Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-07 / 32. szám
w 1978. február 7. • PETŐFI NÉPE • S Freskó, mozaik, A festészet és a rajzművészet ábrázolásmódja elvontabb a szobrászaténál. Az utóbbi „valóságos”, télben kiterjedő formákat rögzít; az előbbiek viszont síkba terítve örökítik meg a látványt. Színárnyalatok, fények és árnyékok segítségével jelzik a testiséget, a perspektíva méretarányváltozásaival pedig a mélybe nyúló teret. A szín- és vonalbeszéd e sajá. tosságai gazdag lehetőségeket rejtenek magukban. A festő és grafikus már nemcsak embert, csoportot és állatot képes megörökíteni, hanem tömeget, végletesen heves mozgást, sőt. valószerűtlen jelenségeket is, például a lebegést és tág tere nyílik a természeti vi. lág, a táj ábrázolására. Minderre a szobrászat csak a dombormű műfajában képes, de erősen korlátozott lehetőségekkel. A színek művészete két nagy csoportra osztható: a monumentális — faldíszítő vagy murális — művészetre és a táblaképfestészetre. Az előbbihez (tartozik a falkép, mozaik és sgraffito az utóbbihoz pedig a keretbe helyezett. falra akasztható festmény. (Az újkorig fatáblára festettek a művészek; 1500 körül kezdték használni a vásznat, de a táblakép elnevezés napjainkig fönnmaradt.) A falfestés első példái az ősember barlangképei. Az antik mesterek igen magas fokra fejlesztették ezt a technikát, alkotásaik azonban jórészt elpusztullak a falakkal együtt. A görög—római falfestés stílusáról fogalmat nyújtanák a Vezúv hamuja alól kiásott pompejl lakóliázak falképei. A világ minden népe ismerte ezt a technikát. Az ókori egyiptomiak éppúgy, mint India művészet, vagy Amerika őslakói, az aztékok. sgrafitto A ma is alkalmazott sgraffito úgy készül, hogy a fiaira több, különféle színű — rendszerint erős, fekete barnás-vörös, sárga és kék — vakolatrégetet raknak fel egymásra. A fal kiszáradása után a művész kivési az ábrázolás vonalait, formáit, mindig olyan mélységben, amilyen színt akar. A fialdíszítő festészet alkotásai rendszerint magvméretűek, stílusuk összefoglaló, monumentális. A mondanivalót úgy fejezi ki a művész, hogy az ábrázolás mesz- sziről érthető legyen. Ezért 'kerüli az aprólékos részlétezést — a freskónál ideje sincs rá, mert a vakolat gyorsan szárad —, alakjait könnyen áttekinthető sorrendben csoportosítja, és szűkszavú mozdulatokkal „beszéltéti”. A monumentális stílus jellegzetességei különösen szembetűnnek. ha ilyen hangvételű falfestményt összehasonlítunk egy közeli nézésre szánt, aprólékos rajzú táblaképpel. (Folytatjuk.) • Doma- novszky Endre dunaújvárosi freskójának részlete. A falikép stílusa összefoglaló, monumentális. • Barcsay Jenő: Mozaikrészlet. A falikép színeit a még nedves vakolatra rakják fel. ezért nevezik freskónak (annyi mint: nedvesen.) A falfestmény az alappal együtt szárad meg, ezért igen hosszú életű. (A száraz falra festett seccokép élettartama jóval rövidebb.) A mozaik az ókorban a padló dísze volt. A középkorban falak díszítésére is alkalmazták. A mozaik úgy készül, hogy a még friss vakolatra lerajzolják az ábrázolás körvonalait, s apró — 5—20 milliméteres — színes kő-, vagy üvegdarabokból „kirakják” a képet. A csillogó, pompázatos hatású mozaik reprezentatív művészet, alkotásai szinte időtlenek. Csak a falakkal együtt pusztulnak el. A drága és igen munkaigényes technikának bizánci mesterek voltak a legjobb művelői. képben Nyelvi bukfencek Kicsiny noteszlapokon egyre csak növekszik a „nyelvi ficamok” száma. Mosolygásra és bosszankodásra késztetnek a nyilvánosság előtti élőbeszéd, s a nyomtatott írás „vadhajtá-. sai”. „Javaslom — mondja a felszólaló —, hogy tegyük a helyére a hiányosságokat.” (Nem kellene-e azokat megszüntetni inkább? S valójában hol van a helye bármilyen hiányosságnak?! „A laboratóriumi vizsgálatokat folyamatba helyezték” — hallom ezt a szörnyűséges mondatot a tévé-híradóban. (Nem lett volna tán jobb ’azokat a vizsgálatokat egyszerűen csak elkezdeni?) Nos, a fenti nyelvi „bukfencek” méltó párja, amit a rádióban hallottam, így hangzott: „Gépesítik a biztonsági intézkedéseket”. (Nyilván azt akarta jelezni ezzel az illető, hogy intézkedtek a biztonsági berendezések gépesítésével kapcsolatban.) S íme, egy példa a túlírásra: „Létrejött végre a könyvtár létrehozásának lehetősége.” (Hm, hm... Mi jöhet még ott, ahol „létrejön” a „létrehozás”?) Rokon ezzel e másik mondat is: „Feladatunk, hogy a fejlődést végrehajtsuk” — jegyzem fel az egyik értekezleten. (Végrehajtani a fejlődést? Nocsak, nocsak!) □ □ □ Az uszodák nyitvatartásának rendje — mondja a televízió népszerű riporternője — „furcsa. mód van kitalálva”. (Erre aztán mi másra is gondolhat az ember, mint a tréfás nyelvtani figyel- k meztetésre: „A macska fel van mászva a fára”). Más alkalommal a képernyőn így szól közönségéhez a játékvezető-riporter: „Önöknek is fel volt adva a lehetőség”. (Nos, a „lecke” az feladható; ám a „lehetőség” az más; azt meg lehet adni. Esetleg lehetőséget lehet valamire nyújtani, teremteni. De feladni?) S ugyancsak ő, más alkalommal: „Nem akartunk már az elején dugónkba dőlni.” (Ne, ezt azért mégse! Valami „dugába dől” — esetleg egy terv, egy elgondolás. De, hogy mi dőljünk a dugánkba?) „Levonjuk a következményeket” — mondja máskor a zsűri elnöke, egy vetélkedő döntőjében, ugyancsak a Magyar Televízióban. (Erre mi azt gondoljuk; talán „következtetéseket”, nem? Azt ugyanis le lehet vonni. A következményt” viszont legfeljebb viselni lehet — és kell is.) „Vannak hasonló pontszámok a táblán — így a játékvezető —, van három harminchat pontos versenyző.” (Ha mindhárom versenyző harminchat pontot ért el, akkor nem „hasonló” a pontszámúk, hanem egyenlő.) Nézzünk még egy-két példát a felesleges bonyolításra, túlírásra, túlfogalmazásra: „Legyünk egymásra való tekintettel”. „Lassan elközeledik a szavazás ideje”. (Minek az előbbi mondatban a „való”, s az utóbbiban az „el” .igekötő?) S hogy idegen szavas mondatot is említsünk gyűjteményünkből: „Nálunk a fiataloknak aktív az aktivitásuk” — mondta egy felszólaló az értekezleten. (Nyilvánvaló; hisz nem tudunk róla, hogy lenne „passzív aktivitás”!) □ □ □ Végül két példa a lejáratott „helyzet” szavunk fura használatával kapcsolatban: „Mindig előrébb jött a helyzet” — hallottuk az egyik meccs közvetítésekor. S a másik: „A mérkőzést is eldönthette volna, ha bemegy ez a helyzet." (Már látom, „lelki szemeimmel”, amint így sóhajt fel egyszer a riporter a világbajnok- sági döntőben: „Hű, de kár, de kár, hogy kitűnő csatárunk idegességében a labda helyett a helyzetbe rúgott belel” V. M. KÖNYV A MAGYAR ÁLLAM MEGALAPÍTÁSÁRÓL István király és műve „A Kodály-iskolából hoztam magammal...” Portré egy karmesternőről A honfoglalás és honalapítás kiváló kutatója Cyőrffy György meggyőző érveléssel 1001. január elsejére teszi I. István koronázását. Szómba veszi a közvetlen és közvetett bizonyítékokat. Részletesen foglalkozik koro- naadományozás diplomáciai előkészítésével, a tárgyalásokban résztvevők magatartásának, szándékainak. jellemzésével, a politikum és a teológia kapcsolatával. Eloszlatja a pápai vagy császári függőségi-e korábban utaló félté élezéseket: István országa teljesen önálló államalakulat volt. A módszer dicsérete A vázlatos áttekintésből is érzékelhető Győrffy György teljes, segre törekvő módszere, alapossága. A mű az országalapítás minden mozzanatát, összefüggését el- mélyültséggel vizsgálja. A könyv a magyar történeti irodalom nagy értékei közé tartozik, munkássága méltó betetőzése. A halvaníves kötet a lehető legjobbkor került az olvasókhoz. Befejezettnek tekinthető a külföldi levéltári források feltárása, kritikai feldolgozása. Aligha kerül már elő a hajdani eseményeket, új megvilágításba helyező írásos dokumentum. A régészet bemutathat új leleteket, de a néma tárgyak tanúvallomása sem tehet sokat, fontosat, mást a kialakult kéohez. Az elmúlt másfél évtizedben a honfoglalásról kibontakozott, a korábbi nézeteket egyben- másban módosító tudományos viták korszerű, hatékony módszerekkel faooalták a régi és újabb kútfőket. Tudományos életünk mai légköre megköveteli hogy végre kirajzolódjék a nagv történelemformáló egyéniség hiteles képe. a X—XI, századi társadalmi átalakulásának valódi folyamata. Nagyarányú diplomácia Mások vizsgálódásaira is hivatkozva, a szerző megállapítja, hogy hibát követ el, aki polgári nemzettudattal szemlél népvándorlás kori társodalmakat és államokat. A polgári történetírók elsősor. ban azért tekintették Istvánt nagy királynak, mert — szerintük — népünket a „barbár Kelet" helyett a civilizált „Nyugathoz" kötötte, Győrffy szerint I. István Géza zseniális külpolitikáját folytatta. Már az. apa felismerte, hogy a bizánci és a német—római bi• Feltehetően I. Istvánt ábrázolja a Kalocsán előkerült XII. századi királyfej. rodalom között harapófogóba kerülhetünk. Korábban szokatlan és páratlan békepolitikát kezdeményezett, kapcsolatokat keresett nyugaton és keleten, északon és délen. Érett diplomáciai érzéket tanúsított — például — az első európai „csúcs- értekezleten” való részvétellel, a hazánkat képviselő tizenkét tagú küldöttség összeállításakor. A 973 húsvétján Quedliüburgban tartott összejöéetslre a hűbéri függésü államokból a delegációt a király, vagy helyettese vezette. (Itt dőlt el tulajdonképpen, hogy a keleteurópai félbarbár, félnomád népek a nyugati kereszténységhez csatlakoznak.) A Győrífytől is méltán dicsért Alapozónak köszönhető. hogy Magyarország megőrizte teljes függetlenségét. Társadalmi változások Az István király és műve módosítja e korról kialakult nézeteket. A 12 éve kiadott egyetemi tankönyvben eltúlozzák az Itt talnlt szláv államszervezet maradványainak hatását, Ügy vélték, hogy az „uralkodóosztály gyengesége miatt" nem alakulhatott ki államszervezet. Győrffy fejtegetéseiből kitűnik, hogy a főként külföldiekből álló erős fejedelmi katonai kíséret (központi erőszakszervezet) nélkül aligha vált volna egy-két nemzedék alatt „Európa ostorából” idegenek számára Is vonzó, társadalmi-gazdasági érvényesüléssel bíztató, szilárd jogrendü ország. ' Kalocsa központi szerepe Mivel Kalocsa volt „az Árpádok első családi központja”, robb- ször olvashatunk a mai BáCs- Kiskun megyé területén történt eseményekről, A Vajas patak menti település környékén találkozott Árpád négy fiának szállásterülete. Ez a püspökség lett „egész középkoron ót a latin rítusé egyház végvára a szomszédos görög—szláv rítusú keleti egyházzal szemben”. Itt találjuk a legsűrűbben a 'királyi udvarhelyeket. (Nádudvar, Fájsz, a Kalocsa melletti Halom.) Dusnok neve azt jelzi, hogy lakói bizonyos alkalmakkor torravalót adtak az egyháznak. Tas feltehetően szántásra kielölt szolgatelepként keletkezett. Sokat mondanak a beszélő nevek. Bács vára (a Vajdaságban) az első ispán nevét őrzi. Fájsz egy fejedelmét, Szal'k Salek nevű kö. vetéót. Szó esik Bajáról, a balotai leletről. A Homokhátság nem em- lítődik. A magyar állam keletkezését bemutató könyv a Gondolat Kiadó jóvoltából nagy példányszám- bun. gyönyörű kivitelben jelent meg. Heltai Nándor Alig egy esztendővel az első magyar karmesternő nagy feltűnést keltett operaházi bemutatkozása után. Tavaly novemberben a Déryné Színházban ismét egy fiatal lány állt a karmesteri dobogóra Mozart: Szöktetés a szerájból című daljátékának dirigenseként. Dömötör Zsuzsa ezt a szép és nehéz feladatot alig pár hónappal zeneakadémiai diplomájának elnyerése után kapta meg, s most újabb erőpróbára készül: Kodály, Donizetti és- Muszorgszkij egy-egy színpadi művének vezénylése szerepel a következő hónapok tervei között. Mindenkit meglepett: tanárait, kollégáit, barátait, amikor a középiskolai énektanári és karvezetői tanulmányok befejezése után az operakarmesteri pályát választotta. — Valóban, szinte a véletlen hozta így. A színház másodkar- mestent keresett, Pernye András hívta fel rá a figyelmemet, Akkor már megkaptam a kinevezésemet a pécsi zeneművészeti szakközépiskolába. Az is nagyon vonzott, mégis, szubjektív indítékok alapján, inkább a színházi munkáit választottam. Megvallom, Szónyi Erzsébet főiskolai tanszék- vezető tanár meg is neheztelt rám emiatt, de meghívtam a premier, re. és azóta helyreállít közöttünk a korábbi jó kapcsolat. Sőt, jövőre operát ír színházunknak! — A neheztelés nyilván abból eredt, hogy „hűtlenné vált” a pedagógiához!? — Igen; de ez csak látszólagos. A tanári .hivatástudatom nem csökkent, ■ magánúton most is foglalkozom tanítással. A „Kodály- múdszer” kérdései és gyakorlata ma is nagyon érdekel. A pálya iránti szerétetemet még a kecskeméti Kodály-iskolából hoztam magammal, amelynek tizenkét éven át diákja voltam. Először Könyvkiadás Csehszlovákiában Az elmúlt harminc év során Csehszlovákia 56 kiadóvállalata 150 ezer könyvet jelentetett meg — 1700 millió példányban. Szép- irodalmi művekből csupán az utóbbi öt évben több mint 300 eredeti alkotás került az olvasók kezébe, 53 millión felüli példányszámban. A műfordítások népszerűek, keresettek a klasszikus művek és a kortárs irodalom új felfedezettjei is. Évente mintegy 170 könyvet fordítanak le, 40 százalékban nyugati szerzők alkotásait. A prágai ARTIA Külkereskedelmi Vállalat kiadói tevékenységet is folytat. Az ARTIA Európa egyik legnagyobb kiadóvállalata: 1953 óta több mint ötezer könyvet adott ki, több mint húsz nyelven, s 100 milliós példányszámban. Kiterjedt kiadói munkájának köszönhetően a cseh és szlovák szerzők müvei világszerte eljutnak a könyvpiacokra. így a cseh és szlovák nyelv a legtöbbet fordított első tíz nyelv közé került. Az UNESCO statisztikái szerint a hetedik helyen áll, közvetlenül a világnyelvek után. Az ARTIA-kladványok művészeti szinxionalát eddig 54 díjjal jutalmazták a Moszkvában, Bolognában, Lipcsében, Párizsban és Nizzában rendezett nemzetközt vásárokon, kiállításokon, Az ARTIA külföldi kiadókkal közösen készített tudományos és szakkiadványokat is exportál, A csehszlovák könyvek fő vásárlói a Szovjetunió, az NDK, Francia- ország, Nagy-Britannia és az NSZK. Az ARTIA sokéves kereskedelmi kapcsolatot tart fenn Japánnal is. (BUD APR ESS—OR- BIS) , Ä zongoristának készültem (Kelemen József volt a tanárom), de a kóruséneklés (Párdányi Judit keze »latit) is. elhatározó jelentőségű élményekkel gazdagított. A főiskolán aztán egyre jobban kezdett érdekelni a karvezetés. A sors iróniája, hogy tanulóéveim alatt éppen az opera műfajával ismerkedtem meg a legkevésbé... Magam sem hittem volna, hogy zenekart, színpadot, énekeseket fogok majd vezényelni. — Ha jól értem, a Déryné, illetve most már a Népszínház célját, ez is valamiféle „pedagógiai" munka: megismertetni és megszerettetni az operát —> elsősorban vidéken — az emberekkel. Vajon hogyan tud a színház ele. get tenni ennek a feladatának? — A fogadtatás és a kritikák tanúsága szerint igen színvonalasan. Persze nem törekszünk arra. hogy a Magyar Állami Operaházzal konkurráljunk. Színházunk sajátossága, hogy nincsenek külön szólistáink: mindenkinek kötelessége a kórusban is énekelni és közülük néhányan szóló- szerepekben is fellépnek. Tizenhat muzsikusunk van. s mivel azelőtt nem vezényeltem zenekart, a próbák során tőlük tanultam a legtöbbet. A színpadi játék frissebb, mint a „nagy” színházakban. fontosabb szerep jut a koreográfiának. Színészeink a prózai párbeszédeket sokszor rögtönzött szövegekkel színesítik. A változó színpadokhoz Igazodva egyszerű, de ötletes díszletek között megy a játék. Eddigi tnlapasztalatfilm alapján azt mondhatom, hogy a közönség mindenütt Igen jól fogadja operaelőadásainkat. — A fentieken kívül — úgy tudom — zenetudományi kutatómunkával is foglalkozik. — Azt mondhatnám, ez is a véletlen műve. A Liszt Ferenc Társaság főiskolai csoportjának tagjaként körülnéztem a kecskeméti levéltárban, Egy Liszt-levelet mutattak ott, amelyről kiderült, hogy ismeretlen. Majd Kalocsára utaztam, (hiszen közismert, hogy Liszt milyen szoros kapcsolatban állott Huynald ak. kori kalocsai érsekkel), ahol további négy levél került elő. Ezekről n felfedezéseimről cikk jelent meg a Petőfi Népe egyik 1075 októberi számában, majd a kutatás eredményét tavaly a Magyar Zene című folyóiratban is ismertettem. — Kovács Mária kolléganőmmel tanulmányt írtunk Liszt Ferenc 1839—40. évi pesti hangversenyeiről; ez a dolgozat a Liszt Ferenc Társaság és a Fővárosi Tanács pályázatán III. díjat nyert. A páros azóta is együtt dolgozik: a témát fel szeretnénk dolgozni, egészen az 1860-as évek végéig kibővítve — italán — könyv alakban kiadni. Azt hinné az ember, hogy Lisztről már semmi újat nem lehet mondani. A valóság az, hogy erről a témáról átfogó munka ez ideig még nem készült. Pedagógiai, színiházi karmesterség és kututás — elég különböző munkaterületek, bár mindhárom köz,ös tárgya: a zene. Ezek után felesleges lett volna terveiről kérdezősködni. A felelet benne volt az elmondottakban és abban, ahogyan minderről beszélt. Egyelőre nem rangsorol: egyforma lelkesedéssel csinálja valamennyit. Majd az évek eldöntik, melyikben talál a legteljesebben önmagára ! Kttrber Tivadar
