Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V.V.V. XvXy PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKÚN MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 31. szám Ára: 90 fillér i978. lebruár 5. vasarnnp A héten ismét számos me­zőgazdasági szövetkezetben, több közös vállalkozásnál tar­tottak közgyűlést, amelyen értékelték a múlt évi mun­kát és megbeszélték az idei terveket. A kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezet közgyűlését a megyei művelődési központban tartották. Az eseményen jelen volt dr. Gaj­dócsi Ist ván, a megyei tanács, va­lamint Gádor József, a városi ta­nács elnöke. Budai Istvánnak, a pártvezetőség titkárának bevezető­je után Szmolenszky László tsz el­nök ismertette a vezetőség beszá­molóját. Elmondta, hogy a termé­szeti csapások, a fagyok ellenére sikerült az elmúlt évet a tervezett­nél jobb eredménnyel zárni. Nö­vekedett az állóeszközök értéke, emelkedett a tiszta vagyon, a ter­vezett 12 millió 700 ezer forinttal szemben 18 millió 300 ezer forint nyereséget értek el. A termelőszö­• Élénk figyelem kíséri Szmolenszky I.ászlónak, a kecskeméti Törek­vés- Termelőszövetkezet elnökének beszámolóját. vetkezet termelési és pénzügyi helyzete szilárd, kiegyensúlyozott. Az eredmények egy összekovácso- lódott emberi közösségnek szór­A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE Az 1977. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről I. A fő előirányzatok teljesítése Az 1977. évi népgazdasági terv azt írja elő. hogy a hatékonyság erőteljes javulása, alapján gyor­suljon a termelés növekedési üte­me; a belföldi felhasználás is nagyobb mértékben nőjön az elő­ző évinél; a termelés és a fel- használás növekedésének mértéke tegye lehetővé a behozatali több­let csökkenését. A nemzeti jövedelem 1977-ben az előirányzóit 8—0.5 százaléknál nagyobb mértékben, 7.5—8 száza­lékkal nőtt. elérte a mintegy 480 milliárd forintot. A fejlődés üte­me az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés növekedése teljes egé­szében a termelékenység emelke­déséből származott. Az. elért eredményekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom Öl), évfordulójának tiszte­letére széles körben kibontako­zott szocialista .munkaverseny. A belföldi felhasználás is na­gyobb mértékben nőtt az előző évinél és a tervezettnél. A fo­gyasztás az előirányzott 3.7—4 százalékkal szentben 1—4.5 szá­zalékkal emelkedett. A felhalmo­zás növekedése lényegesen na­gyobb volt, mini. a fogyasztásé, ami elsősorban abból adódott, hogy a beruházások volumene a tervezett 4—5 százaléknál gyor­sabban. 13 százalékkal nőtt. A balföldi felhasználáson belül az előző évekhez képest növekedett a felhalmozás aránya; 73 száza­lék jutott fogyasztásra és 27 szá­zalék folhalmo'/.ásru. • A fogyasztás és felhalmozás értéke együttvéve meghaladta a nemzeti jövedelmet. Ebben je­lentős szerepe volt annak, hogy a nem szocialista országokból be­hozott cikizek líra gyorsabban emelkedett, mint az oda kivitt termékeinké. A kúlönbözetet a tervezettnél és az előző évinél is nagyobb behozatali többlet fe­dezte. A népgazdaság 1977. évi fejlődésének főbb mutatószámai: Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek (Az 1977. évi az 1975. év Egy lakosra jutó átlagos lt)ö 105 Terv 1976. év —106.5 106 — 106 t enmelése százalékában); nominal jövedelem Egy keresőre jutó átlagos nominal kereset Fogyasztói árindex Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér A lakosság összes fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom összehast>nIíthalo lírak<in A szoc. szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd FI. Lakásépítés. 1000 db 107 ­107.5­106.5- 103,8­103.5­102.5- 103.7­108 -108 -107 -104 -11)4 -103 -104 104,4 164 88.0 Tény százalékában 107.5—108 106.8—107 106 — 111 — 107.5 108.5 107.5 103.9 104.5 11(3.5 — 104.5 106,2 181.5 . 93 110 107 104 II. Ipar-építőipar • A szocialista ipar bruttó ter­melése 1977-ben az előirányzott 6 százalékkal szemben 6.8—7 százalékkal nőtt. A termelés nö­vekedése — a kedvező mezőgaz­dasági eredményekkel összefüg­gésben — az élelmiszeriparban volt a legnagyobb. 9.7 százalék. Ezen belül az átlagosnál gyorsab­ban emelkedett a húsipar, a ba­romfi- és tojásfeldolgoző ipar. a tejipar, és a növényolajipar ter­melése. Élelmiszeripar nélkül számítva az ipari termelés lé­nyegében a teivezett mértékben. 6.1 százalékkal nőtt. Az átlagos­nál nagyobb mértékben növelte termelését a villamosenergia-ipar. 8.4 százalékkal, a gépipar 7.5 százalékkal és a vegyipar. 6.9 százalékai. A gépipari ágazatok közül a villamosgép- és készülék, a híradás- és vákuumtechnikai ipar. valamint a műszeripar 11— 13 százalékkal termelt többet az 1976. évinél. A legnagyobb gép­ipari ágazatok közül a közlekedé­si eszközök gyártása 7.5 száza­lékká!. a gépek és gépi berende­zések gyártása 6.2 százalékkal emelkedett. Az építőanyag-ipar termelése 6.1 százalékkal nőtt. A bányászat, a kohászat és a könv- n.vűipar termelésnövekedése 4.0 —4.2 százalék között volt. A könnyűiparon belül jelentősen nőtt a papír- és nyomdaipar ter­melése. a textilruházati iparé 1.9 százalékkal emelkedett. A termelés élénkülésében az export bővülésének és a beruhá­zások növekedésének volt legna­gyobb szerepe. Az ipar külkeres­kedelmi célokra 15 százalékkal. ahhoz, hogy lehetőséget teremt­sen a versenyképes. gazdaságo­san értékesíthető termékek ter­melésének nagyobb mértékű nö­veléséhez. 1 A szocialista ipar éves átlagban 1 688 100 főt foglalkoztatott, 3 800 fővel. 0-2 százalékkal keveseb­bet, mint 1976-ban. A létszám- csökkenés a bányászatban, a vegyiparban és a könnyűiparban az átlagosnál nagyobb volt. A termelékenység a termelést meg­haladóan. 7—7.2 százalékkal emelkedett. Az 1977. évi befejezésre, illet­ve üzembe helyezésre tervezett ipari nagyberuházások többsége az év végéig, megvalósulj és ez­zel nőtt az ipar kapacitása. Az Almásfüzitői Timföldgyárban az évi timföldtermelési kapacitás 40 000 tonnával. 5 százalékkal bő­vült. A nyirád-deáki bauxitbá­nyánál 350 ezer tonna bauxit termelési kapacitás üzembe he­lyezése megtörtént. A Tiszai Hő­erőmű beruházása a villamos erő­művek teljesítőképességét csak­nem .430 MW-tal, 10 százalékkal bővítette. Az ózdi kohászati üze­mekben — a gyorsítási program­nak megfelelően — megvalósult az acéltermelés szempontjából legjelentősebb termelő egység üzembe helyezése. A Magyar Viscosagyár nagyberuházása a műszáltermelő kapacitást évi 6 000 tonnával növelte. A Simon- tornyai Bőrgyár bővítése részben megtörtént. A Kötöttárugyár nagyberuházásainak keretében Budapesten, Debrecenben, Máté­szalkán és Kiskunhalason jelen­tős termelési kapacitásokat he­lyeztek üzembe. Néhány fontosabb termék termelése: beruházásokra 14 százalékkal tijbh terméket értékesített, mint . 1976-ban. A fogyaszt ásicikk-ke- reskedelemnek eladott termékek mennyisége viszonylag mérsékel­ten nőit. Az ipar anyagellátása általában kielégilő veil, nevűhez az 1976. évinél jóval nagyobb anyagimport is hozzájárult. Az ipari termékszerkezet kor- szerűsödéáében 1977-ben is első­sorban a központi fejlesztési programoknak volt jelentős sze­repük. A közúti jáiműfejleszlés kapcsán tovább nőtt a közúti jár­müvek és részegységeik gyártá­sának aránya. Újabb számi tógép- típusok termelését kezdték meg. A petrolkémiai program folyama­tos megvalósításával dinamikusan nőtt az etilén, a propilén, és a műanyagok (elsősorban a polieti­lén). továbbá a szintetikus ala­pú vegyi szálak termelése. A köz­ponti fejlesztési programokon túlmenően az ipar más ágaiban is történt előrehaladás a . termék- szerkezet fejlesztésében. többek között a hűtőgép-gyártásban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, az orvosi műszergyár­tásban. a betonelem-gyártásban és a gyógyszeriparban. Az iparvállalatok 1977-ben is több új licence! honosítottak meg. amelyek új termékek gyártását, másutt már bevált korszerű gyártási eljárások megvalósítását mozdították elő. Folytatódott az ipar műszaki színvonalának kor­szerűsödése. Nőtt a munkák gé­pesítése. az úji termelékenyebb gépek és berendezések aranya. Az ipari termékszerkezet fejlesz­tése azonban nem volt elég gyors Villamosenergia, milliárd kWó Szén. millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Acél, .millió tonna Hengerelt acél. millió tonna Bauxit. millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium félgyártmány, ezer tonna Tégla, milliárd darab Cement, millió tonna Kénsav, ezer tonna Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Vegyiszálak, ezer tonna Autóbusz, ezer darab , Számítástechnikai termékek folyó áron, milliárd Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab- Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Centrifuga, ezer darab Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetméter Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna Cipő, millió pár Fogyasztói tej. millió liter Csontos nyer-hús. ezer tonna Vágott baromfi, ezer tonna Napraforgó-olaj. ezer tonna Sör. millió hektoliter Az 1977. évi termelés mennyisége 23.4 25.5 2.2 6,6 3.7 3,1 2,9 786.5 134.5 2.0 4.6 632.1 805.2 17.1 148.3 26.0 11.8 Ft. 4,2 258.7 423.3 455,1 202.5 190.4 365.7 42.7 15.5 45.7 766.9 599.9 149.8 67.0 7.0 Az 1977. év az 1976. év százalékában 106,1 100.8 102.3 108.5 101.9 107.6 10U 106.8 100.4 102.9 107.5 102.5 102.9 97,5 105.0 124.6 103.4 114.3 103.3 102.8 104.8 102.5 103.3 103.8 103.6 99.8 102.6 * 105.4 115.8 106.0 125.7 103.5 Az építőipari termelés a terve­zett ütemben, az előző évinél na­gyobb mértékben, kb. 6 .százalék­kal n:>tt. Az állami építőipari vállalatuk termelése 6.9 százalék­kal. az építőipari szövetkezeteké kismértékben emelkedett. A fog­lalkoztatottak száma valamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkaterme­lékenység emelkedéséből szárma­zót) Az építőiparbiui folytatódott a korszerű építési módok térhódí­tása. javult a gépesítettség. A nagymértékű terven felüli keres­letnövekedést azonban az építő­ipar adott kapacitása és szerke­zete nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975-höz ké­pest 7—7.5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gaz­daságok és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kb. 12 száza­lékkal. a háztáji és kisegítő gaz­daságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élel­miszerellátását és a kivitel bőví­tését is. galmas, sokszor áldozatkész mun­kája nyomán jöttek létre. A gazdasági vezetést segítette a pártszervezet, amikoris a politikai felvilágosító tevékenységét jói hangolta össze a termelésfejleszté­si elképzelésekkel. A jók között is élenjártak a szocialista brigádok, amelyek nemcsak a gazdasági munkát végezték példamutatóan, hanem a társadalmi munkában is jeleskedtek. A beszámoló önkritikusan ele­mezte a gazdálkodás során elkö­vetett hibákat is. Utalt arra, hogy még jobb eredményeket ért volna el a termelőszövetkezet, ha egyes ágazatokban jobb a munkaszerve­zés. nagyobb a fegyelem, eseten­ként nem hullámzó a teljesítmény. Az idei tervekről szólva utalt arra, hogy a növénytermesztésben szerkezeti változtatásokat hajta­nak végre. Ez utóbbit indokolja a nagyobb jövedelmezőség, a terme­lési lehetőségek. Növelik a lucer­navetést. a burgonya termőterüle­tét. 20 százalékkal több pritamin- paprikát termesztenek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítot­ták, hogy földjeiken az őszi árpa sikeresebben termeszthető, mint a kukorica. Ezért az előbb említett kalászosból nagyobb területen ve­tet tek. ■■■ | Folytatják a tavaly megkezdett szőlőfel újítást. Tavasszal újabb 60 hektárnyi területen fejezik be a rekonstrukciót. Még ez év őszén előkészítik száz hektárnyi almás telepítését. Minden eddiginél ma­gasabb termelési eredményt sze­retnének elérni az állattenyésztés­ben. Növelik a tehénlétszámot, a tejhozamot. Csupán tehéntejből 20 millió forint bevételre számítanak. összességében az idén 161 mil­lió forint bevételt irányoztak elő, ami 7 százalékkal több, mint a múlt évi tervszám. A termelési ér­ték 22 százalékkal lesz magasabb, mint az elmúlt esztendőben. A zárszámadási közgyűlés vitá­jában felszólalt dr. Gajdócsi Ist­ván. Felhívta a figyelmet a mező- gazdasági termelésben rejlő tarta­lékokra. Sok lehetőség van még a termésátlagok növelésére. Azonos talajadottságok mellett nagyok a terméskülönbségek. Jobban kell törődni a dolgozók képzésével. A nagy értékű, nagy teljesítményű gépek irányításához jól képzett szakemberek szükségesek. Gondot kell fordítani a termékek minősé­gére, mert csak versenyképes áru­kat tudnak értékesíteni a külföldi piacokon. Utalt arra. hogy a zöldségter­mesztés fejlesztésével nem tartott lépést a feldolgozóipar. Addig, míg az ország mezőgazdasági ter­melésének mintegy 12 százalékát adja a megye, az élelmiszeripar­nak csak 5—6 százaléka van ná­lunk . Ez feszültséget teremt. A termékek a szállítás során veszte­nek minőségükből. Fontos feladat tehát a feldolgozóipar fejlesztése. A közgyűlésen négy szocialista brigád vezetője csatlakozott a Láng gépgyáriak versenyke/.derrré- nyezéséhez. A brigádok azt is vál­lalták. hogy három kommunista szombat munkájának bérét befize­tik az idősek részére építendő szo­ciális otthon javára. A közgyűlés elfogadta az alap­szabály módosítását. Ezt követően a szövetkezet elnöke kitüntetése­ket, jutalmakat adott át.. Tizenné­gyen kapták a Szövetkezet Kiváló Dolgozója jelvényt. (Folytatás a 2. oldalon.) A XIX. KECSKEMÉTI JOGÁSZ NAPOKON: Előadás a tanácsi munka hatékonyságáról 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többlet- mennyiség a hozamnövekedésből származott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hektáronkénti átlagtermés 40.5 q volt, 1.7 q-val több az eddigi leg­magasabb 1976. évirfél. Kukoricá­ból, az előző évinél valamivel kisebb területen, majdnem 1 mil­lió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektá­ronkénti átlagtermés 46,8 q volt. 23 százalékkal nagyobb, mint 1976-ban. A tervnek megfelelően a zöld­ség-, a burgonya-, és a gyü­mölcstermelés erőteljesen fejlő­dött. Zöldségből és burgonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítottak be, hasonló mértékben növekedett az almu- és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel ke vesebb. a répa cukortartalma na­gyobb volt az egy évvel korábbi­nál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7.8 millió volt. A szarvas­marha-állomány egy év alatt 3 százalékkal. 1 950 000-re emelke­dett. Az év folyamán nőtt a te­henek szúrna is. (Folytatás u 3. oldalon.) Szombaton délelőtt Kecs­keméten, a me­gyei bíróság épületének dísztermében folytatódott a XIK: kecske­méti jogászna­pok programja, melyen a me­gye jogászain kívül a taná­csok és intéz­mények dolgo­zói is részt vet­tek. Dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács el­nöke köszöntöt­te a résztvevő­ket. közöttük dr. Raft Mik­lóst. a Minisz­tertanács Taná­csi Hivatalának elnökhelyettesét. Terhe Dezsőt, u megyei pártbizottság titkárát. A megnyitó után dr. Raft Mik­lós. A tanácsi munka hatékony­ságának néhány problémája cím­mel tartott előadást. Beszédének elején az államigazgatásban dol­gozó jogászok felelősségteljes munkájáról, sokrétű feladatuktól szólt. Mint mondta, az államigaz­gatási jogászok munkájuk során nemcsak alkalmazzák a jogszabá­lyokat. hanem jelentős előkészí­tő. szervező, irányító feladatokat végeznek. — A jogpolitikai elveknek ter­mészetesen nemesük a jogalko­tásban. hanem a jogalkalmazás­ban is érvényesülniük kell. ami­nek egyik alapvető feltétele az. hogy a jogszabályok alkotói és al­kalmazói szorosan együttműköd­jenek — hangsúlyozta a tanácsi hivatal elnökhelyettese. — A ta­nácsi munka hatékonyságát egyebek között a központi irányí­tás erősítése és a helyi szervek önállóságának növelése segíti. Sajnos még néhol tapasztalható, hogy ellentmondást látnak ebben. De nem a központi irányítás esz­közrendszerét kell kiterjeszteni, hanem a hatékonyságát kell fo­kozni. Az sem ellentmondás, mi­szerint a helyi önállóság növelé­se elősegíti a központi irányítás erősítését. A továbbiakban a hatékonyság növelésével kapcsolatban a jobb munkaszervezésről, a testületi • A Jogás/napok résztvevői közül sokan megnéz­ték a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiállítását. (Tóth Sándor felvétele.) munka hatékonysága fokozásának lehetőségeiről, az ezeket gátló té­nyezők megszüntetésének mód­szereiről. eszközeiről beszélt az előadó. — Úttörő szerepre vállalkozott a Bács-Kiskun megyei Tanács végrehajtó bizottsága, amikor ma­ximálta az. írásos előterjesztések terjedelmét, de általában még mindig sok papírral dolgozik a közigazgatás, pedig a hatékonyság egyebek között az ügyintézés egy­szerűsítésétől is függ. A korsze­rűsítés és egyszerűsítés tehát igen fontos feladata a helyi tanácsok­nak — fejezte be beszédéi dr. Raft Miklós. Ezt követően korreferátumokra került sor. Dr. Szabó István. Ka­locsa Város Tanácsának vb-titka- ra a testületi határozatok végre­hajtásának tapasztalatairól, a ha­tározatok ellenőrzésével kapcso­latos feladatokról tartott korrefe­rátumot, A másik korreferens dr. Madarász Gyula. Kecskemét Vá­ros Tanácsának vb igazgatási osz­tályvezetője volt. aki a hatósági határozatok végrehajtásának ha­tékonyságát ismertette. Dr. Greiner Józsefnek, a me­gyei bíróság elnökének zárszavá­val fejeződött be a XIX, kecske­méti jogásznapok eseménysoroza­ta. Szombaton este a Művelődé­si Központban került sor a már hagyományos jogászbálra. T. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents