Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-23 / 70. szám
1978. március 23. 9 PETŐFI NÉPE ® 1 Primőrök a város lakóinak • Az üvegházakban termesztett salátát Baja és Budapest üzleteibe, valamint exportra szállítják a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetből. (Straszer András felvétele) Gyarapodnak a fóliasátrak a megye háztáji, és kisegítő gazdaságaiban, valamint a szövetkezeteikben is. Tavaly, az egy évvel korábbihoz képest a megyében 30 százalékkal nőtt az a terület, amelyet fóliasátrakkal borítottak, s alatta primőr^ zöldségféléket termeltek. Az idei újabb 15 százalékos emelkedés azt jelenti, hogy továbbra is nagy a fólia alatti zöldségtermelési kedv. Üzletekbe került már a korái saláta egy része, s rövidesen a retek szedése is elkezdődik. Különösen a nagyobb városok környékén gazdálkodó szövetkezetek tartják szükségesnek a fólia alatti termesztés növelését. A város- ellátásban nagy részt vállaló szövetkezetek közé tartozik a bajai Augusztus 20. Tsz is. Az üvegház alatti területük hatezer négyzet- méter és háromezer négyzetmétert fólia fed. Ezek alatt fűteni is lehet, további hatezer négyzetméteren nem fűthető fóliasátor alatt termesztik a korai konyhakerti növényeket. Az idén több mint . négyezer négyzetméterrel növelték a fólia alatti területet. Az igényeket és lehetőségeket a gazdaságosság szempontjaival összevetve döntöttek úgy, hogy a télvégi hetekben salátát, ezután paradicsomot és paprikát termelnek a fedett területükön. A napokban kezdték meg a saláta, szedését, összesen 310 ezer fej salátát szállítanak a tavasszal a bajai és környékbeli, illetve budapesti üzletekbe, valamint a ZÖLDÉRT-nek, ezenkívül jelentős mennyiséget exportálnak is. Ezen a héten már 40—50 ezer salátát visznek el a szövetkezet kertészeti telepéről. Néhány üvegházban már földbe kerültek a hajtatott paprikapalánták. Paprikából az idén 53 ezer darabot, ezenkívül még 400 mázsát szeretnének értékesíteni. ■ Megtermelik a háztáji gazdaságok részére is a szükséges palántákat. Több mint harmincezer paprika, paradicsom, karfiol és karalábé- palántát adnak el a szövetkezeti tagoknak és a háztáji zöldségtermelőknek. A szövetkezet az egész esztendőben | kiveszi részét Baja folyamatos zöldségellátásából. Nemcsak fólia alatt, de szántóföldön is jelentős mennyiséget termelnék. A városellátás szükségletein felüli zöldségféléket a Szigetvári Konzervgyárnak és a TÁSZI- nak adják el, s ugyancsak termelési szerződést kötöttek a ZÖLD- ÉRT-tel is. Több mint 130 hektáron uborkát, paradicsomot, diny- nyét, hagymát, paprikát és csemegekukoricát termelnek. Két hektáron úgynevezett vegyeszöld- ség-kertészetet hoztak létre, amelyet a tsz nyugdíjasai és a szocialista brigádok művelnek. Terveik szerint 25—30 vagon uborkát, ezer mázsa sárga- 12 ezer mázsa görögdinnyét értékesítenek. Jelentős a vöröshagymatermelés is. Áttelelő vöröshagymafajta magját vetették el az ősszel — kísérleti céllal — öt hektáron. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A télen nagyobb károsodás nem érte a vetést, s így számítanak arra, hogy augusztus első napjaiban megkezdik a hagyma betakarítását. Ugyancsak kísérletnek tekintik az idén, négy hektáron, a paradicsomtermesztést. Az AGRO- MAX nevű komplex műtrágyát — amelyben növekedést serkentő szerek és talaj baktérium-tenyészet is van — próbálják ki. Ha igazolódik, hogy e műtrágya használatával húsz-harminc százalékkal növekszik a termés, akkor a jövőben nagyobb területen termesztenek paradicsomot, s valamennyi kertészeti növény tápanyag-utánpótlásában szerepet kap ez az új műtrágya. Cs. I. TESTVÉRLAPUNK ÍRJA SZEVASZfÖPOLÍ. HÍREK, FELKÉSZÜLNEK AZ ÜDÜLŐK Krími vonzások nyomában Bács-Kiskun testvérmegyéje, a krími terület sok-sok látogatót, pihenni és üdülni vágyó vendéget vonz. A több mint kétmillió lakosú fekete-tengeri félsziget népessége megtöbbszöröződik az üdülési idényben. Mindenek előtt kivételes természeti adottságainak köszönheti ezt a vonzerőt, de a környezeti feltételek nem önma- guktól fejlődtek, hanem tervszerű munkával kellett kiépíteni a vendégváró létesítmények hálózatát, megszervezni az ellátást S a hírnév megtartása, erősödése sem csupán a tenger kék hullámain és a partmenti dísznövény- ligeteken múlik, hanem sokkal inkább a mindennapi tevékenységen. .Mai összeállításunkat testvérlapunk, a Krímszkaja Pravda számaiból úgy válogattuk össze, hogy közelebb kerüljön olvasóinkhoz az egyik nagy múltú, de a többinél talán 'kevésbé ismert krími város, Szevasztopol életének néhány mozzanata. A rövid információk azokról az eredményekről adnak számot, amelyek az utóbbi hetekben a területi határokon túl is fölhívták magukra a figyelmet, A további információk pedig az üdülési idény előkészületeit — biztos közeledését —érzékeltetik. EMLÉKMŰVEK VÉDNÖKEI Szevasztopolban, a második világháború hős városában speciális gépesítési főigazgatóság működik; a kollektívája első lett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború hősei előtt tisztelgő emlékművek köztársasági szintű társadalmi szemléjén. A győztesnek járó oklevelet vehette át az emlékművekre felügyelő, azokat óvó bizottság elnöke, J. A. Lavrovszkij, a daruépítő részleg lakatosa is. A gépesítési szakemberek védnökséget vállaltak a 128-as tur- kesztáni hegyilövész-hadosztály emlékműve felett. Ennek a hadosztálynak a katonái szabadították fel Szevasztopolt 1944 májusában a német fasiszta megszállás alól. A szerelők és építők szoros kapcsolatot tartanak fenn az egység veteránjaival és az elesett harcosok rokonaival. Jártak a legendás „Malaja Zemlja” vidékén is. A háborús időkről a hídfőállás egyik védője, A. I. Szmelij, mai munkatársuk beszélt. Másik kollégájuk, E. N. Harcsenko a fiatalokkal epmtt bejárta a Zujszki- hegy partizánösvényeit. Kirándulást szerveztek Szevasztopol védelmének emlékhelyeire is. HÁROM NYELVEN A „Mikrobiológia” című tankönyv második — angol és spanyol nyelvű — kiadását készíti elő a „Mir” Kiadó. A kötetet a krími orvostudományi intézet mikrobiológiai tanszékének vezetője, K. D. Pjaíkin professzor és J. Sz. Krivosein docens, az orvostudományok kandidátusa írta. — Ez a kiadás negyven nyomdai ív terjedelmű — tájékoztatta a lap munkatársát Kirill Dmitri- jevics Pjatkin, — Felhasználtuk a kézirat előkészítésekor született újabb tudományos eredményeket, átdolgoztuk a szövegnek több mint a felét, s az ábrák egyhar- madát. Az angol és spanyol nyelvű második kiadás idején oroszul már ötödszörre lát napvilágot a tankönyv. Ismételt megjelentetése lehetővé teszi, hogy a kötetet haszonnal forgathassák sokázsiai, afrikai és latin-amerikai ország oktatói és diákjai is. DÍSZES JUTALOM A szovjet nép forradalmi és harci hagyományainak aktív ápolásáért díszoklevéllel tüntették ki a Szevasztopol hősi védelmének és felszabadulásának emlékeit őrző múzeumot. A magas ukrán kitüntetés méltó elismerését jelenti az egész köztársaság egyik legnagyobb kulturális központja munkájának. Csupán tavaly körülbelül 3 millió látogatót fogadott az intézmény, a munkatársai több ezer kirándulócsoportot vezették, számos előadást tartottak. Nemrég megérkezett a múzeumba a húszmilliomodik látogató is. MOSZKVICS — AZ ÚJÍTÓNAK Huszadik éve dolgozik a sze- vasztopoli „Éra” nevű vállalatnál Viktor Nyikolajevics Levickij: itt volt tanuló és most az egyik részleg lakatosaként szerez megbecsülést, tagja az Ukrán Kommunista Párt krími területi bizottságának, a mai fiatalok oktatója. Nevét fölijegyezték azoknak a névsorába, akik kiemelkedően járultak hozzá a tizedik ötéves terv teljesítéséhez. Levickij, a lakatos — aktív újító. Eddig 24 javaslatát fogadták el. Ezek számottevően emelték a termelékenységet, javították a termelési technológiát. Eredményei elismeréséül a feltalálók és újítók össz-szövetségi kiállításán oklevelet és jutalmul egy Moszkvics«—412-es gépkocsit kapott. PILÓTÁK A TENGERPARTON A Krím félszigeten dolgozó pilóták közül sokan töltik egészségügyi céllal szabadságukat a tengerparti Alustában. Ezenkívül pihenési „bázisként” rendelkezésükre áll a szimferopoli járás Nyikolajevka nevű faluja, ahová családostul érkeznek három-négy napra. Most újabb pihenőhely építése kezdődött meg. Szimeizben fürdő és szanatórium együttese készül hétszázhúsz személy számárai. A terveket az egyik ukrajnai intézet dolgozta ki. Az üdülőépítésekkel foglalkozó jaltai vállalat befejezte az alapozást, lefektette a tengeri vízgyűjtő és a vízelvezető csöveket A munkások rövidesen hozzáfognak a főépület két szárnyának kivitelezéséhez. Ide jönnek majd üdülni és az egészségüket ápolni a szovjet polgári repülés irányításának dolgozói. SZEZON ELŐTT AZ „UKRAJNA” A jaltai „Ukrajna” szanatórium a krími terület déli tengerpartjának egyik legszebb létesítménye. Jellegzetességeihez tartozik, hogy a hazaiak mellett szép számmal pihennek itt külföldi vendégek is. Ä gyógyintézet fölkészül a rövidesen megkezdődő üdülési szezonra. Felújítják a betegszobák berendezéseit. Mindegyikbe televíziót, hűtőszekrényt állítanak. Tovább gyarapodnak a gyógyítás feltételei. Az alkalmazandó módszereket már korábban kidolgozták az orvosok: gyógyfüvek és -növények párlatának a beléle- geztetésével gyógyítják a tüdő és felsőlégutak egyes betegségeit. Nagy figyelmet fordítanak a med it errán -szub tropikus éghaj lati tényezőkkel összefüggő gyógyítási lehetőségekre. A strandon, ahql napernyők sorát állítják fel, intenzív orvosi ellenőrzést rendszeresítenek, s masszírozást is igényelhetnek a vendégek. Bővül a csónákkölcsönző állomás is. S a konyhát sem kerülik el a kezdeményezések: az étterem nemzeti napokat szervez, hogy meg tudjanak felelni a különböző ízléseknek. összeállította: .Halász Ferenc A VOLÁN ÉS A MÁV Felkészültek az ünnepi forgalomra Kétezer kisegítő autóbusz- járatot és több mint 200 mentesítő vonatot tervezett a Volán és a MÁV a húsvéti utas- forgalom zavartalan lebonyolítására. A Volán áz ünnepi Tiétvégére a szokásosnál mintegy 110 ezerrel több utassal számol. Az eddigi jelzések szerint a legnagyobb forgalmat a Budapest—Jászberény— Kisköre, valamint a Kalocsa—Baja, a Kecskemét—Szeged—Makó, a Szarvas—Orosháza és a Dunaújváros—Mohács vonalon, továbbá a Mátra vidékén várják. A szokásos napi 10—15 ezer utas kétszeresére számítanak az Engels téri központi pályaudvaron, ahol már csütörtökön üzembe állítanak 30 mentesítő járatot; pénteken 60, szombaton pedig 100 kisegítő autóbusz indul. A pályaudvaron az induló kocsik is alig férnek el, ezért az érkező járatok szokás szerint a Szent István térre futnak be a hét végén. A MÁV a legtöbb utast péntekre és szombatra várja, amikor 120 mentesítő vonat megy egyebek között Miskolcra, Debrecenbe, Békéscsabára, Szombathelyre és 20 kisegítő szerelvényt állítanak be a kanizsai és a tapolcai vonalon is a várhatóan nagyobb balatoni forgalomra, A közlekedési vállalatoknak — miután a húsvéthoz közel a másik kettős ünnep is — gondot okoz, hogy mennyire húzódik szét a fővárosba visszairányuló forgalom. Ezért is kérik ismételten az utasokat a jegyek előre- váltására — a busszal közlekedőket a visszaútra szóló jegyek megvételére is — mert ennek alapján tudják megszervezni a szükséges kapacitást az ünnepi forgalom végére is. (MTI) Eredményes kocakihelyezési akció a kistermelőknek Kétszer annyi vemhes kocasüldőt biztosítanak az idén kedvezményes akcióban a kistermelőknek, mint tavaly, 1977-ben az állattenyésztés csaknem valamennyi értékmérő adata javult. Kivétel volt viszont a kistermelői kocaállomány kisebb mértékű számszerű visszaesése; ennek a folyamatnak a megakadályozására vemhes kocasüldő-kihelyezé- si akciót hirdetett a húsipar, amelynek során tavaly több mint 21 ezer állat került a kistermelőkhöz, de az összesítések szerint többre lett volna szükség. Az idén a kistermelői kocaállomány stabilizálása továbbra is kiemelten fontos feladat, ezért új központi intézkedésekkel a, mezőgazdásági nagyüzemeket ösztönözték a vemhes kocasüldők „előállítására”. A kocaisüldő-vemihesítésekre vonatkozó szerződésekbe olyan feltételeket épített be, amelyek növelték a mezőgazdasági nagyüzemek anyagi érdekeltségét. Különösen az fontos, hogy az üzemekkel, főként az első fél évben akarják leszállíttatni az anyaállatokat A mezőgazdasági nagyüzemek eddig közel 42 ezer kocasüldő vemhesítésére kötötték meg a szerződést úgy, hogy az állatszállítások időpontja is kedvez a kistermelőknek. Az állatok közül 12 000-et még az első negyedévben átadnak, további 21 ezer pedig a második negyedévben kerül majd a háztáji gazdáikhoz, kistermelőkhöz. (MTI) Az egészségügyi ellátás javításáért • Egyik utóbbi cikkünkben — a megye táppénzhelyzetéről szólván — utaltunk arra is, hogy Bács-Kiskun egészségügyi ellátottsága távolról sem mondható kedvezőnek. Az országos átlagnál kevesebb nálunk a tízezer lakosra jutó orvosok száma; nagyobb az egy körzetre eső lakossági lélekszám — főleg városokban; kevesebb a tízezer lakosra vetített rendelőintézeti szakorvosi óraszám. Folytathatjuk azzal. is, hogy — habár most már átmenetileg, hiszen jelentős kórházfejlesztés folyik a megyéiben — a fekvőbeteg-ellátás terén sem virágos a helyzet. Helyzetünk negatívumai mellett sem lehet, s nem is szabad elfeledkeznünk a megye egészség- ügyá ellátásának javítására tett nagy erőfeszítésekről, s azok eredményeiről. Lemérhetjük ezt azon is, ha csupán az 1000 lakosra jutó szakrendelői szakorvosi óraszám alakulását vizsgáljuk. Ez 20 év alatt — 1955 és 1975 között — több mint háromszorosára, 0,7 óráról 2,6 órára növekedett. Jelentős fejlesztések történtek a múlt évben is például az alapellátás munkafeltételeinek javítása terén. A rendelőket fenntartó községi és városi tanácsok igen komoly összegeket fordítottak a rendelők felszerelésének bővítésére és felújítására. Ebbe ilyenek tartoznak mint pl. a legtöbb rendelő bőséges ellátottsága egyszer használatos injekciós- tűkkel stb. # Miként azonban az SZMT elnökségének legutóbbi ülésén is megállapították, nem megnyugtató az említett összegek felhasználásának módja — egyes helyeken. Ahol beszerzési gyakorlattal nem rendelkező egészségügyi dolgozó vészi meg a pénzért, ami éppen kapható. A területi egészségügyi intézmények szervezett segítséget tudnának adni a szakszerű beszerzésekhez, a rendelkezésre álló összegek legcélszerűbb felhasználásához. Az alapellátás egésznapos elérhetősége érdekében a körzeti orvosok — nagyon helyesen — a legtöbb helyen közösen, összefogva társultak az ügyeleti szolgálat megszervezésére. Több helyütt azonban egészségtelen túlzások is adódtak. Már nemcsak hét végén, hanem hétköznap délutánokon is csak ügyeleti ellátást tartanak. így a munkából jövők műszakjuk után már nem, vagy csupán ügyeleti ellátásban részesülnek. Ami azzal is jár, hogy az orvos személye állandóan változik és „eredeti” orvosát a beteg csak munkaideje alatt érheti el. Ilyen helyeken a járási és városi főorvosok beavatkozása szükséges — a körzeti egészségügy! szolgálatok munkaidejének újabb felülvizsgálata céljából, megfelelő intézkedésekkel. A szakorvosi rendelőintézetek munkarendjét sok helyütt úgy módosították mór, hogy az ellátás egész napon át elérhető legyen. Szakorvoshióny és az ellátandók nagy száma több szakrendelésen kényszerű előjegyzések bevezetését tette szükségessé. Ez ugyan nem mindig talál megértésre a betegék körében, de be kell látni, hogy — mint említettük — kényszerűségből fenn kell ezt tartani. • Mindjobban fokozódik megyénkben az üzemi egészségügyi szolgálat szerepe. Már 19 főfoglalkozású üzemorvos működik Bács-iKiskunban, s közülük 7-nek van táppénzre vételi joga. Ezt a jogot — a gyakorlati tapasztalatokra építve — célszerű kiterjeszteni. Az SZMT elnöksége az üzemek és az ottani szakszervezetek feladataként jelölte meg, hogy rendszeresen foglalkozzanak az üzem táppénzes helyzetével, és ha üzemorvosuk van, ezt egyik fontos tennivalójaként határozzák meg. Ügy, hogy az orvos rendszeresen mérje fel a betegállományt, s a tények elemzése alapján állapítsa meg az üzem által megteremthető intézkedéseket. Üzemorvossal rendelkező üzemben szervezzék meg azt a gyakorlatot. hogy a betegség után munkába lépő dolgozó táppénzes iratába az üzemorvos betekintsen. és ahol szükségesnek látja, illetve ezt rendelet írja elő, munkaalkalmasságát elbírálja. • Általában is — meg kell javítani az üzemegészségügyi munkát, és a receptírás teendőinél igényesebb feladatok végzését kell elvárni az üzemorvostól. Ehhez némely helyen úgy kell változnia a gazdasági vezető szemléletének is. hogy az üzemorvos tevékenységét épp oly fontosnak tekintse, mint mondjuk a főkönyvelőét, vagy műszaki vezetőtársáét. T. I. wWavw.vav.v.v.v.v Az ország legnagyobb tésztagyára • A gyermelyi Petőfi Tsz 1977-ben nyolcszáz vagon tésztát gyártott, legnagyobb részt saját alapanyagból. Most Olaszországból vásárolt új gépeket állítottak be, melyeket márciusra üzembe helyeztek. Az év végére a gyár termelése eléri az ezerkétszáz vagont. (MTI-fotó: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Épül a felvonulási út a nagymarosi vízlépcsőrendszer helyén A magyar—csehszlovák Duna- szakasz mentén megkezdődött a gabcikovo—nagymarosi vízilépcsőrendiszer építési területének előkészítése; építik a munkagépek, á teherjárművek felvonulási útjait: energiát, vizet vezetnek a leendő munkahelyre és berendezik az építők táborhelyét. Duna- kilitinél, a község és a leendő duzzasztómű köpött létesítendő útvonal helyén megkezdődött az erdőirtás, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói pedig a felvonulási utat keresztező holtágakban készítenek áthidalást: az érintett mederszakaszokat kővel töltik fel. Az év második felében fejeződik be a felvonulási út kiépítése, amit a munkásszállások táborának felállítása és az energiahálózat felszerelése követ. A tavaly ősszel aláírt magyar— csehszlovák államközi szerződés szerint Dunakilitinél Magyarország építi fel a diuzzasztóművet. Ez ebben a körzetben a folyó vízszintjének megemelésével 60 négyzetkilométer területű, egészen Pozsonyig terjedő víztározót hoz létre. Ebből a 243 millió köbméteres tározóból ágazik el Dunakilitinél a Duna új medre, a hajózásra is alkalmas több mint 25 kilométer hosszú, úgynevezett üzemvízcsatorna, amelynek a vize a gabcikovói vízierőtelep nyolc turbináját hajtja meg. Mellette építik fel a hajókat átemelő zsilipeket és a magas áradást átbocsátó árapasztókat is. A Gabci- kovónál átzsilipelt hajók még mintegy 8 kilométeres utat tesznek meg az üzemvízcsatomában, s utána térnek vissza a Duna régi medrébe, majd a nagymarosi vízlépcsőnél újabb zsilipelés után folytatják útjukat. Visegrád és Nagymaros közelében épül fel a vízlépcső hajózsilipé, duzzasztóművé és víziérőtelepe, amelynek áramfejlesztő generátorait 6 szovjet csőturbina hajtja'' meg. A magyar—csehszlovák államközi szerződés szerint Gabcikovó- nál 1986-ban helyezik üzembe az első vízturbinát. Nagymarosnál pedig 1990-ben az utolsót. A két vízierőtelep együttvéve 880 megawatt teljesítményű — ebből 160 megawatt a nagyimarosié —, s a két erőműben termelt villamos energia felét Magyarország kapja, mivel az építési költségeket is ugyanilyen arányban osztják meg. (MTI)
