Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

u VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ünnepségek a nemzetközi nőnapon <§& PETŐFI NÉPE iMHlf AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 58. szám Ára: 90 fillér 1978. március 9. csütörtök A nemzetközi nőnap alkalmá­ból szerdán kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Er­dei Lászióné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke köszöntő be­szédében többek között elmond­ta: a mi világunkban — eszmé­ink, elveink általános érvényű diadala kapcsán — a nők hely­zete valóban gyökeresen meg­változott, igazán jobbra fordult. A női egyenjogúság fokozatos megvalósulása kétszeresen is gyümölcsöt hozott. A társadalmi igazságosság térhódításával, gaz­dasági előrehaladásunk, felemel­kedésünk nyomán a magyar nők ma társadalmunknak nemcsak egyenrangú, hanem megbecsült tagjai is, akik — ha nem is gondok —, de fenntartás nélkül tehetnek eleget társadalmi köte­BŐVÜL A FELDOLGOZÁS ÉS AZ EXPORTLEHETŐSÉG Három évvel ezelőtt született meg a Helvéciái Állami Gazda­ságban az a döntés, hogy a régi borpalackozó üzem mellé egy na­gyobbat, korszerűbbet építsenek. Az elhatározást tett követte. Kivi­telező híján — a budapesti AG- ROBER tervei alapján — a gaz­daság saját építőbrigádja fogott a munkához. Az építkezést 1975- ben kezdték, és határidő előtt két hónappal, 1977. november 7-re át is adták az épületet. A gyors, hatékony munka eredményeként a gépek beszerelése után ez év január 2-án kezdtek hozzá a pró­baüzemeltetéshez. Az idén 600 ezer palackot töltenek meg bor­ral, amelyet a Szovjetunióba ex­portálnak. Az NDK gyártmányú NAGE- MA típusú gépsorral azonban még nem érték el a tényleges 4500 palack óra teljesítményt. En­nek oka, hogy a mai napig sem érkezett meg az Olaszországból importált borszűrő gép, amit je­lenleg egy kisebb kapacitású be­rendezéssel helyettesítenek. Van azonban az építkezésnek más szépséghibája is. Időközben az építőanyag-áremelés miatt a ter­vezettnél 11—12 millió forinttal többe került a beruházás, ami összességében meghaladja a 33 millió forintot. Ennek csaknem a felét a gazdaság saját erőből, a többit bankhitelből fedezte. Mun­ka közben hibák is adódtak. Az AGROBER Vállalat az üvegmosó helyiségbe elfelejtett ablakot ter­vezni. Nincs megoldva a keletke­zett pára elvezetése sem, így az ott dolgozók szinte megfőnek a gőzben. Csorvási Sándor igazgató azonban bizakodik. Mint mond­ta, gyorsan pótolják a hiányossá­gokat. Megoldják az üvegmosó szellőztetését, és várható, hogy rövidesen megérkezik a nagyobb teljesítményű szűrőgép is. A számítások szerint 8—>10 év alatt térül meg a beruházás. Eh­hez azonban az szükséges, hogy minden lehetőséget kihasználja­nak a borászatban. A mezőgazda­Űj borpalackozó üzem Helvécián sági nagyüzemben kidolgozott ter­vek szerint, a régi, az óránként ezer üveg megtöltésére alkalmas palackozóban a gépek felújítása után Helvéciái vermutot töltenek üvegekbe, amelyet szintén szov­jet exportra szánnak. Kooperációs szerződést kötöttek több mezőgazdasági nagyüzem­mel, szőlőfeldolgozásra. Állandó partner a Csóngrád megyei bok­rost Kossuth, a kecskeméti Mathiász János Termelőszövet­kezet, a hetényegyházi Egyetértés, Nem is olyan kevés! Az ország mezőgazdasága 1977-ben több mint tízszáza­lékos termelésnövekedést mu­tatott fel. Az 1978. évi terv pedig 2—3 százalék további emelést irányoz elő. Az idei két-három százalékos terme­lésnövekedés azonban nem is olyan kevés, sőt teljesítéséhez jelentős erőfeszítésre lesz szük­ség. Magyarázatért az elmúlt évekhez kell fordulnunk. Két esztendővel korábban, 1976- ban számos kedvezőtlen ter­mészeti-időjárási tényező együttes hatására a mezőgaz­daság hozama nemcsak a ter­vezettől maradt el, de az elő­ző évi szint alá is esett. 1977 viszont kivételes jó esztendő volt a mezőgazdaság történe­tében. A sikerhez, a magas termelési eredményekhez azon­ban nemcsak a szakma járult hozzá, szinte az egész ország is. A zöldségtermesztés és még néhány ágazat jó eredményeit olyan társadalmi méretű moz­galom segítette, amire min­den esztendőben nem is len­nénk képesek. Most pedig ezt a tavalyi re­kordszintet kell még két-há­rom százalékkal felülmúlni. Milyen gondokat jelent ez? Minden termelési ágazatban, így a mezőgazdaságban is van­nak tartalékok. Tavaly ezek nagy részét már hasznosítot­tuk. Nemcsak a külső erőkkel is támogatott zöldség- és gyü­mölcstermesztésben, hanem például a kedvező közgazdasá­gi viszonyok közé helyezett tejtermelésben is. Amit a te­henek körül pusztán „odafi­gyeléssel” meg lehetett olda­ni, azt tavaly már el is értük. Ráadásul az árak és önkölt­ségek viszonyát tekintve a me­zőgazdasági termelés néhány területen a tűrési határokhoz érkezett. Ezek nem jelentékte­len részkérdések. Ide tartozik a kukorica — egyik legfőbb termékünk —, amelynek át­vételi ára sokfelé már nem fedezi a termelési költségeket, De a sertéshizlalásban és a baromfitenyésztésben is „az utolsó 5 percben” vagyunk, az ösztönzés hatásosságát rövide­sen felül kell vizsgálni. A két-három százalékos ter­melésnövelés célkitűzése azon­ban reális. A tartalékoknál maradva elmondhatjuk, hogy a rét- és legelőgazdálkodásban, valamint a melléktermékek (pl. szalma, kukoricaszár, ré­pafej) jobb hasznosításában még könnyen feltárhatók az előrehaladás lehetőségei. Min­dent egybevetve nagyon „ga- rasos”, percekre és fillérekre kiterjedő intézkedések szük­ségesek a színvonal további növeléséhez. Ez lehetséges, de nem ma­gától értetődően, nem könnyen és nem olcsón. A már említett legelőgazdálkodáshoz és a mel­léktermékek hasznosításához is több műtrágya (ez megvan) és több gép szükséges. A legtöb­bet az eddig elmaradott, vagy közepes szinten gazdálkodó üzemektől, ezek „felzárkózta­tásától” várhatjuk. Csakhogy ezek az üzemek nem véletle­nül voltak eddig elmaradottak vagy közepesek. Az elmúlt esztendőkben éppen a legjob- baknál sikerült mindig a leg­gyorsabban az addig is magas szint fokozása, és a gazdasá­gok alsó harmadba tartozó cspportját sikerült a legnehe­zebben megmozdítani. Ennek okai nemcsak a természeti adottságokban, hanem a köz- gazdasági környezetben is keresendők. A hivatalos megnyilatkozá­sok és a konkrét tervek az idei esztendőre kiegyensúlyo­zott ellátást ígérnek. Remél­jük, így lesz. Am hangsúlyoz­nunk kell, hogy a tervek tel­jesítése nemcsak a mezőgazda- sági üzemek vezetőitől, a té- esz-tagoktól és állami gazda­sági dolgozóktól, hanem az ipartól is függ. A magyar gép­ipartól és vegyipartól. vala­mint a mezőgazdaság számára szükséges gépek és anyagok importjától. A mezőgazdaság sikerei ed­dig is a két főágazat összefo­nódásából születtek. Reméljük, hogy az egymásrautaltság és az egymást segítés záloga lesz a további fejlődésnek is. F. B. lezettségüknek, és — ugyanakkor — szép, női hivatásuknak, a legszebb női küldetésnek — hangsúlyozta, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Fái Borisnak, a Magyar Vöröskereszt nyugdíjas osztály- vezetőjének a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes te­vékenysége elismeréseként a Szocialista Magyarországért Ér­demrendet adományozta. Hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nép élet- és munkakörülményei­nek megjavításában kifejtett ki­magasló munkásságuk elismeré­seként hatan részesültek a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben, negyvenen a Mun­ka Érdemrend ezüst, negyven­egyen a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták. Bács-Kiskun megyéből a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata ki­tüntetésben részesült Gyólai Vik­tória, a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház színművésze, Pintér Antalné, az MSZMP Kiskunha­lasi Járási Bizottságának nőre­ferense, Sándor Mihályné, a Vas- kúti Községi Tanács V. B. tit­kára A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapta Andó Sándorné, a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz kertészeti dolgozója. Tegnap Bács-Kiskun megye valamennyi ipari és mezőgazda- sági üzemében, közintézményé­ben és hivatali munkahelyén megemlékeztek a nemzetközi nőnapról. A meghitt hangulatú összejövetelek szervezésében mindenütt a férfiak jeleskedtek, s ők nyújtották át kolléganőik­nek a szál szegfűket, gerberákat, valamint a szakszervezeti bizott­ság szerény ajándékát is. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti üzemének kerekegy­házi telepén műszakváltáskor, közvetlenül a gépek előtt kö­szöntött a GYES-t élvező néhány anyukával együtt mintegy _száz- húsz varrónőt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Fritz László telepvezető. A vi­rághoz — meglepetésként — zsúrterítő- és szalvétakészletet is mellékeltek a kisüzem mindig szolgálatkész „fiai”. Fritz László meleghangú beszéde végén egye­bek között ezt mondta: „Ha szű­Nőnapi köszöntő a kerekegyházi műhelycsarnokban. (Tóth Sándor felvétele) kebb hazánkban, községünkben vizsgáljuk a nőpolitika érvénye­sülését, az ennek érdekében tett intézkedéseket, akkor felemelt fővel állhatunk az asszonyok és lányok előtt. Külön története van nálunk annak a hatalmas összefogásnak, erőfeszítésnek, amelynek eredményeként — a nők foglalkoztatásának megte­remtésével — lehetővé vált a legalapvetőbb jog gyakorlása. Számos, a gyengébb nem gond­jait csökkentő cselekedettel di­csekedhetünk, elég csak az óvo­dai, iskolai, napközi otthoni he­lyek nagyarányú bővítésére gon­dolni.” A Bács-Kiskun megyei Tanács és intézményeinek kétszázötven nőaikalmazottja szerdán délután a Megyei Művelődési Központ­ban gyülekezett. Dr. Hegedűs István KISZ-bizóttsági titkár üd­vözlő szavai után dr. Cajdócsi István, a megyei tanács elnöke három asszonynak — Brassói Jánosnénak, a Bajai Városi Ta­nács igazgatási osztálya főelőadó­jának, Kerekes Lászlónknak, a megyei tanát» egészségügyi osz­tálya főelőadójának, valamint Móriczné dr. Kiss Illés Margit­nak, a kiskunhalasi járási hiva­tal igazgatási osztályvezetőjének — adta át a Tanács Kiváló Dol­gozója kitüntetést. Rajtuk kívül még húszán részesültek különbö­ző összegű pénzjutalomban. Az ünnepség kultúrműsorral zárult. A MÁV Szegedi Igazgatósága területén dolgozó nők közül, szakmai munkájuk elismerése­ként, többen részesültek kitünte­tésben. Budapesten, a RPM Vasúti Főosztályán megrendezett ünnepségen a Közlekedés Kiváló Dolgozója jelvényt, s a vele járó pénzjutalmat vehette át Józsvai Jánosné kiskunhalasi személy­pénztáros és Szabó Júlia kecs­keméti raktárvezető. Miniszteri dicséretet kapott Makra Sándor­né bérgazdálkodó Kiskunfélegy­házáról. A vezérigazgató dicsére­tét Czick Jánosné bajai ügyin­téző érdemelte ki. Szegeden, a MÁV Igazgatóság tanácstermé­ben huszonnégy nő vehette át az igazgatói dicsérettel együtt járó, megérdemelt jutalmat. Köztük volt Vajda Lászlóné, Virág Gel- lértné és Tamási Jánosné Kecs­kemétről, Nagyteleki Gyuláné Kelebiáról, Lócskái Istvánné Du- navecséről, Takács Imréné és dr. Szlovák Istvánné Kiskunhalasról, Búza Eszter Bájáról. A korszerű borkezelés elengedhetetlen eszköze a két új szeparátor. (Pásztor Zoltán felvétele) Előtérben a nemzetközi kapcsolatok ápolása és a sportturisztika a kerekegyházi Kossuth Szakszö­vetkezet. A Közép-magyarorszá­gi Pincegazdasággal kötött meg­állapodás alapján mintegy 30—40 ezer hektoliter bor bérpalackozá­sát is vállalja a gazdaság. Az új létesítmény, kapacitása ugyanis évente 80—90 ezer hektoliter bor üvegbe töltésére alkalmas, ezzel szemben az állami gazdaság csak 50 ezer hektoliter saját termésű bor palackozását tűzte ki célul. B. Z. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bács-Kis­kun megyei kirendeltségének 1977-es tevékenységéről szóló beszámolót és Toldi Miklós­nak, a hivatal vezetőjének szóbeli kiegészítését vitatta meg, s fogadta el tegnapi ülésén a KISZ megyei bizottsága. A ki- rendeltség elmúlt évi munkájáról január 18-i számunkban részletesen tudósítottuk olvasóinkat. Ezúttal két nagyon lé­nyeges momentumot emelünk ki, amelyek a szerdai értekez­leten is külön nyomatékot kaptak. Az iroda egyik legfontosabb hi­vatása az ifjúkommumsták nem­zetközi kapcsolataiból adódó szer­vezési, utaztatási és elszállásolási tennivalóik végese. Elsősorban természetesen a Szovjetunióból, a krími terüleltről — Bács-Kiskun testvérmegyéjéből — és Szimfero- polból — Kecskemét testvérváro­sából — érkező ifjúsági delegá­ciók, illetve az oda' látogató Bács megyei fiatalok színvonalas prog­ramjainak összeállításáról van szó. Miért szükséges? Nemcsak azért, hogy minél több ismeretet szerezzünk barátaink életéről, if­júsági mozgalmáról, hazájáról, gazdasági építőmunkájuk ered­ményeiről, s ugyanezekről tár­gyilagos képet fessünk magunk is, hanem — a nemzetközi rendez­vények, találkozók révén — a szocialista hazafiság és interna­cionalizmus eszméinek példamu­tató hirdetése, elmélyítése, kitel­jesedése miatt is. A másik nagy kötelessége az idegenforgalmi szakembereknek — aimire a jövőben különös hang­súlyt kell helyezni —, a sporttu­risztika Tavaly —, annak ellené­re. hogy tanul óévnek számított — a belföldi programok 41 százalé­ka volt ilyen jellegű, vagyis több mint hétezer diákot, ifjúmunkást mozgósítottak a különböző sport- és kempingtalálkozókra, emléktú­rákra, szemlékre és versenyekre. A KISZ KB 1977. február 9-i ha­tározata értelmében, s az Edzett ifjúságért mozgalom követelmé­nyeinek fokozottan eleget téve kell tehát ezt a tevékenységet a kirendeltségnek tovább erősíteni, s az ifjúság minden rétegére ki­terjeszteni — hangzott a megyei KISZ-bizottság állásfoglalása. Ezt követően a testület, vala­mint az irányítása alá tartozó já­rási-városi bizottságok és intéz­mények 1977. évi ' költségvetési gazdálkodásáról, végül pedig a KISZ KB 1975. november 12-i — a KISZ-szervek és -szervezetek irányításának továbbfejlesztésével kapcsolatos — irányelvének kecs­keméti megvalósulásáról hallgat­tak meg és hagytak jóvá jelentésit az ülés résztvevői. K. F. Tito és Carter megbeszélései Washingtonban „Konstruktívnak és őszintének” nevezte a Fehér Ház szóvivője Tito jugoszláv államfő és Carter amerikai elnök keddi tanácsko­zásait. A tárgyalások napirend­jén — mint közölte — az Afrika szarvának térségében, valamint a Közel-Keleten kialakult helyzet­tel összefüggő kérdések és egyéb nemzetközi problémák álltak. A szovjet—amerikai viszonyt érintve Carter — a szóvivő sze­rint — biztosította vendégét ar­ról, hogy az Egyesült Államok az enyhülés mellett száll síkra „annak legteljesebb értelmében”. • Az Egyesült Államokban tartózkodó Tito jugoszláv államfő wa­shingtoni szálláshelyén találkozott az amerikai törvényhozás néhány vezető tagjával. (Telefotó—AP—MTI—KS) Carter ugyanakkor burkolt for­mában az ismert amerikai fenn­tartásoknak is hangot adott, mondván, hogy az enyhülésnek „természetét tekintve átfogónak és kölcsönösnek kell lennie, de­monstrálnia kell a nagyhatalmak kölcsönös mérsékletét, valamint a békére irányuló törekvését”. Az északkelet-afrikai helyzet megvitatása során Carter arról próbálta meggyőzni tárgyaló- partnerét, hogy „az Egyesült Ál­lamok tiszteletben tartja a fenn­álló határokat”. A tárgyalások ma kétoldalú kérdések megvitatásával folyta­tódnak. * Szadat egyiptomi elnök meg­hívta Tito jugoszláv államfőt, hogy az általa választott idő­pontban látogasson el Egyiptom­ba — jelenti a szerdai A1 Ah- ram. A meghívást tartalmazó üzene­tet Egyiptom belgrádi nagykövete továbbította a jugoszláv állam­főnek, még mielőtt Tito elnök az Egyesült Államokba utazott vol­na.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents