Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE-_____________________________________________________ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 55. szám Ára: 90 fillér 1978. március 5. vasárnap ÜR VEND ÉG EK ÉS VENDÉGLÁTÓK MEGÉRKEZETT A FRISS POSTA Grecsko és Romanyenko csúcstartó az űrutazásban Közös kísérletek a Szojuz-28 utasaival Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Tapssal köszöntötték pénteken este nyolc óra után a Moszkva közelében levő földi irányítóközpont munkatársai a világűrből érkező jelentést: „Megvan az ösz- szekapcsolás”. A világ első nemzetközi személyzetű űrhajója ezzel a 12 hete működő űrlaboratórium, a Szaljut—6 űrállomás és az előzőleg hozzákapcsolt űrhajó része lett. A két űrveterán, Jurij Rorna- nyeniko és Georgij Grecsko meleg szeretettel, s az orosz szokásnak megfelelően kenyérrel és sóval köszöntötte az érkezőket: Alek- szej Gubarevet és az első csehszlovák űrhajóst, Vladimir Remeket Igaz, a sóval egy kis baj volt: a súlytalanság körülményei között nehéz rászórni a kenyérre, mert a só szemcséi is szabadon lebegnek, de az űrhajósok túltették magukat a nehézségen: rádörzsölték a kenyérre a sót. A földi központ viszonylag későre írta elő a takarodót az űrállomáson, hogy a házigazdák és az érkezett vendégek alaposan kibeszélgethessék magukat s’ ami Romanyeniko és Grecsko számára nem kevésbé fontos: átnézhessék a friss postát, családtagjaik leveleit. Az űrállomáson egyébként mind a négy űrhajósnak kényelmes pihenőhelye van, bár szükség esetén hálószobaként fel lehet használni a két „kikötött” űrhajót is. A szombat sok szempontból is jelentős a négytagú együttes számára. Már ezen a napon megkezdik a közös kísérleteket, az olyan munkákat, amelyeknek elvégzé(Folytatás a 2. oldalon.) Tereprendezés, talajjavítás Kétezer hektár szőlőtelepítés a kiskőrösi járásban Kecskemét az ezredfordulón 3. oldal Helyet az újnak (Tóth Sándor felvétele.) ffiÄt . ■ S&- ■& (üääSP. • Béres Ferenc és Béres József Sz—100-as erőgépvezető szerkesztette a traktorra szerelt oszlopnyomó berendezést. A kaskantyúi szövetkezetben naponta 800—1100 szőlőtámot süllyesztenek vele a talajba. Erőteljesen fejlődik a tanácsi építőipar Az V. ötéves terv összeállításánál a megyei vezető szervek gondosan felmérték, hogy Bács-Kiskun gazdasági és társadalmi életének egyenletes, dinamikus fejlődéséhez milyen beruházásokra van szükség. Már akkor kiderült, hogy a mindenképpen fontos létesítmények megvalósításához 1,4 milliárd forintot kitevő építőipari kapacitás hiányzik. A tervidőszak megkezdése után ez még tovább fokozódott, s 1976. szeptemberében a megyei pártbizottság kibővített ülése már 2,5 milliárdos kivitelezői hiányt állapított meg. Nagy teljesítményű erőgépek egyengetik a terepet, terítik szét a homoktalajt a bócsai határban. A Szőlőskert Szakszövetkezet ültetvényének készítik elő a területet. Kaskantyún, Ke- celen és a szomszédos községek határában hasonló munkát végeznek ezekben a napokban. A téli fagy és csapadék miatt átmenetileg abbanmaradt telepítés folytatódik a kiskőrösi járásban. Kiskőrös és környéke állami, szövetkezeti gazdaságai munkájának fontosságát érzékelteti, hogy az ötödik ötéves terv országos szőlőtelepítési programjának 12 százalékát a kiskőrösi járásban teljesítik. Kétségtelen, hogy a tervidőszak első felében a rendkívül hosszadalmas ügyintézés, és szükségtelenül központosított előkészítési tevékenység miatt az előirányzott területnél kevesebbet tudtak szőlővel beültetni. A nagyüzemi szőlőfelújítás 1980-ig esedékes feladatának viszont több mint az 50 százalékát végrehajtották 1977. év végéig, ami a szakszerű irányítás, a szervezett munka sikerét mutatja a járás mező- gazdasági üzemeiben. Néhány gazdaság a maga módján igyekszik függetleníteni magát a mások által okozott késedelemtől. A kaskantyúi szövetkezet lánctalpas traktort vásárolt talajforgatásra, egy másikat pedig átalakított szőlőtám faoszlop talajba süllyesztésére. Mindkét tevékenységben a szomszédos közös gazdaságoknak is segít. A keceli, a császártöltési szövetkezet bányászati jogot szerzett a környékén bőségesen fellelhető tőzeg kitermelésére, hogy a talajjavítást, a tápanyag feltöltését meggyorsíthassa a telepítésre kijelölt területen. A kiskőrösi járás párt- és tanácsi szerveinek ösztönzésére három gazdaság szőlőiskolát létesített, hogy saját termeléssel enyhítse a gyökeres vessző hiányát. Szőlőoltvány készítésére viszont egyik sem vállalkozott, mert ez nem a szakterületük. Ámbár nem ártott volna a telepítés ügyének, mert az 1975-ben — három évvel ezelőtt — megrendelt gyökeres oltványt sem a kért minőségben, választékban kapta meg a járás egyik szövetkezete a forgalmazó vállalattól. A szaporítóanyag beszerzés gondjaira, a telepítés nehézségeire jellemző az egyik soltvadkerti közös gazdaság esete, amelyik 30 hektár ültetvényéhez előbb 16, majd 6 hektárhoz kapta meg a szaporító anyagot. A hiányzó 8 hektárhoz pedig a következő évben számíthat, mert az érdekelt vállalat előbb nem tudja szállítani. Kaskantyún a Homokgyöngye Szakszövetkezet 1980-ig 200 hektár szőlő telepítésére vállalkozott. Április végéig 59 hektár új ültetvény lesz a közös gazdaságban, és a telepítési terv teljesítésére minden előfeltételt megteremtett. A korszerű technológiát a Kiskőrösi Állami Gazdaság szőlőtermelési rendszerének tagjaként valósítja meg a kaskantyúi szövetkezet. Félmillió forinttal társult a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezettel közös szőlőiskola költségeinek fedezésére, ami a szaporítóanyag-beszerzést könnyíti meg számára. A Homokgyöngye Szakszövetkezet nemcsak a szőlőtermelésben, hanem a borászatban is olyan társat választott, amelyikre bizton számíthat. A Kiskőrösi Állami Gazdasággal közösen bővíti a szőlőfeldolgozó üzemét. Kaskantyún a szakszövetkezet a szomszédos állami gazdasági ültetvény fehérszőlő termését is feldolgozza. csökkentve a gazdaság szállítási gondját. Az államigazdaság bócsai borkombinátja viszont a szakszövetkezet kadarka és kékfrankos szőlőjéből készít vörös bort, amelyet a Homokgyöngye anyagi hozzájárulásával épített létesítményben tárol. A kiskőrösi járásban 1980-ig kétezer hektár szőlőt telepítenek, s ennek 40 százalékát iparszerűen művelik a Hosszúhegyi és a Kiskőrösi Állami Gazdaság termelési rendszeréhez társulva. Helikopter, szüretelőgép dolgozik majd a termőrefordult ültetvényeken, amelyek háromszor akkora területű, hagyományos művelésű, kis üzemi szőlő termését pótolják a következő esztendőkben. K. A. f . A pártbizottság akkor úgy határozott, hogy ennek pótlására minden helyi erőforrást mozgósítani kell. Felhívta az építőipari szervezeteket belső tartalékaik feltárására — évi fejlődési ütemüket 10—12 százalékban határozta meg — a helyi tanácsokat pedig arra, hogy saját anyagi eszközeikkel is járuljanak hozzá az építőipar fejlesztéséhez. Az azóta eltelt időszakban elért eredményekről kértünk tájékoztatást Sándor Bélától, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjétől. — A megyei pártbizottság kibővített ülésének határozata nyomán valóban dinamikus fejlődést ért el már eddig is a megye tanácsi építőipara — mondotta az osztályvezető. — 1978-hoz viszonyítva tavaly 13,5 százalékkal termeltek többet a tanácsi irányítású építőipari vállalatok, valamint a kommunális, szolgáltató és költségvetési üzemek. Ezzel fejlődési ütemük meghaladta az országos átlag kétszeresét. Sőt, a konkrétan építőipari tevékenységüket 16 százalékkal növelték, ami az országos ütemnek csaknem háromszorosa. Ily módon a tanácsi építőipari szervezetek tavaly már mintegy 1,2 milliárd forint értékű kivitelezői munkát végeztek. Ebbe bele kell számítani (ez egyedül Bács-Kiskunban van így) a vízmű vállalatok építőipari részlegeinek 227 millió forint értékű tevékenységét. Ugyanis ebben a megyében mélyépítési feladatokat — víz-, csatornaépítést — csak ezek a vállalatok végeznek. Rács-Kiskunban három nagyobb tanácsi építőipari vállalat, és 23 városi, községi költségvetési üzem működik. Fejlesztésükre az V. ötéves tervben a megyei tanács 97 millió forintot irányzott elő, amelyből az elmúlt év végéig 53 millió forintot folyósított. 44 millió forint pedig még rendelkezésükre áll. Ezeket az összegeket az építőipar fejlesztésére alapított központi hitelből növelhetik, mint például a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, amely az említett keretből 20 millió forintot kapott. A Központi Szállítási Tanács többek között az ÉPSZER Vállalatnak 7 millió forintot adott rakodásfejlesztésre. A helyi tanácsok — megszívlelve a megyei pártbizottság felhívását — saját pénzeszközeikből juttattak már eddig is jelentősebb összegeket, így például a Bajai Építőipiari Vállalat, a városi tanácstól 11 millió forintot kapott. Természetesen a vállalatok saját alapjaikat is a fejlesztésre koncentrálták. Ily módon a megye tanácsi építőipari szervezetei az említett forrásokból öt év alatt csaknem 250 millió forintot fordítanak kivitelezői kapacitásuk növelésére. Ebből elsősorban modern gépieket vásárolnak, kiépítik telephelyeiket, s ezzel felszámolják a korszerűtlen kisüzemi termelési módszereket. Az elmúlt évi eredményeket tekintve a három tanácsi építőipiari vállalat, valamint hat kommunális üzem a kiváló vállalat cím feltételeinek megfelelő szinten végezte munkáját. Ezek az (Folytatás a 2. oldalon.) 0 A Homokgyöngye Szakszövetkezet tagjai a magasművelésű ültetvény szőlőtámvezetckét szerelik fel az oszlopokra. Később itt a csepegtető öntözőberendezés is helyet kap. • Indulás előtt a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat szarvasi körzetének földgépei a bócsai határban. (Méhesi Éva felvételei.) N y ereségrészesedés Ezekben a napokban kezdik meg a megye ipari üzemeiben a nyereségrészesedés kifizetését. A dolgozók érthető izgalommal várják az osztást, hiszen a pénz mindenkinek jól jön. Ugyanakkor a kapott összegekből kitűnik majd, hogy hol, milyen hatékonysággal termeltek az elmúlt esztendőben. A megye ipara 1977-ben — az országos átlagnál nagyobb ütemben — 10 százalékkal növelte termelését. A többlet termékek tekintélyes része a termelékenység emelkedéséből származott, ugyanis a vállalatok, üzemek dolgozóinak száma mindössze 2,5 százalékkal növekedett. Ez azt igazolja, hogy Bács-Kiskun ipari üzemeinek többségében összehan- goltabban, eredményesebben folyt a munka. Jobb volt a termelés előkészítése, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott versenyben nagyszerű munkasikere- ket értek el. Részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, de az eddig szerzett értesüléseink alapján a vállalatok, gyárak, gyáregységek többségében magasabb nyereségrészesedést osztanak, mint egy évvel ezelőtt. Lesznek viszont üzemek, ahol kevesebbet. A vállalati gazdálkodás eredményessége, a termelés hatékonysága ugyanis sok tényezőtől függ. Napjainkban jóformán nincs olyan termelő egység, amely kivonhatná magát a világ gazdaságában végbemenő (és sokszor hangsúlyoztuk már, hogy számunkra kedvezőtlen) gazdasági változások hatása alól. Ez azt jelenti, hogy ipari termékeinknek nemcsak minőségileg kell helytállni a piacon, hanem gazdaságosan is kell előállítani azokat, mert az árakat is ott szabják meg. Jó lehet például egyes üzemekben tettek erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, de nem olyan mértékben, mint kellett volna. Mint említettük, a megye ipari egységeinek többségében magasabb nyereségrészesedést osztanak, mint az elmúlt esztendőben. Ezeken a helyeken sokoldalúbban vették figyelembe a követelményeket és erőfeszítéseik ily módon nagyobb sikerrel jártak. Ilyen üzem többek között a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára, amely jól átgondolt üzem. és munkaszervezéssel, valamint jelentős műszaki fejlesztéssel növelte a termelés hatékonyságát. Ehhez megfelelő partnereknek bizonyultak a vállalati célkitűzéseket messzemenően figyelembe vevő felajánlásaikkal a szocialista brigádok. A szállítási szerződések ütemes teljesítésével kiküszöbölték a hóvégi hajrákat, ezzel együtt a mértéktelen túlóráztatásokat. Ennek eredménye, hogy a SZIM kecskeméti gyárában most 24,1 százalékkal több nyereség- részesedést kapnak a dolgozók, mint tavaly. Hasonlóan eredményes múlt esztendő gyümölcse érett be a Kecskeméti Konzervgyárban. Még élénken emlékezetünkben él, milyen kemény munkát végeztek a nyáron, amikor dömpingszerűen érkezett a mező- gazdasági üzemekből a feldolgozásra váró termény. Mindemellett a jó munkaszervezés, a berendezések hatékony kihasználása is javította a termelés gazdaságosságát, s ily módon a tavalyi 3,3 millióval szemben 5,4 millió forint nyereségrészesedést oszthatnak. Az ipari üzemek eredményes gazdálkodásával szemben az idén sem lesznek kisebbek a követelmények. S hogy hol, mennyit osztanak jövőre, az a gazdasági vezetők és a termelésben dolgozók még összehangoltabb munkájától, függ. N. O.
