Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5. • PETŐI I NÉPE • 3 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) A vágóállatok és állati termé­kek termelése a tervezettnél na­gyobb mértékben emelkedett; a vágóállat-termelés 10 százalékkal, a tejtermelés — főként a hoza­mok növekedésével — kb. 11 szá­zalékkal, a tojás- és a gyapjúter­melés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben éves átlagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 százalékkal keveseb­ben, mint 1976-ban. A mezőgaz­dasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műszaki el­látottsága javult, a beruházások, elsősorban a gépberuházások gyorsabban nőttek a tervezettnél. Az üzemek többek között 4500 traktort, 2000 gabonakombájnt, 4200 tehergépkocsit vásároltak. A gépállomány korszerűsödött, nőtt a nagyobb teljesítményű trakto­rok aránya. A traktorállomány vonóerő-kapacitása 4 százalékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976-ban egy hektár mezőgazdasági terü­letre —- szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő — hatóanyagban számolva 220 kg műtrágya jutott. IV. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 4,6 szá­zalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 százalékkal, teher­gépkocsin 7,6 százalékkal, hajón 16,1 százalékkal több árut szállí­tottak. A tömegközlekedési esz­közökön a személyi utazások szá­ma 3,6 milliárd volt,. 2.3 százalék­kal több, mint 1976-ban. 1977-ben a vasút 10 villamos mozdonyt és 20 diesel-mozdonyt szerzett be. Folytatódott a vo­nalhálózat, valamint a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Záhony térségében üzembe he­lyezték az új fényeslitkei teher­kocsi rendező pályaudvart. A távolsági és a helyi személy- szállítás javítására több mint 1100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 HÉV motor- és pótkocsit, 20 új csuklós villamost állítottak for­galomba. A személygépkocsik szá­ma több mint 83 ezerrel emel­kedett és az év végén megköze­lítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 600 tehergépko­csit állítottak forgalomba. A köz­utakon mintegy 1400 km hosszú­ságban korszerűsítést és útbur­kolat erősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M—1- es autópálya Komárom és Győr között félszélességben elkészült szakaszát. A telefon-főközpontok befoga­dóképessége 43 ezer, az alköz­pontoké 20 ezer állomással bővült. A települések közötti közvetlen telefonösszeköttetésben az összes főállomás 70 százaléka vett részt. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsola­tunk. Elkészült és megkezdte kí­sérleti üzemelését az Interszput- nyik földi követő állomás Talián- dörögdön. V. Beruházás A szocialista szektor beruházá­saira 181.5 milliárd forintot, a ter­vezettnél 10 százalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékai, volumenben 13 százalékkal több, mint az elő­ző évben volt. A beruházások ilyen mértékű növekedése nem állt arányban a népgazdaság je­lenlegi teherbíró képességével, és a koncentrált kivitelezés lehető­ségeivel. Egyidejűleg túl sok be­ruházás volt folyamatban, egyes esetekben a befejezések elhúzód­tak és emelkedtek a költségek. Mind az építési, mind a gép- beruházások összege nagyobb volt a tervezettnél. Különösen a nem szocialista országokból származó gépek beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beruházá­sokra kereken 80 milliárd forin­tot fordítottak, folyó áron 15 szá­zalékkal többet az előző évinél, de valamivel kevesebbet az elő­irányzottnál. Ezen belül nagybe­ruházásokra a tervezettnél keve­sebbet, célcsoportos beruházások­ra többet használtak fel. A vál­lalati beruházások összege jelen­tősen meghaladta az előirányza­tot. A túlteljesítést főleg a válla­latok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyorsabb növekedése és emellett az exportnövelő beru­házási hitelek előirányzottnál na­gyobb folyósítása tette lehetővé. VI. Külkereskedelem 1977-ben jelentősen bővültek nemzetközi gazdasági kapcsolata­ink. A szocialista országokkal to­vább erősödött együttműködé­sünk, az áruforgalom az állam­közi egyezményeknek megfelelően bővült, folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együtt­működés, a közös beruházások megvalósítása. Bővültek termelési, műszaki és tudományos kapcsolataink a nem szocialista országokkal. Külkeres­kedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista országokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelkedett a forga­lom a nem szocialista — ezen belül elsősorban a fejlődő — or­szágokkal is. 1977-ben a behozatal és a ki­vitel értéke 16—16 százalékkal nőtt. Volumenben a behozatal 8 százalékkal, a kivitel 12 száza­lékkal volt több, mint 1976-ban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a kivitel gyorsabban nőtt a behozatalnál, összehasonlítható árakon a kivi­tel 15 százalékai, a behozatal 7 százalékkál emelkedett. A beho­zatali és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a számított­nak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban. A dollár és egyéb tőkés deviza elszámolású külkereskedelmi for­galomban a behozatal és a kivi­tel volumene azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A beho­zatal növekedése nagyobb, a ki­vitelé kisebb volt az előirányzott­nál. Mivel a behozatali árak na­gyobb mértékben emelkedtek, mint a kiviteli árak, folyó áron a behozatal növekedése megha­ladta a kivitelét. Ebben a viszony­latban az 1976. évinél nagyobb összegű passzívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fogyasz­tási iparcikkek, a kávé, a kakaó, valamint a növényolaj ipari takar­mányok, a kivitelben az élelmi­szerek és a fogyasztási cikkek for­galmának emelkedése volt a leg­nagyobb mértékű. VII. Jövedelmek, fogyasztás 1977-ben a tervezettnél valami­vel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasz­tása. A jövedelmek emelkedésé­hez hozzájárult, hogy július 1-vel az iparban, az élelmiszer kiske­reskedelemben és a vendéglátás­ban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó műszakpót­lékát, amelynek egy évi bérkiha­tása mintegy 1.8 milliárd forint. Szeptember 1-vel, illetve október 1-vel a művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emel­ték. Ennek egy évi bérkihatása csak­nem 2,8 milliárd forint. Közpon­ti béremelésre került sor a vil­lamosenergia és a ruházati ipar­ban is. A népgazdaságban foglal­koztatottak havi átlagkeresete 3440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítettek ki a korábbi tüzelő- és húsáremelés ellentételezéseként. A fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között. 3,9 százalékkal emelkedett. Az egy munkás-alkalmazott ke­resőre jutó reálbér a tervezett 2.5— 3 százaléknál valamivel na­gyobb mértékben, 3,5 százalékkal nőtt, A reálbérek mellett a tár­sadalmi juttatások is jelentősen emelkedtek. Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 4.5 százalék volt, az előirányzott 3.5— 4 százalék helyett. A pénzbeni társadalmi juttatá­sok összege 10 százalékkal volt na­gyobb, mint 1976-ban. Ezen belül nyugdíjakra 36,3 milliárd forin­tot fizettek ki. 4 milliárd forint­tal. 13 százalékkal többet, mint egv évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977. év végén 1 928 000 volt, 57 000 fővel több. mint az év eleién. Családi pótlékra 8.5 milliárd forintot folyósítottak. 13 száza­lékkal többet_ az 1976. évinél. 1977. év közepén 1 004 000 család, 1 920 000 gvermek után részesült családi pótlékban. Gyermekgon­dozási segélyre 3.8 milliárd fo­rintot fizettek ki. 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Gvermekgondozási segélyben de­cember végén 290 000 anya ré­szesült. a dolgozó nők 13 száza­léka. A kiskereskedelmi forgalom vo­lumene a tervben előirányzott 4.4 százalékos növekedésnél naevohb mértékben. 6.2 százalékkal halad­ta meg az előző évit. Ezen belül a lakosságnak értékesített áruk mennyisége minteev 5.5 száza­lékkal nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása összeha­sonlítható áron 3 százalékkal, a ruházati cikkeké 2 százalékkal emelkedett A vegyes iparcikkek forgalma 1977-ben élénk volt. kb. 1“> százalékkal maeasahh. mint 1976-ban A lakosság ellátása élel­miszerekből jó volt. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből azelő- ző évinél nagyobb, egyes idősza­kokban bőséges volt a kínálat, a zöldségárak jóval alacsonyabbak voltak az egv évvel korábbinál. Nőttek a lakosság megtakarítá­sai. A takarékbetét-állomány az év végén 107,5 milliárd forint volt, ami 14,6 milliárd forinttal, 15.8 százalékkal több az egy év­vel ezelőttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magán­erőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült. VIII. Népesség, foglalkoztatottság, egészségügyi és kulturális ellátás 1978. január 1-én az ország né­pessége 10 671 000 fő volt, 46 000- rel több, mint egy évvel koráb­ban. 1977-ben 178 000 gyermek szü­letett, 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A csökke­nés összefüggőt azzal, hogy ke­vesebb volt a fiatal szülőképes korú nők száma, mint egy évvel korábban. 1000 lakosra 16,7 él- veszületés és 12,4 haláleset jutott. Az 1000 élveszületettre jutó 1 éven alul meghaltak száma a csecse­mőhalandóság, az előző évi 30-ról 26-ra csökkent. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1977- ben 4,3 volt. 1978. január 1-én a népesség 47,6 százaléka, összesen 5 078 000 fő tartozott az aktív keresőkhöz, 5000 fővel kevesebb, mint egy év­vel ezelőtt. A létszám 63 száza­lékát foglalkoztató három fő anyagi ágban — az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaság­ban — a dolgozók száma tovább csökkent, a népgazdaság többi ágában együttvéve 1,5 százalékkal nőtt. Az egészségügyi ellátásra az ál­lami költségvetés mintegy 13 mil­liárd forintot fordított. A kiadá­sok több mint fele a fekvőbeteg- ellátást szolgálta. A kórházi ágyak száma 1100-zal gyarapo­dott és az év végén a szülőottho­ni ágyakkal együtt megközelítette a 93 500-at. Átadásra került az Országos Kardiológiai Intézet' és több kisebb létesítmény. Az orvosok száma az év folya­mán 600-zal emelkedett és az év végén 28 400 volt. Egy általános körzeti orvosra 2700 lakos ellá­tása jutott, valamivel kevesebb, mint 1976-ban. Az összes körzeti orvosi állások csaknem 6 száza­léka volt betöltetlen. A bölcsődei helyek szánva az év folyamán 3300-zal nőtt és az év végén meg­haladta az 55 000-et. Az állami költségvetés az ok­tatási intézményekre mintegy 18 milliárd forintot fordított. Emel­lett az üzemek és a termelőszö­vetkezetek is támogatták az okta­tási intézményeket. Az óvodák befogadóképessége az év folyamán a tervnek megfelelően, kb. 16 000 hellyel bővült. Száz óvodáskorú­ból 1976-ban 80, 1977-ben 83 járt óvodába. Az oktatás különböző fokoza­tain a folyó tanévben 1,7 millió­an tanulnak. Általános iskolai ta­nuló a 6—13 évesek 98,7 százalé­ka, szakmát tanul a 14—16 éve­sek 40,0 százaléka, a középisko­lák nappali tagozatának tanulója a 14—17 évesek 37,8 százaléka, és egyetemi, vagy főiskolai hallgató a 18—25 évesek 4,6 százaléka. 1977-ben kb. 52 000-en szereztek szakmunkás bizonyítványt, A kö­zépiskolákban 46 400-an végeztek. Az érettségizettek 49 százaléká­nak szakirányú végzettsége volt Az egyetemek és főiskolák nap­pali tagozatain 14 600-an kaptak diplomát. Az esti és levelező ta­gozatokon érettségi bizonyítványt 32 000-en, felsőfokú oklevelet 11 300-an szereztek. Közművelődésre és sportra az állami kölségvetés 5,5 milliárd fo­rintot fordított, A tervezett be­ruházási feladatok közül lényegé­ben befejeződött a Várszínház építése. A televízió előfizetők száma az év folyamán 80 ezerrel nőtt, 1000 lakosra 240 előfizető jutott. XI. Idegenforgalom Az országba 12.4 millió külföl­di érkezett, 2,5 millióval több, mint 1976-ban. Egy. napnál hosz- szabb ideig 7,2 millió turista tar­tózkodott hazánkban, számuk 1.6 millióval nőtt. A turisták 87 szá­zaléka szocialista országokból ér­kezett, Külföldre 4.7 millió ma­gyar utazott, 19 százalékkal több, mint 1976-ban. A kiutazók 93szá-t zaléka a szocialista országokat ke­reste fel. Az idegenforgalmi bevételek jelentősen meghaladták a kiadá­sokat. 1977-ben a szállodai helyek szá­ma csaknem 2000-rel nőtt. Budapest, 1978. február 4. (MTI) Felejthetetlen napok Beszélgetés Selyem Zsigmonddal a magyar parlamenti küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására egyhetes baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének héttagú küldöttsége, ame­lyet Apró Antal, az Országgyűlés elnöke ve­zetett. A delegációnak tagja volt Selyem Zsigmond országgyűlési képviselő, a kun- szentmiklósi Egyetértés Tsz elnöke is, aki visszaérkezése után szívesen beszélt élmé­nyeiről. séget, valamint a Csillagváros vezetőit. Az első (k A Csillagváros emlékkönyvébe írják be nevüket a sorban jobbról a második Selyem Zsigmond. küldöttek. A kép bal oldalán Selyem Zsigmond. — Szerdán, február elsején ér­keztem Kunszentmiklásra, s dél­után már bejöttem dolgozni a téeszbe, dehát a munkából nem lett semmi. Sokan jönnek hozzám a községből, a szövetkezetből, hogy meséljek, mi volt, mit lát­tam ... Nagyon érdekli az itte­nieket a szovjet emberek élete, munkája, s az is, hogyan fejlő­dik, milyen úton halad mezőgaz­dasága és az ipara. — Bevallom, zsúfolt program­ban volt részünk. A szovjet elv­társak úgyszólván mindent meg akartak mutatni, mi pedig látni, minél többet. A moszkvai pálya­udvaron a Legfelsőbb Tanács ve­zetői mint testvéreket, barátokat és elvtársakat üdvözöltek. A ta­nács székházában töltöttük az első órákat, úgy mondhatnám, is­merkedő beszélgetéssel, s utána következett az első látnivaló: Moszkva egyik városrészében az építkezéseket néztük meg. Nem lehet ezt hazaihoz hasonlítani! Tizennyolc-húsz emeletes házak között hatalmas parkok, több sá­vos utak... A többi városban is, ahol jártunk, hasonló lakásépít­kezést csodáltunk. Megtudtuk, hogy az elmúlt esztendőben tíz­millió család költözhetett mo­dern. két-három szobás lakásba a Szovjetunióban. — A Csillagvárosban beültem egy űrhajóba! — mondotta mo­solyogva a látogatás emlékeit idézve Selyem Zsigmond. — Szal- jut típusú volt. Nem hiszem, hogy módon lesz valaha is. repül­ni, de ..kárpótol”, hogy egy va­lódi űrjármű berendezéseit meg­foghattam. ülhettem a vezető és pihenőüléseken, beszélhettem azokkal az emberekkel, akik az űrhajó kiváló ismerői, s az űrre­pülés jövőjével foglalkoznak. Körbenéztünk egy olyan űrhajót is, amelyik már keringett a koz­moszban. — A Csillagváros gyönyörű, ideális lakóhelye azoknak, akik az űrhajózással foglalkoznak. Egyébként két magyar, leendő űr- pilóta nemrég érkezett ide, s csak azért nem tudtunk velük is találkozni, mert éppen orvosi el­lenőrzésen. vizsgálaton voltak. Azt azonban megtudtuk, hogy mi foglalkoztatja jelenleg az itteni szakembereket. Ez pedig: a világ­űrben keringő űrállomás folya­matos ellátása energiával, s a munkához szükséges egyéb mű­szerekkel, eszközökkel, valamint az űrhajósok időről időre törté­nő váltása. A magyar parlamenti delegá­ció január 26-án búcsúzott Moszkvától — bár csak két nap­ra —. s különrepülőgépük Belo­russzia fővárosában. Minszkben landolt. Itt Selyem Zsigmond olyan üzemet láthatott már az első napon, amelyik közvetlen munkájával, a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban van. — A vastömböktől a trakto­rig ... így jellemezhetném leg­egyszerűbben a minszki gépgyá­rat. Az egyik csarnokban öntik az alkatrészéket, a másikban megmunkálják. a szerelőben hosszú szalag mellett összeállít­ják. Nyolcóránként 35—38 trak­tor gördül ki a gyárkapun. A küldöttségünket sok minden ér­dekelte, hiszen a magyar mező- gazdaság nagyszámú Minszkben készült traktorral dolgozik. Ma­gam is feltettem jónéhány kér­dést, amelyre a gyár igazgatója biztató választ adott. Egyebek között megnyugtató, hogy a ma már nem készülő MTZ—50-es traktorokhoz még öt-hat évig gyártanak alkatrészeket, és még az idén módjában áll Magyaror­szágnak a kis teljesítményű hu­szonöt lóerős, T—25 néven, csu­pán néhány hónappal ezelőtt gyártani kezdett traktorokból is vásárolni. Szükség van ezekre idehaza az állattenyésztésben ép­pen úgy, mint a kertészetben. Újabb típusokat is megismerhet­tünk, például az MTZ—80 he­lyett a 82-es jelűt gyártják, amely ‘már négykerék meghajtá­sú. A hazánkbap kedvelt T—150- es erőgép nagyobb testvérei a 250 lóerősek sorozatgyártása is rövidesen elkezdődik. örömmel hallottuk. hogy tíz magyar szakember dolgozik a traktor­gyárban, s kiváló munkájukkal részesei az ottani sikereknek, eredményeknek. S hadd említsek még egyet, ami egy kicsit meg­lepett: a szalagok mellett tevé­kenykedőknek harmada női dol­gozó. — Ugyancsak érdekes és hasz­nos volt a köztársaság főyárosá- tól mintegy 120 kilométerre levő kolhozban tett látogatás. A nyolcezer hektár szántóval ren­delkező közös gazdaságban most dolgoznak az iparszert mezőgaz­dálkodás megvalósításán, vala­mint szeretnék a háztáji termel­tetést a magyarokéhoz hasonlóan megoldani. Ezzel kapcsolatban sok kérdést tettek fel nekem is. Emlékezetes Selyem Zsigmond- nak a legutóbbi, december 15-i országgyűlési felszólalása, amikor éppen azokról a kedvező eredmé­nyekről beszélt, amelyek a párt- és kormányhatározatok következ­tében nagyban segítették a ház­táji zöldség- és gyümölcsterme­lés és az állattartás fellendülését. — Apró Antal elvtárs is rész­letesen beszélt a kolhoz vezetői­nek arról, hogy mit jelent ha­zánkban a háztáji és kisgazdasá­gok termelése. Szavai nem kis meglepetést keltettek. A kolhoz­ban a szántóföldi és kertészeti növényeket csakis nagyüzemi módszerekkel termelik, s érdekes, hogy eg.y-egy brigád végzi példá­ul a burgonyabetakarítást, amely­nek időbeni és sikeres felszedé­séért célprémiumot is kitűznek. A még kevés háztájiban szarvas- marhát és sertést nevelnek. — Amikor ismét Moszkvában voltunk, január 29-én, megnéztük a népgazdasági kiállításon a szov­jet mezőgazdaság múlt évi ered­ményeit bemutató részt is. Leg­főképpen a juh- és sertéstenyész­tés érdekelt. Sok, a mi gazdasá­gunkban is hasznosítható infor­mációt szereztem. Egyebek kö­zött nagy hatással volf rám itt, valamint a Minszk melletti kol­hozban is a precíz, lelkiismere­tes és fegyelmezett munka. Már jó két óra hosszat beszél­gettünk. nézegettük azokat a fényképeket, amelyekkel egy-egy látogatás után a szovjet elvtár­sak megajándékozták a küldött­ség tagjait. Jobbára az úgyneve­zett szakmai programok élményei kerültek előtérbe. Selyem Zsig­mond, miközben cigarettára gyújt, felsóhajt: — Hetekig tudnék beszélni még a Szovjetunióban eltöltött felejt­hetetlen napokról, a szovjet—ma­gyar barátság, a magyar nép sze- retetének és megbecsülésének számtalan megnyilvánulásáról, a szovjet emberek békeszeretetéről, a csodálatosan szép és egyre épü­lő városokról, az első szocialista állam létrehozásáért életüket ál­dozó hősök tiszteletére emelt mo­numentális emlékművekről, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet emberek vendégsze­retetéről. Először járt a Szovjetunióban Selyem Zsigmond. A hosszúra nyúlt beszélgetés végén így bú­csúzott : — Nagy öröm és megtisztelte­tés. hogy a parlamenti küldött­séggel résztvehettem ezen a ba­ráti látogatáson. Mindenkinek el akarom mondani, hogy erős. fej­lődő, a békét óhajtó és ezért har­coló ország népével találkoztam, amely őszinte barátja a magyar népnek. Csabai István • Monumentális emlékmű Bresztben. amelyet a felszabadító harcok­ban elesettek tiszteletére emeltek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents