Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

t • PETŐFI NÉPE • 1978. Március 12. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Leonyid Brezsnyev fogadja Moszkvában Willi Stoph, NDK- miniszterelnököt. — Az etiópiai csapatok, ogadeni ellentámadásuk során visszafoglalják Jijigát. — Tito megkezdi washingtoni tár­gyalásait. KEDD: A Biztonsági Tanács rhodesiai vitája, a Smith-rezsim hadserege betör Zambiába. — Arafat Moszkvában. — Az amerikai és dél­koreai haderők nagyarányú, közös gyakorlata, erőteljes KNDK­tiltakozás. SZERDA: öt olasz párt, közöttük az OKP, megállapodik a közös kor­mányprogramban. — A holland parlament állásfoglalása a neut­ronbomba ellen. CSÜTÖRTÖK: Befejeződik a belgrádi Európa-találkozó. — A nyugat­német parlament külpolitikai vitája. — Szomáliái bejelentés az ogadeni visszavonulásról. PÉNTEK: A Szojuz—28 űrhajó utasai visszatérnek a Földre. — Gö­rög-török kormányfői találkozó Svájcban. — Kairóban elismerik Atherton amerikai államtitkár ingadiplomáciájának kudarcát. SZOMBAT: Befejeződik a választási kampány Franciaországban. A hét három kérdése Az európai és az afrikai föld­rész volt a hét legfontosabb tör­ténéseinek színhelye. Belgrádiján véget ért az Európa-találkozó; Ogadenben talán véget ér a há­ború Etiópia és Szomália között; Rhodesia-Zimbabwe-iban pedig — egyes, derűlátást keltő nyilat­kozatok ellenére — messze va­gyunk még attól, hogy véget ér­jen a válság. Mire mutat a belgrádi találkozó mérlege ? iMár-már úgy tűnt, hogy a belg­rádi találkozónak nem akar vé­ge szakadni. A Száva-palotában százötvenhat napon át tartottak a heves viták, nemegyszer szenve­délyeiktől fűtött szócsaták. Ami­kor a hét elején úgy látszott, hogy a kompromisszumos dán javasla­tot minden résztvevő elfogadha­tónak tartja, az utolsó percben Málta támasztott nehézségeket, s odázta el még kiét nappal a kon­ferenciazárást. A belgrádi találkozó végül Is pozitív mérleggel zárult. Ez meg­nyilvánult abban, amit ténylege­sen véghezvitt: a záróközlemény a harmincöt ország konszenzusá­val, egyöntetű állásfoglalásával ismét aláhúzta a helsinki elvek jelentőségét. Am a konferencia eredményessége megnyilvánulha­tott abban is, amire nem került sor: a nyugati hatalmak nem voltak képesek kierőszakolni olyan döntéseket, amelyek mó­dosítanák. felülvizsgálnák, vagy továbbírnák a Helsinkiben elfo­gadott alapokmányt. Pedig egyes körök mindenáron erre töreked­tek, s ezek a próbálkozások nyúj­tották .meg a tanácskozás időtar­tamát, idézték fel több alkalom­mal a tárgyalások félbeszakadá­sának veszélyét. Belgrádi nem jelentett ugyan lényeges előrelépést, de nem hoz­ta az európai viszonyok rosszab­bodását sem. Ami viszont fel­tétlen eredmény, ha az európai enyhülés ellenfeleinek összponto­sított rohamára utalunk — ilyen támadásoknak éppen a héten le­hettünk tanúi a nyugatnémet kép­viselőházban. Változatlanul van lehetőség a feszültség csökkenté­sére földrészünkön, ám ehhez nagyfokú józanság, realitásérzék és együttműködési készség szük­séges, s Nyugaton fel kell adni a beavatkozási kísérleteket a szo­cialista országok -belügyeibe. Ki­rajzolódtak az európai menet­rend újabb fontos állomásai is. Három szakértő tanácskozást tar­tanak. majd 1980 novemberében összeül a belgrádihoz hasonló újabb összejövetel, ezúttal a spa­nyol fővárosban. A diplomaták alaposan böngészhették a naptá­rat a pontos dátum megállapítása céljából. így az korántsem vélet­len. 1980-iban november második keddjén rendezik meg ugyanis az Egyesült Államokban a követ­kező elnökválasztást, s a madridi találkozó ezután veszi kezdetét. Az időzítés indokoltnak látszik: az eddigi tapasztalatok szerint az amerikai választási kampány fi­nise nem túlságosan alkalmas fe­lelősségteljes megbeszélésekre, jobb Madriddal is megvárni azt a bizonyos keddet... Véget érhet-e a háború Afrika szarvánál? A katonai helyzet gyökeresen megváltozott Ogadenben. A ko­rábbi szomáli győzelmi jelenté­sekben szereplő városkák és oá­zisok nevei most az etiópiai tu­dósításokban kapnak helyet, egy­más után érkeznek a hírek visz- szafoglalásukról. Sziad Barre szo­máli elnök — akinek belső hely­zete alaposan megrendült, a nem­zetközi porondon .pedig elszigete­lődött — kénytelen volt beismer­ni a kudarcot. Egyúttal bejelen­tette. hogy a szomáli erőket ki­vonják Ogadenből. Más egyebet nehezen tehetne, hiszen a szo­máli csapatok fegyvereiket hátra­hagyva, fejveszetten menekülnek. Etiópia mindig hangsúlyozta, hogy hajlandó tárgyalások útján rendezni a Szomáliával fennálló nézeteltéréseket. Ennek természe­tesen az a feltétele, hogy a szo­máli erők ne tartsanak megszáll­va etiópiai területeket. Mogadisu mondjon le követeléseiről Etió­piával, Kenyával és Dzsibutival szemben, s az Afrikai Egységszer­vezet elvi határozata alapján is­merje el a földrész történelmileg kialakult határait. Van tehát re­mény, hogy a stratégiailag olyan fontos vidéken, Afrika szarvánál igazságos rendezéssel befejeződ­jön az egyre súlyosabb méreteket öltő háborús konfliktus. Ugyan­akkor fel kell hívni a figyelmet olyan tényezőkre is, amelyek esetleg bonyodalmakat idézhetnek Belgrád után VAfog0.javaS.at ' Mindjárt a tanácskozás elején a Szovjetunió olyan átfogó indít­ványt terjesztett elő, amely mint­egy felelevenítette a Varsói Szer­ződésbe tömörült országok ko­rábbi kezdeményezéseit. A javas­lat címe ez volt: „Európai kato­nai enyhülés megszilárdítását célzó akcióprogram”, amely há­rom részből állt, s feltételezte va­lamennyi érintett ország egyet­értését és tevékeny részvételét, E szerint vállalják a résztvevők, hogy nem alkalmaznak egymás Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet és A. N. Koszigint, a Szaljut—6 nagy jelentőségű űrrepülése és az Interkozmosz-program keretében nemzetközi legény­séggel megvalósított űrsiker alkalmával. A magyar vezetők ugyancsak táviratban üdvözölték Gustáv Husákot és Lubomir Strougált abból az alkalomból, hogy az Interkozmosz-program keretében sor került az első csehszlovák űrhajós űrutazására. (MTI) A Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottságának felhívása • Egy héten át ismét négyen tartózkodtak a Szaljut—6 űrállomáson. Remek és Gubarev pénteken érkezett vissza a Szojuz—28 űrhajóval a Földre, pontosan a megadott helyen és Időpontban. • Berlinben tartózkodik Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadftásl Front elnöke, akit ebből az alkalomból baráti beszélgetésen látott vendégül a Német Szocialista Egységpárt első titkára, Erich Honecker. A találkozón részt vett Gerhardt Grilneberg, a Német Szocialista Egységpárt titkára is. elő. Az Egyesült Államok, a jobboldali arab országok és más hatalmak nyilatkozatokat tettek, hogy „nem maradnak közömbö­sek, ha Etiópia megsértené a szo­máli határokat”, vagyis nem zár­ták ki teljesen a közbeavatkozás lehetőségét. Etiópia egyébként ha­tározottan leszögezte, hogy nem kívánja átvinni a háborút szo­máli tenületre, csakhogy a bizony­talanul kirajzolt határvonalak könnyen lehetőséget adnak egy szomáli provokációnak. Nincs ki­zárva, hogy a bizonytalanná vált szomáli vezetés a külföldi inter­venció kierőszakolásában látná a kiutat. Mindenekelőtt Szomálián múlik tehát, hogy valóban levonja a szükséges következtetésekét balul­sikerült kalandjaiból és kellő fe­lelősséggel igazi rendezést ke­ressen Etiópiával. Mit jelent a „belső rendezés” Rhodesiában ? Rhodésia helyét 1978. december 31-ig egy független Zimbabwe foglalja el, a többségi uralom alapiján — így hangzott a hivata­los bejelentés Salisbury-ben, mi­után aláírták az úgynevezett bel­ső rendezés terjedelmes okmá­nyát. Ez az az eset, amire azt mond­ják, hogy tűi szép a menyasszony. Smith fajgyűlölő rendszere való­ban visszavonul, de csak úgy és addig, ameddig nagyon muszáj, s hatalmának lényegét továbbra is fenn kívánja tartani, A belső rendezés (a kifejezés azt tükrözd, hogy az emigrációba kényszerített külső erők kimaradtak belőle) tulajdonképpen Smith alkuja volt egyes megvesztegethető, együtt­működésre hajlandó törzsi veze­tőkkel. fekete politikusokkal. A megállapodás értelmében elfogad­nák ugyan az „egy emiber — egy szavazat” elvet, de a 100 tagú , képviselőházban a lakosság négy százalékát kitevő fehér kisebbség 28 mandátummal rendelkezne és kézben tartana több politikai, gazdasági, katonai, s belbiztonsá­gi kulcspozíciót, Néhány fekete vezető mögött változatlanul tele­pesek lennének hangadóak egy formailag független. valójában neokolonialista befolyás alatt ál­ló országban./''A belső rendezés másnapján a Smith-féle vezetés sajátos módon bizonyította régi céljait: provokálta Mozambikot, s eddigi legsúlyosabb támadását intézte Zambia ellen, ürügyként ismét a zimbabwei gerillatámasz­pontok megsemmisítését hozta fel. Á Nkomo és Mugabe vezette hazafias népfront határozottan elutasította a belső rendezést, s a Biztonsági Tanács, ahol a hé­ten folytattak Rhodésia vitáját, többségében hasonló szellemiben foglalt állást. A nagy kérdőjel Washington és London magatar­tása. Az amerikai és brit vezeté­sen belül szemmeUátíhatóIag meg­oszlanak a vélemények. Vannak, akik a belső rendezés mellett szállnak síkra, s abban remény­kednek, hogy azzal változatlan marad befolyásuk, lecsillapíthat­ják a kedélyeket Afrika déli ré­szén. Mások kockázatosnak tart­ják ezt az utat. Nem azért, mert annyira lelkesednének a haladó zimbabwei szervezetért, de félnek attól, hogy Angola és Etiópia után újabb fiaskó vár a Nyugatra, ha megint rossz lóra tesz. Az ame­rikai lapok most gyakran hasz­nálják a „gyötreimes átértékelés” kifejezést, csak abban nem egy­ségesek. hogyan és miként tör­ténjék ez. Réti Ervin (Folytatás az 1. oldalról.) terek, a gyermekekről, az anyák­ról, a családokról való sokoldalú gondoskodás valóságos eredmé­nyei. Változatlan törekvésünk, hogy gyermekeinknek növekvő lehető­ségeink alapján még többet, még értékesebbet adjunk. Ez az egész társadalom, minden szülő érdeke, kötelessége. Tudatában vagyunk annak, hogy sokat kell még ten­nünk mind a szülői felelősség, erősítése, mind a fiatalok csalá­di életre nevelése érdekében, hi­szen miközben neveljük-tanítjuk őket, ők is formálják-alakítják önmagukat, a családot, az egész társadalmat. Használjuk fel a nemzetközi gyermekév nemes ösztönzéseit arra, hogy tovább gazdagítsuk szocialista hazánkban az okos gyermekszeretetei, ápoljuk a szocialista családeszményt, javít­suk a gyermekek testi-lelki és szellemi nevelésének, egészség- ügyi ellátásának a feltételeit, erősítsük gyermekeink érdekében a társadalmi összefogást. Munkálkodjunk továbbra is közösen azon, hogy a gyermekek képességei még teljesebben bon­takozhassanak ki, hogy egyéni vágyaiknak, valódi képességeik­nek, a társadalom igényeinek megfelelően választhassák meg életpályájukat, Neveljük őket alkotó munkára, a munka szere­tőiére. Neveljük őket olyan fel­nőttekké. akik lelkesednek és harcolnak a szocializmusért, a haladásért, olyan közösségi em­berekké, akik vállalják nemze­tük, hazájuk sorsát és gondját, így vezethetjük őket a teLjesebb emberi élet útjára. Neveljük őket olyan emberek­ké, akik cselekvő felelősséget éreznek az egész világ jelene és jövője iránt, mint ahogy mi sem feledkezünk meg arról, hogy nap­jainkban a Föld különböző tá­jain 350 millió gyermek nélkü­lözi az élethez szükséges legele­mibb feltételeket. Szolidaritást vállalunk az el­nyomott népekkel, a fejlődő or­szágok családjaival, azokkal a gyermekekkel, akik a kizsákmá­nyolás miatt, a gyarmatosítás örökségeként még mindig nélkü­löznek, akiket éhhalál fenyeget. Hozzájárulunk a megsegítésükre létesített gyermekszolidaritósi alaphoz. Aggodalommal tölt el bennün­ket azoknak a gyermekeknek a sorsa is, akik ugyan a fejlett tőkés országokban esetleg kedve­zőbb anyagi viszonyok között, de emberhez méltatlan eszmé­nyek nélküli, céltalan társada­lomban nőnek fel, sivár, lélekte­len körülmények között. Valljuk, hogy a béke és a gyermekek boldogsága, öröme el­választhatatlan. A Magyar Nép- köztársaság — összhangban az egész társadalom akaratával, a testvéri szocialista országok, a haladó világ törekvéseivel — mindent megtesz, hogy kedvező feltételeket teremtsen a szocia­lista építés számára és hozzájá­ruljon a béke fennmaradásához. Honfitársak! A nemzetközi gyermekév elő­készítésére alakult nemzeti bi­zottság felhívja az egész magyar társadalmat, az állami és társa­dalmi szervezeteket, az egyháza­kat, a felnőtteket és a fiatalo­kat, a szülőket; minden magyar állampolgárt: legjobb tudásuk és akaratuk szerint munkálkod­janak azon, hogy a gyermekek nemzetközi évének nemes céljai valóra váljanak. A Nemzetközi Gyermekév Nemzeti Bizottsága (MTI) NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT Hitler első zsákmánya „Isten óvja Ausztriát!" — e szavakkal búcsúzott ma 40 éve Schuschnigg osztrák kancellár utolsó, drámai rádióbeszédében. De a független, önálló Asztria, amelyre a leköszönő kancellár az áldását kérte, épp ezekben a per­cekben szűnt meg létezni. 1938. március 12-én a fasiszta Német­ország csapatai átlépték az oszt- ruh. iiuúrí, s ezzel megvalósult Hitler régi vágya, az Anschluss. A bevonuló német csapatok mögött persze megjelent a náci titkos rendőrség, az egész fasisz­ta elnyomó apparátus. Az osztrák nácikkal együttműködve a haza­fiak tízezreit tartóztatták le, gyilkolták halomra, zárták kon­centrációs táborba. Maga Schusch­nigg is koncentrációs táborba ke­rült, ahol olyan baloldaliak tár­saságában gondolkodhatott a tör­2 Miközben a belgrádi tanácskozást a NATO-országok egy része propagandafórummá igyekezett változtatni, méghozzá olyan fórummá, ahonnét a fegyverkezési hajsza ismert szólamait lehet szétlövöldözni a világ közvéleménye előtt, a Szovjetunió és a többi szocialista ország képviselői következetesen képviselték a Hel­sinkiben megfogalmazott alapelveket, s ezt tekintették kiindulópont­nak. Hangsúlyozva: nem szabad veszélyeztetni a Helsinki óta élért jelentős pozitív eredményeket, tovább kell folytatni a hosszú távra szóló program végrehajtását. A Helsinkiben megszövegezett záróok­mány egyes fejezeteit nem lehet külön-külön vita tárgyává tenni, az okmány egységes egészet képez, s Ilyen szempontból kell vizsgálat alá vetni az előrehaladás tényeit. ellen elsőnek atomfegyvert és nem bővítik a két katonai cso­portosulást. S mivel nyilvánvaló, hogy ennek megvalósításához bo­nyolult tárgyalások szükségesek, ezért — a harmadik pont szerint — a bécsi tárgyalásokkal párhu­zamosan, a belgrádi találkozó be­fejezése után induljanak konzul­tációk e tárgyban. A Magyar Népköztársaság is három témakörben terjesztett elő javaslatot Belgrádhan, s ezeket a nem szocialista országok jelentős része is kedvező fogadtatásban részesítette. A magyar javaslatok az emberi jogok és fontos részé­nek, a munkához való jognak a megerősítéséről, biztosításáról, to­vábbá a gyógyászati eszközök és gyógyszerek nemzetközi kereske­delmének megkönnyítéséről, va­lamint a kevésbé elterjedt nyel­vek oktatásának és a kulturális együttműködés kiszélesítéséről szóltak. IlBlzalontK IßMik • MRIMk De nemcsak a szocialista or­szágok részéről érkeztek kons­truktív javaslatok, számos más ország ismerte fel a realitás szük­ségességét a nemzetközi kapcso­latokban, s az európai népek egy­másrautaltságát. Sajnos, a biza­lomerősítő javaslatok mellett tu­datos tervszerűséggel árasztották el a bizottságokat egyes NATO- országok e témáktól eltérő szán­dékú, a fontos kérdéseket mel­lékvágányokra terelő javaslataik­kal. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy összehangolt kampány­ról van szó, s a törekvése ezek­nek az országoknak nem más, mint a Belgráddal egyidőhen fo­lyó egyéb tárgyalások politikai „felhangjának” megadása, saját szemszögükből való befolyásolá­sa. A genfi SALT-tárgyalások kedvező irányvitele, s a bécsi haderőcsökkentési tanácskozás egyidejűsége nem nagyon kedve­ző az európai „héjáknak”, a ka­tonai arzenálokon meggazdagodó fegyvergyárosoknak és egziszten­ciájukat féltő tábornokoknak. Ügy gondolták, ha Belgrádban netán megfenek, lenek a tárgyalá­sok, könnyebb lesz az adófizető polgárokkal is elhitetni, hogy többet kell költeni fegyverekre, hiszen, lám, veszélyben a nyugati világ. magatartás Az egyszerű újságolvasó em­ber már hajlamos azt mondani: miért nem hagytuk ott az egé­szet, volt értelme ennek a hu­zavonának? S milyen nagyszerű érv lett volna ez a nyugati világ kellemetlenkedő propagandistái számára. Sokkal nehezebb volt türelmet tanúsítani, s mindany- nyiszor új és új javaslatokkal állni elő, hogy kimozduljanak a tárgyalások a holtpontról. Köz­ben látni kellett azt is, hogy a belgrádi találkozó — akarva aka­ratlan — a világméretekben fo­lyó osztályharc egyik megnyilvá­nulási formája, annak ideológiai, nemzetközi vetülete, amely kife­jezi az enyhülés jelen állapotát minden ellentmondásosságával együtt. így születtek meg végül ,is azok a kompromisszumok, amelyek lehetővé tették, hogy az álláspontok bizonyos területeken közeledjenek egymáshoz, anélkül, hogy feladnánk elveinket, s tér­nyeréshez juttatnánk az enyhü­lés ellen fellépő erőket. Nehezítette természetesen a kö­zös formulák megtalását az a kö­zös álláspont is, hogy csak olyan elképzelés kaphatott helyet a zá­ródokumentumban, amellyel szemben a 35 részt vevő küldött­ség egyike sem emelt kifogást. Vagyis hivatalosan csak olyan szöveg kerülhetett az egyes té­mákban megfogalmazásra, amely valamennyi küldöttség szempont­jait képes volt visszatükrözni. El­képzelhető, hogy ez legtöbbször milyen nehezen sikerült a sok­féle nézet és szándék közepette. Rendkívülien nagy szerepe volt az eredményességben a szocialis­ta országok egységének, higgadt és elvi megközelítésű fellépésé­nek, amely lehetővé tette, hogy a belgrádi tanácskozás végül is az elképzelt irányban képes volt elő­re haladni, s a következő lépés megtételét is elhatározni. F. Tóth Pál (Folytatjuk) ténelem sajátos logikájáról, aki­ket még ő börtönzött be. A kancellár és a kemény dik­tatúrát gyakorló reakciós osztrák burzsoázia ugyanis maga sem volt ártatlan a tragédia bekövet­keztében: az 1934. évi bécsi mun­kásfelkelés vérbefolytásával, a munkásmozgalom erejének szét­verésével az osztrák függetlenség legjobb erőit, lehetséges szövetsé­geseit semmisítette meg. A nyu­gati hatalmak pedig — minde­nek előtt Anglia — híven a spa­nyol polgárháborúban is alkal­mazott politikához, ölbe tett kéz­zel nézték Hitler terjeszkedését. Nem bizonyult előbbrelátónak a magyar uralkodóosztály sem. A hivatalos Horthy-Magyarország sietve üdvözölte az eseményt. Az ország egyik szomszédját felfalta egy nagyhatalom, ám Horthynak mindössze ennyi volt a mondani­valója: „Ausztriának Németor­szággal történt egy'esülése ránk nézve nem jelent mást. csak azt, hogy egy régi jó barátunk, akit a békeszerződések lehetetlen hely­zetbe sodortak, egyesült egy má­sik régi jó barátunkkal és hűsé­ges fegyvertársunkkal. Ennyi az egész." Hitler eközben diadalmámor­ban úszó. fanatizált, üvöltő tö­megnek jelentette be Ausztria annektálását. Ekkor vált először valósággá a világhódító rémálom egy része, ekkor hitette el először Hitler a világgal, hogy neki min­den sikerül. Akik pedig azt re­mélték, hogy a fenevad étvágyát ezzel a konccal csillapították, ha­marosan tapasztalhatták: az en­gedmények csak növelik az ét­vágyat. Göring. a kitüntetéseket es ál­lami posztokat szinte betegesen halmozó birodalmi légi marsall az Anschluss éjszakáján egy fo­gadáson félrevonta a csehszlovák követet és biztosította arról, hogy országának nincs oka aggodalom­ra. A követ sietve tájékoztatta kormányát a német békeszándé­kokról. Hitler pedig még annak az évnek őszén felosztotta Cseh­szlovákiát... Ausztria függetlenségét _ végül az antifasiszta koalíció győzelme, a Bécset felszabadító szovjet had­sereg adta vissza. Az 1955-ben megkötött osztrák államszerződés garantálja Ausztria önálló állami létét és örökös semlegességét. Eu­rópa egykori „neuralgikus pont­ja", a náci világuralmi törekvések első áldozata ma az európai biz­tonság és stabilitás pozitív ténye­zőjévé vált. N. G.

Next

/
Thumbnails
Contents