Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
1978. február 1. • PETŐFI NÉPE • 5 Műfaj, téma, tartalom A műalkotás megítélésénél négy tényezőt kell számba vennünk: műfaját, témáját vagy tárgyát, tartalmát és formáját, vagyis stílusát, technikáját. A főbb műfajok.: vallásos-mitológiai és történeti kompozíció, arcmás, életkép, állatkép, enteriőr — szobabelső —, táj ábrázolás, és csendélet. Ezek mindegyike felosztható újabb csoportokra. A mű tárgya közelebbről határozza meg az ábrázolást; rendszerint ez szerepel a festmény, szobor címében. Az életkép tárgya lehet például: családi jelenet, pihenő aratók, játszó gyerekek. A laikus néző hajlamos arra, hogy témája, szavakba fogható „meséje” alapján ítélje meg az alkotást. Holott a téma másodrangú. A szobor, a kép értékét nem aszerint kell mérlegelnünk, hogy mit, milyen cselekményt, történetet ábrázol, hanem aszerint, hogy a szavakkal is elmondható tartalmat a művész milyen módon fordította a képzőművészet nyelvére. Azonos témájú művek különbözhetnek egymástól tartalom dolgában. Egy erdei táj lehet derűs vagy szomorú, borongós hangulatú, a csatakép győzelmes lendületű, vagy tragikus, sőt egy virágcsokor is más hatást kelt, ha alkotója tüzes színekkel, vagy barnába ágyazott, sötét tónusokkal festi meg — aszerint, hogy derűs, vagy szomorú gondolatokat, érzéseket akar művével kifejezni, vagyis: ml a mondanivalója. Nyilvánvaló, hogy tragikus témát nem lehet derűs, élénk színekkel megfesteni. Ilyen alkotáshoz drámai fényekkel szabdalt, sötét színvilág Illik. Az utóbbi eljárás viszont nevetségesen hatna vidám táncolókat ábrázoló műnél: komorrá változtatná a derűs témát. A tartalom a mű legfontosabb eleme. A téma csupán alkalom — gyakran csak ürügy! — a tartalom tolmácsolására, mely megszabja a mű stílusát, formavilágát. Az utóbbi azonban nem szolgai alárendeltje a tartatomnak, hanem mint köntöse, megjelenési formája, vele egyenrangú: együtt, egyszerre hatnak, Nagy korok és nagy mesterek alkotásait a forma és a tartalom harmónikus egysége jellemzi. A művészi eszközökkel kifejezett tartalom akkor Is megragad bennünket, ha a mű tárgyát, „meséjét” nem ismerjük, A műalkotás tartalma a magasrendű eszmék kifejezésétől a derűs hangulatközlésig felettébb sokrétű lehet. Ezért nem szabad minden műnél általános érvényű társadalmi mondanivalót keresni. Munkácsy virágcsendéletein a mély barna háttérből kivillanó fények hasonló drámaiságot árasztanak, mint a Siralomház; az Impresszionista Renoir üde színű virágai viszont túláradó életörömről vallanak. Élénk színek jellemzik Van Gogh közismert napraforgó csendéletét is. A kép remegő ecsetvonásai azonban nyugtalanságra, belső feszültségre vallanak. A három virágkép stílusából a hozzáértő ki tudja olvasni azt a társadalmi valóságot, amely alkotóik művészi látásmódját meghatározta: a kritikai realista Munkácsynál a Bach-korszak, Renoirnál a francia polgárság „aranykorának” valóságát, Van Goghnál pedig ennek az „aranykorinak egyéni tragédiákat okozó válságát. Ilyesmire azonban biztosan egyikük sem gondolt munka közben; mindhárman csupán egyéni érzéseiket fejezték ki a virágképeikben. A képzőművészet elsőrendű feladata: a szépség ábrázolása, s erről lényegének megtagadása nélkül nem mondhat le. Még a legtudatosabb forradalmi ábrázolás» is csak akkor éri el a hatását, ha maga• Munkácsy Mihály: Vírágcsendólet. • Van Gogh: Napraforgók. sabb rendű formában fejezi ki mondanivalóját. Éneikül legföljebb jó szándékú illusztráció. (Folytatjuk,) és forma MILLIÓK JÓ ÜGYEKRE s .’i y. ■ Az országos közművelődési és kulturális alap felhasználásának Bács-Kiskun megyei Túl vagyunk a „nagykalap” korszakon. Akkoriban központilag gazdálkodtak a különféle pénzkeretekkel. Szerencsétől, ügyességtől is függött, hogy melyik megye kapott többet, melyik kevesebbet. A helyi szerepkörök, döntési jogok bővítése kedvezően változtatott a régebbi gyakorlaton, de ennek is volt némi árnyoldala. Rögzítette az adott álBács-Kiskun megye 1977- ben csaknem ötmillió forintot kapott az Országos Köz- művelődési Tanácstól, másfelet Kulturális Misztérium kulturális alapjából. Máshonnan is csurrant-csüp- pent, így ösz- szesen hatmillió hatszázezer forinttal növekedett az itt felhasználható összeg. A pénz szétosztásáról, hasznosításáról Kiss Márta, a ihegyel tanács közművelődési csoportjának vezetője tájékoztatott. — Általában nagyobb tömegeket érintő feladatok megvalósítására adják. Ott segítik elsősorban a berendezés korszerűsítését, ahol a helyiek is hozzájárultak az új épület létrehozásához. A pályázatokat évente kétszer bírálják el. A keretek szétosztásánál figyelembe veszik javaslatainkat. Nézzük példaként a tavalyi második félévet, ötvenhét szerv küldte be osztályunkhoz kérelmét. Főiként a jól dolgozó Intézmények próbálják tevékenységüket az így szerzett eszközökkel kiterjeszteni, elmélyíteni. Az Országos Közművelődési Tanács és a Kulturális Minisztérium illetékes bizottságai végül Is az általunk összesített és rangsorolt igények mintegy 50— 60 százalékát teljesítették, Ez az arány jobb az országosnál. Célok szerint csoportosítottuk a kérelmeket, de területi bontást is készítettünk. A 106 oldalas fel- terjesztésből az is kiderült, hogy a kérelmezők mennyi társadalmi munkával, pénzzel járulnak az adott cél eléréséhez. Aligha sorolható fel egy újságcikkben, hogy kik miért és_ menynyit kaptáik. Talán egy vázlatos áttekintés igazolja, hogy jó helyekre került a pénz. Mintegy 700 ezer forinttal többet költhettek a gyönyörű Kalocsai Művelődési Központ és ifjúsági ház berendezésére, nyelvi laboratórium létesítésére, A Megyei Művelődési Központ a korszerű felnőttoktatáshoz szükséges technikai eszközök beszerzéséhez, az épület elé tervezett szabadtéri műsorok hangosításához, vándor- kiállítások kellékeire kapott kl- lencszázezer forintot. tapasztalatai lapotokat. A közművelődési párthatározat nyomán képzett kulturális és közművelődési alap erősen csökkenti a fentiekből következő nehézségeket, veszélyeket. Központilag támogatják az esetleg országosan is hasznosít-* ható kezdeményezéseket, művelődéspolitir kailag fontos akciókat. a Mill Kisdiákok a kalocsai nyelvi laboratóriumban. A tartalmas műsorokról Ismert lakiteleki művelődési ház előcsarnoka többféle feladat ellátására alkalmassá vált a megszavazott százhatvanezer forint fel- használásával, Csökkentek a kezdeti gondok a jórészt saját erőből épített Tlszaalpánl Művelődési Házban, mert a közművelődési alap révén bútorokat vásárolhattak. Tlszakécsikén a munkásszínjátszókat támogatták, Baján az Alsóvárosi Népfrontkört. A munkásművelődést részben a szakszervezeti könyvtárak gyarapítására, részben az üzemi filmvetítő helyek hálózatának bővítésére adott pénzzel segítik. Az elbírálásnál előnyben részesítik azokat a vállalatokat, ahol helyileg is sokat költenek kulturális célokra. Ezért kapott például támogatást a Kalocsai Paprikafeldolgozó Üzem. Az eddigiekből arra gondolnák talán néhányan, hogy a falvak háttérbe szorulnak. Valóban főként nagyobb települések kaphatnak, de Indokolt esetben helyi kulturális bázis kialakítására kis falvak; tanyaközpontok is pályázhatnak. A mizsel, a sándor- telepi, petőfitelepi (Solt) és más klubnak juttatott pénz jelzi, hogy eredménnyel. Vaskúton a tsz felújította a művelődési otthont, Itt a fenntartást könnyítik 80 ezer forinttal, Kellő megbecsülésben részesülnek a hagyományőrző csoportok, Erről a kalocsai járás öntevékeny népdalkörei is beszélhetnének. Miskén, öregcsertőn hangszereket vásároltak. Jászszent- lászlón olyan lendületet adott az új felszerelés, hogy azóta rendszeren műsort adnak a halasi járás falvaiban. A falusi fi lm napok sem nélkülözték a központi támogatást. A megyei könyvtár és a moziüzemi vállalat új vetítőgépeket vásárolhatott tanyai rendezvényeihez. Bőven részesültek a közművelődési alapból a nemzetiségek is. Ebből fedezték a • nemzetiségi néprajzi tábor költségeinek nagy részét, létesítettek Csíkérián helytörténeti gyűjteményt. Bácsalmás, Dusnok, Nagyba- racska. Hetényegyházu. Nyárlő- rlne, Szeremig, Tataháza 35—35 ezer forint értékű könyvvel gya- rapíthatta könyvtárát. A minisztériumban a színházművészeti osztály él legaktívabban a támogatás lehetőségeivel. Kecskeméti társulat Jó híre, mű- sorpolltllkája Is hozzájárult a mintegy 170 ezer forintos' kérelmük kedvező fogadtatásához. Juttatott pénzt a zenei táborra, az Ady—Kodály-emléknapok színvonalas megrendezésére, a közművelődést oktató bajai, kiskunfélegyházi gimnáziumok, a bajai tanítóképző főiskola kulturális eszközeinek gyarapítására, A felsorolás közel sem teljes, több minden kimaradt, de feltétlenül említeni kell a kecskeméti öregek napközi otthonának berendezéséhez megszavazott százezer forintot. Tapasztalataink, információink szerint mindenütt hatékonyan használták fel a „központi forintokat”. A támogatás serkentette a kezdeményező kedvet. Várható, hogy az idén is sok kérelem érkezik. Az elbírálás mércéjét még magasabbra helyezik, még többet számít az, hogy helyben mit tesznek a kért összeghez. Kívánatos, hogy az elért eredményekre hivatkozó pályázatokat 1978-ban is olyan gondosan mérlegeljék, mint tavaly. Az első félévi keretek szétosztására várhatóan márciusban kerül sor. Heltal Nándor Szerdánként a képernyőn: a Vízipók-csodapók Kecskemétről Néhány hete szerda esténként újszerű — / rajzi anyagában és meséjében is sajátosan érdekes rövtdfilmeket vetít a televízió az Esti mese sorozatban, A Vízipók- csodapók című klsfilmek szerzői szakítottak a gyermekszórakoztatás megszokott, filmi-rajzfilmi sablonjaival, s olyan történetet alkottak, amelyek realitást és fantasztikumot, ismeretterjesztést és fcalan- dokat egyesítenek. A realitás a vadvizek világának különös, ismeretlen, de valós élőlényei, a mese pedig a mulatságos, aprócska főszereplők kalandjaiból szövődik egybe,,, így azután az egyes filmeplzó- dók nemcsak érdekfeszltöek, hanem tanulságosak is mind az apróbb, mind a nagyobb nézők számára ,., A „sokszemű" vizipók és távoli rokona a keresztespók, illetve a film többi szereplője; a csibor, a rák, a katica, a csigák és a legyek figurái Bács-Klskun megye székhelyén keltek életre. A tizenhárom részes sorozat munkálatait jórészt a Pannonin Filmstúdió Kecskeméti Műtermében végezték el. A sokszáz rajz elkészítésén közel egy évig dolgozlak a stúdió munkatársai, A háttereket a Neuberger Gizella, Hegedűs László és Hegyi Füstös László rajzolták, Az animáló- rok — akik a figurák mozgását megtervezték — Haui József és Ungvári László voltak. Az operatőri munkák pedig Pólyák Sándor»nevéhez fűződnek.., A máris népszerű filmsorozat epizódjaihoz több ezer színes celluloid lapot készítettek a műteremben dolgozó rajzolók és ktfestők. Az operatőri felvételek befejezését követően ezeket többnyire megsemmisítik, Jó ötletre vall viszont az, hogy a Vízlpók-csodapuk színes rajzainak többségét a stúdió vezetősége átadta az Alföld Áruháznak értékesítés céljából. Ott azok, viszonylag olcsón megvásárolhatók a gyér* mekszobák falainak élénkítésére, díszítésére. I». M. • A népszerű új rttvIdfllm-Horozal főszereplője a rokonszenves Vizipók. (Opauszky László felvételei.) • A Vizipók és furcsa otthona. • A viz alatti „lakóközösség". • Vizipók barátai: a viziesigák. Klasszikus költőink versel csaknem minden évben új kiadásban láthatók a könyvesboltok kirakataiban. Az Időről Időre újranyomtatott kötetek rendre gazdára találnak. Például József Attila versei u felszabadulás óta 30 kiadást értek meg, s jelenleg már második kritikai kiadását készítik elő. Mit jelent a kritikai kiadás, miért van erre szükség? Stoll Béla Irodalomtörténész válaszol, — Az irodalmi művek kritikai kludéja olyan Jellegű munkát végez, mint a képrestaurátor, az ópületkarbantartó, Lehet, hogy furcsán hangzik, de a szövegek az egymást követő kiadások következtében rongálódnak, Fennáll a veszély, hogy a népszerű, sokat olvasott és kiadott költők műveibe — így József Attiláéba Is — nyomtatás közben sajtóhibák, rontások kerülnek. A legnagyobb veszély nem a közönséges sajtóhiba, hanem az olyan tévesztés, amelynek látszólag értelme, tehát létjogosultsága van; ennélfogva az olvasónak nem is tűnik fel. — A válogatások, gyűjtemények népszerű kiadásaiba óvat- lunságból egyszer bekerülő hiba általában folyamatosan öröklődik; az újranyomtatott kiadásokat ritkán ellenőrzik szövegkritikai szemszögből. A nélkülözhetetlen kritikai kiadásokra vár az elromlott szövegek kijavítása, ezért sajtó alá rendezői — ha erre módjuk van — eredeti kézirutok alapján dolgoznak. Amennyiben erre nincs lehetőség, forrásként a legelső, n költő által előkészített vugy korrigált kiadást husználják fel. — A pontosság és szöveghüség mellett fontos követelmény u versek valamennyi szövegváltozatának közlése Is, Ezek ugyunls viszonylag teljes képet nyújtunuk a mű keletkezésének folyamatáról is; megtudjuk, milyen sorokat formált át a költő, míg megszületett a végleges mű. — Az újabb kori költők művelnek teljes kiadása szinte meg* oldhntutlan: számtalun helyen kallódhatnak kéziratok, géplratok, amelyekről a kutató gyakran nem szerez tudomást. A XX, századi magyar költők közül József Attila, Juhász Gyula, és Tóth Árpád műveiből készült krltikul kiadás, ám épp mostanában előkerült egy sor, eddig Ismeretlen Tóth Árpád kézirat. Ez Is bizonyítja, hogy az Irodalomtörténésznek mindig számolnia kell uzzal, hogy u teljesnek gondolt kötet közreudásu után új anyag bukkan fel. Ez történt József Attila verselnek első kritikai kiadása után is. Három évvel első megjelenése után 1955- ben Javított formában új kéziratokkal kibővítve látott napvilágot. Á most készülő kötetben Is 8—10, azóta felfedezett vers és sok új szövegváltozat szerepel. Zs. Gy.
