondani: „Barátom, ne kerülgessük, ezt te rontottad el.’ De ki szólt volna ilyen őszintén, plénum előtti, amikor a hangütést ez a finom-óvatos „summázás” adta a kritikához, hogy: ..Persze, vafinak még hibák Is I.. Csoda, ha ebbe végül is olyannyira beleuntunk, hogy egyszeresük megszületett az Iménti szólam vicc-'közihely-változata: „Vannak még hibák, de azért követtünk el eredményeket Is." Az üzemi demokrácia fórumlehel őségéinek mennyiségi és főleg tartalmi gazdagodásával aztán — örvendetesen messzebb és távolabb maradinak mögöttünk azok az időik, amikor a felelős bírálat elve sokszor csupán a semmitmondó fogalmazásban érvényesült: „Vannak még..Bizalmiak, szocialista brigádvezetők — vagy ezek küldötteinek tanácskozásain egyre határozottabbá érik a felelős kritika gyakorlati megvalósulása. Azaz — a nyílt beszéd. De hogy most már mi is konkrétabbak legyünk e megállapítás bizonyításával. Éppen a híresneves, magas szintű határozat, a már közfogalommá lett „1018”-as jegyében szervezett érdekes tanácskozást a kalocsai városi szak-, maközl szervezet és a művelődési ház. vezetősége. Kalocsa Ipari üzemel, vállalatai szocialista brigádvezetőinek részvételével fórumot hívott össze. A formájában szinte teljesen kötetlen beszélgetés egyetlen — bár tartalmában ösz- szetett — gondolatkörben folyt. Arra kerestek minél sokrétűbb, tehát teljesebb választ, hogy — mit tennének a szocialista bri- gádmozgalom fejlesztéséért, ha ők lennének igazgatók, gazdasági vezetők? A fórum tárgya Is természetesen hozta magával, hogy legyenek ott, vegyenek részt az eszmecserében, gazdasági vezetők is. Hiszen nélkülük féloldalas lett volna a megbeszélés. Nekik is hallaniuk kellett, mit tennének a helyükben 1 szocialista brigád- vezetők, középvezetők. Hogy legyen vezérfonal a tárgyaláshoz, a fórum rendezői némi célszerű vázlatot készítettek, s küldtek ki az szb-tltkároknak, versenyfale- lősöknek arról, milyen kérdésekben várják a meghívottak véleményét, álláspontját, javaslatait, Hogy például a 3-as jelszó megvalósulásáért, a brigádkezdeményezések segítéséért milyen támogatást kapnak a vállalat gazdasági, társadalmi vezetőitől; is- merlk-e eléggé az éves és középtávú terveket ahhoz, hogy azokat magukénak tekintve, velük azonosulva adják ötleteiket, felajánlásaikat a sikeres teljesítéshez; s milyen náluk a verseny nyilvánossága, érzik-e, hogy a folyamatos versenyértékelés révén, az Igazságnak, valóságnak megfelelően tájékozódnak a helyezésekről, azaz valóban leg,jobbak-e a legjobbnak kinyilvánított brigádok; és — megkapják-e a kellő anyagi, erkölcsi elismerést erőfeszítéseikért? Volt hát ml köré rendezgetni a gondolatokat —< a fórumra készülőben. „Vitavezetőként” kérték fel a részvételre Princz László SZMT-tltkárt. Idézőjelbe azért tettük a vitavezető szót, mert hiszen úgy cserélődtek itt a vélemények, hogy a felszólalóknak, hozzászólóknak még azt sem kellett megmondaniuk, melyik üzemből, vállalattól jöttek. Ne legyen még a látszata se annak, mintha a beszélgetés jellegű tanácskozáson vállalatokat akarna bárki is „kiszúrni". Rövid bevezetőjében utalt Is erre Princz elvtárs, Ezzel. Is azt akarván elősegíteni, hogy a fórum zöméi kitevő szocialista brigádvezetőik tapasztalatokból leszűrt vélekedései, észrevételei, javaslatai minél több alapot szolgáltassanak általánosítható következtetések levonására. Tehát, hogy amikről beszélnek — Ilyen vagy olyan mértékben másfelé Is érvényesek, nemcsak Kalocsán. Helyes tehát ráirányítani a figyelmet. Nos — nyílt szóért nem mentek a szomszédba a résztvevők. „Tapasztalatom szerint nem kapják meg a kellő tiszteletet a szocialista brigádtagok. — Kezdte fejtegetését egyik brigáduezető, s meg is Indokolta. Ha Igazán —, s nemcsak szavakban — becsülnék e szocialista kollektívákat, náluk, tervszerű volna a munkaverseny Irányítása. De a gazdasági vezetők ad hoc, amolyan tűzoltó módszert gyakorolnak üzemükben. Ahol éppen szorít a cipő, és amikor baj von, — oda és akkor „mozgósítják" a szocialista brigádokat. „Hajrá elvtársak, itt lemaradtunk!" Lehet-e, jogos-e ilyenek után kárhoztatni a munkásokat a nem éppen kifogástalan minőség miatt? Kapkodás, szeszélyes munkaszervezés, a rohanás miatt felületesen gondozott gépek mellett van-e mód olyan kiváló munkára, amilyent jó érzéssel, büszkén ad ki kezéből a munkás? I „Megítélésem szerint a ml üzemünkben nem őszinték hozzánk a gazdasági vezetők. — Mondta ki áperté másik brtgádvezető, — Nem mondják meg, ha baj van. Hogy lemaradtunk. Hogy nihes anyag, merit tévedett valaki. Hogy nincs pénz túlóráiba, pedig csak az segítene... Miért nem állnak ki elénk ilyen esetekben? Miért nem tárják fel, ml lett rossz, téves, mert én vagy ő elszámította magát. Vagy ha hozzá nem értésből, esetleg felelőtlenségből származott a hiba... Mennyi mindenen tudtunk volna gyorsan változtatni, ha így fordulnak hozzánk; segítsünk.. „Iia én lennék gazdasági vezető, minden nehéz kérdésben kikérném a munkások véleményét” — bővítette más irányba az előbbi gondolatot a következő felszólaló. Majd azt Is hozzáfűzte: nem mintha nem kérdeznék meg sok esetben az embereket; hanem elég gyakran csak formalitás az a kérdésfeltevés. „Sole vezető — folytatta a hozzászólói —, aki korábban munkás volt, vagy ha nem is dolgozott már mint kétkezi ember —, .tud a munkás fejével gondolkozni. De nem tudja magát annak a helyébe kép- , zelrií. Hogyan érez, amikor szentségeléssel kell kezdeni a napot, ment nem lehet indulni, mlvél nincs anyag... Dzént jó, ha minél többször személyesen is találkozik a munkásokkal a gazdasági vezető." Fogalmazták élesebben, borsosabban, szélsőségesen is szocialista brigádvezetők. Többekben olyan kényelmetlen érzés támadt, hogy kezd vezetőellenessé színe- ződnl a hangulat. S akkor kért szót pont egy gazdasági vezető — Hasznos kezdeményezésnek tartom Ilyen őszinte beszélgetések szervezését. — kezdte, majd rögtön az elevenjébe vágott ő is. — Először úgy tűnt számomra, hogy elég keményen fogalmaznak súlyos véleményeket a gazdasági vezetőkről — a szocialista brigádvezetők. Még bizonyos vezetőelle- iiességet Is véltem kihallani a megnyilatkozásokból. Aztán ráébredtem, másról van szó... Ha hibákon, bajokon változtatni, javítani akarunk —, nyíltan kell vitatkoznunk Nevén nevezni a gyereket. Aki okosan, céltudatosan akar jobbítani, kimondja, ami a szívén fekszik...! A kendőzetlen vélemények hallatán szilárdult bennem a felismerés, milyen eió van a ml középvezetőink bátor Igazmondásában. Ez kell ahhoz, hogy ne csak közvetítői legyenek a felsőbb vezetői akaratnak, hanem önálló véleményű, felelős részesei is a döntéseknek. Megértettem, mit jelent az a közvetlen viszony, amiben ők vannak nap mint nap a rájuk bízott embereikkel. Jobban átér- zem, hogy sok esetben „malom- kő”-ként őrlődnek köztünk, s az általuk vezetett munkások közt. Amikor rossz az anyagellátás, amikor felszínes tervezés miatt újból kell kezdeni valamit, s az addigi munka hiábavaló vett... Azt öntötte szavakba ez a. gazdasági vezető, ami mindinkább a „levegőben van” üzemeink (s a köz) életében. Hogy akik még az enyhe, de tárgyszerűségénél fogva a dolgok lényegébe vágó kritikái is sértődéssel fogadják, most már szokjanak hozzá, hogy az emberek komolyan veszik a régtől hangoztatott biztatást: „Tes- sék, bíráljanak bátran az elvtár- ^ sakl" Mert azért magukat sem kímélték ezen a fórumon a szocialista brigádvezetők. Nem kevésbé volt „kíméletlen” a stílusuk, amikor némely brigádtagok „tanulás-iszonyáról” szóltak. Olyanokról, akiknek a szerzés a mindenük. Azért sajnálják energiájukat az önképzéstől, tanulástól, mert azt az erőti Időt a hajtástól „vennék el”, s ők elsősorban anyagiakért szeretnek küszködni. Szellemük gyarapításával nem törődnek, holott aki iskolázottabb, dolgozni Is intelligensebben, okosabban, találékonyabban tud. Tehát, a magasabb munkaintelligencia ugyanúgy meghozza gyümölcsét anyagiakban is . j! Elmondták, hogy az ilyen vakon gürcölő, gUzülő embereket legnehezebb közösségi szemléletre nevelni. Arra bírni, hegy másokért Is tegyenek valamit. No és akkor sem enyhült beszédjük csípőssége, amikor arról a régi rossz beldegzettségről ejtettek szót, hogy sokszor elnézőek a lógósokkal, a mindig a munka könnyebbik végét keresőkkel szemben olyan szocialista brigád- tagok, akik a lelkűket majd kiteszik a maguk portáján, Tehát, hogy önbeesapás. hamis emberiesség, amikor a lustasággal, do- logtai’ansággal vállalunk cinkosságot. Tanulságos volt minden résztvevőnek, partnernek ez a kalocsai fórum, Segített megértetni, hogy a demokratizmus magasabb színvonala és a nyíltság egymást feltételezi, Tóth István
