Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

Wie PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Baloldali siker a francia választásokon AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 62. szám Ára: 90 fillér 1978. március 14. kedd Baracs Dénes, az MTI tudósító­ja jelenti: Vasárnap reggel nyolc órakor Franciaország-szerte megnyitot­ták a szavazóhelyiségeket és meg­kezdődött a nemzetgyűlési vá­lasztások első fordulója. A har­mincötmilliós francia választótes­tület ezen és a jövő vasárnapon megválasztja az ötéves megbíza­tással rendelkező (de előbb is feloszlatható) új ' nemzetgyűlés 491 képviselőjét. Nyugodt légkör és magas rész­vételi arány jellemezte a francia nemzetgyűlési választások első szavazási vasárnapját. A francia belügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint a nemzetgyűlési választáson 490 választókerületben a következő­képpen oszlanak m’eg a szavaza­tok a pártok között (egy válasz­tókerületben az eredmények még nem ismeretesek): kommunista párt: 20,5 száza­lék, szocialista párt: 22,5 száza­NEM LESZ GOND A TAVASZI ZÖLDSÉGELLÁTÁSSAL Tizenhatezer vagon áru Mindannyiunkat érdeklő téma, milyen zöldségellátás várható a tavaszi időszakban, lesz-e elegendő primőr? A kérdésre dr. Lacz- kó Tibor, a megyei ZÖLDÉRT igazgatója adott választ. Elmondta, hogy a megye mező- gazdasági nagyüzemeiből és háztáji gazdasá­gaiból folyamatosan érkezik a friss, fogyasz­tásra szánt zöldség. A tiszakécskei Béke és Szabadság, a kerekdombi Üj Élet Termelő- szövetkezetből retket, salátát, Félegyháza környékéről uborkát, retket, zöldpaprikát szállítanak, a paradicsom Szegvárról és Bul­gáriából érkezik. Retekből mintegy 6 ezer cso­mót, salátából 3 ezer fejet, pap­rikából 5 ezer darabot, uborká­ból 3—4 mázsát vásárol fel na­ponta a ZÖLDÉRT. A friss árut gyorsan szétosztják az üzletek között, így a fogyasztók válogat­hatnak a friss, tetszetős áruból. A primőr szezonnak még csak a kezdetén tartunk, ezért nem közömbös, hogy milyen az ellá­tás ózöldségből. A tájékoztatás alapján nem rossz, mert mintegy 2500 vagonnyi van a ZÖLDÉRT tárolóiban, 600 vagonnal több, mint tavaly ilyenkor. Ha viszont az arányokat nézzük, már nem olyan kedvező a kép. Gyökérből, káposztából, vöröshagymából és egyéb zöldségféléből 1200 vagon­nyi van raktáron, burgonyából azonban 900 vagonnal. Ez utóbbi értékesítése nem kis gondot je­lent a megyei ZÖLDÉRT-nek, an­nak ellenére, hogy nagyobbrészt a közkedvelt Desirét kínálják a fogyasztóknak, de kapható a So­mogy gyöngye is. Az értékesíté­9 A tiszakécs- ke-kerekdombi Üj Élet Termelő- szövetkezetben már napok óta szedik a salátát. (Tóth Sándor felvétele.) si gondon árleszállítással enyhí­tenek. A napi értékesítés, áruforgal­mazás mellett sorra kötik az újabb szerződéseket a termelők­kel. Mintegy 16 ezer vagonnyi áru felvásárlását tervezik az idén, ebből 6 ezer vagonnal ex­portálnak, amihez több, mint hat­millió ládára lesz szükség. A ta­valyi gondokon okulva még szep­temberben megkezdte a ZÖLD­ÉRT a GEV-vel és más ládagyár­tó üzemekkel a tárgyalásokat, így remélhető, az idén nem is­A megye ipari szövetkeze­teinek legutóbbi küldöttköz­gyűlésén a KISZÖV elnöke a többi között hangsúlyozta: „örvendetesen bővült az ál­lami nagyipar és a szövetke­zetek együttműködése. A me­gye ipari szövetkezetei 1977- ben már több mint 300 mil­lió forint értékű hasznos ki­egészítő terméket állítottak elő a nagyipari üzemek részére." S hogy nem közömbös ügyről van szó, idézzünk az 'MSZMP XL kongresszusának határo­zatából is e vonatkozásban: „Az\ ipari szövetkezetek... továbbra is legyenek kezde­ményezők az állami vállala­tok termelésének hasznos ki­egészítésében ...” A KISZÖV elnökének be­számolójából egyébként az is kitűnt: hogy az említett témá­ban áz elmúlt esztendő ugrás­szerű fejlődést hozott. Míg ugyanis 1976-ban 200 millió, addig 1977-ben már több mint 300 millió forint értékű ter­méket gyártottak a megye ipa­ri szövetkezetei a nagyipar megrendelésére, s ez egyetlen esztendő alatt 50 százalékos növekedést jelent. Érdemes azonban egy pillantást vetni arra is, milyen megbízásokat kapnak szövetkezeti üzemeink a nagyipartól. A mélykúti ipari szövetke­zet színesfém öntvényeket ké­szít a Magyar Hajó- és Da­rugyárnak, valamint a Ganz- MÁVAG-nak. A császártöltési ipari szövetkezet az MMG Automatika Művekkel működik együtt a Zsiguli személygép­kocsik műszerfalának gyártá­sában. A kiskőrösiek a jár- műprogram keretében légfék­szelepek és tartozékaik elő­állításában kooperálnak a Cse­pel Autó, az AF1T és a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat­tal. A jánoshalmi Bácska Ipa­ri Szövetkezet a Magyar Tudo­mányos Akadémia kísérleti atomreaktorához gyárt alkat­részeket. A hajósi szövetkezet a Beloiannisz megrendelésére telefonreléket, részegységeket készít, és még hosszan sorol­hatnánk a példákat. Az ipari termelésben az üze­mek közötti széles körű együtt­működés nem újkeletű, sőt, ma már nem ritkán nemzet­közi méretű. Ilyen jellegű töb­bek között a Zsiguli gépkocsik gyártása, amelynek, mint em­lítettem, a műszerfalához Csá­szártöltésen is készülnek al­katrészek. A mélykúti ipari szövetkezetei egy svájci cég kérte fel a vezetékoszlopok gyártásában való együttműkö­désre. A termelési kooperáció mindkét fél számára hasznos, legyen az népgazdaságon be­lüli, vagy nemzetközi méretű. Maradjunk azonban az állami nagyiparnál. Egy nagyipari üzemben nem valószínű, hogy az általa gyártott termék min­den alkatrészét gazdaságosan tudja előállítani. Ugyanakkor egy kisebb üzemben — a ter­mékre vetített rezsi szempont­jából is — kedvezőbbek le­hetnek a feltételek. Előfordul­hat az is, hogy a nagyüzemet létszámhiány kényszeríti a munkamegosztásra, a kisüzem pedig szívesen fogadja, mert kapacitásfeleslege van. Felvetődik azonban a kér­dés, hogy meddig lehet a nagy- és kisüzemek — törté­netesen az ipari szövetkezetek — termelési együttműködését bővíteni. Tavaly a nagy elő­relépés ellenére is jelentkez­tek már bizonyos korlátozó té­nyezők. Ilyen a többi között a kisüzemek eszközállományá­nak szűkös volta, illetve kor­szerűtlensége. Arra pedig be­ruházási keret nemigen áll rendelkezésükre, hogy az ezzel járó nehézségeket áthidalják. A nagyüzemeknél sokszor azok a gépek, berendezések, amelyekkel a kisebb üzemek­nek leadott termékek gyártá­sát végezték, kiselejtezésre ke­rülnek,- s korszerűbbeket állí­tanak be helyettük. A gépe­ket átadják a termelő beren­dezések értékesítésével megbí­zott vállalatnak, ahonnan nem mindig oda kerülnek, ahol a legjobban tudják hasznosítani. Sőt, talán az ócskavastelep, majd az öntöde a sorsuk. Pedig mennyivel kézenfek­vőbb lenne, ha ott folytathat­nák a termelést, ahol a ko­rábban velük gyártott termé­keket a jövőben majd készíte­ni fogják. Mondják, hogy a termelőeszközök ilyen jellegű forgalma nagyon bonyolult, sokféle akadálya van. Pedig jó lenne megkönnyíteni, megol­dást találni rá, mert a kis­üzemek, az ipari szövetkeze­tek állami nagyipart kiegészí­tő tevékenysége még nagy bel­ső tartaléka a népgazdaság­nak. N. O. lék, baloldali radikálisok: 2,1 százalék, gaulleisták (RPR): 22,6 százalék, giscardisták (UDF): 21,5 százalék, a Giscard-ot támogató elnöki többség: 2,4 százalék, szél­sőbaloldal: 3,3 százalék, környe­zetvédők: 2,1 százalék, más cso­portosulások 3,0 százalék. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hétfőn dél­előtt meghallgatta és jóváhagyó­lag tudomásul vette Georges Marohais főtitkár beszámolóját a nemzetgyűlési választások első fordulójának eredményéről és el­fogadta a szocialista párt javas­latát a baloldal 1972. évi közös programját aláírt három párt ve­zetői csúcstalálkozójára. A francia televízióban Mar- chai§ hangsúlyozta, hogy a kom­munista küldöttség a találkozón „jó kompromisszumra” törekszik. Megjegyezte, hogy amennyiben megegyezés születik a kormány­ról és a programról, a visszalépés kérdése magától értetődően fel sem merül. A fő tárgyalási téma — mon­dotta —, amiről feltétlenül tár­gyalni kell, az a kormány és a közös program kérdése. (MTI) s Nyolc szocialista ország közös konvenció tervezete a neutronfegyver betiltásáról GENF A Szovjetunió, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, az NDK, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság közös nemzetközi konvenció­tervezetet terjesztett a genfi leszerelési bizottság elé a nukle­áris neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, rendsze­resítésének és alkalmazásának betiltásáról. A konvenció-ter­vezet szövegét az alábiakban közöljük: TERVEZET - * Konvenció a nukleáris neutron- fegyver gyártásának, felhalmozá­sának, rendszeresítésének és al­kalmazásának betiltásáról: — A jelen konvencióban részt vevő államok, kifejezésre juttatva minden ál­lam és nép mély érdekeltségét abban, hogy a korszerű tudomány és technika vívmányait ne hasz­nálhassák fel újfajta tömegpusz­tító fegyverek kidolgozására és gyártására, arra törekedvén, hogy hozzá­járuljanak a fegyverkezési haj­sza megfékezéséhez, különös te­kintettel a tömegpusztító fegy­verekre, felismerve azt a veszélyt, ame­lyet a nukleáris neutronfegyver jelent a népek békéjére és biz­tonságára nézve, a következőkben állapodtak meg: I. cikkely A jelen konvencióhoz csatla­kozó valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy nukleáris ne­utronfegyvert nem gyárt, nem halmoz fel, sehol nem rendsze­resít és nem alkalmaz. II. cikkely 1. A jelen konvenció betartá­sának ellenőrzését a szerződésben (Folytatás a 2. oldalon.) Közművelődési könyvtárak métlődik meg a ládahiány, ami miatt nem kevés áru ment ve­szendőbe az elmúlt esztendőben. Az exportkötelezettségek telje­sítése érdekében a ZÖLDÉRT mű­szakilag rendbehozta a kecske­méti, a kiskőrösi, a jánoshalmi jéggyárat, előkészítette a kecske­méti, kiskőrösi, jároshalmi ésdu- navecsei hűtőházat is. így várha­tó, hogy a hűtővagonba rakott friss áru kifogástalan minőség­ben érkezik meg az importáló országba. B. Z. Bács-Kiskun megye tanácsi igazgatású könyvtárhálózatában — a fiókrészlegekkel együtt — több mint 300 közművelődési könyvtár működik. A városi és községi ta­nácsok végrehajtó bizottságai a közelmúltban külön napirendi pontban foglalkoztak a könyvtá­rak munkájával, feladataival. E testületek megállapításait is fi­gyelembe véve összegezte a Ka­tona József Megyei Könyvtár a múlt évi eredményeket. Milyenek az általános tapasz­talatok? Hogyan fejlődött a megye könyvtárhálózata a könyvellá­tása? — főleg ezekre a kérdések­re kereste és adta meg a választ a megyei értékelés. A többi kö­zött megállapítja, hogy helyiség- gondök, felújítások, s a könyvel­látást régebben segítő külterületi iskolák megszűnése következ­tében — 1976-hoz képest — majd­nem háromezerrel csökkent a könyvtárakba beiratkozott olva­sók száma. (Jelenleg a megyében élő lakosság lélekszámúnak mind­össze 18,2 százaléka.) Társadalmi rétegmegoszilás szerint a könyv­tári olvasók 'többsége középisko­lás diák és szakmunkástanuló. Ugyanakkor a megye közműve­lődési könyvtáraiban állomány- gyarapításra, könyvbeszerzésre több mint félmillió forinttal for­dítottak többet, mint az előző években. Kiemelkedő volt a könyvgyarapodás a kalocsai, a kiskőrösi járásban és Kiskun­félegyházán. 1977-ben az átlagos­nál több külföldi, elsősorban mű­vészeti, irodalomtudományi, nyel­vészeti és műszaki kiadványt vásároltak. A könyvtárakban tartott iro­dalmi ismeretterjesztő és egyéb rendezvények száma az előbbi évekhez képest jelentősen nőtt. (1977-ben megközelítette a két­ezret.) E tekintetben kiemelkedő 0 Tiszaalpáron a Tiszatáj Tsz a közös gazdaság kulturális alapjából évente több ezer forinttal támogatja a községi II. számú könyvtárat, amely a szövetkezet székházában kapott helyet. (Méhesi Éva felvétele.) a gyermekkönyvtárak munkája. Kecskeméten és Kiskunfélegyhá­zán Szép magyar beszéd —, il­letve szava lóversenyt, meg Fel­fedezem a könyvtárat vetélke­dőt rendeztek a fiataloknak. A megyei könyvtár gyermekrészle­gében rendszeres napközi cso­portfoglalkozásokat, rendhagyó környezetismereti órákat, könyv­tárhasználati gyakorlatokat tartot­tak. A képzőművészeti világhét alkalmából tartalmas, színes programokat, több hónapig tartó előadás- és vetélkedősorozatot szerveztek a város tizenhét álta­lános iskolája tanulóinak részvé­telével. A felnőttek és gyermekek kö­zött egyaránt népszerűek a TIT és a megyei könyvtár közös kul­turális tanyaprogramjai. A kecs­keméti járásban október elejétől december végéig 12 műsoros elő­adást tartottak, hétszáz felinőtt és százhetven gyermek részvételé­vel. A bajai, a kiskőrösi és a kecskeméti járás községeiben ren­dezett Ady-em lékestek szintén az emlékezetes, sikeres rendezvé­nyek közé sorolhatók. Az Olvasó munkásért mozgalomban a Kis­kunfélegyházi Petőfi Sándor Vá­rosi Könyvtár ért el szép ered­ményeket. A megyei könyvtár műszaki-mezőgazdasági részlege a MTESZ megyei szervezetével közösen a mezőgazdasági könyv­hónap és a műszaki könyvhetek rendezvényeit szervezte, bonyolí­totta le sikerrel. P. E. Nagycsaládosól tamogatasa Nagycsaládosokról, gyermekeket egyedül nevelőkről, az ő lakáshelyzetükről — egyáltalán: a szűkebb közösség, a mun­kahely törődéséről, gondoskodásáról — kértünk néhány adat kíséretében rövid tájékoztatást három Bács-Kiskun megyei nagyüzem gazdasági vezetőitől. HM A Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregységében huszonhét azok­nak a száma, akik három, vagy több kiskorút tartanak el és ki­lencen vannak az egyedülálló családanyák. Megtudtuk: túlnyo­mó többségük rendezett lakásvi­szonyok között él. Az elmúlt év­ben két nagycsaládosnak nyújtot­tak összesen 18 ezer forint visz- sza nem térítendő támogatást — építkezéshez. További két sok- gyermekes dolgozó megoldatlan lakásproblémájáról értesültek ed­dig: az egyiküknek — mivel az üzemben még nincs ötéves mun­kaviszonya — a tanács ez évre ígért lakáskiutalást, a másik — a vállalat közbenjárására — leg­később 1980-ban költözhet új ott­honba. Tavaly egyébként 36 fő­nek együttvéve 24 ezer 200 fo­rintot fizettek ki szociális jutta­tásként Tizenhárom, illetve hét dolgo­zót érint e kérdés a jánoshalmi Bácska Építő- és Ipari Szövet­kezetben, ahol, az anyagi lehe­tőségekhez mérten, szintén ki­emelten kezelik a nagycsaládo­sok életkörülményeinek javítását. Előnyt élveznek a gyermek és felnőtt üdülőjegyék elosztásakor, a rendkívüli segélyek elbírálásá­nál, szeptemberben pedig tekin­télyes tanszervásárlási hozzájáru­lásban részesülnek. Az idén, ja­nuár 1-től mód nyílt a szövetke­zetben 200 ezer forint lakásépí­tési alap létrehozására. így a ko­rábbi kedvezmények — ingyenes fuvar, erőgéphasználat, zsalu- anyag-kölcsönzés stb. — mellett készpénzzel is könnyítenek a leginkább rászorulók helyzetén. Feltétlenül említést érdemel még a vezetők azon törekvése, hogy a sokgyermekesek munkaidőbe­osztását, munkába járását, kikül­detését a család szempontjából a lehető legkedvezőbben állapítsák, illetve szervezzék még. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál elmondták, hogy hetven özvegy, illetve el­vált édesanyát, és 233 sokgyer­mekes családapát tartanak nyil­ván, bár ezek a számok a fluk­tuáció miatt állandóan változnak. Az úgynevezett munkáslakás­építési , vállalati kölcsönre — mely kamatmentes, 30 évre szól és a lakás összértékének 20 szá­zalékát teszi ki — a három, vagy annál több éves munkaviszony­nyal rendelkezők jogosultak. 1976-ban Bajáról egy. Kecske­métről öt. 1977-ben Halasról egy, a megyeszékhelyről hét nagycsa­ládos igényelte és kapta meg a hitelt. (Náluk Valamennyiüknél a fennmaradó 10 százalékot is el­engedte a helyi tanács, tehát a „beugrót” sem kellett kifizetniük.) Az egyedülállók közül két év alatt hárman részesültek hasonló megbecsülésben. Igaz, több kér­vényező nem is volt. Az építőknél ezen kívül minden esztendőben — karácsonykor — 30—40 főt — zömében természe­tesen nagycsaládosokat — lepnek meg 500—2000 forintos rendkívü­li segéllyel. Beiskolázáskor is gondolnak rájuk, méghozzá ké­rés nélkül, kisebb-nagyobb össze­gekkel. És még egy szép példa arra. hogy a sokgyermekes szü­lőket nem hagyják magukra: ta­valy Kerekegyházán egy tizenöt tagú família' komfortos lakását építették fel társadalmi munká­ban a vállalat szocialista brigád­jai. K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents