Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhőát­vonulások lesznek, elszórtan átfutó eső, hózápor. Az északnyugati, északi szél megerősödik és viharos lökések kísérik. Az évszakhoz képest hűvös idő. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 1, plusz 4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 10 fok körül. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NEPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 69. szám Ára: 90 fillér 1978. március 22. szerda Budapestre érkezett WlllV lira tint gels, a nemzetközi kapcsolatok ’ ' UUUI< osztályának vezetője és Michael / Bertram, az elnök irodájának ve­Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak meghívására kedden Buda­pestre érkezett Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt el­nöke. Kíséretében van Horst Ehrnke és Wolfgang Roth, az el­nökség tagjai, Hans Eberhart Din­zetője. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula osztályvezető-helyet­tes és Jahoda Lajos, a KB mun­katársa fogadta. Jelen volt Her­mann Kersting, az NSZK buda­pesti nagykövete is. Kádár János délután a KB székházában fogadta Willy Brandtot, és megbeszélése­ket kezdtek a két felet köl­csönösen ér­deklő kérdé­sekről. (MTI-fotó: Vigovszky Ferenc felvétele— Telefotó—KS) Osztrák miniszter Kecskeméten A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter meghívására ha­zánkban tartózkodik Günther Haiden osztrák mezőgazdasági és erdészeti miniszter. A látogatásra a magyar—osztrák tudományos és műszaki együttműködés kereté­ben került sor. A szomszédos or­szág minisztere és kísérete teg­nap dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter társaságában Kecskemétre érke­zett. Részt vett a programban dr. Johann Dengler, az Osztrák Köz­társaság budapesti nagykövete, valamint a MÉM több vezető munkatársa is. A vendégeket a Kecskeméti Városi Tanács székhazában dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese és Gádor József, a városi tanács elnöke fogadta. Gádor József tájékoztatást adott a város iparának és mezőgazda­sagának fejlődéséről. Ezt köve­tően a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalathoz látogattak, ahol Tobak István, a Baromfiipari Tröszt vezérigazgatója, valamint Csizmadia István, a kecskeméti gyár igazgatója adott információt, amit üzemlátogatás követett. ' A magyar—osztrák tudomá­nyos és műszaki együttműködés­ben szerepel a szőlőtermesztés és a borászat is. Ezért is keresték fel a vendégek a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságot, ahol Magyar Ferenc igazgató adott át­tekintést a mezőgazdasági nagy­üzem munkájáról. Megnézték a palackozót, az épülő gyümölcslé­készítő üzemet, a hűtőházat, és a borkombinát létesítményeit. • Látogatás a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság nyárlőrinci bor­kombinátjában. Emléke, tanulsága élő, időszerű Koszorúzások, nagygyűlések a Tanácsköztársaság évfordulóján KISKUNFÉLEGYHÁZÁN hét­főn megkoszorúzták a Tanács- köztársaság leverése után a vá­rosi börtönből elhurcolt és ke­gyetlenül legyilkolt három kom­munista forradalmár — Iványi Sándor, Mártonffy Ernő és Né­meth Varga Sándor — emléktáb­láját. A tegnap délutáni ünnep­ség színhelye a Kiskun Múzeum előtti utcarész volt. öt középfokú tanintézet zászlókkal felvonult ta­nulói, s az üzemeket képviselő ifjúkommunisták jelenlétében Ipacs Ilona, a KISZ városi bi­zottságának titkára mondott be­szédet, majd felavatták az új KISZ-tagokat. Végezetül az ifjú­gárdisták elhelyezték a kegyelet virágait a múzeum falán levő 1919-es dombormű alatt. Ezt kö­vetően a pártbizottság épületében veteránok fogadására és találko­zójára került sor. KISKUNHALASON március 20-án este, a Fazekas Gábor ut­cai Általános Iskolában, az ot­tani pártalapszervezet rendezésé­ben tartottak nagygyűlést. Itt a szónok Gszelmann Ádám iskola- igazgató volt. A város politikai és társadalmi vezetői, valamint a diákok — hogy leróják tiszteletü­ket — tegnap délelőtt a Hősök terén, az 1919-es emlékműnél gyűltek össze. A Kiskpnhalasi Ál­lami Gazdaság kunfehértói kerü­letének központjában Szalóki Jó- zsefné, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára ünnepélyes keretek között nyújtotta át a gazdaság fiataljainak a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. BAJA is zászlódíszbe öltözve köszöntötte március 21-ét. Dél­után három órakor a Tanácsköz­társasági emlékműnél rendeztek koszorúzási ünnepséget. Ezután a város és a járás veteránjai a Fegyveres Erők Klubjába men­tek. ahol Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára és Pető József, a városi pártbizottság tit­kára fogadták őket. Demény Jó~ zsef, 19-es veterán köszöntötte, majd színvonalas irodalmi műsor szőrakoztatta a jelenlevőket. Ugyancsak a koszorúzás után ke­rült sor mintegy 500 fiatal KISZ- taggá avatasára a Központi film­színházban. A Himnusz elhang­zása után Janotka Imre, a vá­rosi pártbizottság tagja üdvözölte a fiatalokat. Pálfi Ildikó, a KISZ városi bizottságának tagja mon­dott ünnepi beszédet, méltatva a Tanácsköztársaság jelentőségét és a KISZ 21 évvel ezelőtti zászló- bontását. A KALOCSAI középiskolások tegnap reggel lakásukon keresték fel és köszöntötték virágcsokorral a város 18 idős emberét, a Ta­nácsköztársaság egykori vörös ka­tonáját. Délben egyszerre öt hely­színen — a városi tanács épüle­tében, a vasútállomáson, az I. István Gimnáziumban, a kommu­nista párt Petőfi Sándor utcai volt székháza előtt és a temető­ben. a 19-es hősök sírjainál — volt koszorúzás a pártbizottság munkatársainak vezetésével. A KISZ soraiba most felvett ifjak á 619-es számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben tettek foga­dalmat, este pedig a gimnázium dísztermében Lei János, a pártbi­zottság munkatársa mondott be­szédet a munkásmozgalom ki­emelkedő harcosainak tiszteleté­re rendezett ünnepi műsort meg­előzően. KISKÖRÖSÖN a Három tavasz emlékmű környéke 11 óra táj­ban kezdett benépesülni. A diá­kok zászlókkal, virágokkal érkez­tek a térre, ahol Vándor Antal­E kora tavaszi hetekben három nagy nem­zeti ünnepünk követi egymást, s bár az 1848-as forradalmat majdnem száz esztendő választja el az 1945-ös felszabadulástól, még­is összetartoznak. Amit elkezdtek, de végre­hajtani nem tudtak Petőfiék, amit folytatott és továbbfejlesztett az 1919-es proletárforra­dalom, azt váltja valóra napjaink történelme, amely 33 évvel ezelőtt kezdődött. Tegnap az 59 évvel ezelőtti eseményekre, a Tanácsköztársaság kikiáltására emlékez­tünk, a három történelmi tavasz közül a má­sodikra, a magyar népnek 133 szabad napot, reményt adó dicsőséges proletárforradalom­ra. Szerte a megyében megkoszorúzták a tanácsköztársasági emlékműveket, a proletár- diktatúra mártírjainak sírját; ez alkalommal adták át két ifjúsági közösségnek a KISZ Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlaját. Sok helyütt ifjúsági nagygyűlést tartottak, sor került az új KISZ-tagok fogadalomtéte­lére; néhány oktatási intézményben egész napos programot szerveztek az évforduló tiszteletére. Ezekről a rendezvényekről, s a kecskeméti, kedd esti politikai nagygyűlésről számolunk be az alábbiakban. 9 Fáklyák fényében, zászlókkal vonultak fel a fia­talok Kecskemét főterén. né dr., a szakmaközi szervezet városi titkára emlékezett meg a magyar proletariátus világraszóló tettéről. Az ünnepség koszorúzás­sal ért véget. Délután négy óra­kor a Szarvas étteremben a helyi ÁFÉSZ párt- és KISZ-szervezete rendezésében politikai nagygyű­lés vette kezdetét. KEDDEN DÉLUTÁN, a kecske­méti Köztemetőben a BÁCSÉPés a konzervgyár pártbizottsága, a BRG pártvezetősége, valamint a reszelőgyár pártalapszervezete megkoszorúzta az 1919-es mártí­rok emlékművét. A Vasútkertben Vágó Béla, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja egyik alapító tagja, későbbi belügyi népbiztos szobrának talapzatán a KISZ vá­rosi bizottsága és a Baromfifel­dolgozó Vállalat helyezte el ko­szorúját. Délután a ZIM-ben if­júsági nagygyűlést rendeztek. A Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola új KISZ-tagjai is tegnap tettek fogadalmat, majd az intézményben a Tanácsköztár­saságot felidéző nagyszabású tör­ténelmi vetélkedőn mérték össze tudásukat a növendékek. A megye középfokú tanintéze­tei közül a kecskeméti 623-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága végezte az elmúlt mozgalmi évben a leg­eredményesebb KISZ-munkát, ezért a szakmunkásképzők között Bács-Kiskunban elsőként — meg­kapta a KISZ Központi Bizottsá­ga Vörös Vándorzászlaját. A ki­tüntetést dr. Adorján Mihály, a KISZ megyei bizottságának tit­kára adta át a diákoknak. A megyeszékhely főterén este fél 6-kor kezdte műsorát a Ha­lasi Kötöttárugyár pol-beat együttese. Produkciójuk közben a tér három pontján gyülekezett 9 Fekete László mondott beszéd det. Kecskemét üzemeinek, gyárainak, intézményeinek, illetve a diák­ságnak több mint hatezer kép­viselője. A menet, kezükben lobo­gó fáklyákat tartó ifjúgárdisták vezetésével, nemzetiszínű és vö­rös zászlókat lengetve vonult a tanácsköztársasági emlékmű elé. A magyar és a szovjet himnuszt az Óvónőképző Intézet hallgatói énekelték el, majd a városi párt- bizottság és a KISZ városi bi­zottsága nevében Érsek György, a kecskeméti Városi KISZ-bi- zottság titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, köztük a megjelent veteránokat. Ezt kö­vetően Fekete László, az MSZMP Kecskemét városi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A történelmi dokumentumok­kal, versekkel — amelyeket az Óvónőképző Intézet és a kerté­szeti főiskola hallgatói adtak elő — színesített beszéd első részé­(Folytatás a 2. oldalon.) Ahol a magyar űrhajósjelölteket kiválasztották Sajtótájékoztató a RO VKI-ban Ví V zés után nem sokkal Leonov űrhajós már ismertette az űr­„A magyar sajtó képviselőit, s rajtuk keresztül az olvasókat ar­ról szeretnénk tájékoztatni, hogy Magyarországon hogyan hajtot­tuk végre eddig az INTERKOZ- MOSZ-programot, hogyan vá­lasztottuk ki a magyar űrhajós­jelölteket” — ezzel a szavakkal köszöntötte Győrfi László ezre­des azt a sajtótájékoztatót, ame­lyet kedden délelőtt Kecskemé­ten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben tartottak. Re­ményi Gyula vezérőrnagy, a ve­zérkari főnök első helyettese, tájékoztatójában már részlete­sebben elemezte az INTERKOZ- MOSZ-program jelenlegi helyze­tét. Köztudomású, hogy 1965-ben alakították meg az INTERKOZ- MOSZ-t, amelynek feladata ál­talános tudományos kutatás és a népgazdaság számára történő ku­tatási program végrehajtása. A tudományos kutatási programot 1967-ben jóváhagyták, amely ki­terjed a kozmikus fizikára, bio­lógiára. kémiára és távközlésre. Az INTERKOZMOSZ-hoz tarto­zó országok 1976-ban a Szovjet­unió javaslatára - kidolgozták a közös űrrepülés végrehajtásának módszereit. Magyarországon en­nek megfelelően megkezdődött az űrhajósok kiválasztása, amelyben közreműködött a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, valamint az űrkutatási kormánybizottság. A sajtóból, a rádióból az olvasók már értesültek arról, hogy a ma­gyar űrhajósjelöltek március 18- án elutaztak a Szovjetunióba, s március 20-án már megkezdték a felkészülést a Csillagvárosban. Dr. Szabó József ezredes — aki személyesen is részt vett az űrhajósjelöltek kiválasztásában, s aki személyesen kísérte el az űrhajósokat és családtagjaikat a kiképzés színhelyére —, elmond­ta, hogy rendkívül kedves fogad­tatásban részesítették őket. Űr­hajósjelöltjeinket Beregovoj, Leonov és más szovjet kozmo­nauták fogadták, s az odaérke­hajoskiképzés tematikáját. A kiválasztásról megtudtuk, hogy Magyarországon szuperszonikus vadászrepülőgép-vezetők közül kellett kizárásos alapon kivá­lasztani azokat, akik megfelel­tek azoknak a magas egészség­ügyi követelményeknek, emberi tulajdonságoknak, amelyek mél­tókká teszik őket a nemzet kép­viseletére. Az űrhajósjelöltek kiválasztá­sánál megszabtak alapvető kö­vetelményeket: így az önkéntes­séget, az orosz nyelvtudást, s a magas egészségügyi követelmé­nyeket. Erről dr. Hideg János orvosezredes, a Magyar Néphad­sereg repülő főszakorvosa beszélt. Az űrrepülőknek a következő kö­vetelményeknek kellett megfe­lelni: elviselni az űrrepülés köz­vetlen hatásait, megőrizni a munkaképességet az űrrepülés alatt, biztosítani az űrhajó kézi irányítását, képes legyen tudo­mányos és technikai megfigyelé­seket elvégezni. Az indulás nem volt könnyű, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban és kezdet­ben a Szovjetunióban is e kívá­nalmaknak leginkább a katonai légierő pilótái, a léghajósök, a búvárok, az alpinisták feleltek meg. A Szovjetunió tapasztala­tai alapján kezdődött meg végül is a magyar űrhajósjelöltek ki­válogatása. Ezek általános orvo­si vizsgálatból, később intézeti orvosi vizsgálatból, majd végle­ges orvosi kiválogatásból, spe­ciális edzésekből állottak. Ezután kezdődhet meg a felkészítés az űrrepülési feladatokra. Manapság már annyit olvas­tunk, hallottunk az űrhajózásról, hogy elfelejtjük azokat a stressz­hatásokat, amelyeket - az űrhajó­soknak ki kell bírniuk. Ilyenek a gyorsulás során fellépő hatás, a súlytalanság, a kozmikus su­gárzás, a mesterséges környezet, az idegi, emocionális fáradtság, a munka- és életmód sajátossá­gai. Ezek közül is a súlytalanság az, amely a legtöbb veszélyt rej­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents