Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

• Ugyeskezü lányok szerelik a bélést a téli sisa­kokba. • Széles körű kooperáció segíti a szövetkezet mun' káját. A Keceli Vas- és Építő Szövetkezetben pél' dául korszerű körülmények között festik a bukó' sisakokat. (Pásztor Zoltán felvételei.) Szocialista szerződések Hunyadivárosi diákok ismer­kedtek a Kecskeméti Konzerv­gyár szárítóüzemével. A ven­déglátó brigádok és az isko­lások nem először találkoztak. Több szocialista szerződés élén­kíti. mélyíti az oktatási in­tézmény és a gyári dolgozók, a vállalat kapcsolatait. Berende­zési tárgyakkal, házilagos ja­vításokkal eddig is segítették az iskolát, de a látogatást kö­vetően most vehettek részt elő­ször brigádgyűlésen. Megérez- hettek valamit a munkásélet­ből, tartalommal telítődnek a szüleiktől, tanároktól, a rá­dióból hallott kifejezések, bon­takozó terveik közelebb kerül­hetnek a valósághoz. A gye­rekek érdeklődése, jelenléte, a példaadás nemes szándéka a felnőtteket is befolyásolta. A kecskeméti Czollner-téri iskola is sokat köszönhet az Alföldi Cipőgyárral kötött szo­cialista szerződésnek. A gyá­riak segítenek a munkára ne­velésben, az épület csinosítá­sában. Apostagon többszázezer fo­rint értékű társadalmi munkát, hozzájárulást vállaltak a köz­ségben működő vállalatok, gazdaságok, közösségek az is­kola bővítéséért. A tennivaló­kat szerződés rögzíti. Egyik fél sem jár rosszul. A napi, prak­tikus előnyöknél többet je­lenthetnek a tudati hatások, az összetartozás felismerése, kö­zös célok vállalása, a mit ad­hatok szépségének, örömének megízlelése. A már említett Kecskeméti Konzervgyárban például a karbantartó és a gépeken dol­gozó brigádok is összegezték írásban vállalásaikat. Monda­nunk sem kell talán, hogy a minőségi követelmények érvé­nyesítése munkahelyi követel­mény, de itt másról, többről van szó. Fokozottabban törőd­nek a „másik fél" érdekeivel, adottságaival. Cáfolhatatlan té­nyek bizonyítják, hogy a do­kumentumok aláírása óta leg­alább 20—25 százalékkal csök­kent az állásidő, noha a gépek nem fiatalodtak. Az Alföldi Cipőgyár tucat­nyi szocialista szerződése közül a Budapesti Bőripari Vállalat­tal és ennek debreceni gyárá­val kötött látszik a leg jelentő­sebbnek. Munkaköri kötelessé­gen túl — igaz, a jól felfogott üzemi érdekekkel összhangban — közösen vállalkoznak olcsó, tartós anilin-felsőrész kidol­gozására. Jó példa a felgyülemlett szellemi energia közérdekű hasznosítására a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint a Gépipari Tudományos Egyesü­let kecskeméti szervezetének megállapodása. A főiskola és az üzemek között lehetséges kapcsolatok sokrétűségét a Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat kecskemé­ti üzeme szocialista szerződé­se példázza. A tanintézet azt vállalta, hogy segíti a gyár fej­lesztését, előnyben részesítik üzemmérnök-igényeiket, rend­szeresen kicserélik a tömeg­szervezeti munkában szerzett tapasztalatokat, a MEZŐGÉP diplomaterv-feladótokat ad. fo- gadja a termelési gyakorlatra irányított diákokat. Baján — és másutt — elkép­zelhetetlen lenne ilyen ütemű városfejlesztés a szocialista szerződésekben rejlő ösztönzé­sek nélkül. \ Amennyire örvendetes a szocialista szerződések népsze­rűsége, annyira elgondolkoz­tatok az itt-ott tapasztalt túl­zások. divatjelenségek. Előfor­dul, hogy olyan ügyben szer­ződnek, amelynek megoldása mindkét fél kötelessége. A szocialista szerződés elő­rehaladásunk egyik ösztönzője, becsüljük, ne engedjük lejá­ratását, elsekélyesítését. Csak akkor foglalják ilyen keretbe a vállalásokat, ha azok fonto­sak, közérdekűek, anyagiakkal, szellemiekkel gazdagítanak egy- egy közösséget. H. N. TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A XIX. KECSKEMÉTI JOGÁSZNAPOK MEGNYITÓJA PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 30. szám Ara: 90 fillér 1978. február 4. szombat Tegnap délelőtt Kecskeméten, a me­gyei bíróság épületé­nek dísztermében megkezdődött a Ma­gyar Jogász Szövet­ség megyei szerveze­te, a Közalkalmazot­tak Szakszervezeté­nek megyei bizottsá­ga és a TIT megyei szervezete által im­már tizenkilencedik alkalommal rendezett gásznapok eseménysorozata. Előadás az új B tervezetről kecskeméti jo­A rendező szervek nevében dr. Dobos László, a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Külön üdvözölte Horváth Ist­vánt, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagját, a megyei párt. bizottság első titkárát, dr. Mar­kója Imrét, igazságügyi miniszté­riumi államtitkárt, dr. Jókai Lo- rándot, a Magyar Jogász Szövet­ség főtitkárát, a Legfelsőbb Bí­róság, valamint Csongrád, Bács­Carter elnök fogadta Ponomarjovot Hazautazott a szovjet parlamenti küldöttség Hivatalos látogatását befejezve hazautazott New Yorkból a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Borisz Pono- marjovnak, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsa külügyi bi­zottsága elnökének, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével az Egyesült Államok kongresszusának meghívására tíz napot töltött .az USA-ban. James Carter, az Egyesült Álla­mok elnöke a küldöttség was­hingtoni tartózkodása idején fo­gadta Borisz Ponomarjovot. Meg­beszélésükön a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetét és más nemzetközi kérdéseket vitattak meg. A szovjet parlamenti kép­viselők találkoztak Cyrus Vance- szel, az Egyesült Államok külügy­miniszterével is. A küldöttség tagjai Washing­tonban eszmecserét folytattak az amerikai kongresszus szenátusá­nak és képviselőházának tagjai­val. A delegáció országjáró körutat tett az Egyesült Államokban. El­látogattak Houstonba, Little- Rockba, Los Angelesbe, Detroit- ba és New Yorkba. New Yorkban a küldöttség tag­jai felkeresték az Egyesült Nem­zetek Szervezetét és baráti be­szélgetést folytatta Kurt Wald- heimmel, a világszervezet főtit­kárával. Találkoztak az amerikai —szovjet kereskedelmi-gazdasá­gi tanács vezető amerikai üzlet­emberekből álló vezetőségével is. (TASZSZ) Kiváló áruk a megyéből A Kiskőrösi Vegyesipari Szövet, kezet a legkülönbözőbb szolgáta- íásokon kívül több keresett cik­ket is készít. Nem egyet egyedül a országban. Legismertebb gyárt­mányuk a különböző típusú mun­kavédelmi és bukósisak, öt éve, mióta gyártását elkezdték, több mint egymilliót adtak át a keres­kedelemnek. Ma már az NSZK- ben is keresett áru. Itthon a ki­váló áruk jelvénnyel tüntették ki Tavaly továbbfejlesztették a mun­kavédelmi sisakok gyártását is. Többek közt elkészült és a mi­nőségét a Kiváló Áruk Fórumán rögtön elismerték a szőrmebélésű teli munkasisaknak. • Dr Dobos László üdvözli a kecskeméti jogásznapok résztvevőit. Kiskun, Szolnok, Tolna, Veszprém és Pest megye bíróságainak, ügyészségeinek, rendőrfőkapitány, ságainak képviselőit. Megnyitójában dr. Jókai Lö- ránd a jogászok felelősségteljes munkájáról, társadalmi szerepük­ről, valamint egyebek között a jogpolitikai elvek érvényesülésé­ről, a jogalkotás és jogalkalma­zás kapcsolatáról beszélt. Ezt követően dr. Markója Imre államtitkár az új Büntető Tör­vénykönyv tervezetéről tartott előadást. Mint mondta, a jelenle­gi büntető törvény alapvetően he­lyesen határozza meg azokat a társadalomra veszélyes cselekmé­nyeket, amelyeket bűncselek­ménynek kell nyilvánítani. A Büntető Törvénykönyv megalko­tása és módosítása óta a társada­lom fejlődésében, a gazdasági, er­kölcsi, tudati viszonyokban be­következett változások azonban a büntetendő magatartások jelen­tősebb módosítását teszik szüksé­gessé. — Az utóbbi évtizedben kiala­kult és a társadalomra veszélyes cselekményék megelőzése, elkö­vetőik megfelelő felelősségre vo­nása érdekében néhány új bűn- cselekményt tervezünk a tör­vényben felvenni — hangsúlyozta az államtitkár. — Ezek közé tar­tozik egyebek között a túszok sze­désével elkövetett terrorcselek­mények, a muzeális értékekkel elkövetett visszaélések megakadá­lyozása, vagy például az emberi környezet korszerű védelmét, a természeti értékeink megóvását célzó büntetőjogi eszközök kiala­kítása. Ugyanakkor a jelenleg bünte­tendő magatartások egy részénél a büntetőjogi fenyegetettséget mellőzni, illetve szűkíteni lehet és kell, mert e cselekmények társa­dalmi veszélyességének mértéke ezt lehetővé teszi. Indokolt ez pél­dául a népgazdaság elleni, illet­ve a tervbe vett új elnevezés sze­rint a gazdálkodás rendje elleni • A résztvevők egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei.) bűncselekményeknél, melyek je­lenleg az összbűnözésnek mintegy 3, három és fél százalékát teszik ki. Tervezik a pazarló gazdálko­dás tényállásának megszünteté­sét is, hiszen az elmúlt tíz év alatt emiatt csupán egyetlen eset­ben hoztak bűnösséget megállapí­tó ítéletet. Ezt követően az államtitkár egyebek között a deviza bűncse­lekmények, a vagyon elleni bűn- cselekmények szabályozási mód­jának tervezett változtatásairól, majd a közlekedési bűncselekmé­nyekről beszélt, ez utóbbiénál hangsúlyozva azt, hogy jelentősé­gük sajnálatos növekedése miatt az új BTK külön fejezetben fog­lalkozik e témával.- — A Büntető Törvénykönyv fe­lülvizsgálata során arra is töre­kedtünk, hogy a homályos vagy pontatlan, hibás megfogalmazású, s emiatt félreérthető, a gyakor­latban zavarokat okozó tényállá­sokat helyes irányba módosítsuk, igyekeztünk, hogy a szabályozás közérthető legyen és segítse elő n Is«1! M* I rí men ft szervek munkáját — fejezte be az államtitkár. A program további részében dr. Greiner József, a megyei bí­róság elnöke megnyitotta a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó ki­állítását, felhívta a figyelmet né­hány új, a szakembereknek hasz­nos jogi kiadványra. Délután szekcióülésekre került sor. Ennek keretében dr. Kerne- nes Béla kandidátus, a szegedi egyetem jogi karának tanszékve­zető tanára A módosított Polgári Törvénykönyv néhány új megol­dásáról tartott előadást, amelyet dr. Hideg Ferenc megyei bírósá­gi elnökhelyettes és dr. Számadó Béla vállalati osztályvezető kor- referátuma követett. Dr. Magyar Árpád, a Legfel­sőbb Bíróság tanácselnöke A szö­vetkezetekre vonatkozó jogsza­bályok újszerű vonásai címmel tartott előadást. E szekcióban dr. Vértesi Ervin mezőgazdasági szö­vetkezeti jogtanácsos és dr. Kér- chy László ipari szövetkezeti jog­tanácsos volt a korreferens. KORSZERŰSÍTÉS, BŐVÍTÉS, KÖZÉTKEZTETÉS Huszonhárommillió forint a vendéglátás fejlesztésére Bár a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalatnál sem állt még össze az 1977-es esz­tendő végleges gazdasági mérlege, az már szinte biztosra vehető, hogy az árbevétel — 2,6 százalékkal túlteljesítve a tervezettet — eléri a 394 millió, a nyereség pedig a 28 és fél millió forintot. Ezen a várható eredményen alapszik tehát a vállalat több al­kalommal és demokratikus lég­körben megvitatott 1978-as fej­lesztési programja, amelynek is­mertetése előtt Széli István igaz­gatóhelyettes megjegyezte: a . megvalósítás persze náluk is az építőipar teljesítőképességének a függvénye. És mindjárt négy kiemelkedő beruházást említett, amelyeknek már tavaly be kellett volna fe­jeződniük. s amelyeket nagyon hiányol a lakosság. Kecskeméten, a Horváth Döme utcai Expressz étterem nagyrekonstrukoiója valószínűleg március 1-re elké­szül, az új vásárcsarnokbeli ételbár viszont csak a csarnok átadása után néhány héttel, az év közepe táján nyílik meg. A kalocsai Barokk eszpresszó ugyun ideiglenesen már működik, ám a belső építészeti, csinosításl munkák még hátra vannak. Pil­lanatnyilag legkilátástalanabb — éppen a kivitelező fővárosi cég magatartása miatt — a lassan egy éve berendezésre váró. újon­nan épült kiskunfélegyházi Virág presszó helyzete. Elképzelhető, hogy áprilisra mégis megnyílik. — Az idei. fejlesztésekre fel­használható pénzalapunk — foly­tatta a továbbiakban Széli Ist­ván — 23,3 millió forint. A lé­tesítmények fenntartására előre­láthatólag 12,5. a különféle fo­gyóeszközök pótlására ö és fél milliót fordítunk. A már felso­roltakon kívül szólnék néhány nagyobb lélegzetvételű munkáról, hozzátéve, hogy pontos kezdési, illetve befejezési határidőket sajnos nem tudok mondani. • Lassan egy éve várja a nyitást a f elegy házi Virág presszó. (Opauszky László felvétele.) — A kecskeméti halászcsárda egymillió forintos korszerűsítésé­hez a nyáron fognak hozzá. Töb­bek között megújhodik a kony­ha, kicserélik a technikai eszkö­zöket és átállnak a gáztüzelésre. A félegyházi halászcsárda elfog­lalhatja majd jelenlegi épületé­nek, a volt kisvárosházának tel­jes földszintjét és Így duplájára nő az üzlet alapterülete Az át­alakításra csak ősztől kerül sor és áthúzódik a jövő évre. Egy­millió 250 ezer forintot költünk rá, ezen kívül anyagi támogatást kapunk a városi tanácstól és más szervektől is. Saját erőből — három és fél millió —, vala­mint tanácsi és egyéb hozzájá­rulásokkal épül máris a megye- székhelyen a széchenyivárosi ét­terem és bisztró. Itt szeretnénk még ez évben vendégeket fogad­ni. Hamarosan új utcai különbejá- ratot kap a Kalocsai csárda fris­sen pingált díszterme. Ugyan­csak decemberig végezni aka­runk a bajai Éva cukrászda bő­vítésével és korszerűsítésével. Halason az AFIT-tal közösen, annak telephelyén egy büfét lé­tesítünk, melynek berendezése és üzemeltetése lesz a feladatunk. Szállodáinkra félmi’lió forint jut; csaknem az egész összeget a bajai Hotel Duna és a kalocsai Piros Arany Szálló kapja, még­pedig bútorvásárlásra. A Piros Arany étteremben modernebb lesz a konyha Is — ezt már szin­tén csinálják. — Végezetül pár szó az előfi­zetéses közétkeztetésről. Az el­múlt évben — beleszámítva mintegy ezer diák ellátását is — 16 millió forintot tett ki a for­galmunk, ami hozzávetőleg más­fél millió ételadagnak felel meg. Az idén 10 százalékkal kívánjuk növelni ezt a szolgáltatást, nagy­részt a meglevő szabad konyhai kapacitások kihasználásával. Ami munkaerő-gondjainkat illeti, az a véleményem, hogy kitűzött cél­jaink elérhetők, ha fegyelmezet­tebben, szervezettebben és inten­zívebben végezzük dolgunkat, és előtérbe helyezzük a korszerűbb értékesítési módszereket. Dolgo­zóink szociális körülményeinek javítására különben másfél mil­lió forintot színunk 1978-ban — fejezte be a tájékoztatót az igaz­gatóhelyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents