Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 61. szám Ára: 90 fillér 1978. március 19. vasárnap Megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján A forradalmi ifjúsági napok eseményeinek újabb kiemelkedő állómása március 21-e, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 59. évfordulója. A főváros ifjúsága politikai és kulturális rendezvényeken tesz tanúbizonyságot arról, hogy tisztelettel őrzi haladó hagyományainkat, történelmi múltunk e dicső, forradalmi emlékét. A budapesti ifjúkommunisták képviselői kedden este 7 órakor a Köztársaság téren politikai nagygyűlést tartanak. Egyúttal megemlékeznek a KISZ zászló- bontásának 21. évfordulójáról is. A nagyszabású demonstráción Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára és Hámori Csaba, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára méltatja az 1919. március 21-ét, a nemzeti ünneppé emelt eseményeket, amikor követve az orosz forradalom példáját, megszületett történelmünk első népi állama, a Magyar Tanácsköztársaság. A politikai nagygyűlést követően az 1919 tavaszának forradalmi lángját őrző fiatalak fáklyás menetben vonulnak végig a főváros utcáin. A fiatalok részt vesznek a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából rendezett koszorúzás! ünnepségen. (MTI) Vendégségben a Krím-félszigeten 3. 0tdai Egy pártmunkás portréja 4. oldat Művelődés, irodalom, művészet 5. óidat Sport, keresztrejtvény 7. oldal TELJES ERŐVEL MEGINDULT A TAVASZI MUNKA A KERTÉSZETEKBEN Telepí tés-előkészítés megyeszerte Bács-Kiskun megye több tízezer hektár nagyüzemi szőlőjét, gyümölcsösét főként az 1960-as—1970-es évek között ültették, az akkori közgazdasági helyzetnek és telepítési elveknek megfelelően. Abban az időben kevesen gondoltak arra, hogy másfél évtizeddel később már korszerűtlenné válnak, és felújításra, pótlásra szorulnak az üzemi ültetvények. A kertészeti termékek iránti hazai és a külföldi kereslet a vártnál gyorsabban nőtt, a mezőgazdaságban dolgozók száma pedig rohamosan csökkent. Napjainkban már halaszthatatlan a korszerűsítés, az ültetvény művelésének, a termés betakarításának a gépesítése. Az 1976-ban elhatározott és 1977-ben megkezdett telepítési terv végrehajtásával fejlett technikájú, korszerű termelési mód- szerű. nagy terméshozamé ültetvénnyé alakulnak ót az egy, másfél évtizede létesített szőlők, gyümölcsösök. Az újakat már a legkorszerűbb elvek szerint telepítik. Az a kétezer hektár nagyüzemi szőlő és gyümölcsös, amelyet 1978-ban telepítenek Bács- Kiskun állami, szövetkezeti gazdaságai. már alkalmasak a? eddiginél jobb hatásfokú termelésre. Végsősoron az V. ötéves terv szőlő-, gyümölcstelepítési munkájában részt vevő tíz állami gazdaság és hetvenkilenc szövetkezet az összesen tízezer hektár ültetvény zömét társulással, és az iparszerű termelés követelményei szerint létesíti. Az elmúlt év elején egyeztetett terv szerint a Kiskőrösi Állami Gazdaság nyolc, a Szikrai, a Kunbajai. a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hat-hat, a Kiskunhalasi öt. az Izsáki Állami Gazdaság két szövetkezet, a Közép-magyarországi Pincegazdaság pedig tizenkét nagyüzem ültetvényének telepítésében, valamint a termés ' feldolgozásában, értékesítésében / ' * « IK S * * 9 A bátmonos- tori Kossuth Tsz telepítésre kijelölt földjén egyengetik a talajt a Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat földgépei. vesz részt az együttműködés kölcsönös előnye alapján. Még az ilyen sokrétű összefogással is nehéz áthidalni az előkészítés sok akadályát, a szőlőoltvány, a gyökeres vessző, a fa- csemetebeszerzés temérdek gondját. A Helvéciái Állami Gazdaság eddigi telepítési munkája, a Kiskunhalasi, a Szikrai, a Kiskőrösi Állami Gazdaság és a keceli, a sükösdi, a bátmonostori a kaskantyúi, a kiskőrösi szövetkezet jól szervezett szőlő-, gyümölcstelepítése az előrelátó tervezés, megfontolt cselekvés eredményét igazolja. Mindez a biztosítékát jelenti a megyei telepítési program sikeres végrehajtásának. A fényképek a nagy munka egy-egy részletét mutatják be. K. A. • Egész télen tudnak dolgozni a Kiskunhalasi Állami Gazdaság ültetvény telepítői. Horváth Ferenc nyolctagú brigádja az öntözővizet készíti elő a hétfői ültetéshez. Korszakváltás a mezőgazdaságban n«agnB IS’orszakot összegező, s korszakot nyitó dokumentumként értelmezhetjük azt a határozatot, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén fogadót t el. A komplex szemlélet, az összefüggések fokozott tiszteletben tartásának követelménye olvasható ki a Központi Bizottság üléséről megjelent közleményből. Ahhoz, hogy ez az igény ilyen határozottan meg fogalmazódhassék, több mint másfél évtized kemény munkája kellett. Ahogy arra a párt vezető testületé rámutatott : a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása és megszilárdulása reálisan elérhetővé tette a korábban csak a vágyakban’. szereplő célokat, s mind markánsabb vonásokkal formálja át a földművelő embert, s u megművelt tájat, benne a lakóhelyet is. Ilyen értelemben korszakot összegezett — nagyszerű eredményeket fölmutató esztendőket! — a Központi Bizottság, s mert az alapok erősek, folyamatosan gyarapodnak és korszerűsödnek, úli korszak feltételei teremtődtek meg. Olyannyira, hogy valójában a korszaknyitás már megtörtént — ha még nem is minden tekintetben, s valamennyi részterületen —. a mezőgazdaság rálépett aS intenzív fejlesztés útjára. Ez az intenzív, dinamikus haladás azülte azt az ellentmondást, Ihogy az élelmiszeripar mind nehezebben birkózik meg a ihalmozódó terméktömeggel. A Központi Bizottság rámutatott arra. hogy a két területet ösz- s:\naugoltan kell a jövőben fejleszteni. ATéhány hónappal ezelőtt, L V a Központi Bizottság 1977. október 20-i ülésén elhangzott előadói beszédében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára így fogalmazott: „Adottságainkból fakad, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a jövőben is nagy jelentőségű szektora lesz a népgazdaságunknak. A megváltozott világgazdasági helyzetben a mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmiszertermékek szerepe egyre növekszik, ugyanakkor hazai lehetőségeink kedvezőek ezek termelésére. Ezért a két ágazat összehangolt fejlesztése kiemelt feladat". Akkor a termelési szerkezet és a külgazdasági politika fejlesztésének hosszú távú irányelveiről tárgyalt és határozott a Központi Bizottság, s tömör helyzetképnek most részletes, teljes elemzését olvashatjuk ki az ülésről megjelent közleményből. Kiindulópontul azt a tényt kell választanunk, hogy a mezőgazdaság további dinamikus fejlődése lényeges eleme a gazdasági növekedésnek. A dinamikus növekedésnek azonban az eddigieknél szorosabban kell kapcsolódnia a termelés kívánatos összetételéhez, a minőség és a gazdaságosság javításához, s mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a beruházásoknak, a fajták és a technológiák kiválasztásának, az eszközök korszerűsítésének egyszerre kell szolgálniuk a hazai ellátás egyenletességét és a devizahozam növekedését, erre különösen a kukoricatermelésben és az állattenyésztésben, valamint az állati eredetű termékek feldolgozásában van szükség — mutatott rá a Központi Bizottság, mert ilyen tekintetben a legutóbbi években meglehetősen nagy rés támadt a növénytermelés több területe és az állattenyésztés között. Cokféle adat bizonyítja, *■* hogy a mezőgazdasági üzemek termelése — amiben közrejátszott az ésszerű egyesülések folyamata éppúgy, mint az eszközellátottság magasabb szintje —. hatékonyabbá vált a hetvenes években. Ezt nemcsak a termésátlagok több növénynél látványos növekedése igazolja, hanem az élőmunka szükséglet mérséklődése és a fajlagos eszközhatékonyság javulása is. A munka társadalmi hatékonysága azonban — s erre nagy hangsúllyal hívta fel az érintettek figyelmét a központi Bizottság mostani ülése —, nem statikus fogalom, sőt változása gyors; a tegnapi élenjárók szintje mára esetleg csak a középmezőnyt jelöli, s holnapra a sereghajtókat. Az ülésről kiadott közleményben — s a határozatban, ami később ugyancsak nyilvánosságra kerül —, ezért foglalják el a főhelyet a hosszú távú fejlesztés irányelvei, s ezért helyeződik a hangsúly az élelmiszeripar eddiginél gyorsabb korszerűsítésére, illetve a mezőgazdasági termelés szerkezetének a bel- és külföldi igényekkel egyező kialakítására. Rengeteg tennivaló sűrűsödik a vezető párttestület állásfoglalásában. hiszen a dinamikus fejlődés fenntartásához— s általában a kukoricatermelés a hazai fehérjetakarmány-bázis bővítése éppúgy elengedhetetlen, mint a zöldség- és gyümölcstermelés fokozása, az élelmiszeripar technológiai rekonstrukciója, a tároló- és hütötérhiány fölszámolása. Kapcsolódó, egymással többszörös kölcsönhatásban álló tényezőkről van szó, azaz — s gyakorlati tapasztalatok erősítik az intelem szükségességét —, néni elég egyik vagy másik területen elérni a célt. Éppen ezért az eddigieknél nagyobb céltudatosságot fogalmazza meg kívánalomként — vagy nyersebben fogalmazva követelményként —, a Központi Bizottság határozata, mert így , érvényesülhetnek maradéktalanabbal az össztársadalmi érdekek. Úppen a teendők e sok^ rétűsége az oka, hogy a „mezőgazdasági határozatot” valójában az egész •társadalmat érintő, s valamennyi nép- gazdasági területnek feladatokat adó állásfoglalásként kell értelmeznünk szóba n és írásban, s cselekedeteinkben még inkább. M. O. Összeült a Biztonsági Tanács az izraeli agresszió ügyében • • * 4 r * * , • 4 • mm mm ma mm a mi Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este összeült, hogy megvitassa a Libanon ellen elkövetett izraeli agressziót. A 15 tagú testület sürgős összehívását a libanoni kormány kérte, de az ENSZ-hez fordult Izrael is. A vitában elsőnek a megtámadott ország, Libanon állandó ENSZ-képviselője szólalt fel. Ghasszan Tueni azzal a kéréssel fordult a Biztonsági Tanácshoz, hogy nyújtson védelmet országának és lakosságának a népirtással szemben, haladéktalanul vessen véget a dél-libanoni ellenségeskedésnek, s hasson oda, hogy az' izraeli betolakodók azonnal vonulja, nak ki Libanon területéről. „Az ENSZ-nek és az egész nemzetközi közvéleménynek egyhangúlag kell követelnie, hogy az izraeli agresszor azonnal távozzék Libanon területéről — hangsúlyozta. A világszervezetnek az ENSZ alapokmánya szellemének és betűjének megfelelően kell cselekednie.” Taher Al-Husszami Szíriái delegátus felkérte a Biztonsági Tanácsot: utasítsa Izraelt arra, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait Libanon területéről. Hasszem Nuszibeh, Jordánia állandó ENSZ-képviselője szintén sürgette, hogy a BT vessen véget Izrael szárazföldi, tengeri és légi agressziójának, s biztosítsa az izraeli betolakodók kivonulását Dél- Libanonból. Monszur Rasid El-Kikhia, Líbia állandó ENSZ-képviselője követelte, hogy a Biztonsági Tanács rendelje el az izraeli agresszorok azonnali és teljes kivonulását Dél- Libanonból. A következő szónok Labib Zehdi Terazi, a PFSZ állandó ENSZ- megfigyelője volt. A vitában való részvételét az Egyesült Államok igyekezett megakadályozni. A tanácskozás résztvevői azonban 10 szavazattal egy ellenében (Egyesült Álamok), s négy tartózkodás (Kanada, Franciaország, NSZK és Nagy-Britannia) mellett jóváhagyták azt a kuvaiti indítványt, hogy a PFSZ képviselője a BT vitájának egész időtartama alatt a szavazati jogot kivéve, az ENSZ-tag- államokéval azonos jogokkal vehessen részt. Terazi szintén felszólította a Biztonsági Tanácsot: rendelje el az izraeli fegyveresek azonnali kivonását Dél-Libanonból. Egyidejűleg hangsúlyozta, a palesztinaiak nem saját jószántukból tartózkodnak Libanonban, hanem azért, mert a cionisták elűzték őket otthonukból. A pénteki vitáiban utolsónak felszólaló Haim Herzog izraeli küldött „szükségtelennek” nevezte a vitát, s azt állította, hogy Izraelnek az „önvédelemből fakadó törvényes joga” bombázni és megszállni libanoni területeket. (ADN, AFP, AP) RUHÁZAT, ÉLELMISZER, VAS-MÜSZAKI CIKKEK Javuló áruellátást ígér a kereskedelem Pár héttel ezelőtt télutói árengedményes vásárra invitált a ruházati kereskedelem. Napjainkban meg itt is, ott is tavaszi vásárt jeleznek az üzletek kirakatai. Elvégre márciust írunk, küszöbön a tavasz. S mi több: közeleg a húsvét. Ráadásul március vége a kereskedelemben az úgynevezett minimum-készletek, illetve a nem kevés gonddal járó készlet-beállások időszaka. A megszokottnál tehát lényegesen több feladat hárul a kereskedelem dolgozóira. A múlt évi tapasztalatokból kiindulva a megyei kiskereskedelem tavaszi felkészüléséről, az áruellátás első félévben várható alakulásáról érdeklődtünk Tre- pák Árpádtól, a megyei tanács kereskedelmi osztálya áruforgalmi csoportvezetőjétől, aki előrebocsátotta: — A népgazdasági és az ágazati terveket figyelembe véve. a megyei igények és lehetőségek szerint ez évben a kiskereskedelem 9—10 százalék közötti értékesítés-növelésével számolunk. Ez az előirányzat, hasonlóan a korábbihoz, némileg meghaladja az országost. Az élelmiszerek közül a húst említve, kiemelte az áruforgalmi csoportvezető, hogy tavaly hét újabb községgel gyarapodott a húsipari vállalat által, tehát a központi árualapból ellátott települések száma. Ám még mindig 25 olyan kisközség van a megyében, amely a helyi árualapokból (mezőgazdasági nagyüzemek, ÁFÉSZ-dk) való ellátásra szorul. A tavalyi jónak minősíthető ellátás után az idén hús és húskészítményekből csaknem 8 százalékkal növekszik a vállalat kerete, s bővülnek a helyi árualapok is. Húsvétra például füstölthúsból, így sonkából is a tavalyinál nagyobb mennyiséget kínálnak a megye húsüzletei. Ami a ruházati szakmát illeti, a következőket tudtuk meg: A néhány héttel ezelőtti, a korábbiaknál is sikeresebb téli vásár elősegítette a készletek felfrissítését. a tavaszi forgalomra való felkészülést. Az előrejelzések szerint az első félévben mind) ímeny- nyiségben, mind választékban gazdagabb lesz a tavalyinál a ruházati kiskereskedelem kínálata. Hogy néhány cikkfélét említsünk: nyomott selyem áruból, s az úgynevezett divatselyemből máris nagy választékkal rendelkeznek az üzletek. Tovább bővül a hazai és importszövetek választéka. s az előző évinél lényegesen nagyobb választék várható a gyapjú, pamut és bútorszövetekből, szőnyegekből, valamint a szintetikus és egyéb függönyökből. A konfekciááru-ellátás nem utolsósorban a szabad idő ruházkodási termékekből ígérkezik jónak, méghozzá a legdivatigé- nyesebb huszonévesek igényeihez igazodva. Bővül a választék, s a mennyiség is növekszik a sportos ‘kivitelű autós kábátokból műbőr- kabátokból. A tavalyinál jóval több tavaszi-nyári öltöny kerül az üzletekbe, s ami szintén nem mellékes: a nagykereskedelem gondoskodott az új méretállások választékának .bővítéséről is. Biztató előrejelzés, hogy jobb lesz az ellátás a farmer-pantallóból. S miközben csökken a jerseyruhák kínálata, ezzel párhuzamosan növekszik a természetes szálú anyagokból készülteké. A kötöttáruból, s a pamut alsóruházati cik .-kékből a kínálat mennyiségileg és választékban egyaránt, vá rhatóan meghaladja a tavalyit. T ovább javul a kötött csecsemőruh gzat választéka és elegendőnek. ígérkezik a gyermek felsőkonfek cióáru. Koránsem vonatkozik u gyainez a munkaruházati ellátá sra, amely továbbra is gondot ol coz, — Had d kérdezzük meg végül, számollh; ltunk-e — főleg a vas és műszaki — hiánycikkek számának csökkenésével? A vegyes- iparcil ekek tavalyi forgalmának felfutása főleg az állami nagyipar érder ne. Köztudott viszont, hogy a hi ánycikkek eléggé széles köréi olyrin termékek teszik ki, amelyek gyártásából indokolt lenne a szövetkezeti, illetve tanácsi ipar níjgyobb feladatvállalása. Várható-e valamilyen előrelépés aa idén?-- A megyei tanács kereske- del mi osztálya — a két évvel ez- elő tt Szegeden megrendezetthez hai sonlóan — az idén májusban Ke cskeméten szervez úgynevezeti hiií ínycikk-kiállítást. A bemutatón ipt »ri szövetkezetek, a megyei’ vá Halatok képviselői és természete sen a kereskedők vesznek részt. A cél ugyanis, hogy a hiánycik- k< ;k csökkentése érdekében, amil c: sak lehetséges, gyártson le a h elyi ipar, A kiállítás tehát al- k .álmát kínál és ösztönöz az üz- 1 etkötésre — hangzott T re pák Árpád áruforgalmi csoportvezető tájékoztatója. P. I.
