Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

1978. március 7. • PETŐFI NÉPE • 3 A brigád neve: Egyetértés Egy gyárat felépíteni és berendezni gépekkel, nagy dolog. Benépesíteni” fegyel­mezett, kollektív szellemű és szakmai igényeknek meg­felelő képességű munká­sokkal, ez sem kisebb fel­adat. A befejezéshez köze­ledő nagyberuházás, a Halasi Kötöttárugyár vezetői tudnak erről egyet és mást elbeszél­ni. Kovács Sándorné, a konfekció­üzem Egyetértés brigádjának ve­zetője — már 1975 óta az új gyárban dolgozik — így mesél a kezdeti időkről: — Tizenhat tagja van a brigá­dunknak, de szinte ahányan va­gyunk, annyiféle környezetből, munkahelyről jöttünk ide. Ele­inte bizony gyakran előfordult, hogy torzsalkodtak a vegyes összetételű üzemi kollektíva tag­jai. Amikor tavaly januárban megalakítottuk a brigádunkat, azt tűztük ki fő célul, hogy hoz­zuk egymáshoz közelebb az em­bereket. Segítsük elő, hogy kö­zöttünk és az egész üzemben egyetértés uralkodjon. Ez a szép szó a jelszavunk, s kis közös­ségünk is az Egyetértés nevet vette föl. A hatalmas üzemcsarnokban a brigád megalakulása volt az el­ső lépés a szervezettség maga­sabb szintre emelésében. Ebben az esztendőben az Egyetértés példáját követve már hét kis kollektíva akar a konfekcióüzem­ben szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. — Sok minden függ itt az üzemben az Egyetértés asszony- és leánybrigádtól — mondja Kiss Dezső művezető, a brigád patrónusa. — Ennek oka a kol­lektíva sajátos összetétele: vala­mennyi szalagvezető, a munka­módszer-átadók és a gyártásközi ellenőrök is tagjai. Felelősséggel végzett munkájukkal befolyásol­ják a termelési eredményeket, s amit emberileg még hozzáadnak, azzal megkönnyítik az újabb dol­gozók beilleszkedését a formáló­dó üzemi közösségbe, vagyis se­gítenek a munkássá nevelődés- ben. Kovács Sándorné brigádvezető arról tájékoztatott, mit tesznek a kifogástalan minőségért. — A szalagvezetők már arra is ügyelnek, hogy a szabászattól megkapott kötöttáru-alkatrészek hibátlanok legyenek. Arra meg különösképpen vigyáznak, hogy a szalagjukat csakis jó minőségű pulóver, kardigán és egyéb ter­mék hagyja el. Én gyártásközi ellenőr vagyok. Ha hibát észle­lek, azonnal intézkedem a kikü­szöböléséről. — Mi, munkamódszer-átadók, Kovácsné Modok Évával és Past- rovics Máriával a leggyorsabb és legjobb minőséget eredményező KÉPERNYŐ Indulatok, érzelmek Nézhető-e előzetes rokonszenv vagy elfogultság nélkül a tévé műsora? Ki ilyen, ki olyan re­ményekkel, előítéletekkel várja a képernyő szólítását. Mindenki arra számít, hogy a televízió mintegy visszaigazolja vélemé­nyét, nézeteit, ízlését. A mérték- tartásra, tárgyilagosságra, meg­értésre hajlamosak igyekeznek kibújni a bőrükből, keresik a valóságos értékeket, az objektív viszonyítás mércéit. A közmű­veltség növelése nyilván csök­kenti az értékelés olykor mérge­sen feleselő szempontjait, az azonos vagy hasonló élmények megkönnyítik a közös nevező ki­alakítását. Mérhetik akármilyen számító­géppel, vizsgálhatják ma még ismeretlen műszerekkel, módsze­rekkel a befogadás mechanizmu­sát, a hatáskeltés folyamatát, csak általában, „nagyjából” érvé­nyesülő törvényszerűségeket mu­tathatnak ki, mert a műsor mi­nősülését a néző-hallgató érzel­mi állapota is befolyásolja. Külön vizsgálat tárgya lenne, hogy a képernyőn látottak, a ké­szülékből hallottak miért kelte­nek szokatlanul és gyakran in­dokolatlanul erős ingereket, in­dulatokat. A mozgóképpel össz- hangos szónak miért ilyen erős a kisugárzása, miért késztet ál­lásfoglalásra, reagálásra? A szakirodalom kutatja ennek a „televíziós jelenségnek” kivál­tóit, ezért — és kellő ismeretek, elmélyültség hiányában — itt csak annyit jegyzek meg, hogy az ember valahogy személyes sértésnek veszi az otthonába be­engedett, befogadott, behívott varázsdoboztól az udvariatlan, vagyis a világképemet sértő, né­zeteimet megkérdőjelező, kíván­ságaimat elhanyagoló viselkedést Mi tagadás, az elmúlt héten is akadtak különösképpen bosszan­tó, olykor lelkesítő mozzanatok. Az ember ilyenkor végtelenül sajnálja, hogy a tény megállapí­tásánál, rögzítésénél egyebet nem tehet, pedig szívesen nyúlna a telefonhoz, hogy megmondja, menne föl a miniszterhez, miért engedik ..., gratulálna az él­ményhez. Engem a nemtörődömséggel párosult balgaság dühít. Képte­len vagyok abba beletörődni, hogy — például — riporterek, újságírók, közéleti személyiségek rontják nyelvünket. Jó, minden­ki tévedhet, hibázhat, megfertő­ződhet. Az vesse aZ első követ a megbotlóra, aki sohasem vé­tette el a szót. Mi légyen a rossz beszédszo­kásaikhoz konokul ragaszkodók­kal? Ha maguktól nem jönnek rá hibáikra, ha nem olvassák a nyelvművelő kiadványokat, ha munkafogásokra tanítjuk az üzem dolgozóit — kapcsolódik beszélgetésünkbe Pfendler Erzsé­bet. — Termelés közben ellen­őrizzük is őket, hogy az időt legjobban kihasználva végzik-e a munkát. Akinek kell, segítünk. Zöldné Nagy Edit technológus, Sándor Lajosné, Juhász Gyulá- né, Iván Józsefné, Flaisz Ferenc- né és a többi brigádtag szintén megteszi a magáét, hogy a Ha­lasi Kötöttárugyár termékei ki- elégítség a legmagasabb minősé­gi igényeket is. Kárplyi Antalné munkaver- seny-felelőstől tudom, hogy az üzemi négyszög az eddigi tevé­kenysége alapján — ehelyütt a kollektíva számos erényéről és érdeméről nem esett szó — mél­tónak találta az Egyetértés bri­gádot a szocialista cím viselésé­re. Erre már csak május 1-ig kell várni. A. T. S. Konferencia a népszerű- tudományos filmekről A népszerű-tudományos fil­mek szerepéről, feladatairól kez­dődött konferencia hétfőn a Mű­vészeti Dolgozók Szakszervezeté­nek székházában. A kétnapos tanácskozáson, amelyen az el­múlt évtized legsikerültebb tu­dományos-ismeretterjesztő film­jeit is bemutatták, a rövidfilm­készítés e sajátos ágának több mint 100 képviselője — filmes és televíziós szakemberek, rende­zők, operatőrök, dramaturgok, vágók, a MAFILM, a televízió, a Népművelési Intézet több más a közművelődéssel és tudomá­nyos ismeretterjesztéssel foglal­kozó intézmény munkatársai — vitatják meg a népszerű-tudomá­nyos filmek készítésének elvi, esztétikai és műfaji kérdéseit. Ezzel egyidejűleg azt is elemzik, hogy a tudomány és a techni­ka gyors ütemű fejlődése, a tele­vízió elterjedése és a közműve­lődés változó, növekvő igényei milyen új szakmai-művészi köve­telményeket támasztanak a film­gyártás e speciális területének alkotásaival szemben. (MTI) Kirovográdi villanyírógép A Jatrany nevet kapta az az új szovjet villanyírógép, amelyet Kirovográdban kezdtek gyártani. A gép klaviatúrája, vagyis bil­lentyűsora rendkívül kényelmes és megbízható. Műszakilag igen gyors gépelésre ad lehetőséget — másodpercenként húsz jel üthető le. A Jatrany alkalmas nyomdai sokszorosításra kerülő szövegek gépelésére is. Kötelező az „alakítás”? Gépészmérnöik ismerősöm sza­badságát Észalk-Magyarországon töltötte, megfordult Lillafüred, Miskolctapolca szórakozóhelyein, s hazatérve elégedetten újságol­ta: na, most aztán kitomboLtuik magunkat, csöndben maradha­tunk néhány hónapig. Élvezte a szállodák, az üdülőik nyüzsgő, éj- szaikai életét, feleségével hajnalig ropta a táncot, néhányszor el- húzatta a nótáját a cigánnyal, s valósággal bárszaikértő lett. Szó­val, elengedték magukat. Papák vasárnap délelőtt... nincs abban az irdatlan székház­ban senki, aki azt mondaná, hogy felejtsd el a „biztosítani” igét, a mindent magába gyömö­szölő és így lassan semmit sem jelentő anyag főnevet, akkor legalább a Rádió és a Televízió Üjságot olvasnák. Egymillió-két­százezren vásárolják ezt a heti­lapot; a mikrofonnal százezrek­hez, milliókhoz szólók közül nem mindenki. Ezért írta Fischer Sándor, hogy „kár a szóért”, falrahányt borsó minden jóta­nács, intelem. Nincs két hete, hogy elkeseredetten ostorozta az egész magyar beszédvilág kirívó esztelenségei közül a mostaná­ban legburjánzóbbakat, így a rendelkező szó felesleges haszná­latát. Mégis, az elmúlt hónapok­ban is hallhattunk ennyi és eny- nyi évvel rendelkező (éves!), ilyen és ilyen bútorral rendelke­ző (így bútorozott) szobáról stb. Felüdít az, ha Sugár András, Vitray Tamás és mások szelle­mes, érzékletes, egészséges, sem­mitmondó blöfföktől mentes ri­portjait, tudósításait élvezhetem. A tévéjátékok népszerűsége érthető, indokolt. Kitűnően szó­rakoztat a Most mutasd meg, még mindig leköt a Játék a be­tűkkel, szurkolok azért, hogy a Lehet egy kérdéssel több? tartsa színvonalát. Ezt a Malom játékot aligha­nem a rendezők sem vették ko­molyan. Az eléggé primitív, eset­leges kérdések, a felkészületlen játékosok megkérdőjelezik a két­ségtelenül jó ötletnek az alkal­mazhatóságát. Évekkel ezelőtt tanúja voltam egy Lengyelor­szágról általános iskolásoknak szervezett vetélkedőnek. A szom­baton szereplők aligha jutottak volna túl az első fordulón. Sokan kívánkoznak a képer­nyőre, a tévé dolga, tiszte illő mérce alkalmazása. A számukra ritka alkalom, „siker” milliók­nak bosszúsága lehet. Vasárnap este két világhírű színészt sajnáltam. Sajnáltam őket, amiért ilyen hozzájuk mél­tatlan szerepre kárhoztattak és sajnáltam azokat, akik végig­szenvedték ezt a mesterkélt, ér­zelgős gügyeséget. A legnagyobb hatást A kulcs című dokumentumfilm tette rám. Bevallom, sokszor értetlenül fo­gadtam korábban a különféle palesztin akciók, elkeseredett merényletek híreit. Most, hogy láttam, miként tettek két-három évtizede közülük százezreket föl­dönfutóvá, személyes közelségbe került tragédiájuk. Értem — bár nem helyeslem — kétségbeesett tetteik indítékait. Felrázó, felka­varó film volt, állásfoglalásra késztető. Heltai Nándor Régóta ismerem, tudom róla, hogy kiváló szák ember, a jónak sohasem elrontója. legfeljebb azt furcsállom, hogy a nyilvános he­lyeket Észak-Magyarországon ilyen bátran látogatta. Otthon, a járási székhelyen ilyet nem en­ged meg magának soha. Szűk a társasági köre. .s a kikapcsoló­dást. ha nagy ritkán beiktatja, kíváncsi szemektől távol, majd­hogynem zárt ajtók mögött koc- cintgat, elvégre környezetében 5 a komoly ember, akit táncolni még soha nem láttak. Mondom is neki nyomban: ha vannak zugivók, akkor most él­ménybeszámolódból arra követ­keztethetek, hogy te „zugduhaj­kodó” vagy. Nem sértődött meg, nem hagyott faképnél, komoly arccal mondta, hogy szerinte ez egy valós probléma, és érdemes lenne egyszer megfelelően foglal­kozni vele. Kifej tette: részéről egyszerű önvédelemről van szó, barátjára hivatkozott, aki tempe­ramentumos. életszerető ember, s aki az egyetemről kikerülve a maga módján élt, viselkedett. Eszébe se jutott a képmutatás. A munkáját becsülettel ellátta, ám amikor ideje, kedve, pénztárcája megengedte, be-beült a presszó­ba, kisvendéglőbe, olykor nótá- zott is. S mi lett a természetes Visel­kedés vége? A helybeli értelmi­ségiek egyiike-másilka kikerülte, főnöke pedig figyelmeztette, rossz vége lesz annak, hogy nem nézd meg. kivel és hol szórakozhat, hozzá mégsem a tehenészek va­lók. Hamarosan hírbe hozták, iszákosnak, züllöttnek bélyegez­ték, az ilyen vádak kivédhetet­lenek. Ezen túlmenően egyálta­lán érdemes-e magyarázkodni ott. azoknak, ákilk összekeverik a társaságszeretetet, a természetes jókedvet a részegesfcedéssel, a lealacsonyító tivornyázással. Meggyőző érvekkel bizonygat­ta a mérnök, hogy mindenfajta lealázó, kellemetlen tortúrát ke­rülni alkar, szórakozásban, kikap­csolódásban az alakítást válasz­totta. Ilyenformán munkahelyén nem esett csorba rangján, becsü­letén, tekintélyén. Amikor elvi­selhetetlenül fullasztónaik érzi a „zugszórákozást”, feleségével be­ül a kocsiba, és elmegy a leg­közelebbi városba, ahol nem is­merik, s nem kell félnie a meg- szóiástól. Végighallgatva őt, azt kérdez­tem magamtól: valóban kötelező a munkahelyeken, a lakóhelyeken az alakítás, magyarul az alakos­kodás? Attól tartok, hogy igen. Ismerem a becsületes, a bete­geiért minden áldozatra kész körzeti orvost. Ennek az ember­nek nincs tekintélye, s éppen ezért nincs, mert hajthatatlan. A maga tisztességes normái szerint él és dolgozik. És éppen azzal járatja le . magát, hogy nem akar különb lenni a falu lakói­nál. Szeret jószággal foglalkozni, disznót hizlal, baromfit tart, s szabad idejében kapával a vállán, munkaruhában vonul a hobbi- kertjébe. Ezt sokan nem bocsát­ják meg neki. A doktor úr viselkedjék úri­emberhez illően. Az a baj, hogy természetesen, egyszerű ember­ként viselkedik? Igen. A kisvárosokban megfigyelhet­jük. hogy az úgynevezett^ „jól­diszponált” emberek merő előre­látásból kerülik a nyilvános szó­rakozóhelyeket. A felszínes ítél­kezés miatt. S az a vége, hogy bezárkóznak, amikor meg ezt teszik, akikor ezért szólják meg őket. Az a vád, hogy lenézik az „egyszerű” embereket. Az alakoskodásra késztető helyzetek számtalan változata közül itt van Z. Anna 27 éves munkásnő esete. Részt vett a brigádvacsorán, férjek és felesé­gek körében, ahol jól érezte ma­gát, táncolt, nevetgélt, s elfogad­ta a nős emberek lovagias bókjait. Nem szerette volna, ha azt mondják rá, hogy besava­nyodva ül, rontja a társaság han­gulatát. Másnap, harmadnap megkapta a magáét. Félreérthe­tetlenül tudtára adta néhány asszony, hogy hová távozzék az a vénlány, áki a munkahelyi bu­likon a családos, nős férfiakat csábítgatja. A „megszólás” fegyelmező, ne­velő és visszatartó erejét bátran elismerhetjük. De a felszínes ítélkezésnek, a kitalálónak, a képzelődésnek, a gonoszkodásnak ehhez semmi köze. A túlzásba vitt italozás miatt munkatársun­kat, barátunkat szemtől szembe figyelmeztetni kötelesség.. _Ezzel szemben egy társaságkedvelő em­bert. olyat, aki szabad idejében beül a kisvendéglőbe — gonosz­ság hírbe hozni, iszákosnak, zül­löttnek nevezni. Sajnos, ezért kényszerülnek igen sokan arra, hogy eltakarják igazi arcukat, ne mutassák igazi énjüket. Mert ki ne ismerné azit a tí­pust, aki a világ legrendesebb emberének mutatja magát „fel­felé”, bezzeg egészen más a vi­selkedése, a magatartása, ami­kor tisztes távolban tudja azo­kat, akiktől tartania kell. Művé­szi tökéllyel gyakorolja a sokar- cúságot, s kihasználja az ebben rejlő előnyöket. Bízom benne, hogy mérnököm az alakítás „magasiskoláját” nem járja ki, elvégre akárhogy néz­zük, az alákoskodás a gyávák kenyere. Sz. P. Csak 35 éves korig! Szociálpolitikai kedvezmények tanácsi bérlakásba költözőknek (Tóth Sándor felvételei) A tanácsi lakás bérlőjét szo­ciálpolitikái kedvezmény illeti meg az általa eltartott, vele kö­zös háztartásban élő gyermekek és családtagok után. Ily módon a lakáshasználatbavételi díj módo­sul: a kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, a to­vábbiakban gyermekenként 25 százalék, más családtagok után (örökbefogadás) személyenként 25 százalék. A kedlvezmény mérté­ke a lakáshasználatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. Két gyermek után hat év A 2/1971. (II. 8.) kormányszá­mú rendelet kimondja, hogy; „Fiatal házaspár részére — kérel­mére a kedvezményt két gyer­mekig meg kell előlegezni, en­nek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. Előlegezésre a házaspár ak­kor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a har­mincötödik életévét.” A bérbeadó házaspár által vál­lalt határidő lejárta előtt har­minc nappal köteles a bérlőt az előírt igazolási kötelezettségének teljesítésére figyelmeztetni, fel­szólítani. A gyermek megszületését azon­nal, de legkésőbb a megelőlege­zés időtartamánák lejártát köve­tő 30 napon belül a személyazo­nossági igazolvány, továbbá a születési anyakönyvi kivonat be­mutatásával kell a bérbeadónál igazolni. (Hasonlóan kell eljárni, ha a házaspár gyermeket fogad örökbe. Az örökbefogadást a gyámhatóság jogerős örökbefoga­dási határozatának bemutatásá­val kell igazolni.) Köteles megfizetni Az említett rendelet kimondja, hogy a tanácsi bérlakás kiutaló, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek után, a megelőlegezett kedvezmény összegét a házaspár köteles a jogszabály rendelkezése szerint megfizetni. A határidő lejártát követő napon, de általában har­minc napon belül egy összegben kell a bérbeadó részére megfi­zetni. Indokolt esetben a lakás­ügyi hatóság — a bérlő kérelmé­re, szociális helyzetére figyelem­mel — legfeljebb kétévi időtar­tamra részletfizetési kedvezményt engedélyezhet. E kötelezettség mindkét házastársat terheli. A gyakorlatban előfordult, hogy a vállalt gyermek az előírt határidőben nem született ugyan meg, de a feleség a határidő le­jártakor már terhes állapotban volt és a gyermek rá egy-két hó­napon belül megszületett. Meghosszabbítható A szociálpolitikai kedvezmé­nyekről szóló 71/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM (Pénzügyi Közlöny 40. szám) rendlelet 15 §-ának (2) be­kezdése kimondja, hogy a jog­szabályban meghatározott három, illetőleg hat év lejárta a terhes­ség időszakára meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet a lejárást követő harminc nap alatt hatósági — gyógy-, rende­lőintézeti vagy körzeti orvosi bi­zonyítvánnyal igazolja. A határ­időt tehát a terhesség időszakára meg kell hosszabbítani, majd, amikor a fiatal házaspár a gyer­mek megszületését a korábbiak­ban említett okmányok alapján igazolta, a kedvezmény címén megelőlegezett összeg visszatérí­tésére előírt kötelezettséget töröl­ni kell. Ha azonban a határidő lejártá­nak időpontjában a terhességi ál­lapot sem állott fenn, úgy a jog­szabály értelmében nincs lehető­ség a gyermek későbbi megszüle­tésére való hivatkozással a meg- - előlegezett kedvezmény megfize­tésének elengedésére. Gy. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents