Petőfi Népe, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1078. március 17. Sokféle szempont alapján térképezhető fel a kecskeméti járás, ez az igen nagy kiterjedésű köz- igazgatási egység. Ez alkalommal a fiatalok helyzetéről szólunk; az apropó egy néhány hete tartott — újszerű, s követendő — tanácskozás. A járási pártbizottság aktívaértekezletet rendezett a KISZ-ben pártmegbízatással tevékenykedő fiatalok részére. A küldöttek megvitatták az ebben az esztendőben végrehajtandó feladatokat, és a KISZ párbirá- nyffásáról, a választásokról, valamint az akcióprogramok előkészítéséről tárgyaltak. Több a párttag A statisztikai adatok szerint a járás községeiben, valamivel több mint százezren élnek, a keresőképes lakosság kilencvenkét százaléka a szocialista szektorban dolgozik. Valamivel alacsonyabb a megyeinél a fiatalok aránya: huszonháromezer- a 30 éven aluliak száma. A ma és a holnap feladatait is jelzi az a tény, hogy a KISZ-korosztályű fiatalokhoz viszonyítva az ifjúsági szövetség szervezettsége mindössze tizenkét százalékos (sokkal alacsonyabb az egyébként sem magas megyei aránynál) — ami nagyon kevés. Fokozásul — ha szükséges — még egy összehasonlításra alkalmas szám: kevesebb a KISZ-tag, mint a párttag a kecskeméti járásban. A járási pártbizottság titkára mégis fejlődésről szólt, hiszen, mint arra az előadásában rámutatott, a két évvel ezelőttinél több a KISZ-tag. Még mielőtt azonban messzemenő — elmarasztaló — következtetést vonna le bárki az alacsony KISZ-szervezettségi szintből, érdemes felkutatni az okokat is. Amelyek közül első helyen említendő meg az, hogy a járás aktív keresőinek alig kevesebb mint a fele él tanyán, külterületen. tehát nyilvánvalóan nehezebb körülmények között, mint községi, városi kortársaik. Ugyanakkor az is ismert dolog, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben —, bár éppenséggel az ellenkezőjére is akad jó néhány példa — nehezebb. már csak a területi tagoltság miatt is, összefogni a fiatalokat. A mindinkább növekvő gépesítés, a technika korszerűsítése persze jó hatású. Részint csökkenti az elvándorlási kedvet, részint pedig, épp a magasabb követelményeket támasztó berendezések alkalmazásával, növekszik a fiatalok képzettsége is. Nagyobb tudással pedig egyre többen Ismerik fel a közösségi élet előnyeit. Kezdeményezések, vállalások Például szolgálhat minderre a brigádmozgalom. A kecskeméti járásban a szocialista brigád-mozgalomban részt vevők egyharma- da fiatal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny során figyelemre méltó vállalásokat tettek: kezdeményezői, szervezői voltak a kommunista műszakoknak. Ezrek dolgoztak sport- és kulturális Intézmények, játszóterek, óvodák építésén, működtek közre a tanyák villamosításában. Nem kevés a KlSZ-védnöksé- gek száma sem. A tiszakécskei és a lajosmizsei KISZ-bizottság a tanyai kollégium építése fölött vállalt védnökséget. A MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi gyáregysége a járműprogramban, a VEGYÉPSZER Vállalat tiszakécskei gyáregysége a titánprogramban a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalat fiataljai pedig a második tiszai vízlépcső megvalósításában vesznek részt. Ha a munka frontján helytállnak, nem közömbösek lakóhelyük iránt sem, vélhető. Sőt: bizonyítható. Ugyanis a település- fejlesztési versenyt nem egyszer nyerte már meg a kecskeméti járás, s kiemelkedő eredményeket, nagyszerű sikereket ért el Lajos- mizse és Tiszakécske. A „fiatal községnek” is titulálható — lakosainak fele harminc éven aluli — Kunadacs is több alkalommal nyert, s az idén is esélyes a győzelemre. Mindezen tények alapján jelenthető ki az, hogy a fiatalok döntő többsége becsületesen dolgozik. Ez persze korábbi — nem egyszer túlzó, egyedi esetből a fiatalok kárára általánosító — vélekedést is módosított. Ma már senki sem vonja kétségbe: fejlődik a járás, éspedig a KlíSZ-tag és KISZ-en kívüli fiatalok munkájának eredményeként Is. örvendetes, hogy szaporodott az értelmiségiek száma, bár például Tiszakécskén, Lojos- mlzsén és Szabadszálláson a jelenleginél több diplomást — elsősorban pedagógust — tudnának foglalkoztatni. Nagyobb tudással Fokozatosan javul a fiatalok iskolai végzettsége lis. Az elmúlt tanévben a nyolcadik osztályt a tankötelezettségi idő alatt az érintettek 88 százaléka végezte el, bár van olyan község is — Nyárlőrinc —, ahol ez az arány már évek óta 100 százalék, örvendetes, hogy a tizenévesek 87 százaléka középfokon tanul tovább: a fiúk — hasonlóan az országoshoz — jobban szeretnek szakmunkásképzőbe jelentkezni. Több üzem fordít jelentős összegeket tanulmányi ösztöndíjakra, kezdő szakemberek letelepítésére. Lapunkban ;is írtunk már például a lakiteleki Szikra Tsz követendő példájáról. Jelenleg a kecskeméti járás mezőgazdasági szövetkezetei 13 egyetemistának, 16 főiskolásnak. 90 középiskolásnak és 101 szakmunkástanulónak folyósítanak ösztöndíjat. A nagyobb tudás megteremti a vezetői tisztségbe kerülés lehetőségét. S bár van olyan tapasztalat, hogy néhány helyen a fiatalok lassan, vontatottan kerülnek felkészültségüknek megfelelő beosztásba, erről ők is tehetnek. Jobban kell akarniuk a változást, határozottabb életcélt kell magunk elé kitűzniük és következetesebben tevékenykedniük. Ahol megvolt a bátorság, ott az élet igazolta a változás helyességét. Felelősséggel Mind nagyobb az ifjúság lehetősége, hogy a közélet fórumain is szerepet vállaljon. Az ifjúságpolitikai párthatározat és az ifjúsági törvény bevezetésének köszönhetően kikérik az új generációk véleményét az őket is érintő döntések előtt. Az a tapasztalat, hogy a fiatalok felelősen mondanak véleményt, megalapozott politikai-közéleti készséggel. Amiképp: ugyanígy dolgoznak, tanulnak, művelődnek is — a kecskeméti járásban. B. J. ALKOTÓ LÉGKÖRBEN DOLGOZNAK FIGYELEMREMÉLTÓ hir számolt be a minap arról, hogy a Kohó- és Gépipari —, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint az OKISZ tárgyalásokat folytatott a hiánycikkekről, Pontosabban arról, hogy az illetékesek egyeztették: mikor .lehet megszüntetni egy-egy közszükségleti cikk gyártását, s miként kell gondoskodni az ellátás zavartalanságáról. A rövidke beszámoló felszíne alatt — bár ez nemiigen tűnik ki azonnal —, egyik nehéz és ellentmondással teli feladatunk húzódik, A termékszerkezet-váltós, illetve a nem gazdaságos termelés megszüntetése. Hogy miként függ ez össze a hiánycikkekkel —, nos, erre akadt néhány példa a közelmúltban. Évek óta egy vidéki tanácsi üzem készítette a gyermekkocsikat. Bár a termék nem volt sem túl divatos, sem túlságosan mutatós — mégis nagy keresletnek örvendett — elsősorban méltányos ára miatt. így, amikor a kisüzemek beolvasztásának kampánya ezt a vállalatot is elérte, s a tanács megszabadult tőle, az új gazda — az országos nagyvállalat — első intézkedéseként megszüntette a gyermekkocsi-gyártását, Teljesen jogosan, ugyanis kiderült: a termelés ráfizetéses. (Különben is más célra szerezte meg a vidéki üzemet, nem azért, hogy eredeti profilját megtartsa.) Az országos vállalat csakhamar kiosztotta a kisüzemnek az új szerepet, illetve gyártmányt, elkezdődött a fölkészülés ennek bevezetésére. Időközben azonban egyéb dolog is történt. Az üzletekből elfogyott az olcsó gyermekkocsi, s a hiányt nem lehetett másként pótolni, mint külföldről. A kereskedelem készpénzért — természetesen devizáért — vásárolt gyermekkocsit, hozzávetőleg háromszor annyiért, mint amennyiért a hazai kisüzem eredetileg készítette a hasonló terméket. Persze a háromszoros árat nem lehetett a vásárlókra hárítani —, így döntött a belkereskedelem —, s ennek egy részét magára vállalta —, az állam tehát jelentős támogatást nyújtott. A vevő mégsem volt boldog, hiszen így is jóval drágábban jutott hozzá a gyermekkocsihoz, mint annak előtte. S AMIKOR ezt így szépen végiggondolták az illetékesek is, eszükbe juthatott: nem lett volKezdeményeznek a szocialista brigádok Alkotó légkörben tevékenykedik Jászszent- lászlón a termelőszövetkezet hatvanhat tagú pártalapszervezete, amely az ötezer hektáros gazdaság egészét átfogó munkaverseny serkentője. Tavaly 1,9 millióval túlszárnyalta a szövetkezet a termelési érték előirányzatát a szocialista brigádok szorgos munkája következtében. • Metszik az almaiét a jászszent- lászlói termelő- szövetkezet kertészeti brigádjának tagjai. (Méhes! Éva felvételei.) Jászszentlószlón az elmúlt évben hét szocialista brigád tevékenykedett, az idén a nyolcadik is létrejött. Ez utóbbit a téesz adminisztratív munkacsoportja alakította és sajátos eszközeivel szintén a szocialista cím megszerzéséért fáradozik, Zaka László kertészeti ágazatvezető és megbízott párttitkán a párttagok és pártonkívüliek együttes munkájában a szocialista brigádmozgalom kibontakozását tekinti olyan jelentős előrehaladásnak, ami a közösség egészét érinti, és a gazdálkodás eredményességét előmozdítja. Szekeres Ferenc, az egyik kertészeti brigád) vezetője, párttaghoz méltóan kötelességének érzi, hogy rendszeresen képezze magát. Eddig két szakmában szerzett szakmunkás végzettséget, és továbbtanulásra ösztönzi brigádjának tagjait is. A másik kertészeti brigádot a pártonkívüli Szabó Istvánná vezeti, aki hosszú évek óta a téesz tagja, és a közéleti tevékenység az egyik életeleme. Szövetkezeti küldött és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökségi tagja. Ismereteit mindennapi munkájában gyümölcsözteti. Jászszentlászlón a kertészeti szocialista brigádok tevékenységét a szak- szerűség és a szorgalom jellemzi. Munkafelajánlásuk az üzemi ültetvény korszerűsítésére, a termelési terv túlteljesítésére vonatkozott. Mindkét feladatuknak eleget tettek. 1977-ben az elemicsa- pás-sorozat ellenére hektáronként 208 mázsa almát. 73 mázsa szőlőt termesztettek, és a két ágazat 8,2 milliós nyereséget hozott a jászszentlászlói szövetkezetnek, amely a kiskunhalasi rendszer technológiáját alkalmazza. Az üzemi ültetvény korszerűsítése, a gyenge termőképességű homok szakszerű talajerő-gazdálkodása mindinkább meghozza a gyümölcsét ebben a szövetkezetben is. Forczek Endre gyakornokként kezdte működését a jászszentlászlói közös gazdaságban. A fiatal szakembert derek as munkája alapján felvette a pártalapszerve- zet tagjai sorába. Brigádja a tejhasznú szarvasmarha-telepen dolgozik, ahol az elmúlt év végén 3 ezer liter fölé emelkedett az átlagos tejtermelés. A szakszerű tenyésztői munkával és a tejelőképességhez szabott takarmányozással az idén a tehenészeti brigád újabb eredmények elérésére törekszik. □ □ □ Párttagok és pártonkívüliek együttes kezdeményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján alakult meg Kalocsán a járási hivatal pénzügyi osztályán a szocialista cím elnyeréséért többletmunkát vállaló Lenin brigád. Az öttagú munkacsoport először vezette be a tanácsi költségvetésben a gépkönyvelést, gépi adatfeldolgozást. Nemrég a fővárosi tanács költségvetési szakemberei ' tanulmányozták a kalocsai brigád roun- kamódlszerét, amelyet a jó tapasztalat alapján a fővárosban is alkalmaznak. A kalocsai Lenin brigád határidőre mindig elkészíti a munkáját, soha nem túlórázik, szabad idejét inkább társadalmi tevékenységgel tölti. Munkaköri kötelességén kívül sorra betanítja gépi adatfeldolgozásra a járás községi tanácsainál működő szakmabelieket. Évente rendszeres tanfolyam szervezésével is segíti a brigád az új módszerek elsajátítását, a továbbképzést a tanácsok pénzügyi munkájában. A közösség javára szolgáló tevékenység a kalocsai járási hivatal pénzügyi osztályán dolgozó párttagok és pártonkívüliek dicséretes kezdeményezése. K. A. Hárman a kalocsai járási pénzügyi osztály Lenin brigádjából. Szödi Istvánnc csoportvezető Bátyai Károly programozóval és JérI Bálintné brigádvezetővel a gépi adatfeldolgozóban. na-e kedvezőbb valamivel többet fizetni a hazai termékekért, hogy gyártása gazdaságos legyen, mint Importálni háromszor any- nyiért? Hiszen jobban járt volna a gyártó, az állam és a vásárló Is... A gyermekkocsi példáján kívül hasonlót még sokat lehetne említeni, a hazai ásó, kasza, apró kerti szerszám gyártásától kezdve a barkács kéziszerszámok és alkatrészek oly sok problémát okozó ügyéig. Am a további gyakorlatból vett bizonyítékok nélkül is világos, hogy a hazai termelői fogyasztói árak sokszor nem a realitásokat tükrözik, így megtévesztik a termelőt, vásárlót egyaránt. Éppen, mert nem tájékoztatnak a valódi értékviszonyokról — tévesen informálhatnak, végeredményben, esetleg a szándékkal ellentétes, rossz megoldásokhoz vezetnek. TALÁN NEM KELLENE fölülvizsgálni a termelési szerkezetet, nem volna szükséges minden olyan terméket Importtal kiváltani, amelynek hazai gyártása már nem gazdaságos? Szó sincs erről, hiszen a termékszerkezet korszerűsítése, a hatékonyság mércéje szerinti rangsorolás valóban a legfontosabb feladatunk ez idő tájt. Inkább arra szeretnénk emlékeztetni, hogy egy-egy termék- váltás milyen kiterjedt elemzést igényel. Arra, hogy a végső szó kimondása előtt nem elegendő csupán a vállalati árvetéseket végignézni, hanem alaposabb vizsgálódásra van szükség. És nem csupán vizsgálódásra — arra, is, hogy a termékskálából kihulló cikket pótoljuk; megfontoljuk: mennyiért pótolhatjuk. HÁZUNK TÁJÁ Tavaszi munka De kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz, Az Idézett napi hír szerint a lakossági Igényeket kielégítő áruk gyártása csak akKor szüntethető meg, ha az érintett vállalatok erről a belföldi megrendelőkkel megállapodtak; továbbá, ha megbízhatóan intézkedtek a folyamatos ellátásáról. Ml tagadás — régóta szükség volt már mindennek leszögezésére — a belkereskedelem és az Ipar szándékainak Ilyen, pontosabb, egyeztetésére. Ez a vásárló érdekeit szolgálja. Ám e fontos és semmiképpen nem mellőzhető gyakorlat bevezetése kapcsán bizonyos kétségek támadhatnak — erről ugyanis nem számolt be a napi hír —, vajon nem lesz-e még nehezebb, bonyolultabb feladat a termékszerkezet korszerűsítése a fogyasztási cikkeket termelőknél? Nem keletkezik-e újabb akadály Ott, ahol éppen az akadályokat akartuk megszüntetni? Ezért csak remélni lehet, hogy a jó célt szolgáló, vásárlók érdekeit védő eljárás nem lesz bürokratikus és hosz- szadalmas; nem jelent majd vétót a termékváltás számára. TULAJDONKÉPPEN az intézkedés mellett szóltunk, vagy ellene? — vetődhet fel a kérdés. Csakugyan: a termékszerkezet- váltás az egyik legbonyolultabb, legnagyobb körültekintést igénylő feladat, esetenként egymásnak ellentmondó szempontokat kell mérlegelni, ütköztetni —, dehát ettől nincs módunk som eltekinteni —, sem ez alól fölmentést kérni. Olyan tennivalója ez napjainknak, amelytől legközelebbi jövőnk függ. M. I. a szőlőben A fagyok elmúltával első tennivaló a tőkék kitakarása. Ezzel nem szabad elkésni, mert a talaj- és a léghőmérséklet emelkedésével a tőkékben megindul a nedvkerlngés és — ha későn nyitunk, a föld alatt levő rügyek kipállanak. A nyitást követi a metszés és a harmatgyökerezés. A szőlő metszésének ideje még ma is vitatott kérdés. Sokan az őszi metszést helyeslik. Legnagyobb előnyének azt tartják, hogy akkor a szőlő nem könnyezik tavasszal, így a meghagyott csapok rügyei nem vakulnak be, ezenkívül korábban hajt a növény. A tavaszi metszés viszont azért előnyös, mert a rügyek állapotának megfelelően tudjuk végezni, Április első feléig — fakadásig — azonban minden körülmények között be kell fejezni. A késői metszés ugyanis jelentős termés- kiesést okozhat. A terméshozam szabályozása A harmatgyökerezés, a metszés kiegészítő munkája, de a nyitással, illetve a metszéssel egy időben elvégezhető. A gyökér mellett a talajt kis-kapával húzzuk el és a tőkenyakból előtört gyökereket éles késsel, vagy ollóval tőből távolítsuk el, majd ismét takarjuk vissza a tőkenyakat. Erre azért van szükség, mert a harmatgyökerek veszélyeztetik a talp- és oldalgyökerek fejlődését. A metszésnek a tőke alakításán kívül, a szőlő terméshozamának szabályozásában — és így a termőegyensúly fenntartásában van nagy jelentősége. A szőlőtőkén hagyott csapok; helyzetük és funkciójuk szerint lehetnek: termőcsapok, ugarcsapok vagy biztosítócsapok. A termőcsapon a termést hozó hajtásokat neveljük. Az ugarcsap hajtása a következő év termőcsapját, illetve ugarcsapját adja, a biztosítócsap pedig, a fölötte levő tőkerész pusztulása esetén, a következő évi ugarcsapot (esetleg termőcsapot) biztosítja. Termőcsapokat általában magasabb helyzetű vesz- szőkből hagyjunk. Ezek alatt helyezkedik el az ugarcsap, a biztosítócsap pedig az ugarcsap alatt van. Metszéskor figyelembe kell venni a szőlőtőke állapotát, amit a rajta levő vesszők száma és vastagsága jelez. Ez azért nagyon fontos, mert például, ha a gyenge táperőben levő tőkén sok termőrügyet hagyunk megterheljük, állapota tovább romlik, nem érleli be termését. A rügyterhelés és a fürtterhelés viszonya függ a termesztett fajta átlagos fürtnagyságától is. Azonos rügy terhelést érhetünk el, több rövidebb termőcsap, vagy kevesebb, de hosszabb termőcsap meghagyásával A legmegfelelőbb módszer, fajtánként és termőhelyenként változik. Ezért alakultak ki a termőcsapok különböző hosz- szúságúra való metszésének módjai. Metszési módok Magyarországon legáltalánosabban a kopaszmetszést, rövid csapos, hosszú csapos, szálveaszős és féLszál vesszős metszésmódokat alkalmaznak. A kopaszmetszés az dlföldl és a móri borvidéken tér-, jedt el. Ennél a művelésmódnál a tőikén levő vesszőket egészen a sárszemlg eltávolítjuk. Hátránya, hogy a tőke termőerejét nem használhatjuk ki eléggé. Rövid csapos metszésnél a vesz- szőt 2—3 rügyre vágjuk vissza. Ezt a módszert főleg minőségi borvidéken és késői érésű fajtáknál alkalmazzuk. Ennél a művelésmódnál külön ugarcsapot nem kell hagyni, mert a következő' évben a rövid csap legfelső vesz- szőjéből Ismét rövidcsapot hagyunk. Hosszú csapos metszésnél, a, termőcsapok hosszúsága 4—9 rügy. Csakis jó táperőben levő talajon és erős tőkén alkalmazhatjuk. Itt feltétlenül szükséges ugarcsap és biztosítócsap is. Az ugarcsap mindig kétrügyes. A következő évben a kapott két vesz- sző közül a felsőbb helyzetűből termőcsapot, az alsóbból pedig ugarcsapot hagyunk. (Az előző évi ugarcsap feletti letermett részt le kell metszeni.) A hosz- szúcsapos metszés jól bevált módja; a csercsapos váltómetszés. Szálvesszős és féLszálvesszős metszés, az alföldi és soproni borvidéken terjedt el leginkább. 7— 12, illetve 7—9 rügyhosszúságúra kell meghagyni a vesszőket. Szál- vesszőzni azokat a fajtákat lehet, melyek korai érésűek és kis fürtöket nevelnek (Leányka, Szürkebarát), vagy azokat, amelyek csak a felső rügyekből hoznak termést. (Afuz Ali), A szálvessző helyét a tőkéken évente váltogatni kell. A meghagyott vesszőt letisztogatjuk, és 45 fokban elhajlítva rögzítjük. Ezáltal egyenletesen hajtanak a szálvesszőn levő rügyek. A metszést lehetőleg még a rügy- fakadás, illetve a nedvkeringés megindulása előtt kell elvégezni. Kellő szakismerettel A metszéshez jól élesített és olajozott metszőollót használjunk. Az idősebb,. vastagabb részeket fűrésszel távolítsuk el. Metszésnél ügyeljünk arra, hogy aköny- nyezési folyadék nehogy a rügyekre folyjon, mert ezzel utat nyitunk a gombabetegségeknek, illetve a rügyek bevakulhatnak. A tőkéről lemetszett venyigét csak abban az esetben dolgozzuk be a talajba, ha meggyőződtünk: nincs fertőzési veszély. Amennyiben állati kártevőket, vagy gombásodást észlelünk, a levágott venyigét a sorok szélén égessük eL A metszés és venyige kihordásakor a szőlők talaja összetömő- dik. Ebben az időszakban indul meg a gyomok fe jlődése, így fontos szerepe van az első kapálás megkezdésének. K. K,
