Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-11 / 60. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A megye kereskedelméről — A lakosság áruellátása ki­egyensúlyozott és javuló szín­vonalú — folytatta tájékoztatóját dr. Matos László. — Bizonysága ennek, hogy az alapvető élelmi­szerekből már régóta hiánytala­nul elégítik ki üzleteink a fo­gyasztói igényeket, s ruházkodá­si cikkekből. tisztítószerekből, fűtőanyagokból, háztartás-felsze­relési cikkekből is már évek óta nincs mennyiségi hiány. Ennek ellenére sem tarthatjuk még ki­elégítőnek az 'áruellátást, ugyan­is a fogyasztói igények már. nemcsak a mennyiségi szükségle­teket tükrözik, egyre inkább jel­zik a minőségi és a választéki követelményeket is. Az áruhiá­nyok csökkentése, illetve a meg­előzése nagyrészt a termelőüze­mek és a kereskedelem piackuta­tási együttműködésének a javítá­sa, s többnyire a nagyipar és a külkereskedelem jobb munkája révén oldható meg. Ezt követően a megyei tanács elnökhelyettese a szavatosság, a garancia néhány lényeges kérdé­séről beszélt, majd az üzlet- és raktárhálózat jelenlegi helyzetét, s az ezzel kapcsolatos feladatokat ismertette. Számokkal bizonyitva hangsúlyozta, hogy a kiskereske­delmi és a vendéglátóipari egy­ségek alapié.'ületének növekedé­se gyors, de még közel sem felel meg a mai igényeknek. Az 1980- ig előirányzott fejlesztés éppen egyharmad része — 29 ezer négy­zetméter — a tervidőszak első két esztendejében már teljesült, s remélhető, hogy a további há­rom évre előirányzott vállalati, illetve szövetkezeti beruházások is megvalósulnak. Befejezésként a megyei tanács elnökhelyettese a kereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulását ismertette. A tájékoztató után a megye kereskedelmi helyzetével kapcso­latban Czégai Valéria, dr. Molnár Frigyes, Boza József, Nagy Csa­ba, Ispánovits Márton, dr. Juhász Tibor, Vincze József és Angyal János képviselők tettek fel kér­déseket, melyre dr. Matos Lász­ló és Gerőcs István, a megyei ta­nács osztályvezetője válaszoltak. Ezt követően a képviselők az or­szággyűlés tavaszi ülésszakával kapcsolatos tájékoztatót hallgat­tak meg. végül Kiskunfélegyháza néhány új üzletébe látogattak. T. L. (Méhesi felv.) Tanácskozott az országgyűlési képviselőcsoport az egy lakosra jutó megyei ösz- szes kiskereskedelmi forgalom 1960-ban 71,4 százaléka volt az országosnak, 1970-iben már 84,1 százaléka, ma pedig közel 94 százaléka. ■Mint azt a megyei tanács el­nökhelyettese hangsúlyozta, bolti és vendéglátóipari kiskereskedel­münk minden fontosabb mutató­ja összhangban áll megyénk né­pességének számával, s a lakos­ság pénzbevételeinek alakulásá­val, A kiskereskedelem áruután­pótlása számottevő hányadát tel­jesítő nagykereskedelmünkről azonban már nem állíthatjuk ezt. A viszonylag fejletlenebb nagy­kereskedelem egyik oka, hogy a nagy raktárakkal rendelkező Bu­dapest és Szegedi közel van, de azt egyebek között mondta, az Bács-Kiiskun megyében eddig nem valósultak meg az úgyneve­zett koordinált raktárrendszer építésére vonatkozó elképzelések. Tájékoztatójának további ré­szében a kiskereskedelmi forga­lom. s az áruellátás néhány lé­nyeges kérdését ismertette. Mint azt egyebek között mondta, az ötödik ötéves terv kidolgozásakor folyó áron a kiskerekeskedelm'i áruforgalom 57—58 százalékos növekedésére számítottak. A terv­időszak első két esztendeje meg­közelítőleg meghozta az időará­nyosan várt eredményt. 1977-ben Bács-KiSkun megyében 23 300 fo­rint kereskedelmi forgalom jutott átlagosan minden lakosra, s en­nek több mint 60 százaléka kü­lönféle iparcikk volt. AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 60. szám Ára: 90 fillér 1978. március 11. szombat Visszatért a Földre a Szojuz-28 űrhajó Pénteken délután, moszkvai idő szerint dél­után háromnegyed öt óra­kor a kazahsztáni Celino- grádtól mintegy 310 kilo­méterrel nyugatra földet ért a Szojuz—28. űrhajó, nemzetközi személyzetével, Alekszej Gubarev szovjet és Vladimir Remek csehszlovák űrhajóssal. A két űrhajós — akik nyolc nappal ezelőtt, már­cius 2-án indultak el úticéljuk­hoz, a Szaljut—6 űrállomáshoz —, délután 13 óra 23 perckor kapcsolta szét űrhajóját és az űrállomást, majd a Szojuz—28-at ráállította a visszatérő pályára. A megadott időpontban műkö­désbe léptek a fékező rakéták, az űrhajó, mielőtt az atmoszfé­ra sűrűbb rétegeibe ért, levá­lasztotta a vissza nem térő ré­szeket, majd megkezdte az eresz­kedést. A Föld felszíne fölött SIKERREL TELJESÍTETTE FELADATÁT nagy magasságban kinyílt a ha­talmas ejtőernyő, majd közvet­lenül a felszínre érés előtt mű­ködésbe léptek azok a kis fékező rakéták is, amelyek a sima, üt­közés nélküli leszállást biztosít­ják. Az űrhajó leszállását már nagy magasságban észlelték a helyszínre küldött fogadó cso­port tagjai, akik a földetérés után szinte pillanatok alatt a helyszínen voltak. Gubarev és Remek nagy örömmel találkozott ismét régi ismerőseivel. Az űr­hajósokat ünnepélyesen fogadták a közeli helységek lakosai. Joszip Broz Tito elnök Londonba érkezett Tegnap Kiskunfélegyházán, a városi tanácsháza vb-termé- ben tartotta meg ülését az országgyűlési képviselők Bács- Kiskun megyei csoportja. Sztanojev András, a városi párt- bizottság első titkára köszöntötte a képviselőket, majd Kiskunfél­egyháza iparának, mezőgazdasá­gának fejlődéséről adott rövid át­tekintést. Ezt követően Boza József, a képviselőcsoport vezetője felkér­te dr. Matos Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, hogy Bács-Kiskun megye kereskedel­mi helyzetéről tájékoztassa a kép­viselőket. — A megye lakosságának fo­lyamatos áruellátása közvetlenül a közel háromezer szocialista tu­lajdonú bolti és vendéglátóipari üzlet és egyéb árusítóhely, emel­lett valamivel több mint hatszáz magánkereskedő útján valósul meg — mondta bevezetőül a me­gyei tanács elnökhelyettese. — Az 1977-ben 13,3 milliárd forin­tos nagyságrendet elért forgalom 99 százalékán az állami, illetve a szövetkezeti kereskedelem fele­fele arányban osztozott. A megye egész kereskedelmében egyébként mintegy 22 ezer ember dolgozik, közel kétharmad részük a kiske­reskedelemben, a többiek a ke­reskedelem egyéb alágazatában. Kiskereskedelmünk, s ezen be­lül — a vásárlók szempontjából legfontosabb — kiskereskedelmi forgalmunk fejlődése már hosszú idő óta dinamikus. Ezt egyebek mellett például az is jelzi, hogy A Szaljut—6 űrállomás, Jurij Romanyenkóval és Georgij Grecskóval folytatja keringését a Föld körül. A kéttagú állandó személyzet a tervek szerint a jövő héten tér vissza, több mint háromhónapos űrutazása után a Földre. A világ első nemzetközi sze­mélyzetű űrhajója, a Szojuz—28 sikerrel teljesítette feladatát: pontosan eljuttatta az űrállomás­hoz Gubarevet és Remeket és ugyancsak pontosan tért vissza a program által kijelölt időben. A Szojuz—28 útja méltán kel­tette fel a világ közvéleményé­nek figyelmét — ez volt ugyan­is a szocialista országok űrkuta­tási együttműködése, az Inter- kozmosz program megvalósítása során az első közös űrrepülés. A Szovjetunió segítségével vala­mennyi, az Interkozmosz prog- (Folytatás a 2. oldalon.) Joszip Broz Tito jugoszláv államfő pénteken meg­kezdte kétnapos hivatalos látogatását Nagy-Britan- niában. A látogatás során megbeszéléseket folytat II. Erzsébet királynővel és James Callaghan kor­mányfővel. Tito ezúttal harmadszor látogatott el Nagy-Bri- tanniába. Mirko Kalezics, a jugoszláv külügymi­nisztérium szóvivője, a látogatás előestéjén újság­írók előtt kijelentette, hogy „á két ország közötti hagyományos barátság jegyében folytatandó esz­mecserék középpontjában a két országot különösen érdeklő nemzetközi kérdések mellett a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének problémája áll”. Tito elnök csütörtökön este washingtoni szállás­helyén fogadta Henry Kissingert, az Egyesült Ál­lamok volt külügyminiszterét. Ugyancsak csütörtö­kön este felkereste a vendéget Walter Washington, az amerikai főváros polgármestere és jelképes szer­tartás keretében átnyújtotta Titónak a város kul­csát. (TANJUG, Reuter) • A képen: az angol fővárosban Callaghan minisz­terelnök üdvözli Tito elnököt. és feladatok a csemegekukorica és uborka nemesítésben A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet ilyenkor, az év első hónapjaiban ágazatonként megvitatja a nemesítés­ben, kutatásban elért eredményeket és a további tennivaló­kat. Ezeken a tanácskozásokon a termesztéssel, a felvásárlás­sal és a feldolgozással kapcsolatos gondok is napirendre kerülnek. A tegnap tartott, kibővített fel­adatbizottsági ülésen, amelyen a csemegekukorica és az uborka ne­mesítése volt a téma, részt vettek a kecskeméti kutatók meghívásá­ra a társintézetek, a termelőüze­mek, a felvásárló és a feldolgozó vállalatok képviselői, akiket dr. Balázs Sándor igazgató köszön­tött. Dániel Lajos tudományos fő- munkatárs a csemegekukorica nemesítéséről adott képet. A munkát az intézet 1971-ben kezd­te. Sajnos, tavaly a tenyészkertet júniusban súlyos jégkár érte, amely tönkretette a kísérleti par­cellákat és a növénykombináció- kat. A kutatóknak sok fáradsá­gába került, míg helyrehozták a kísérleti anyagot. A csemegekukorica-termesztés hazánkban főként a kiskertekben fejlődött ki. 1975-ben kezdték a nagyüzemek a termesztést, még­pedig a Hosszúhegyi és a Kalo­csai Állami Gazdaság. Ez a két mezőgazdasági nagyüzejn jelen­leg csaknem ezer hektárnyi terü­leten termeszti a növényt, telje­sen gépesített technológiával. Er­re a termelő bázisra hozták létre a Kecskeméti Konzervgyárban a feldolgozó gépsort. A nagyüze­mekben főként amerikai fajtákat termelnek, a konzervgyári feldol­gozás is ehhez igazodott. Az igé­nyeknek megfelelő magyar faj­ták létrehozása még hátra van. Az intézet kutatói már eddig is értek el eredményeket, hiszen a kecskeméti fehér csemege nevű fajtájuk állami elismerést kapott. A nagyüzem számára már van három fajta jelöltjük. A kisker­tek részére is nemesítenek új faj­tákat. A friss fogyasztásra és a kon­zervipari feldolgozásra szánt ku­koricán kívül a pattogatnivaló tengeri is egyre keresettebb. Két fajtajelölt is van, a kecskeméti bőtermő és a kecskeméti jólpat­togó. A csemegekukorica-fogyasztás hazánkban évről évre emelkedik. Még sokat kell tenni a kecske­méti kutatócsoportnak azért, hogy a piaci igényeknek megfelelő faj­tákat nemesítsen. Az uborkanemesítésről Kőrös Lajosné tudományos főmunkatárs tartott előadást. Hazánkban éven­te 7—8 ezer hektárnyi területen termesztik ezt a fontos zöldség­növényt. A konzervgyárak kere­sik, hiszen a savanyított uborka jól értékesíthető a külföldi pia­cokon. Az intézet kutatói pedig öt fajtát állítottak elő és jelen­leg is van öt fajta jelöl tjük. Ez év január 1-től a budatétényi kuta- 'tóállomás is ide tartozik, itt is van két fajtajelölt. A fő feladat- az úgynevezett keseredésmentes, a betegségeknek ellenálló és a gépi betakarításra alkalmas faj­ták nemesítése. Nem közömbös a termőképesség növelése sem, e tekintetben is jó eredményeket értek el a kutatók. Az uborka idegen megporzó. Az új fajták kizárólag nővirá- gúak. Vegyszeres kezeléssel elér­hető, hogy megporzás nélkül köt­nek és termést hoznak. Vegyszer­rel a megtermékenyülés, vala­mint a szedés időpontját is lehet szabályozni. Az idén a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet egy új; az eddiginél jobb betakarító­gépet próbál ki az uborkater­mesztő gazdaságokban. Az eddigi berendezések teljesítőképessége ugyanis rendkívül alacsony. Az országos átlagtermés ta­valy 115 mázs.a volt hektáron­ként. Jó agrotechnikával, korsze­rű technológiával ennél maga­sabb hozamot is el lehet érni. K. S. EDDIG HUSZONHAT HELYEN TARTOTTÁK MEG Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben A megye ipari szövetkezeteiben tegnap to­vább folytatódott az előző év termelési és gazdálkodási eredményeit megvitató mérleg­záró közgyűlések sorozata. Eddig már hu­szonhat szövetkezet vezetősége adott számot a tagságnak arról, hogy milyen sikereket ér­tek el a lakossági szolgáltatásban, az áru­termelésben, az állami ipar hasznos kiegészí­tésében, vagy pedig az export növelésében. A mérlegzáró közgyűlések napirendjén az 1978. évi terv ismertetése és elfogadása is szerepelt. Cipőexport ' a szocialista országokba Lendületesen fejlődött tavaly — ezt tükrözte a tegnapi közgyű­lésen Lukács Ferenc beszámolója — a Kiskunfélegyházi Cipész Ipari Szövetkezet termelése. Az elnök elmondta, hogy az élénkü­lő kereslet jóvoltából az előző évinél nagyobb mennyiségű és jó minőségű árut állítottak elő. Ugyanakkora létszámmal, mint 1976-ban, 23,4 százalékkal növel­ték tavaly a termelési értéket. A szövetkezet árbevétele meghalad­ta a 30 millió forintot. Az egy főre jutó termelési érték tekin­tetében megközelítették a 290 ezer forintot. A Kiskunfélegyházi Cipész Ipari Szövetkezet termékei a belföldi piacon kívül eljutottak a Szovjetunióba, Lengyelország­ba és Mongóliába is. Áz expor­tált áruk értéke 16 millió forint volt. A félegyházi ipari szövetkezet dolgozói az idén még jobb ered­ményekre törekednek. A terv szerint 65 ezer pár női Szandált, 35 ezer pár női csizmát állítanak elő ez évben, s emellett foly­tatják a szolgáltató és méretes tevékenységet. Gazdaságosabb bútorgyártás A Kecskeméti Asztalos Kisipa­ri Szövetkezetnél szintén hozzá­járult a jubileumi verseny a termelés növekedéséhez, a haté­gépi berendezéseket, műszeripari termékeket, villamosipari gépe­ket és készülékeket, fémtömeg­cikkeket, épületasztalos-ipari ter­mékeket és bútorokat gyártottak a múlt évben. Ezen kívül épí­tési szakipari és villanyszerelő munkát végeztek, valamint víz­vezetékeket szereltek. Vállalkoz­tak a fentiékkel összefüggő javí­tó szolgáltatásra is. A Marton Ferenc elnök által ismertetett vezetőségi beszámoló szerint a feladatokat a tervezett­nél alacsonyabb létszámmal tel­jesítették. A szövetkezet túltelje­sített, 56 millió forintos árbevé­telének csaknem háromnegyed része származott exportból. A nyereség több mint 9 millió fo­rint volt. A növekvő teljesítmények ré­vén tavaly az átlagbérszínvonal 35 ezer forint felett volt. • Az említetteken kívül a Bács- bokodi Vegyes és Építőipari, a Császártöltési Vegyes és Építő­ipari, a Kalocsai Vas- és Fém­ipari, a Keceli Vas- és Építőipa­ri, a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari, a Kiskunmajsai Vegyes és Építőipari, a Solti Ve­gyesipari, valamint a Soltvadker- ti Vegyes és Építőipari Szövet­kezet tartotta meg tegnap a rnér- legzáró közgyűlését. A. T. S. • Vegyi fülkék végszerelése a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezetben. konyább gazdálkodáshoz, a mun­kafegyelem erősítéséhez és a munkahelyi demokrácia szélesí­téséhez. A vezetőség kiegészítő beszámolóját ismertető Rigó End­re elnök sokra értékelte ezt a tegnapi mérlegzáró közgyűlésen. A szövetkezet tagsága a jól be­vált termékeket, a kolonial stíl­bútorokat, az egyedi jellegű la­boratóriumi berendezéseket, va­lamint a kárpitozott ülő- és fek­vőbútorokat gyártották tavaly. (A kollektíva törekvése már ré­gebben arra irányul, hogy külön­leges igényeket kielégítő termék- szerkezetet alakítson ki. Az őszi BNV-n kiállított kolóniái szek­rénysoruk elnyerte az OKISZ Elnökségének plakettjét.) A termelés gazdaságosabbá vá­lása lehetővé tette, hogy 1977- ben átlag 7 százalékkal emeljék a béreket. A szövetkezet árbevé­tele 29 millió, nyeresége pedig 6 millió forint volt. A Kecskeméti Asztalos Kisipa­ri Szövetkezet az idén fejleszti a kolóniái stílbútorok gyártását, s bővíti a választékot. Műszaki fejlesztésre 3 millió forintot köl­tenek. Emelkedtek a bérek A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet tagjai gépeket és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents