Petőfi Népe, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-28 / 50. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. február 28. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar eredményjelző táblák, rádió és televízió stúdiók a moszkvai olimpián • Homokrónázást végeznek a talajjavító vállalat gépei a Kiskunhalas környéki leendő ültetvények helyén. Eddig hat magyar vállalat kapta meg az „Olimpia hivatalos szállítója” címet az 1980-as moszkvai Olimpiát szervező bizottságtól. Az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalattal még 1976-ban, a külföldi szállító vállalatok közül elsőként írták alá erre vonatkozó megállapodást az olimpia technikai berendezéseinek nagyszabású .nemzetközi moszkvai seregszemléjén. Az Elektroimpex-szel egyidőben kapta meg ezt a címet a termékeket gyártó Viiltamosberendezés és Készülék Müvek, valamint a FOK-GYEM Szövetkezet, nem sokkal később pedig az Egyesült Izzó. Legutóbb a Budapesti Elektroakusztikai Gyár és a Mechanikai Laboratórium lett a moszkvai olimpia hivatalos szállítója, amikor 1977 végén Vlagyimir Bi- kov, a szervező bizottság elnök- helyettese Budapesten tárgyalt az érdekelt iparvállalatok vezetőivel. Bikov akkor elmondta, hogy elsősorban a KGST-országok gyártmányai közül választják ki a legkorszerűbbeket. A magyar gyáraknak igen nagy az esélyük — már az eddig aláírt üzletkötések alapján is — hogy ők szállítsák a legtöbb híradás technikai rendszert, hiszen például a különböző eredmény- jelzőknek hagyományos vásárlója a Szovjetunió, ahol az eddig felszerelt több tucat komplett berendezés bevált. Közülük nem egy évtizedek óta megbízhatóan működik. A KGST-országok közép- és hosszútávú terveiben kiemelt jelentőségű a közúti járműprogram megvalósítása. A fejlesztés főbb irányait a szocialista gazdasági közösség hangolja össze. Az. együttműködés talán legkifejlettebb a személygépkocsi-gyártásban. de egyre erősödik a kooperáció a teherautók és autóbuszok előállításában is. A KGST ajánlásai szerint a tagországok meghatározott típusú teherautókra szakosodtak. Csehszlovákia például közepes és nagy rakodó területű járműveket gyárt, Lengyelország pedig a kis kocsikra szakosodott. A Szovjetunió a nagy rekodóterületű teherautók előállítására rendezkedett be, a Káma menti autógyár készíti majd az óriási járműveket. A tervek szerint az 1980-ban gyártott gépkocsik teherbírása 60 százalékkal fogja meghaladni a múlt évben előállítottakét. A tehergépkocsi-gyártás mo-, dernizálósához nyugati licenceket Is igénybe vesznek a KGST-országok: Csehszlovákia a Renault és a Saviem cégtől, a .Szovjetunió többek között a Daimler-Benz-től vásárolt licenceket. Nagy értékű kooperációs megállapodás szüleitett Lengyel ország és az osztrák Steyr között, a bolgár autóipar pedig a General Motors-szjal alakított ki a közelmúltban együttműködést. Az autóipar fejlesztése és korszerűsítése lehetővé teszi, hogy az évtized végére tovább növekedjék a szocialista országok A magyar külkereskedelmi és iparvállalatok .több mint 40 millió rubel értékű üzletet kötöttek. A berendezések jelentős részét még az idén átadják, hogy az 1979, évi előolimpiának számító nemzetközi spartakiádon kipróbálhassanak minden technikai felszerelést. Az eddigi üzletkötések alapján a VBKM és a FOK-GYEM Szövetkezet eredményjelző-tablókat; a EEAG 70, integrált áramkörök felhasználásával kialakított komplett rádióstúdiót, 18 televízióstúdiót, 135 keverőasztalt, 90 bemondóegységet, csaknem 1300 kommentátorasztalt és 19 technikai vezérlőpultot, valamint az ezekhez szükséges mérő- és ellenőrző egységeket szállítja. A stúdiótechnikai berendezések harmadik generációsak, teljesen új fejlesztésű integrált áramkörökkel látták el a korábban alkalmazott tranzisztoros egységeket. Mindezeken kívül a Híradástechnika Szövetkezet még 1100 ellenőrző monitort, a Mechnikai Gépgyártó Szövetkezet p>edig több száz tv-kamera állványt szállít majd szovjet megrendelőinek. A legjelentősebb magyar olimpiai exporttétel: 18 nagy teljesítményű eredményjelző tabló, ezek többsége számítógéppel vezérelt, így az eredményeket már a verseny befejezésének pillanatában ki tudják írni, A tablók közül kettő közös vezérlésű mátrixteherautó-exportja a fejlett tőkés és a fejlődő országokba. Az autógyártás kevésbé „látványos” szektorai, a teherautó- és autóbuszgyártás minden eddigit meghaladó ütemben növekszik a KGST-országokban a mostani ötéves tervidőszakban. A csehszlovákiai Tátra Autórendszerű tábla, amely a luzsnyiki Lenin Stadionba kerül majd. Ezek nemcsak különböző méretű feliratokkal informálják a közönséget, hanem álló- vagy mozgóképeket, .tehát filmeket, felvett vagy élő közvetítésű tv-műsorokat sugározhatnak, azokat tovább tárolhatják, majd újra visszajátszhat- ják. Hasonló táblát eddig csak Mont- reálban láthatott a közönség, az amerikai gyártmány volt, össz- fénypontszámia 40 ezer. A VBKM táblája már az amerikaiaknak továbbfejlesztett változata, össz- fénypontszáma 60 ezer lesz. A berendezés első házipremierje •múlt év végén volt, amelyen részt vettek a moszkvai olimpia előkészítő bizottság vezetői és tagjai is. A szovjet külkereskedelmi vállalatok tárgyalnak más magyar vállalatokkal is olimpiai szállításokról. Az Egyesült Izzó ugyan már hivatalos olimpiai szállító, az egyeztetések már folynak, egyebek közölt nagy teljesítményű halogénlámpák kiviteléről, a stadionok még jobb megvilágításához. A Videotontól pedig olyan harmadik generációs számítástechnikai perifériákat kívánnak vásárolni, amelyeket automatikus adatfeldolgozó rendszereikhez csatlakoztathatnak. (MTI—APN) gyár. az észak-morvaországi Kop- rlvinice-ban a Szovjetunióba való szállításait a múlt évben 21 százalékkal emelte az előző évivel szemben. A Szovjetunió megrendelésére kifejlesztették a Tatra 148—Antik-típust, amely megfelel a szibériai éghajlati követelményeknek. Nem szeretném az olvasót sokáig kétségek közt hagyni, ezért megpróbálom röviden elmondani, mit , is jelent voltaképpen ez a kifejezés: melioráció. A mező- gazdasági termelés céljainak elérése érdekében a italajra különféle- hatásokat gyakorolnak, melyek .tartósan fokozzák annak termőképességét, megszüntetik, vagy jelentősen mérséklik a kedvezőtlen természeti, hatásokat, például a szél és vízkárokat. A tudomány eredményei közt n«ár nem számít újdonságnak az, hogy növényeket termesztenek például kavicson, perli ten, üvegen, kokszon, kísérletképpen. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban ezeknek a tenyészeteknek az aránya a jövőben ás csak ezreléke lesz a termesztésnek. Tehát a talaj marad belátható ideig, a növénytermesztés színhelye, és ezáltal egyik legfontosabb meghatározó tényezője. Éppen ezért a talajokra vigyáznunk kell saját és a jövő .nemzedékek kenyerének és borának érdekében. Nem véletlenül említettem a bort. Bács-Kiskjuin megyében ugyanis a szőlő- és gyümölcsültetvények talajának védelme, illetve az ültetvény-iteiepítések hellének előkészítése ma elsődleges feladat. A tervek szerint 1980-ig mintegy hatezer hektár szőlőt és 3200 hektár gyümölcsöst telepítenek a .gazdaságok elsősorban a Homokhátságon. Az ültetvény- telepítés meghatározza a meliorációs munkák -körét, bár a- termesztés feltételeit a meliorációs tevékenységek alapozzák meg. A szőlő- és gyümölcstelepítés nem olcsó dolog, mégis érdemes megfejelni a meliorációs költségekkel. A leendő ültetvények annál értékesebbek lesznek, minél biztonságosabban lehet nagy tömegű és jó minőségű terméseikre számítani. A melioráció munkáinak végzésénél a tényleges termőhelyi viszonyokat figyelembe kell venni, Nem véletlen tehát, hogy elkezdésük előtt műszaki tervet készítenék! melynek kivitelezéséhez csak szakvéleményezés után kezdhetnek hozzá. Ennek oka, hogy ezek a munkák hosszú ideig tartanak és a leggazdaságosabban, legjobban kell hogy érvényesüljenek majd az ezien a területen folytatott termesztés során. A gazdaságokban meglevő gépek nem alkalmasak mondjuk a tereprendezésre. A melioráció részfeladatait szakszerűen csak speciális gépekkel lehet megoldani. Ezek a gépiek azonban drágák, nem beszélve arról, hogyha egy gazdaság megvásárolná őket, nem is használhatná ki különleges képességeiket. Ilyen beruházásokra nincs szükség. A Bács megyei meliorációs feladatokat a Dunántúli és a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatok megbízásos alapon jól elvégzik. Itt. a Homokhátságon a melioráció megkezdése előtt sokféle bonyolult műszeres vizsgálatot végeznek. Ezeket a vizsgálatokat értelmetlennek tartam elemezni. Azonban megpróbálok egy nagyon leegyszerűsített kérdés-felelet játékkal valós vizsgáláti eredményeket bemutatni. Milyen a Homokhátság? A neve is jelzi, homokos. A homok pedig hosszú évtizedekig bucká- sodott, hullámosodotit, tehát szakszóval élve homokrónázásra szorul. Az ötödik ötéves terv időszakában mintegy .tízezer hektáron végzik el ezt a munkát a zöldség és az ültetvény telepítések előtt. A területet alkalmassá teszik arra, hogy az ültetvényen dolgozó földi glépek, majdan akadálytalanul haladhassanak, dolgozhassanak. A homakrónázással egyidőben a cserjék, facsoportok kiirtása és az elhagyott .tanyahelyek termővé tétele is feladat. Ezekkel a munkákkal egyszerre alakítják ki az ültetvények műveléséihez ' olyannyira szükséges, egységes, nagyüzemi táblaméreteket. Hiszen ma már számítani kell arra is, hogy bizonyos műveleteket légi gépek végeznek majd el, ezeknek pedig felszállni sem érdemes mondjuk 30 hektáros terület kedvéért. A táblatömbök kijelölésénél azonban a gazdaságok feltételeit szintén számításba kell venni, ezért a légjobb, legoptimálisabb mérettől lehetséges az eltérés. Mennyi tápanyag van a homoktalajokban? Egyetlen szóval lehet rá válaszolni, 'kevés. A gyér humusztartalmú talajokat szakvélemény alapján hektáronként Ötszáz-ki lencszáz mázsa lápföld egyenletes terítésével és a talajba forgatásával javítják. A megye" adottságai a talajjavításhoz kedvezőek, hiszen jelentős tőzeg- és lápföld-lelöhelyek vannak ezen a vidéken. A szállítási költségek így kedvezően alakulnak. Ebben' az évben a megye lápföldigénye több, mint kétszeres az előző évekhez képest, .mintegy húszezer vagon. A telepítés előkészítése — a szerves- és műtrágya talajba juttatásával — italajjavítási munkával, a lápföld- és tőzegterítéssel egyidőben végezhető. A növényeknek nagy mennyiségű vízre'van szükségük életfolyamataikhoz. Van-e elegendő az éltető vízből a Homokhátságon? A megye e területének vízgazdálkodására jellemző a folytonosan mozgó, magas talajvíz. Belvizes időszakot aszály, aszályt belvíz követ. Ezért fokozott gondot kell fordítani a meglevő vizek visszaszorítására. Ehhez időszakos belvíztárolók, belvízelvezető csatornák, hasznos víz tárolására alkalmas berendezések építése szükséges. A belvízveszély a mezőgazdaságnak egyik legnagyobb ellensége. Hány, de hány gazdaság takaríthatott be kevesebb itermés a belvízkárok miatt, akárcsak a múlt évben is. A belvíz megszüntetése a hiHznos víz visszatartása, a melioráció vízrendezési munkáival oldható meg. A melioráció feladata bármilyen furcsán hangzik, az úthálózat kiépítése is. No, nem a 44-es főútvonalra kell gondolni. A gazdaságok szempontjából azonban hasonló fontosságúak a táblákat egymással és a majorral összekötő földutak. A táblák közötti és a kh-ezető utak az üzem teljes útrendszerébe kapcsolhatók. Szélességük és útprofiljuk kialakítása akkor jó. ha a terménnyel megrakott szállító járművek és a nagy szélességű munkagépek egyaránt biztonságosan közlekedhetnek rajtuk. Befejezésül annyit, hogy most ugyan csupán az ültetvények telepítése előtti meliorációról szóltam. de ez a tevékenység a jövőben más növénykultúrák területére is kiterjed. így az egész térséget átfogó komplex meliorációs tevékenységet hasonló gonddal, fontossági sorrendben oldják majd meg a ’gazdaságok területén. G. E. Együttműködés - teherautó-gyártásban Utolsó simítások a Tatra 148-on. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A Polgári Törvénykönyv módosításáról Módosítások az öröklési jog köréből E körben a legjelentősebb változás az, hogy a módosított Ptk. lehetővé teszi a haszonélvezet megválthatóságát. A Ptk. rendelkezései szerint, ha az örökhagyónak leszármazó! vannak (gyermek, a kiesett gyermek helyén, ennek gyermekei) elsősorban a leszármazók örökölnek, a túlélő házastársat pedig a leszámlázok tulajdonába jutó hagyatékon haszonélvezeti jog, az úgynevezett özvegyi jog illeti meg. A társadalmi és gazdasági életben bekövetkezett változások folytán a mezőgazdasági földingatlan, mint hagyaték, sokat veszített jelentőségéből, egyrészt azért, mert előfordulása egyre csökkenő tendenciát mutat, másrészt azért is, mert megszűnt az a helyzet, hogy a hagyaték tárgyát képező mezőgazdasági földingatlan gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre inkább házingatlanok (lakástulajdon), készpénzvagyon, továbbá a hasznot nem hajtó berendezési tárgyak és tartós fogyasztási cikkek (autó, televízió, rádió, mosógép sitb.) köréből kerülnek ki. A haszonélvezet Mindezek folytán megváltozott a hagyaték tárgyain fennálló haszonélvezet tartalma is. A mező- gazdasági ingatlan hasznot hajtott, a haszonélvezet folytán értékét nem vesztette és a haszon- élvezet megszűnése után az örökös teljes értékben, jutott hozzá az ilyen hagyatékhoz. A tartós használati tárgyak viszont a haszonélvezet tartama alatt általában elhasználódnak, s az örökösök a haszonélvezet megszűnésekor gyakorlatilag értéktelen tárgyakat kapnak csak meg. Mindezek komoly hátrányt jelentenek az örökösökre, de adott esetekben hátrányosak lehetnek a haszonélvezőkre nézve is, mert nincs lehetőség az ilyen tárgyak, illetve ezek egy részének értékesítésére. Ugyanez a helyzet a pénzhagyaitéknál is, amikor a teljes hagyatéki pénzösszeg le van kötve, ezt a túlélő házastárs semmi formában nem használhatja (nem fektetheti be, nem költhet belőle), csupán a kamat felvételére jogosult. A módosított Ptk. e problémák megoldása érdekében a haszonélvezeti jog megváltásának intézményét vezeti be. s ennek kérését .mind az örökösök, mind a túlélő házastárs részére lehetővé teszi, kivéve a házastárs által lakott lakást és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat, amelyekre a megváltás kérésének lehetősége nem terjed ki. Természetesen az örökös és a haszonélvező közös megegyezéssel e tárgyakon is megszüntetheti a haszonélvezetet. A törvény értelmében a házas- társat a megváltásra kerülő vagyonból — természetesen vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a le- származókkal együtt örökölne. Például egy leszármazó esetén ez a megváltott vagyontárgy fele értéke, három leszármazó esetén pedig egynegyed részének értéke. Ági vagyon esetén a törvény az arányt egységesen a vagyon egy- harmadában határozza meg. A házastárs és az örökösök a haszonélvezet megváltására irányuló jogukat a hagyatéki eljárás során, ennék hiányában pedig az öröklés megnyíltától számított egy éven belül, a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnél érvényesíthetik. Az örökség visszautasítása A Ptk-nak az öröklésre vonatkozó rendelkezései közül említésre méltó az, hogy az örökség visz- szautasítását általában csak annál: egészére teszi lehetővé. Az örökös tehát nem teheti meg azt, hogy a hagyatékihoz tartozó, számára jól hasznosítható vagy értékesnek tartott tárgyat örököl, a többire pedig visszautasítja a hagyatékot. Ez alól jelenleg egyetlen kivétel van: a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld és a hozzátartozó felszerelés külön is visszautasítható, ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Az utóbbi években alkotott jogszabályok korlátozzák a telek, lakás és üdülő tulajdonszerzését és meghatározzák egy személy, illetőleg család lelek-, lakás- és üdülő tulajdonának mértékét. E jogszabályok lehetővé teszik ugyan öröklés útján a megállapított mértéket meghaladó ilyen vagyontárgyak megszerzését is, azonban záros határidővel értékesítési kötelezettséget írnak elő a többlet tulajdonosára. Indokoltnak látszott .tehát olyan szabály beiktatása, amely lehetőséget ad arra, hogy az ingatlan arra az örökösre szálljon, aki azt meg Is tarthatja. Ezt biztosítja a módosított Bük. azon rendelkezése. amely lehetőséget ad arra, hogy az ilyen vagyontárgyak öröklése külön is visszautasítható legyen. A módosított Ptk-nak az örökléssel kapcsolatos rendelkezései közül említésre méltó még az, amely titkos örökbefogadás esetén módosítja az örökbefogadott és a vérszerinti szülők közötti öröklés lehetőségét. Örökbefogadás A Ptk. szabályai szerint az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vérszerinti szülei után. Abban az esetben pedig ha az örökbefogadott után sem leszármazó, sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösül az örökbefogadott vérszerinti rokonait teszii meg. A Családjogi törvény lehetővé teszi az örökbefogadás titkosságát is. Az említett öröklési szabályok sértik a titkosságot, zavarják az örökbefogadott gyermek beilleszkedését az örökbefogadó családjába. mert a vér szerinti felmenők halála esetén vizsgálni kell, hogy van-e más által örökbefogadott leszármazójuk, s ingatlan vagyon esetén ennek az örökbefogadással megváltoztatott nevét is be kell jegyezni az ingatlaninyilvántartás- ba (telekkönyvbe). Ugyanez a helyzet akkor is. ha az örökbefogadott után öröklésre jogosult vér szerinti hozzátartozókat kell felderíteni. A módosított törvény ezen ellentmondások kiküszöbölése érdekében kimondja, hogy titkos örök- befogadás esetén az örökbefogadott vér szerinti rokonai között az örökbefogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat tehát, sem az örökbefogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhetnek utána. A Ptk. módosított, illetve új rendelkezései közül azokat igyekeztünk kiemelni, amelyek társadalmilag és elsősorban az állampolgárok, a magánszemélyek szempontjából bírnak jelentőséggel. A módosított és egységes szöveggel közzétett és 1978. március 1-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyv jól alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom építését. Dr. Dobos László A Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke L A meliorációról Npm syprptnpm nlvn.cAf cn.
