Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: fokoza­tosan megnövekvő felhőzet, többfelé ismétlődő eső, egy-két helyen havas­eső Időnként élénk, helyenként erős déli, délkeleti szél. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—plusz 4, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 7—12 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 71. szám Ára: 90 fillér 1978. március 21. péntek Willy Brandt látogatása az Egyesült Izzóban Megnyílt az országgyűlés Csütörtökön délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvise­letek számos vezetője. tavaszi ülésszaka Willy Brandt, a Német ázociál- demo'krata Párt elnöke és kísé­rete csütörtökön az Egyesült Iz­zóba látogatott. A vendégeket Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Die­nes Béla vezérigazgató és Vadas Sándorné, a vállalat pártbizott­ságának titkára fogadta. A ve­zérigazgató tájékoztatójában egyebek között elmondta: az Izzónak jelentős kereskedelmi kapcsolata van az NSZK több vállalatával, és a hannoveri vá­sárokon már eddig is számos etektroipari újdonsággal mutat­kozott be. Willy Brandt ezután megtekin­tette a díszkivilágító és normál Izzókat gyártó üzemrészt, majd Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei 1977-ben összességében eleget tettek a népgazdasági kö­vetelménynek, és jól megalapoz­ták a tavalyinál nagyobb, idei feladat teljesítését is. Ezt a mun­kát elemezte csütörtökön a bajai Augusztus 20. Tsz-ben tartott együttes ülésén a megyei mező- gazdasági szervezési és a zöld­ség-, gyümölcsellátási operatív bi­zottság. Dr. Király László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetője az általá­nos feladatokon kívül legfőbb tennivalóként jelölte meg a ku­korica vetésterületének 10 szá­zalékos növelését Bács-Kiskun megyében. Hangsúlyozta: a nagy­üzemi kukorica termesztésére kell az erőt összpontosítani, hogy a kézimunka-igényes zöldségter­mesztés minél nagyobb hányadát vállalhassa át a kisüzem, ahol a kukorica hozama alacsony. A megye gazdaságaiban a szán­tóföldi növénytermesztés szerke­zete egybeesik a népgazdaság igényeivel. A kukorica arányának növelésén kívül egyéb szerkezet- változtatásra nincs szükség. Bel­víz nem zavarja a mezőgazdasági munkát, viszont a téli csapadék kisebb volt a szükségesnél. Ezért a gazdaságok a termelés első sza­kaszától kezdve használjanak ki minden lehetséges eszközt az ön­tözésre, hogy a növényzet kellő nedvességhez jusson. A termelési, értékesítési szer­ződéskötés eredménye biztató. Egyes zöldség-, gyümölcsfajoknál, fajtáknál nem ritka az előirány­zat száz százalékon felüli, a kon­zerv- és étkezési gyümölcsnél 127—128 százalékos teljesítése. Ha a termelők, a feldolgozók, a for­galmazók szerződéses fegyelme tovább javul, és az időjárás is kedvezően alakul, a megye me­zőgazdasága megfelelhet a vára­kozásnak. Az eddiginél többet kell törődni a mezőgazdasági dol­gozók munkakörülményeinek ja­jező sorokat jegyzett a lámpa­testeket készítő brigád naplójába A Német Szociáldemokrata Párt elnöke ezt követően az üze­mi szakszervezeti bizottság kép­viselőivel, szakszervezeti bizal­miakkal találkozott. Érdeklődés­sel hallgatta a szakszervezeti be­számolót, a bizalmiak hozzászó­lásait, majd a vállalat szakszer­vezeti tanácsának tevékenységé­ről, aktivistáinak munkájáról tá­jékozódott. Willy Brandt csütörtök délután a Gellért Szálló gobelintermében sajtókonferenciáin találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó, rádió és televízió képviselőivel. A sajtókonferencián Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője elnökölt. (MTI) vitásával, a munka szervezésé­vel, kezdeményezőkészségük fel­karolásával. A tavalyi jó termés is a mezőgazdasági dolgozók szor­gos munkájának az eredménye elsősorban. A tanácskozáson részt vett ter­melők, valamint a feldolgozó, for­galmazó vállalatok képviselői hangsúlyozták, hogy a termény-, és terméktárolási, göngyölegellá­tási feladatokat az eddiginél sok­kal jobban meg kell oldani, mert az korántsem megnyugtató. A Az ülést Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Ke­gyelettel emlékezett meg a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt Ne­meslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt és a mun­kásmozgalom régi harcosáról. A munkáshatalomért, a szocialista társadalom felépítéséért dolgo­zott, emlékét megőrizzük — mon­dotta, majd bejelentette: Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy ma éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, képviselőtár­sunk. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának alelnöke, aki a felszabadulás óta volt tagja legfelsőbb államhatalmi . testüle­tünknek. Apró Antal méltatta Ortutay Gyula életútját, mara­dandó életművét, majd javasla­tára az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg Nemeslaki Tivadar és Ortutay Gyula érde­meit, emléküknek a képviselők néma felállással adóztak. Ezt követően Apró Antal be­jelentette, hogy dr. Kovács Gá­bor, Békés megye 10. számú vá­lasztókerületének képviselője mandátumáról' lemondott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik. Az országgyűlés tudomásul vet­te az Elnöki Tanácsnak a leg­utóbbi ülésszak óta alkotott tör­vényerejű rendeletéiről szóló je­lentését, majd elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát: 1. A belkereskedelemről szóló törvényjavaslat; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolója; 3. A külügyminiszter beszá­molója a kormány külpolitikai tevékenységéről; 4. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter emel­kedett szólásra. Az expozé elhangzása után Is- pánovits Márton Bács-Kiskun megyei képviselő, a törvényja­vaslat bizottsági előadója szólt arról, hogy az országgyűlés ke­reskedelmi, valamint jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsága — együttes ülésén hozott határo­zatával — 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a tör­vénytervezet felett kibontakozott szakemberek lényegesnek tartot­ták, hogy a termésbecslést a be­takarítás előtt egy hónappal vé­gezzék, mert így pontosabb ada­tokat kaphatnak. Sürgették a fel­szólalók a kereskedelmi és fel­dolgozó vállalatok 'hűtőtárolói teljesítőképességének növelését, a beta'kiarítógépek gyorsabb pótlá­sát, mivel nagy részük elhasz­nálódott az előző évek megfeszí­tett munkájában. , Sz. F. társadalmi vita fontosságát, hangsúlyozva: a szocialista de­mokrácia érvényesülését erősítet­ték a 19 megyében és a főváros­ban megrendezett fórumok. Az állandó bizottsági vita ta­nulságait összegezve az előadó így folytatta: — A legszenvedélyesebb és a konkrét érvekben leggazdagabb észrevételek a hiánycikkek kap­csán hangzottak el. Ugyanilyen élesen vetődött fel az alkatrészek és a tartozékok ellátásának je­lenlegi helyzete is. Azzal az igénnyel: csak azt gyártsuk, vagy hozzuk be külföldről, aminek a javításához egyidejűleg minden feltételt megteremtünk. — Szükségesnek tartjuk, hogy a törvény, a végrehajtási rende­let és a többi, a belkereskedelem­re érvényes jogszabály egységes szerkezetben jelenjen meg — folytatta az előadó. — Ez ad le­hetőséget arra, hogy a kereske­delemben dolgozókat — a ren­delkezések megismerésén ke­resztül — megfelelően felkészít­hessék a törvény végrehajtására, megvalósítására. Bizottságaink kérik a Hazafias Népfrontot: úgy, ahogy segítették és szervezték a törvénytervezet vitáját, ugyanúgy segítsék elő a társadalom „felké­szítését” a törvény megisme­résére és végrehajtására. Abban a meggyőződésben, hogy a törvény maradandó lesz, az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsága a benyújtott törvényjavaslat meg­vitatását, s — a módosító javas­latok figyelembevételével —el­fogadását javasolja az országgyű­lésnek — mondotta befejezésül Ispánovits Márton. A törvényjavaslat feletti vitá­ban számos képviselő' szólalt fel, közöttük két Bács-Kiskun me­gyei is. Felszólalt Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke is. akinek be­szédét lapunk 3. oldalán ismertet­jük. Czégai Valéria Bács-Kiskun megyei képviselő, a lajosmizsei ÁFESZ-bolt eladója örömmel ál­lapította meg: a megye lakossá­gának áruellátása kiegyensúlyo­zott, a kiskereskedelem forgalma folyamatosan növekszik. Az áru­utánpótlást azonban megnehezí­tik a kedvezőtlen raktározási kö­rülmények. A kecskeméti és a bajai vas-műszaki nagykereske­delmi vállalatok telephelyein pél­dául milliós értékeket tárolnak a szabad ég alatt. Olyan gondok ezek. amelyeket csak a tervezett raktár mielőbbi megépítésével szüntethetnek meg — mondotta. A továbbiakban arról beszélt, hogy a megyében növekszik a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet: évenként minden lakos átlag két és fél ezer forint ér­tékű tartós fogyasztási cikket vá­sárol. Az viszont kevésbé örven­detes, hogy számos terméket — gyártási, szerelési vagy szállítási hibák miatt — a garanciaidőn belül javítani kell. Fokozza a bosszúságot, hogy a javító szol­gálatok nem mindig tesznek ele­get a garanciális kötelezettség­nek. A kereskedelem vezetőihez, ellenőreihez benyújtott panaszok szerint nemcsak egyes import gépek, hanem a belföldi termékek javítása is elhúzódik az alkat­részek hiánya miatt. Molnár Frigyes Bács-Kiskun megyei képviselő, a SZöVOSZ el­nöke elégedetten nyugtázta, hogy a javaslat érvényesíti a szövet­kezeti törvény szellemét, s a szövetkezetek súlyuknak és fon­tosságuknak megfelelően szere­pelnek. A törvénytervezet új és az eddiginél nagyobb feladatokat állít a községekben, az apró fal­vakban és a tanyákon működő fogyasztási szövetkezetek elé. Az AFÉSZ-ek évente mintegy 10 milliárd forintnyi élelmiszert és iparcikket értékesítenek a vidé­ki településeken. Az iparcikkeket azonban továbbra is a városi nagykereskedelmi központokban, áruházakban kínálják, hiszen ott lehet gazdag választékot tartani. A tervidőszak végéig a nagy alapterületű és kedvező vásárlá­si körülményeket nyújtó ipar­cikkáruházak számát 67-ről 84-re növelik. — Tudjuk, hogy a falusi keres­kedelem még számos területen gondokkal küzd, s hogy a lakos­ság jogosan kéri az üzletek fej­lesztését, gyarapítását. Már az új kereskedelmi törvény szelle­mében mindent meg kell ten* nünk a jobb áruellátásért, moz- > gósítva a tartalékokat. Eredmé­nyes módszernek tűnik az álta­lános fogyasztási szövetkezetek társulása a mezőgazdasági, az ipari szövetkezetekkel, illetve az állami gazdaságokkal történő együttműködés a közös célok megvalósítása érdekében. Közö­sen tevékenykedhetnek a keres­kedelmi és vendéglátó háló­zat bővítésén, az ipari és keres­kedelmi szolgáltatások fejleszté­sén. Követendőnek tartjuk az olyan példákat, amelyek az erőket egyesítve teremtik meg az új faluközpontok üzleteit, s való­Sághy Vilmos — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdonvi­szonyaira, erkölcsi normáira fel­épített 1875-ös kereskedelmi tör­vényt új szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter. Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrássze­rűen megnövekedett; az 1975. évi fogyasztás összehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százalé­ka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kis­kereskedelmi forgalom az emlí­tett 15 éves időszak alatt 2,7- szeresére növekedett. Cél: az egészségesebb fogyasztási szokások kialakítása Röviden áttekintve a kiskeres­kedelmi forgalom néhány terü­letét, a következő kép tárul elénk: élelmiszer-fogyasztásunkat ma az jellemzi, hogy fejenként és naponta 3150 'kalóriát, 100 gramm fehérjét, ezen belül mint­egy ötven százalékban állati fe­hérjét fogyasztunk és a vitamin- fogyasztásunkat legjobban szem­léltető zöldség-gyümölcsfélékből évente és fejenként 165 kilo­gramm jut minden lakosra. Ka­lóriafogyasztásunk mennyiségileg kielégítő, itt inkább a tűltáplált- ság jelent ma már problémát. Fehérjefogyasztásunk közel van a biológiai optimumhoz. Az en­nek színvonalát meghatározó termékek közül a húsfogyasztá­sunk az 1960. évi egy főre szá­mított 49 kilogrammról 1975-ig 71 kilogrammra növekedett. To­jásfogyasztásunk pedig ugyaneb­ben az időben 9 kilogrammról 16 kilogrammra nőtt. Ezekkel a fogyasztási adatokkal megelőz­tünk olyan országokat, mint Olaszország, Dánia, Finnország. A lakosság, különösen a , fiata­lok élelmezésében fontos helyet foglal el a tej és a tejtermékek. Bár ezekből az utóbbi években gyors ütemben nőtt a fogyasz­tás, itt még messze vagyunk az optimumtól. Éppen ezért mind a termelőknek, mind a forgalma­zóknak sokat kell tenniük a fo­gyasztás további tervszerű növe­léséért. Zöldség- és gyümölcsfo- gy ásatási színvonalunkkal Euró­pában a jobban ellátott országok csoportjába tartozunk. Élelmiszer-kínálatunk választé­ka — közmegelégedésre — kü­lönösen az utóbbi 5—6 esztendő­ben növekedett. Olyan színvona­lat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minőségi tényezőik a fontosak. A kálóriafogyasztás csökkenésével egyidejűleg a biológiailag külö­nösen értékes tej, tejtermékek és zöldség-gyümölcs fogyasztásá­nak kell növekednie. Fontos fel­adat az is, hogy tovább emeljük az összes élelmiszereken belül a félkész, a konyhakész termékek arányát, hogy ezzel is körnnylt- sük a mintegy kétmillió dolgozó nő munkáját. Növelni kívánjuk a bébiételek forgalmát és a mainál magasabb szinten sze­retnénk ellátni a lakosságot dia­betikus élelmiszerekkel is. Élvezeti cikkekre lakosságunk évente 50 milliárd forintot költ, körülbelül 40 százalékkal többet, mint ruházatra. Ebből a csoport­sítják meg a tanyai és apró fal­vak boltjainak felújítását, az áruszállítás megszervezését. A vitában elhangzottakra Sághy Vilmos válaszolt, majd szavazásra került sor: az ország­gyűlés a belkereskedelemről szó­ló törvényjavaslatot a módosítá­sokkal együtt elfogadta. A tavaszi ülésszak ma folytat­ja munkáját. (MTI) expozéja ból érdemes megemlíteni a szesz, a cigaretta és a kávé fogyasz­tását. Tizenöt év alatt az egy főre jutó fogyasztás szeszből — 100 százalékos alkoholban ki­fejezve — 6 literről 10 literre, dohányból 1,8 kilogrammról 2,3 kilogrammra, kávéból pedig 15 dekagrammról 2.6 kilogrammra emelkedett. Társadalmunk egész­ségvédelme is indokolja, hogy ne ösztönözzük e cikkek vásárlását. Ezért jelenleg mindhárom ter­mék reklámozását tiltjuk, a szeszforgalmazás korlátozására pedig az utóbbi időben számos intézkedést tettünk. Az egészségesebb fogyasztási szokások kialakítását szolgálja a törvényjavaslatnak az a része, amely lehetővé teszi bizonyos termékek forgalmazásának meg­tiltását, és más termékek árusí­tásának kötelezővé tételét Mai gyakorlatunkban például a sze­szes Utalok eladását korlátozzuk, a tejeladást pedig bizonyos üzlet­típusokban kötelezően előírjuk. Átalakulóban a vendéglátás tevékenységének szerkezete A vendéglátás fontos része a kereskedelemnek. Forgalma az utóbbi másfél évtizedben kétsze­resére nőtt tevékenységének bel­ső szerkezete — ha lassan is — átalakulóban van. Az 1960-as év­ben még a szeszesital-értékesítés állt tevékenységük középpontjá­ban, az utóbbi időben mindin­kább az ételkészítés és ételfor­galmazás került előtérbe. Nem látványos, de annál lényegesebb a vendéglátás szerepe a munka­helyi, a gyermek- és a diákét­keztetésben: jelenleg 1,3 millió felnőtt és 1,2 millió gyermek, il­letve diák részesül szervezett ét­keztetésben. A fejlődés ellenére — a dol­gozók számához viszonyítva — még nem kielégítő a munkahelyi étkeztetésben részesülők száma. A gyermek- és diákétkeztetésen belül különösen elégedetlenek vagyunk az általános iskolások helyzetével, akiknek csak 45 szá­zaléka vesz részt szervezett ét­keztetésben. A vendéglátáshoz kapcsolódó­an, kissé részletesebben szólt a miniszter a szeszesital-forgalma­zás időszerű kérdéseiről. — A szeszes italok forgalma­zásának korlátozását összekap­csoltuk azzal az intézkedéssel — mondotta —, hogy a jövőben a vendégilátóipari dolgozók bérfej­lesztési lehetősége és jutaléka ne a szeszes ital értékesítésétől függ­jön, hanem az étel, üdítő ital stb. forgalmazásától. A szeszes­ital-forgalom korlátozása nagy érdeklődést, és meg kell monda- (F oly tatás a 3. oldalon.) elismerését, jókívánságait kife­Pártkongresszus Colombóban Colombóban megkezdődött Sri . Lanka Kommunista Pártjának 10. kongresszusa. Képünkön: Pieter Keune- man, a párt főtitkára. (Telefoto— ADN—ZB— MTI—KS) KIEGYENSÚLYOZOTTÁ MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Előkészület a nagyüzemekben • A kukorica magágyát készítik a bácsalmási határban.-w. ¥ Vs-1* • Huszonkétezer négyzetméter fólia alatt termeszt zöldségfélét a tataháza-mát ételki tsz. Képünkön: Soós Antalné és Bundzsák Már- tonné a paprikapalántát öntözi. (Méhesi Éva felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents