Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
1978. február 4. • PETŐFI NÉPE • 3 Néhány héttel ezelőtt megkezdődtek a pártalap- szervezeti beszámoló taggyűlések. A megye több mint 900 pártszervezete nagyobbik hányadában túl vannak már a munka számbavételén. Méghozzá kedvező, igen biztató tapasztalatokkal. A párttagság aktivitása alapszervezetenként eltérő ugyan, megyei átlagban mégis figyelemre méltó: minden száz kommunista közül huszonketten hallatták hangjukat a taggyűléseken. Kritikusan, vagy éppen önkritikusan véleményezték a közös munkát, észrevételeztek, s a politikai munka jobbítását célzó javaslatokkal éltek. Jól tükrözték az alapszervezetek munkáját a vezetőségi beszámolók, összességükben pedig hű képet adtak a párt egész tevékenységéről. A kommunisták egyéni helytállását megbízatásaik teljesítését a pártcsoportok értékelték, örvendetes, hogy a pártsejteknek ez a taggyűlést előkészítő tevékenysége felért a tagkönyvcserét megelőző egyénenkénti beszélgetéssorozattal. Nem véletlen, hogy szinte valamennyi eddig megtartott beszámoló taggyűlésen a gazdasági munka pártirányításával összefüggő kérdések kerültek az előtérbe. Méghozzá a továbbhaladás szempontjából alapvető tennivalók: a munka jobb hatékonysága és minősége szolgálatában. Ezzel együtt — átérezve a fontosságát — sehol nem hagyták figyelmen kívül a munkaverseny folytatásának, továbbfejlesztésének szükségességét. Am épp így mindenütt szó esett a város-, illetve községpolltikai törekvésekről. Az ipari, mezőgazdasági üzemekben ddgozó kommunisták csakúgy, mint az intézményi és lakóterületi pártalapszervezetek tagjai kifejezésre juttatták, hogy a helyi feladatok végrehajtásában bízvást számítani lehet a segítségükre. Nem maradtak azonban figyelmen kívül a párt belső életének, szervezett tevékenységének lényeges kérdései sem. Számos helyen például a káderpolitikai munka részletes elemzésének jutott nagy figyelem. E taggyűléseken értékelték a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját, s azért lényeges, mert a feladatra a megbízást a taggyűléstől kapták az illető elvtársak. S hogy a pártépítés csakugyan folyamata, szerves része a pártéletnek, jól tanúsítja az eddigi beszámoló taggyűléseken tör. tént 28 tagfelvétel. Ahol pedig a szükség úgy hozta, ez alkalommal került sor az új titkár megválasztására, illetve a vezetőség kiegészítésére is. Az iménti, korántsem teljeskörűen összegzett tapasztalatokat hadd támasszák alá. s egészítsék ki az alábbi, beszámoló taggyűlésekről szóló tudósításaink. Nyíltan - igényesen Alig másfél éve alakult meg a Bács megyei Állami Építőipari Vál- latnál a 2-es számú pártszervezet, s máris bebizonyosodott, hogy a pártélet további decentralizálása nyomán pezsgőbbé vált a politikai tevékenység. Az említett pártszervezet a gépkocsi üzem, a gépészeti főüzem, a félegyházi gép- és járműjavító üzem, valamint a központi raktárak kommunistáit, számszerint harmincöt párttagot tömörít soraiba. László István párttitkár a vezetőség nevében arról adhatott számot, hogy tavaly havonta megtartották a vezetőségi ülést és a taggyűlést. A pártcsoport bizal- mikat öt alkalommal hívták meg vezetőségi ülésre. Rendszeresebbé kell tenni azonban a pártcsoport értekezleteket, amelyekből csak kettőt tartottak az elmúlt esztendőben. Igény is van erre. öt vezetőségi ülésre és három taggyűlésre kaptak meghívót a KISZ-szervezet képviselői, hasonlóan jó kapcsolat alakult ki a szakszervezettel. Ez nagymértékben elősegítette, hogy a párton- kívülieket megfelelően tudták mozgósítani á "politikai és gazdasági feladatok elvégzésére. Part- taggyűléseiken két üzem vezetője számolt be a gazdasági munkáról, egyszer pedig a vállalat igazgatója adott tájékoztatót a BÁCSÉP távlati fejlesztéséről. A beszámoló ezután konkrétan taglalta a kommunisták aktivitását. — Ma már nem elegendő, hogy a párttag egyénileg becsülettel vegyen részt a termelőmunkában, több dolgozó kövesse példáját. Ezért igen fontos, hogy ismerje meg a vállalati célkitűzéseket és főképpen szűkebb munkaterületének eredményeit, gondjait, feladatait — hangzott el a többi között. A BÁCSÉP jelentős eredményeihez tartozik, hogy tavaly 660-al sikerült növelnie dolgozóinak létszámát. Ez nagy feladatokat rótt a pártalapszervezet egyes számú pártcsoportjára, amely a gépkocsi üzem kommunistáit tömöríti. A létszámnövekedés és egyéb körülmények folytán egy év alatt 1100-ról kétezerre emelkedett azoknak a vállalati dolgozóknak a száma, akiket naponta a lakásukról a munkahelyükre és vissza kellett szállítani. Ennél az üzemnél négy olyan gépkocsivezető dolgozik (Kecskeméten nincs több ilyen vállalat), aki már több, mint egymillió kilométert vezetett baleset nélkül. A gépészeti főüzemben működik a 2-es és a 3-as számú pártcsoport. Egyik részlege — felvonulási létesítményeket építő üzem — tavalyi 30 millió forintos termelési tervét 20 százalékkal túlteljesítette. Másik egysége — lényegében a főüzem — elsődleges feladata a gépkezelői állomány gyarapítása. Tavaly a többi között nyolc középiskolai érettségivel rendelkező gépkezelőt is kiképzett. Ezzel lehetővé vált, hogy rövidesen megérkező korszerű gépekhez megfelelő szakmai tudással rendelkező dolgozók álljanak munkába. A gép- és járműjavító üzemben gondok vannak még a munka szervezettségével, a központi raktárakban pedig a munkafegyelem további javítására is szükség van. Kitért a vezetőség beszámolója a politikai és szakmai képzésben elért eredményekre is. Ezek szerint a pártszervezet két tagja a marxista—leninista esti egyetemre, kettő pedig annak szakosító tagozatára jár, s valamennyi párttag résztvesz politikai oktatáson. Az igen kritikus és önkritikus, ám az eredményeket sem elhallgató beszámolót a pártszervezet tagjai saját véleményükkel, tapasztalataikkal egészítették ki. Az egyik felszólaló azokról a társadalmi megmozdulásokról beszélt, amelyekben nemcsak a párttagok, hanem az általuk mozgósított pártonkívüliek is részt vettek. Ezt a taggyűlésre meghívott vállalati KISZ-titkár azzal támasztotta alá, hogy a 2-es számú pártszervezet a KISZ óvodaépítésénél is milyen jelentős segítséget nyújtott, A BÁCSÉP 2-es számú párt- szervezetének taggyűlésén még sok mindenről szó esett. Sőt, miután az elnöklő Vörös Tibor berekesztette a tanácskozást, még sokáig beszélgettek az egymás mellett, illetve egymással szemben ülők politikai feladataikról. Nagy Ottó öntudatos, párttagokhoz illő magatartás A Keceli Faipari Vállalat a kisebbek közé tartozik. Majdnem kétszázan vannak, a pártszervezet pedig 24 főt számlál. A beszámoló taggyűlésen kettő kivételével valamennyien részt vettek. A távoliét is igazolt, mert külföldön kiállításrendezési munkával foglalkoznak. Palásti Károly, a pártszervezet titkára nem tartott hosszú beszámolót, annál is inkább, mert a pártszervezet előtt a vállalat dolgai meglehetősen közismertek. Mulasztást sem kellett pótolni egy terjedelmesebb beszámolóval, hiszen egy év alatt 8 taggyűlést tartottak, amelyeken a részvétel minden esetben meghaladta a 82 százalékot. Tehát meg lehet állapítani, hogy a Faipari Vállalat kommunistái nagy figyelemmel kísérik, és egyben segítik is a pártpolitikai munka formálását, és azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyek az üzemegység előtt állnak. Ezt az állandósult magatartást a beszámoló sem hagyta szó nélkül. „Engedjék meg — mondja a párttitkár —, hogy a pártvezetőség nevében köszönetét mondjak a tagságnak az öntudatos, párttaghoz illő magatartásukért.” Ez a kis vállalat nem dolgozik ideális feltételek között. Termel- vényeinek jelentős része exportra kerül, de pillanatnyilag kedvezőtlenek a piaci viszonyok, lanyha az érdeklődés. A dolgozói? bérszínvonala is lényegesen alacsonyabb a másutt működő üzemegységekénél, és az ez évi bérszint növelésére is csak minimális támogatást kaptak, olyan mértékben csupán, ami észre sem vehető. Ezt a vállalat valamennyi dolgozója tudja és bizony, nem egyszer teszik fíel a kérdést kommunistáknak, a pártvezetőség tagjainak, hogy ők miért szorulnak háttérbe? A munkát nehezítő körülmények ellenére a pártszervezet és a telep vezetősége jól együttműködve állják a sarat. Az elmúlt évben is növekedett a termelés. Hárommillióval többet teljesítettek az azt megelőző évinél és ami működésüket fémjelzi: az exporttermelés lényegesen meghaladja az 50 százalékos arányt. Eredményesen vettek részt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett felajánlások teljesítésében. Növekszik a szakmunkások aránya és már a közeljövőben 56 százalékra kalkulálják. Jó eredménnyel vettek részt az anyagtakarékossági mozgalomban, a községet építő társadalmi munkában, a véradásban. Meg- kapva a Láng gépgyáriak versenyfelhívását, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megv alakulása 60. évfordulója tiszteletére is indított munkaversenyre, már készülnek a csatlakozásra. A pártszervezet részvételével, és felelősségével sokat tesznek az általános és a szakmai műveltség növelése érdekében. Egy jellemző adat: az elmúlt évben kilencven- hárman tanultak az oktatás különböző formáin. A jó és mindenre figyelemmel levő beszámolót követő vitában nagyon élénk beszélgetés alakult ki a bérszínvonallal, a termelésben való érdekeltséggel, a szociális létesítmények hiányával, a KISZ- és a nőmozgalom munkájának a vállalaton belüli fogyatékosságaival kapcsolatosan. Így hát „kerek” volt a taggyűlés, és olyan figyelmet keltő, hogy a résztvevők alig vették észre az eltelt három órahosszányi időt. A Keceli Faipari Vállalatnál abban bíznak, hogy egy esztendő múlva még gazdagabb lesz a számvetésük. —r —1 Megkülönböztetett figyelem az ifjúkommunistákra Néhány hónappal ezelőtt a televízió Fiatalok órája című műsorában érdekes riportot láthattunk a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál dolgozó ifjú szakemberekről, illetve egy hasznos kezdeményezésükről. A terveziő vállalat KISZ-esei elhatározták, hogy szabad idejükben dokumentációkat készítenek azokról a Bács-Kiskun megyében levő öreg tanyai épületekről, amelyek műemlékvédelmi szempontból értékesek. Ezeket a házikókat lefényképezik, műszaki leírást készítenek róluk. Felvették a kapcsolatot oz Országos Műemlék- védelmi Felügyelősséggel. A régi tanyai épületeik közül többet már felújítottak, de ha erre nincs pénz. legalább a fényképek, mű- - szaki leírások őrizzék meg az utókornak a történelmi szempontból, , is érdekes, értékes épületeket. Mindez a BÁCSTERV pártalap- szervezetének nemrég megtartott beszámoló (taggyűlésén jutott eszembe, ugyanis a kommunisták között több olyan fiatalt vettem észre. ak!kef az előbb említett tv- riportban láttam. S mint az a vezetőségi beszámolóból kiderült, egyéb hasznos társadalmi munkát is végeznek az ifjúkommunisták. Ók tervezték például a megye- székhely KISZ-eseinék társadalmi összefogásával épülő Nyitra utcai óvodát. Hasznos kezdeményezé- seikéril, társadalmi munkájukért a tervező vállalat KISZ-esei az elmúlt évben dicsérő oklevelet kaptak a KISZ Központi Bizottságától. Beszámoló taggyűlésükön a vállalat kommunistái is elismerően szóltak a fiatalokról. Mint azt Kozma László, a huszonkét tagú pártszervezet titkára mondta. politikai felkészültségével, jó munkájával, közéleti aktivitásával egyre több fiatal válik alkalmassá és méltóvá a párttagságra. A KISZ-esek közül egyelőre ketten (tagjai a pártalapszervezetnek. Hamarosan azonban több ifjú jelentkező felvételi kérelmében döntenék. A beszámoló taggyűlés résztvevői kivétel nélkül úgy vélekedtek, hogy a következőkben a pártépítésre az eddigieknél fokozottabb figyelmet szükséges fordítani, a KISZ-szervezetet pedig elsősorban a párttaggá nevelő munkájában segíteni. A pártalapszervezet múlt évi munkáját értékelő, s az idei feladatokat meghatározó taggyűlésen ugyancsak a fiatalokkal kapcsolatban hangozott el egyebek közelit, hogy a vállalat évente 400 ezer forintot ad a dolgozók, elsősorban a fiatalok lakáshoz juttatására. Tavaly 5,3 százalékkal nőtt az átlagkereset, ami azt jelenti, hogy a fiatalok bére is jelentősen emelkedett (moha a műszáki rajzolók fizetése még mindig kevés, körükben igen nagy a fluktuáció). A pályakezdőik beilleszkedésének segítése, az előbb említett szociális kedvezmény, a fiatalok szakmai, politikai ismereteinek bővítése, az utánpótlás nevelése, helyzetük javítása forintokban pontosan nem fejezhető ki. Nem anyagi kérdés. Ám nagyon fontos a megbecsülés, Ez utóbbihoz tartozóinak tartja a BÁCSTERV pártalapszervezelte az ifjúkom- muniisitákkal való tudatosabb törődésit is. T. L. Családi ház, vagy többszintes? ÚJSÁGÍRÓ: — BeszélAnkét a falusi magánerős építkezésekről (II.) • Kunbaracs egyike a leggyorsabban gyarapodó községeknek. tünk a falusi építkezések általános elveiről, megállapítottuk. hogy milyen okok nehezítik a jobb telekellátást, szó esett az életforma és lakásigények összefüggéseiről. Folytassuk a feltételek elemzésével. Van-e elég pénz, a legjobban rászorulók építkeznek-e? Kik építkeznek DR. NAGY KAROLY, a bajai járási hivatal elnöke: — A járás 21 községéből egy nagyközség. Tapasztalataink szerint ott volt a legnagyobb mozgás. ahol rossz a lakásállomány, és ahol egy szervező erő (vállalat. jó termelőszövetkezet stb.) társul az egyéni szándékhoz. Az utóbbi időben a gazdagabb, nemzetiségi községekben (Vaskúton, Garán, Nemesnádudvaron) sok szép családi ház épült. A fiatalok közül sokan igénybe vennének kedvezményes hitelt, ha lehetne. Ráadásul a hitel nagysága lassan követi az árváltozásokat. Minden ifjúsági fórumon panaszként említődnek fezek a gondok. BAUNOCH GYÖRGY, a kiskunhalasi járási hivatal elnöke: — A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fizikai dolgozói, falusi üzemek munkásai' úgy érzik, hogy őket is megilletnék a nagyobb városokban elérhető kedvezmények. Munkásnak érzik magukat. Tudomásul kell vennünk a szélsőségeket. A nagycsaládosoknál rendszerint csak a férj vállalhat állást, nehezen jön össze az „induló összeg". Jönnek hozzánk, a megyei tanácshoz, írnak a rádiónak, tévének. Mit csináljunk, a községekben csak szolgálati lakásokat építünk, hogyan segítsünk rajtuk. Különleges intézkedéssel a három vagy ennél több gyermekeseket indokolt esetekben mentesíteni kellene előtörlesztési kötelezettségek alól. — A Bács-Kiskun megyei típusterv katalógus és más típustervek sokat könnyítenek. Édes és keserű az anyagellátásról BENE ANDRÁS, a kecskeméti járási hivatal elnöke: — Jó kezdeményezés a katalógus. Természetesen segíteni kell a gyakorlat, az alkalmazkodás során mutatkozó hibáin. Szerintem vagy túl szerények, vagy túl drágák. Kevéssé veszik figyelemben tanyáról betelepülők kívánságait. DR. NAGY KÁROLY. — Az anyagellátás és a kivitelezés miatt fáj legtöbbet a fejünk. Sokan mosolyognak, amikor hallgatják a hirdetést: szerződjön az ÁFÉSZ- szel... Fél megyét összejárhatja valaki, amíg összeszedi a szükséges anyagokat. Akinek blokk kell mehet Bátaszékre. BENE ANDRÁS: — Sok függ a helyi tanácsoktól. ÁFÉSZ-ektől. ahol szívügynek tekintik az építtetők gondjait, ott nagyobb a választék. Tiszaalpáron felajánlotta a helyi telep vezetője az igények felmérését. A tanácstól szerzik be az engedélytkérők névsorát és időben megrendelik a kívánt épületanyagokat. Sokat várunk ettől a próbálkozástól. SÁNDOR BÉLA: — Jobbak a körülmények a korábbiaknál. Van tégla, cserép. Cement néha túl sok is, olykor meg egy szem se kapható. Nagyon rossz a mászel- látás. Nincs aki kirakja a vagonokból. a fekbértől félve nem mernek rendelni a TÜZÉP-tele- pek. A födémelemek is gyakorta kerülnek a hiánylistára. A tanácsok csak közvetve hathatnak az anyagellátásra, a kivitelezésre. DR. NAGY KÁROLY: — Talán az segítene, ha néhány helyen mindent megkaphatna az építtető. Túl sok időt vesz el a keresgélés. Itt ajtót kap. ott ablakot. Mindegyikre elmegy egy napja. Többet segíthetnének a szövetkezetek, ha módosítanák a merev szabályokat. Az egyik kis faluban — például — öt tsz-tag építkezik. Vállalta a szövetkezet, hogy beszerzi az anyagot, a tagok megtérítik az árát. Akkor sem adhat el azonban 50 kg cementet, ha nincs a faluban építőanyagárusítás. Kivitelezők kerestetnek... A 15 éves lakásépítési tervben járásunkban a családiház-építés az összesnek 78 százaléka, vagyis ennyi mögött nincs biztos kivitelező szervezet. A nagyvállalatok szóba sem állnak velük, Sükösdön már csak 1979-re vállalnak kisiparosok családiházépítést. Az előírások, a magas adók miatt a tsz-melléküzemek húzódoznak attól, hogy tagjaikon kívül másnak is segítsenek. BAUNOCH GYÖRGY: — Előnyös a mostani adópolitika, vagy adózási gyakorlat az építtetők számára? A költségvetési üzemek 15 százalékos adót fizetnek a lakásépítési bevételekből. Szabad kapacitásaikat ezért inkább másutt hasznosítják. Lehetséges, ez a cél, de ki építi fel a magánerős házakat. STACHO KÁROLY: — Két kialakuló lakásszövetkezet kivitelező hiánya miatt bomlott föl. A laká.sépítésre hozott ktsz-ek csak milliós ügyekben tárgyalnak. BENE ANDRÁS: — Több kisiparos visszaadta az iparengedélyét. Füleljék le a pénzre utazókat, de hadd dolgozzanak a többiek, szükség van rájuk. NAGY ÁRPÁD; a kiskőrösi járási hivatal osztályvezetője: — Kaláka-építkezéseket szerveznek nálunk. A műszaki irányítás megoldatlansága, a hiányzó szakértelem miatt csak a legegyszerűbb tervek kivitelezésére vállalkoznak. Gyakran ezektől is eltérnek. Mi a kiút? SÁNDOR BÉLA: — Talán falvakként egy-egy irányító műszaki segíthetne valamelyest, A munkálatok egy része könnyen megtanulható, a komplikáltabbakhoz kell szakmai erősítés. Mindez előnyösen hatna a faluképre is, mert nem ragaszkodnának a legegysze- rűbbhöz. Még a mesterek is — igaz — kicsit félnek az újtól. A hatóságok csak befolyásolhatják az építtetőket. Mivel? Hogyan? A már említett terv-katalógussal. Kezdeményezésünket kedvezően fogadták más megyékben is. Jobb eszközellátással. Vannak még kiaknázatlan lehetőségek. A támogatás: közérdek BENE ANDRÁS: — Tiszakécs- kén daru kölcsönözhető nehéz födémelemek beemeléséhez. Kész betont árusítanak. ÚJSÁGÍRÓ: — Kunszentmikló- son rövidesen megkezdi az ÉPSZER Vállalat a betonárusítást, s daru is bérelhető náluk. Nekik is jó, kihasználják meglevő eszközeiket, jó az egyénnek, jó a közösségnek. DR. NAGY KÁROLY: — Most építik a tartós burkolóelemeket gyártó üzemeket. Ezekkel majd időtállóbb, változatosabb, szebb homlokzatok készíthetők. Ha azt akarjuk, hogy ne szürküljön egyhangúságba a falu, akkor ne kétféle, vagy háromféle ajtókat, ablakokat árusítsanak. BAUNOCH GYÖRGY: — Szó esett a tanácsok felelősségéről, korlátozott lehetőségeikről. Tulajdonképpen nem haj, hogy a rendeletek csak a legfontosabb dolgokat szabályozzák. Így nagyobb tere marad a hatékonyabb meggyőzésnek. Szokás nálunk, hogy az érdekelt szervekkel együttműködve összehívjuk az építkezni szándékozókat. Korábban inkább arról volt szó, hogy mit, hol vásárolhatnak, milyen hatósági előírásokra ügyeljenek. Szeretnénk egyre inkább esztétikai képzésre, az igények fölkeltésére használni ezeket az alkalmakat. Jó lenne, ha ehhez diasorozatokat kaphatnánk. Az ilyen előadások orientálják a hallgatókat. Az egyéni és közösségi érdekek egyeztetésének jó fórumai a falugyűlések. Itt a közösség is befolyásolja az építtetőt. SÁNDOR BÉLA: — Igen, ez a legfontosabb: a tanácsok, vállalatok össztársadalmi feladatnak tekintsék az önerős lakásépítést. Van arra példa, hogy vállalatok a falusi magánerős-építkezést önszántukból, biztatásra tanácsokkal és más módon segítik. Követendő példa. Mindegy, hogy milyen formában épül egy ház. ki adja a pénzt, itt épül, ennek az országnak épül. Mindent el kell követni, hogy az ezredfordulóig előreláthatóan elkészülő többtízezer falusi lakás minél korszerűbb, tartósabb legyen, minél jobban kifejezze korunkat. Belátható időn belül nem várható, hogy lényegesen bővül az állami vagy szövetkezeti kivitelező, e célokra hasznosítható kapacitás, ezért javítani kell a műr szik irányítást, változatosabbá kell tenni és könnyíteni az anyagbeszerzést. Elsősorban az építészeti kultúra emelésével, a körülmények, a feltételek javításával, a szemlélet változtatásával növelhető a közösség befolyása, kerülhet közelebb az egyéni és a közösségi érdek. Az eredményeket, gondokat jól tükrözte ez az ankét, érdemes lenne néhány év múltán újra ösz- szeülni; időközben mi, hogyan változott. ÚJSÁGÍRÓ: — Bízunk abban, hogy a most meghívottak akkor is eljönnének és sok eredményről számolnak be. Heltai Nándor